Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-01 / 91. szám, péntek

HRUSCSOV ELVTÁRS franciaországi körútjának utolsó szakasza (Folytatás a 3. oldalról) léseľnk a legjobb benyomást tették ránk és nagy reményt ébresztettek bt-nnünk. Arra a kérdésre, mi a véleménye líisenhower és Macmillan tanácskozásának eredményeiről, Hruscsov elvtárs azt válaszolta, hogy az atomkísérletek beszüntetése terén javult a helyzet. Ha az USA és Anglia elfogadják javaslatunkat — hiszen saját javaslatuk volt —, melyet eléjük terjesztettünk, megegyezhetünk. Az általános leszerelés terén már roszszabb a helyzet. A nyugati hatalmak javaslatai nagyon eltérnek a mieinktől, nincs semmi közös vonásuk. Egy további kérdésre, mi a véleménye a francia atomrobbantásokról, Hruscsov elvtárs azt válaszolta, hogy a Szovjetunió álláspontja közismert. Jobb lenne, ha egyáltalán nem végeznének ilyen kísérleteket. Arra a kérdésre, mi a véleménye a franciaországi fogadtatásról, a szovjet kormányfő kijelentette, hogy az minden várakozását felülmúlja. Hruscsov elvtárs ezután a kereszténységről és a kommunizmusról beszélt. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy egy dologban tér el Krisztustól és pedig abban az elvben, hogy ha valaki arcul üti, nyújtsa-e oda a másik képét is. Jobb úgy visszaadni az ütést, hogy a támadó feje is elrepüljön, — mondta Hruscsov elvtárs. Hruscsov elvtárs még sok kérdésre volt kénytelen választ adni

; míg kiszabadult az újságírók közül. A vonat közben Serqueuxban megállott. Az eredeti program szerint autóra kellett volna ülnie, hogy meglátogassa a catenayi Bertet gazdaságot, mely nagy sikereket ér el a szarvasmarhatenyésztésben. Programja közben megváltozott és 40 perc múlva vonattal folytatta útját Rouenbe. Hruscsov elvtárs a pihenőt sétára használta ki. A vidéki állomást közben százak vették körül. Lelkesen Hruscsov elvtárs beszéde o roiieni prefektúra díszvacsoráján ken, melyeket a szovjet-francia barátság jelképeként a francia légierőknek ajándékoztunk, visszatértek hazájukba. De Gaulle tábornok akkor azt írta Joszif Visszarionovics Sztálinnak, hogy a francia kormány és nép nagyra becsüli ezt az ajándékot, és a két szövetséges ország népe nagy barátságának tanújelét látja benne. Szeretettel gondolok a derék francia repülők hősiességére itt Normandia fővárosában, melynek neve megdicsőült az orosz föld légiterében. Az én fiam is a csatatéren esett el a német fasiszták elleni harcban, azon a szakaszon, ahol a Normandie-Nyeman ezred küzdött. Ő is repülő volt. Megértem azok fájdalmát, akik legdrágábbjaikat, szeretteiket vesztették el a háborúban. Felépíthetjük a rombadőlt városokat, felszánthatjuk a háború dúlta földeket, de nem tudjuk feltámasztani azokat, akiket szerettünk és akiknek életét a háború kioltotta. Az emberi ész nem törődhet bele abba, hogy minden negyedszázadban gyilkos háború tör az emberek békés életére. A világ legjobbjai, köztük Vietor Hugó és Guy de Maupassant, Emilé Zola és Jaurés, Romáin Rolland és Henri Barbusse, Franciaország dicső fiai is felháborodottan tiltakoztak a pusztítás vak őrülete ellen. De most már reális lehetőség van rá, hogy kizárják a háborút az emberi társadalom életéből. A béke erői fölénybe jutnak a háború erői fölött. Valamennyi világrészben az egyszerű emberek milliói szálltak síkra a béke védelmében. Napról napra sikeresen fejlődik és erősödik a szocialista országok tábora, melytől távol -állnak a hódító háborúk, s melynek zászlaja a béke és a békés együttélés jelszavát hirdeti. Több mint egymilliárd ember tartozik e táborhoz, és ez az óriási erő a békét szolgálja. Nem régen sok időt töltöttünk Indonéziában, Indiában, Burmában és Afganisztánban. Ezalatt újra meggyőződtünk róla, hogy ezek a több mint 500 millió lakosú országok aktívan küzdenek az új háború és a háborús előkészületek ellen. Sok országnak ugyanez az álláspontja. Tehát egyre nagyobb reális lehetőség van a nukleáris fegyverkísérletek betiltására, a lázas fegyverkezés beszüntetésére és az újabb háborúk elkerülésére. Tőlünk, a világ népeitől függ a béke biztosítása! Népeink barátságára, a világbékére ürítem poharam, hogy a roueni toronyóra csak a béke óráit jelezze. üdvözölték Hruscsov elvtársat, aki talán százszor is kezet szorított a vasutasokkal és a vidék lakóival. A vonat végre 16.15 órakor továbbindult. Már a következő megálló Rouen, a gotika gyöngye, a múzeumok városa, ahogyan a turista utikalauzok — ezúttal kivételesen igazat állítva hirdetik. A 116 ezer lakosú Rouen a legrégibb és legszebb európai városok egyike. A város a második világháború alatt, főként a normandiai harcok idején az 1944. évi angol-amerikai invázió után súlyosan megrongálódott. Körülbelül 5000 ház pusztult el. Rouen a Szajna alsó folyásánál fekszik, s mivel a kisebb tengerjáró hajók idáig juthatnak, a városnak elég jelentős tengeri kikötője van. Ezenkívül gép- és vegyi ipari nagyvállalatok vannak a városban és kőolajfinomítója is van. Hruscsov elvtárs 17 órakor érkezett Rouenbe. A város fantasztikus ünneplésben részesítette, mely még a marseillei fogadtatást is felülmúlta. Sűrű sorfalakban ezrek szegélyezték a pályaudvartól a székesegyházig, a városházáig és a folyópartig vezető járdákat. Hruscsov elvtárs megérkezése után megtekintette a székesegyházat. Nyitott autóban haladt át a városon keresztül és fogadta a lelkes üdvözlést. Százával lengtek a vörös zászlók és világítottak az üdvözlötáblák a tömeg feje fölött. Az ablakokat és az erkélyeket is ellepték az emberek. A székesegyház mellett egy kislány rózsacsokrokat nyújtott át a Hruscsov házaspárnak. Hruscsov elvtárs este a városi tanács vendége volt a roueni városházán. AZ EGYSZERŰ FRANCIÁK MINDENFÉLE AJÁNDÉKOKKAL KEDVESKEDNEK A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA ELNÖKÉNEK FRANCIAORSZÁGI KÜHÜTJÁN Tisztelt Jox miniszter úr! Tisztelt Sudreau úr! Tisztelt prefektus úr! Tisztelt polgármester úr! Tisztelt kereskedelmi kamaraelnök úr! Hölgyeim és uraim! Franciaországi körutunk végéhez közeledik. A rövid idő alatt persze nem tudtunk teljes képet alkotni nagy és sokarcú hazájukról, Franciaországról. De sok érdekeset láttunk. Ha az ember bejárja országukat, mindenütt ősrégi műemlékekkel és a korszerű technika legnagyobb vívmányaival találkozik. Évszázadokon át pompás kastélyokat és fenséges dómokat építettek Franciaországban. A francia nép lángelméje azonban korszerű technikai műveket is alkotott, olyanokat, mint a Caravelle-lökhajtásos repülőgép, a világ leggyorsabb villanymozdonyai, a dijoni automatizált vasúti gócpont, a tancarvillei függőhíd, stb. Nagy érdeklődéssel néztem meg csodálatos városukat, Normandia ősrégi fővárosát. Megtekintettük a híres roueni dómot, láttuk a legkorszerűbb berendezésű kikötőt, az ősrégi normandiai házakat és a háA francia munkások zászlólengetéssel üdvözlik Hruscsov elvtársat. borúban elpusztult házak helyén felépült új lakónegyedeket. Meggyőződtünk — mennyire tisztelik a roueniak nagy szülötteik, Corneille, Flaubert írók és a francia nép legendás hősének, Jeanne d'Arcnak emlékét. • 'I *"» Rouen fontos útkereszteződésen fekszik. A békében élő ipari és kereskedelmi központ, melyen különféle árucikkek 'hatalmas áradata megy keresztül. A háború alatt azonban Rouen mindig a német betörések útjában állott és elkeseredett harcok színtere volt. A roueniak nem egészen száz év alatt háromszor élték át a német hódítók által kirobbantott háború borzalmait és sok szenvedésben volt részük. Ezért igazán tudják értékelni a békét. Önök tudják, milyen óriási áldozatokat hoztak a szovjet emberek hazájuk szabadságáért és a hitleri hódítók uralma alatt sínylődő más európai népek felszabadításáért a második világháborúban. A szovjet nép legjobb fiainak milliói haltak hősi halált a csatatereken. A német fasiszta hódítók 1710 helységet és munkástelepet és több mint 70 ezer falut pusztítottak el és égettek fel teljesen, vagy részben. Huszonötmillió ember vált hajléktalanná. A háború okozta anyagi károk hazánkban meghaladták az 500 milliárd dollárt. A közös ellenség ellen vívott harcban a bajtársi együttműködés szövetségesekké tette országainkat a nehéz években. Franciaország méltán büszkélkedhet hős fiaival a Normandie-Nyeman repülőezred pilótáival, akik a német fasiszta hódítók ellen a szovjet katonákkal vállvetve folytatott küzdelemben örökre megdicsőítették nevüket. Az ezred megtette a Moszkvától a Balti-tengerig vívott harcok dicső útját, és két év alatt számos légicsatában vett részt, melyek során a francia repülők igen sok győzelmet arattak. A Vörös Zászló és az Alekszandr Nyevszkij érdemrendek díszítik az ezred zászlaját. A hitleristák Nyeman folyón kiépített védelmi vonala áttörésének sikeres akciójáért elismeréssel és a nyemeni megtisztelő név adományozásával tüntették ki az ezredet. Negyvenkét repülő szovjet érdemrendeket kapott. Marcel Albert és Rolland de la Poibe főhadnagyok a Szovjetunió Hősei. A francia kormány a becsületrenddel, a Felszabadulás rend keresztjével és háborús emlékéremmel tüntette ki az ezredet. A fegyverek elhallgatása után a francia pilóták azokon a repülőgépeHruscsov elvtárs látogatásának visszhangja a francia sajtóban A FRANCIA LAPOK CSÜTÖRTÖKI SZÁMUKBAN IS TÖBB CIKKET ÉS FÉNYKÉPET KÖZÖLNEK HRUSCSOV ELVTÁRS KÖRÜTJÁRÖL. Pierre Courtade, az Humanitében azt írja, hogy a „lillei fogadtatás a bordeauxi, paui, marsellei, nimesi, dijoni, verduni és reimsi fogadtatás után megmutatta, hogy a békés együttélés gondolata az összes pártok politikusait megnyeri, eltekintve attól a kisebbségtől, mely nem tud megbékélni a nemzetközi feszültség enyhülésében elért haladással. Jelentős és gyors ez a haladás. Nyikita Hruscsov kiemelte ezt lillei beszédében, majd néhány órával ezután a lelkes roueni fogadtatás megerősítette ezt a benyomást." A vonat néhány percre megállott Serquexben. Azok az újságírók, akik az Egyesült Államokba is elkísérték Hruscsovot, visszaemlékeztek a Los Angeles és San Francisco közötti kis kaliforniai városokban tartott megállókra. Most ugyanaz a jelenet játszódott le. A serquexiek spontán, kedves fogadtatása és a szemükben tükröződő izgalom általános békevágyról tett bizonyságot. Befejeződik a Szovjetunió képviselője és a francia közvélemény nagy beszélgetése. Pénteken megkezdődnek a diplomáciai tárgyalások. A tárgyalás két eltérő szakasza szorosan összefügg és kiegészítődik. Azok a politikai megfigyelők, akiket nem vakít el az antikommunista és szovjetellentes szenvedély, tisztában vannak véle, hogy a Ramboillet-palotában kezdődő megbeszélések nem lesznek egészen olyanok, mint amilyenek akkor lennének, ha nem került volna sor Hruscsov diadalútjára, mely a diplomáciát demokratikus módon közüggyé tette a béke érdekében. A Libération azt írja, hogy bár Hruscsov útja maratonfutás volt, mégis megmérhette a francia közvélemény hőmérsékletét, kezdve a lakosság meleg fogadásától, melyben I útja során mindenütt része volt, egészen a „nagy családok" üzleti szívélyességéig, melyek megadták neki a kiváló vendéget megillető tiszteletet. A nép lelkesedése és a vállalkozók érdekkedvessége a franciaszovjet kapcsolatok jövőjét és a világbéke megőrzését tekintve lelkesítő garancia Hruscsov számára, aki most éppen erről fog tárgyalni de Gaulle tábornokkal. Az Express vezércikke Hruscsov látogatása alkalmából összehasonlítja a francia és a szovjet népgazdaság növekedését és megállapítja, hogy Franciaország szempontjából kedvezőtlen az összehasonlítás. Franciaország ipari termelése az 1952 — 1959. években átlagosan 5,7 százalékkal növekedett, viszont a Szovjetunió ipari termelésének növekedése kétszer, vagyis 11,4 százalékkal volt nagyobb. Még nagyobb baj azonban az, hogy Franciaországban az elkövetkező öt évben nem számítanak 4—5 százaléknál nagyobb növekedésre. A lap a legnyugtalanítóbb jelenségnek azt tartja, hogy a munkáscsaládok életszínvonala az 1956 — 1959. években egyáltalán nem emelkedett és a francia ipar úgynevezett negyedik korszerűsítési terve a „jövedelem eddigi megoszlásának megőrzésére" számít, úgy, hogy Franciaország állandóan hátrányban lesz a békés versenyben. Nyomott hangulat Bonnban München (ČTK) - A müncheni rádió kommentátora március 29-én este kijelentete, hogy Hruscsov nyilatkozatai, amelyekkel franciaországi látogatása során a német imperializmus veszedelmére figyelmeztett, nyomott hangulatot keltettek Bonnban. A szorongó érzések okát elsősorban a szovjet államférfi arra vonatkozó szavaiban kell keresni, hogy „Bonn ma szédületes ütemben tér vissza a klasszikus hatalmi politika nézeteihez és módszereihez". A müncheni kommentátor nézete szerint ez a tény „a Franciaország és Nyugat-Németország közötti kapcsolatok gyenge oldala". Bonn attól fél, hogy Hruscsov találkozása de Gaulleval közvetlenül a csúcsértekezlet előtt hozzájárul a feszültség további enyhítéséhez. Ez az utóbbi napokban a nyugatnémet sajtót arra késztette, hogy híreiben csökkentse Nyikita Hruscsov franciaországi látogatásának jelentőségét. Csupán akkor, amikor már nem lehetett továbbra is eltitkolni azt a lelkesedést, amelyet Hruscsov látogatása keltett, egyes lapok, mint például a Kölner Standt-anzeiger kénytelenek voltak beismerni, hogy a „Hruscsovot nemcsak tisztelik és megbecsülik, hanem ünneplik is." A nyugatnémet sajtó annyira ment, hogy meghamisította a Hruscsov franciaországi látogatásáról szóló híreket. Ezzel természetesen ellentétbe került azokkal a jelentésekkel, amelyeket a Francé Presse francia hírügynökség közölt. Amikor a Frankfurter Allgemeine Zeitung közölte, hogy „a várakozás ellenére Nimes utcáit csupán néhány ezer párttag övezte," a DPA nyugatnémet hírügynökség is megcáfolta ezt a hírt következő jelentésével: „A záporeső ellenére órákon át sok ezer ember várakozott a szovjet kormányfő érkezésére, hogy lelkes fogadtatásban részesítse őt. A prefektúra épülete előtt egybegyűlt néptömeg a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét lelkesen üdvözölve ütemesen követelte, hogy jelenjék meg az erkélyen." ÖRÖM ÉS LELKESEDÉS RAGYOG A HRUSCSOV ELVTÁRSAT ÜDVÖZLÖ FRANCIÁK ARCÁN. jfil SZÖ 4 * 1960. április 8.