Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-01 / 91. szám, péntek

HRUSCSOV ELVTÁRS franciaországi körútjának utolsó szakasza (Folytatás a 3. oldalról) léseľnk a legjobb benyomást tették ránk és nagy reményt ébresztettek bt-nnünk. Arra a kérdésre, mi a véleménye líisenhower és Macmillan tanácsko­zásának eredményeiről, Hruscsov elvtárs azt válaszolta, hogy az atom­kísérletek beszüntetése terén javult a helyzet. Ha az USA és Anglia el­fogadják javaslatunkat — hiszen saját javaslatuk volt —, melyet eléjük terjesztettünk, megegyezhetünk. Az általános leszerelés terén már rosz­szabb a helyzet. A nyugati hatalmak javaslatai nagyon eltérnek a mieink­től, nincs semmi közös vonásuk. Egy további kérdésre, mi a véle­ménye a francia atomrobbantások­ról, Hruscsov elvtárs azt válaszolta, hogy a Szovjetunió álláspontja köz­ismert. Jobb lenne, ha egyáltalán nem végeznének ilyen kísérleteket. Arra a kérdésre, mi a véleménye a franciaországi fogadtatásról, a szovjet kormányfő kijelentette, hogy az minden várakozását felülmúlja. Hruscsov elvtárs ezután a keresz­ténységről és a kommunizmusról be­szélt. Ezzel kapcsolatban megjegyez­te, hogy egy dologban tér el Krisz­tustól és pedig abban az elvben, hogy ha valaki arcul üti, nyújtsa-e oda a másik képét is. Jobb úgy visszaadni az ütést, hogy a támadó feje is elrepüljön, — mondta Hrus­csov elvtárs. Hruscsov elvtárs még sok kér­désre volt kénytelen választ adni ; míg kiszabadult az újságírók közül. A vonat közben Serqueuxban megál­lott. Az eredeti program szerint au­tóra kellett volna ülnie, hogy meg­látogassa a catenayi Bertet gazda­ságot, mely nagy sikereket ér el a szarvasmarhatenyésztésben. Prog­ramja közben megváltozott és 40 perc múlva vonattal folytatta útját Rouenbe. Hruscsov elvtárs a pihenőt sétára használta ki. A vidéki állomást köz­ben százak vették körül. Lelkesen Hruscsov elvtárs beszéde o roiieni prefektúra díszvacsoráján ken, melyeket a szovjet-francia ba­rátság jelképeként a francia légi­erőknek ajándékoztunk, visszatértek hazájukba. De Gaulle tábornok akkor azt ír­ta Joszif Visszarionovics Sztálinnak, hogy a francia kormány és nép nagyra becsüli ezt az ajándékot, és a két szövetséges ország népe nagy barátságának tanújelét látja benne. Szeretettel gondolok a derék fran­cia repülők hősiességére itt Nor­mandia fővárosában, melynek neve megdicsőült az orosz föld légiteré­ben. Az én fiam is a csatatéren esett el a német fasiszták elleni harcban, azon a szakaszon, ahol a Norman­die-Nyeman ezred küzdött. Ő is re­pülő volt. Megértem azok fájdalmát, akik legdrágábbjaikat, szeretteiket vesztették el a háborúban. Felépít­hetjük a rombadőlt városokat, fel­szánthatjuk a háború dúlta földe­ket, de nem tudjuk feltámasztani azokat, akiket szerettünk és akiknek életét a háború kioltotta. Az embe­ri ész nem törődhet bele abba, hogy minden negyedszázadban gyilkos há­ború tör az emberek békés életére. A világ legjobbjai, köztük Vietor Hugó és Guy de Maupassant, Emilé Zola és Jaurés, Romáin Rolland és Henri Barbusse, Franciaország di­cső fiai is felháborodottan tiltakoz­tak a pusztítás vak őrülete ellen. De most már reális lehetőség van rá, hogy kizárják a háborút az emberi társadalom életéből. A béke erői fö­lénybe jutnak a háború erői fölött. Valamennyi világrészben az egy­szerű emberek milliói szálltak síkra a béke védelmében. Napról napra sikeresen fejlődik és erősödik a szo­cialista országok tábora, melytől tá­vol -állnak a hódító háborúk, s mely­nek zászlaja a béke és a békés együttélés jelszavát hirdeti. Több mint egymilliárd ember tartozik e táborhoz, és ez az óriási erő a békét szolgálja. Nem régen sok időt töltöttünk In­donéziában, Indiában, Burmában és Afganisztánban. Ezalatt újra meg­győződtünk róla, hogy ezek a több mint 500 millió lakosú országok ak­tívan küzdenek az új háború és a háborús előkészületek ellen. Sok or­szágnak ugyanez az álláspontja. Te­hát egyre nagyobb reális lehetőség van a nukleáris fegyverkísérletek betiltására, a lázas fegyverkezés be­szüntetésére és az újabb háborúk el­kerülésére. Tőlünk, a világ népeitől függ a béke biztosítása! Népeink barátságára, a világbéké­re ürítem poharam, hogy a roueni toronyóra csak a béke óráit jelezze. üdvözölték Hruscsov elvtársat, aki talán százszor is kezet szorított a vasutasokkal és a vidék lakóival. A vonat végre 16.15 órakor tovább­indult. Már a következő megálló Rouen, a gotika gyöngye, a mú­zeumok városa, ahogyan a turista utikalauzok — ezúttal kivételesen igazat állítva hirdetik. A 116 ezer lakosú Rouen a legré­gibb és legszebb európai városok egyike. A város a második világhá­ború alatt, főként a normandiai har­cok idején az 1944. évi angol-ameri­kai invázió után súlyosan megron­gálódott. Körülbelül 5000 ház pusz­tult el. Rouen a Szajna alsó folyásánál fekszik, s mivel a kisebb tenger­járó hajók idáig juthatnak, a vá­rosnak elég jelentős tengeri kikö­tője van. Ezenkívül gép- és vegyi ipari nagyvállalatok vannak a vá­rosban és kőolajfinomítója is van. Hruscsov elvtárs 17 órakor érke­zett Rouenbe. A város fantasztikus ünneplésben részesítette, mely még a marseillei fogadtatást is felülmúl­ta. Sűrű sorfalakban ezrek szegé­lyezték a pályaudvartól a székes­egyházig, a városházáig és a folyó­partig vezető járdákat. Hruscsov elvtárs megérkezése után megtekin­tette a székesegyházat. Nyitott autó­ban haladt át a városon keresztül és fogadta a lelkes üdvözlést. Szá­zával lengtek a vörös zászlók és vi­lágítottak az üdvözlötáblák a tömeg feje fölött. Az ablakokat és az er­kélyeket is ellepték az emberek. A székesegyház mellett egy kislány ró­zsacsokrokat nyújtott át a Hruscsov házaspárnak. Hruscsov elvtárs este a városi ta­nács vendége volt a roueni vá­rosházán. AZ EGYSZERŰ FRANCIÁK MINDENFÉLE AJÁNDÉKOKKAL KEDVES­KEDNEK A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA ELNÖKÉNEK FRANCIA­ORSZÁGI KÜHÜTJÁN Tisztelt Jox miniszter úr! Tisztelt Sudreau úr! Tisztelt prefektus úr! Tisztelt polgármester úr! Tisztelt kereskedelmi kamaraelnök úr! Höl­gyeim és uraim! Franciaországi körutunk végéhez közeledik. A rövid idő alatt persze nem tud­tunk teljes képet alkotni nagy és sokarcú hazájukról, Franciaország­ról. De sok érdekeset láttunk. Ha az ember bejárja országukat, mindenütt ősrégi műemlékekkel és a korszerű technika legnagyobb vívmányaival találkozik. Évszázadokon át pompás kastélyokat és fenséges dómokat építettek Franciaországban. A fran­cia nép lángelméje azonban korsze­rű technikai műveket is alkotott, olyanokat, mint a Caravelle-lökhaj­tásos repülőgép, a világ leggyorsabb villanymozdonyai, a dijoni automati­zált vasúti gócpont, a tancarvillei függőhíd, stb. Nagy érdeklődéssel néztem meg csodálatos városukat, Normandia ősrégi fővárosát. Megtekintettük a híres roueni dómot, láttuk a leg­korszerűbb berendezésű kikötőt, az ősrégi normandiai házakat és a há­A francia munkások zászlólengetéssel üdvözlik Hruscsov elvtársat. borúban elpusztult házak helyén fel­épült új lakónegyedeket. Meggyő­ződtünk — mennyire tisztelik a roueniak nagy szülötteik, Corneille, Flaubert írók és a francia nép le­gendás hősének, Jeanne d'Arcnak emlékét. • 'I *"» Rouen fontos útkereszteződésen fekszik. A békében élő ipari és ke­reskedelmi központ, melyen külön­féle árucikkek 'hatalmas áradata megy keresztül. A háború alatt azon­ban Rouen mindig a német betöré­sek útjában állott és elkeseredett harcok színtere volt. A roueniak nem egészen száz év alatt háromszor él­ték át a német hódítók által kirob­bantott háború borzalmait és sok szenvedésben volt részük. Ezért igazán tudják értékelni a békét. Önök tudják, milyen óriási áldo­zatokat hoztak a szovjet emberek hazájuk szabadságáért és a hitleri hódítók uralma alatt sínylődő más európai népek felszabadításáért a második világháborúban. A szovjet nép legjobb fiainak milliói haltak hősi halált a csatatereken. A német fasiszta hódítók 1710 helységet és munkástelepet és több mint 70 ezer falut pusztítottak el és égettek fel teljesen, vagy részben. Huszonötmil­lió ember vált hajléktalanná. A há­ború okozta anyagi károk hazánk­ban meghaladták az 500 milliárd dol­lárt. A közös ellenség ellen vívott harcban a bajtársi együttműködés szövetségesekké tette országainkat a nehéz években. Franciaország mél­tán büszkélkedhet hős fiaival a Nor­mandie-Nyeman repülőezred pilótái­val, akik a német fasiszta hódítók ellen a szovjet katonákkal vállvet­ve folytatott küzdelemben örökre megdicsőítették nevüket. Az ezred megtette a Moszkvától a Balti-ten­gerig vívott harcok dicső útját, és két év alatt számos légicsatában vett részt, melyek során a francia repü­lők igen sok győzelmet arattak. A Vörös Zászló és az Alekszandr Nyevszkij érdemrendek díszítik az ezred zászlaját. A hitleristák Nye­man folyón kiépített védelmi vonala áttörésének sikeres akciójáért elis­meréssel és a nyemeni megtisztelő név adományozásával tüntették ki az ezredet. Negyvenkét repülő szovjet érdemrendeket kapott. Marcel Albert és Rolland de la Poibe főhadnagyok a Szovjetunió Hősei. A francia kor­mány a becsületrenddel, a Felsza­badulás rend keresztjével és hábo­rús emlékéremmel tüntette ki az ez­redet. A fegyverek elhallgatása után a francia pilóták azokon a repülőgépe­Hruscsov elvtárs látogatásának visszhangja a francia sajtóban A FRANCIA LAPOK CSÜTÖRTÖKI SZÁMUKBAN IS TÖBB CIKKET ÉS FÉNYKÉPET KÖZÖLNEK HRUSCSOV ELVTÁRS KÖRÜTJÁRÖL. Pierre Courtade, az Humanitében azt írja, hogy a „lillei fogadtatás a bordeauxi, paui, marsellei, nimesi, dijoni, verduni és reimsi fogadtatás után megmutatta, hogy a békés együttélés gondolata az összes pár­tok politikusait megnyeri, eltekintve attól a kisebbségtől, mely nem tud megbékélni a nemzetközi feszültség enyhülésében elért haladással. Jelen­tős és gyors ez a haladás. Nyikita Hruscsov kiemelte ezt lillei beszédé­ben, majd néhány órával ezután a lelkes roueni fogadtatás megerősí­tette ezt a benyomást." A vonat néhány percre megállott Serquexben. Azok az újságírók, akik az Egyesült Államokba is elkísérték Hruscsovot, visszaemlékeztek a Los Angeles és San Francisco közötti kis kaliforniai városokban tartott meg­állókra. Most ugyanaz a jelenet ját­szódott le. A serquexiek spontán, kedves fogadtatása és a szemükben tükröződő izgalom általános béke­vágyról tett bizonyságot. Befejeződik a Szovjetunió képvise­lője és a francia közvélemény nagy beszélgetése. Pénteken megkezdőd­nek a diplomáciai tárgyalások. A tár­gyalás két eltérő szakasza szorosan összefügg és kiegészítődik. Azok a politikai megfigyelők, akiket nem va­kít el az antikommunista és szov­jetellentes szenvedély, tisztában van­nak véle, hogy a Ramboillet-palotá­ban kezdődő megbeszélések nem lesznek egészen olyanok, mint ami­lyenek akkor lennének, ha nem ke­rült volna sor Hruscsov diadalútjá­ra, mely a diplomáciát demokrati­kus módon közüggyé tette a béke érdekében. A Libération azt írja, hogy bár Hruscsov útja maratonfutás volt, mégis megmérhette a francia közvé­lemény hőmérsékletét, kezdve a la­kosság meleg fogadásától, melyben I útja során mindenütt része volt, egé­szen a „nagy családok" üzleti szí­vélyességéig, melyek megadták neki a kiváló vendéget megillető tiszte­letet. A nép lelkesedése és a vállal­kozók érdekkedvessége a francia­szovjet kapcsolatok jövőjét és a vi­lágbéke megőrzését tekintve lelke­sítő garancia Hruscsov számára, aki most éppen erről fog tárgyalni de Gaulle tábornokkal. Az Express vezércikke Hruscsov látogatása alkalmából összehasonlít­ja a francia és a szovjet népgazda­ság növekedését és megállapítja, hogy Franciaország szempontjából kedvezőtlen az összehasonlítás. Franciaország ipari termelése az 1952 — 1959. években átlagosan 5,7 száza­lékkal növekedett, viszont a Szovjet­unió ipari termelésének növekedése kétszer, vagyis 11,4 százalékkal volt nagyobb. Még nagyobb baj azonban az, hogy Franciaországban az el­következő öt évben nem számítanak 4—5 százaléknál nagyobb növeke­désre. A lap a legnyugtalanítóbb je­lenségnek azt tartja, hogy a mun­káscsaládok életszínvonala az 1956 — 1959. években egyáltalán nem emel­kedett és a francia ipar úgynevezett negyedik korszerűsítési terve a „jö­vedelem eddigi megoszlásának meg­őrzésére" számít, úgy, hogy Fran­ciaország állandóan hátrányban lesz a békés versenyben. Nyomott hangulat Bonnban München (ČTK) - A müncheni rá­dió kommentátora március 29-én es­te kijelentete, hogy Hruscsov nyilat­kozatai, amelyekkel franciaországi lá­togatása során a német imperializmus veszedelmére figyelmeztett, nyomott hangulatot keltettek Bonnban. A szo­rongó érzések okát elsősorban a szovjet államférfi arra vonatkozó szavaiban kell keresni, hogy „Bonn ma szédületes ütemben tér vissza a klasszikus hatalmi politika nézetei­hez és módszereihez". A müncheni kommentátor nézete szerint ez a tény „a Franciaország és Nyugat-Német­ország közötti kapcsolatok gyenge oldala". Bonn attól fél, hogy Hruscsov ta­lálkozása de Gaulleval közvetlenül a csúcsértekezlet előtt hozzájárul a fe­szültség további enyhítéséhez. Ez az utóbbi napokban a nyugatnémet saj­tót arra késztette, hogy híreiben csökkentse Nyikita Hruscsov francia­országi látogatásának jelentőségét. Csupán akkor, amikor már nem lehe­tett továbbra is eltitkolni azt a lelke­sedést, amelyet Hruscsov látogatása keltett, egyes lapok, mint például a Kölner Standt-anzeiger kénytelenek voltak beismerni, hogy a „Hruscso­vot nemcsak tisztelik és megbecsü­lik, hanem ünneplik is." A nyugatnémet sajtó annyira ment, hogy meghamisította a Hrus­csov franciaországi látogatásáról szó­ló híreket. Ezzel természetesen el­lentétbe került azokkal a jelenté­sekkel, amelyeket a Francé Presse francia hírügynökség közölt. Amikor a Frankfurter Allgemeine Zeitung közölte, hogy „a várakozás ellenére Nimes utcáit csupán néhány ezer párttag övezte," a DPA nyugat­német hírügynökség is megcáfolta ezt a hírt következő jelentésével: „A záporeső ellenére órákon át sok ezer ember várakozott a szovjet kormányfő érkezésére, hogy lelkes fogadtatásban részesítse őt. A pre­fektúra épülete előtt egybegyűlt nép­tömeg a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökét lelkesen üdvözölve ütemesen követelte, hogy jelenjék meg az erkélyen." ÖRÖM ÉS LELKESEDÉS RAGYOG A HRUSCSOV ELVTÁRSAT ÜDVÖZLÖ FRANCIÁK ARCÁN. jfil SZÖ 4 * 1960. április 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom