Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-03 / 93. szám, vasárnap

/ Fogadás a CSKP Központi Bizottságán Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára a CSKP Központi Bizottságán április 1-én fogadta Blas Roca elvtársat, Kuba Szocialista Nép­pártjának főtitkárát. A szívélyes elvtársi beszélgetésen Jirí Hendrych elvtárs is részt vett. A CSKP tanulmányi küldöttsége visszatért Lengyelországból (ČTK) - A CSKP dolgozóinak küldöttsége Vratislav Krutina elv­társnak, a CSKP KB titkárának veze­tésével pénteken, április 1-én a dél­utáni órákban visszaérkezett a Len­gyel Népköztársaságból. A küldött­ség 10 napig időzött Lengyelország­ban. A szovjet hadsereg küldöttsége Bratislavában (CTK) — A Bratislava felszabadításának 15. évfordulóján rendezett ünnepségekre április 2-án délelőtt Bratislavába érkezett a szovjet had­sereg küldöttsége. A küldöttséget G. N. Holosztyakov altengernagy, Bratislava díszpol­gára vezeti. A küldöttség tagjai A. D. Ovszjannnyikov vezérőrnagy és F. V. Akulisnyin ezredes. A becses vendégek a hős szovjet hadsereg tagjai, akik R. J. Malinov­szkij marsall parancsnoksága alatt a II. ukrán front alakulataiban váro­sunk felszabadításáért küzdöttek. A küldöttség tagjait a bratislavai repülőtéren Alexander Dubček, az SZLKP KB irodájának póttagja, az SZLKP kerületi bizottságának veze­tő titkára, Oldrich Prokop, az SZLKP városi bizottságának vezető titkára, Štefan Brenčič, a kerületi nemzeti bizottság elnöke, Ján Šebík, a köz­ponti nemzeti bizottság elnöke, va­lamint a csehszlovák hadsereg kép­viselői üdvözölték. A fogadtatáson részt vett továbbá V. Sz. Medov, a Szovjetunió bratislavai alkonzula. A vendégeket röviddel megérkezé­sük után Karol Bacllek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára, Rudolf Strechaj, a CSKP KB politikai irodájának pót­tagja, a Megbízottak Testületének elnöke és Ľudovít Benada, az SZLKP KB irodájának tagja, a Szlovák Nem­zeti Tanács elnöke fogadta. „Né­pünk — mondotta Ľudovít Benada, a SZNT elnöke — mindig szeretet­tel emlékezik meg felszabadítóiról és kegyelettel adózik a hősök em­lékének, akik nemzeteink fasizmus elleni közös harcában életüket ál­dozták. Sohasem feledkezünk meg ezekről az áldozatokról és örök idők­re testvéri barátságot táplálunk fel­szabadítónk — a szovjet nép iránt. G. N. Holosztyakov altengernagy, a küldöttség vezetője válaszában tolmácsolta a szovjet hadsereg tag­jainak és a szovjet népnek üdvöz­leteit Bratislava polgárai számára és jókívánatait fejezte ki szabad éle­tük lő éve alatt elért sikereikhez. A kommunista párt és a szlovák nemzeti szervek képviselői a ven­dégekkel ezután barátságosan elbe­szélgettek. * * * A szovjet küldöttség tagjai a dél­utáni órákban Modrába mentek, ahol meglátogatták a volt II. ukrán front vezérkarának székhelyét és megte­kintették a modrai EFSZ-t. A romok helyén új Magyarország épült Ünnepi est a Magyar Népköztársaság felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából (ČTK) — Amint már közöltük, a Magyar Népköztársaság felszabadulásának 15 évfordulója alkalmából a Szlovák Nem/e ti Front Központi Bizottsága pénteken ünnepi estet rendezett a bratislavai P. O. Hviezdoslav Színházban. Az ünnepi esten részt vett Karol Baci lek, a CSKP KB politikai irodájának tag­ja, az SZLKP KB első titkára, Pavol Dávid, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB titkára, Michal Chudík, Jozef Kríž, Jozef Való, Alexander Dubček és František Dvorský, az SZLKP KB irodájának tagjai és póttagjai, Jozef Lenart, - az SZLKP KB titkára, Dénes Ferenc és Michal Žákovič, a Szlovák Nemzeti Ta­nács alelnökei, Jan ŠtencI, a Megbízottak Testületének alelnöke, a megbízottak, valamint politikai és kulturális életünk más vezető tényezői. Jelen voltak továb­bá a bratislavai konzuli testület tagjai Ivan Alekszandrovics Sulginnal, a Szovjet­unió fökonzulával élükön. Az ünnepi est a csehszlovák és a magyar államhimnuszok hangjaival kezdődött. Dr. h. c. Jozef Lukačovič megbízottnak, a Szlovák Nemzeti Front KB tagjának üdvözlő beszéde után Vasil Bil'ak megbízott, a CSKP KB tagja mondott ünnepi beszédet. Utána Krajcsík Mihály, a Magyar Népköztársaság bratislavai konzula emelkedett szólásra. Az ünnepi est második részében a Szl ovák Nemzeti Színház prózai együttese előadta Mesterházi Lajos Pesti emberek című darabját. Az ünnepi est a csehszlovák és magyar nép barátságának jegyében zajlott le. VASIL BlĽAK megbízott beszéde beve­zető részében megemlékezett arról, hogy április 4-én, Bratislava felszabadulásának napján ünnepeljük Magyarország dolgozó népével együtt a Magyar Népköztársaság keletkezésének 15. évfordulóját. A szovjet hadsereg győzelme a fasizmus felett 1945 emlékezetes tavaszán Magyarország dol­gozó népének is meghozta a teljes sza­badságot. Vasil Bil'ak megbízott ezután rámutatott azokra a sikerekre, amelyeket a magyar dolgozó nép a szocialista építés 15 éve alatt elért. Az örömteli eredményeket, amelyekre a magyar nép jogosan büszke, az egész szocialista táborral, főleg a Szovejtunióval való szoros együttműkö­désben és eme országok baráti segítsé­gével érte és éri el. A hazánk és a Ma­gyar Népköztársaság közötti kapcsolatok a politikai, gazdasági és kulturális élet Határtalan szeretet megnyilvánulása Volt olyan nap, hogy 700 választ ka­pott a Bratislavai Rádió a Szovjetunió­ból a „Mit tudnak Szlovákiáról" című ankétra. Marlnkina elvtársnő Moszkvából hangszalagon küldte el a 12 kérdés megfejtését. Mások városaikról képesla­pokat, könyveket, Szlovákiáról összegyűj­tött újságcikkeket és fényképeiket küld­ték el. Néhány hónap alatt több mint 8Ö00 levelet kapott a Bratislavai Rádió a Szov­jetunióból. A pályázatra érkezett megfejtésekből — melyek azt bizonyítják, hogy a Szov­jetunió különböző részén élő szovjet pol­gárok mennyire ismerik és szeretik Szlovákiát és lakosságát — a CSSZBSZ szlovákiai és bratislavai bizottsága a Bratislavai Rádióval együtt kiállítást ren­dez a Stúr utca 5 szám alatti kiállítási teremben. Szombat délután a kultúrmű­sorral egybekötött ünnepi megnyitáson részt vettek a szlovák nemzeti szervek képviselői és a konzuli testület tagjai. A megnyitó beszéd után Medov elvtárs, a Szovjetunió bratislavai alkonzula mél­tatta a kiállítás jelentőségét. A kiállítás áprilisi 25-ig tart és utána a többi ke­rületi székhelyeken is megrendezik. (d. o.) valamennyi szakaszán úgy fejlödnek, hogy együttműködésünk minél hatékonyabban hozzájáruljon a szocializmus felépítésé­hez a két országban és valamennyi népi demokratikus országban. Csehszlovákia a Magyar Népköztársaság külkereskedelmé­ben a behozatal és kivitel terén a Szov­jetunió után a második helyen áll. Nemcsak gazdasági téren, hanem az is­kola- és kulturális ügyek terén is igen gazdag együttműködés és kölcsönös csere folyik országaink között. KRAJCSlK MIHÁLY, a Magyar Népköz­társaság konzula beszédében kijelentette: Az elmúlt 15 esztendő legnagyobb si­kere, hogy felépítettük a nagy teljesítmé­nyű korszerű nehézipart, amely lehetővé tette, hogy az elmaradott iparú és elha­nyagolt mezőgazdaságú félfeudális orszá­got fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változtassuk. A Magyar Népköztársaság konzula ez­után kiemelte, hogy a szovjet hadsereg segítségével a magyar nép felszámolta az 1956. évi ellenforradalmi puccs-kísér­letet és rövidesen helyreállította az or­szág gazdasági életét. „Bátran kijelenthetjük, hogy a népha­talom Magyarországon szilárdabb, mint bármikor azelőtt és hogy a dolgozó nép túlnyomó többsége egyetért a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával, egy­ségesen és szilárdan sorakozik e politika mögé. bízik a párt vezetőségében. Ebből a bizalomból születtek gazdasági és poli­tikai sikereink" — mondotta végül a Ma­gyar Népköztársaság konzula. Az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumának közleménye Tekintettel arra, hogy az idei Iskolaév a II. Országos Spartakiád miatt hama­rabb végződik (vagyis a prágai iskolák­ban június 15-én, a többi Iskolákban pe­dig június 18-án), az Iskola- és Kultu­rális Ügyek Minisztériuma, az Egészség­ügyi és a Földművelésügyi Minisztérium­mal egyetértésben meghatározta, hogy az !skolákban és a szakmai tanulóhelyeken •>z idei Iskolaév harmadik nen'">dé"ében nem osztályozzák a tanulók előmenete­lét. Az iskolaév véaén osztályozzák az egész második félévet. | AMERREA FEliZABADITOSZOVJETKATONAKJARTAK §1 Ahová a párt állit L iptov vidékén járunk. Szép ez inkább mosolyogva, mint panaszkod­a táj. Lankás hegyeit, hara- va -, hogy az embert száz felé sza­goszöld fenyveseit még imitt-amott kítanák, ha lehetne, fehér hófoltok tarkítják, de a rügy- — Így van ez ilyenkor, a tavasziak fakadással együtt megjelenik hegy- vetése idején minden esztendőben, oldalain a legelésző nyáj és a tehén- — Igaz, de az idén más gondunk is csorda... Természeti szépségekben, van. Itt az átszervezés. Járásunkhoz kincsekben gazdag a vidék ... Kié is volt a sok kincs, kik élvezték még nem is oly régen n fenyvesek üdítő le­vegőjét, kié volt a juhnyáj, az ízletes szénát termő rét ? Nem azoké, akik­nek verejtéke ön­tözte a földet, akik őrizték a nyájat, hanem azoké, akik u semmittevésben csupán azon tör­ték a fejüket, mi­ként tudnának még egy bőrt lehúzni a szegény emberről. Másfél évtizede Liptovban is, mint széles e hazában, új világ kezdődött. A dolgozó népé lett e vadregényes táj minden szép­ségével, kincsével. S ma? Az egyszerű, szorgos emberek e vidék falvaiban, a szövetkezetben végzik dolgukat. Művelik a földet, gondozzák a rétet, etetik, ápolják az állatokat, s figye­lemmel kísérik fej­lődését. Övék ma már itt minden, s egymást megértve, egymásra hallgat­va élnek és dolgoznak ezek az em­berek itt a mikuláSi járás falvaiban, iptovský Mikulásra visz az utunk. Megállunk a járási nemzeti bizottság nagy épülete előtt. Nehéz eligazodni most itt, még nehe­zebb megtalálni azt, akit keresünk. Átszerveznek most mindent. Megna­gyobbodott a járás, az épületen kí­vül és belül magasba meredő álványok is azt bizonygatják, új köntöst ölt az ódon épület... Néhány útbaigazítás a malterrel le­fröcskölt kőművesektől s aztán a má­sodik emelet folyosóján találjuk meg kis csoport társaságában Jozef Hor­vát hot, a járási nemzeti bizottság me­zőgazdasági osztályának vezetőjét. Megmondjuk jövetelünk célját. Készségesen áll rendelkezésünkre, ám­bár nehezen szabadul, hiszen a szö­vetkezetek képviselői a kérdések özö­nével árasztják el. Nem csoda. Itt a tavasz, a vetés ideje. A föld meg már Liptov vidékén is megszikkadt any­nyira, hogy rámehet a gép, tele-garat vetőmaggal... Még néhány válasz, jó tanács, in­tézkedés s aztán a kis szoba író­asztalánál már nekünk, a mi kérdé­seinkre válaszolgat Jozef Horváth. — Annyi most a munka — mondja V Képünkön: Jozef Horváth (az asztalnál ül) s legkö­zelebbi munkatársai Rudolf Naňo, a mezőgazdasági osz­tály helyettes vezetője és ing. Ján Haviar. (Horváth S. felvétele) hatvarikilenc szövetkezet fog tartozni a jövőben ... közben most egyesítjük a kisebb szövetkezeteket nagyobb gazdasági egységekké, mert sokkal okosabb, ha egy-egy közösség nem kétszáz, hanem másfél vagy kétezer hektáron fog gazdálkodni. - Hát így van, a szövetkezetek is jobban járnak, az irányítás is köny­nyebb lesz, értem a járás részéről. E gondok jó része is az elvtársra szakad, nem? - Most még nem tudom, velem mi lesz. Ha a párt úgy látja jobb­nak, hogy marádjak jelenlegi funk­ciómban, mint kommunista, egyet­értek vele. Oda megyek, ahová a párt állít. Ő szinte szavak ezek. Kommunista meggyőződés, kötelességtudás áramlik Horváth elvtárs szavaiból, bár - amint fejtegette - szó van arról is, hogy ö lesz a járási agro­nómus. Kedve van hozzá. S ezt nem is titkolja. - Mit szépítsem - mondja őszin­tén — úgy van ez, ahogy most el­mondom ... Főiskolát végzett agro­nómus vagyok. Szeretem a földet, is­merem a falusi ember lelkivilágát, tudom, mily nagy lehetőségeink van­nak járásunkban a termelés fokozásá­ra. S szeretném, ha tudásomat a téren még jobban megoszthatnám a szövetkezetekkel. - Megvan erre a lehetőség akkor is, ha a jövőben a mezőgazdasági osztály irányítója lesz. - Az igaz, s ha e helyen maradok, továbbra is oly szívesen dolgozom majd a szövetkezetekért, mint eddig. S hogy nem csalódott benne a párt, amióta idekerült Horváth elv­társ, azt hatéves munkássága min­den ékes szónál szebben kifejezi. H at évvel ezelőtt a tilinai ke­rület agronómusa volt a párt­nak e meglett, mindig kedélyes, jó hangulatú, 33 éves hűséges harcosa. Amikor idejött, alig volt néhány szö­vetkezet a járásban, most - ahogy ő mondta - tíz ujjunkon megszám­lálhatjuk azokat a falvakat, melyek­ben még nincs szövetkezet. De ez a nincs szó is „vanná" válik rövidesen. Ebből azt veszem ki, hogy jól is­meri a járás falvait, embereit. Meg is mondom neki. - Hát igen, a jó vezetőnek, jó agronómusnak könnyű hamar belo­pózni az emberek szívébe. - Így van, ha mindenben segítünk az embereknek, nagyot akarni, több­re jutni, jobban élni — szép és hálás dolog ez és az emberek megértik. Itt van a mi járásunk. Azt mondtuk a szövetkezeti tagoknak, sok széna tönkre megy, ha nem szárítják állvá­nyokon! Ez magában véve nem volt elég. Egy szövetkezetben aztán gya­korlatban is megmutattuk, mennyivel több és jobb szénájuk lesz, ha nem a régi megszokott módon takarítják be. Elértük célunkat? El. Ma már csaknem minden szövetkezet állvá­nyokon szárítja a szénát. Másik dolog. Nálunk nem lehet kukoricát termelni, nem érik be. Azt mondtuk hát a szövetkezeti tagoknak, miért ne ter­melhetnének silónak kukoricát, azt viaszérésben be lehet takarítani. Meg­próbáltuk. A szövetkezetek verseny­re keltek. Az eredmény? Ezer mázsás hektárhozam volt a járási átlag. Nem kis dolog ez, ha azt is tudjuk, hogy a Dedina Mládeže-i szövetkezet­ben — ahol már évek óta termesz­tenek kukoricát - 860 - 900 mázsás hektárhozamot értek el. S ok beszélni valónk Volna még, de Horváth elvtárs szűkre szabott ideje nem engedi, hogy bő­vebben elbeszélgessünk e járás fal­vainak tizenötesztendős szabad éle­téről, sikereiről, a jövő terveiről, me­lyek még szebb távlatokkal kecsegte­tik Liptov vidéke népét. Abban azon­ban megbízhatunk, hogy ha a járás mezőgazdasági termelésének az egyen­getése olyan ember, olyan kommunis­ta kezében lesz, mint idáig, akkor még sok jót megér e vidék sokat szenvedett népe. Mert úgy, ahogyan Horváth elvtárs búcsúzóul mondotta: Akár a mezőgazdasági osztály élére állítja őt a párt, akár a járási agro­nómus funkciójával bízza meg, kom­munistához méltóan szolgálja majd tudása és ereje teljes odaadásával a párt, a nép érdekeit. MÉRY FERENC A nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának ülése (ČTK) - 1960. április 1-én a nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága ülést tartott. Az ülésen Rudolf Barák miniszterelnökhelyettes, belügy­miniszter jelenlétében több fontos törvényjavaslatot tárgyaltak, amelyek a legközelebbi időben előttünk álló igen fontos politikai feladatok biz­tosítását célozzák. Rudolf Barák miniszterelnökhelyettes, belügyminiszter megvilágította a törvény­javaslatok jelentőségét. Az államunk új területi felosztásáról szóló törvényjavaslat jogilag lerögzíti az állam új területi fel­osztását, mégpedig a CSKP Központi Bi­zottságának 1960. január 13-i és 14-i ha­tározatai alapján. E törvényjavaslatról Stanislav Chalánek képviselő tartott be­számolót, majd pedig a képviselők be­ható vitában foglaltak állást e törvény­javaslathoz. A törvényjavaslat a kerü­letek és járások által előterjesztett ja­vaslatokból indul ki, valamennyi társa­dalmi szervezet állást foglalt hozzájuk s lakosaink nyilvános gyűlésen mondották meg véleményüket. Ezért, mint a bizott­ság ülése Is hangsúlyozta, nem csupán átszervezésről van szó, hanem nagyon fontos változtatásokról, egy további idő­szak megkezdéséről, amelyben szocialista társadalmunk tovább fejlődik majd. A dolgozók többségének megnyerésében a magunk elé tűzött merész feladatok megvalósítására, a dolgozók nagy kezde­ményezésének további kibontakoztatásában és befolyásuk érvényesítésében a nép­gazdaság és az állam irányítása terén — ebben rejlik valamennyi Intézkedésünk értelme — hangsúlyozta Barák elvtárs. Ezekkel az alapvető kérdésekkel függ össze a többi kormányiavaslat is, ame­lyekről az alkotmányjogi bizottság tár­gyalt. A nemzetgyűlés és a Szlovák Nem­zeti Tanács választásairól, valamint a nemzeti bizottságokról szóló alkotmány­törvény javaslata az eddigitől eltérően rendezi a nemzetgyűlési képviselők lét­számának megállapítását. Az eddigi álla­pottal szemben, amikor is a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács válasz­tásainál a választókörzetet olyan terület képezte, amelyen 35 ezer lakos él, az alkotmánytörvény javaslata meghatározza, hogy a köztársaság területén háromszáz választókörzet létesül, vagyis az ez év júniusában megválasztásra kerülő nem­zetgyűlésnek háromszáz képviselője lesz. A szlovák'iai választókörzetekben megvá­lasztott nemzetgyűlési képviselők számá­ból vezetik le a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek számát. Miután Szlovákiá­ban 87 választókörzet lesz, a nemzetgyű­lési és a Szlovák Nemzeti Tanács válasz­tásai számára azonos választókörzetek szolgálnak és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek száma megfelel majd a Szlovákia területén megválasztott nem­zetgyűlési képviselők számának. Az al­kormánytörvény javaslata ezenkívül mó­dosítja a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács funkciós időszakát, amely június 10-én ér véget. Ami az 1957. már­cius 19-én megválasztott nemzeti bi­zottságokat illeti, tevékenységüket egé­szen az új nemzeti bizottságok meg­választásáig, tehát ez év júniusáig foly­tatják. Az a törvényjavaslat, amely módosltja a nemzetgyűlési választásokról szóló tör­vényt, több módosítást tartalmaz az eddigi választási törvénnyel szemben. Elsősorban arról van sző, hogy az alkotmánytörvény-ja­vaslatnak megfelelően újonnan kell rendezni a választókörzetek számát, vagyis 300 vá­lasztókörzetet kell létesíteni. A nemzet­gyűlési választásokról szóló törvénycik­kely továbbá új rendelkezéseket tartalmaz a nemzetgyűlési képviselőknek a válasz­tók által való visszahívásáról, megállapít­ja azokat az indokokat, amelyek alap­ján a képviselőt vissza lehet hívni és módosítja a képviselők leváltásának mód­ját. Néhány további változtatáson kívül meghatározza a pótválasztások határide­jét, amely az eddigi 60 nap helyett 90 nap lesz. A nemzeti bizottságok választásairól szóló törvényjavaslat módosítja az eddigi választási előírások néhány rendelkezését, amelyeknél az állam új területi felosztá­sával kapcsolatban módosításra volt szük­ség. Rendelkezést tartalmaz pl. a nemzeti bizottságok tagjainak számára, a válasz­tókörzetek létesítésére vonatkozólag, A bizottság tárgyalásait a bíróságok új területi átszervezéséről szóló törvényja­vaslat tárgyalásával zárta le. E tör­vényjavaslat lényege, hogy az állam új területi felosztásának megfelelően lehe­tővé tegye a bíróságok új területi átszer­vezését. Az alkotmányjogi bizottság ezután va­lamennyi megtárgyalt törvényjavaslatot jóváhagyásra ajánlott a nemzetgyűlésnek. ÜJ SZÖ 2 * 1960. április 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom