Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-02 / 92. szám, szombat

„Nagy látó és nagy harcoló volt", — így jellemzi Ady Endre Emil Zolát, a regényírót, a regényességet felváltó új irány: a francia naturalizmus és irodalmi elméletének megalapítóját. A regényírást tudományos alapra akarja fektetni. Szerinte „a kísérleti regény a fizikai, kémiai törvényeknek alávetett s a környezet befolyása által meghatározott ember tanulmányozása". 1868-ban hatalmas mű tervét kezdi felvázolni s lelkiismeretesen gyűjti hozzá az emberi dokumentumokat. Egy család élettörténetét szándékszik megírni, melynek tagjaiban az átöröklött tulajdonságok és végzetes hajlamok formálják az egyén sorsát. Időközbén az akkor még hatalma tetőpontján álló II. császárság összeomlik, s Zola művét már a III. köztársaság alatt folytatja és fejezi be. A nagy látót az egyre kirívóbb társadalmi ellentétek és a fennálló rendszerrel való általános elégedetlenség eltéríti eredeti szándékától. Most már a tudományos regényen belül szociológiai problémák izgatják. így a Rougon-Macquart család 20 kötetes történetét kiszélesíti, és a II. császárság valamennyi társadalmi osztályának életét vetíti ki benne, sőt esetenkint a III. köztársaság bírálata is megszólal. Zola, ki 1840ben született, s hétéves korában vesztette el atyját, gyermekkorától magán is tapasztalta a szegénység nyomasztó súlyát. A középiskolát elvégezve, évekig hivatalnokoskodik s padlásszobájában kezdi el irodalmi működését. Közben gyakrabban jár zálogházba, mint vendéglőbe. Ezek az élmények erősítik megértését az elgyötört és nélkülöző munkásosztállyal. Regényciklusának egyik kötete: „A kegyelmes úr" a kormánykörökben játszódik le, hogy a politika szörnyű szennyét feltárhassa. Az „Emberirtó"-ban az alkohol romboló hatását ecseteli a kisemberek életében. „Nana", a leigázott félvilági nő nemcsak magáért, de szenvedő testvéreiért is bosszút áll eltipróin. A „Germinal"-ban az ipari proletariátus sorsát tárja elénk. A szénbányák állati sorban robotoló munkásai lázadnak fel a tőkések ellen. Kegyetlen harc a sztrájkjuk és bár kudarcba fúl, mégis az eljövendő munkásmozgalom csíráját látjuk benne. Már nem éri be a valóság szenvtelen leírásával, hanem az igazságra rámutatni, az előzményekre és következményekre rávilágítani. A hatalmas tömegjelenetekben egy élő és mozgó társadalom drámai, realista rajzát kapjuk. Határozott állásfoglalás cseng ki szereplői iránt érzett szeretetéből vagy gyűlöletéből. Ám az osztályharc szerepét nem fogja fel helyesen. Nem látja a társadalmi jelenségek közti igaz összefüggést és a történések mélyebb okait, mert nincs tisztában a társadalmi fejlődés törvényeivel. — Az „Összeomlás" az 1870 — 71-es porosz-francia háború regénye. Zola a gyászos sedani vereség után is' tud hinni a jövőben s életerős paraszthősén keresztül a holnap felé mutat. A nagy harcoló élénk részt vett a politikai életben. A hírhedt Dreyfusperrel kapcsolatosan szenvedélyesen leplezi le a kormány és hadbíróság gyilkos mesterkedéseit. A „Vádolom" kezdetű merész levelet intézi a köztársasági elnökhöz. A reakciósok hajszája ellenére is azt vallja, hogy „az életért és igazságért harcolok, még ha száz halál is fenyeget". Miután a bíróság elítéli, Angliába emigrál. Üjabb regényciklusa „Lourdes — Róma-Párizs". A Lourdes-ban a csodatevő gyógyításokról, a papi csalásokról rántja le a leplet és nyíltan hirdeti: a természettudományos gondolkodás és a haladás legfőbb ellensége az egyház. Most már tudatosul benne, hogy nem elég a militarizmus és klerikalizmus ellen harcolni, hanem át kell alakítani a társadalom elavult szerkezetét s a dolgozók új világát kell megteremteni. A századvégi „Négy evangélium" című sorozatában a jövő körvonalait vázolja fel. A „Munka" Fourier utópista eszméin alapszik, az .Igazság"ban hangsúlyozza a nép felvilágosítását s a butító dogmák elleni harc fontosságát. Az eredetileg naturalista Zola fokozatosan távolodik elméletétől és hatalmas népszerűségét ennek kö- { szönheti. Stendhal. Balzac, Goncourt , kritikai realizmusának hagyományait folytatja. Gorkijt tanítómesterének nevezi s a haladó francia írók legjava, Barbusse-től Aragonig nagy elődjüknek ismerik el. Zola az élet szerelmese. Telve alkotókedvvel, 62 éves korában gázmérgezés áldozata lett. Sírjánál Anatol Francé így méltatta: „Becsületére vált hazájának s az egész világnak életművével és a nagy cselekedettel. Benne testesült meg egy pillanatra az emberiség lelkiismerete". BÁRKÄNY JENÖNÉ Napsugaras is lehet az alkony A kis bratislavai mellékutcában nyugalom, csönd honol. A házak megbékélten húzódnak egymás mellé. Az egyik sárgára festett emeletes ház homlokzatán tábla függ, amelyen az arra sétáló » következő feliratot olvashatja: — Nyugdíjasok otthona, Jozefská u. 8. szám. Benyitok. A fakapu szélesre tárul s egy négyszögletes udvaron találom magam. A folyosó végén idős bácsival találkozom. Hozzácsatlakozom s együtt lépünk az ínycsiklandozó illatot terjesztő ebédlőbe. Az asztalon hófehér terítő, karcsú vázákban virág díszeleg. A székeken fehér hajú nénik és bácsik kanalazzák a finom csontlevest, ízlelgetik a lencsefőzelékes füstölt húst, majd a frissen sült almáspitét kóstolgatják. A ház lakói jó étvággyal fogyasztják ebédjüket. Az irodában felkerestem az otthon vezetőit. Brandysová Alojzia és Suplatová Mária őrködnek a ház békés nyugalma fölött. Már több éve itt dolgoznak s igyekeznek örömteljessé tenni a benlakók életét. Brandysová Alojzia ezt mondja nekünk: ' - A lakók száma 92, ebből 25 férfi. Nyugdíjazás után jönnek hozzánk. Nyugdíjukból 140 koronát fizetnek a pénztárba, a többi kiadást pedig az állam fedezi. Tavaly például 396 000 korona segítséget kaptunk. A ház lakóinak egészségére dr. Kunová orvosnő felügyel. Minden szerdán délután egészségügyi ellenőrzést tart és szükség esetén azonnal felkeresi az otthont, ahol különben állandó ápolónők is tartózkodnak. — A szórakozásról sem feledkezünk meg — veszi át a szót Suplatová elvtársnő. Van könyvtárunk, ahol szlovák, német, magyar könyvek A pionírlányok virággal kedveskednek a majdnem száz éves Mojžižková Máriának (ČTK.) vannak, s mindennap friss újságokat kapunk, szintén három nyelven. Tavasszal és nyáron a kertben a fák és virágágyak között sétálgatnak öregeink, padokon pihenve kézimunkáznak. Sokan ellátogatnak a kávéházakba is egy-egy feketére. Sajnos, nincs kultúrtermünk, így csak nyáron rendezhetünk műsorokat az udvaron. Minden hónapban művészcsoportot hívunk meg, melynek tagjai színvonalas műsorszámaikkal mosolyt varázsolnak közönségünk arcára. A melegebb hónapokban autóbuszkirándulásokat szervezünk. Tavaly a bojnicei kastélyt és a morvái lednicei várat néztük meg. Egy ilyen kiránduláson 35-40-en is részt vesznek. Ez évben is ellátogatunk valamilyen szép vidékre. Megnézem a három-négyszemélyes szobákat is. Ezek takarosan vannak berendezve, mindenütt tisztaság uralkodik. Az első emeleten egy kedvesen mosolygó, botját szorongató nénike, Mojžižková Mária fogad, aki az otthon legidősebb lakója, május elsején tölti be 100. életévét. Nincs senkije, Dúbravkán lakott, onnan hozták ide. Életében sokat nélkülözött, a földmunkás verejtékkel keresett kenyerét ette. Az otthonban nagyon jól érzi magát, életében soha ennyi szép szót nem kapott. Március 8-án a Duna utcai Tizenegyéves Magyar Tannyelvű Középiskola pionírjai hóvirágcsokorral kedveskedtek neki. A háznak javítóműhelye is van. Klapita Kálmán bácsi, nyolcvanegy éves volt szabómester, még elég fürgén forgatja kezében a tűt. Ö gondoskodik a ruhák javításáról. — De sok ruhát varrtam életemben — kezdi. — Németország több városában, Bécs szabóműhelyeiben csörgettem a varrógépet. Álmom volt Párizsban varrni. Gyalog indultam el, de csak Németországig jutottam, mivel nem volt pénzem, aztán meg kitört a világháború és katona lettem. Gyermekeim, feleségem meghaltak, így idejöttem, s míg birok, folytatom itt is a mesterségem. Jó szabóra mindenütt szükség van — fejezi be tréfásan szavait. Jól érzik magukat az öregek ebben az otthonban, ahol szeretet veszi őket körül. De unokák, hozzátartozók, látogassátok meg őket ti is. Hadd legyenek még szebbek békés, öreg napjaik. Kőszegi Zsuzsa Előkészületek a Karlovy Vary4 XII. Nemzetközi Filmfesztiválra 65 államot hívtunk meg • Megvesszük a fesztiválfilmek zömét • A Szabad Szószék újra műsoron • 250 hazai és külföldi újság• A televízió az ország határain túlra is közvetít Jožka Jabúrková: TEHENESLANYNAK NEM KELL ISKOLA Zalai Adrián rajza BEZRUČI TÁJ. Nehéz lélegzetű kisvonat kaptat lassan Frýdekťól Vojkovice irányában, mintha három földművesasszony és mi ketten túlságos teher lennénk az ódon, kopott alkalmatosságnak. „Nem lát engem többé Frýdek!" töri meg a csöndet a három asszony egyike, - „harminc fillért adogatnak egy tojásért: ráfizetek! Inkább egye meg az ember, mikor elcsigázva, éhesen megjön a munkából. Kéthárom tojás mégiscsak erőt ád neki." „A maga embere legalább három napig dolgozik hetenként, de mit tegyen az, akinek a férje, amilyen hoszszú az esztendő, krajcárt sem hoz haza!? Minden tojáson kénytelen-kelletlen túl kell adnom és még szüntelenül nyakamon a végrehajtó. Harminc fillérért vesztegetem darabját, de vonaton többé nem utazhatok. Gyalog kell majd járnom." A harmadik asszonynak színehagyott, kékes szeme és sziszegő hangja van: „Én bizony már tizenöt esztendeje gyalog járok, minden héten háromszor, higgyék el, sinylik a lábak!" Vojkovicén megáll a vonat, az aszszonyok elszélednek, mi elindulunk a Prašivá felé. Teherhez nem szokott vállunkat nyomják és vágják a hátizsákok, noha csak kevés fehérnemű van bennük és néhány konzerv a szegényes-szabadságra. A frýdeki vásárra már tizenöt esztendeje gyalog járó asszonyok batyui legalább ötször nehezebbek. Egyik utitársnönk a gabonaföldek között utolér minket... Még nem öreg és egykor bizonnyal a sziléziai lányok halk, komoly szépségével hódított, ám a korai ráncok feldúlták arcát, a súlyos élet meggyörnyesztette hátát és kiszárította nemrégen még ruganyos alakját. „Nem mentem volna ma sem vonattal, de a fiam leérettségizett, így hát megengedhetem magamnak etl az ötkoronás kiadást, hogy az ünnepélyt láthassam." — érdemesített minket Vizaimára anyai büszkeséggel. „A reálban végzett?" „Nem, dehogy, annyi pénzünk nincs, hiszen mindnyájan azért vesződtünk annyit, hogy legalább tanító legyen." A sok száz állásnélküli tanítóra gondolok, de hallgatok erről, nehogy elrontsam örömünnepét. „Egyetlen fiú?" „Van még egy leánykám, Anežka, maholnap tizenötéves lesz. Szintén igen jól tanült. Éppen ma reggel mondta: „Látja, anyám, František úr lesz, engem meg polgáriba se küldött." A MŰVELŐDÉS lehetőségétől megfosztott leányra való visszaemlékezés elszomorítja. Elmondja róla, milyen szorgalmas, Hajnali négykor kel, elvégzi az istállói munkát a két tehénke körül, gombázik, fát szed az erdőben, kivagdossa, kitisztogatja az urasági mezsgyét, hogy pénzt keressen bátyja taníttatására. „Miért nem küldte legalább polgáriba, ha olyan jól tanult? „Ugyan, az a kisasszony, aki a kézimunkát tanítja, azt mondta: fölösleges, kár a pénzért és különben is az emberek kinevetnének, ha teheneslányt polgáriba küldenék" — mondta az anya keserűen. „És — úgymond — az urak sem szeretik azokat a cselédeket, akik sokat lapozgatnak könyvekben. Tehenet fejni, galuskát főzni otthon is megtanulhatnak." íratlan jelszóvá lett: „Teheneslány oknak és cselédeknek nem kell iskola ..." Nem is olyan messze ettől a sziléziai falutól, amelyben Anežka könyveit siratja, húsz óránál valamivel hosszabb gyorsvonati utazásnyira megvalósul az ellentétes jelszó: Minden szakácsnőnek országot kell tudnia kormányozni! , MILYEN MESSZE van tőlünk a Szovjetunió? „ Gyermekeink érdekében megrövidítjük ezt az utat! (1933) Sípos Győző fordítás* iro A Csehszlovák Köztársaság kormányának védnöksége alatt ez idén július 9-től 24-ig rendezzük meg Karlovy Varyban a XII. nemzetközi'filmfesztivált. Erre a nagy filmművészeti seregszemlére 65 államot hívtunk meg a világ minden részéből. * * * Amint már közöltük, a FlAPF, vagyis a filmproducerek nemzetközi szervezete az idén a Karlovy Vary-i XII. nemzetközi filmfesztivált hesorolta a világ legjelentősebb fesztiváljainak kategóriájába. Ezért ebben az esztendőben különösképpen törekszünk arra, hogy a fesztivál jelszavával összhangban minél több világjelentőségű mű kerüljön bemutatásra a Moszkva moziban. Előzetes jelentések szerint a fesztiváli filmek többségét megvesszük. * * * Á" fesztivál keretében ez idén is megrendezik a két évvel ezelőtt nagy elismerést kiváltó ún. Szabad Szószéket, amelyen megvitatják a filmalkotás időszerű kérdéseit. Külön versenyt rendeznek a rajzolt-, bábjáték— és trükkfilmek számára és július 15-én a filmújságírók nemzetközi találkozójára kerül sor. A fesztiválon mintegy 250 hazai és külföldi újságíró vesz részt. Ezért rtiájus 1-én megnyílik a korszerűen berendezett sajtóház. Ezenkívül még két sajtóközpont működik majd a fesztivál napjaiban. * * * Az Intervízióhoz tartozó NDK, Lengyelország és Magyarország számára a csehszlovák televízió közvetlen adásokat biztosít a Karlovy Vary-i XII. nemzetközi filmfesztiválról. Ä legszebb könyv Prágában a minap megnyitották az 1959-es esztendő legszebb kivitelű könyveinek kiállítását. Az érdekes kiállításon bejelentették, hogy a 28 cseh és szlovák könyvkiadó által egy ily jellegű pályázatra elküldött 347 mű közül a zsűri 30 könyvet sorolt a legmagasabb kategóriába. A zsűri különben hatigsúlyozta, hogy könyveink többsége a kivitel szempontjából eléri a világszínvonalat, de ugyanakkor figyelmeztetett néhány technikai jellegű fogyatékosságra is. (ČTK) A brit gyarmati uralom alól felszab aduit ghanai nép kormányszervéi arra törekednek, hogy az ország fiataljai általános műveltségre tegyenek szert. Ifjúsági táborokat lé tesítettek, amelyekben a fiatalok segítséget nyújtanak a mezőgazda Ságnak és ugyanakkor tanulnak. Felvételünkön a jacsi tábor fiataljai. jfil SZÖ 6 * 1960. április 8.