Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-15 / 105. szám, péntek

Biztosítsunk nagyobb közötti szocialista Ä parasztember nagyon jól tudja, hogy a gazdagon jövedelmező, egészséges állatok tenyésztését a növendékmarhák szabad legeltetése jelentős mértékben elősegíti. A szabadban legelésző üszők a sok mozgás és a napfény hatására szervezetileg megerősödnek, a betegségekkel szemben ellenállóbbak lesznek. Äm nagyon sok helyen - főleg Szlovákia déli járásaiban - arra hivatkoznak, hogy kevés az üdítő, lédús-füvet termő legelő. Szlovákiában pedig a mezőgazdasági terület több teret a szövetkezetek / együttműködésnek mint egyharmada rétből, legelőkből áll, és csaknem 900 ezer hektárra rúg. A legeltetésre és a kaszálásra alkalmas területekből aránylag kevés van a déli járásokban. A rétek és legelők zöme a hegyvidéki körzetekben, Liptovský Hrádokon, Oraván, Námestovón, Kysucké Nové Mestón és Brezno környékén fekszik. A hegyvidéki falvak lakói szívesen elcserélnék rétjüket és legelőjüket jó szántóföldért, ahol gabonát, kukoricát és egyéb dús hozamú ipari növényt termeszthetnének. A szövetkezetek együttműködése Ilyen cseréről azonban szó sem lehet. A földeket nem lehet szállítani, kicserélni úgy, mint a gépeket és a felszereléseket. Tavaly a déli járások egynéhány szövetkezetének kezdeményezéséből azonban igen életre való gondolat, a hegyvidéken fekvő szövetkezetekkel történő együttműködés lehetőségének elve született meg. Adamčok Michal, a Vozokany nad Hronom-i EFSZ elnöke nagyon is sokat tudna mondani az északi járások szövetkezeteivel való együttműködés jelentőségéről, mivel tavaly 55 növendékállatot szállítottak Veličnára, a Dolný Kubín-i járás egyik legnagyobb rét- és legelőterülettel rendelkező szövetkezetébe. Am hagyjuk beszélni az elnököt: — A bajkai, mikulai és a mi szövetkezetünk — tájékoztatott — tavaly májusban 200 üszőt szállított a veličnái legelőkre. A helyi szövetkezettel úgy állapodtunk meg, hogy májustól szeptemberig darabonként egy mázsa morzsolt kukoricát fizetünk a legeltetésért. No és kifizetődő volt ez a vállalkozás ? — El sem hiszik, de őszintén mondhatom, nagyon is meg vagyunk elégedve. Az üszők távolléte alatt idehaza 14 760 korona értékű takarmányt takarítottunk meg. Ezenkívül növendékmarháink az öt hónapon át tartó legeltetési időszak alatt 20 ezer kilogramm súlyt szedtek fel magukra. Ha az élősúly kilogrammját csak hét koronájával számítjuk, akkor ebből további 14 665 korona jövedelemre tettünk szert. Amikor a kiadásokat a bevételekkel összegeztük, kitűnt, hogy a tiszta nyereség jóval meghaladja a 9 ezer koronát. Kétszeres haszon a legeltetésből A 9 ezer korona nyereség nem fejezi ki híven a legeltetésből származó előnyöket, mert a megtakarított takarmányt a tejtermelés fokozására igen gazdagon hasznosították a tehenészetben. A legeltetésre szállított üszőborjúk odahaza éppen a takarmányhiány miatt kevésbé fejlődhettek volna egészséges, szép tenyészállatokká. A vállalkozás tehát kifizetődött és mind a veličná, mind az említett három EFSZ számára kölcsönösen nagy segítséget jelentett. A želiezovcei járás szövetkezetei egészséges állatokat, a veličnái EFSZ pedig 300 mázsa morzsolt kukoricát nyert, melyet aztán jól értékesíthetett az állattenyésztés további fellendítésében. A Tekovské Lužany-i EFSZ 250 növendékállat legeltetésére a Banská Bystrica-i kerületben szemelt ki alkalmas területeket. Ondač Ján könyvelő szerint a legeltetésből 41438 korona tiszta jövedelme lett a szövetkezetnek. Hogy miért hoztuk fel most tavasszal ezt a kérdést, amikor még csak a rétek és legelők feljavításának szükségességéről beszélünk? Elsősorban azért, hogy szövetkezeteseink tudatosítsák, mily hatalmas, eddig ki nem használt tartalékaink vannak az állattenyésztés fejlesztésére. Másodsorban pedig azért, hogy a mezőgazdasági termelés szervezéséért és irányításáért felelős szervek a nemzeti bizottságokon már most lépjenek fel kezdeményezőleg és segítsék kibontakoztatni a déli és az északi járásban fekvő szövetkezetek között az egészséges gazdasági együttműködést. Fel kell számolni az ösztönösséget Az együttműködés sajnos nem tervszerűen, hanem ösztönösen folyik. Ha a déli járás bármely szövetkezete megfelelő társra talál, — együttműködik. Nem helyes, ha e fontos kérdés nyélbeütését csak a véletlenre bízzuk, felelős szerveink nem az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségét látják benne. Helyénvaló lenne, ha a legeltetési tarifák megállapításában vidékenként egységes fizetési rendszert honosítanának meg, mert ez elejét venné az esetleges túlkapásoknak is. A szövetkezetek szocialista együttműködésének új hajtásai kibontakozóban vannak. Ha még jobban elősegítjük fejlődését és elterjedését, ebből egész népgazdaságunk számára csak előnyök származhatnak. SZOMBATH AMBRUS EG ÉS FÖLD KÖZÖTT 'KJyirkos tavaszi illat ömlik szét * a végtelenbe vesző rónák felett. Március végigsuhintott varázspálcájával erdőn, mezőn, réteken. Oj fii sarjad a domboldalon, a lápok füzein pedig kibuggyant a barka hamvas bársonya. A porhanyós szántásba ezernyi csoroszlyán zizzenve hull a mag, hogy százhúsz nap után dús kalász áldhassa az emberi munkát. Ez a természet örök rendje, s mégis van benne valami megnyugtatóan újszerű. A kilométernyi dűlőkön nem ballag mélázva görnyedt paraszt a rozsszalmán tengődő gebék után. Húsznál is több traktor dübörgésétől hangos a közel 4000 hektáros svodini határ. Tavaszi árpából 600 hektárt kellett elvetni. Tengernyi munka, gép hiányában szinte megoldhatatlan feladat a kukoricával együtt 1400 hektár tavaszi vetés. A kalászosok már rég a földben vannak, s a szárba szökkent élet zöld szőnyeget borít a barna szántás fölé. A munka gyorsan ment, mert volt elegendő gép - és emberi munkaerő. De nemcsak a vetés, egyéb munka is volt bőven. A 800 hektárnyi őszi kalászost fejtrágyázni kellett. Már azt is elvégezték, mert a gépek erejével tegnap már a holnapért dolgoztak. De a gépek mellett emberre is szükség volt, hiszen egyik a másik nélkül nem sokat ér, ha ily nagy feladatot kell megoldani. A múlt évben az Agrolet repülőgépét vették igénybe a szövetkezetesek. Gyorsan és kitűnően dolgozott. És mennyi munkaerőt felszabadított! Most ismét hívták az örökké mosolygó pilótát, Beneš Jirít gépével együtt. Szívesen jött a régi ismerősök közé, társával Vlagyimirral. A lig pirkadt az ég alja, már a levegőből üdvözölték az ébredő falut. Tizenöt évvel ezelőtt rettegtünk a repülőgép vijjongásától. Mert halált osztogatott. Most örül neki a falu népe, mert megkönnyíti munkáját. Sohasem emelkedett szédítő magasba, nem kutatta az ionoszféra kifürkészhetetlen titkait. Sebességi világrekordot sem akart elérni, de a pilótafülke mégis bajnokot rejtett magában. A mindennapi munka bajnokát, valósággá szépült jelenünk névtelen hősét. A gép tartályából pedig egyre hullott alá a felhőszerű, szürke műtrágyaesó. Naponta 250300 mázsát vitt fel a levegőbe. S micsoda pontos munkát végzett! Egyenletesen szórta a talajra az ostravai salétromot. Naponta 50 ember munká ját végezte el könnyedén. A költségek csaknem azonosak, mint a kézi szórás mellett. 28 korona hektáronként. Ám a szövetkezei nemcsak 1 koronát takarított meg hektáronként, hanem ennél sokkal értékesebbet: időt! És 50 embert naponta, akik más munkát végezhettek. Ezért haladt oly gyors ütemben a talaj előkészítése és a vetés. Csermák Borisz, aki a JNB mezőgazdasági osztályán dolgozott, most az elnöki funkciót tölti be a szövetkezetben. Vele együtt Fazekas János agronómus így nyilatkozik: - Márciusban 1800 hektárra közel 40 vagon műtrágyát szórt el a repülőgép. A munka minősége kitűnő, de még ennél is többre értékeljük azt, hogy nem kellett egy hónapig 50 emberrel kézzel szóratni. Ennek óriási jelentősege volt, hiszen a tavaszi vetésnél néhány órás késés is komoly hatással lehet a terméseredményekre. S lám, a gyorsan és kitűnően végzett munkával sem volt elégedett a pilóta. Aránylag sokáig tartott a rakodás. Ha ezt az időt csökkenteni lehetne, a kezdeti 70 helyett, naponta százszor lehetne felszállni! Ég és föld között született ez a gondolat, s az emberi leleményesség új diadalt aratott. Az elképzelés megszületett, csak végre kellett hajtani. F

ormáltak, hegesztettek, módosítottak a hidraulikus trágyarakó kosarán. Aztán kipróbálták. A repülőgép tartályát egyszerre, egyetlen emelésre megtöltötte. Másnap már két emberrel kevesebb kellett a rakodáshoz. Naponta 110-szer szállt föl s alá a gépmadár és 100 hektárnál nagyobb területen szórta el a műtrágyát. Egyetlen gondolatból kipattant szikra és a teljesítmény csaknem kétszeresére nőtt. A múlt hét elején befejeztek a munkát. Szinte furcsa már, hogy a repülőgép megszokott zúgása nem veri fel reggelenként a falu csendjét. Szeles délután volt, amikor a munka harcterén győztes repülőgép, „tiszteletkört" rajzolt a falu felett, mint a bajnok az ünneplő tömeg üdvrivalgása közepette. Ember és gép nagyszerűen helytállt a földön és a levegőben. Jó munkájuk nyomán telt kalászt érlel majd Péter-Pál melege a svodini szövetkezet földjein. TamÖs Vince Az Agrolet, meljr ez idén hazánk valamennyi kerilletében számos repülőgéppel nyújt segítséget a termőföldek gondozásában és a kártevők irtásában, nem csekély mértékben járul hozzá mezőgazdaságunk fejlesztéséhez és • mezőgazdasági termelés növeléséhez. A terv szerint összesen S00 ezer hektár földet vesz gondozásba. Az Agrolet dolgozói repülőgépekről csaknem 300 ezer hektár földre szórnak műtrágyát, több mint 200 ezer hektárt kártevőket Irtó anyaggal permeteznek be és ezenkívül 21 900 hektár erdőt vesznek gondozásba. Képünkön Václav Pikrt, az Agrolet egyik pilótája megbeszéli Josef Gregorival, a Mosti Állami Gazdaság némilkovi farmjának vezetőjével az őszi vetemények trágyázásával kapcsolatos teendőket, Jiri Finda — ČTK felvétele. „ - * <- t . A ' 1 ' - ' 1 'V * * ^" á 4. * '' JlfíS&sfelfe - ' ' - - "•' 3 « A medzilaborcel járás Monastyr községében ez idén új téglagyárat helyeznek üzembe. A Chemkostav dolgozói nemsokára befejezik az építészeti munkákat és a szerelők már a gépi berendezéseket szerelik. (J. Kočiš — ČTK — felv.) Z ÚJ szó ÚJ UTAKON Oj, emberségesebb éíetet él már a radzovcei cigányszármazású lakosság! Kevés kivétellel mind dolgoznak: ki gyárban, ki bányában vagy más munkahelyen. Vannak közöttük olyanok, akik jó munkájukkal példát mutatnak másoknak is. így pl. Balázs István, Balázs András, Csemer Dezső és Csemer Zsigmond a fil'akovoi gyárban dolgoznak és munkájukkal nemcsak a gyár vezetősége van megelégedve, de büszke rájuk az egész község. Mindannyian szép új családi házban laknak és esténként rádió mellett pihenik ki a napi fáradalmakat. Az idősebbek csaknem mindnyájan nyugdíjat élveznek. Ezek közé tartozik id. Berki Károly is, aki hosszú éveken keresztül dolgozott a fil'akovoi gyárban. Kulturális téren is nagy az előrehaladás. Míg a múltban a cigányság 90 százaléka sem írni, sem olvasni nem tuSZÉP TERVEK Malá n/Hronom község a felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Koncz elvtárssal, a helyi nemzeti bizottság elnökével folytatott beszélgetésünk során a következő felvilágosítást kaptuk a község életéről. Az utóbbi öt év alatt autóbuszjáratot kaptak, új kultúrház épült a faluban s a szövetkezeti épületek egymás után épülnek. 1958-ban bevezették a községbe a villanyt. Körülbelül száz rádió, három televíziós készülék, tíz mosógép, tíz motorkerékpár van a faluban. Kilenc családi ház épült az utóbbi évek folyamán. A harmadik ötéves terv még nagyobb fellendülést és előrehaladást mutat. A harmadik ötéves terv végéig 18 családi ház építését tervezik s ezenkívül rendbehozzák az igazgató-tanítói lakást, a nemzeti iskolát, bevezetik a községbe a vízvezetéket, felépítik az autóbuszmegállót és az orvosi rendelőt. A faluszépítési akció keretében pedig rendbehozzák a község tereit és utcáit. Szép tervek és megvalósíthatók, csupán a helyi nemzeti bizottság és a lakosság közös munkája kell hozzá. Majerszky Márton, Malá n/tfronom dott, ma alig akad irástudátlan cigánygyerek. Ezen a téren is Balázs István és András gyermekei járnak az élen. Balázs István egyik fia, aki már elvégezta az iskolát, az asztalosszakmát választotta. Balázs András legidősebb lánya pedig mint kiszolgáló dolgozik az egyik vendéglátó-üzemben. De Bogdán László is nagy reményeket fűz szorgalmas kislánya jövőjéhez. A cigányszármazású polgárok színjátszó csoportja is szépen működik. A helyi nemzeti bizottság támogatásával az elmúlt évben két színielőadást rendeztek. A múlt napokban Moliére Dandin Györgyét mutatták be nagy sikerrel a helyi kultúrházban. A felsoroltakból láthatjuk, hogy Radzovce cigányszármazású lakói új utakon haladnak. Csaba Zoltán, Radzovcí Ketten a sok közül Peska József és Uhrik András fiatal bányászokról szeretnék egyet-mást elmondani. Peska József Bratislavában tanulta meg a pincérmesterséget, Uhrik András pedig Kelet-Szlovákiában a kazánkovács-mesterséget. Három évvel ezelőtt mindketten egyéves brigádmunkára jöttek Novákyba. Egy év alatt megszerették a bányát és új mesterséget tanultak. A pincérből villanyszerelő lett, aki ugyanolyan fürgén mozog a bányában is, mint a vendéglőben mozgott. A kazánkovácsból pedig bányakovács lett. A két fiatal a bányászélet során barátságot kötött egymással. Most a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére elhatározták, hogy kötelezettségvállalást tesznek. Felajánlották, hogy takarékoskodni fognak a2 anyaggal, kijavítják a már használhatatlannak minősített bányaberendezéseket. Elhatározásukat tett követte és máris szép eredményeket értek el. Motesiky Árpád, Prievidza Elindul a csallóközi gyorsvonat Olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja a sokat kifogásolt csallóközi vonal korszerűsítése. Ezzel kapcsolatban a bratislavai KNB dolgozói az alábbi tájékoztatót adták a május 29én életbe lépő vasúti menetrenddel kapcsolatos újdonságokról. BratislavaNivy, vagyis a volt Üjvárosi-pályaudvar és Zlatná na Ostrove között az átépített pályatesten a vonatok az eddigi 50 — 60 kilométeres maximális sebesség helyett 80 kilométeres óránkénti sebességgel fognak közlekedni. A Bratislava és Komárno közötti személyvonat-járatok menetidejét ily módon 24 perccel csökkentik. Május 29-től kezdve kizárólag motoros szerelvények bonyolítják majd le a csallóközi személyforgalmat. Hatalmas négytengelyes motoros kocsi mögé három-négy korszerűen felszerelt személykocsit kapcsolnak, amelyek férőhelye nagyjában megfelel az eddigi kivénhedt vagonokból álló szerelvények befogadóképességének. Az egész csallóközi személyszállítás ezáltal gyorsabb — és ha az utazóközönség maga is gondot fordít rá — higiénikusabb lesz. További újdonság — Csallóköz közlekedése történelmében először — a gyorsvonat. Komárnóból 6 óra 24 perckor indul és Dunajská Stredán át 8 óra 16 perckor érkezik Bratislavába. Ellenkező irányban 17 óra 30 perckor hagyja el a Bratislava-Nivypályaudvart és már 19 óra 18 perckor Komárnóban lesz. A „kukko" gyorsvonat tehát két órával rövidebb idő alatt futja be az említett távolságot az eddigi négy óra helyett és csupán Kvetoslavovon, Dunajská Stredán, Čalovon és Lipová Olšán áll meg. Az új gyorsvonatnak számos előnyös csatlakozása lesz a Bratislavából induló és odaérkező egyéb gyorsvonatokhoz. A csallóközi vonatok menetidejét még legalább további 20 perccel lehetne csökkenteni, ha biztonsági okokból nem kellene minden nem védett, sorompó nélküli vasúti átjáró előtt lassítani. A bratislava-komárnói szakaszon ma is még nem kevesebb, mint 101 ilyen veszélyes átjáró létezik. Gyakorlati jelentőségüket többnyire már elvesztették, mert régebben az egyénileg gazdálkodók földjére vezető dűlőutakat kötötték öszsze. Az egyes HNB-k vezetősége mérlegelés tárgyává tehetné, nem lehetne-e a tagosítás folytán feleslegessé vált vasúti átjárókat végleg megszüntetni. K. E. ÉJ SZÖ \ * 1960. április 15.