Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-03 / 93. szám, vasárnap

Világ proletárral, egyesüljelek! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 3960. április 3. vasárnap 50 fillér XI. évfolyam, 93. szám Mindenekelőtt a takarmány Nem véletlen az, hogy manapság egyre több szó esik a bőséges takarmányalap megteremtésének szükségességéről. Pártunk Központi Bizottsága már egy évvel ezelőtt határozattan felhívta a mezőgazdaságban dolgozók figyelmét a takarmánytermelés növelésének elkerülhetetlen fontosságára. Azóta egy év telt el. A párt több ízben is megemlékezett azokról a kulcsfontosságú problémákról, amelyeknek megvalósításával tudunk csak lényeges fordulatot, döntő javulást elérni a mezőgazdaságban. Pártunk mindenek elé a növényi termelés színvonalának rohamos növelését s ennek keretén belül a takarmányfélék termesztésének fokozását helyezte. Hangsúlyozta, hogy a döntő fordulat eléréséhez mindenekelőtt a pártszerveknek és szervezeteknek kell mindent megteriniök abban az irányban, hogy a szövetkezetek megteremtsék saját, szilárd takarmányalapjukat s azoknak a takarmányféléknek termesztését helyezzék előtérbe, amelyek a Ieggazdaságosabbak, amelyek útján a jószágállománynál a legnagyobb hasznosságot tudják elérni. A lényeg tehát az, hogy a takarmánytermelés terén javulás álljon be. Itt természetesen nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is gondolunk. A szövetkezeteknek el kell érniök, hogy takarmányfélékből önellátókká váljanak, sőt úgynevezett vastartalék is álljon rendelkezésükre. A múlt év tapasztalatai csak megerősítik a takarmánytermelés növelésének fontosságával kapcsolatban elmondottakat. Nem akarjuk véka alá rejteni, hogy az állati termékek begyűjtése terén a múlt év során is voltak nehézségeink. Ez esetenként a közellátásban — ha csak kis mértékben is — éreztette hatását. A múlt évi nehézségeken kívül az idei eredményekkel sem lehetünk megelégedve. A tej, tojás begyűjtése terén most is vannak lemaradások. A kérdés azonban az, hogyan tovább ? Döntően fontos, hogy szövetkezeteink s általában mezőgazdasági üzemeink úgy gazdálkodjanak, hogy takarmányfélékből önellátóak legyenek s csak kivételes esetekben kérjenek az állami alapokból. Nem lehet — és ezt őszintén meg kell mondani — a végtelenségig a takarmánybehozatalra szorulni. A nagy mennyiségű takarmánybehozatal fölöslegesen terheli népgazdaságunkat, megdrágítja a termelést. Márpedig a mi célunk az, hogy minél előbb sor kerülhessen az élelmiszerek árának leszállítására. Ehhez azonban mindenekélőtt a termelési költségek csökkentésére van szükség, arra, hogy megteremtsük a szilárd takarmányalapot, s a szükséges termékeket saját erőnkből, egyre olcsóbban állítsuk elő. A párt Központi Bizottsága által áz 1960-as év elején megejtett ellenőrzés — amely hivatva volt arra, hogy megállapítsa, mit tesznek az egyes kerületekben és járásokban a szükséges takarmányalap megteremtése érdekében — azt igazolta, hogy még mindig akad kifogásolni való, még mindig nem helyeznek olyan súlyt a takarmány termelésre, amilyet a mezőgazdaság előtt álló célok sikeres megvalósítása követel. A legtöbb szövetkezetben — a takarmánytermelés terén való lemaradásra gondolunk — a vezető funkcionáriusok is szeretnék a lemaradás okát, a felelősséget az időjárásra hárítani. Igaz, a múlt évi szárazság nemigen kedvezett az egyes takarmányfajtáknak, mégsem lehet a mutatkozó hiányt csupán az időjárás rovására írni. A felelősség nagy része azokat a szövetkezeti tagokat és vezetőket terheli, akik nem voltak következetesek a gazdálkodásban s kevés helyet engedtek az újnak. A szárazság okozott ugyan károkat, de ez általában csak azokban a szövetkezetekben volt érezhető, ahol nem fordítottak komoly gondot a szemes és silókukorica vetésterületének bővítésére, hanem a hagyományos takarmányfélék termesztésére helyezték a fő súlyt. Az ilyen szövetkezetek a takarmányszükséglet biztosítása terén nagymértékben az állami alapokra, vagyis a behozatalból eredő takarmányokra szorultak. Azok a szövetkezetek, amelyek már a múlt év során is szorgalmazták a szemes és silókukorica termelését, vagy teljesen önellátók, vagy csak kis mértékben szorulnak takarmányvásárlásra. Akadnak azonban példák, amelyek azt igazolják, hogy egyes kerületekben, illetve járásokban az évi termelési és pénzügyi terv kidolgozása során még az idén sem fordítottak olyan gondot a takarmánytermesztésre, amilyet a mezőgazdaság előtt álló feladatok sikeres megvalósítása feltételez. Ott azonban, ahol a kommunisták, a nemzeti bizottságok funkcionáriusai beszéltek a szövetkezeti tagokkal, meggyőzték őket a kukoricatermesztés előnyeiről az úgynevezett hagyományos takarmányokkal szemben, a kívánt eredmény nem maradt el. A brnói kerületben például az idén már 52 ezer hektáron termelnek kukoricát, ami a szántóterület 13,1 százalékának felel meg. Voltak itt is helytelen, nézetek, de a kommunisták, a nemzeti bizottságok funkcionáriusai a téves, vagy helytelen nézeteket helyes irányba terelték és így elérkeztek ahhoz az úthoz, amelyen eljutnak odáig, hogy a kerület szövetkezetei, általában mezőgazdasági üzemei takarmányfélékből önellátókká válnak. Szükséges azonban megemlíteni, hogyha szorgalmazzuk is a kukorica, mint tömegtakarmány termesztését, a szénafélék további termelésére is fokozottabb gondot kéli fordítani. Ezután sem lesz mindegy, hányszor kaszáljuk a rétet, vagy az évelő takarmányokat és milyen hektárhozamokat érünk el. Ezután is, sőt nagyobb mértékben mint eddig, alkalmazni kell a másodnövények, illetve a sorközöttiek termesztését, ha azt akarjuk, hogy megfelelő takarmányalappal rendelkezzünk s e téren a párt határozatának megfelelően önellátókká váljunk. BEFEJEZODOTT Hruscsov elvtárs franciaországi látogatása A HASZNOS VÉLEMÉNYCSERE HOZZÁJÁRUL A FRANCIA-SZOVJET KAPCSOLÄ-* TOK JAVULÁSÁHOZ Párizs (ČXK) - Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió francia miniszterelnök, hogy részt vegyenek a délutáni Minisztertanácsának elnöke és de Gaulle francia köztársasági elnök között Párizs közelében, a Rambouilletfcastélyban pénteken délután kezdődött a tárgyalások második része. A megbeszélés — szívélyes légkörben — két és fél órát tartott. A két államférfin kívül csupán a tolmácsok vettek részt a tanácskozáson. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a pénteki megbeszélésen a békés egymás mellett élésről, Németországról és a leszerelésről volt szó. A délelőtti tárgyalás befejezése után közös ebéden vettek részt. Egybehívták a nemzetgyűlést (ČTK) — Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke április 9-én 10 órára egybehívta a nemzetgyűlés ülését, amelyen a kormány néhány fontos törvényjavaslatának megvitatására kerül sor. A FRANCIÁK EZREI LELKESEN ÜNNEPELTÉK HRUSCSOV ELVTÁRSAT MINDENÜTT, AMERRE VONATJA ELHALADT. Ebéd után folytatták a tanácskozást. Négy óra előtt Rambouilletbe érkezett Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese és Michal Debré tárgyalásokon. A tárgyalás lefolyásáról azon jelentésen kívül, hogy szívélyes légkörben folyt, nem adtak ki közleményt. Az államférfiak a késő délutáni órákban a kastély parkjában sétáltak, és csónakáztak a tavon. Fél hatkor folytatták a megbeszéléseket. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese pénteken déelőtt a francia vállalkozó körök képviselőivel tárgyalt. A megbeszélésen jelen voltak Franciaország kereskedelmének és iparának kimagasló tényezői. Az értesülések szerint ez az ülés sikerrel folyt. A Szovjetunió érdeklődést tanúsított a két ország közötti árucsere-forgalom fokozása, valamint beruházási berendezések és gyárak Franciaországban való vásárlásának lehetősége iránt. „A Franciaország — Kelet-Európa Bizottság" képviselői a közeljövőben a Szovjetunióba szándékoznak utazni, hogy megismerkedjenek a szovjetunióbeli vásárlási lehetőségekkel. Ny. Sz. Hruscsov szombat délelőtt a varseillesi kastélyba, a francia királyok volt székhelyére látogatott. A Szovjetunió képviselőjét Párizs elővárosaiban a párizsiak tömegei üdvözölték, akik felsorakoztak az utcák járdáin és az utak mentén, amerre a vendégek elvonultak. Néhány perccel 10 óra után a gépkocsisor berobogott a verseillesi kastély udvarára. A kastély bejárata előtt a kastélyt gondozó, történelmi nevezetességeit és értékes gyűjteményeit őrző személyek üdvözölték Ny. Sz. Hruscsovot, akit André Malraux, Franciaország kulturálisügyi ministere kísért. Ny. Sz. Hruscsov ezután kíséretével megtekintette a kastély termeit és nevezetességeit, közöttük azt a helyiséget, amelyben 1919-ben az első világháború befejezése után aláírták a német békeszerződést. Ny. Sz. Hruscsov ezután a versaillesi kerteket szemlélte meg. A kastély és a kertek megtekintése után a Szovjetunió Minisz-tertanácsának elnöke kíséretével visszatért a Rambouillet-kastélyba. További szombati program: Hruscsov elvtárs a verseillesi kastélyból visszatérve a Rambouillet-kastélyban Koszigin elvtárssal és Michel Debré francia miniszterelnökkel részt vett a tiszteletére adott ebéden. Az ebéd után Hruscsov elvtárs és de Gaulle elnök megbeszéléseinek befejező szakasza következett. Az eredményekről hivatalos közleményt adnak ki. A megbeszélések után több száz újságíró részvételével nagy sajtóértekezletet tartottak. Hruscsov elvtárs 20 órakor beszédet mondott a francia televízióban, utána nagy díszvacsorán vett részt a Rambouillet-kastélyban és ezzel befejeződött franciaországi látogatása. Hruscsov elvtárs és kísérete vasárnap 10 órakor az orlyi repUlőtérről hazautazik Moszkvába. NÖVEKSZIK A „SZÁZASOK" MOZGALMA Szlovákiában eddig hét állami III gazdaság nevezett be a kukoricaÜi termesztés komplex gépesítésének íl! mozgalmába, ahol a traktorosok ||j egyénenként a gépkezelő segédÜi letével 100 hektáron vállalták el |H a kukorica ápolását, mégpedig a III vetéstől kezdve egészen a betaIII karításig. A kukorica termesztéjj! sének eddigi eredményei korántIII sem kielégítők nemcsak a kis vetésterületek miatt, hanem azért, i|[ mivel a kézierővel megművelt kuIII korica termelési költségei igen Ül magasak voltak. FELÉRE CSÖKKENNEK A KIADÁSOK A négyzetes-fészkes eljárás meghonosítása és a kukoricatermesztés komplex gépesítése felére csökkenti a termelési kiadásokat. A hét állami gazdaság — ahol a gépesítést nagymértékben alkalmazzák — több mint 3 millió koronát takarít meg a ráfordítási költségeken. Hazánk kiváló termőföldje kedvező feltételeket nyújt a kukoricatermesztés bővítésére. Mégis 1953-ban az egész köztársaság területén csak 125 ezer hektáron termeltek kukoricát. Évek folyamán aztán mind az EFSZ-ekben, mind az állami gazdaságokon felismerték a kukoricatermesztés jelentőségét és 1955-ben már a vetésterület csaknem 250 ezer hektárra növekedett. Az 1959-es évben tovább növelték a kukorica vetésterületét, mely országos viszonylatban megközelítette a 400 ezer hektárt, ami a szántóterület hét százalékának felel meg. 100 EZER HEKTÁRON NÉGYZETES-FÉSZKES MÓDSZERREL Ez idén a takarmányalap bővítése és a kiváló, nedvdús silótakarmány biztosítása, valamint az állattenyésztés fejlesztése megköveteli, hogy a kukorica termesztését négyzetesfészkes módszerrel, legalább 100 ezer hektárra emeljük. A minap Zeliezovcén, az állami gazdaságok és a kukoricatermesztők képviselőinek jelenlétében bemutatták a gépesített termelés módozatait. A jelenlevők értékes tapasztalatokra tehettek szert, hiszen módjukban volt megismerkedni a gépi megművelés módszereivel a kukorica vetésétől kezdve a géppel történő betakarításáig ZSIÁK MIHÁLY VERSENYFELHÍVÁSA A Želiezovcei Állami Gazdaság egyik kiváló traktorosa a vetőgép kezelőjével karöltve versenyre hív-* ta ki Szlovákia állami gazdaságait a kukoricatermesztés komplex gépesítésére és a legmagasabb hektárhozamok elérésére. Zsiák Mihály egyébként kötelezettséget vállalt, hogy az általa megművelt 100 hektár területen átlag 30 mázsára emeli a terméshozamot. Igaz — mondhatná valaki — nem a legjobb eredmény ez. Nos, számítsuk csak ki, hogy az említett 100 hektár átlagos 30 mázsás terméshozam mellett mily kedvezően befolyásolja az önköltségeket és igen sok munkaerömegtakarítást tesz lehetővé. A NÁNAI ÁLLAMI GAZDASÁG IS benevezett a kukoricatermesztés gépesítésének és a 100-asoknak mozgalmába, mely jelentős megtakarítást tesz lehetővé a termelési kiadásokon. A kukorica igen gazdag tápértékü, felbecsülhetetlen értékű takarmány, egyben fontos nyersanyaga élelmiszeriparunknak. Éppen ezért, ahol csak lehetőség nyílik rá, végezzük a vetést négyzetes-fészkes módszerrel, mert csak így tudunk kellő mennyiségű takarmányt és iparunk számára nyersanyagot biztosítani. (th) T\rága vendégek érkezését U vártuk . szombaton a repülőtéren. Bratislava felszabadulása 15. évfordulójának megünneplésére azok jöttek el hozzánk, akik 15 évvel ezelőtt maguk is részt vettek a város felszabadításáért vívott harcokban. Pontosan 10 órakor ezüstszínű 11 14-es repülőgép áll meg a repülőtér épülete előtt. A város politikai és közéleti funkcionáriusai, vörös nyakkendős pionírok rózsákkal a kezükben üdvözlik a három magasrangú szovjet katonatisztet, Georgij Nyikitővics Holosztyakov altengernagyot, Alekszander Danyilovics Ovszjannyikov vezérőrnagyot és tjodor Vasziljevics Akulisnyin ez redest, a Szovjetunió hősét. Egyenruhájuk hajtókáján a katonai kitüntetések szalag jai között ott látjuk a BraQtfia köztünk tislava felszabadításáért kapott érdemrend szalagját is. Amikor vendégeink a repülőtérről elindulnak a város központja felé, Georgij Nyikitovics Holosztyakov, a kék egyenruhás altengernagy fürkészve nézegeti a város utcáit. — Nem, ez az utca valahogy nem ismerős, — jegyzi meg a Steiner Gábor utca elején. — Nem is lehet ismerős, hisz ezek a lakóházak mindössze három-négy éve épültek, — magyarázza kísérője. Se vége, se hossza a szívélyes beszélgetésnek, viszszaemlékezéseknek. A Szlovák Nemzeti Tanács épületében, ahol a hivatalos fogadás. volt, Georgij Nyikitovics Holosztyakov mosolyogva mondja el Bacilek elvtársnak, hogyan .keresztelte meg" a Duna vízével 1947ben Gárik fiát. — Akkor még a dunai folyami flottilla parancsnoka voltam. Amikor tudomást szereztem róla, hogy fiam született, fogtam egy demizsont, megtöltöttem a Duna vizével és odahaza egy lavórba öntve belemártottuk Gárik lábát. Ilyen volt a ,Jceresztelö", még kis hajót is tettünk a lavórba, — meséli mosolyogva az érdekes történetet Georgij Nyikitővics. Aztán szóba kerül 1945 tavasza, az a nap, amelyen Bratislava felett is felragyogott a szabadság hajnala. — Nagyón jól emlékszem arra a napra, — mondja Alekszander Danyilovics Ovszjannyikov vezérőrnagy. Kora reggel indult meg a város felszabadításáért folyó harc s délután fél hatkor már az egész város a miénk volt. A fasiszták teleszórták aknával a Dunát. Vagy nyolc-tízezer mágneses aknát helyezték el a Duna vizében. Mindezt előbb ártalmatlanná kellett tenni, hogy felfelé haladhassunk a Dunán... a szívélyes beszélgetés " végén a drága szovjet vendégek, akik 15 év után újra az ismert földre léptek, elindulták a városba és környékére, hogy még jobban megismerkedjenek az itteni lakók életével s a megváltozott várossal. H. S,