Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-22 / 111. szám, péntek

Alkotó munkával teljesítjük Lenin nagy örökét (Folytatás a 2. oldalról) hogy a dolgozó parasztokat meg­nyerje a szövetkezeti gondolatnak. Az állam nagyarányú pénzügyi segít­sége is érvényesült az egyéni kis­üzemi termelésnek szocialista szö­vetkezeti nagyüzemi termeléssé való átalakításában. Szövetkezeti mozgalmunk azért is sikeres volt, mert egyidejűleg meg­valósult az a lenini gondolat, hogy a falvakon feltétlenül fel kell lendül­nie a kulturális forradalomnak, amely a mezőgazdaság szocializálásának fontos feltétele. Lenin azt tanította, hogy a dolgozók szak-, politikai- és kulturális színvonalának emelése nél­kül lehetetlen a szövetkezeti típusú, korszerű szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés felépítése. Az a tény, hogy falvaink a lenini szövetkezeti terv elvei alapján tér­tek át a szocializmusra, igazolta, hogy ezek az eszmék nemcsak az agrár országok, hanem az iparilag igen fej­lett országok számára is teljes mér­tékben érvényesek. A megalakult 12 560 EFSZ és 4 790 000 hektár szövetkezesített mezőgazdasági földterület, amely az egész szocialista szektorral együtt az általános mezőgazdasági földterület 85 százalékát öleli fel, lerakta a me­zőgazdasági termelés további lénye­ges növelésének szilárd alapjait. A népgazdaság fejlesztésében elért sikerek a dolgozók anyagi és kultu­rális színvonalának jelentős emelke­désében is visszatükröződtek. Ezen az alapon teljesült pártunk szándéka, hogy a második ötéves terv folyamán egyharmadával emelkedjék a nép életszínvonala. Lenintől azonban nemcsak azt ta­nultuk, hogyan győzzünk az osztály­ellenség ellen vívott harcban, hanem bolsevik szerénységet is tanultunk. Az elért sikereket az új célok, a kommunizmus magaslatai felé vezető utunk kiindulópontjának tekintjük. Csehszlovákiában elértük a szocia­lizmus győzelmének stratégiai cél­jait. A marxizmus-leninizmus klasz­szikusai azt tanítják, hogy a szocia­lizmus a kommunista társadalom első, alsóbb foka. Az SZKP XXI. kongresz­szusa, mely a kommunizmus kibonta­kozó építésének kongresszusaként örökítődött meg a történelemben, a szocializmus Szovjetunióban elért teljes és végleges győzelmének ta­pasztalatai, valamint a kommunista építés tapasztalatai alapján hangoz­tatta, hogy a szocializmus és a kom­munizmus nincs egymástól fallal el­választva, hanem ugyanannak a kom­munista társadalomnak két fokát ké­pezi. A mi viszonyaink közepette, annak ellenére, hogy a szocializmus győ­zelme Csehszlovákiában olyan való­ság, amelyet az új alkotmányban is lerögzítünk, a társadalmi viszonyok, a gazdasági s a kulturális színvonal adott fejlődési fokán még nem kezd­hetjük meg a kommunizmus építését. Jól tudjuk, milyen veszéllyel járnak az egyes fejlődési szakaszok átugrá­sára tett kísérletek, hogy nem való­síthatók meg olyan átalakulások, amelyek sem a gazdasági viszonyok terén, sem a nép túlnyomó többségé­nek tudatában még nem érettek meg. Csehszlovákiában a szocialista épí­tés befejezésének feladata konkrétan a harmadik ötéves tervünkben tes­tesül meg. A terv kifejezi azt a tö­rekvésünket, melynek célja a fejlett szocialista társadalom felépítése Csehszlovákiában és a szocialista vi­lágrendszer további fejlődésének elő­mozdítása. Emellett a harmadik öt­éves terv egyes feladatai már túl­lépik a szocialista építés keretét és az első lépéseket jelentik a kom­munizmusba való áttérésbe. Novotný elvtárs a Központi Bizottság áprilisi ülésén hangoztatta, hogy a most kezdődő időszakban-, mely döntő fontos­ságú lesz hazánk szocialista építésének befejezésében, elsőrendű feladat a ter­melőerők továbbfejlesztése. Az a szerep, amelyet pártunk munkájában a népgazda­ság kérdéseinek szán, teljesen megfelel a népgazdasági terv — a kommunista párt második programja — jelentőségé­nek, ügy, ahogyan ezt Lenin hangsúlyoz­ta. Az a tény, hogy az új alkotmánynak a társadalmi rendszerről szóló első fejeze­tében külön cikkely iktatását javasoljuk, mely kiemelné: „Az egész népgazdaság irányítása az állami népgazdaságfejlesz­tési terv alapján történik, melyet a dol­gozó nép lehető legszélesebb körű ak­tív részvételével dolgoznak ki és való­sítanak meg. A hosszú érvényű népgaz­Gaságfejlesztési terveket törvényben hir­. detik ki", — igazolja, milyen nagy je­lentőséget tulajdonítunk az állami nép­gazdasáq fejlesztési terveknek. A harmadik ötéves tervet a fejlett szo­cialista társadalom fejlesztésének terve­ként jellemezzük. A harmadik ötéves terv tovább erősíti Csehszlovákia ipari jelle­gét, mert az ipari termelés 1965-ben Í960-nal szemben legalább a felével nö­vekszik. A fejlett Ipari állam körülmé­nyei közepette ez nagy százalékarányú és főként abszolút növekedés. Az új ötéves terv javaslatában azonban nemcsak a mennyiségi mutatók fontosak, hanem az előző két ötéves tervhez viszonyítva sok­kal fontosabbak a minőségi mutatók. Társadalmunkat szocialista társadalom­Ként jellemezve felidézzük Marx Károly szavait, hogy itt a kommunista társada­lommal találkozunk, de nem úgy, aho­qyan saját alapján kibontakozódon, ha­nem ellenkezőleg, úgy, ahogyan a tőkés társadalomból eredt, úgy, hogy minden irányban, gazdasági, erkölcsi és szellemi téren még magán viseli annak a régi tár­sadalomnak anyajegyeit, melynek "méhé­ből ered. Ami a harmadik ötéves tervet illeti, gazdasági irányban sok nehézséget, sok részleges aránytalanságot kell leküzde­nünk. Elsősorban az ipar gyors fejlő­dése és a ma már túlnyomórészt szo­cialista mezőgazdaság elmaradása közötti aránytalanságról van szó. Ez az arány­talanság nem társadalmi rendszerünk lé­nyegéből, a szocialista termelési viszo­nyokból ered, hanem éppen a régi tőkés társadalom „anyajegye". Sok nehézségünk okai ugyanakkor szub­iektív fogyatékosságokban, abban rejle­nek. hogy még mindig nem tudjuk jól kihasználni a szocializmus összes lehe­tőségeit és előnyeit Az irányítás színvonalának emelése és a szocializmus összes lehetőségeinek ki­használása szempontjából igen értékes az a lenini tanács, hogv híven fel kell fog­ni a gazdasági fejlődés obiektlv logikáiát. hogy politikánkat és a dolgozók széles tömegeinek tudatát a lehető legjobban ehhez idomítsuk Ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk: azért értünk el sikereket a szocialista építésben, mert pártunk politikája a tár­sadalom fejlesztése szükségleteinek hű tükre volt. A Központi Bizottság a po­litikai irányvonal és a fő feladatok meg­határozásánál nem a szubjektív óhajok­ból, hanem a feltételek beható elemzé­séből és a fejlődés irányzatából indult ki. Pártunk határozatai ezért nemcsak fon­tos politikai dokumentumok voltak, ha­nem nagy elméleti jelentőségűek is. Pár­tunk a széleskörű országos vita megszer­vezésével felkarolta és egyben elterjesz­tette mindazt, ami új és haladó, a leg­nagyobb gondot fordította a dolgozók he­lyes indítványainak tanulmányozására és általánosítására, valamint a haladó ta­pasztalatok elterjesztésére. A népgazdaságban az aránytalanságok kiküszöbölésére és a tervezés további tö­kéletesítésére irányuló törekvésünkről ta­núskodik az a módszer, amellyel a har­madik .ötévs terv irányelvein végzett elő­készítő munkálatokat megszerveztük. Eze­ket az irányelveket pártunk országos kon­ferenciája július elején hagyja majd jó­vá. Az új terv előkészítése során igen kedvezően nyilvánultak meg azok a vál­tozások, amelyeket 19ö8-ban az ipar és az építészet szervezése, irányítása és ter­vezése, valamint pénzellátása terén való­sítottunk meg. Ezekbe az előkészületek­be bekapcsolódott a dolgozók széles kö­re. a tudományos munkahelyek, a tapasz­talt dolgozók közvetlenül az üzemekből, a párt-, szakszervezeti és ifjúsági szer­vezeteink. Ily módon a terv a tömegek saját ügyévé vált, amire oly nagy súlyt helyezett Lenin. Figyelmünket a harmadik ötéves terv előkészítésére összpontosítva egv pillanat­ra sem szabad megfeledkeznünk arról, I hogy a terv teljesítéséért vívott har­cunk most, 1960-ban folyik. Éppen az idei évi terv következetes teljesítése vala­mennyi szakaszon és valamennyi mutató­ban biztosítja az ipari, főként a mező­gazdasági termelés feltételezett színvona­lának elérését, mint olyan alapnak az el­érését. amelyről elindulva kezdjük meg a harmadik ötéves tervet. A harmadik ötéves tervbe már számos gvakorlati kér­dés meqoldása után kell lépnünk, olyan kérdések megoldása után. amelyek bizto­sítiák gyorsabb előrehaladásunkat. Egész népgazdasáqunk egyik problémá­ja a meglevő technika kihasználása és az új technika bevezetése. Csak ígv telje­sítjük a munkatermelékenység lényeges növelésének feladatát a népgazdaság va­lamennyi ágában. A munkatermelékenvséq énveqes növelése a jelenleqi feltételek között számunkra mérhetetlenül fontos qvakorlati és elvi jelentőséggel bír. Mindenekelőtt tudatosítanunk kell. hogy 4 harmadik ötéves tervben a nemzeti jö­vedelem jelentős gyarapodását a munka társadalmi termelékenységének növelésével kell elérni. Ez annál is fon­tosabb. mert az iránvelvekben a munka­időnek heti 40—42 órára való fokozatos lerövidítésére számltunk. A munkaterme­lékenvséq növekedését és a qazdaság ál­talános fejlődését a beruházások eddig náratlan naqvsága — .312 milliárd korona biztosítja. Ez uovanannvi. amennyit a nép­qazdaságba az elmúlt tíz év alatt ruház­tunk be. Az emiitett eszközök hatékony felhasználása lehetővé teszi, hogy a mun­katermelékenvséq tervezett növelését az ioarban kétharmad rrszber* műszaki fej­lesztés útján érjük el. A beruházási eszközök nagysága, amp­Iveket új üzemek építésére és a réqiek átépítésére akarunk fordítani, jelentős mértékben azonban attól függ, milyen oazdasáqosan használjuk ki a meglevő kaoacitásokat. Arról van tehát szó. hogy a kétmíiszakos üzemeltetés üzemeink alap­vető munkarendszere legven. A második műszak bevezetése elsősorban azon alapul, hogv rendet teremtsünk az elsőműszak munkaideiének kthaszná'ácában. valamint a munkaszervezésben és irányításában. £ oéoesítés fokozásában, hogv a termelési folyamatból kiküszöböl íük a kétkezi mun­kát és meqteromtsiik a munkahelyek komnlex néoesítésének feltételeit. A második műszakok bevezetésénél nem támaszkodhatunk csupán a doloozók szá­mának lénveges növelésére Már csak az­ért sem. mert az iskolalátonatás irtei«< "leqhosszabbltiuk és általánosan lernvidít­iük a munkaidőt Fzért minden erőfeszí­tésünket arra kell összpontosítanunk. hogy a gyakorlatban a munkatermelé­kenység szüntelen növelésének valameny­nyi tényezőjét felhasználjuk. Lenin hang­súlyozta: A kapitalista munkatermelé­kenységhez viszonyítva a kommunizmus az önkéntes, öntudatos egységes munká­soknak a haladó technika felhasználásán alapuló magasabb munkatermelékenységéi jelenti. A mi feltételeink között, amikor megkezdjük a harmadik ötéves tervet, a szocialista építés befejezésének és a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételei megteremtésének ötéves tervét, Lenin eme szavai különösen időszerűek Elsősorban azt akarjuk, hogy a gyakorlat­ban bebizonyítsuk, teljesen megértettük Lenin szavait arról, hogy a kommunizmus győzelme szempontjából a szocializmus építése befejezésének szakaszában, mily jelentős a haladó technika alkalmazása. Legfontosabb, valóban országos felada­tunk behozni a mezőgazdasági termelés komoly lemaradását és azt a következő tíz év folyamán mind szervezés, mind nagyüzemi termelési