Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-22 / 111. szám, péntek

Alkotó munkával teljesítjük Lenin nagy örökét (Folytatás a 2. oldalról) hogy a dolgozó parasztokat megnyerje a szövetkezeti gondolatnak. Az állam nagyarányú pénzügyi segítsége is érvényesült az egyéni kisüzemi termelésnek szocialista szövetkezeti nagyüzemi termeléssé való átalakításában. Szövetkezeti mozgalmunk azért is sikeres volt, mert egyidejűleg megvalósult az a lenini gondolat, hogy a falvakon feltétlenül fel kell lendülnie a kulturális forradalomnak, amely a mezőgazdaság szocializálásának fontos feltétele. Lenin azt tanította, hogy a dolgozók szak-, politikai- és kulturális színvonalának emelése nélkül lehetetlen a szövetkezeti típusú, korszerű szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés felépítése. Az a tény, hogy falvaink a lenini szövetkezeti terv elvei alapján tértek át a szocializmusra, igazolta, hogy ezek az eszmék nemcsak az agrár országok, hanem az iparilag igen fejlett országok számára is teljes mértékben érvényesek. A megalakult 12 560 EFSZ és 4 790 000 hektár szövetkezesített mezőgazdasági földterület, amely az egész szocialista szektorral együtt az általános mezőgazdasági földterület 85 százalékát öleli fel, lerakta a mezőgazdasági termelés további lényeges növelésének szilárd alapjait. A népgazdaság fejlesztésében elért sikerek a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának jelentős emelkedésében is visszatükröződtek. Ezen az alapon teljesült pártunk szándéka, hogy a második ötéves terv folyamán egyharmadával emelkedjék a nép életszínvonala. Lenintől azonban nemcsak azt tanultuk, hogyan győzzünk az osztályellenség ellen vívott harcban, hanem bolsevik szerénységet is tanultunk. Az elért sikereket az új célok, a kommunizmus magaslatai felé vezető utunk kiindulópontjának tekintjük. Csehszlovákiában elértük a szocializmus győzelmének stratégiai céljait. A marxizmus-leninizmus klaszszikusai azt tanítják, hogy a szocializmus a kommunista társadalom első, alsóbb foka. Az SZKP XXI. kongreszszusa, mely a kommunizmus kibontakozó építésének kongresszusaként örökítődött meg a történelemben, a szocializmus Szovjetunióban elért teljes és végleges győzelmének tapasztalatai, valamint a kommunista építés tapasztalatai alapján hangoztatta, hogy a szocializmus és a kommunizmus nincs egymástól fallal elválasztva, hanem ugyanannak a kommunista társadalomnak két fokát képezi. A mi viszonyaink közepette, annak ellenére, hogy a szocializmus győzelme Csehszlovákiában olyan valóság, amelyet az új alkotmányban is lerögzítünk, a társadalmi viszonyok, a gazdasági s a kulturális színvonal adott fejlődési fokán még nem kezdhetjük meg a kommunizmus építését. Jól tudjuk, milyen veszéllyel járnak az egyes fejlődési szakaszok átugrására tett kísérletek, hogy nem valósíthatók meg olyan átalakulások, amelyek sem a gazdasági viszonyok terén, sem a nép túlnyomó többségének tudatában még nem érettek meg. Csehszlovákiában a szocialista építés befejezésének feladata konkrétan a harmadik ötéves tervünkben testesül meg. A terv kifejezi azt a törekvésünket, melynek célja a fejlett szocialista társadalom felépítése Csehszlovákiában és a szocialista világrendszer további fejlődésének előmozdítása. Emellett a harmadik ötéves terv egyes feladatai már túllépik a szocialista építés keretét és az első lépéseket jelentik a kommunizmusba való áttérésbe. Novotný elvtárs a Központi Bizottság áprilisi ülésén hangoztatta, hogy a most kezdődő időszakban-, mely döntő fontosságú lesz hazánk szocialista építésének befejezésében, elsőrendű feladat a termelőerők továbbfejlesztése. Az a szerep, amelyet pártunk munkájában a népgazdaság kérdéseinek szán, teljesen megfelel a népgazdasági terv — a kommunista párt második programja — jelentőségének, ügy, ahogyan ezt Lenin hangsúlyozta. Az a tény, hogy az új alkotmánynak a társadalmi rendszerről szóló első fejezetében külön cikkely iktatását javasoljuk, mely kiemelné: „Az egész népgazdaság irányítása az állami népgazdaságfejlesztési terv alapján történik, melyet a dolgozó nép lehető legszélesebb körű aktív részvételével dolgoznak ki és valósítanak meg. A hosszú érvényű népgazGaságfejlesztési terveket törvényben hir. detik ki", — igazolja, milyen nagy jelentőséget tulajdonítunk az állami népgazdasáq fejlesztési terveknek. A harmadik ötéves tervet a fejlett szocialista társadalom fejlesztésének terveként jellemezzük. A harmadik ötéves terv tovább erősíti Csehszlovákia ipari jellegét, mert az ipari termelés 1965-ben Í960-nal szemben legalább a felével növekszik. A fejlett Ipari állam körülményei közepette ez nagy százalékarányú és főként abszolút növekedés. Az új ötéves terv javaslatában azonban nemcsak a mennyiségi mutatók fontosak, hanem az előző két ötéves tervhez viszonyítva sokkal fontosabbak a minőségi mutatók. Társadalmunkat szocialista társadalomKént jellemezve felidézzük Marx Károly szavait, hogy itt a kommunista társadalommal találkozunk, de nem úgy, ahoqyan saját alapján kibontakozódon, hanem ellenkezőleg, úgy, ahogyan a tőkés társadalomból eredt, úgy, hogy minden irányban, gazdasági, erkölcsi és szellemi téren még magán viseli annak a régi társadalomnak anyajegyeit, melynek "méhéből ered. Ami a harmadik ötéves tervet illeti, gazdasági irányban sok nehézséget, sok részleges aránytalanságot kell leküzdenünk. Elsősorban az ipar gyors fejlődése és a ma már túlnyomórészt szocialista mezőgazdaság elmaradása közötti aránytalanságról van szó. Ez az aránytalanság nem társadalmi rendszerünk lényegéből, a szocialista termelési viszonyokból ered, hanem éppen a régi tőkés társadalom „anyajegye". Sok nehézségünk okai ugyanakkor szubiektív fogyatékosságokban, abban rejlenek. hogy még mindig nem tudjuk jól kihasználni a szocializmus összes lehetőségeit és előnyeit Az irányítás színvonalának emelése és a szocializmus összes lehetőségeinek kihasználása szempontjából igen értékes az a lenini tanács, hogv híven fel kell fogni a gazdasági fejlődés obiektlv logikáiát. hogy politikánkat és a dolgozók széles tömegeinek tudatát a lehető legjobban ehhez idomítsuk Ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk: azért értünk el sikereket a szocialista építésben, mert pártunk politikája a társadalom fejlesztése szükségleteinek hű tükre volt. A Központi Bizottság a politikai irányvonal és a fő feladatok meghatározásánál nem a szubjektív óhajokból, hanem a feltételek beható elemzéséből és a fejlődés irányzatából indult ki. Pártunk határozatai ezért nemcsak fontos politikai dokumentumok voltak, hanem nagy elméleti jelentőségűek is. Pártunk a széleskörű országos vita megszervezésével felkarolta és egyben elterjesztette mindazt, ami új és haladó, a legnagyobb gondot fordította a dolgozók helyes indítványainak tanulmányozására és általánosítására, valamint a haladó tapasztalatok elterjesztésére. A népgazdaságban az aránytalanságok kiküszöbölésére és a tervezés további tökéletesítésére irányuló törekvésünkről tanúskodik az a módszer, amellyel a harmadik .ötévs terv irányelvein végzett előkészítő munkálatokat megszerveztük. Ezeket az irányelveket pártunk országos konferenciája július elején hagyja majd jóvá. Az új terv előkészítése során igen kedvezően nyilvánultak meg azok a változások, amelyeket 19ö8-ban az ipar és az építészet szervezése, irányítása és tervezése, valamint pénzellátása terén valósítottunk meg. Ezekbe az előkészületekbe bekapcsolódott a dolgozók széles köre. a tudományos munkahelyek, a tapasztalt dolgozók közvetlenül az üzemekből, a párt-, szakszervezeti és ifjúsági szervezeteink. Ily módon a terv a tömegek saját ügyévé vált, amire oly nagy súlyt helyezett Lenin. Figyelmünket a harmadik ötéves terv előkészítésére összpontosítva egv pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, I hogy a terv teljesítéséért vívott harcunk most, 1960-ban folyik. Éppen az idei évi terv következetes teljesítése valamennyi szakaszon és valamennyi mutatóban biztosítja az ipari, főként a mezőgazdasági termelés feltételezett színvonalának elérését, mint olyan alapnak az elérését. amelyről elindulva kezdjük meg a harmadik ötéves tervet. A harmadik ötéves tervbe már számos gvakorlati kérdés meqoldása után kell lépnünk, olyan kérdések megoldása után. amelyek biztosítiák gyorsabb előrehaladásunkat. Egész népgazdasáqunk egyik problémája a meglevő technika kihasználása és az új technika bevezetése. Csak ígv teljesítjük a munkatermelékenység lényeges növelésének feladatát a népgazdaság valamennyi ágában. A munkatermelékenvséq énveqes növelése a jelenleqi feltételek között számunkra mérhetetlenül fontos qvakorlati és elvi jelentőséggel bír. Mindenekelőtt tudatosítanunk kell. hogy 4 harmadik ötéves tervben a nemzeti jövedelem jelentős gyarapodását a munka társadalmi termelékenységének növelésével kell elérni. Ez annál is fontosabb. mert az iránvelvekben a munkaidőnek heti 40—42 órára való fokozatos lerövidítésére számltunk. A munkatermelékenvséq növekedését és a qazdaság általános fejlődését a beruházások eddig náratlan naqvsága — .312 milliárd korona biztosítja. Ez uovanannvi. amennyit a népqazdaságba az elmúlt tíz év alatt ruháztunk be. Az emiitett eszközök hatékony felhasználása lehetővé teszi, hogy a munkatermelékenvséq tervezett növelését az ioarban kétharmad rrszber* műszaki fejlesztés útján érjük el. A beruházási eszközök nagysága, ampIveket új üzemek építésére és a réqiek átépítésére akarunk fordítani, jelentős mértékben azonban attól függ, milyen oazdasáqosan használjuk ki a meglevő kaoacitásokat. Arról van tehát szó. hogy a kétmíiszakos üzemeltetés üzemeink alapvető munkarendszere legven. A második műszak bevezetése elsősorban azon alapul, hogv rendet teremtsünk az elsőműszak munkaideiének kthaszná'ácában. valamint a munkaszervezésben és irányításában. £ oéoesítés fokozásában, hogv a termelési folyamatból kiküszöböl íük a kétkezi munkát és meqteromtsiik a munkahelyek komnlex néoesítésének feltételeit. A második műszakok bevezetésénél nem támaszkodhatunk csupán a doloozók számának lénveges növelésére Már csak azért sem. mert az iskolalátonatás irtei«< "leqhosszabbltiuk és általánosan lernvidítiük a munkaidőt Fzért minden erőfeszítésünket arra kell összpontosítanunk. hogy a gyakorlatban a munkatermelékenység szüntelen növelésének valamenynyi tényezőjét felhasználjuk. Lenin hangsúlyozta: A kapitalista munkatermelékenységhez viszonyítva a kommunizmus az önkéntes, öntudatos egységes munkásoknak a haladó technika felhasználásán alapuló magasabb munkatermelékenységéi jelenti. A mi feltételeink között, amikor megkezdjük a harmadik ötéves tervet, a szocialista építés befejezésének és a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételei megteremtésének ötéves tervét, Lenin eme szavai különösen időszerűek Elsősorban azt akarjuk, hogy a gyakorlatban bebizonyítsuk, teljesen megértettük Lenin szavait arról, hogy a kommunizmus győzelme szempontjából a szocializmus építése befejezésének szakaszában, mily jelentős a haladó technika alkalmazása. Legfontosabb, valóban országos feladatunk behozni a mezőgazdasági termelés komoly lemaradását és azt a következő tíz év folyamán mind szervezés, mind nagyüzemi termelési formák útján a? ipari termelés színvonalára emelni. Megépíteni, hanem az egyéni érdek alapján, az egyéni érdekeltség alapján, az önálló gazdasági elszámolás alapján kell felépíteni Pártunk tudja, hogy társadalmunk jelen fejlődési fokán egy pillanatig sem szabad figyelmen kívül hagyni ezt a fontos lenini tételt és ezért következetesen szem előtt tartja. Egyáltalán nem mond ellent ennek az a tény, hogy nálunk például a gyermekekről, a nép egészségéről, az ifjúság és a dolgozók művelődéséről való gondoskodásban egyre határozottabban megnyilvánulnak azok az elemek, amelyek teljes mértékben a kommunista társadalomban bontakozhatnak ki. Ez irányban foganatosított intézkedéseinkhez tartozik a párt Központi Bizottságának újabb elhatározása is, mely szerint, mint már Novotný elvtárs beszámolójából érteVlagyimir Iljics Lenin 1920. július 19-én a Kommunista Internacionálé II. kongresszusán beszédet mond' a nemzetközi helyzetről. követelik ezt társadalmunk szükségletei, főként a dolgozó tömegek életszínvonalának tervezett emelése. A fejlett szocialista társadalom feltéte| lei között nem képzelhető el, hogy az életszínvonal emelését a legnagyobb részben a szocialista ipar biztosítsa. Szükséges, hogy a népgazdaság valamennyi ágában növekedjenek a termelőerők, hogy valamennyi forrás a lehető legtöbbet nyújtsa. A lenini szövetkezeti gondolat mezőgazdaságunkban már győzedelmeskedett. Pártunk ezért ma erejét arra összpontosítja, hogy a szövetkezetek gyorsan leküzdjék a kis parasztgazdaságokat jellemző termelési jelleget és megteremtsék a valóban szocialista nagyüzemi termelést, amely azonban nem jön létre önmagától azáltal, hogy közösen kezdenek gazdálkodni. A mezőgazdasági termelőerők fejlődése ma már teljesen a szocialista termelési viszonyok túlsúlyára támaszkodhat. Ezért most főként a termelés technológiáját kell megváltoztatni, fejleszteni kell a mezőgazdasági tudományt és széleskörűen alkalmazni a haladó tapasztalatokat. Minél gyorsabban és az eddiqir sokkal nagyobb mértékben kell alkalmaznunk a mezőgazdaságban a technikát, csökkentenünk kell az emberi munkát a növény és az állattenyésztési termelésben. Ez az út vezet az ipar és a mezőgazdaság közötti lényeges különbség kiegyenlítéséhez, ez az út biztosítja az egyre magasabb életszínvonalat, amely a jövőben a város és a falu közötti különbség fokozatos leküzdéséhez vezet. Elvtársak! Csehszlovákiának a fasiszta uralom alól történt felszabadulása óta eltelt tizenöt évben hazánkban lényegében a szocializmus alapjainak felépítéséről volt szó. Most, amikor hazánkban már győzött a szocializmus, saját alapjain építjük és fejlesszük tovább. Méltán mondhatjuk, hogy a februári győzelem dicső napjai óta hazánkban nem következtek be oly gyökeres változások, mint most, amikor a szocialista Csehszlovák Köztársaság 15. évfordulójának megünneplésére készülünk. Hazánk gazdaságának és kultúrájának páratlan virágzását látjuk. Csehszlovákia példájában is teljesül az a lenini tudományos jóslat. hogy „csupán a szocializmus jelenti a gyors, a tényleges és valóban tömeges előrehaladás kezdetét a lakosság többségének részvételével a társadalmi és az egyéni élet valamennyi szakaszán." A termelés és a munkatermelékenység növelésére, a kultúra fejlesztésére irányuló törekvéseink mind azt célozzák, hogy megteremtsük a kommunizmusba való átmenet anyagi és szellemi feltételeit. Lenin tanai szellemében hazánkban a társadalmi termelési folyamat tervszerű megszervezése „a társadalom valamennyi tagja teljes jólétének és szabad sokoldalú fejlődésének biztosítására" irányul. Ez a mi kommunista célkitűzésünk. A társadalom fejlődésének szocialista szakaszában azonban meg kell valósítani a következő alapelvet: ..Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint!" Ebben a szellemben, valósul meg nálunk • a munkásbérek átépítése is. Kommunista pártunkat, mely Lenintől tanult, politikájában az a tudat hatja át. hogy a kommunizmust lehetetlen csak a forradalom által felkeltett lelkesedés segítségével felsültünk róla, az általános műveltséget nyújtó iskolák, a tanonc- és szakiskolák tanulói ez év szeptember 1-től kezdve ingyen kapnak tankönyveket és tanszereket. Ez az intézkedés, melyben már a dolgozó ember szükségleteiről való gondoskodás kommunista vonásai nyilvánulnak meg, további jelentős segítséget nyújt a többgyermekes családoknak. A párt hasonló intézkedések foganatosításakor ügyelni fog arra, hogy anegfeleljenek a társadalom adott fejlődési szakaszának, hogy egyetlen esetben -se gyengüljön az anyagi érdekeltség elve, a munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti jutalmazás szocialista alapelve. A kulturális forradalom további kibontakoztatása a szocializmus építésének befejezéséért folytatott küzdelem szerves részét képezi. Törekvésünk, a jövő időszakban törvényszerűen arra irányul, hogy a művelődés és az általános kulturális politika a marxizmus-leninizmus szellemében népünk életével és munkájával szoros kapcsolatban bontakozzék ki. A dolgozók kommunista szellemű nevelésének jelentőségét hangsúlyozva, egyidejűleg mindenképpen arra fogunk törekedni, hogy egyre nagyobb legyen a dolgozók műveltsége, ügyelni fogunk a dolgozók aktív részvételére a kulturális és művészi alkotásban. Ezzel kapcsolatban lelkére kötjük a gazdasági és társadalmi szervezetek dolgozóinak, elsősorban a tudományos dolgozóknak, hogy állandóan és kitartóan tanulmányozzák, mi újat eredményez a nép alkotó munkája. Véget kell vetni az új tapasztalatok és munkamódszerek iránt megnyilvánuló közömbösségnek. Lenin az ősz-' szes nehézségek és az egész bürokratizmus gyökerét a tömegek ismeretei és tapasztalatai tanulmányozásának mellőzésében és lebecsülésében látta. A kommunizmus eszméit csak akkor sajátíthatják el a dolgozók, ha a párt és a társadalmi szervezetek, a tudományos és kulturális intézmények arra fognak törekedni, hogy a tőkés társadalom csökevényei kiveszszenek az emberek tudatából. A párt a szocialista építés valamennyi szakaszán a fogyatékosságok bírálatának fejlesztésére fogja ösztönözni a társadalmi szervezeteket és intézményéket, mert az ember, az új szocialista és kommunista társadalom tagja tudatának sokoldalú és nagy kialakulási folyamata lehetetlen az elvszerű lenini bírálat és önbírálat nélkül. Lenin arra tanította a pártot, hogy a tömegek, a munkások és parasztok körében dolgozzék, ismerje életüket, törekvéseiket, szükségleteiket és gondolataikat, elvtársias viszonyával és szükségletei gondos kielégítésével meg tudja nyerni a tömegek korlátlan bizalmát. Csehszlovákia Kommunista Pártja megszívlelte nagy tanítójának bölcs tanításait. Ezért lehetett népünk aktivitásának kezdeményezője, ezért támogathatta az újabb, „a kommunizmus hajtásait". A kommunizmus ilyen hajtásai tűntek fel a szocialista munka brigádjainak mozgalmában. Elvük: szocialista módon dolgozni és szocialista módon élni. Ez a mozgalom nálunk éppúgy, mint a Szovjetunióban a társadalom általános fejlődésének alapján törvényszerűen bontakozott ki. A szocialista munk;a több mint 14 ezer brigádja az egyre igényesebb termelési folyamatok elsajátítására, a munka termelékenységének további lényeges növelésére összpontosítja törekvését. E mozgalom lényegében megmutatkoznak az új társadalom sokoldalúan fejlett emberének kialakítására irányuló, céltudatos törekvés szembetűnő elemei. Visszatükröződik benne a tömeges szocialista versenyzés további fejlődési iránya. A szocialista versengés további kibontakozásáról, a szocialista munka brigádjairól való általános gondoskodás a konkrét formája annak, hogyan kössük össze az emberek ideológiai nevelését a szocialista építés gyakorlatával, hogyan vigyük be a kommunista eszméket az építő feladatok konkrét formájában a dolgozók tudatába, hogyan érvényesítsük a kommunista párt politikai és eszmei befolyását. Elvtársak! Marx és Engels tanításának jelenlegi feltételei közepette fejlődő lenini eszmék századunk döntő eszméi lettek. Tisztaságuk és nagy forradalmi erejük sokszor kiállta a próbát a régi világ ellen folytatott súlyos küzdelmekben és összecsapásokban.A lenini eszmék mindenkor győzelmesen és megerősödve kerültek ki e harcokból. A Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer, mely ma több mint egymilliárd embert jelent, tehát az emberiség egyharmadát, a leI nini eszmék élő megtestesülése. A szocialista világrendszer kialakulása a nemzetközi munkásosztály legjelentősebb sikere. A marxi-lenini eszmék, melyeket a világ 86 kommunista pártja és a munkásosztály más szervezetei vallanak, a földkerekség százmillió emberének tetteiben óriási anyagi erővé változnak, amely egyre erősebben kihat a világtörténelem folyására. Az említett alapvető tények alapján a nemzetközi fejlődés általános irányzata azt bizonyítja, hogy a szocializmus és a béke erőinek fölénye tovább fokozódik a kapitalizmus és a háború erői fölött. A kommunisták azt a következtetést vonják le a világ erőinek ebből a viszonyából, hogy a népek ma kizárhatják a háborúkat az emberiség életéből és megteremthetik a tartós békét. A békeharc a szocializmusért vívott küzdelem szerves része volt, ma is az, és a jövőben is az lesz. Nem véletlen, hogy a győzelmes szocialista forradalom első rendelete a Lenin állal megfogalmazott Békedekrétum volt. Lenin már akkor kitűzte a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének eszméjét, amikor a szovjet állam első lépéseit tette. Ma, nem egészen félszázad alatt, melynek során a szovjet külpolitika minden időkben ezt a lenini alapelvet tűzte pajzsára, elmondhatjuk, hogy a békés együttélés elve világszerte győzedelmeskedik és egyre több a követője. Nemcsak a szocialista országok dolgozói, hanem a nemzeti felszabadító és a békemozgalom híveinek" tízmilliói vetik el a háború gondolatát, mint az egyes országok közötti vitás kérdések megoldásának eszközét, és az egyenlőség alapján igyekeznek kialakítani az államok politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait. Példaképül szolgál a szocialista világrendszer, az új nemzetközi kapcsolatokat az egyenlőség, a testvériség és kölcsönös együttműködés alapján a proletár nemzetköziség lenini alapelveire építő szocialista országok. A szovjet állam békepolitikájának jelentőségét Lenin a következő szavakkal emelte ki: Meggyőződésünk, hogyha folytatjuk békepoiitikánkat az imperialisták összes cselszövései és tervei ellenére — persze mindig öszszeveszíthetnek velünk egyes államokat —, mindezek ellenére érvényesülni fog politikánk fő elve, és az imperialista politika lényegéből közvetlenül eredő fő érdekek szükségszerűen odavezetnek, hogy az OSZSZSZK szorosabb kapcsolatot teremt egyre több szomszédos állammal. Ez a záloga annak, hogy alaposan nekifoghatunk a gazdasági építésnek é's a további időben nyugodtan, szilárdan és magabiztosan dolgozhatunk - hangoztatta Lenin. Lenin szavai beteljesültek és beteljesülnek. A szocialista államoknak és a világbéke híveinek az aktív békeharc, a békés együttélés lenini elveinek érvényesülése folytán sikerül elérniük a nem(Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÓ 3 * 1960. április 22. / f