Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-13 / 72. szám, vasárnap

Új fi lm e Az utóbbi időben a plzeňi csehszlovák filmfesztiválra irányult a mozikedvelők figyelme, bár bemutató- és reprizmoziainkban egyaránt érdekes új filmek kerültek bemutatásra. Lélektani hatását tekintve megrázó erejű alkotás volt az angol filmgyártás műve, A TIXANIC VÉGZETE, mely monumentális képekben eleveníti fel a századeleje nagy eseményét, a büszke hajóóriás katasztrófáját. Kiváló dokumentumfilm szerepeit előbemutatóban: JAPÁN TETEJE, mely a szigetország legnagyobb hegységén végbemenő évszakváltozásokat szemlélteti tarka képekben. Jersov szovjet rendező A MEGSZEGETT ÍGÉRET című filmjében a fiatalkori szerelem problémáit, az örök hűség és barátság kérdését feszegeti két szerelmes megható történetében. Szergej Mihalkov megfilmesített gyermekdarabja, a SOMBRERO kicsinyeinket örvendeztette meg kalandos történetével. Figurovszkijnak a náci betörés idején lejátszódó filmje, ÉJFÉLKOR MEGÁLLT AZ ÖRA, Minszkben játszódik le és a belorusz ellenállási harcok egyik mozzanatát örökíti meg. Annál nagyobb siker volt Makk Károly rendező forradalmi filmje A 39ES DANDÁR, mely a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára készült Karikás Frigyes hajdani vörös komisszárius írásai alapján. A film nem ad monumentális átfogó képet a dicsőséges Tanácsköztársaság történetéről, hanem csak töredékét képezi a nagy napok korrajzának. Megnyilvánul benne a forradalmi tömegek el nem apadó lelkesedése, mellyel a minden oldalról veSsótartó emberek Pályázat ifjúsági és gyermek-színdarabokra • • • t • • • • • • t • • • A Népművelési Intézet pályázatot hirdet ifjúsági ' és gyermekszíndarabokra. A pályázati munkák beküldésének határideje 1960. október 15. A pályázat eredményeit a Népművelési Intézet 1960. december 15-én hirdeti ki. Díjak: I. díj 10.000,-, II. díj 6.000,-, III. díj 4.000,- és IV. díj 2.000,- korona. A pályázatra csakis eredeti munkát lehet beküldeni. Kívánatos, hogy a szerzők foglalkozzanak Csehszlovákia Kommunista Pártja és a munkásosztály múltjával, ifjúságunk és gyermekeink mai időszerű problémáival és egyáltalában olyan témákkal, amelyek szocialista életünk eredményeit tükrözik. A tetszés szerinti terjedelmű müvek - Osvetový ústav, Bratislava, ul. Červenej armády 25/1. címre küldendők. ;

r>, Akiket a pacsirta elkísér című magyar film egyik jelenete. szélyeztett fiatal munkás-parasztállam megmentésére harcba sietnek. A nép fiainak élő alakjaival találkozunk a filmben. Ilyen elsősorban Korbély János jól sikerült alakja, Bihari József Kossuth-díjas megszemélyesítésében. A szívvel-lélekkel forradalmár vörösparancsnokban az ügyért való nagy lelkesedés józan meglátással párosul. Ez gátolja meg őt lelkileg az önkényesen földet osztó anarchista Nagy Jóska letartóztatásában. Mint a nép egyszerű fia látja, hogy a vezetők jóhiszeműen helytelen lépést tesznek azzal, hogy a földet mindjárt államosítják, és nem osztják el az éhes parasztoknak. Józan paraszti eszével felfogja e hibás lépés végzetes voltát. A meg fékezhetetlen, rakoncátlan, amolyan helyre legény Nagy Jóska is a népből mintázott eleven figura. Szirtes Ádám alakításában. Kissé halvány a politikai biztos szerepét játszó Benkő Gyula alakítása, Borisz Barnyet szovjet rendező neve külföldön sem ismeretlen. Több forradalmi tárgyú filmjét játszották már moziainkban. Az ANYAI SZÍVBEN a szovjet emberek mindennapi heroizmusát, egy szovjet asszony törhetetlen kitartását, lelkierejét domborítja ki egy szenvedéssel és tragédiával teli élet ábrázolásában. Irina Szkobcevában méltó megszemélyesítőre talált Annuska alakja. Az egyszerű szovjet asszony elveszti férjét, kisfiát, a fasiszta dúlás, a menekülés elviselhetetlen körülményei között szüli meg negyedik. gyermekét, nélkülözik, az éhségtől már tisztességtelen úton, feketekereskedéssel akarja menteni családját, de a szovjet társadalom az új élet tisztességes építői közé segíti. Kitanulja a kőművesmesterséget és folytatja férje művét, melyet a háború szakított félbe. Élete mégsem érkezik a nyugalom révébe: kezdődik az anya aggódása felcseperedő gyermekeiért, együtt éli át lányával az első csalódást. S a gyermekek lassan otthagyják a meleg családi fészket, új életet kezdenek. Mennyi erő, hősiesség lakozik a törékeny asszonyban, amikor a film vége felé szinte felhívással fordul a világ asszonyaihoz: „Legyen jobb a gyermekeink sorsa, hisz eléggé megszenvedtünk ezért a jogunkért. S ha mi, anyák, felemeljük a szavunkat, eggyé forrasztjuk anyai szívünket, többé senki sem emelheti kezét gyermekeink életére." L. L. Annak idején már adtunk hírt arról, hogy a második ötéves terv feladatainak határidő előtti teljesítéséért — éppúgy, mint az ország többi járásaiban — a zselíziben is nagyszabású mozgalom indult. A szövetkezetesek mérlegelték a lehetőségeket. Voltak, akik meghátráltak a feladatok elől, i akadtak azonban olyanok is, akik azt mondták: csak akarat kell, és egy kis körültekintés, a feladatok határidő előtt teljesíthetők. Az alapos megfontolást, az előrelátó munkát igazolja, hogy a járásban az 50-et megközelítő szövetkezetekből 18 olyan irányú kötelezettségvállalást tett, hogy a második ötéves terv feladatait egy évvel korábban, vagyis 1959 végére teljesíti. A jó pártmunka mellett tanúskodik, hogy a kötelezettségvállalások nem voltak formálisak. Nefti tették azt, mint egyes járások vezetői, hogy minden alaposabb felkészülés, a reális lehetőségek és a széles tömegek aktív részvétele nélkül kijelentették: mi pedig agy évvel korábban teljesítjük a kívánt feladatokat. Az ilyen munkának az eredménye sem olyan, amilyet az ország elvárna. A zselíziek nem így cselekedtek, bár egyes járások mögött látszólag háttérbe szorultak, mivel nem tudták azt mondani: az egész járás vállalja... Ne'm vállalta az egész járás, csak 18 szövetkezet. E 18 azonban becsülettel helyt áll szavának. A 18 közül a főbb termelési ágazatokban valamennyi híven teljesítette adott szavát. Kettő azonban az összes termelési mutatókban teljesítette ígéretét. Az elmúlt napokban, amikor a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság mérlegelte az adott szó végleges súlyát, eredményét, mind a 18 szövetkezet képviselője büszke volt az elért eredményekre, s különösen büszkék voltak a damásdi szövetkezet küldöttei. Hát, hogy ne lettek volna büszkék, mikor az ő szövetkezetük, egyike ama kettőnek, amelyik az öszszes mutatókban teljesítette az önként vállalt feladatokat. Nem szívesen nyúlok statisztikai kimutatásokhoz, de ebben az esetben Megjelent a Pártélet 5. száma A Pártélet legújabb számában a vezércikk a szocialista munkaversenyről és annak legmagasabb formájáról, a szocialista munkabrigádokról szól. Továbbiakban a lap kivonatosan közli Miroslav Pastyŕiknak, a CSKP KB osztályvezetőjének előadását a párt vezető szerepéről, melyet a vezető pártaktíva és lektorok számára rendezett ideológiai szemináriumon mondott. Jaroslav Pokorný, a CSKP KB gépipari, kohászati és vegyiigari osztályvezetőjének helyettese cikkében a káderek nevelésével foglalkozik. Milan Rázus, az SŽLKP KB irodájának póttagja az ifjúság munkafeladatairól ír. Az üzemi és helyi pártkonferenciákról szóló beszámoló a pártfeladatok teljesítésének fontosságát hangsúlyozzák. A soronlevő feladatok című rovat a harmadik ötéves tervre való előkészületekkel foglalkozik. A propagandisták és népnevelők segítségére a Pártélet közli dr. Levőik és ing. Kružik cikkét a csehszlovák ipar fejlődéséről a harmadik ötéves tervben. Jindŕich Bača, a Kostolní n. lavnó-i EFSZ pártszervezetének elnöke arról ír, hogyan növeli pártszervezetük befolyását a szövetkezetben. Ing. Koláf szövetkezeti agronómus Rižkov, Nová Ves és Bedŕichovice községek szövetkezeteinek egyesítéséről számol be. Jozef Jelinek, az ostravai kerületi pártbizottság instruktora a Studenkai Tatra Vagongyér üzemi pártszervezetének példás védnökségi kapcsolatait népszerűsíti. A további cikk a HNB-k nyilvános gyűléseivel foglalkozik, melyeken dolgozóik munkavállalásokkal felelnek a CSKP KB levelére. Jozef Gonzor, a Banská Bystrica-i kerületi pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője a podlovicei szövetkezet tapasztalatairól számol be. Az időszerű elméleti, politikai és gazdasági kérdések című rovatban František Pecka a vezető gazdasági dolgozók munkastílusával foglalkozik. Ezenkívül a Pártélet eszmecserét közöl a HNB-k jövendő titkárainak munkájáról, foglalkozik a II. Országos Spartakiádra való előkészületekkel és válaszol az olvasók pártmunkával kapcsolatos kérdéseire. (dl - - - « •• a a ® • • « * elengedhetetlen, hogy ne a számok tükrében mutassuk be, miképpen váltották valóra adott szavukat a damásdiak. Nézzünk hát a számok tükrébe. A soron következő számok azt bizonyítják, hogy vállalt kötelezettségüket mennyivel szárnyalták túl. A „terv" fejléccel ellátott számok a második ötéves terv végére előirányzott termelési szintet mutatják, a másik számsor a valóságban elért eredményeket. Az állatállomány sűrűsége 100 ha-ra Terv: Valóság: szarvasmarha: 44 sertés: 122 48 123 A további táblázatban az egy hektárra eső tej- és hústermelést mutatjuk be. Terv: Tejtermelés: 360 1 Marhahús: 55 kg Sertéshús: 95 kg Valóság: 384 1 57 kg 111 kg A növénytermelésben Terv: Búza: 27 q Árpa: 24 q Kukorica morzsolva: 35 q Cukorrépa: 310 q Burgonya: 153 q Évelőtakarmányok: 50 q Valóság: 29 q 29 q 36 q 464 q 165 q 57 q E kimutatások teljes mértékben igazolják, hogy a damásdiak nemcsak teljesítették, de «- ahogy népiesen mondani szokták - ígéretükre még nyomtatót is adtak. A szövetkezet vezetőinek véleménye szerint a siker* titka mindenekelőtt abban gyökerezik, hogy a kötelezettségvállalás teljes mértékben a tagok kezdeményezéséből született meg s így annak teljesítését a szövetkezet valamennyi tagja becsületbeli kötelességének tartotta. A falusi pártszervezet, vezeA szilasiak és lakszakállasiak az elsők között A gazdaságilag erősödő, fölfelé ívelő szilasi szövetkezet tavaly szép hektárátlagokat ért el: búzából 28, árpából 28, kukoricából több mint 38 mázsát. Az idén sem adják alább, már az év elején ügyelnek arra, hogy még magasabb terméshozamot érjenek el. Éppen ezért kihasználva a meleg napokkal kezdődő március elejét, kivonultak a határba. - Ha két nappal tovább tart a jó idő, befejezzük a vetést — jegyzi meg Cseh Gyula, a szövetkezet elnöke. Március 6-án, vasárnap délelőtt végeztük volna el. Idejekorán hozzáfogtunk - fűzi tovább a szót — elvetettünk 18 hektár takarmánykeveréket, 10 hektár zabot, és a tervezett 70 hektár árpából 38-at. Amilyen lendülettel hozzáfogtak traktorosaink, Visnyei László, Hurscsák Imre, Raffaj Miklós és a többiek, már csak két napra lett volna szükségünk, hogy végezzünk vele. De pénteken közbeavatkozott az eső, így várnunk kell a kedvező időre. A további beszélgetésből kitűnik, hogy egyben az ősziek feljavítását is elvégezték. Mütrágyakészletüket már mind kiszórták. Váradi Géza naponta 22 hektáron végezte el a fejtrágyázást. Megemlítésre méltó, hogy a nagyobb hasznosságot nemcsak az agrotechnikai határidőben végzett munkával akarják növelni, hanem előnybe helyezik az olyan növények termesztését, melyek a leggazdaságosabbak. Ezért növelik a kukorica vetésterületét. A 498 hektár szántóból 100-on szemes és 30-on silókukoricát termelnek. A szemes kukoricavetés 30 hektárján öntözéssel segítik elő a magasabb hozamot. Ezt fontosnak tartják, mivel marhaállományuk sűrűsége 78.drb. 100 hektáronként, s ha hasznat akarják látni, sok takarmányra van szükségük és hogy a tervezett 24 koronás munkaegység értékét elérjék, minden lehetőséget ki kell használniok. Aki idejében munkához fog, az csak nyerhet - így vélekednek a szomszédos szövetkezetben is. Tavaly a szilasiak előbb kezdték a vetést, mint a lakszakállasiak. Ez évben már nem maradtak le a szomszédok sem s talán titokban azt is hitték, hogy ők az elsők, de akármenynyire ügyeskedtek, egy napra esett a kezdet. — Március elsején fogtunk hozzá — mondta Beke Gyula csoportvezető — s míg az idő engedte, 73 hektárt árpával és 11 hektárt búzával vetettünk be. Az volt a tervük, hogy hét nap alatt végeznek. Az időjárás azonban nem engedte, hogy egyfolytában hajtsák végre, így a hátramaradt 130 hektárral várniok kell alkalmas időre. A lakszakállasiak is helyt állnak a munkában, a vetés és előkészületei mellett az éveiő takarmányok műtrágyázását befejezték S mint ahogy tudjuk, a szilasiakkal egyszerre láttak munkához, ezek után az válna becsületükre, ha a befejezés is egy napra esne. Benyus József tősége a szövetkezet irányítóival egyetemben rendszeresen ellenőrizte az adott szó valóra váltásáért indított küzdelem menetét. Igy állandóan tudták, miként áll a szénájuk és látták azt is, hol szükséges a segítség. Nagy segítségükre volt például az is, hogy növénytermelésben és az állattenyésztésben is messzemenőleg alkalmazták a gépesítést. Az elért eredmény a szövetkezet bevételén is megmutatkozott. A munkaegységnek előre megállapított értékét egy fillérig kifizették, sőt — ha akarják - többet is juttathattak volna, ök azonban nemcsak a mának élnek. A zárszámadáskor a jövőre is gondoltak, mégpedig olyan formában, hogy szövetkezetük további nagyarányú fejlődéséhez megteremtették a szükséges anyagi alapokat. Az oszthatatlan alapra bevételüknek 13,2 százalékát helyezték el, ami megbízható kezesség arra, hogy újabb ígéretüket — a harmadik ötéves terv feladatainak két évvel korábbi teljesítését — sikeresen megvalósítják. Szarka István • • • • • • • • • Kezet fogtak A két szomszédos község, Magyarbél és Németbél már jónéhány éve vadházasságban élnek. A két községet összekötő, mintegy félkilométeres úton, a rohamos fejlődés következtében .egymás után épültek a szebbnél szebb házak, a valamikori kocsiút idővel népes utcává változott s ma már a fiatalok azt sem tudják, hol volt a tulajdonképpeni, a régi határ. Az öregek emlegetnek ugyan valami árkot, amelyben néha víz is folydogált, de ez csak a térképen képezte a határt, a gyakorlatban már régen elvesztette jelentőségét. A magyarbéli legények Németbélról hoztak asszonyt a házhoz, a németbéliek pedig fordítva. Idővel olyan keveredés támadt a két falu között, hogy ma már bizony nehéz lenne eldönteni, melyik család melyik községbe tartozik. Új nemzedék született, nőnek a gyerekek, unokák, s a két község szinte észrevétlenül, elválaszthatatlanul egy faluvá fejlődött. A két falu tehát még jóval a területi rendezés előtt egyesült, s most a rendezés folyamán „frigyüket" hivatalosan is jóváhagyták és az újszülöttet Űjbélnek fogják nevezni. Amíg az egybekelésről van szó, nincs semmi ellentét a felek között. A hozomány körül azonban már nem ilyen nagy az egyetértés. A magyarbéliek gyenge szövetkezetet hoznak a házassághoz. A tagok az év végén semmi részesédési nem kaptak. A németbéliek sem dicsekedhetnek valami jó eredménnyel, de határozottabban gazdálkodtak és az évvégi elszámoláskor tagjaik jutalomban is részesültek. A hozomány miatti ellentétek késleltették a megegyezést. Már úgy látszott, hogy a két község egyesítése csak kívánság marad. Végül a felek abban állapodtak meg, hogy a két szövetkezetet egyesítik, a vezetőséget átszervezik, s így egyesüli erővel leküzdik a termelést gátló akadályokat, továbbá elhatározták, hogy o hiányzó „hozományt" a termelés fokozásából eredő jövedelemből pótolják. A szövetkezet élére Vadkerty elvtárs, a szenei HNB dolgozója került. Az elnök már el is foglalta tisztségét. Beszédéből kitűnik, hogy tisztában van a reá váró nehézségekkel, de tisztában van megoldásuk mikéntjével is. Gáspár elvtárs, a régi elnök, aki jó munkát végzett a szövetkezetben, is csak a rosszabbodó egészségi állapota miatt kérte leváltását — jóakaratúlag és segítőkészséggel tájékoztatja az új elnököt a szövetkezet viszonyairól. Neszméry elvtárssal, a HNB dolgozójával együtt a község határának térképéről pontosan beszámolnak, melyik dűlőbe mit vetettek és hogy tavasszal melyik földet kell vetésre elkészíteni. Az új elnök előtt kirajzolódnak a legsürgősebb feladatok, a halaszthatatlan tennivalók, a sürgősség sorrendjének kérdése. Az új vezetőség nem akar mindent egyszerre, hübelebalázs módjára megoldani. Ebből csak baj származik. Most minden lépést alaposan meg kell fontolni. Itt az ideje, hogy a két község egyesülésének, közös munkájának, kézzel fogható eredménye legyen és megvalósuljon a két falu földműveseinek régi kívánsága: a magas terméshozamú szövetkezel megteremtése. f — y. A felszabadulásunk óta eltelt 15 esztendő alatt szinte felismerhetetlenül megváltozott Kadaň környéke. A határmenti vidéken az elmúlt három év alatt több új felszíni barnaszénbányát nyitottak. Baloldali képünk az új Merkúr l-es bánya forgalmi rendszerét mutatja. A jobboldali képen a dieselelektromos vágányátrakó gép szerelését látjuk. (Foto: Krejčí és Šaroch) JJJ

ľ SZÖ '4 * 1960. március 10