Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-24 / 113. szám, vasárnap

Közlemény a kormány ülésér ől Az idén befejezzük a községek villamosítását (ČTK) -i Á kormány 1960. ápri­lis 20-án és 22-én tartott ülésein többek közt megtárgyalta a lakosság életszínvonalának emelésére irányu­ló további intézkedéseket, valamint az energetikai és vízgazdálkodási miniszter beszámolóját a falvak vil­lanyosításának befejező szakaszáról, A kormány megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a CSKP 1956. évi or­szágos konferenciáján kitűzött fel­adatot — a községek villanyosítása befejezését — az idén sikeresen tel­jesítjük. 1936-ig hazánkban a községeknek csak 61,5 százalékát villanyosítot­ták. A falvak villanyosítása ütemé­ld. Josef Jonáš elvtárs meghalt íd. Josef Jonáš elvtárs, Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának egyik alapító tagja, aki évek hosszú során át a CSKP KB tagja volt, hosszabb betegség után csütörtökön, április 21-én 72 éves korában elhúnyt. Az első világháború éveiben az akkori szociáldemokrata ifjúság kö­rében fejtett ki tevékenységet és aktívan részt vett a sztrájkok meg­szervezésében. 1921-től, Csehszlová­kia Kommunista Pártjának alapító tagjaként egész életét annak a harc­nak szentelte, amelyet pártunk foly­tat népünk jólétéért. Az elhünyt^a párt prágai kerületi bizottságának tagja és 1929-től a Központi Bizott­ság tagja volt. Érdemdús tevékeny­séget fejtett kí a vörös szakszerve­zetekben is. A fasiszta megszállás idején a Szovjetunióban tartózkodott, ahol a kirgiz területen élő politikai emig­ránsok csehszlovákiai csoportjának elnöke és hazánkba visszatérve évek hosszú során át a CSKP Központi Bizottságának tagja volt. Josef Jo­náš elvtársat érdemei elismeréseként a „Február 25. érdemrenddel" tün­tették ki. nek meggyorsulására és tervszerű megvalósítására csupán 1945 után került sor, amikor népünk megkezd­te az új, szocialista társadalom alap­jainak építését. Különösen gyors ütemben fejlődött a villanyositás Szlovákiában, ahol 1946-ban a köz­ségeknek csupán 40,2 százalékában volt csak villany. A falvak villanyosítása nagy je­lentőségű a termelőerők fejlődése, elsősorban a szocialista mezőgazda­sági nagyüzemi termelés szempont­jából, mert lehetővé teszi, hogy el­érjük a mezőgazdasági munkák ma­gasfokú gépesítését. Valamennyi 14 233 község villa­nyosításának befejezése 1960-ban azt jelenti, hogy ebben az évben köztársaságunk lakosainak már 99 százaléka fogja élvezni a villany­energia használatának előnyeit. * * * A kormány továbbá jóváhagyta speciális műszaki főiskolai tanszék létesítését a gépipari, valamint az építészeti és magasépitészeti szako­kon. E tanulmányt úgy kombinálják, hogy résztvevői az alapvető elméleti tanulmányaikat foglalkozásuk félbe­szakításával, mint intern tanulmányt két éven belül elvégzik, szaktanul­mányaikat pedig foglalkozásuk mel­lett két éven belül befejezik. Emel­lett lehetőségük nyílik arra, hogy tanulmányaiknak ezt a részét egyé­ni tanulmányi terveik alapján lerövi­dítsék. A hallgatókról - esetleg család­tagjaikról is - a hallgatók inter­nátusos tanulmányának idején anya­gi gondoskodás történik. Eme anyagi gondoskodás költségeit azok az üze­mek viselik, amelyek dolgozóikat e tanulmányokra kiküldik. A kormány tárgyalásának további folyamán a Műszaki Fejlesztés Ál­lami Bizottsága elnökének beszámo­lója alapján foglalkozott a kirakodó és berakodó munkák gépesítésének helyzetével és intézkedéseket foga­natosított a berakodás és kirakodás további gyors gépesítése céljából. A kormány továbbá megtárgyalta a gyorsan növő fafajták 1961-től 1965-ig történő kiültetésére irányuló javaslatot. • • • A kormány jóváhagyta az Állami Építészeti Bizottság megszüntetésé­ről szóló rendeletet is. Emellett ab­ból a tényből indult ki, hogy a fej­lett szocialista társadalom építése során lényegesen megnövekednek a beruházási építkezés gazdaságossága, olcsóbbá tétele és minél nagyobb műszaki és gazdasági hatékonysága iránti igények. Ez az egyik döntő tényező a termelőerők fejlesztésé­ben és elosztásában. Ezeket a köve­telményeket minél célszerűbben ér­vényesíteni kell közvetlenül azokban a szervekben, amelyek tervezik és megvalósítják a beruházási építke­zést. A kormány által jóváhagyott rendelet a megszüntetett Állami Építészeti Bizottság feladatait ezek­re a szervekre helyezi át. Főleg az Állami Tervbizottságról és az 'Épí­tészeti Minisztériumról van szó. * * * Ezenkívül a kormány számos gaz­dasági. külkereskedelmi kérdésekre és a nemzetközi kapcsolatokra vo­natkozó javaslatot hagyott jóvá. A bolgár nagykövei Kelet-Szlovákiában (ČTK) — Gero Bojeev Grozev, a Bol­gár Népköztársaság csehszlovákiai rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete szom­baton, április 23-án Kelet-Szlovákiába érkezett. Prešovon ellátogatott a Nálepka Kapitány ruhagyárba, ahol részletesen tájékozódott a termelésről, majd szívé­lyesen elbeszélgetett az üzem legkiválóbb dolgozóival. A becses vendég a délutáni órákban Košicéra utazott, ahol megtekin­tette a Keletszlovákia Kohómü építését. L egutóbb a fenti cím alatt ismertettük Csehszlovákia el­ső, 1920. évi polgári alkotmánya létrejöttének rövid történetét és az alkotmány lényeges vonásait. Mai cikkünkben hazánk második, immár népi demokratikus jellegű alkot­mányával foglalkozunk, amely 1948 tavaszán drámai körülmények kö­zött, a dolgozó népnek emlékezetes februári győzelme után született meg, és amelyet parlamenti jóvá­hagyásának dátumáról „Május 9-i" alkotmánynak nevezünk. Mint mondottuk, az alkotmány ki­fejezője az osztályviszonyoknak. En­nek megfelelően a „Május 9-i" al­kotmányunk is megfelel azoknak a termelési viszonyoknak, amelyek 1948 februárja után Csehszlovákiá­ban kialakultak. Mégis ezen alkot­mány születésének története nem egyszerűsíthető le a februártól má­jusig eltelt negyed évre, hiszen ki­dolgozását már két évvel korábban, a CSKP VIII. kongresszusa, majd az 1946 évi választások után, júliusban összeülő Alkotmányozó Nemzetgyű­lés is kimondotta. Ettől az időponttal fogva egésze­szen a februári eseményekig — az ország politikai erőinek akkori meg­oszlása következtében — ádáz küz­delem folyt a munkáspártok és a polgári pártok között az alkotmány jellegéért. A munkáspártok a CSKP vezetésével, a választások után hi­vatalba lépő harmadik Népfrontkor­mány programjához híven, ragasz­kodtak a nemzeti, és demokratikus forradalom alapvető vívmányainak le­rögzltéséhez az új alkotmányban. Ilyen volt mindenekelőtt a nemzeti bizottságok politikai rendszere, a cseh nép és szlovák nép egyenjogúsá­ga, és a kulcsjelentőségű iparágaink államosítása. A reakció minden esz­közzel ezen demokratikus vívmányok felszámolása vagy legalábbis meg­gyengítése érdekében dolgozott és ehhez kiváló alkalomnak tartotta az alkotmány kidolgozását is. Két éven Megnyílt a „Lenin a cseh irodalomban" kiállítás (ČTK) - A Csehszlovák Köztár­saság Állami Könyvtárában szomba­ton, április 23-án megnyílt a V. I. Lenin születésének 90. évfordulója tiszteletére rendezett „Lenin a cseh irodalomban" című kiállítás, amely áttekintést nyújt V. I. Lenin vala­mennyi művéről s a Leninről cseh nyelven kiadott irodalomról. A ki­állítást Jindŕich Veselý, a CSKP Párttörténeti Intézetének igazgatója nyitotta meg. Ugyanaznap megnyitották Prágá­ban a marxizmus-leninizmus elmé­leti tanácsadóját, ahol a marxizmus­leninizmus megalapítóinak művei áll­nak az érdeklődők rendelkezésére. E tanácsadóban központosítják a marxizmus-leninizmusra vonatkozó bibliográfiai-tájékoztató müveket is. Ratifikációs okmányok kicserélése Csehszlovákia és az EAK között (CTK) — Prágában szombaton, április 25-án Václav Dávid külügyminiszter, Mo­hamed Kamel al Rahmany, az EAK prá­gai nagykövete, a Külügyminisztérium, a Közlekedésügyi Minisztérium vezető dol­gozói és az EAK prágai nagykövetségé­nek tagjai jelenlétében kicserélték a Csehszlovák Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság képviselői által 1959 február 7-én Kairóban aláirt kereskedel­mi és hajózási szerződés ratifikációs ok­mányalt. •fr Á II. Országos Spartakiád alkalmá­ból rendezett takarékoskodás) akcióbán résztvevő csoportok, amelyek teljesítet­ték a szükséges feltéteteket ahhoz, hogy igényt tarthatnak az akció keretében ki­sorsolásra kerülő tárgyi nyereményekre, igényüket legkésőbb április 25-ig jelent­sék be a közös betétkönyvükről szám­lát vezető állami takarékpénztárnál. A köztársasági elnök fogadta a mexikói parlamenti küldöttséget (ČTK) - Antonín Novotný köz­társasági elnök szombaton, április 23-6n fogadta a Mexikói Egyesült Államok parlamenti küldöttségét. A dr. Manuel Moreno Sanchez sze­nátor vezetésével megjelent küldött­séget dr. Francisco de! Rio y Ca­nedo, a Mexikói Egyesült Államok csehszlovákiai rendkívüli és megha­talmazott nagykövete kisérte. A fogadáson jelen volt Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Václav Dávid külügyminiszter, La­dislav Novák, a köztársasági elnö­ki iroda vezetője és Helena Lefle­rová nemzetgyűlési képviselő is. A köztársasági elnök barátságosan elbeszélgetett a mexikói parlamenti küldöttség tagjaival és az iránt ér­deklődött, milyenek a nézeteik azon intézkedésekre vonatkozólag, amelye­ket most foganatosítunk hazánkban a nép életszínvonalának emelése s a szocialista demokrácia elmélyítéss érdekében. Ismét a tettek beszélnek (Folytatás az L oldalról) bevétele további 120 millió koronával emelkedik. Emellett nem szabad meg­feledkeznünk arről, hogy ma a lakos­ság lényegesen kisebb száma mellett több mint kétmillió járadékélvezőnk van. A háború előtt kb. egymillió nyugdíjas volt és az, amit a München előtti köztársaság a nyugdijasoknak kifizetett, valóban alamizsna volt, ah­hoz a 9,6 milliárd koronához viszo­nyítva, amelyet aggsági, rokkantsági és egyéb járadékokon kívül már 1958­ban kifizetett államunk. A lakosság életszínvonalára erőtel­jesen kihat a mai nagyméretű lakásépí­tés is. Az első ötéves tervben évente nem egészen 40 ezer lakást építet­tünk, 1959-ben már 62 ezret, az idén pedig minden valószínűség szerint 80 ezer lakást építünk fel. Ezen mutat­kozik meg a legjobban, hogy az élet­színvonal növekedésének alapját a nagyobb termelés, a magas fokú mun­katermelékenység képezi. A harmadik ötéves tervben felada­tul tűzzük magunk elé, hogy a ter­melést az 1960-as évhez viszonyítva 50 százalékkal, az egyéni fogyasztást legalább 30 százalékkal növeljük. E célkitűzéseket akkor teljesíthetjük, ha az eddiginél sokkal nagyobb mér­tékben használjuk fel a technikát, ha gépekkel helyettesítünk mindama munkát, amelyeket ma még kézzel, nem gazdaságosan és fáradságosan végzünk. A szocialista rendszer lehe­tővé teszi, de ugyanakkor meg is kö­veteli a magas fokú alkalmaztatottsá­got, mert minden egyes polgárnak joga van a munkára. De az is fontos, hogy a munkával ne pazaroljunk és hogy a munkaidő lerövidüljön. Az a fontos, hogy rövidebb idő alatt a jobb technika segítségével mindenütt két­szer, vagy háromszor és ahol lehet, tízszer sőt, százszor annyi terméket termeljünk, mint eddig. így aztán az életszínvonal még gyorsabban fog emelkedni. Ezzel kapcsolatban meg kell emlé­keznünk a mezőgazdasági termelés­ről. A jelenlegi árleszállítás érthetően kisebb részben vonatkozik az élelmi­szerekre, mint az iparcikkekre. En­nek oka az, hogy a mezőgazdaság a múlt évben (részben a szárazság miatt) nem teremtett jobb feltétele­ket a nagyobbarányú árleszállításra, ugyanakkor fékezi gazdaságunk fej­lődését Ezért pártunk az idén s a következő ötéves terv egész ideje alatt valamennyi többi ágazat figyel­mét a mezőgazdasági termelés növe­lésére összpontosítja. A mezőgazda­ságba milliárdos beruházásokat esz­közlünk, folyamatban vannak a talaj­javítási munkálatok, a mezőgazdaság a gépek ezreit kapja Egyre több mű­trágyát kap, egyre nagyobb tapasztalat­tal rendelkezik és nagyobb segítséget nyújt neki az egész ország. Azáltal, hogy a mezőgazdaság fejlesztése or­szágos feladattá válik, minden lehető-, ség megvan ahhoz, hogy rövidesen több gabonát, burgonyát, cukorrépát, húst, tejet és tojást termeljünk. Hogy a mezőgazdasági termelést erőteljesen növelni lehet, erről számos EFSZ pél­dája tanúskodik, amelyek 30, 50 sőt több százalékkal jobb eredményeket érnek el, mint az átlagon aluli szö­vetkezetek. Hazánk nagy ünnepre - a szovjet hadsereg által történt felszabadítá­sunk 15. évfordulójára készül. Ezek az ünnepségek szocialista építésünk nagy seregszemléjét jelentik. Az életszínvonal emelésére irányuló in­tézkedések nem csekély mértékben hozzájárunak ahhoz, hogy a követ­kező napokban örömteljes ünnepi hangulat uralkodjék. Ugyanakkor azonban újabb és újabb embereket győznek meg arról, hogy a termelés és az életszínvonal emelése a szocia­lista társadalomban törvényszerű fo­lyamat. Ez a tény hazánkban nagy visszhangot és alkotó tevékenységet vált ki. Ez kedvezően megnyilvánul a választás előtti időszakban, valamint az új alkotmány megtárgyalása so­rán is, amelynek tartalma kifejezi a szocializmus győzelmét és a kommu­nizmus felé vezető további utunkat. gggtStsllšMSStšít^ Három alkotmány keresztül számtalan ülésen, hol jo­gászi körmönfont okoskodással, hol meg nyílt fenyegetőzéssel igyekeztek aláásni népünk oly drágán megvásá­rolt vívmányait. Mint annyi minden az országban, úgy az alkotmány vajúdó kérdését is a februári események, a nép aka­ratának februárban oly döntő módon megnyilvánuló szava oldotta meg. A februári győzelem után lehetővé vált a burzsoázia megmaradt, még mindig igen tekintélyes pozícióinak felszá­molása, a magánszektor megszünte­tése az ipar, a közlekedés, a kül- és belkereskedelem, a pénzügy döntő részében, sőt kinyílt az út a magán­tulajdon fokozatos felszámolására és szövetkezeti, csoportos tulajdonnal való helyettesítésére a mezőgazda­ságban is. Mindezt „Május 9-i" al­kotmányunk már lerögzíti, mert ki­mondja, mindjárt első cikkelyében, hogy „Csehszlovákia népi demokra­tikus köztársaság" és hogy „az ál­lamban minden hatalom egyetlen for­rása a nép." Igaz, már az 1920. évi burzsoá al­kotmány is hangoztatott hasonló el­veket, de az alkotmány további ren­delkezéseiben és azon tény révén, hogy az államban a hatalom a bur­zsoázia kezén maradt, minden eszközzel, az alkotmány szép sza­vaival merő ellentétben, a tőkés kizsákmányolás rendszerét tartotta fenn. Mindkét alkotmány, az 1920. évi és az 1948. évi egyaránt kimondja a polgárok egyenlőségét. Ugyanakkor azonban a burzsoá alkotmány állan­dósítja, söt szentesíti a termelő­eszközök magántulajdonát, és így az állam alapvető pillérévé teszi a ki­zsákmányolást. Hogyan beszélhetünk m tehát egyenlőségről, a milliomos gyá­ros és a munkanélküliséggel küsz­ködő munkás között, a dúsgazdag földbirtokos és a nincstelen zsellér között ? A polgári alkotmány nem teremtette meg az emberek egyenlő­ségének legfontosabb, gazdasági felté­telét: nem sajátította ki a kizsákmá­nyolás alapjául szolgáló termelőeszkö­zöket. Ez az egyszerű összehason­lítás, amelyre az idősebb nemzedék még világosan visszaemlékezik, éles fényt vet arra a tényre, hogy nem a szavak, hanem a szavak mögött meghúzódó tények, az országban va­lóságosan fennálló osztályviszonyok azok, amelyek meghatározzák az al­kotmányok tartalmát. Természetesen az 1920. évi burzsoá alkotmány is kimondja a nők egyen­jogúsítását. De milyen egyenjogúság­nak lehet nevezni azt az állapotot, amikor az egész München előtti köz­társaság fennállása idején a nők ugyanazon a munkáért a férfiak bé­rének átlagosan 62 százalékát kapták! Nem beszélve arról, hogy, főleg a válság idején, még ilyen alacsonyabb bérekért sem jutottak a nők munka­alkalmakhoz, sőt a foglalkoztatotta­kat is azon a címen, hogy a család­ban csak a családfenntartó, vagvis a férfi dolgozhat, elbocsátották állá­sából. Még égbekiáltóbb az a szemfény­vesztés, amelyet a burzsoá alkot­mány a csehszlovák állam alapvető kérdése, a csehek és a szlovákok vi­szonya tekintetében folytatott. Min­denekelőtt a nemlétező „csehszlovák" nemzet fikciójával operált, tagadva a szlovák nemzet önálló létét. Ugyan­akkor nem tett meg semmit, hogy a monarchia idejéből örökségképpen megmaradt igen jelentős gazdasági, szociális és kulturális különbséget a cseh országrészek és Szlovákia kö­zött felszámolja. Egészen más helyzetet teremtettek az 1948. évi, immár népi demokrati­kus alkotmány határozmányai. Tud­juk, hogy ugyanazon a munkáért — a díjazás szocialista elve szerint — a népi demokratikus állam minden­kinek, tehát a nőknek is, egyenlő bért fizet. A nőket nem hogy kizár­nánk a kenyérkereső foglalkozások köréből, hanem ellenkezőleg, a népi demokratikus állam 1948 óta rend­szeresen mindent megtesz, hogy a férjes asszonyoknak, sőt a család­anyáknak is, lehetővé tegye mind­azon foglalkozási ágak betöltését a férfiakkal egyenlő feltételek mellett, amelyekre a nöt szervezeti adottsá­gai alkalmassá teszik. Hasonlóképpen megoldotta az 1948. évi népi demokratikus alkotmány a csehek és a szlovákok viszonyának alapvető kérdését is. A felszabadulás óta a cseh munkásosztály hathatós segítségével — sokszor érezhető ál­dozatok árán is — folyik az ország átlagos gazdasági fejlesztését jóval meghaladó mértékben Szlovákia gaz­dasági életének a fejlesztése. A szá­mok világosan beszélnek. Amíg az 1937. évi állapottal szemben a cseh kerületek ipara 1959 végéig kb. 3 és félszeresére, addig Szlovákia ipara kétszer olyan mértékben, vagyis hétszeresére gyarapodott. Ezen szlo­vákiai fokozott iparfejlesztés követ­keztében sikerült mér jórészben be­hozni azt a lemaradást, amely a két országrész között az ipar színvonala tekintetében fennállott. Még nagyobb volt a népi demokratikus állam erő- I feszítése Szlovákia kulturális szín­vonalának emelése terén. Az 1920. évi alkotmány szintén ki­mondotta a sajtószabadság elvét. A gyakorlatban azonban mindenről inkább lehetett beszélni a München előtti köztársaságban, csak éppen a sajtószabadságról nem. A dolgozó nép érdekeit következetesen védő Rudé právonak az 1931. és 1936. évek között alig volt olyan száma, ame­lyet a cenzúra el nem kobzott volna; egyben a lapot ismételten és hóna­pokra teljesen betiltották. De . még irodalmi müveket is elkoboztak, pél­dául T. Svätopluk írónak „Botostroj" című könyvét, csak azért, mert az ország egyik hírhedt nagyiparosának, Baťának a kizsákmányolási rendsze­rét merte ismertetni. További jellegzetes vonása az 1948. évi népi demokratikus alkotmányunk­nak, hogy az 1920. évi burzsoá alkot­mánnyal ellentétben az alkotmányos törvényhozás terén is nyitva hagyták a kapukat a további fejlődés előtt, így 1948 és 1960 között törvényhozó szerveink ismételten kiegészítették az eredeti álkotmánytörvényt, a szo­cializmus építése által szükségessé tett lényeges időközi változásoknak megfelelően. Elég, ha az 1956. évi alkotmánytörvényt idézzük a szlová­kiai nemzeti szervekről, vagy az 1954. évi alkotmánytörvényt a nemzeti bi­zottságokról és a nemzetgyűlésbe va­ló választásokról. De ilyen az 1957. évi alkotmánytörvény a népbíróságok létesítéséről, és még több más, ha­sonló, a nép részvételét az állam ügyeinek intézésében fokozó alkot­mánytőrvény kiadása. Ezt a fejlődést: a gazdasági alap­ban a szocialista termelési viszonyok döntő túlsúlyának kialakulását és a felülépítményben az ennek megfelelő alkotmányos intézkedések meghozá­sát tetőzi be a most kidolgozott és vitára bocsátott új alkotmányterve­zet, amely már teljesen szocialista jellegű és mint ilyen második a vi­lágon, (Folytatjuk.). JJJ SZÖ 2 * 1960. április 21. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom