Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-17 / 107. szám, vasárnap

A Csehszlovák Köztársaság új alkotmányának alapelvei és a választások előkészítése (Folytatás a S. oldalról) pedig társadalmi jelentőségük szempontjából. Harmadszor: Annak értelmében, amit már a csehszlovák társadalom politikai szervezetéről mondottunk, vagyis arról, hogy nálunk minden hatalom a népé, hangsúlyozni akarjuk, hogy az új alkotmánynak minden téren tükröznie kell a szocialista demokrácia fejlődésének és elmélyítésének folyamatát és azt tevékenyen támogatnia kell. Abból a marxi-lenini nézetből indulunk ki, hogy a kommunizmust csak a párt vezette dolgozó nép öntudatos alkotótevékenységével lehet felépíteni s a nép eme építés folyamán kibontakoztatja képességeit. A nép alkotóerői és képességei a szocialista és kommunista átalakulásokra a szocialista demokrácia útján szabadulnak fel és fejlődnek. A szocialista demokráciát úgy értelmezzük, hogy a dolgozók legszélesebb rétegei kapcsolódnak az ország valamennyi ügyének igazgatásába, valamint a gazdasági és kulturális építés irányításába. A nép államhatalomban, az állam igazgatásában, valamint a gazdasági és kulturális építés irányításában egyre bővülő és mélyülő részvételének ez az alapvető gondolata kell, hogy áthassa egész alkotmányunkat. Elsősorban azáltal jut kifejezésre, hogy a dolgozó nép az államhatalmat a képviselőtestületek útján gyakorolja. Belőlük származik a többi állami szerv jogköre. Emellett arról van szó, hogy a nép által választott állami szervek, a nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és valamennyi nemzeti bizottság szerepe szüntelenül növekedjék. Ugyanakkor fontos, hogy a jogkör bővülésével egyre mélyüljön e szervek tevékenységének munkatartalma is. A szocialista demokrácia kibővítésével egyidejűleg az új alkotmányban le kell rögzíteni a demokratikus centralizmusnak az állam Irányításában és igazgatásában való következetes érvényesítését. Ennek a lenini alapelvnek a jelentősége, amelynek értelmében a döntések meghozatala előtt széleskörű demokrácia érvényesül és amely szerint a jóváhagyott határozat mindenki számára teljes mértékben kötelező, szüntelenül növekszik. Az állami szervek kölcsönös kapcsolataiban ez többek közt megnyilvánul azon a téren is, hogy kidomborodik az egységes államhatalom és igazgatás követelménye, a határozatok és végrehajtás egységének követelménye. Ez az egység lehetővé teszi, hogy a képviselőtestületek és a körülöttük kialakult aktívák valamennyi tagja sokoldalúan és hatékonyan részt vegyen a határozathozatalban és a feladatok szervezeti biztosításában. Ez azért szükséges, mert szocialista államunk képviseleti szervei a nép szervei s ezért minden tevékenységükben egyre jobban a dolgozók és szervezeteik alkotó tevékenységére és kezdeményezésére kell támaszkodniok. A szocialista államiság fejlődésével az állani tevékenységében egyre nagyobb súlyra tesznek szert a meggyőzés és nevelés módszerei, fokozottan szükségessé válik az állami szervek intenzívebb együttműködése a dolgozókkal és azok szervezeteivel, amelyek fokozatosan átveszik az állami szervek bizonyos feladatait. Az új alkotmány a szocialista államiság ilyen fejlődésére is számít és e fejlődési folyamat számára kialakítja a feltételeket. Negyedszer: Az alkotmánytervezet szocialista fejlődésünk elért fokának megfelelően megoldja a szlovák nemzeti szervek, a Szlovák Nemzeti Tanács helyzetét és elrendezését is. Ezeket az alapelveket már megtárgyalta Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Ezek az elvek abból a tényből indulnak ki, hogy amint teljes egyenjogúság uralkodik a csehek és a szlovákok között politikai téren, sok irányban elértük a különbségek kiegyenlítődését gazdasági területen is. Szlovákia évszázados elmaradottsága megszűnt és ma gazdaságilag, politikailag és kulturális téren a köztársaság fejlett részét képezi. A szocialista iparosítás folyamatában és a mezőgazdaság szocialista szövetkezetesítésének útján alapvetően megváltozott Szlovákia lakosságának osztályösszetétele. Ezáltal jelentősen megkisebbedtek a cseh és szlovák országrészek között azelőtt fennálló különbségek. Tudatában vagyunk azonban annak hogy még nagy feladatok várnak ránk gazdasági, de főleg kulturális téren. A szlovák nemzeti szervekben módosításokra kerül sor abból a tényből kifolyólag, hogy tovább mélyül társadalmunk egész életének az egységes állami terv szerinti központi irányítása és hogy lényegesen bővül a nemzeti bizottságok jogköre, amelyeket az egész köztársaságban közvetlenül és egységesen irányít majd a kormány, másrészt pedig a kerületek felelős képviselőiként szerepelnek a központi szervekkel szemben. Az új alkotmány rámutat, hogy a szlovák nemzeti szervekkel kapcsolatos intézkedések a Szlovák Nemzeti Tanács, mint olyan választott szerv tekintélyének megszilárdítására irányulnak, amelyben szorosabban egybekapcsolódik az államhatalom és az államigazgatás végrehajtása. Ezzel kapcsolatban kitűzzük ajst a fontos politikai irányelvet, amelyet nem lehet közvetlenül az alkotmány rendelkezéseiben kifejezni, mégpedig azt, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői az eddiginél sokkal nagyoob mértékben vegyenek részt az egész köztársaság irányításában, hogy pl a Szlovák Nemzeti Tanács elnök* egyidejűleg a kormány alelnöke és esetleg a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének további 1-2 tagja egyidejűleg a kormánynak is tagja legyen. A szlovák nemzeti szervek helyzetének új, alkotmányos rendezése ezért nagy jelentőségű lesz egész Csehszlovákia fejlődésére nézve, főleg Szlovákia további fejlesztése feladatainak teljesítése szempontjából. Szlovákia fejlődésének a feltételezett tervek alapján már 1975-ben a termelőerők fejlődési fokát, valamint a lakosság anyagi és kulturális színvonalát tekintve el kell érnie az egész Csehszlovák Köztársaság általános színvonalát. így a gyakorlatban létrejönnek két szocialista nemzetünk további kölcsönös közeledésének újabb feltételei. Ötödször: Az új alkotmányban fontos helyet töltenek be a dolgozók jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések. Visszatükröződik bennük az a feladat, amely a szocialista társadalom fejlődésében a dolgozók kezdeményezésére és minden egyes tagjának érvényesülésére esik. Az új alkotmány elvei alapján nagyon szemléltetően ki akarjuk fejezni, hogy a kizsákmányolástól megszabadult dolgozók társadalmában a társadalom minden egyes tagjának fejlődése és érdekei összhangban vannak az egész társadalom fejlődésével és érdekeivel. A dolgozók szabadságjogai és kötelességei tehát lehetővé teszik a társadalom minden egyes tagjai egyéniségének teljes kibontakozását, ugyanakkor az egész társadalom általános érdekeit szolgálják, és a társadalom fejlődésével együtt tovább bővülnek és elmélyülnek. Az új csehszlovák alkotmánynak ki kell domborítania az állam polgárai jogainak és kötelességeinek szocialista tartalmát, ami azt jelenti: ki kell fejeznie, hogy állampolgárainknak minden politikai és anyagi biztosítékuk és lehetőségük megvan jogaik teljes érvényesítésére és kötelességeik teljesítésére. Az alkotmány az egyes jogokat felsorolva anyagi- és társadalmi biztosítékokon mutat rá biztosításukra s arra, hogyan bővültek és mélyültek el e jogok, s kitűzi további fejlődésük irányát. Hazánk minden polgára egyenlő jogokat élvez és egyenlő kötelességek hárulnak rá. Ezt az egyenjogúságot lényegében egyenlő feltételek biztosítják a társadalmi élet minden szakaszán. Ez különösen az ifjú nemzedék életében nyilvánul meg, mert minden lehetőséget megadunk neki, hogy felkészüljön jövőbeni feladataira. Államunk minden polgárának joga van a munkához és igazságos munkadíjazáshoz, pihenőhöz, egészségvédelemhez és gyógykezeltetéshez, aggkori ellátáshoz, munkaképtelenség esetén biztosításhoz, művelődéshez, stb., éspedig a tőkés államok dolgozói számára elérhetetlen mértékben. E jogok meggyőzően jellemzik a dolgozók egyre jobb életére irányuló törekvésünk értelmét; igazi jogok ezek, melyeket egész társadalmi, gazdasági rendszerünk biztosít. Az alkotmánynak ki kell fejeznie állampolgáraink többi jogait is, köztük a hagyományos demokratikus és személyi szabadságjogokat, melyeknek szocialista tartalmat adtunk, mert azonos célt szolgálnak: az ember egyéniségének kibontakozását és alkotó képességeinek a köz javára történő érvényesülését. így a dolgozók jogaira vonatkozó rendelkezések is szemléltetően bizonyítani fogják társadalmunk igazi emberszeretetét és fölényét a tőkés társadalom fölött. Az új alkotmány ebben az értelemben szabja meg az állampolgárok alapvető kötelességeit, melyek közül első helyen szerepel a köz érdekében végzett munka és a legbecsületbelibb kötelesség — a szocialista haza védelme. A mi felfogásunkban az állampolgárok kötelességei nem állanak ellentétben jogaikkal, hanem egységet alkotnak velük, mely kifejezi a társadalmi és egyéni érdekek összhangját. Hatodszor: Azt akarjuk, hogy az új alkotmány köztársaságunk szocialista építésének elért fokából induljon ki. Rendelkezéseiben lerögzítjük a szocializmusért vívott harc folyamán szerzett tapasztalatainkat és ezek alapján biztosítjuk köztársaságunk további fejlődését. Múltunk összes haladó elemeire támaszkodunk és kihasználunk mindent, ami ma és a jövőben szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének sikeres irányítását szolgálhatja. Az új alkotmánynak ezért a május 9. alkotmányon kell alapulnia és a társadalom államjogi berendezésében meg kell őriznie mindent, ami elősegítette eddigi fejlődésünket és bevált. Átveszi és totovábbfejleszti a legfelsőbb állami szervek: a nemzetgyűlés, a köztársasági elnök és a kormány alkotta rendszer összes pozitívumait. Az új alkotmány az eddigi helyzettel szemben világosan kidomborítja a nemzetgyűlésnek, mint az államhatalom legfelső képviselőjének, továbbá mint képviselőtestületnek szerepét azzal, hogy még szembetűnőbben kifejezi tevékenységének munkajellegét, főként nagyobb súlyt helyez a nemzetgyűlés és szervei ellenőrző munkájára, kiemeli az állami szervek felelősségét a nemzetgyűléssel szemben. Ami a köztársasági elnök funkcióját illeti, abból indulunk ki, hogy ez a funkció a csehszlovák állam jellegzetes vonása lett a dolgozó nép szemében, hogy külpolitikai szempontból is nagy jelentősége van. A kormány szerepét az új alkotmány úgy fejezi ki, hogy az államhatalom legfelső végrehajtó szerve. A kormány és tagjai felelősek lesznek a nemzetgyűlésnek. Azt akarjuk, hogy következetesen érvényesüljön az az alapelv, hogy ezek az államszervek egységesen és kölcsönösen együttműködve gyakorolják a legfelső hatalmat. Ez azt jelenti — mint már mondottuk — hogy nem az államhatalmat, hanem a munkát és felelősséget osztják meg, ami megfelel az állam szocialista jellegének és a párt vezető szerepének. így az új alkotmány megszilárdítja és továbbfejleszti állami, politikai és közéletünk új szocialista hagyományait, melyek a szocialista építés befejezésének és szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének- útján munkánkból és küzdelmeinkből alakultak és alakulnak ki csehszlovák hazánkban. Minden erőnket a választások előkészítésére és a gazdasági (eladatok teljesítésére összpontosítjuk Elvtársak! Most következik az az időszak, amikor pártunk és az egész Nemzeti Front erőit a nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba tartandó választások előkészítésére összpontosítjuk. A párt évzáró taggyűlései s alakuló járási és kerületi konferenciái után lépünk ebbe az időszakba. A párt nagy aktivitásának háromhónapos időszakában az üzemekben, falvakon és városokban, hivatalokban és más munkahelyeken szervezett másfélmillió párttag megvitatta a párt tevékenységét és véleményt mondott az előterjesztett javaslatokról. Elmondhatjuk, hogy az évzáró taggyűlések és értekezletek nagyra értékelték a párt eddigi munkáját, megerősítették és jóváhagyták az állam új területi felosztásáról hozott döntését és ugyanakkor kifejezték a párt elszántságát, hogy kész teljesíteni a szocialista építés új feladatait. Az új járások és kerületek a párt vzetése alatt teljes sikerrel, az országos szükségletek nagy megértésével alakulnak meg. Csak elvétve merültek fel szűk látókörű helyi irányzatok. Ez a dolgozók nagyfokú öntudatosságát, s azt bizonyítja, hogy egyként pozitívan álltak ki a szocialista társadalom érdekei mellett. Egyidejűleg gazdaságunk legkomolyabb feladataira irányult a pártkonferenciák figyelme. Azt hiszem elmondhatjuk, hogy a pártaktíva és az egész párt teljes mértékben megértették a mezőgazdasági termelés problémái megoldásának égető fontosságát. A konferenciák teljes mértékben igazolták ezt és sok ötletet vetettek fel mezőgazdaságunk fellendítésének megszervezésére. Különösen kedvező tény, hogy fokozódik a szövetkezetek kezdeményezése. Az a fontos, hogy a pártszervek és szervezetek arre a kezdeményezésre támaszkodjanak és a működési helyüket falura áttevő új funkcionáriusok ezreinek segítségével jól oldják meg a gyakorlati feladatokat. Az évzáró taggyűlések és az alakuló konferenciák újra megmutatták, mennyire kibővült a pártaktíva és mennyit fejlődtek a pártfunkcionáriusok, mennyire fokozódott politikai öntudatosságuk és felelősségtudatuk. Az új területi felosztás lehetővé teszi, hogy jobban helyezzük szét a kádereket a pártban, valamint az állami és gazdasági szervekben. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni akarom, hogy nagy kár lenne, ha egyes jól bevált és tapasztalt elvtársak valahol megrekednének és kihasználatlanok maradnának. Komoly próba előtt állnak az újonnan létesült kerületi és járási pártbizottságok. Az idei választások jelentős belpolitikai eseményt jelentenek. Ez abból következik, hogy a választások a gazdaság irányításában, az ország igazgatásában és az állam területi felosztásában végrehajtott változások egész komplexumának mintegy betetőzését jelentik. Ezek a változások törvényszerűen adódtak társadalmunk eddigi fejlődéséből, abból a tényből, hogy hazánkban győzött a szocializmus. Ezeknek az átalakulásoknak lényege a dolgozók további részvételének kibővítése az irányításban és igazgatásban. Ezzel kapcsolatban növekszik a választott szervek szerepe a nemzetgyűléstől egészen a helyi nemzeti bizottságokig. Ugyanakkor bővül a termeléshez legközelebb álló államhatalmi és igazgatási szervek jogköre és felelőssége, melyekben a dolgozók közvetlenül érvényesíthetik akaratukat. és kezdeményezésüket. Mindez kiemeli a választások előkészítésének fontosságát, éspedig nemcsak a javasolt jelöltek kiválasztásának szempontjából, hanem az új nemzeti bizottságok munkaprogramja felelősségteljes kidolgozásának szempontjából is. Nem utolsó sorban jelentősek a választások azért is, mert jubileumi évben zajlanak le, amikor 15. évfordulóját ünnepeljük annak, hogy a szovjet hadsereg felszabadította Csehszlovákiát. Nagyon érthető, hogy a választási kampány fő tartalmát azoknak a nagy és örömteljes sikereknek általános értékelése fogja képezni, amelyeket népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a népgazdaság, a kultúra és a műveltség fejlesztésében, az életszínvonal emelésében, köztársaságunk nemzetközi helyzetének szilárdításában elért. Egyidejűleg megismertetjük dolgozóinkat a népgazdaság és a szocialista társadalom fejlesztéséből eredő feladatokkal, amelyeket a világbékéért folytatott további harc'tűz elénk. A választási kampányban figyelmünk elsősorban köztársaságunk új, immár szocialista alkotmányának tervezésére összpontosul. Azt akarjuk, hogy a dolgozók ne csak helyeseljék az előterjesztett javaslatot, hanem álljanak elő kiegészítő javaslataikkal és elképzeléseikkel. Már mondottam, hogy az új alkotmány nemcsak lerögzíti a már elérteket, hanem egyszersmind szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének programja is lesz. Fontos tehát, hogy a lakosság és a szervek fontolóra vegyék új alkotmányunknak ezt a fontos vonását és levonják belőle a következtetéseket további munkájukban. Javasoljuk, hogy a köztársaság új alkotmányának tervezetét bocsássák széleskörű országos vitára a párt, a lakosság, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szervezetei elé. Ügy véljük, hogy a vita fő fórumát a Nemzeti Front szervezeteinek nyilvános választási gyűlései képezzék. Nem akarjuk, hogy az új alkotmány tervezetéről folyó vita valami elvont elmefuttatásokhoz vezessen, hanem azt akarjuk, hogy elsősorban a szocialista társadalom további szilárdítása és fejlesztése szempontjából fő problémákra és megoldásokra összpontosuljon. Azzal, hogy az új alkotmány tervezetéről folyó vitában éppen erre összpontosítjuk a dolgozók figyelmét és kezdeményezését, elérjük, hogy a vita lefolyása szorosan összefüggjön a mával, jelenlegi feladatainkkal és legközelebbi távlatainkkal. A népgazdaság fejlesztése terén figyelmünk az idei terv minél jobb teljesítésére fog irányulni. Fontos, hogy a termelési terveket ne csak a kitűzött határidő előtt, hanem főként a minőségi mutatókban teljesítsük. így megteremtjük a szükséges feltételét annak, hogy előrehaladásunkat gyakran megnehezítő problémák egész sorától megszabadulva kezdjük meg a harmadik ötéves tervet. Hisszük, hogy kohászaink, gépipari és építőipari dolgozóink még nem mondták ki az utolsó szót és mindent megtesznek terveik teljesítéséért és túltejesítéséért. Úgy véljük továbbá, hogy a választási kampányt teljes mértékben arra is ki kellene használnunk, hogy a dolgozók és az egyes munkaközösségek fokozott figyelmet fordítsanak a párt Központi Bizottságának tavalyi szeptemberi ülésén népgazdaságunkkal kapcsolatban levont következtetések érvényesítésére. Szükségesnek tartjuk állandóan hangoztatni, hogy a harmadik ötéves terv fő problémája az új technika meghonosítása lesz az iparban, főként a termelés automatizálása és gépesítése. Az 1961-1965. évekre a munkatermelékenység növelésének kitűzött mutatóit csak akkor tudjuk elérni, ha teljesítjük ezt az igényes feladatot. E feladatokkal, valamint a mezőgazdaság további gépesítésével kapcsolatban világosan kitűnik a gépipar fontos szerepe, melyet a termelés növelésében, valamint a termékek összetételében és nagyfokú műszaki színvonalában játszik. Az iparban, építőiparban és a népgazdaság további ágaiban ezenkívül termelőeszközeink, berendezéseink és anyagi forrásaink maximális kihasználásáról van szó éspedig oly módon, hogy növeljük üzemeinkben a műszakok számát. Nem gondolhatunk az ipari munkaidő lerövidítésére, ha csak egy műszakban dolgozunk. Ugyanúgy nem követelhetünk újabb és újabb beruházási eszközöket, ha nem biztosítjuk a meglevő termelőberendezések maximális kihasználását. Minden üzemben széleskörű meggyőző munkát kell indítanunk azért, hogy megnyerjük a munkásokat és technikusokat a második, esetleg harmadik műszak bevezetésére, hogy mégjobban kihasználjuk iparunkat a népgazdaság továbbfejlesztésére. E két kérdés szorosan összefügg beruházási építésünkkel. Annak következtében, hogy nem elég gyorsan és következetesen oldjuk meg az új technika meghonosítását és a műszakok számának növelését, aránytalan követelések merülnek fel az építőipari beruházások terén. Ezt tükrözi a gépekre, az új technikára, a generáljavításra és korszerűsítésre fordított beruházások csekély részaránya; Itt is fontos, hogy a beruházási problémák az eddiginél sokkal nagyobb mértékben álljanak dolgozóink figyelmének, kezdeményezésének és aktivitásának központjában. Az általános építkezés keretében fontos feladatot oldunk meg: 1200 000 lakást kell felépítenünk 1970-ig, hogy lényegében megfelelő lakást biztosítsunk minden családnak. Elmondhatjuk, hogy e program nagy visszhangot keltett dolgozóink körében. De e téren sincs kihasználva minden lehetőség, az eddiginél sokkal jobban kell érdekeltté tenni a dolgozókat a szövetkezeti és vállalati, valamint falusi lakásépítésben. Rendkívül komoly és országos feladat, hogy behozzuk a mezőgazdasági termelésnek az ipari termelés mögötti lemaradását. Azt akarjuk, hogy a mezőgazdasági termelés megszervezését és nagyüzemi termelési formáit tekintve tíz éven belül utóiérje az ipari termelést. Társadalmunk szükségletei és különösen az élet-* színvonalnak a harmadik ötéves tervben tervezett emelése megkövetelik mezőgazdasági termelésünk lényeges növelését. Az EJFSZ-ekben, állami gazdaságokban, gépállomásokban teljes mértékben elismerést nyer annak a pártpolitikának helyessége, melynek célja a nagyüzemi gazdálkodási formák érvényesítése a földeken. E feladatok (Folytatás az S. oldalon) jQf SZÓ 4 * 1960. április 17. I I