Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-01 / 60. szám, kedd

z új szft pobtAiAbO F 4-es magyar fejtőgép a pótori bányában Január végén az egyik déleľólti mű­szakban alig lehetett mozdulni a Háj-bá­nya 2254-es számú munkahelyén. Oda­sereglettek a bányászok, lakatosok és sze­relők a többi munkahelyekről, hogy ta­núi lehessenek az F 4-es magyar fejtögép .bemutatkozásának". — Vigyázz! Indulok! — hallatszott a gép mellől Bende Jenő szerelő hangja és nyomban rá a gép fejtöfeje „nekiugrott" a szénhomloknak. Ahogy teltek a per­cek, úgy szaporodott a tele csillék száma it a kaparó előtt. A körülötte álló bá­nyászok érdeklődve jöttek közelebb a géphez. — Jót harapja — szólalt meg valamelyik közülük és néhányan helyes­lően bólintottak. Igazán jól „harapta" a gép a szenet, mert alig egy óra leforgá­sa alatt, több, mint egy métert haladt előre a vágatban és a 12 csille meg volt rakva szénnel. — No, a gép rendben van, holnap me­het három műszakra — fordult a gépke­zelő, az üzemvezető és bányásztársai felé. Így kezdte meg az F 4-es fejtőgép első munkanapját Csehszlovákiában a Háj-bányában. Á gépet Magyarországról a mizserfai bányászok juttatták el a kék­kői bányászoknak, akikkel párosversenyt folytatnák már több mint egy év óta. A versenyen belül a műszaki segítség­A jö együttműködés eredménye A Rozsnyói Helyi Nemzeti Bizottság mellett működő polgári ügyek aktívá­ja igyekszik mindig magasabb és ál­iandóan fejlődő színvonalra emelni ténykedését. Aktívánk legutóbbi ülésén felmerült az a probléma, hogyan tudnánk egy lépéssel előbbre jutni. Ugorcsák Lajos rozsnyóbányai tanító arról nyilatko­zott, jó volna, ha az üzemi klub szín­játszó csoportja időszerű színdarab előadásával nemcsak szórakoztatná művelődni vágyó közönségünket, ha­nem annak bevételével nagyban hoz­zájárulna aktívánk sikeres működésé­hez. A javaslatot tettek követték és a rozsnyóbányai üzemi klub színját­szói megértéssel és lelkesedéssel fog­tak munkához s nemcsak magas er­kölcsi sikert értek el a „Dódi" című színmű előadásával, hanem anyagilag is teljes sikerrel járt ez a szép meg­mozdulás. Esketési termünk további ékesíté­sére az üzemi klub még egy gyönyörű kristályvázát is adományozott. Molnár Béla, a HNB elnöke, Rozsnyó nyújtást is vállalták a két bánya dolgo­zói. A géppel három vájárt és egy sze­relöt is küldtek hozzánk, hogy azt üzem­behelyezzék és megtanítsák bányászain­kat kezelésérc. Az elvtársak igyekezetének megvan az eredménye. Amíg az előbbi kézi vágat­hajtásnál ugyanazon munkahelyen 3 méter volt naponta a z előrehaladás, addig az F 4-es géppel a napi átlag 8—9 méter es természetesen a nehéz kézi rakodás és robbantási munkák nélkül. A kezdeti nehézségek főleg az üres csillehiányban és az ácsolatok hosszabb ideig tartó fel­állításában mutatkoznak. Ezeknek kiküszö­bölésével még jobb eredményeket fogunk elérni. A gépet csak próbaidőre kölcsö­nözték s csak néhány hete üzemeltetik itt, de az eddigi eredmények azt bizo­nyítják, hogy az F 4-es sikeresen mű­ködik a nehezebb helyi feltételek mellett is és jó segítőtársa lesz bányászainknak a terv teljesítésében. A mizserfai bányászok műszaki segít­sége szép és követésre méltó példája a szocializmust építő magyar és csehszlo­vák bányászok baráti együttműködésének. Pekár Béla. mérnők, Pótor Fejlesztik tudásukat A Leleszi Mezőaazdasáai I Műszaki § fc és érdekkörökben vesznek részt, ahol ji ^tovább fejlesztik szaktudásukat. Meg-§ fc alakult az álattenyésztési kör ls. Mi-> ^ vei az iskola nem rendelkezik semmi- ^ & féle állatállománnyal, a diákok az ál- fc § lattenyésztési gyakorlatokat főleg a § S helybeli ÄG-on és az EFSZ-ben vég- fc ^ zik, Tirpák István, az állattenyésztési ^ § kör vezetője mindent elkövet, hogy i ^ a kör jól végezze feladatait. ^ ^ A kör tagjai terv szerint végzik ^ i munkájukat. A tagok közül Magyarics ^ ^ János a törzskönyvezett állatok fény- ^ § képezését, valamint a különböző pre- ji § parátumok készítését odaadó munká- ^ fc val végzi. Pósa László, Jakab Géza, J ^ Málesz Mária és Szlivka Pál szintén § i a legjobbak közé tartozik. A kör tag- ji ^ jai minden héten összeülnek, a fel- ^ •{merült problémákat közösen megvi-§ ^ tatják és beszámolnak az elért ered- ^ i menyekről. Kuruc László, Lelesz J v s S s Nagyobb gazdaságosságot az útkarbantartók munkájánál is Az egyre fejlődő úti forgalom napról napra nagyobb feladatok megoldása elé állítja az útkarbantartás dolgozóit. A megnövekedett feladatok sokszor csak nehezen oldhatók meg. Ezzel magyaráz­ható talán az a tény. hogy míg a kassa­rozsnyói útvonalon aránylag jókarban van az úttest, addig az ezen fővonalra be­kapcsolódó, -kevesebb forgalmat lebonyo­lító úttestek nagyon elhanyagolt állapot­ban vannak, mert első sorban a főútvona­laknak szentelnek nagyobb figyelmet. Pedig ugyanolyan befektetéssel, mint amit jelenleg fordítanak ezen utakra, jobbak lehetnének a mellékutak is. Pél­dául a torna-bódvavendégi-horváti-torna­ujfalu-tornai útvonalon — mely az emlí­tett községeket körút formájában össze­köti — mindig javítják az utakat s még sincsenek rendben. Olyan állapotban van itt az úttest, hogy mind az autóbuszok­nak, teherautóknak, mind a munkába mo­torkerékpáron vagy kerékpáron járó dol­nozóknak sok-sok bosszúságot és rongáló­dásból eredő kárt okoznak, mert az utak javítása nem történik szakszerűen. Akkor szórják ki az utakat öklömnyi éles kaviccsal, mikor a legnagyobb a szárazság, v^gy a legkeményebb fagy van. S így, ha néhanapján apró kaviccsal is töltögetik a gödröket, a munka ered­ménye egy-két nap múlva semmivé válik. A jármüvek hamarosan kiverik a minden bekötést elősegítő anyag nélkül szétszórt kavicsot s így az nagyobb bosszúságot csinál, mint hasznot, mert a gödrök nem tűnnek el, s odakerül a kavics, ahol azelőtt még tűrhető volt az úttest. Pedig ha csak egyszer megjavítanák a2 utat — szakszerűen —, esetleg tartósabb esőzés után a szükséges és elmaradhatat­lan hengerezést is elvégeznék, az egyszeri kavicsmennyiség tartóssá tenné az utat, minek révén az útkarbantartó járási hi­vatal megtakaríthatná mind a kavicsot, s munkabért, mind az utat használó dol­gozóknak a bosszúságot. Úgy tűnik, hogy hiányzik az útkarban­tartó dolgozók irányítása. A cél csupán az, hogy ki legyen merítve a költségvetés, de hogy az gazdaságosan és célszerűen legyen felhasználva — azzal az illetékesek nem törődnek. Most, amikor a termelés minden vona­lán a többet, jobbat és olcsóbban elv kell, hogy érvényesüljön, a Torna kör­nyéki községek lakosai is szeretnék, ha ezt az elvet betartanák a jövőben azon felelős vezetők, kiknek mind ez gondjaira van bízva. Nagy Olivér, Torna Felejthetetlen marad számukra A Zselízi HNB mellett működő pol­gári ügyeket intéző bizottság a helyi bizottsággal karöltve szép ünnep­séget rendezett. Január 23-án reggel már 9 órakor megjelentek a nőbizott­ság tagjai a HNB irodájában, hogy még egyszer ellenőrizzék az előké­születeket, mert az ünnepség kezdete 11 őrára volt kitűzve. Közeledett a 11 óra. Megjelent Sla­iansky fiatal házas kis csecsemőjével. esketési teremben 12 kis virágcse­réppel kezükben várták és fogadták a fiatal anyákat. Gubrica elvtárs, a HNB elnöke tar­totta az ünnepi beszédet. Befejezésül felkérte a szülőket hogy aláírásukkal örökítsék meg azon fogadalmukat, hogy gyermekeiket szocialista szel­lemben, példás polgárokká fogják ne­velni. Az aláírások után a HNB elnöke és az élen, valamint a nôbizottsäg tag­jaié: Andruska Vilma, Hercz Erzsé­bet, Mihály Jolán, Fazekas Irma, Ju­hász Mária, Koncsal Ilona és Nyitrai Máriáé, akik igazán kedvesen és kö­rültekintően végezték feladatukat. Ez az ünnepség felejthetetlen marad minden résztvevő számára, s ezért elhatározták, hogy minden negyedév­ben rendeznek ilyen ünnepséget. Andriskin József, Zselíz Ű) agitációs központ Hucin községben megnyílt a választási kampányt előkészítő agitációs központ. A megnyitáson részt vettek a helyi pártszer­vezet, nemzeti bizottság, n'óSizottság tag­jai és a tömegszervezetek képviselői. Az összejövetelen ismertették a község har ­• A NÄCHODI Keletcsehországi Fafeldolgozó Üzemben ez idén megkezdték a ji­ko-lemezekből készülő ládák és más csomagolóanyag gyártását. Ez az új anyag az enyvezett falemezekhez (furnír) hasonlít. A lemezek belső rétege azonban fa helyett az iparilag eddig kihasználatlan gumihulladékból, külső rétege peddig kö­zönséges gömbfából előállított kevésbé értékes borítólemezekböl készül. Hazánk­ban ládák és faburkolatok készítésére évente csaknem félmillió köbméter faanya­got használunk fel. Az új technológia meghonosítása több százezer köbméter fa megtakarítását jelenti. Mi újság a komáromi járás EFSZ-eiben A komáromi járási pártbizottság a járási népművelési otthonnal vil­lámújságot szerkeszt „Mi újság szövetkezeteinkben" címen. Az itt közölt tudósítások jó agitációs anyagot adnak az agitátorok ke­zébe, mert nemcsak a tényeket rögzítik le, hanem több esetben meg is magyarázzák, hogy az új munkamódszerek, a különféle in­tézkedések mit eredményeznek. A GÚTAI EFSZ n kukorica 70%-át négyzetes-fészkes mó­don yeti. Jelentős munkaerő-megtakarí­tást ér el ezzel a szövetkezet. Ha a gé­pekkel ily módon vetik , el a kukoricát, hétszerte hamarább végzik el a mun­kát, mintha kézzel ültetnék. A további összehasonlításnál tekintetbe kell venni, hogy szükség szerint többször, legalább háromszor fontos sarabolni. A négyzetes­fészkes ültetésnél elég az egyelés után már csak egyszer kézzel kapálni, míg a sorokba való ültetésnél kétszeri, háromszori kapálás szükséges. Vetőmag­ból 15—20 kg-mal kevesebbet használnak hektáronként, bár a hektárhozam nagyobb lesz. A villámújságban közölt számítások szerint közel 60 mázsa. A CSALLÓKÖZARANYOSI EFSZ az új év napjától 130 disznót szára2 etetéssel hizlalt. Az eredmények megle­pőek. Míg azelőtt a napi súlygyarapodás 40 dkg volt, jelenleg 60 dkg-ot érnek el. Ezeket a lehetőségeket tekintetbe vették az aranyosi EFSZ-tagok, amikor az ötéves terv feladatairól tárgyaltak és kötelezettségvállalást tettek, hogy az ál­lattenyésztésben a feladatokat egy évvel, a növénytermesztésben két évvel előbb teljesítik. Példamutatásuk követésre ta­lált az Ifjúsági faluban, ahol a szövetke­zeti tagok kötelezettséget vállaltak, hogy az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik. BÍRÁLAT A VILLÁMÜJSÁGBAN A villámújság a bírálattal is segíteni akar. Megjegyzést olvastunk például a cserháti EFSZ-ről, ahol elkezdték a te­henek gépi fejését, de abbahagyták an­nak ellenére, hogy kevés munkaerőjük van. A hadovcei EFSZ-t azért bírálták, hogy lemaradt az egész évi termelési terv összeállitásában. Kifogásolja a vil­lámújság, hogy a komáromi állami gaz­daságban a falitáblák vagy üresek, vagy régi agitációs anyagot tartalmaznak. A bírálat itt annál inkább jogos, mivel fizetett rajzolójuk van. D. V. A NŐK ELNYOMÁSA ? A férfiak havi átlagfizetése 1600 korona körül mozog. A nők havi át­lagban 1000 koronát keresnek. Vajon e jelentűs különbözet a nők diszk­riminációjának a megnyilvánulása? Korántsem. Nálunk, ahol a nők tel­jesen egyenjogúak a férfiakkal, er­ről szó sem lehet. Régen, a kapita­lista köztársaságban azonos munká­ért, azonos teljesítményért a nök valóban kevesebbet kaptak, mint a férfiak. így var. ez még most is a tőkés, félgyarmat; és gyarmati or­szágokban. Nálunk az alkotmány biz­tosítja a nők egyenjogúságát. Az egyes iparágakban dolgozó sze­mélyek munkabéreiben mutatkozó különbözőségre a képesítés alapján összeállított nyolcosztályos állami katalógus világít rá. Például a má­sodik (tehát alacsony) képesítési osztályban mindössze 0.8% férfi van besorozva, de ugyanakkor 18.8°/ó nő. A harmadik osztályban 7% a férfi és 40.1% a nő. A negyedik osztályban 21.9% a-férfi és 28.2% a nő. Ebben az osztályban az arány közel jár egy­máshoz. Az ötödik képesítési osz­tálytól felfelé a férfiak arányszáma madik ötéves tervét. BOCS1K JÁNOSNÉ. I emelkedik, viszont a nők arányszáma Egységben az erő Az ünnepeltek egy csoportja karjukon a csecsemőkkel, az úttörők társa­ságában. Majd a Somogyi-. Bagócsi-, Pálinkás-, Macák-, Vetor-, Zsiga-, Pásztor-, Ga­ŽO-, Mikula-, Papp- és Viglas-családok következtek. A bizottságok tagjai a folyosókon várták a szülőket, akiktől átvették a csecsemőket és a szülőket bevezették az előre kijelölt helyiség- _ be. Megjelentek az üzemek képviselői, ' a szülők munkatársai és igen sokan a helybeli lakosság köréből, hogy ők is részesei lehessenek ennek a kedves ünnepségnek. Tizenegy óra után, amikor az összes jelenlevők elfoglalták helyeiket, a zene lágy hangjai közepette az anya­könywezetőnő kíséretében bevonultak a szülök. A virágdíszbe öltözetet'-. (Budaváry B. - felvétele) az anvakönyvvezetőnö gratuláltak a szülőknek, majd a polgári ügyeket in­téző bizottság tagjai gratuláciös em­léklapokat adtak át és ugyanakkor a kis úttörők már ott álltak az édes­anyák mellett, hogy ők is átadhassák ajándékukat. Ezután az üzemek kép­viselői jöttek jókívánságaikkal, akik­től a csecsemők igen értékes ajándé­kokat kaptak. Az ünnepség befejezté­vel a nőbizottság tagjai teával és sü­teménnyel kedveskedtek a szülőknek. Az ünnepség megszervezéséről csak az elismerés hangján lehet írni, s eb­ben a legnagyobb érdem a polgári ügyeket intéző bizottság tagjaié, Kisgyurka Mária anyakönyvezetőnővel A szolnocskai EFSZ tagjairól minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy egy síkon haladnak cél­kitűzéseik megvalósítása felé. Ennek köszönhetik, hogy a múlt évi szorgal­mukért 19 korona kész­pénzt és 4,25 korona ter­mészetbenit fizettek ki minden ledolgozott mun­kaegységre. Hasonló ered­ményre még nem volt pél­da a szolnocskai szövet­kezetben. Megérdemlik, rászolgáltak. Már jóval a zárszámadás előtt elmentem a faluba, hogy megismerjem az oly sokat emlegetett szolnoes­kai szövetkezetet. Meg­néztem az új házakat, ér­deklődtem az emberek életmódja iránt. A látot­tak és hallottak alapján kijelenthetem: Szolnocska soha nem látott változá­son ment keresztül. A sok, ízlésesen berendezett új ház. modern vaskerítés jólétről beszél. Az alig pár száz lelket számláló falucskában hangoshíradó és kultúrház van. Most építik az új szövetkezeti boltot. A község öreg bol­toja elmondja, hogy a múltban csupa szalmafö­deles ház volt a faluban. Az életszínvonal pedig igen alacsony volt. — A harmincas évpk­ben a karácsonyi és új­évi ünnepek alatt igen jó volt, ha eladtam két má­zsa cukrot és 10 kg lisz­tet. Most 10 mázsa is ke­vés — mondja Janovics bácsi, a szövetkezeti bolt vezetője. Elmondja még, hogy a múltban forgalmazott ha­vi 4000 korona helyett ma 40 000 korona a forgalma. Ez pedig azt jelenti, hogy a szolnocskaiak életszín­vonala egyre emelkedik. Ezt igazolta » szövetkezet zárszámadása is. Négy év­vel ezelőtt — amikor a község egy emberként a közös útra lépett — ha voltak is, akik a inát más­ként látták, ma ezek ar­cáról is boldog, megelé­gedett mosolyt olvasha­tunk le. Üj jelleget öltött a fa­lu, másként gondolkodnak a /. emberek. Ha röviden Is vázolnám a zárszámadás lefolyását, bevallom, a hivatalos részét még csak igen, de a közös vacsorát a népmulatsággal sok vol­na leírni. Az a megelé­gedett hangulat, az isko­lások kedves műsora, a jobbnál jobb ételek, a jó bor, no meg a népi ze­nekar, amely a talp alá valót játszotta, egy lako­dalomnál is impozánsabb látványt, de még nagyobb élményt nyújtott. Dalol­tak, vigadtak a szolnoes­kai szövetkezetesek. A vígságba azonban itt-ott Izőíoszlányok vegyültek. Az öregebbje a jövőt ter­vezgette. — Még többet — mondogatták —, hogy még több jusson a köz­nek, meg az egyénnek is. Szolnocskán minden biz­tosíték megvan arra, hogy fokozzák munkájuk ered­ményeit s ezzel többet adjanak dolgozóinknak, maguknak pedig egyre boldogabb életet teremt­senek. —ki— hirtelen, erősen cspkkeji, Milyen következtetést lehet ebből le­vonni? Az ok semmi esetre sem a diszk­rimináció, hanem a nők alacsonyabb képesítése, a szaktudás hiánya. A nők, akik vagy háztartásuk konyhájából, vagy minden egyéb szakmai előképzettség nélkül vállalnak állást, többnyire olyan helyeket keresnek, ahol nincs szükség előképzettségre. A dolgozók rendelkezésére álló Ipari szakiskolák tanfolyamain például csupán 8% nő tanul. Tudjuk, hogy a nőket a háztartás gondja, a második műszak erő­sen igénybe veszi. De azért tanulhat­nának többen. Lám, Bedŕiška Abrahamo­vá, a prágai ČKD Stalingrad alkalmazott­ja, 34 éves korában, családanya létére eleven tudásszomjjal kétéves esti szak­tanfolyamon elvégezte az elektrotechnikai ipariskolát és vizsgáit kitüntetéssel tet­te le. Oklevelet kapott. Magasabb be­osztásba, az igazgatősag tervosztályára kerülve fizetése is emelkedett. Nem ta­nulhatnának nagyobb számban a nok? A rohamosan fejlődő műszaki tu­dományok, a technika mai állása megkívánják, hogy dolgozóink — férfiak és nök — mind tovább képez­zék magukat. Ezzel a társadalmi ha­ladást szolgálják, és a vizsga sike­res letétele után keresetük is emel­kedik. Abrahamová elvtársnő és tár­sai esete nem egyedülálló. Erős aka­ratuk, példás szorgalmuk követésre méltó. Szeretnénk, ha mielőbb többen követnék. Hiszen a továbbtanulás igen értékes társadalmi kötelezett­ségvállalás is. Sőt. a szocialista mun­kabrigádok tagjainak egyik legfon­tosabb versenyfeltétele. Rövidlátó politikát folytatnak min­denütt, ahol nem képesek kihasznál­ni a nők tehetségét, ahol nem segí­tik őket abban, hogy legyűrjék a ta­nulással járó nehézségeket. Az ered­mény nemcsak a nöx nagyobb ke­resete és elégedettsége. A képzettebb nő tudása, igényessége, javaslatai emelik a termelékenységet, általuk az üzem állandó, tartós jellegű ká­derekkel gazdagodik. A képzettebb női munkaerő jobban érdeklődik az új technika iránt, ésszerűsíti mun­káját és gyakran újító lesz. Ez pe­dig már nagy lépés előre. Van még idő, hogy dicső felszaba­dulásunk 15. évfordulójának tisztele­tére vállalt fejjjánlásokat, kötele­zettségeket, elhatározásokat kiegé­szítsük. Tudjuk, nem könnyű az el­határozás. Segítsen hát a' párt-, a szak- és az ifjúsági szervezet, se­gítsen a művezető, a mester, akik legjobban tudják, hogy az emberek­ben — férfiakban, nőkben egyaránt — mennyi kiaknázható tehetség szunnyad. SZILY IMRE ÜJ SZÓ 398 * 1960. március 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom