Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-01 / 91. szám, péntek

I AMERRE A FEUMIADÍTif JIOKIET KATONA'KJÁRTAK r......... -'^S&W ^Mfeft-WMIP:* wwts:­Szabaddá tették a jólét felé vezető utat /Q jószággondozó R JÄSS A felszabadítók iránti hála jelképe az 1959-ben épített emlékmű A Trnavai Helyi Nemzeti Bizottságon őrzik a város krónikáját. A sárguló oldalain régi eseményekről olvasunk. Megismerkedünk a város történetével... A fasiszta rendszer borzalmairól is olvashatunk a kró­nikában. A kezdetben a helyzet hasonlított a mostani nyugatnémetországihoz. Antiszemita provokációk voltak, később a zsidó házakon a tüntető fasiszták betörték az ablakokat és felgyújtották a zsinagógát. Fél évre rá már 200 embert vittek el Trnaváról a haláltáborok­ba és a gázkamrákba. Sok embert munkára vittek Németországba. A németeknek a szlovák katonákra is vásott a foguk. 1943. szeptember 1-én parancsot kap­tak a katonák, hogy öltözzenek német egyenruhákba és utána Németországba mennek. A katonák fellázadtak a parancs ellen. Mikor reménytelenné vált az ellenállás, a katonák a ledöntött kaszárnyafalon át menekültek. A kivezényelt rendőregységek azonban útjukat állták. Egy évvel később senki sem tartóztathatta már fel a katonákat és a felfegyverzett lakosságot. Trnaváról több mint négyezer ember vett részt a Szlovák Nem­zeti Felkelésben. A krónikás bőven ír arról az örömteljes vasárnapról - 1945, április 1-ről —, amikor Malinovszkij marsall egységei felszabadították Trnavát. A főtéren a lakos­ság emlékművet állított a felszabadító szovjet hadse­reg tiszteletére. A járási pártbizottság a népművelési otthonnal agi­tációs anyagot készít arról, mennyivel gazdagodott 15 §v alatt Trnava. Az ipari termelés olyan rohamos nö­vekedésére, mint 1945 óta bekövetkezett, még nem volt példa. A Zornica és ČSAD üzemekben az építkezésre fordított összeg csaknem ötmillió koronát tett ki, és az új gépállomás még ennél is többe került. A cukorgyár korszerűsítésére 23 millió koronát fordítottak, 1965-ig további 25 millió koronás befektetéssel elérik, hogy 268 vagon helyett 300 vagon cukorrépát fog feldolgozni naponta. Az egykori Coburg-gyár, a mostani Kovosmalt kibővítése 75 millió koronát igényelt. Gombamődra nőttek a lakóházak. A városban az utóbbi években 1228 család költözött szép modern laká­sokba, és több mint 500 családi ház épült fel. A Botto utcán új 11-éves iskola épült 23 osztállyal. Az új ipari iskolában évente 200 fiatal nyer szakképzettséget. Egészségügyi téren is nagy előrehaladást értek el a trnavaiak. A felszabadulás előtt 38 orvos volt a já­rásban, jelenleg 150 van, Az emberről való példás gon­doskodást bizonyítja az is, hogy 1945-tól negyedére csökkent a csecsemőhalandóság. Sokat mondanak ezek a számok. Az ember, ha végig­megy a városon, látja ezeket a változásokat és a la­kosság örömteli életét. Drábek Viktor Üj lakónegyed épül a Szlovák Nemzeti Felkelés utcában (ČTK felvételei.) M ár megtelt a nagyterem, amikor csinos, harmincöt év körüli asszony foglalt helyet velem szemben. Egyszerűen, ízlé­sesen volt öltözve. Rövidre nyírt haját nemrég tehette fürtökbe a fodrász, ajkán lehelletnyi rúzs pi­ronkodott. Mindezeknek felmérése nem tartott addig, mint most itt az elmondása. Talán egy röpke pil­lanatig tartott az egész, ám a gyű­lést megszakító szünetig többször átvillant agyamon a gondolat, a kérdés. Ki lehet ez az asszony? Öltözködése, magatartása, visel­kedése és általában külső megje­lenése után tanítónőnek véltem. A keze azonban, amelyen a kari­kagyűrű felett még egy pici gyűrű is csillogott, másra engedett kö­vetkeztetni. A kétkezi munkának nyomai látszottak ezen a kézen. Még sem lehet tanítónő ... Vagy talán üzemben dolgozhat? ... A kíváncsiság rossz tulajdonság. Ogy hat az emberre, mint az éh­ség vagy szomjúság. Addig gyötri az embert, míg kielégülést nem nyer. No, ha már az evést is bele­kevertem a dolgok menetébe, mindjárt meg is mondom, hogy tízóraizás közben kíváncsiságom is meglelte „orvosságát". Kérdésem­re kedvesen mosolyogva válaszolt a fiatalasszony: - Veľká Pákáról való vagyok. Már 7 éve tagja voltam a šamoríni járási pártplénumnak. Most mint vendég vagyok itt a Dunajská Streda-i alakuló járási pártkonfe­rencián. - Es Vtká Pákán? Tanít, vagy könyvelő a szövetkezetben? A fiatalasszony csodálkozik. - Miből gondolja, hogy taní­tok? - Csak úgy, az öltözködése, a megjelenése. - Nem elvtárs! Jószággondozó vagyok. - Nem Kókai Rozália? - Nem téved! - Hallottam már magáról. - Jót? - A szorgalmáról. - Szégyellném, ha panasz vol­na munkámra. Apámat üldözték a múltban, mert már akkor a mát akarta ... Magam is kommunista vagyok. A beszélgetést be kellett fejezni, mert az első vitafelszólaló máris az emelvényre lépett. Kuruc And­rásnak, a somorjai járási pártbi­zottság volt tagjának unszolására még annyit jegyeztem fél, hogy Kókai Rozália már nyolc éve dol­gozik a szövetkezetben. Nyolc éve gondozza a szövetkezet növendék­szarvasmarháit. Keze alatt nő a jószág, akár a kender. A pártba a munkája, szocialista építésünk iránt tanúsított magatartása, szorgalma eredményeként került be. A Veľká Paka-i kommunisták azt mondták rá: Ennek az asz­szonynak köztünk a helye. A vacsora alatt mintha csak a déli beszéd fonalát akarná össze­törni. Kókai Rozália így kezdi: - Azt hitte, hogy tanítónő vagy könyvelő vagyok... Ma mindenki szépen öltözhet, adhat magára, aki becsületesen dolgozik. Van hozzá tehetsége ... Évenként hat­hétszáz munkaegységet keresek. Férjem is szépen keres az állami gazdaságban. Hogy tanítónő va­gyok ... A múltban a magamfaj­tának nem volt lehetősége a ta­nulásra. Nem, nem lehettem, de a lányom már az lesz. A gazda- ; sági főiskolán tanul... A beszélgetés során kiderült még az is, hogy Kokainé három gyermeknek az anyja. Odahaza há­romszobás, fürdőszobás lakásban laknak. Vízért sem járnak a kút­ra, s televíziót néznek estén­ként ... Így emelkedik manapság a falu a város színvonalára, így tűnik el a szellemi és fizikai munkás, a ta­nítónő és a jószággondozó közötti különbség. A konferencia második napján, amikor megválasztották a Dunajská Streda-i járási pártbi­zottságot, a jelölő íven Kókai Ro­zália neve is szerepelt. Szarka István BRANCI KRÓNIKA G ulka Lajossal, a Branci Helyi Nem­zeti Bizottság titkárával idézzük a múltat. A tit­kár Így beszél: — Még utolsó pillana­taikban is pusztítottak.. A szovjet csapatok mát itt voltak a kert alatt, a németek menekültek'. Nyomukban azonban láng­ra lobbantak a kazlak és több ház is. Lőrincz La­josék háza is a gyújto­gatok kezétől pusztult el. A felszabadulás után rövidesen behegedtek a sebek. A falu lakói szö­vetkezetet alakítottak. Lő­rinczék is kilenc éve dolgoznak a közösben. Sőt, mi több, a szövetkezet legjobb, legszorgalmasabb tagjai közé tartoznak. Az­óta felépítették leégett há­zukat, szép zöld vaske­rítést, vaskaput is kala­páltattak eléje. Felépült a többi elpusz­tított ház is. Átalakult az egész falu. Az 500 ház közül 205 vadonatúj és több mint százat átépí­tettek. És ami a legér­dekesebb, s az idegen­nek az első pillanatban szemébe ötlik az a sok­sok zöldre festett vaske­rítés. A titkár ezzel kapcsolatban a követke­zőket mondja: — Nálunk már ez szo­kás. — Régen? — Csak öt-hat éve... Az, hogy a brančiak jómódban élnek, nem kétséges, hisz a vaske­rítést nem adják ingyen, 8—10 ezer koronába ke­rül, s ha vesszük nem is nélkülözhetetlen, nem olyan szükséges, mint mondjuk, az egészséges szép lakás. A brančiak azonban a jó mellett a szépre is adnak. Tehetősek, meg­engedhetik maguknak. És tovább ápolják a „szo­kást", amely nem ren­delkezik százéves múlttal, csak a 15 szabad esztendő szüleménye. Néhány esz­tendőé, amelyben szár­nyát bontotta a jólét, a szabadság. f—aj Jelentős találmány Világszerte, így hazánkban is rohamosan terjed a szintétikus müfonalak alkalma­zása. Köztársaságunk területén poliamid­fonalak gyártására Planá n Lužnicouban felépítették a szilonüzemet, Humennén pedig hasonló üzem létesült, ahol chem­lon-fonalat gyártanak. Textiliparunkban egyre nagyobb az a törekvés, hogy a gyapjú és a többi klasszikus anyagot po­liamid fonállal helyettesítsék. Az e fo­nálból készült szövetek sokkal szilárdab­bak, tartósabbak éi esztétikai szempont­ból minden kívánságnak megfelelnek. A poliamid-fonal minősége tökéletesíté­sének egyik módja a selyem bolyhosítása. Az eddigi hagyományos módszer azonban igen hosszadalmas volt és különösen a fonalak fel és letekerésében okozott ne­hézségeket. Az átalakító berendezések al­kalmazásán alapuló új módszer sem tette lehetővé a fonalak gyorsabb és sokkal nagyobbmértékü bolyhosítását. Meg kell említenünk, hogy a fejlesztés nem nyúj­tott elég rugalmasan termelésünknek megfelelő módot a folyamatos technoló­gia alkalmazására. A kísérleti intézete­ken kívül különböző eredményekkel egyes nemzeti vállalatokban ls foglalkoztak a bolyhosítás kérdésének megoldásával. A humennéi Chemko fonalkészítő rész­legének dolgozói nem csekély örömére a közelmúltban bemutatták egy újszerű gép prototípusát, melynek teljesítőképessége az eddigiekkel szemben mintegy tizenegy­szer nagyobb. Érdekes, hogy a gép fel­találói, Ján Michalko és Rudolf Tománek nem dolgoznak a textiliparban, sem pedig olyan Üzemben, ahol fonalak fejlesztésével foglalkoznak. Az új gép a percenkénti 8—10 méteres teljesítőképesség helyett 120 méter fonalat készít, ezenkívül azért is igen értékes, mert gyakorlatilag zaj­talanná teszi a munkahelyet. Akinek al­kalma volt rá, hogy a textiliparban or­sósgépekkel dolgozzék, kellőképp érté­kelni tudja az új gép előnyét. Az orsók okozta nagy zaj bizonyos idő elteltével hallási és idegzavarokat idézett elő a dolgozóknál, úgyhogy fülükön hangtompí­tókat kellett viselniök. A két bratislavai feltaláló új gépe ezenkívül a férőhely korlátozását is lehetővé teizi. Az új gép igen kis helyen elfér, s az eddig alkal­mazott hasonló gép helyén csaknem hat új prototípusú gép állítható fel. A Lipt. Mikuláš-i Május 1. Üzem a feltalálókkal már szerződést kötött az új gép gyakor­lati üzemeltetéséről, mely iránt a hu­mennéi Chemko-Üzem is nagy érdeklődést tanúsít. A szakemberek általában úgy vé­lekednek, hogy nincs messze az idő, amikor hazánkban az említett jelentős ta­lálmány segítségével többszörösére nö­velhetjük a bolyhosítás=al módosított szintetikus fonalak termelését. Az erre irányuló törekvést minden bizonnyal örömmel veszik tudomásul a dolgozónok, akik már régen óhajtják, hogy kereske­déseinkben vastagabb bolyhosltott fona­lat ls árusítsanak. Hiszen az ilyen fonalból kötött szvetter vagy ruha valóban kiváló szolgálatokat tesz. A hasonló fonalakat termelő vállalatok ezért megtesznek min­dent az új gyártási módszer meghono­sításának érdekében, ami azért ls sürgős, mert az így előállított fonál minden ton­nája csaknem százezer korona megtaka­rítását teszi lehetővé. Mikuláš Lednecký, Humenné Z ÚJ sz6 POSTÁflÁBi Az összefogás meghozza gyümölcsét A Túrna nad Bodvou-i mészégető | dolgozói odaadó munkájukkal túltelje­sítették februári tervüket is. Az első i két hónap eredménye a következő: 1 mészkőből 109,9 százalékra, őrölt ka­\ vicsból 111,6 százalékra, égetett mész­l bői pedig 104,5 százalékra teljesítették 1 a tervet. Az üzem dolgozói felszabadulásunk [ évfordulója tiszteletére vállalt kötele­i zettségüket 3 hónap helyett már feb­1 ruár végéig túlteljesítették, mivel az | őrölt kavics első negyedévre vállalt mennyiségét jelenleg 130,2 százalékra, az égetett mész terven felül vállalt mennyiségét pedig 150 százalékra tel­! jesítik. Az üzem dolgozói ezen kívül i a cukorgyárak részére kitermeltek 172 1 tonna mésziszapot. Nagy Olivér, Turňa n/Bodvou A včelárei szövetkezetesek örömünnepe A plešiveci fennsík aljában, a moldavai síkságon terül el Včeláre kisközség A helyi EFSZ tagjai kiváló gazdasági eredményeik elismeréseként már több­ször győztesként kerültek ki a košicei kerület EFSZ-ei közötti szocialista mun­kaversenyből. Március 25-e a včelárei szö­vetkezetesek örömünnepe volt. A Košicei Kerületi Nemzeti Bizottság képviselői a ke­rület EFSZ-ei közötti szocialista munka­versenyben 1959 IV. negyedévében elért győzelmük jeléül átadták nekik a kerü­leti nemzeti bizottság vándorzászlaját és a 3 ezer koronás jutalmat. Arról, hogy miért éppen a včelárei szövetkezetesek vitték el a pálmát, a következő adatok tanúskodnak: hektáronként 572 liter tejet, 74 kg marhahúst, 109 kg sertéshúst és 284 tojást termeltek. Az állattenyésztési tervet 104 %-ra, ebből a tehéntenyész­tési tervet 97 %-ra, a sertés tenyésztését 115 %-ra és a tyúkok tenyésztésének tervét 112 %-ra teljesítették. Száz hek­tár után 64,5 szarvasmarhát, ebből 39 tehenet nevelnek. A múlt év folyamán egy kocától átlag 13,9 malacot és száz tehéntől 94 borjút választottak el. Bohuš Nemček, Košice A költség kamatostul megtérül Á kalondai EFSZ tagjai 1958. májusá­ban hozzáfogtak 16 ár területen egy üveg­ház felépítéséhez. 1959 szeptemberében készült el az új üvegház 740 ezer koro­na költséggel, amelyben azonnal meg is kezdték a korai zöldségfélék termesztésé­SZÉP FELAJÁNLÁS Milhosť község életében az elmúlt 15 év nagy változást jelentett. Meg­alakult az EFSZ. A tagság a múlt évben munkaegységenként 22,60 ko­rona részesedést kapott.. De a köz­ség lakossága nemcsak anyagiak te­rén ért el magas színvonalat, hanem a kulturális fejlődés szakaszán is. Ebben nagy érdeme van a Csemadok helyi szervezetének, amely 1949-ben alakult meg és ma 58 tagja van. Az elmúlt tíz év folyamán szép munkát végeztek Csutorás Sándor kultúrfe­lelős vezetésével. Mivel a régi kultúrház már szűk­nek bizonyult, ez idén megkezdik egy új kultúrotthon építését. De a Csemadok-tagok szem előtt tartják egész társadalmunk érdekeit is, ezért a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a faluszépítési-akció keretében 1300 órát, a szövetkezet támogatásá­ra pedig 580 órát dolgoznak le. Kása Mihály, Viničky Buzita vezet A kedvező tavaszias időjárást jól kihasznál­ták a fil'akovói járás szövetkezetesei is. A szövetkezetekben a ta­vaszi munkák korán és szakszerűen történő el­végzésére szocialista munkaversenyt szer­veztek. A járásban március 16-ra a tavaszi búza vetését 100 százalékra elvégezték. Jól halad a tavaszi árpa vetése is, a mák túlnyomó része már a földbe került, a tervezett 414 hektárnyi zab vetését is rövide­sen befejezik. A tavaszi munkák végzésében különösen jó eredményt értek el a buzitai EFSZ tagjai. Március 12-én már a tavaszi munkák befeje­zését jelentették a já­rásnál. Ebben a szövet­kezetben a legéleterő­sebb a szocialista mun­kaverseny s ez mutat­kozott meg a tavaszi munkák eredményében is. A Fiľ. Kováče-i EFSZ­ben is jól végezték a tavasziak vetését. Eb­ben a szövetkezetben is két műszakot szer­veztek és a gazdasági gépek alapos kihaszná­lásával a tavaszi mun­kákat már be is fejez­ték. Agócs Vilmos, Hajnáčka. nek előkészületeit. Az üvegház vezetésével Jeftimol Dánielt bizták meg, kinek szak­szerű irányításával szorgalmas munkába fogott az ifjúsági brigád. Ez év január végén a lučeneci piacon már új fejes salátát árultak s február végéig 22 ezer fejes salátát adtak el első termésükből. E napokban kerül piacra a második 22 ezer salátafej, amelyet friss retek, kara­lábé, karfiol, uborka és később zöldpapri­ka és paradicsom fog követni. A kalondaiak az üvegházban megkezd­ték a virágok termesztését is; húsvétra már kapható lesz a kalondai üvegházi hortenzia, őszre pedig 5000 krizantém eladását tervezik. Az üvegház dolgozói arra törekednek, hogy szakaszos terme­lési módszerrel évente négy termést ér­jenek el. Az EFSZ tagjai már most lát­hatják, hogy az üvegház felépítésére köl­tött 740 ezer korona rövidesen kamatos­tól megtérül. Sólyom László, Lučenec Katonaélet a határmentén A šumavai katonai alakulat a nagy szlovák író, Hviezdoslav Országh Pál ne­vét viseli. Nemrégiben elhatározták, hogy a IV. szövetkezeti kongresszus határozata alapján bekapcsolódnak a határmenti fal­vak talajjavltási munkálataiba. Az altiszti iskola hallgatói több ezer brigádórát vállaltak. A kötelezettség nagy részét már ledolgozták az egyik közeli szövetkezetben. Az alakulatnál a katonáknak módjukban áll a mezőgazdasági ismeretek elsajátítá­sa. Szövetkezeti munkaiskola működik az alakulat mellett. Minden fiatal tanulhat, a tanítás díjmentes. Az iskola és a kato­naévek letelte után aztán ismereteiket érvényesíthetik határvidékünkön, a me­zőgazdaságban, szövetkezetekben. Lénárt Boldizsár, , jfil SZÖ 5 * 1960. április 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom