Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-22 / 111. szám, péntek

Alkotó munkával teljesítjük Lenin nagy örökét (Folytatás az 1. oldalról.) hek és szlovákok testvéri barátsága, virágzik kultúránk. Amint Novotný elvtárs a Központi Bizottság legutóbbi ülésén rámutatott, ezek a vitathatatlan tények vilásgosan tanúsítják, hogy Csehszlovákiában lényegében már megvalósítottuk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak valamenynyi fő feladatát, és hazánkban győzött a szocializmus! Elvtársak, ez annak a lenini utunknak eredménye, amelyen Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével már tizenöt éve halad népünk. Erre az alapvető történelmi tényre támaszkodik az új csehszlovák alkotmány tervezete is. Az alkotmányban lerögzítjük azokat az alapvető hatalmi és gazdasági átalakulásokat, amelyekre hazánkban az utóbbi időben került sor, a lenini felfogás szellemében alkotmányunknak egyúttal programjelleget adunk. Az új alkotmánytervezet ezért kimondja, hogy most fejlődésünk további szakaszába, a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszába lépünk, amikor a szocializmus építésének befejezésével egyidejűleg megteremtjük a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeit. Emellett új alkotmányunk kifejezi azt a tényt, amelyet mindig hangsúlyozni fogunk, hogy a társadalmunkban bekövetkezett valamennyi gyökeres változás egyedül a Szovjetunió testvéri barátságának, együttműködésének és segítségének' következtében, valamint annak következtében volt lehetséges, hogy Csehszlovákia a szocialista országok világrendszerébe tartozik. Szocialista alkotmányunk tervezete olyan dokumentum, amely a szocialista társadalom építésének lenini alapelvéből indul ki. Ezért első helyen lerögzíti Csehszlovákia Kommunista Pártjának - a legöntudatosabb munkások, a parasztok és az értelmiségiek, a kommunisták önkéntes harci szövetségének — a vezető szerepét. A pártnak az államban és a társadalomban betöltött vezető szerepének alkotmányos lerögzítése azt a történelmi tényt tükrözi, hogy a szocializmus győzelme Csehszlovákiában Csehszlovákia Kommunista Pártja lenini politikájának gyümölcse. A CSKP IX. kongresszusán kitűzte hazánk szocialista építésének fő irányvonalát. Erőt ném kímélve e fő irányvonal teljesítésére mozgósította és megszervezte a dolgozók tömegeit, sikeresen kibontakoztatta a felszabadult munka korlátlan lehetőségeit a szocialista építés megvalósítására. Az új csehszlovák alkotmány egyik fő vonása a társadalmunk szocialista demokratizmusának hangsúlyozása, államrendszerünk további demokratizálásának kiemelése. Ügy véljük, hogy új alkotmányunknak nemcsak az állam új alkotmányának kell lennie, hanem egyben társadalmunk alapvető dokumentumának is. Ez azt jelenti, hogy az alkotmány nemcsak az államrendszer és az állami szervek problematikáját foglalja magában, hanem az egész társadalomra vonatkozó problémákat is, a nép aktív részvételének problémáját az irányításban, valamint a társadalmi szervezetek és a Nemzeti Front fő küldetését is. Az új alkotmány tervezete ma már hazánk valamennyi lakosának kezében van. Megismerik és elgondolkoznak felette. Ezért most nem aka rok részletesen foglalkozni vele. Ki kell azonban emelni, hogy új alkot mányunk a győzelmes szocializmus alkotmánya lesz Csehszlovákiában. Ez a győzelem a csehszlovák nép keze alkotta nagy lenini mű élő emlékműve! Elvtársak! * A szocializmus győzelme Csehszlovákiában egyik bizonyítéka a leninizmus nemcsak az orosz, hanem a világkultúra eme legnagyobb vívmánya életerejének és nemzetközi jelentőségének. Dolgozóinknak a párt vezetésével végzett eredményes munkája és harcai megerősítik a lenini elvek általános nemzetközi érvényét. Társadalmunk fejlődésének mai foka azonban egyúttal kommunista pártunk politikájának helyességéről tanúskodik, amely Lenintől tanulta nemcsak a szocialista forradalom alapvető törvényszerűségeinek megértését, hanem ugyanakkor a marxizmus alkotó módon való alkalmazását és az új feltételek, valamint a forradalmi munkásmozgalom tapasztalatai alapján való továbbfejlesztését. Lenin azt írta: A marxista elméletre egyáltalán nem úgy tekintünk, mint valamilyen végleges és érinthetetlen elméletre, ellenkezőleg, meggyőződésünk, hogy csupán lerak ta annak a tudománynak az alapköveit, amelyet a szocialistáknak minden irányban tovább kell fejleszteniük, ha nem akarnak az élet sodrán kívül maradni. A CSKP, mint marxi-lenini párt, elméleti és gyakorlati munkájában mindig ahhoz a lenini alapelvhez igazodott és igazodik, hogy a szocialista forradalomról és a szocializmus építéséről szóló lenini tanítás általános érvényű elveit alkotó módon s az illető ország sajátos feltételeinek konkrét tekintetbe vételével, valamint a belső és a nemzetközi feltételek egész komplexumának tekintetbe vételével kell alkalmazni. Egyúttal azonban mindig egyértelműen elutasítottuk azokat a kísérleteket is, hogy hazánk bizonyos konkrét történelmi helyzetét és e helyzet bizonyos történelmi sajátosságait olyan alapvető lényeges vonásnak tüntessék fel, amely meghatározza a párt politikáját a szocialista forradalom megvalósításában és a .szocializmus építésében. A leninizmus következetes és emellett alkotó módon való érvényesítése a CSKP politikájában bebizonyítható az átmeneti időszak bármelyik feladatának megoldásában életünk valamennyi területén. Pártunk, tekintetbe véve a szocialista forradalom bizonyos sajátos vonásait Csehszlovákiában, szüntelenül hangsúlyozta, hogy a marxi-lenini elmélet alapköve a proletariátus diktatúrájának kérdése, amely a burzsoáziának mint osztálynak felszámolásában és a szocializmus építésében a fő eszközt képezi. Csehszlovákiában a proletariátus diktatúráját békés úton teremtettük meg. A munkásosztály, amely a párt vezetésével a nemzeti felszabadító harc elismert vezető ereje lett, a nemzeti és demokratikus forradalomban a forradalmi átalakulások élén állott. Ez biztosította, hnqy ezek az alapvető hatalmi és szociális gardasági átalakulások egyre erőteljesebben szocialista jellegűvé váltak és hogy Csehszlovákiában a népi demokrácia mint a proletariátus diktatúrájának formája fokozatosan megszilárdult. A munkásosztály-hatalmáért vívott harcban és a népi demokrácia kialakítása során vezető szerepet játszott kommunista pártunk, amely terjedelmes politikai és pozitív építő munkájával egyidejűleg a dolgozók széles rétegeit a szocializmusért vívott harcra nevelte. Lenin ama tanácsához igazodtunk, amely hangsúlyozta, hogy minél nagyobb a történelmi események lendülete, minél .nagyobb méretűek ezek az események, annál nagyobb számban vesznek részt benne az emberek, és ellenkezőleg, minél mélyrehatóbb a fordulat, amelyet meg akarunk valósítani, annál inkább érdeklődést és öntudatos viszonyt kell keltenünk iránta, szükségességéről további milliókat és tízmilliókat kell meggyőzni. Forradalmunk végeredményben azért szárnyalta túl az összes többi forradalmat — mondotta Lenin — mert a szovjet hatalom segítségével az állam felépítésében való aktív részvételre irányította azokat a tízmilliókat, akiknek azelőtt ez az építés nem volt érdekük. Pártunk politikája a munkások és parasztok tömegei számára érthető volt, magukévá tették és a párt vezetésével minden téren fejlesztették kezdeményezésüket és legjobb alkotó erőiket. A párt tevékenységében a dolgozók nagy bizalmára támaszkodott, amelyet a burzsoá köztársaság alatt a tőke ellen folytatott rettenthetetlen harcával, valamint a második világháború alatt a fasizmus elleni harc súlyos, feltételei között tanúsított hősiességével vívott ki. Pártunk azonban soha sem elégedett meg az elért eredményekkel és az elnyert bizalommal. Lenin szellemében újból és újból érvényesítette kapcsolatát a tömegekkel, határozataival és terveivel kifejezésre juttatta a dolgozók óha iát, érdekeit és akaratát. A párt szavaiban a munkások és parasztok felismerték saját gondolataikat, a párt az ő nyelvükön beszélt. Ezért a szocializmus építése során hazánkban szüntelenül megszilárdult vezető szerepe, mint a kommunisták nagy forradalmi munkájának törvényszerű következménye. Pártunknak a szocialista forradalom megvalósításában folytatott lenini politikáját a proletár nemzetköziség elveinek következetes érvényesítése jellemezte a szocialista világrendszer valamennyi országa, az egész világ munkás- és kommunista mozgalma, elsősorban azonban a Szovjetunió iránt. „Örök időkre a Szovjetunióval" — így jellemezhető a proletár nemzetköziség fő irányvonala pártunk tevékenységében. A jelenkori revizionistáknak a kommunista mozgalom ellen irányuló dühödt támadása idején nem volt véletlen az, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja még hangsúlyozottabban kiemelte a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatok jelentőségét és kijelentette, hogy a Szovjetunióhoz való viszonyt minden egyes kommunista próbakövének tartja. Egyáltalán nem véletlen, hogy a reviziotiizmus 1956 után újból támadást intézett éppen a proletár nemzetköziség lenini alapelvei ellen a szocialista forradalom általános és különleges vonásainak lenini felfogása ellen, a proletariátus diktatúrája ellen. Mikor pártunk a revizionizmus elleni harcban első helyre állította a lenini elvek továbbfejlesztését akkor ezáltal ama lenini Igazsáqért harcolt, amelyet a munkásmozgalom története sokszorosan igazolt. A lenini tanok egyre behatóbb elsajátítása és sokolda''' érvényesítése hazánkban az utóbbi évek folyamán politikánk egyik fő jellemvonásává vált. Pártunk a marxi-lenini elmélethez Inszodva és történelmi küldetésének tudatában a népi demokráciát mint szocialista államot építette, mint az uralmon levő dolgozó nép szervezetét a munkásosztállyal az élen, mint népi szervezetet a szó legszorosabb értelmében. Pártunk politikájának tömegalapja a Nemzeti Front, amely az elmúlt 15 év alatt a nemzeti és demokratikus erőknek a nemzeti és demokratikus forradalom feladatai érdekében való tömörüléséből valamennyi dolgozónak legszélesebb szövetségévé vált a szocializmus felépítése céljából. E fejlődés meghatározó tényezője a munkások és parasztok osztályszövetségének és e szövetségben a munkásosztály vezető szerepének megszilárdulása volt. Ez az alapelv, amelyet Lenin a proletariátus legfőbb elvének nevezett, egyben új szocialista alkotmányunk fő láncszeme is. A szocialista forradalom lenini koncepciójának Csehszlovákiában aratott győzelme megcáfolja azt a revizionista tévelméletet, amely elutasítani igyekszik Lenin ama következtetését, hogy „a bolsevizmus mindenki számára taktikai mintaképül szolgálhat". Minél mélyebb gyökereket eresztett a népi demokrácia a csehszlovák társadalomban annál erőteljesebb és szélesebb mértékben vettek részt a dolgozók a népgazdaság irányításában és az állam igazgatásában. A népi demokrácia mint a proletariátus diktatúrájának formája a burzsoáziát megfosztva hatalmától céltudatosan a kizsákmányoló osztályok felszámolására törekedett, egyúttal a demokrácia új típusává, a dolgozók, a "szocialista társadalom építőinek demokráciájává vált. Az első és alapvető dolog, amint Lenintől tanultuk, a burzsoá állam szétzúzása és az egész burzsoá államgépezet megsemmisítése, valamint a szocialista forradalom megvalósítására képes új, népi, hatalmi és közigazgatási szervek megteremtése volt. A néphatalom fő szervei hazánkban a nemzeti bizottságok. Éppúgy mint a szovjetek a Szovjetunióban, a nemzeti bizottságok is a dolgozók széleskörű szervezetét képezik, akik e szervek útján közvetlenül részt vesznek az államhatalom és az igazgatás kérdéseinek megoldásában. Ezért a szocialista demokrácia elmélyítése során hazánkban a nemzeti bizottságok jogkörének bővítése jelenti a fő láncszemet. Célja ama lenini következtetés fokozatos megvalósítása, hogy „a győzelmes szocializmusnak feltétlenül meg kell valósítania a teljes demokráciát". Pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a nemzeti bizottságok jogkörének bővítésére és felelősségének növelésére irányuló javaslatot. A nemzeti bizottságok tevékenységében egyre jobban egybeolvad a hatalmi és végrehajtó funkció a határozatok meghozatalának és végrehajtásának egysége. A nemzeti bizottságoknak a nép széleskörű részvételével kell döntéseiket meghozniok, de ugyanakkor a néppel együtt kell meg is valósítaniuk. Ez ahhoz vezet, hogy a nemzeti bizottságok egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek a néppel, egyre növekszik szerepük és helyzetük. Államunk új területi átszervezése lehetővé teszi a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének további bővítését és a dolgozók fokozott részvételét a gazdasági és kulturális építés irányításában. A szocialista demokrácia elmélyülése előmozdítja a ma már egyes állami funkciókat és feladatokat fokozatosan átvevő társadalmi szervezetek tevékenységének kibontakozását. Tevékenységüknek ez a vonása a jövőben még jobban kidomborodik. Lenin hangoztatta, hogy az állam akkor erős, ha a tömegek mindenről tudnak, mindent megvitathatnak és öntudatosan cselekedhetnek. Pártunk szem előtt tartja ezt a lenini útmutatást, minden komolyabb feladatot megtárgyal a dolgozókkal, tájékoztatja és megnyeri a dolgozókat, hogy aktívan és öntudatosan vegyenek részt az ország igazgatásában és társadalmunk további építésében. E téren nagy szerepet játszanak a szocialista építés legfőbb kérdéseiről folytatott országos viták. Milliók vesznek részt a vitákban, melyek során igen sok rendkívül értékes megjegyzés és ötlet vetődik fel. A legfőbb érték a dolgozók öntudatosságának fokozódása. Az országos viták a szó szoros értelmében a kommunista nevelést jelentik a dolgozók számára. Csehszlovákia Kommunista Pártja Lenin szavaival élve arra törekszik, hogy egyre több dolgozó teljesítsen bizonyos állami kötelességeket, töltsön be munkája után díjtalanul bizonyos társadalmi funkciókat, mert egyedül ebben az átmenetben van a szocializmus végső megszilárdulásának záloga. Oj alkotmányunk tervezete azzal rögzíti le pártunknak ezt a törekvését, hogy a nemzetgyűléstől a nemzeti bizottságokig szilárdítja a képviselőtestületek szerepét és kiemeli azokat az irányzatokat, melyek egyesítik az állami szervek tevékenységének hatalmi és végrehajtó részét. Ügyelni fogunk arra, hogy a dolgozók egyre nagyobb mértékben közvetlenül vegyenek részt e szervek munkájában, hogy — mint Lenin tanítja - valóban a dolgozók által gyakorolt igazgatás tényleges szerveivé váljanak. A nemzeti bizottságok egész aktívájának, albizottságainak széleskörű tevékenységében már ma felismerhetjük a jövőbeni kommunista társadalmi önigazgatás első csíráit. Életünkben így igazolódik be az, amit Lenin sokszor hangoztatott, hogy a szocializmus tömeges méretekben teszi lehetővé a dolgozók tényleges többségének bevonását olyan tevékenységbe, amelyben megmutathatják, mit tudnak, kifejleszthetik képességeiket, s amelyben érvényesülhetnek a tehetségek, melyek óriási mennyiségben találhatók a nép körében, és amelyeket a kapitalizmus ezer- és milliószámra aláásott, elnyomott és elfojtott. Szeretném ezzel kapcsolatban megemlíteni, milyen nagy súlyt helyezett Lenin arra, hogy gondosan ápolni kell mindazt, amiben megnyilvánul a szocialista demokrácia, ami lehetővé teszi a nép közvetlen szerepének érvényesülését az irányításban. Nem szabad például megengednünk, hogy az állandó albizottságokban, utcabizottságokban és más intézményekben gyökeret verjen a formalizmus, és munkájuk célszerűtlen ülésezésben merüljön ki. Éppen ezért az új alkotmány egyenesen a szocialista demokrácia kibontakoztatására épül. Fontos helyet foglalnak e! benne a honpolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések, melyek nálunk szocialista tartalmat nyertek és abból indulnak ki. hogy társadalmunk minden tagjának fejlődése és érdekei összhangban állnak az egész társadalom fejlődésével és érdekeivel. Hazánk minden polgára egyenlő jogokat élvez és egyenlő kötelességeket teljesít. Lényegében egyenlő lehetőségei vannak a társadalmi élet minden terén. Ennek különösen nagy jelentősége van ifjúságunk szempontjából, melynek kivétel nélkül megadunk minden lehetőséget arra, hogy jól felkészüljön a jövőre. Az állampolgári jogokat illetően legalább két szempontot kell kiemelnünk, melyek szembetűnően megmutatják szocialista társadalmunk fölényét a kapitalista társadalom fölött. Hazánk polgárai olyan jogokat élveznek melyeknek terjedelméről egyetlen tőkés országban sem lehet szó. Mindenkinek biztosítjuk a munkára, pihenésre, művelődésre, egészségvédelemre és gyógykezeltetésre, aggkori ellátásra, munkaképtelenségi biztosításra való jogát. Állampolgáraink jogait nemcsak hirdetjük — ahogyan ez a tőkés államokban történik —, hanem egész társadalmunk, gazdasági rendszerünk következetesen biztosítja is azokat. Nem kevésbé vonatkozik ez a hagyományos demokratikus szabadságjogokra is, melyek szocialista tartalmat nyerve az ember egyéniségének kibontakozását és alkotóképességeinek a köz javára történő érvényesülését szolgálják. Azonos alapból indulnak ki hazánk polgárainak alapvető kötelességei is, melyek nem mondanak ellent jogaiknak, sőt, olyan egységet alkotnak velük, mely kifejezi a társadalmi és személyes érdekek összhangját. A köz érdekében végzett munka, mely fokozatosan a becsület és dicsőség ügyévé válik, nálunk a jogok joga és a kötelességek kötelessége. Köztársaságunk új alkotmánya találó választ ad ellenségeinknek, akik demokráciánkról mindig azt állították, hogy csak vélt demokrácia, és akik ma — jellemző rájuk nézve — azt állítják, hogy állítólag visszatérünk a „szabad társadalomhoz" és a liberalizmushoz. Szerintük ez az ügy végül odavezet, hogy a szocializmus megbékül a kapitalizmussal. Egyáltalán nem újak ezek az elméletek. Űj köntösbe öltöztetett revizionizmus ez, a tőkés rendszer különféle színben feltűnő védelmezőinek elméletei, amelyekkel alkalmazkodnak az új és számukra egyre nehezebb helyzethez. A „szabad világról" hirdetett mítoszuk foszladozni kezd. A szocializmus egyre nagyobb vonzóerővel hat a világ millióira. A Nyugaton a milliók egyre világosabban ismerik fel az igazi szabad világot és az igazi néphatalmat a Szovjetunióban és nálunk, s a többi szocialista országban. Ez azzal magyarázható, hogy demokráciánk, mint Lenin tanította, munkásdemokrácia, szocialista demokrácia, mely kifejleszti a nép erőit és lehetőségeit s könyörtelen azzal szemben, ami árt a dolgozók ügyének. A szocialista demokrácia elmélyítését elősegítő lépések megtételénél egy pillanatig sem tévesztjük szem elől a demokratikus centralizmus alapelvét, melv kiemeli az ország gazdaságú és egész élete tervszerű központi irányításának szükségességét és feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a munkásosztály helyesen és sikeresen teljesítse szervező szerepét. Ezzel kapcsolatban jellemző, hogy a demokratikus centralizmus elve szálka a marxizmus-leninizmus ellenségeinek szemében, akik igyekeznek ellentétbe hozni a tömegeknek az állam irányításában való részvételével. Az állam új területi átszervezése és a nemzeti bizottságok jogkörének további bővítéséről hozott törvény a demokratikus centralizmus elvének gyakorlati kifejlesztése. A jövőben a kormány az állami, terv és az állami költségvetés minden ágában közvetlenül fogja irányítani a helyi, járási és kerületi nemzeti bizottságok tevékenységét, ami a komplex gazdaságfejlesztés megszilárdítását szolgálja. A nemzeti bizottságok az állami terv és költségvetés feladatainak megfelelően dolgozzák majd ki a gazdasági és kulturális fejlesztés hatáskörükbe tartozó feladatait. Nincs törés az alapvető, a fő és a lényeges egységességében, mert Lenin útmutatásainak szellemében a részletekben, a helyi sajátosságokban, az ügykezelésben és az ellenőrzés gyakorlásának módjaiban megnyilvánuló sokoldalúság biztosítja. Lenin szellemében tovább szilárdítjuk a szocialista államiságot a széles tömegek körében. Azon leszünk, hogy jobban megértsék az állam és a társadalom szükségleteit, azét a társadalomét, amely fejlett szocialista társadalomként tovább fejlődik és amely erőt gyűjt a kommunizmusba való későbbi áttérésbe. Elvtársak! A leninizmus általános érvényességét és pártunknak Lenin elméleti hagyatékán végzett alkotó munkásságát bizonyítja az is, ahogyan a népgazdaság terén megoldottuk a szocialista forradalom feladatait. Miután az iparban kisajátítottuk a tőkéseket, a mezőgazdaságban pedig lényegesen korlátoztuk a föld magántulajdonát, miután alapjában befejeztük a háborús károkat szenvedett gazdaság helyreállítását, a szocializmus anyagi-műszaki bázisa felépítésének közvetlen feladata hárult a CSKP-ra. A párt IX. kongresszusa, amely 1949-ben kitűzte a szocializmus építésének fő irányvonalát, e téren kulcsfontosságú feladatként kiemelte a nehézipar fejlesztését, a mezőgazdasági termelésnek fokozatosan szocialista nagyüzemi termeléssé fejlesztését és a népgazdaság tervszerű fejlesztését a legkorszerűbb technika alapján. A párt Lenin tanításának szellemében kiemelte a munka termelékenységének állandó növeléséért folytatott küzdelem jelentőségét, hisz végeredményben a munka termelékenységének színvonala a döntő a felsőbb fokú társadalmi rendszer győzelme szempontjából. Csehszlovákia szocialista építésében a szocialista építés lenini terve volt a kiindulópont. A kommunista párt a szocialista iparosítás Lenin által kidolgozott alapelveire támaszkodva feladatul tűzte ki a kapitalizmustól örökölt ipar szerkezeti átalakítását, éspedig a nehézipar alapján, mely az egész népgazdaság fejlesztésének bázisa és a párt mezőgazdasági politikája sikerének feltétele lett. A két ötéves terv folyamán így teremtettük meg az ipari termelés további gyors, általános növekedésének feltételeit. Az ipari termelés az 1965-ig kitűzött harmadik ötéves terv feladatai alapján az 1937. évi termelésnek hatszorosa lesz, s jelentős módon hozzájárul a szocialista országok közös feladatának teljesítéséhez, ahhoz, hogy gazdasági téren 1965-ig utolérjék a tőkés világrendszert, a további évek folyamán pedig fokozatosan utolérjék és megelőzzék a legfejlettebb tőkés országokat az egy lakosra eső termelésben és fogyasztásban. Mindez a párt lenini politikáját igazolja. A párt elvetette azokat a különféle elméleteket, amelyek lekicsinyelték a szocialista iparosítás jelentőségét egy olyan fejlett ipari országban, mint Csehszlovákia. Pártunk a szovjet gyakorlatban bevált felbecsülhetetlen tapasztalatokat merített a korszerű szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés építésének lenini szövetkezeti tervéből. A lenini szövetkezeti terv eszméit teljesen érvényesítő EFSZ-ek építése alapvető formája lett annak, hogy a parasztságot bevonjuk a szocializmus építésébe, hogy az elterjedt kisüzemi termelést szocialista nagyüzemi termeléssé alakítsuk át. A CSKP érvényesítette az önkéntesség " lenini módszerét abban, (Folytatás a 3. oldalon) ÚJ SZO 2 * 1960. április 22. á