Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)
1960-04-17 / 107. szám, vasárnap
A Csehszlovák Köztársaság új alkotmányának alapelvei és a választások előkészítése Antonín Novotný elvtárs beszéde a CSKP Központi Bizottságának 1960. április 7—8-i ülésén Élvtársak! A Központi Bizottság mai ülésén az új, immár szocialista alkotmány javaslatát kell megtárgyalnunk. Javasoljuk, hogy májusban az új alkotmány tervezetét egész pártunk és népünk elé terjesszük megvitatás céljából. Az új alkotmány javaslatának megtárgyalása így a választási kampány nagyon fontos részévé és Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája tárgyalásai előkészítésének részévé válik. Az új alkotmány nemcsak társadalmunk fejlődésének már elért fokát, tehát a szocializmus építésében tizenöt év alatt elért sikereinket rög-i zíti le, hanem kifejezi további fejlődésünk fő irányzatait is. Megoldottuk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet alapvető' feladatait Ma népgazdaságunk valamennyi területén, tehát a mezőgazdaságban is győzedelmeskedtek és megszilárdultak az új, szocialista termelési viszonyok. Ennek következtében megváltozott társadalmunk osztályösszetétele is, amelyben a kizsákmányolók mint osztály megszűntek. A munkásosztály nemcsak számbelileg növekedett meg, de elmélyült szocialista öntudatossága is. A társadalomban betöltött vezető szerepe megszilárdult, fokozódott hazánk egész életére gyakorolt döntő befolyása. A munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetsége tovább szilárdult. Ezzel párhuzamosan hazánkban kialakulnak a szocialista demokrácia legszélesebbkörű érvényesítésének feltételei. A szocialista termelési viszonyok jelentősen befolyásolták a népgazdaság fejlődését. Különösen gyorsan és sikeresen fejlődött és fejlődik továbbra is az ipari termelés, főként a nehézipar. A népgazdaság fejlesztése második ötéves tervének sikeres teljesítésével az idén lényegében befejezzük a szocializmus anyagi termelési alapjának kiépítését. Ezáltal megteremtettük az ipari és mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének feltételeit, valamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonala további emelésének, a szocialista társadalom további fejlődésének feltételeit. Az elmúlt tizenöt év alatt jelentős mértékben kiegyenlítettük a cseh országrészek és a Szlovákia közötti gazdasági és kulturális különbséget. A nemzetiségi kérdésnek a lenini elvek szellemében való következetes megoldása megszilárdította a két nemzet, a csehek és a szlovákok testvéri szövetségét. Lényegesen emelkedett dolgozóink anyagi és kulturális színvonala. Lépésről lépésre teljesülnek mindama feladatok, amelyeket pártunk a lakosság jóléte növelésének érdekében tűzött ki. Nagy haladást értünk el a nép kulturális színvonala és műveltsége növelésében, politikai öntudatosságának fokozásában. A szocialista építés egész folyamán megszilárdult és elmélyült köztársaságunk népének politikai-erkölcsi egysége. Mindeme nagy feladatok teljesítése során egy pillanatra sem feledkezünk meg róla, hogy mindaz, amit elértünk, csupán a Szovjetunió testvéri barátságának köszönhető. Jól tudjuk, hogy sikereink és köztársaságunk nemzetközi tekintélye össze| függ a Szovjetunióhoz és az egész szocialista táborhoz fűződő, a proletár nemzetköziség elvein alapuló barátságunkkal. Röviden ezek az alapvető ismérvek, amelyekből kiindulunk, azt mondva, hogy hazánkban már megoldottuk a kapitalista társadalomból a szocialista társadalomba való átmenet valamennyi alapvető feladatát. Most társadalmunk fejlődésének további szakaszába, a fejlett szocialista társadalom építésének időszakába lépünk, amikor a szocializmus építésének befejezésével egyidejűleg megteremtjük a kommunista társadalomba való későbbi fokozatos átmenet feltételeit. A jelenlegi időszakban több olyan feladatot kell teljesítenünk, amelyeknek megvalósítása nélkülözhetetlenül fontos e célkitűzésünk elérése szempontjából. Elsősorban arra törekszünk — amint ezt pártunk XI. kongresszusának irányvonala kitűzi —, hogy tovább szilárdítsuk és mélyítsük a szocialista termelési viszonyokat, gyors ütemben továbbfejlesszük a termelőerőket. Népgazdaságunk fejlődését tervszerű irányításának további sokoldalú elmélyülése jellemzi majd. A kibontakozó szocialista társadalom termelőerőit kell, hogy a legújabb technika egyre szélesebbkörű alkalmazása, a komplex gépesítés, kemizálás és főként az automatizálás bevezetése jellemezze a termelési folyamatokban. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy elegendő energetikai forrást létesítsünk. Népgazdaságunk gyors fejlesztése érdekében fontos lesz az is, hogy következetesen érvényesítsük a munka eredménye szerinti díjazás szocialista alapelvét. Nem kétséges, hogy az anyagi ' érdekeltség hatása mellett egyre jobban fog érvényesülni az emberek növekvő szocialista öntudatosságának hatása, mint a végzett munkát erősen befolyásoló tényező. Erről tanúskodnak már ma pl. a szocialista munkabrigádok. Az iparban a leghaladóbb technikának széleskörű érvényesítése mellett további fő feladat, amellyel most közvetlenül foglalkozunk, az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalanság kiküszöbölése. Ez az aránytalanság még fennáll, mint eme ágazatok a kapitalizmusban valő egyenlőtlen fejlődésének következménye. A mezőgazdaságban mielőbbi fordulatot akarunk elérni, elsősorban a növénytermesztés intenzitásának határozott növelésével, a leghaladóbb gazdasági módszerek és az új technika bátrabb érvényesítésével. A szocialista társadalom feltétlenül megköveteli, hogy további gazdasági fejlődése szilárdan támaszkodjék egyrészt a fejlett iparra, másrészt pedig a fejlett mezőgazdaságra. Szocialista társadalmunk fejlődésének oszthatatlan részét alkotja a kulturális forradalom feladatainak további következetes teljesítése. Annak ellenére, hogy ideológiánk már a dolgozók széles rétegeinek gondolkodásába és érzéseibe hatolt be, továbbra is céltudatos harcot kell folytatni, elsősorban az emberek tudatában levő csökevények ellen. Továbbá el kell érnünk azt, hogy a szocialista öntudat kialakulásának folyamatát az eddiginél nagyobb mértékben kisérje elsősorban a tudományos és szakismeretek gyors elterjedése. Az elmúlt időszakban számos sikert értünk el abban, hogy a kultúra közelebb kerüljön a néphez. Pártunk kulturális politikája már sok irányban — az iskolaügy, a népnevelés és egyéb kulturális ágazatok terén — megteremti az embernek, mint a kommunizmus jövő építőjének sokoldalú fejlődéséhez szükséges feltételeket. Ezt a fejlődést továbbra is következetesen biztosítanunk kell. Minden törekvésünk célja továbbra is köztársaságunk lakossága anyagi és kulturális szükségleteinek egyre tökéletesebb és sokoldalúbb kielégítése lesz. Azon fontos intézkedések egyike, amelyeket e téren már a harmadik ötéves "terv folyamán meg akarunk valósítani, a munkaidő további fokozatos lerövidítése. Köztársaságunk sokoldalú gazdasági és kulturális fellendülése a jövőben is elválaszthatatlanul összefügg a szocialista demokrácia további elmélyülésével és tökéletesítésével, a dolgozók egyre szélesebbkörű részvételével az állam és a gazdaság irányításában. Éz a nép egyre szilárdabb politikai-erkölcsi egységének tartós alapja. Szeretném hangsúlyozni, elvtársak, hogy a legértékesebb tapasztalat, amelyet az elmúlt években nyertünk és amelytől sohasem szabad eltérnünk, abban rejlik, hogy hazánk valamennyi fontos kérdését mindig megtárgyaljuk a dolgozókkal és a nép tapasztalatait egybe tudjuk kapcsolni a párt tapasztalataival. Ezek társadalmunk jelenlegi helyzetének és jövő fejlődésünknek fő vonásai, elvtársak, amelyeket az új alkotmánynak szilárd alapokra kell helyeznie. A Csehszlovák Köztársaság új szocialista alkotmányának alapvető' vonásai Elvtársak, ezekből a tapasztalatokból kiindulva kell, hogy az új alkotmány világosan lerögzítse elsősorban azokat az alapvető hatalmi és gazdasági változásokat, amelyekre hazánkban az utóbbi időszakban sor került, a proletariátus diktatúrájának fennállását, a munkások és parasztok, valamint az értelmiség szövetségét és a szocialista tulajdonon alapuló tervszerűen irányított gazdaságot. Emellett újból hangsúlyozom, hogy az alkotmányban kifejezésre kell jutnia annak, hogy a társadalmunkban beállott mindezen sarkalatos változások egyedül a Szovjetunió testvéri barátságának, együttműködésének es segítségének eredményeként valósultak meg és annak köszönhetők, hogy Csehszlovákia a szocialista országok világrendszerébe tartozik. . A társadalmunk fejlődését befolyásoló legfontosabb tényező az, hogy hazánkban semmi sem történik és történhet a párt vezető szerepének érvényesítése, a párt útmutató irányelveinek érvényesítése nélkül. Ez a tény volt a múltban elért öszszes sikereinek forrása és ez a záloga bátor előrehaladásunknak a szocialista társadalom továbbfejlesztése során. Az új alkotmány ezért nem szorítkozik csupán a polgári jogok és kötelességek hagyományos kihirdetésére, az állam politikai szervezete és a törvényhozó tevékenység alapelveinek kérdéseire, hanem magában foglalja egész társadalmunk átalakulásának és fejlődésének problémáit. Az alkotmány elsősorban szilárdan lerögzíti Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető helyzetét és szerepét. Látható — s ezt az egész előző időszak tapasztalatai megerősítik —, hogy a szocialista alkotmány nem maradhat csupán az elért eredmények lerögzítésénél, hanem kell, hogy programszerű jellege legyen. Ez azt jelenti, hogy fontos szerepet kell játszania a társa'dalom további sokoldalú fejlesztése, további szocialista és később kommunista célok elérése szempontjából is. Engedjék meg, hogy részletesebben kifejtsem az új alkományt jellemző néhány legfontosabb vonást. Először is: A szocialista alkotmány kifejezésre juttatja a munkásosztály s annak pártja vezette egész szocialista társadalom akaratát. Ezért világosan és érthetően kell szólnia valamennyi polgárhoz. Abban, hogy az egész társadalom tényleges érdekeit fejezi ki, alapvetően különbözik a burzsoá alkotmányoktői, amelyek a szabadságról és demokráciáról szóló frázisokkal leplezik azt a tényt, hogy a valóságban a burzsoáziának a dolgozó nép kizsákmányolt és elnyomott tömegei felett gyakorolt osztályuralma eszközét jelentik. Alkotmányunk alapelveit ezzel szemben elsősorban a fejlett szocialista társadalom s annak állama jellegzetes vonásai, valamint az életét öntudatosan építő dolgozó ember új helyzetének vonásai jellemzik. Következetesen lerögzíti a szocializmus építésének fő marxi-lenini alapelveit, amelyek objektív, általános érvényű törvényszerűségeket fejeznek ki, azokat az alapelveket, melyeket pártunk alkotó módon érvényesített és érvényesít Csehszlovákia konkrét feltételei között. Az alkotmány alapelvei azokból a tényekből indulnak ki, hogy a Csehszlovák Köztársaság a munkásosztály diktatúrájának állama, a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szilárd szövetségén alapuló szocialista állam, melynek élén a munkásosztály áll. Az alkotmány továbbá abból indul ki, hogy Csehszlovákia két egyenjogú testvérnemzet, a csehek és szlovákok egységes állama, amely biztosítja a többi nemzetiség szabad szocialista fejlődését is. Itt kifejezetten fel kell sorolni a magyar, az ukrán és a lengyel nemzetiségeket. Felmerülhet az a nézet is, miért nem említjük a német nemzetiséget is. Mi természetesen erre nem látunk semmilyen okot, mivel a német nemzetiség kérdését hazánkban a potsdami egyezmény alapján már az 1945-1946-os évek óta elintézettnek tartjuk. Azoknak a németeknek, akik hazánkban maradtak, az alkotmány alapján ugyanolyan jogaik vannak, mint köztársaságunk bármelyik polgárának, van foglalkozásuk, minden lehetőségük megvan a művelődésre, a kulturális életre, és minden egyéb joguk a közéletben. Igy van ez minálunk, míg Nyugat-Németországban azoknak a németeknek, akik azelőtt hazánk területén éltek, nem egy esetben még olyan jogaik sincsenek, mint a Német Szövetségi Köztársaság többi polgárának és politikai szempontból a revansizmus eszközévé válnak. Áz új alkotmány kidolgozásának fontos politikai irányelve az, hogy világosan kifejezésre juttassa, miszerint Csehszlovákia a szocialista világrendszer részét alkotja és hogy következetesen a proletár nemzetköziség elveihez igazodunk, baráti kapcsolatokra törekszünk valamennyi nemzettel, s hogy népünk a tartós világbéke megteremtéséért harcol. Az alkotmány kidomborítja, hogy Csehszlovákia szocialista köztársaság, amelyben minden hatalom a dolgozó népé és ezt a hatalmat a nép képviselőtestületek útján gyakorolja. Ez kiemeli azt a tényt, hogy a Csehszlovák Köztársaság mint népi demokratikus állam tovább fejlődött és hogy helyes kifejezetten kiemelni annak szocialista jellegét. Ez távolról sem alaki kérdés. Már csak azért sem, mert a társadalmunkban bekövetkezett gyökeres változásokra támaszkodik, amely a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmeneti időszak feladatainak megoldása után ma szocialista társadalom s annak hatalmas eszköze a szocialista állam. Ugyanakkor azonban ez a változás számos, új, általunk megvalósított intézkedésből fakad, melyek többek között megtisztogatják államunkat a különféle múltbeli „ismertetőjelek! tői", melyek az átmeneti időszakban j érthetők voltak. így pl. új alkotmányunk már mení tes ama liberalista, áldemokratikus alapelvek mindennemű csökevényétől, j melyek szerint a hatalom különféle | állami intézmények között oszlik meg és következetesen megvalósítja j a funkciók megosztását, a munka| megosztást az állami szervek között. Szocialista államunk demokratikus jellege abban rejlik, hogy az államhatalom a dolgozókat illeti, akik azt í ténylegesen meg is valósítják, vagy j részt vesznek annak végrehajtásában. I Ez már kifejezésre jutott a Május 9-i alkotmányban is. Tekintettel ! azonban a politika, a gazdaság és a kultúra terén már megvalósult szocialista változásokra, az új alkotmányban a szocialista társadalmi rendszernek ez a jellegzetes vonása már kell, hogy sokkal erőteljesebben és behatóbban kifejezésre jusson. Abből indulunk ki, hogy nálunk a szocialista államiság fejlődése a jövő kommunista önkormányzat irányában halad. A Csehszlovák Köztársaság gazdasági alapját a szocialista gazdasági rendszer alkotja, amely kizárja az embernek ember által valő kizsákmányolása bármely formáját. Ez a gazdasági rendszer az egész népgazdaság tervszerű irányítása, az alapvető termelőeszközök társadalmasítása és valamennyi lakos öntudatos együttműködése következtében biztosítja a termelés hatalmas fejlődését és a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelkedését. .Feltétlenül szükséges, hogy az új alkotmány ezeket az alapelveket kihangsúlyozza s ugyanakkor helyes lesz, hogy kifejezze a szocialista gazdasági rendszer fő vonásait, így a termelés tervszerű fejlesztését, az elosztás szocialista módszerét, a termelőeszközök szocialista tulajdonának két formáját, a lakosság személyes tulajdonát, a népgazdaság szervezésének és irányításának alapelveit. A társadalmi-gazdasági rendszer jellegzetességeivel együtt az alkotmányban le akarjuk rögzíteni az állam ama távlati feladatait is, amelyek Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának fejlődési irányvonalából származnak, hogy így sokoldalúbban és teljesebben jellemezzük törekvéseink lényegét és célját. Arról van sző, hogy az államnak a Csehszlovákia Kommunista Pártja által meghatározott politikájával teljes segítséget kell nyújtania a szocialista társadalom fejlődésének biztosítása és a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeinek megteremtése érdekében. Ez annyit jelent, hogy olyan fontos feladatokat kell megoldania, mint a város és a falu közötti, valamint a fizikai és a szellemi munka közötti lényeges eltérések fokozatos leküzdése, valamint a dolgozóknak az állam irányításában és igazgatásában valő fokozott részvétele stb. Másodszor: Az új alkotmány nem lesz csupán a hagyományos értelemben vett állami alkotmány. Sokkal többet jelent majd az eddigi alkotmánynál, a társadalom egész életének alkotmánya lesz, jellemezve a társadalom megszervezésének és irányításának főbb vonásait. Ezért az alkotmány elején az objektív ténynek megfelelően kell, hogy a Csehszlovákia Kommunista Pártjáról, mint a társadalom és az állam vezető erejéről szóló rendelkezés álljon. Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint a munkásosztály élcsapata, a társadalom fejlődése szocialista s végül kommunista irányításának a megtestesítője és ez az irányítás az objektív törvények mélységes megértésén és öntudatos alkalmazásán alapul. A tudományos ismeretek alapján szabja meg társadalmunk fejlődésének irányítását és szervezi meg a dolgozókat a szocialista és kommunista építés megvalósítására. Tudatában vagyunk annak, hogy a párt vezető szerepe egyre szilárdul és tovább növekszik, tekintettel a társadalmunk összetételében beállott alapvető változásokra. E változásokkal összefügg a dolgozó nép politikai-erkölcsi egységének további szilárdulása, amely kifejezésre jut az emberek öntudatos és önkéntes részvételében a társadalom életének valamennyi szakaszán. Ugyanakkor ez a részvétel társadalmunk sikeres fejlődésének egyre fontosabb feltételévé válik. Ezzel tovább növekszik a kommunista pártnak, mint a társadalom érdekeit kifejező és az öntudatos, a tudományos ismereteken alapuló kommunista fejlődést magában megtestesítő leghaladóbb társadalmi erőnek a szerepe. A párt vezető szerepének az új alkotmányban való lerögzítése ezért a szocialista fejlődés objektív törvényszerűségének logikus kifejezője lesz. Igy 'egyidejűleg és teljesen érthetően kifejezi azt, hogy mindazok a sikerek, amelyeket dolgozó népünk hazánkban az elmúlt tizenöt év alatt ért el, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésének köszönhetők. Az új alkotmány tervezete abból indul ki, hogy a társadalom politikai szervezetében és egész életében jogos helyet foglal el a csehek és szloviÄk Nemzeti Frontja, mint a város* és falvak dolgozói Csehszlovákia Kommunista Pártja vezet-' te szövetségének politikai kifejezője. A Nemzeti Front a társadalmi tömegszervezetek és a Csehszlovákia Kommunista Pártja programját és vezető szerepét elismerő többi politikai párt részvételével fontos szerepet játszik a nép egységének megszervezésében és megszilárdításában, a fejlett szocialista társadalom építésén végzett alkotómunkájának kibontakoztatásában. Fontos szerepet töltenek be az önkéntes társadalmi szervezetek, amelyekben a dolgozók a társadalmi tevékenység fejlesztése, a társadalom és az állam életében való sokoldalú és aktív részvétel, valamint jogaik gyakorlása érdekében tömörülnek. E szakszervezeti, szövetkezeti, kulturális és testnevelési szervezetek, valamint ifjúsági szervezetünk jelentősége a jövőben még inkább növekszik. Főként a szakszervezetek játszanak fontos szerepet s egyre jelentősebb feladatuk lesz szocialista társadalmunk fejlesztésében. Nemcsak mint a munkásosztály egyik legtömegesebb szervezete, hanem főleg azért, mert bennük széles mértékben és számos formában valósul meg a dolgozók részvétele a népgazdaság irányításában s egyre szélesebbkörű funkciók betöltésében, melyeket azelőtt az állam látott el. Ezért e szervezeteket megillető helyzetet és feladatokat az alkotmányban is kifejezésre kell juttatni, méfl(Folytatás a 4. oldatot* SZŐ i * 1960. április %%