formák útján a? ipari termelés színvonalára emelni. Meg­építeni, hanem az egyéni érdek alap­ján, az egyéni érdekeltség alapján, az önálló gazdasági elszámolás alapján kell felépíteni Pártunk tudja, hogy társadalmunk jelen fejlődési fokán egy pillanatig sem szabad figyelmen kívül hagyni ezt a fontos lenini té­telt és ezért következetesen szem előtt tartja. Egyáltalán nem mond ellent ennek az a tény, hogy nálunk például a gyermekekről, a nép egészségéről, az ifjúság és a dolgozók művelődéséről való gondoskodásban egyre határo­zottabban megnyilvánulnak azok az elemek, amelyek teljes mértékben a kommunista társadalomban bontakoz­hatnak ki. Ez irányban foganatosított intéz­kedéseinkhez tartozik a párt Köz­ponti Bizottságának újabb elhatáro­zása is, mely szerint, mint már No­votný elvtárs beszámolójából érte­Vlagyimir Iljics Lenin 1920. július 19-én a Kommunista Internacionálé II. kongresszusán beszédet mond' a nemzetközi helyzetről. követelik ezt társadalmunk szükségletei, főként a dolgozó tömegek életszínvonalá­nak tervezett emelése. A fejlett szocialista társadalom feltéte­| lei között nem képzelhető el, hogy az életszínvonal emelését a legnagyobb rész­ben a szocialista ipar biztosítsa. Szüksé­ges, hogy a népgazdaság valamennyi ágá­ban növekedjenek a termelőerők, hogy valamennyi forrás a lehető legtöbbet nyújtsa. A lenini szövetkezeti gondolat mezőgaz­daságunkban már győzedelmeskedett. Pár­tunk ezért ma erejét arra összponto­sítja, hogy a szövetkezetek gyorsan le­küzdjék a kis parasztgazdaságokat jel­lemző termelési jelleget és megteremtsék a valóban szocialista nagyüzemi terme­lést, amely azonban nem jön létre önma­gától azáltal, hogy közösen kezdenek gaz­dálkodni. A mezőgazdasági termelőerők fejlődése ma már teljesen a szocialista termelési viszonyok túlsúlyára támaszkod­hat. Ezért most főként a termelés technoló­giáját kell megváltoztatni, fejleszteni kell a mezőgazdasági tudományt és széles­körűen alkalmazni a haladó tapasztalato­kat. Minél gyorsabban és az eddiqir sokkal nagyobb mértékben kell alkalmaz­nunk a mezőgazdaságban a technikát, csökkentenünk kell az emberi munkát a növény és az állattenyésztési termelés­ben. Ez az út vezet az ipar és a mezőgaz­daság közötti lényeges különbség ki­egyenlítéséhez, ez az út biztosítja az egyre magasabb életszínvonalat, amely a jövőben a város és a falu közötti különbség fokozatos leküzdéséhez vezet. Elvtársak! Csehszlovákiának a fasiszta uralom alól történt felszabadulása óta eltelt tizenöt évben hazánkban lényegében a szocializmus alapjainak felépítésé­ről volt szó. Most, amikor hazánkban már győzött a szocializmus, saját alapjain építjük és fejlesszük tovább. Méltán mondhatjuk, hogy a feb­ruári győzelem dicső napjai óta ha­zánkban nem következtek be oly gyö­keres változások, mint most, amikor a szocialista Csehszlovák Köztársa­ság 15. évfordulójának megünneplé­sére készülünk. Hazánk gazdaságának és kultúrájának páratlan virágzását látjuk. Csehszlovákia példájában is teljesül az a lenini tudományos jós­lat. hogy „csupán a szocializmus je­lenti a gyors, a tényleges és valóban tömeges előrehaladás kezdetét a la­kosság többségének részvételével a társadalmi és az egyéni élet vala­mennyi szakaszán." A termelés és a munkatermelé­kenység növelésére, a kultúra fej­lesztésére irányuló törekvéseink mind azt célozzák, hogy megteremt­sük a kommunizmusba való átmenet anyagi és szellemi feltételeit. Lenin tanai szellemében hazánkban a társa­dalmi termelési folyamat tervszerű megszervezése „a társadalom vala­mennyi tagja teljes jólétének és sza­bad sokoldalú fejlődésének biztosítá­sára" irányul. Ez a mi kommunista célkitűzésünk. A társadalom fejlődésének szocia­lista szakaszában azonban meg kell valósítani a következő alapelvet: ..Mindenki képességei szerint, min­denkinek munkája szerint!" Ebben a szellemben, valósul meg nálunk • a munkásbérek átépítése is. Kommunista pártunkat, mely Le­nintől tanult, politikájában az a tu­dat hatja át. hogy a kommunizmust lehetetlen csak a forradalom által felkeltett lelkesedés segítségével fel­sültünk róla, az általános művelt­séget nyújtó iskolák, a tanonc- és szakiskolák tanulói ez év szeptem­ber 1-től kezdve ingyen kapnak tan­könyveket és tanszereket. Ez az intézkedés, melyben már a dolgozó ember szükségleteiről való gondoskodás kommunista vonásai nyilvánulnak meg, további jelentős segítséget nyújt a többgyermekes családoknak. A párt hasonló intézkedések foga­natosításakor ügyelni fog arra, hogy anegfeleljenek a társadalom adott fej­lődési szakaszának, hogy egyetlen esetben -se gyengüljön az anyagi ér­dekeltség elve, a munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti jutalmazás szocialista alap­elve. A kulturális forradalom további ki­bontakoztatása a szocializmus építé­sének befejezéséért folytatott küz­delem szerves részét képezi. Törek­vésünk, a jövő időszakban törvény­szerűen arra irányul, hogy a művelő­dés és az általános kulturális poli­tika a marxizmus-leninizmus szelle­mében népünk életével és munkájá­val szoros kapcsolatban bontakozzék ki. A dolgozók kommunista szellemű nevelésének jelentőségét hangsúlyoz­va, egyidejűleg mindenképpen arra fogunk törekedni, hogy egyre na­gyobb legyen a dolgozók műveltsé­ge, ügyelni fogunk a dolgozók aktív részvételére a kulturális és művé­szi alkotásban. Ezzel kapcsolatban lelkére kötjük a gazdasági és társadalmi szerveze­tek dolgozóinak, elsősorban a tudo­mányos dolgozóknak, hogy állandóan és kitartóan tanulmányozzák, mi újat eredményez a nép alkotó munkája. Véget kell vetni az új tapasztalatok és munkamódszerek iránt megnyilvá­nuló közömbösségnek. Lenin az ősz-' szes nehézségek és az egész bürok­ratizmus gyökerét a tömegek isme­retei és tapasztalatai tanulmányozá­sának mellőzésében és lebecsülésé­ben látta. A kommunizmus eszméit csak ak­kor sajátíthatják el a dolgozók, ha a párt és a társadalmi szervezetek, a tudományos és kulturális intézmé­nyek arra fognak törekedni, hogy a tőkés társadalom csökevényei kivesz­szenek az emberek tudatából. A párt a szocialista építés valamennyi sza­kaszán a fogyatékosságok bírálatá­nak fejlesztésére fogja ösztönözni a társadalmi szervezeteket és intézmé­nyéket, mert az ember, az új szocia­lista és kommunista társadalom tag­ja tudatának sokoldalú és nagy kiala­kulási folyamata lehetetlen az elv­szerű lenini bírálat és önbírálat nél­kül. Lenin arra tanította a pártot, hogy a tömegek, a munkások és parasz­tok körében dolgozzék, ismerje életü­ket, törekvéseiket, szükségleteiket és gondolataikat, elvtársias viszonyával és szükségletei gondos kielégítésé­vel meg tudja nyerni a tömegek kor­látlan bizalmát. Csehszlovákia Kom­munista Pártja megszívlelte nagy tanítójának bölcs tanításait. Ezért le­hetett népünk aktivitásának kezde­ményezője, ezért támogathatta az újabb, „a kommunizmus hajtásait". A kommunizmus ilyen hajtásai tűntek fel a szocialista munka bri­gádjainak mozgalmában. Elvük: szo­cialista módon dolgozni és szocialista módon élni. Ez a mozgalom nálunk éppúgy, mint a Szovjetunióban a társadalom általános fejlődésének alapján törvényszerűen bontakozott ki. A szocialista munk;a több mint 14 ezer brigádja az egyre igényesebb termelési folyamatok elsajátítására, a munka termelékenységének további lényeges növelésére összpontosítja törekvését. E mozgalom lényegében megmutat­koznak az új társadalom sokoldalúan fejlett emberének kialakítására irá­nyuló, céltudatos törekvés szembe­tűnő elemei. Visszatükröződik benne a tömeges szocialista versenyzés to­vábbi fejlődési iránya. A szocialista versengés további ki­bontakozásáról, a szocialista munka brigádjairól való általános gondosko­dás a konkrét formája annak, ho­gyan kössük össze az emberek ideo­lógiai nevelését a szocialista építés gyakorlatával, hogyan vigyük be a kommunista eszméket az építő fel­adatok konkrét formájában a dolgo­zók tudatába, hogyan érvényesítsük a kommunista párt politikai és esz­mei befolyását. Elvtársak! Marx és Engels tanításának jelen­legi feltételei közepette fejlődő le­nini eszmék századunk döntő eszméi lettek. Tisztaságuk és nagy forradal­mi erejük sokszor kiállta a próbát a régi világ ellen folytatott súlyos küz­delmekben és összecsapásokban.A le­nini eszmék mindenkor győzelmesen és megerősödve kerültek ki e har­cokból. A Szovjetunió és az egész szocia­lista világrendszer, mely ma több mint egymilliárd embert jelent, te­hát az emberiség egyharmadát, a le­I nini eszmék élő megtestesülése. A szocialista világrendszer kialakulá­sa a nemzetközi munkásosztály leg­jelentősebb sikere. A marxi-lenini eszmék, melyeket a világ 86 kommunista pártja és a munkásosztály más szervezetei val­lanak, a földkerekség százmillió em­berének tetteiben óriási anyagi erő­vé változnak, amely egyre erősebben kihat a világtörténelem folyására. Az említett alapvető tények alap­ján a nemzetközi fejlődés általános irányzata azt bizonyítja, hogy a szo­cializmus és a béke erőinek fölénye tovább fokozódik a kapitalizmus és a háború erői fölött. A kommunisták azt a következtetést vonják le a vi­lág erőinek ebből a viszonyából, hogy a népek ma kizárhatják a háború­kat az emberiség életéből és megte­remthetik a tartós békét. A békeharc a szocializmusért ví­vott küzdelem szerves része volt, ma is az, és a jövőben is az lesz. Nem véletlen, hogy a győzelmes szocialis­ta forradalom első rendelete a Lenin állal megfogalmazott Békedekrétum volt. Lenin már akkor kitűzte a kü­lönböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés együttélésének eszméjét, amikor a szovjet állam első lépéseit tette. Ma, nem egészen félszázad alatt, melynek során a szovjet kül­politika minden időkben ezt a le­nini alapelvet tűzte pajzsára, el­mondhatjuk, hogy a békés együttélés elve világszerte győzedelmeskedik és egyre több a követője. Nemcsak a szocialista országok dolgozói, hanem a nemzeti felszaba­dító és a békemozgalom híveinek" tíz­milliói vetik el a háború gondolatát, mint az egyes országok közötti vitás kérdések megoldásának eszközét, és az egyenlőség alapján igyekeznek ki­alakítani az államok politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsolatait. Példaképül szolgál a szocialista vi­lágrendszer, az új nemzetközi kap­csolatokat az egyenlőség, a testvé­riség és kölcsönös együttműködés alapján a proletár nemzetköziség le­nini alapelveire építő szocialista or­szágok. A szovjet állam békepolitikájának jelentőségét Lenin a következő sza­vakkal emelte ki: Meggyőződésünk, hogyha folytatjuk békepoiitikánkat az imperialisták összes cselszövései és tervei ellenére — persze mindig ösz­szeveszíthetnek velünk egyes álla­mokat —, mindezek ellenére érvé­nyesülni fog politikánk fő elve, és az imperialista politika lényegéből köz­vetlenül eredő fő érdekek szükség­szerűen odavezetnek, hogy az OSZSZSZK szorosabb kapcsolatot te­remt egyre több szomszédos állam­mal. Ez a záloga annak, hogy alapo­san nekifoghatunk a gazdasági épí­tésnek é's a további időben nyugod­tan, szilárdan és magabiztosan dol­gozhatunk - hangoztatta Lenin. Lenin szavai beteljesültek és betelje­sülnek. A szocialista államoknak és a vi­lágbéke híveinek az aktív békeharc, a békés együttélés lenini elveinek érvénye­sülése folytán sikerül elérniük a nem­(Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÓ 3 * 1960. április 22. / f

Next

/
Oldalképek
Tartalom