Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-26 / 115. szám, kedd

há lá de mintha csak i zen Hamm layiu, eg y lenne Ä Bajcsi Állami Gazdasági iroda- tőjét. Előtte az asztalon iratcsomó, helységben Melich Tibor agronó- jegyezget valamit, mus, egy csomó — a vietori tyúk- — Szeretnék megtudni egyet-mást farm — szocialista munkabrigádjára a brigádjáról — mondom neki. vonatkozó papírt tesz elém. Lapo- — Brigádunk a hurbanovói járás zok bennük és olvasok. 6800 tojás CSISZ-vezetőségének kezdeményezé­terven felüli termelése 5440 korona sére alakult meg. Nem volt könnyű értékben. A csibekeltetést 2 száza- dolog nyélbe ütni az egészet. Voltak, lékkai kell. növelni. A felajánlások' akik kezdetben idegenkedtek tőle, és a vállalások értéke pénzben több de mikor a gazdaság vezetősége és 10 ezer koronát tesz ki. Továbbá a pártszervezete is megígérte segít­brigád tagjai a csibekeltetés, s a csibék gondozásában szerzett ta­pasztalatokat átadják az állami gaz­daságban ievő mesteriskola növen­dékeinek. Rendszeresen akarják ta­nulni Csehszlovákia Kommunista Pártja történetét, valamint a világ keletkezését és fejlődését. Hogy is­mereteiket továbbfejlesszék, láto­gatni fogják az állami gazdaság ke­retein belül létesült munkaiskolát, gunk 2100 darab. ségét, mégiscsak sikerült. Keresztes elvtársnő az elért ered­ményekről beszél. Fiatalos lendület, erő és magabiztonság minden szava. — Brigádunk sokkal jobb eredmé­nyeket ér el, mint azelőtt. Az első negyedévi tervet jóval túlteljesítet­tük. Negyedévi tojásbeadási tervün­ket 148 700 darab. Március 25-ig 147 313 tojást adtunk be. Napi átla­s a legjobb eredménnyel végző bri­gádtagot mint távtanulót ajánlani Hogyan dolgoznak? — Négy lány gondoz 5498 csibét. eredményeivel? Tibortól. — kérdem Melich fogják a mezőgazdasági főiskolára. 3559 tyúkról két lány gondoskodik. — Hogy van a gazdaság vezető- A munkát úgy osztjuk be, hogy sen­sége megelégedve a lányok eddigi kit sem terhelünk meg. Két csoport­ban dolgozunk, reggel azonban mind­annyian bejövünk. Délutánra és éj­jelre az egyik csoport a farmon ma­rad. Hetente váltakozik a két cso­port. A tyúkfarmon dolgozóknak rádió­val, kisebb könyvtárral szépen be­rendezett kultúrhelyisége is van. A gazdaság szakszervezete televíziós készüléket ígért a brigádnak. Még nem kapták meg a lányok, pedig nagyon várják. Barna, alacsony termetű lány lép be a helyiségbe. Lengyel Margit, a szocialista munkabrigád egyik tagja. Ennyit mond munkájáról: — A csibéknél dolgozom. Ugy az én eredményem, mint brigádunk tagjainak eredményei jók. Ez főleg annak köszönhető, hogy nagyobb gondot fordítunk a pontos etetésre, takarításra és a takarmány szak­szerű összeállítására. Nagy előnyünk, hogy a felmerült problémákat meg­vitatjuk egymás között. LENGYEL MARGIT A brigád átlagos életkora 21 és fél év. Tehát fiatalok, akik többet, jobbat és olcsóbban akarnak ter­melni. Tizenhárom lány, de mintha csak egy volna, egy akarat, egy cél. fűti őket. Üj módon, szocia­lista emberhez méltóan élni és dolgozni, határozták el a brigád tagjai: Lengyel Margit, Dobcsányi Ilona, Szlovák Júlia, Geleta Irén, Bonák Magda. Králik Júlia, Seszták Anna, Uzsák Erzsébet, Dikász Anna, Tomov Magda, Kecskés Valéria, Pav­lik Anna és Keresztes Erzsébet. Mielőtt elbúcsúznék és sikert kí­vánnék a lányok további munkájá­hoz, Keresztes Erzsébet panaszkod­va mondja: — Mikor megalakult a brigádunk, a hurbanovói járási CSISZ-vezetősé­ge megígérte támogatását a politikai oktatás terén. ígéretét nem tartja be, bár már többször kértük őket. Kezes József - $m KERESZTES ERZSÉBET — Eredményeik biztatók. Persze, minden még nem megy úgy mint kellene, de bízunk a lányokban. Min­denben segítjük őket. A vietori tyúkfarm közel három kilóméterre esik Bajčtól. A tyúk­farm bejáratánál találkozom TVrdoň Géza elvtárssal, a farm vezetőjé­vel. — Csak nem a íánýokról akar ír­ni? — kérdi mosolyogva, mintegy sejtve jövetelem célját. — De bizony róluk. Az irodába vezet. Ott találom Ke­resztes Erzsébetet, a brigád veze­Késedelem nélkül végzik a tavasziak vetését A blatnéi szövetkezet tagjai (se­neci járás) a tavasziak vetésével iparkodnak. A kukorica kivételével már mindent elvetettek. A cukor­répa vetését 88 hektáron végezték el, egy nappal előbb, mint azt a vetési terv előírta. Eddig 180 hek­tárnyi területet vetettek be kuko­ricával, ebből 50 hektárt négyze­tesen. A hátralevő 39 hektárt a na­pokban vetik be. Ezzel a tavasziak vetését négy nappal hamarabb fe­jezik be. A blatnéi szövetkezet tagjai ilyen szép tettel köszöntik a hazánk fel­szabadulásának 15. évfordulóját. (s-f) Björnstjerne Björnson B jörnstjerne Björnson dinamikus genben teremti meg és vezeti a? vezető egyéniség, a korabeli első norvég színházat és akárcsak Norvégia legfontosabb embere. „,Fé- a 19. század első felében a magyar lig néptribun, félig laikus prédiká- színház a hazai német színház ellen, tor" (Brandes), ki népét a függet- harcol ő is az addig uralkodó dán lenség és a demokrácia felé vezet- nyelv ellen. Norvégia csak 1811-ben te. Ibsen mellett kora legjelenté- szabadult fel kulturálisa* és 1814­kenyebb írója. Ez az átfogó érdeklődésű, sokrétű tehetség hazája legkietlenebb, leg­szerényebb táján, a Dovre-hegység egyik falujában született. Atyja lu­teránus pap, kit rövidesen áthelyez­nek egy termékeny, gyönyörű völgy­be. Az emberek itln nem küzdenek oly keservesen a megélhetésért, mint a zord, sziklás vidéken. Ezek a kü­ben politikailag a dán uralom alól. Ekkor jön létre a nép akarata el­lenére a svéd-norvég persZfenálunió, — Björnson 1862-ben Rómába megy, hol látóköre kiszélesedik és szem­lélete elmélyül. TJazatérve a krisztiániai színház vezetője lesz. Számára a szín­pad s az újság egyformán mozgó­sító eszközt jelent. Állandóan kor­lönbségek elgondolkoztatják a fiút. szerű kérdések foglalkoztatják. Dar­Atyját közben hamis tanúzással vá dolják s felfüggesztik állásából. Hosszú idő telik el, míg ügye tisz­tázódik. Már ekkor érlelődik meg az ifjú Björnsonban a szenvedők­kel való együttérzés és ekkor kez­denek kibontakozni igazságra törő, harcos hajlamai. — Az 1848-as for­radalmak híre a középiskolában éri, ennek hatása alatt diákegyesületet és egy diáklapot alapít, és lángoló cikkekben lelkesedik a világszabad­ságért. — Később a fővárosban is ő képezi az egyetemi ifjúság közép­pontját. Ősi paraszti ellenszenvet érez minden tekintéllyel szemben, (Norvégiában a parasztok sohasem voltak jobbágyok s önérzetes, ge­rinces réteget alkottak) — nem sokat törődik tanárai előadásaival, hisz úgyis költő akar lenni. Vakme­rő, ifjúi lendülettel fogadta az új eszméket és hirdetőjükké válik. Há­rom éven belül a Morgenbladed c. napilapban jelennek meg merész iro­dalmi bírálatai és szabadelvű politi­kai írásai. Első hosszabb elbeszélései az ő­norvég „saga"-ban, mondákban gyö­kerező Synnöve Solbakken, a Nász­induló és a Halászlány, a kimerít­win és Spencer hatására életfelfo­gása radikálissá válik. Mint lapszer­kesztő harcol népe műveltségének emeléséért, a nők egyenjogúságáért, a kettős morál ellen s hazája füg­getlenségéért. Ez a kiterjedt köz­életi tevékenység gátolja irodalmi munkásságában. Dél-Németországba megy emiatt s itt írja meg a Szer­kesztőt, s a társadalmi hazugságot kipellengérező Csődöt. Ezek újszerű, irányzatos polgári drámák. Leegy­szerűsített nyelvük, magvas párbe­szédeik, éles replikáik általános fel­tűnést keltenek és megalapozzák hír­nevét. Minden műve szociális prob­lémára épül föl, — enélkül csak „üres ábrándozás" volna. Ezt a prog­ramot végig betartja a derűlátó, közlékeny Björnson s barátjával, egyben ellenfelével, a kétkedő, pesz­szimista hallgatag Ibsennel együtt megteremti a norvég irodalom új korszakát. Odahaza földbirtokot vá­sárol. Ám a nyugodt környezetben és jómódban sem lankad szenve-. délyes harci kedve, törhetetlen ener­giája. Továbbra is a szociális igaz­ságért küzd. Regényében, az Isten útján szereplőit árnyaltan jellemzi. A tüdővész ellenszerét áldozatosan hetetlen népi erő dicsőítései. A régi kutató orvos a természettudományos regék légkörébe állított alakjaiban a saga-hősök természetes utódait látja. A múltat és jelent élettelje­sen olvasztja össze. Nem mondható romantikusnak, mert témaválasztása és emberlátása realisztikus. A né­pet, amely között felnőtt, s élet­módját bizalmasan ismeri, valamint a monumentális, drámai ellentétek­ben gazdag tájat is, amit párhu­zamosan jellemez alakjaival. A kris­tálytiszta hegyi levegőben éló be­csületes, szűkszavú, érzelmeket el­hallgató emberek egyszerű sorsá­nak, apró örömeinek, néha majd felfogás képviselője, - az önző és képmutató lelkész a visszahúzó egy­házé. Szeretettel törődik a kisemberek hétköznapi gondjaival s ezenkívül a hazai kereteken túlnövő általános emberi problémákkal, melyeket szel­leme és szíve érző melegével néz. A küzdelem izgalmában rendkívül heves vérmérséklete néha elvakítja, de az igaz útról, melyen egyszer elindult, sohasem tér le. Az európai elnyomott kis nemze­tek: a finnek, ukránok, lengyelek, horvátok, csehek és főképp a šzlo­nem tragédiát kirobbantó féktelen vakok sorsa foglalkoztatja. Erős indulatainak tolmácsolója. Regényei- bírálat tárgyává teszi a magyar kor­vei és drámáival irodalmi sikert rnány elnyomó nemzetiségi politi­ér el, ez azonban nem elégíti ki. káját. Bámulatos energiával állandóan új Összegyűjtött művei 11 kötetben munkakört keres. Fontosabbak kri- jelentek meg. 1903-ban elnyeri a tikái, melyek diadalra segítették a Nobel-díjat. A svéd-norvég únió norvég színház és nyelv ügyét. Ber- annyira óhajtott felbontásában az agg Björnson okos, higgadt politiká­////////////////////> w///////////////////////«^^^ jának oroszlánrésze van. 1909-ben i súlyos szélhűdés éri, és Párizsban badulásának 15. évfordulója alkalmá-^ keres gyógyulást betegségére Itt ból 33 kollektív és 83 egyéni köte-S fejeződik be tevékeny élete 1910. lezettségvállalást tettek. Ezek az ígé-^ április 26-án. ~KJépünk szabad tizenötödik •1 * esztendejében, ha egy pillantást vetünk a tovasuhant évekre, szívünk megdobban, s örömmel párosuló büszkeség kerít hatalmába. A nép, a fel­szabadult ember, pártjának irányításával, szinte mesébe il­ló dolgokat valósít meg. Ett látják levelezőink százai is, s írásaikból a párt iránti szeretet A párt szavát követve vagy milyen a fejési átlag, hanem azért is, hogy az egyes termékeket kozott és ez irányban a járás te­rületén egyre nagyobb lett az ér­deklődés. Ma már Bakóházán, Kos­tolná Bašťán, Fil'akovón, Buzitkán sikeresen alkalmazzák. Az új módszerek meghonosítása a a jövőbe vetett bizalom csendül termelés színvonalának emelkedésé- „_ _ „, v„„ ki. Bíznak a pártban, követik ben tükröződött vissza. Igazolta a miszerint a kisebb szövetkezeteket a szavat, s egy emberkent száll- kommunisták szavát, akik fáradhatat- lehetőségek szerint egyesíteni kell nak síkra a ma egyik tegfon- Ia n szószólói voltak - és továbbra is Ennek konkrét eredménye már a lu­tosabb kerdesenek megoldasa- az ok - az újnak. Az idei év első čeneci járásban levő trebel'ovcei szö­ert, a mezogazdasagi termelés negyedében már a beadási kötele- vetkezetben is megmutatkozott. szinvonálanak rövid időn belüli z ettség teljesítése körül sem volt az egyes csoportok vagy egyének ebből már közel félmillió korona ér-^ ven> pl asztikusan fo'rmált gondola­mennyiért állítják elő. tekut teljesítettek. i . ; , Szavának dôntň s.­l]va vnl t mennyiért állítják elő. teKui leijesiieiieK. faival. Szavának döntő súlya volt Szanyi László lučeneci levelezőnk Petenyi Laszlo Balog nad Iplom-^ népgyűléseken, a bel- és külföldi azt fejtegette, hogy mennyire helyes rol azt írja, hogy a balog, kommun.s-s sajtóban A f éiszázadot, melyben er­volt pártunknak az az intézkedése, tak a szövetkezet vezetosegévels jesztö munkasságaval a hazai sze l_ megtalaltak a modjat, hogy a tava-1 |emj élet vezére yo l _ j n sz.akat idejeben elvessek. Az árpa, i nevezik Bjö t. nson ko rának. ' ?an rnlínrrpna vptpcpť a munu-a -iri o ' , , _ Bárkanv Jenoné • ••••••••• • • lényeges emeléséért. Ján Uhrin, fil'akovói levelezőnk a*­ról ír, hogy a fil'akovói járás az el­múlt évek során a Banská Bystrica-i kerületben mindig a sereghajtók kö­zött volt a sertéshúsbeadási kötele­zettség teljesítésében. „Ennek az áldatlan helyzetnek azonban a végére jártunk. A párt volt az, amely megmutatta a he­lyes utat, hogyan lehet eltávolíta­ni a hibákat. A szó legszorosabb értelmében kezünkbe adta a ne­hézségek megoldásának kulcsát!" A járási pártbizottság múlt évben hozott határozata kötelezővé tette a falusi pártszervezeteknek, illetve a kommunistáknak, hogy aktív kezde­ményezői legyenek az új meghonosí­tásának. Az első lépés az volt, hogy szövetkezeti vezetők, pártfunkcioná­baj A Dunajská Streda-i járási párt­konferenciának a mezőgazdasági ter­melés színvonala emelésére vonatko­zó határozatát a Veľké Blahovó-i fa­lusi pártszervezet a, szövetkezet ve­zetőivel egyetemben megtárgyalta — írja levelében Fleischman Károly le­velezőnk. A járási és a falusi pártbizottság határozatának értelmében az idén das á9 nagyszerű eredményéről Ker­tész Pál lelesi levelezőnk számol be. nagy súlyt helyeznek a takarmány­félék vetésterületének bővítésére, illetve a hektárhozamok növelésére. Ennek érdekében hozzáláttak a ta ban elvégezték. ^ Levelezőnk híradása további részé-^ szövetkezetek egyesülnek s így na- a r K r ől a d számot hogy az eltelt| avobb lehetősének nvílnak az ön- 15 szabad esztendő alatt az ó falu-| jukban is megváltozott az elet. Épul,^ csinosodik falujuk. ^ Bakó János (Kráľovský Brod) arról^ értesíti szerkesztőségünket, hogy ^ a pártnak a mezőgazdasági terme lés színvonala emelésével kapeso-^ latban hozott határozatára azzal^ válaszolnak, miszerint minden mun-^ kát idejében és jól elvégeznek. ^ Már elvetették a cukorrépát, je-^ lenleg a krumplit ültetik s a föld ^ már jól elkészítve várja a kukori-^ cát is. ^ Patyolat Sándor a Vozokanyi nad^ Eddig a faluban három kisebb szö­vetkezet működött. S most ezek a gyobb lehetőségek nyílnak az ön tözéses gazdálkodás megvalósításá­ra. Jobban ki tudják használni a gépesítést s a munka szervezésé­ben is nagyobb mértékben tudják alkalmazni a jót, a haladót. A Kráľovský Chlmeci Állami Gaz­Többek között így ír: „Pár héttel ez­előtt a Kráľovský Chlmeci Állapii Gazdaság már másod ízben szerezte riusok és egyéb gazdasági dolgozók h(jvő n ­s b evezették a könyv ei é s új utaztak a cseh országrészekbe, ahol rendszeréti amelyen kereszt üi telje az állattenyésztés terén meghonosí tott új, bevált módszereket tanulmá­nyozták. Később ellátogattak a seneci lajjavítási munkákhoz s már az meg a kerületi versenyzászlót, mivel idén 15 hektár, eddig kevésbé a múlt évben magasan túlszárnyalta lla u, használt földet tesznek teljes érté- termeles. tervét. A tervezett 805 000 ^„^.j falusi pártszervezet e* lnök é_| kű termővé, amelyen takarmányíé- korona nyereseg . helyett kétmillió Györggyel folytatott be-| 975 ezer korona nyereseaael zarta az .. ... . . . _ ľ éve t „ J a a szelgeteset írja Ez az eredmény — a gazdaság dolgozóinak munkája mellett — a kommunisták aktív tevékenységét léket fognak termelni. A falusi pártszervezetnek nagy ér­deme van abban is, hogy Veľké Bla­örömmel le. Medik elvtárs $ beszél az elért ményekről. Mindnyájukat dicsérik az^ őszi és tavaszi vetések, amelyek — i sen tiszta képet kapnak a szövetke­zet gazdálkodásáról. Pontosan ki tudják számítani, hogy például az ál­dolgozói meg ­járásba is, s így tapasztalatokkal, jó ]at t J envésztésbe n' mennyiért termelik példákkal „megrakodva" fogtak mun- 'auenyesztesDen mennyierc kához. Mindenekelőtt - kísérletképpen — F. Kovácovőn felépítettek egy mély­almozásos sertésistállót és bevezették a szárazetetést. Az eredmény rövidesen megmutat­a húst, a tejet, a tojást. Az ered­ményt minden hónapban ismertetik a tagsággal. Ennek következtében a szocialista munkaversenyt egy újabb irányban is kiterjesztették. Ma már ahogyan Patyolat Sándor írja — egy i is dicséri, mivel mindenekelőtt az hatalmas zöld tengerhez hasonlítanak. § o felvilágosító, szervező-, példaadó Megkezdték már a cukorrépa sara-$ Az plomouci TOS n munkájuknak az eredménye, hogy bolását is, s ahogyan az idejekorán^ kezdték az új típusú FVS-16 és VHS-16 a dolgozók megértették a termelés elvetett répa fejlődik, máris készül-^ védjegyű marógépek gyártását, amelyek színvonala növelésének óriási poli- hétnek egyelésére. Az idén első ízben ^ 7 5 kilogrammot meg nem haladó súlyú ki­tikai, gazdasági jelentőségét, s alkalmazták a kukorica négyzetes ül­i seb b gépalkatrészek megmunkálására al­megvalósításáért egy emberként tetését. A Garam vizét is felhasznál-Jj. marógépele pontossá­szálltak síkra. ^jwäc-o na m, nhh " , H' a t teljesítőképességükkel es azzal. szálltak síkra Az elért siker, a megtiszteltetés a ják öntözésre, hogy egyre nagyobb | hogy igen erüen kezelhetöki a le g eredmenyeket erjenek el, egyre több* korszerüb b megmunkálást támasztott •inccnn a iňhňl a tanoknak pc a?í i..,„f. nemcsak azért versenyeznek, hogy dolgozók újabb nagyszerű kezdemé- jusson a jóból a tagoknak és az^ igényeknek is milyen hektárhozamokat érnek el, nyezését váltotta ki. Hazánk felsza- egész társadalomnak, 4 (Františei támasztotta megfelelnek. (František Nesvadba felv. — ČTK) JJJ SZÖ 4 * 1960. április 21.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom