Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-03 / 62. szám, csütörtök

IÄMERRBÁ PE mm D ÍTÓMOVJ ET KATÓNAK JARTAK || ÜZENET OCOVÁRÖL • • Örülnénk, ha példánkat mások is követnék E rdőfedte hegyek koszorúja öve­zi Oőovát. Az útkeresztezés­• hez közel van a községháza. Nemrégen épült. Ném messze férfiak beszélget­nek kisebb csoportban, mint falun szo­kás vasárnap délután. Nem fáznak, ködmönük báránybőre melegíti őket. A község híres volt jellegzetes népvi­seletéről. A ködmönök legtöbbjén még ma is népi hímzést látunk. — A nevünket csak akkor említse, ha a vállalt kötelezettséget becsület­tel teljesítjük, — mondják egyhangon, — mert hiszen akkor válik el, melyi­künk lesz „ember a talpán". Ezt a nézetet vallja Martin Dorot, a HNB elnöke, Simiak elvtárs, vagy akár az EFSZ elnöke, Mal'a elvtárs is. Beszélgetés közben vettem észre, hogy nemcsak a helyi pártbizottság tagjainak és a község vezetőinek csil­log szokatlanul a szeme, hanem a többi szövetkezeti tag is magabiztos mo­sollyal tekint rám. A napokban olyan ünnepi felajánlás született Očován hazánk felszabadulásának 15. évfordu­lója alkalmából, melyről valamennyi oéovai büszke öntudattal beszél. Hall­gassuk csak... Elsőnek a szövetkezeti tagok jelentkeztek Február elsejétől kezdve szocialista munkaversenyben vannak • a tehén­gondozók, hogy az elázó évekhez vi­szonyítva lényegesen nagyobb tejho­zamot érjenek el. Elhatározták, hogy 470 ezer helyett 705 ezer liter tejet adnak a közellátásnak. Mögöttük nem akarnak elmaradni a baromfigondozók sem. Kötelezettséget vállaltak, hogy az \ idén 105 ezer tojással többet szállí­tanak az állami kereskedelemnek. Očová szövetkezete több mint há­romezer hektáron gazdálkodik. Ennek a hatalmas gazdaságnak irányítása bizony nagy körültekintést követel. A jubileumi év kötelezi a szövetkezet valamennyi tagját, hogy munkáját már az év elejétől kezdve becsülettel végezze. Azokon a földeken, ahol ti­zenöt évvel ezelőtt a harckocsik szán­tották barázdát, ma traktorok hordják a trágyát, hogy az egész határ arany­kalászok tengereként hullámozhassék a júniusi szellőtől. S amint jön á kike­let, szorgalmas szövetkezeti kezek 350 hektár rétet és legelőt hoznak rend­be. Még március folyamán gyümölcs­fákat ültetnek a baromfitelep körzeté­ben, hogy a nyári melegben hűs árnyé­kot nyújthassanak a baromfinak. A gépjavítók és a kőművesek sem fogják tétlenül nézni a mezőgaz­dasági gépeket. Február végéig rend­behozták a tavaszi munkáknál szükséges gépeket és szerszámokat. Az építőcsoport tagjai is meg akar­ják mutatni, mit tudnak. Nagyobb „léi­tekkel" szeretnének haladni a növen­dékmarha istállójának építésénél. El­tökélt szándékuk, hogy ' rövidesen befejezik a baromfiólat is, ahol 3200 tojótyúkot tudnak . elhelyezni. A két szövetkezeti lakás építésével sem sze­retnének lemaradni, mert „úgy illik", hogy november elsejéig beköltözhes­senek az új lakók. 17 miHió korona értékű társadalmi munka a község fejlesztésére A községfejlesztésnek és szépítés­nek Očován mát hagyományai vannak. Pár évvel ezelőtt 500 méteres beton­utat építettek társadalmi munkával, - nyáron a gabonát is ezen száríthat­ják, - ma pedig befejezés előtt áll a nagy kultúrház és a mozi. A község apraja-nagyja szavát qdta, hogy az új kultúrház építésénél 17 ezer, a mozi építésénél pedig 12 ezer munkaórát fog ledolgozni társadalmi munkában.. Átépítik és korszerűsítik az utcákat. Gondolnak gyermekeik egészségére is. Gyermekorvosi rendelőt építenek. Ke­gyelettel adóznak a Szlovák Nemzeti ' Felkelés hőseinek is: emléktáblákkal jelölik meg azokat a helyeket, ahol apáik és testvéreik vére folyt a sza­badságért. Mindezeknek a felajánlá­soknak értéke meghaladja a 17 millió koronát. Az ifjúság segítő keze A hazafias kötelezettségek vállalá­sából nagyban kiveszik részüket a Nemzeti Front szervezetei is. Az ifjú­ság és a sportegyesület tagjai ruha­tárat építenek a labdarúgó-pályán és a falu sportéletének fellendítése érde­kében röplabda-pályát létesítenek. Ki­veszik részüket községük szépítéséből is és tarsadalmi munkában 2200 mun­kaórát dolgoznak le az egyes községi építkezéseknél. Magukra vállalták húsz hektár rét rendbehozatalát, sót a ta­karmányt is betakarítják róla. Hatha­tós segítséget szeretnének nyújtani a szövetkezetnek különösen aratás és cséplés idején. Az ének- és táncegyüt­tes részt vesz a II. Országos Sparta­kiádou, Március 6-án - Ocova fel­szabadulásának évfordulója alkalmából „ifjúsági napot" rendeznek. A nőbizottság tagjainak példája Az EFSZ tagjai számólnak a mező­gazdasági termelés növelésével is. Hatalmas szövetkezetüket gazdasági­lag még erő$ebbé szeretnék tenni. A nőbizottság és a Vöröskereszt helyi szervezetének tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy meglátogatják a köz­ségtől távoleső tanyákat és lakóikat megnyerik a szövetkezeti eszmének. Értékes a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség és a Hadsereggel Együttmű­ködők Szövetsége helyi szervezeteinek felajánlása. Előadásokat és kiállításo­kat terveznek, s elvállalták 20 hektár szövetkezeti rét gondozását, majd pe­dig kidolgozzák az új községi liget tervét. A diákok fogadalma A jubileumi év ünnepségeinek elő­készületeihez hozzájárulnak a hely­beli nyolcéves középiskola diákjai is. Igaz, ők már nem emlék szenek a há­ború szörnyűségeire, csak az iskolá­ban és az idősebbek elbeszéléseiből szeréztek róluk tudomást. Megfogad­ták, hogy ezentúl jobban fognak tanul­ni és még jobban fognak viselkedni. Szeretnének igazi szocialista emberekké­válni. A község felszabadulásának nap­ján virágcsokrokkal látogatják meg az idősebb kommunistákat, akik a harc­iban is bebizonyították szülőföldjük iránti hűségüket. Tanítóik felügyelete mellett rendbehozzák és feldíszítik azokat a helyeket, melyekre kegyelet­tel fognak emlékezni a kései nemze­dékek is. Nagyon szépek és értékesek ezek a diákfelajánlások. De ez még nem min­den. A tanulók vállalták két hektár gyümölcsös és száz hektár legelő gon­dozását s megfogadták, hogy 400 gyü­mölcsfát ültetnek el a községben. Mire készül a népművelési otthon? A népművelődési otthon gazdag te­vékenységet ígér. Már hozzá is fogott a kiállítások és a színházi előadások előkészítéséhez. Tizennégy előadást tervez a felszabadító harcok tárgy­köréből. Programjából nem fog hiá­nyozni a lampionos menet és a tábor­tűz sem. A közeli napokban pedig az EFSZ vezetőségével megalakítják a szövetkezeti klubot. Társasutazást terveznek a zvoleni színházba és fel­veszik a baráti kapcsolatokat a Szov­jetunió egyik kolhozával. A védnökségi üzem felajánlásai A zvoleni Bučina — védnökségi üze­mük — ünnepi felajánlást tett. A csúcsmunkák idején kisegíti a szö­vetkezetet gépkocsikkal-. Két szakem­berét tartósan a szövetkezet rendel­kezésére bocsátja, s arra kötelezte ma­gát, hogy az üzem dolgozói 800 mun­kaórát dolgoznak le társadalmi mun­kával a szövetkezet talajjavítási mun­kálatainál. A műszaki szakemberek kidolgozzák a további gazdasági épü­letek tervdokumentációit és ezek épí­tésénél ellátják a szakfelügyeletet is. A jövőben rendszeresen részt vesznek a szövetkezet vezetőségi ülésein, va­lamint a taggyűléseken. Az üzem dol­gozóinak gyermekeit együtt fogják üdültetni a szövetkezeti tagok gyer­mekeivel. Lehetővé teszik egy szövet­kezeti tag külföldi utazását. Az üze­mi bábszínház és a művész-együttes pedig gondoskodik időnként a gyer­mekek szórakoztatásáról. E rről beszélnek ma az emberek Očován. A zimankós téli esté­ket arra hasznáfták fel, hogy előké­szítsenek mindent, amire ünnepi fel­ajánlásaik megvalósításához a jubileu­mi esztendőben szükség lehet. Erős elhatározásuk, hogy szebbé teszik kör­nyezetüket és elősegítik dolgozó né­pünk életszínvonalának további eme­lését. — Örülnénk, ha példánkat mások is követnék! - üzenik Očová község szö­vetkezeti dolgozói az ország valameny­nyi községének. BERKES JÓZSEF • « « S a © ® ® ® ® @ ®®©®®®®®®@®®@ ©@®®@®e©®©®®® A JIHLAVA! FAFELDOLGOZÓÜZEM kísérletig részlegében a bútoriparunk szániára szükséges falemezeket az év elejétől új automatikus gépsorral készítik. A gépsor segítségével óránként csaknem öt köbméter kiváló minőségű falemezt készítenek, s ehhez kisebb értékű tűzifát, fűrészhulladékot, gyaluforgácsot dol­gozhatnak fel. . (E. Bican - ČTK - felvétele) £ losonci járási népkönyvtár munkásságáról az olvasók szemével A losonci járás népkönyvtárai so­kat fejlődtek az utóbbi évek alatt. Maga a járási népkönyvtár is a fel­szabadulástól a mai napig többszörö*­sére növekedett. Hiszen csak a leg­utóbbi öt év alatt megduplázódott a könyvalap. Annak ellenére, hogy az 1957—58-as években megnyíltak az iskolai könyvtárak is s így az olvasók száma viszonylag csökkent, a köz­ponti könyvtárban a könyvcserék száma növekedett. 1959-ben pl. már 41269 cserét jegyeztek be a járási könyvtárban. Az olvasók száma is háromszorosára növekedett az 1955-i állapothoz képest. Ma már a járás minden községé­ben van olvasóterem vagy könyvtár a kultúrotthonokban, a HNB-k mel­lett összesen 44 könyvtár, egy helyi népkönyvtár Divinben, és Losoncon a járási népkönyvtár. — Hogyan érték el ezeket a jó eredményeket — kérdezem Zora Ďurinkovát, a járási könyvtár igaz­gatóját. — Évente rendezünk olvasóinkkal konferenciákat. Azonkívül beszélge­téseket egyes művekről vagy az íróikról. így pl. legutoljára decem­berben a csehszlovák-szovjet barát­ság hónapjának befejpzése alkalmá­ból: Solohov regényéről: az Ember­sorsról. De szervezünk szakmai kér­désekről is beszélgetéseket, mint pl. legutóbb A fejőstehenek jelentősé­géről a mezőgazdaság számára, még­pedig a könyv írója, Plesník elvtárs jelenlétében. — Ezenkívül súlyt fejtetnek a propagációra? — Hogyne. A legújabb műveket, könyveket kiállítjuk. Az olvasóte­rembén is vannak kiállítási szek­rények, ahol propagáljuk a haladó irodalmat. Sokat foglalkozunk a fia­talsággal. - Rendszeresen eljárunk egyes iskolákba, ahol segítséget nyújtunk* a tanulóifjúságnak az is­kolán kívüli olvasókörökben. Az is­kolaköteles kor előtti gyermekeknek hetente szervezünk meseköröket. De felhasználjuk a helyi hangszórót is, ezenkívül röplapokat, falragaszokat is kiadunk. — Milyen tapasztalataik vannak az olvasókkal? Vannak-e kívánsá­gaik? - Az olvasók kívánságaiknak nagy részét teljesíthetjük — válaszol Zora Ďurinková. — Városközi könyvcse­rével, az egyetemi, kerületi könyv­tárakból szerezzük be a kívánt köny­veket, amelyek nem találhatók meg nálunk. Kevés azonban a mesekönyv, amellett drágák is. Ugyancsak kevés könyvet adhatunk magyar olvasóink kezébe is. Erről meggyőződtünk az olvasók­kal való beszélgetés során is. Hiá­nyolták, hogy kevés magyarnyelvű könyv van a könyvtárakban. A másik hiányosságon úgy segí­tettek — legalább részben — hogy a múlt évben a JNB pótköltségveté­séből 10 000 koronát szabadítottak fel gyermekirodalom beszerzésére, 40 000 koronát pedig a községek kaptak a pénzügyi osztály gazdál­kodásában mutatkozó feleslegből. Röviden összegdzve tehát üdvös volna, ha a losonci járási könyvtár eddigi sikeres munkáját az illetéke­sek azzal is elősegítenék, hogy több gyermek- és több magyar nyelvű irodalmi művet biztosítanak. Szanyi József, Losonc Kulturális kezdeményezés Cserhátpusztán Cserhátpusztán nem volt a műve­lődésnek háza. Sokat beszéltek róla, hogy kéne ... kéne ... ámde a beszé­det sohasem követte a tett. Tavaly áprilisban azonban a Csemadok ün­nepi taggyűlésén döntő változás állt be. Györy elvtárs, a Csemadok já­rási elnöke beszédében főleg a kul­túrház fontosságával foglalkozott és azzal, milyen nélkülözhetetlen a kul­turális népnevelő munkánál a meg­felelő helyiség. A vitában elismerték hogy mindaz igaz, amit az elnök elv­társ mond, azonban többen felvetet­ték, hogyan kellene &zt megvalósí­tani. Erre a pillanatra várt Tölgyesy Attila elvtárs, a tanya tanítója. Fel­szólalásában rámutatott, hogy már régen folyik a vita a Rapcá-féle ház átalakításáról és felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy itt az alkalom végre, hogy ezt a régen vajúdó ter­vet megvalósítsák. A pesszimisták újból azt hajtogatták, hogy nem lesz ebből semmi, ki ér rá brigádojni, hiszen úgyis nyakig vannak a mun­kában. A józanabbak azonban azon az állásponton voltak, hogy ideje len­ne végre siránkozás helyett tenni is valamit. A vitában az optimista tábor győzött és még aznap este a jelenlevők közül ötvenhatan 100 — 100 óra brigádmunkát vállaltak a helyiség átalakításánál. Természete­sen volt ezután is elég probléma, a munka azonban mégis megindult. A helyi EFSZ építőanyaggal segí­tett, így ezen a téren sem volt aka­dály. A 70 éves Száraz Józsi bácsi pedig mindenütt az élen járt s min­denkit munkára buzdított. Rövid pár hónap alatt rendbe is hozták a megrongált házat és a já­rási fogyasztási szövetkezet is be­váltotta ígéretét, berendezte a közös munkában átalakított kultúrházat. A cserhátpusztaiaknak ma már két helyiség áll rendelkezésére. Az egyik­ben a könyvtár van elhelyezve, a másikban - a nagyobb helyiségben - kultúrfellépésekeť és gyűléseket rendeznek. Az új kultúrházban a Csemadok helyi csoportja eddig két kultúrfellépést és egy előadást ren­dezett „Betekintés az atomok vilá­gába" címmel. A könyvtárnak már állandó olvasói is vannak. Rapca Sándor bácsi pl. — noha már 80 esztendős — még mindig szívesen olvas. Nagyon szereti az útleírásokat. Jelenleg Hanzelka és Zikmund köny­veit olvassa. A legnagyobb érdeklődés azonban a televízió adásait kíséri. Hetente háromszor jönnek össze a tanyavilág lakói, hogy élvezzék a technika e csodáját, amely már a tanyára is eljutott. A sok érdeklődő azt iga­zolta, hogy a kultúrhelyiség bizony nem elég nagy. Elhatározták tehát, hogy öt méterrel kibővítik és rendes beépített színpadot szerelnek fel. A vállalt 5600 órának eddig csak a felét dolgozták le, a másik felét most a kultúrház kibővítésénél fog­ják ledolgozni. Noha az EFSZ még nem áll anyagilag a legjobban, még­sem zárkózik el attól, hogy segítse ezt az újabb bátor kezdeményezést. A szövetkezet vezetősége jól tudja, hogy az EFSZ tagjainak művelődése döntően befolyásolja a szövetkezet további fejlődését. Tóth. Dezső Tartalmas esték A téli hónapokban korán sötétedik. Hosszúra nyúlnak az esték, melyek lehe­tőséget adnak az értelem csiszolására, szellemi szórakozásra. i Februári est van. A látóhatár sávjá­ban mint apró „jánosbogárkák" hunyor­gatnak a falvak villanylámpái. Autóbu­szunk esztrád művész-csoporttal gördül Bratislavából Somorjára. Az utasok far­sangi hangulatot visznek a kis város dol­gozóinak. A Korona-szálló zsúfolásig megtelt. Idősek, fiatalok jöttek el, hogy a hét­köznapok fáradalmai után felvidulást, tartalmas szórakozást találjanak. A színpadon felhangzik a műsor nyi-: tanya dr. Laitev zenekarának szívet-lel-, ket jókedvre hangoló muzsikája. A zene* belopódzik az ember lelki világába, ki­simítja a gondok ráncait, mosolyt csal az arcokra, csillogást a szemekbe. Ez­után Uhlir művész lép a közönség elé, kinek mondandóját szatirikus csattanók szövik át, majd táncdalok hangzottak'el,, melyéket ismert énekesek tolmácsoltak. Hermely Gabriella kellemes hangjával ragadta magához a közönséget. Miloš Marko vastapsot kapott. Mája Velšová tréfás Számai szinte könnyfakasztásig kacagtattak. A termet vidám légkör töl­tötte be. Gondot űző műsoros est volt ez, a városka dolgozóinak kultúrszom­jára igazi frissítő. Somorja lakosainak kéthetenként van ilyen színvonalas szórakozásban része. A Járási Népművelési Otthon igazgatója, Witthalm Károly irányítja, ápolja itt a kultúréletet. Neves művészeket hív meg szereplésekre, s így csiszolgatja a város­ka lakosságának kultúrigényét. Egy hely­beli esztrádcsoport is működik itt Vizy László „Vidám együttese", mely a kör­nyező falvakat is felkeresi műsorával. A csallóközi népi együttes ugyancsak elő­segíti a város kulturális fejlődését. Nagy készülődések folynak az ifjúsági alkotó versenyre. Meszlényi József, Kopál Irénke, Kollár Sándor, szorgalmasan gyakorolnak. Lázas előkészületek folynak a nemjetközi nőnap méltó megünneplésére is. A hosszú téli estéket különféle szak­körök látogatásával töltötték a járás fal­vainak asszonyai: varró, szabászati, sütő, főző tanfolyamokon vehettek részt. Nagymagyaron 43, Csallóközcsütörtökön pedig 40 hallgatónője volt a varrótanfo­lyamnak, melyet Végh Károly szakszerű felkészüléssel vezetett. Sikeres főzőtan­folyam folyik Légen, Alsójányokonl Tor­cson, Sárosfán, melyet Obuch Július, a so­morjai eszpresszó vezetője lelkiismeretesen irányít. Bácsfán pedig sütő tanfolyamot rendeztek Csáplár János somorjai cuk­rász vezetésével. A fiatalokról sem feledkeztek meg. A kicsinyeknek balett-kört nyitottak, a nagyobbaknak zene-kört és társadalmi tánctanfolyamot. Ezenkívül szlovák nyelv­tanfolyam folyik a járás 27 községében. Az írástudatalan cigány polgárok számá­ra pedig külön tanfolyamot rendeztek. így folyik Somorján és környékén a kulturális élet. Követésre serkentő tettek ezek. Tanulás, tartalmas szórakozás, fej­lődés. v Kőszegi Zsuzsa ÜJ SZÖ 6 * Í860- március 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom