Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-03 / 62. szám, csütörtök

IÄMERRBÁ PE mm D ÍTÓMOVJ ET KATÓNAK JARTAK || ÜZENET OCOVÁRÖL • • Örülnénk, ha példánkat mások is követnék E

rdőfedte hegyek koszorúja övezi Oőovát. Az útkeresztezés• hez közel van a községháza. Nemrégen épült. Ném messze férfiak beszélgetnek kisebb csoportban, mint falun szokás vasárnap délután. Nem fáznak, ködmönük báránybőre melegíti őket. A község híres volt jellegzetes népviseletéről. A ködmönök legtöbbjén még ma is népi hímzést látunk. — A nevünket csak akkor említse, ha a vállalt kötelezettséget becsülettel teljesítjük, — mondják egyhangon, — mert hiszen akkor válik el, melyikünk lesz „ember a talpán". Ezt a nézetet vallja Martin Dorot, a HNB elnöke, Simiak elvtárs, vagy akár az EFSZ elnöke, Mal'a elvtárs is. Beszélgetés közben vettem észre, hogy nemcsak a helyi pártbizottság tagjainak és a község vezetőinek csillog szokatlanul a szeme, hanem a többi szövetkezeti tag is magabiztos mosollyal tekint rám. A napokban olyan ünnepi felajánlás született Očován hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából, melyről valamennyi oéovai büszke öntudattal beszél. Hallgassuk csak... Elsőnek a szövetkezeti tagok jelentkeztek Február elsejétől kezdve szocialista munkaversenyben vannak • a tehéngondozók, hogy az elázó évekhez viszonyítva lényegesen nagyobb tejhozamot érjenek el. Elhatározták, hogy 470 ezer helyett 705 ezer liter tejet adnak a közellátásnak. Mögöttük nem akarnak elmaradni a baromfigondozók sem. Kötelezettséget vállaltak, hogy az \ idén 105 ezer tojással többet szállítanak az állami kereskedelemnek. Očová szövetkezete több mint háromezer hektáron gazdálkodik. Ennek a hatalmas gazdaságnak irányítása bizony nagy körültekintést követel. A jubileumi év kötelezi a szövetkezet valamennyi tagját, hogy munkáját már az év elejétől kezdve becsülettel végezze. Azokon a földeken, ahol tizenöt évvel ezelőtt a harckocsik szántották barázdát, ma traktorok hordják a trágyát, hogy az egész határ aranykalászok tengereként hullámozhassék a júniusi szellőtől. S amint jön á kikelet, szorgalmas szövetkezeti kezek 350 hektár rétet és legelőt hoznak rendbe. Még március folyamán gyümölcsfákat ültetnek a baromfitelep körzetében, hogy a nyári melegben hűs árnyékot nyújthassanak a baromfinak. A gépjavítók és a kőművesek sem fogják tétlenül nézni a mezőgazdasági gépeket. Február végéig rendbehozták a tavaszi munkáknál szükséges gépeket és szerszámokat. Az építőcsoport tagjai is meg akarják mutatni, mit tudnak. Nagyobb „léitekkel" szeretnének haladni a növendékmarha istállójának építésénél. Eltökélt szándékuk, hogy ' rövidesen befejezik a baromfiólat is, ahol 3200 tojótyúkot tudnak . elhelyezni. A két szövetkezeti lakás építésével sem szeretnének lemaradni, mert „úgy illik", hogy november elsejéig beköltözhessenek az új lakók. 17 miHió korona értékű társadalmi munka a község fejlesztésére A községfejlesztésnek és szépítésnek Očován mát hagyományai vannak. Pár évvel ezelőtt 500 méteres betonutat építettek társadalmi munkával, - nyáron a gabonát is ezen száríthatják, - ma pedig befejezés előtt áll a nagy kultúrház és a mozi. A község apraja-nagyja szavát qdta, hogy az új kultúrház építésénél 17 ezer, a mozi építésénél pedig 12 ezer munkaórát fog ledolgozni társadalmi munkában.. Átépítik és korszerűsítik az utcákat. Gondolnak gyermekeik egészségére is. Gyermekorvosi rendelőt építenek. Kegyelettel adóznak a Szlovák Nemzeti ' Felkelés hőseinek is: emléktáblákkal jelölik meg azokat a helyeket, ahol apáik és testvéreik vére folyt a szabadságért. Mindezeknek a felajánlásoknak értéke meghaladja a 17 millió koronát. Az ifjúság segítő keze A hazafias kötelezettségek vállalásából nagyban kiveszik részüket a Nemzeti Front szervezetei is. Az ifjúság és a sportegyesület tagjai ruhatárat építenek a labdarúgó-pályán és a falu sportéletének fellendítése érdekében röplabda-pályát létesítenek. Kiveszik részüket községük szépítéséből is és tarsadalmi munkában 2200 munkaórát dolgoznak le az egyes községi építkezéseknél. Magukra vállalták húsz hektár rét rendbehozatalát, sót a takarmányt is betakarítják róla. Hathatós segítséget szeretnének nyújtani a szövetkezetnek különösen aratás és cséplés idején. Az ének- és táncegyüttes részt vesz a II. Országos Spartakiádou, Március 6-án - Ocova felszabadulásának évfordulója alkalmából „ifjúsági napot" rendeznek. A nőbizottság tagjainak példája Az EFSZ tagjai számólnak a mezőgazdasági termelés növelésével is. Hatalmas szövetkezetüket gazdaságilag még erő$ebbé szeretnék tenni. A nőbizottság és a Vöröskereszt helyi szervezetének tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy meglátogatják a községtől távoleső tanyákat és lakóikat megnyerik a szövetkezeti eszmének. Értékes a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség és a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége helyi szervezeteinek felajánlása. Előadásokat és kiállításokat terveznek, s elvállalták 20 hektár szövetkezeti rét gondozását, majd pedig kidolgozzák az új községi liget tervét. A diákok fogadalma A jubileumi év ünnepségeinek előkészületeihez hozzájárulnak a helybeli nyolcéves középiskola diákjai is. Igaz, ők már nem emlék szenek a háború szörnyűségeire, csak az iskolában és az idősebbek elbeszéléseiből szeréztek róluk tudomást. Megfogadták, hogy ezentúl jobban fognak tanulni és még jobban fognak viselkedni. Szeretnének igazi szocialista emberekkéválni. A község felszabadulásának napján virágcsokrokkal látogatják meg az idősebb kommunistákat, akik a harciban is bebizonyították szülőföldjük iránti hűségüket. Tanítóik felügyelete mellett rendbehozzák és feldíszítik azokat a helyeket, melyekre kegyelettel fognak emlékezni a kései nemzedékek is. Nagyon szépek és értékesek ezek a diákfelajánlások. De ez még nem minden. A tanulók vállalták két hektár gyümölcsös és száz hektár legelő gondozását s megfogadták, hogy 400 gyümölcsfát ültetnek el a községben. Mire készül a népművelési otthon? A népművelődési otthon gazdag tevékenységet ígér. Már hozzá is fogott a kiállítások és a színházi előadások előkészítéséhez. Tizennégy előadást tervez a felszabadító harcok tárgyköréből. Programjából nem fog hiányozni a lampionos menet és a tábortűz sem. A közeli napokban pedig az EFSZ vezetőségével megalakítják a szövetkezeti klubot. Társasutazást terveznek a zvoleni színházba és felveszik a baráti kapcsolatokat a Szovjetunió egyik kolhozával. A védnökségi üzem felajánlásai A zvoleni Bučina — védnökségi üzemük — ünnepi felajánlást tett. A csúcsmunkák idején kisegíti a szövetkezetet gépkocsikkal-. Két szakemberét tartósan a szövetkezet rendelkezésére bocsátja, s arra kötelezte magát, hogy az üzem dolgozói 800 munkaórát dolgoznak le társadalmi munkával a szövetkezet talajjavítási munkálatainál. A műszaki szakemberek kidolgozzák a további gazdasági épületek tervdokumentációit és ezek építésénél ellátják a szakfelügyeletet is. A jövőben rendszeresen részt vesznek a szövetkezet vezetőségi ülésein, valamint a taggyűléseken. Az üzem dolgozóinak gyermekeit együtt fogják üdültetni a szövetkezeti tagok gyermekeivel. Lehetővé teszik egy szövetkezeti tag külföldi utazását. Az üzemi bábszínház és a művész-együttes pedig gondoskodik időnként a gyermekek szórakoztatásáról. E

rről beszélnek ma az emberek Očován. A zimankós téli estéket arra hasznáfták fel, hogy előkészítsenek mindent, amire ünnepi felajánlásaik megvalósításához a jubileumi esztendőben szükség lehet. Erős elhatározásuk, hogy szebbé teszik környezetüket és elősegítik dolgozó népünk életszínvonalának további emelését. — Örülnénk, ha példánkat mások is követnék! - üzenik Očová község szövetkezeti dolgozói az ország valamenynyi községének. BERKES JÓZSEF • « « S a © ® ® ® ® @ ®®©®®®®®®@®®@ ©@®®@®e©®©®®® A JIHLAVA! FAFELDOLGOZÓÜZEM kísérletig részlegében a bútoriparunk szániára szükséges falemezeket az év elejétől új automatikus gépsorral készítik. A gépsor segítségével óránként csaknem öt köbméter kiváló minőségű falemezt készítenek, s ehhez kisebb értékű tűzifát, fűrészhulladékot, gyaluforgácsot dolgozhatnak fel. . (E. Bican - ČTK - felvétele) £ losonci járási népkönyvtár munkásságáról az olvasók szemével A losonci járás népkönyvtárai sokat fejlődtek az utóbbi évek alatt. Maga a járási népkönyvtár is a felszabadulástól a mai napig többszörö*sére növekedett. Hiszen csak a legutóbbi öt év alatt megduplázódott a könyvalap. Annak ellenére, hogy az 1957—58-as években megnyíltak az iskolai könyvtárak is s így az olvasók száma viszonylag csökkent, a központi könyvtárban a könyvcserék száma növekedett. 1959-ben pl. már 41269 cserét jegyeztek be a járási könyvtárban. Az olvasók száma is háromszorosára növekedett az 1955-i állapothoz képest. Ma már a járás minden községében van olvasóterem vagy könyvtár a kultúrotthonokban, a HNB-k mellett összesen 44 könyvtár, egy helyi népkönyvtár Divinben, és Losoncon a járási népkönyvtár. — Hogyan érték el ezeket a jó eredményeket — kérdezem Zora Ďurinkovát, a járási könyvtár igazgatóját. — Évente rendezünk olvasóinkkal konferenciákat. Azonkívül beszélgetéseket egyes művekről vagy az íróikról. így pl. legutoljára decemberben a csehszlovák-szovjet barátság hónapjának befejpzése alkalmából: Solohov regényéről: az Embersorsról. De szervezünk szakmai kérdésekről is beszélgetéseket, mint pl. legutóbb A fejőstehenek jelentőségéről a mezőgazdaság számára, mégpedig a könyv írója, Plesník elvtárs jelenlétében. — Ezenkívül súlyt fejtetnek a propagációra? — Hogyne. A legújabb műveket, könyveket kiállítjuk. Az olvasóterembén is vannak kiállítási szekrények, ahol propagáljuk a haladó irodalmat. Sokat foglalkozunk a fiatalsággal. - Rendszeresen eljárunk egyes iskolákba, ahol segítséget nyújtunk* a tanulóifjúságnak az iskolán kívüli olvasókörökben. Az iskolaköteles kor előtti gyermekeknek hetente szervezünk meseköröket. De felhasználjuk a helyi hangszórót is, ezenkívül röplapokat, falragaszokat is kiadunk. — Milyen tapasztalataik vannak az olvasókkal? Vannak-e kívánságaik? - Az olvasók kívánságaiknak nagy részét teljesíthetjük — válaszol Zora Ďurinková. — Városközi könyvcserével, az egyetemi, kerületi könyvtárakból szerezzük be a kívánt könyveket, amelyek nem találhatók meg nálunk. Kevés azonban a mesekönyv, amellett drágák is. Ugyancsak kevés könyvet adhatunk magyar olvasóink kezébe is. Erről meggyőződtünk az olvasókkal való beszélgetés során is. Hiányolták, hogy kevés magyarnyelvű könyv van a könyvtárakban. A másik hiányosságon úgy segítettek — legalább részben — hogy a múlt évben a JNB pótköltségvetéséből 10 000 koronát szabadítottak fel gyermekirodalom beszerzésére, 40 000 koronát pedig a községek kaptak a pénzügyi osztály gazdálkodásában mutatkozó feleslegből. Röviden összegdzve tehát üdvös volna, ha a losonci járási könyvtár eddigi sikeres munkáját az illetékesek azzal is elősegítenék, hogy több gyermek- és több magyar nyelvű irodalmi művet biztosítanak. Szanyi József, Losonc Kulturális kezdeményezés Cserhátpusztán Cserhátpusztán nem volt a művelődésnek háza. Sokat beszéltek róla, hogy kéne ... kéne ... ámde a beszédet sohasem követte a tett. Tavaly áprilisban azonban a Csemadok ünnepi taggyűlésén döntő változás állt be. Györy elvtárs, a Csemadok járási elnöke beszédében főleg a kultúrház fontosságával foglalkozott és azzal, milyen nélkülözhetetlen a kulturális népnevelő munkánál a megfelelő helyiség. A vitában elismerték hogy mindaz igaz, amit az elnök elvtárs mond, azonban többen felvetették, hogyan kellene &zt megvalósítani. Erre a pillanatra várt Tölgyesy Attila elvtárs, a tanya tanítója. Felszólalásában rámutatott, hogy már régen folyik a vita a Rapcá-féle ház átalakításáról és felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy itt az alkalom végre, hogy ezt a régen vajúdó tervet megvalósítsák. A pesszimisták újból azt hajtogatták, hogy nem lesz ebből semmi, ki ér rá brigádojni, hiszen úgyis nyakig vannak a munkában. A józanabbak azonban azon az állásponton voltak, hogy ideje lenne végre siránkozás helyett tenni is valamit. A vitában az optimista tábor győzött és még aznap este a jelenlevők közül ötvenhatan 100 — 100 óra brigádmunkát vállaltak a helyiség átalakításánál. Természetesen volt ezután is elég probléma, a munka azonban mégis megindult. A helyi EFSZ építőanyaggal segített, így ezen a téren sem volt akadály. A 70 éves Száraz Józsi bácsi pedig mindenütt az élen járt s mindenkit munkára buzdított. Rövid pár hónap alatt rendbe is hozták a megrongált házat és a járási fogyasztási szövetkezet is beváltotta ígéretét, berendezte a közös munkában átalakított kultúrházat. A cserhátpusztaiaknak ma már két helyiség áll rendelkezésére. Az egyikben a könyvtár van elhelyezve, a másikban - a nagyobb helyiségben - kultúrfellépésekeť és gyűléseket rendeznek. Az új kultúrházban a Csemadok helyi csoportja eddig két kultúrfellépést és egy előadást rendezett „Betekintés az atomok világába" címmel. A könyvtárnak már állandó olvasói is vannak. Rapca Sándor bácsi pl. — noha már 80 esztendős — még mindig szívesen olvas. Nagyon szereti az útleírásokat. Jelenleg Hanzelka és Zikmund könyveit olvassa. A legnagyobb érdeklődés azonban a televízió adásait kíséri. Hetente háromszor jönnek össze a tanyavilág lakói, hogy élvezzék a technika e csodáját, amely már a tanyára is eljutott. A sok érdeklődő azt igazolta, hogy a kultúrhelyiség bizony nem elég nagy. Elhatározták tehát, hogy öt méterrel kibővítik és rendes beépített színpadot szerelnek fel. A vállalt 5600 órának eddig csak a felét dolgozták le, a másik felét most a kultúrház kibővítésénél fogják ledolgozni. Noha az EFSZ még nem áll anyagilag a legjobban, mégsem zárkózik el attól, hogy segítse ezt az újabb bátor kezdeményezést. A szövetkezet vezetősége jól tudja, hogy az EFSZ tagjainak művelődése döntően befolyásolja a szövetkezet további fejlődését. Tóth. Dezső Tartalmas esték A téli hónapokban korán sötétedik. Hosszúra nyúlnak az esték, melyek lehetőséget adnak az értelem csiszolására, szellemi szórakozásra. i Februári est van. A látóhatár sávjában mint apró „jánosbogárkák" hunyorgatnak a falvak villanylámpái. Autóbuszunk esztrád művész-csoporttal gördül Bratislavából Somorjára. Az utasok farsangi hangulatot visznek a kis város dolgozóinak. A Korona-szálló zsúfolásig megtelt. Idősek, fiatalok jöttek el, hogy a hétköznapok fáradalmai után felvidulást, tartalmas szórakozást találjanak. A színpadon felhangzik a műsor nyi-: tanya dr. Laitev zenekarának szívet-lel-, ket jókedvre hangoló muzsikája. A zene* belopódzik az ember lelki világába, kisimítja a gondok ráncait, mosolyt csal az arcokra, csillogást a szemekbe. Ezután Uhlir művész lép a közönség elé, kinek mondandóját szatirikus csattanók szövik át, majd táncdalok hangzottak'el,, melyéket ismert énekesek tolmácsoltak. Hermely Gabriella kellemes hangjával ragadta magához a közönséget. Miloš Marko vastapsot kapott. Mája Velšová tréfás Számai szinte könnyfakasztásig kacagtattak. A termet vidám légkör töltötte be. Gondot űző műsoros est volt ez, a városka dolgozóinak kultúrszomjára igazi frissítő. Somorja lakosainak kéthetenként van ilyen színvonalas szórakozásban része. A Járási Népművelési Otthon igazgatója, Witthalm Károly irányítja, ápolja itt a kultúréletet. Neves művészeket hív meg szereplésekre, s így csiszolgatja a városka lakosságának kultúrigényét. Egy helybeli esztrádcsoport is működik itt Vizy László „Vidám együttese", mely a környező falvakat is felkeresi műsorával. A csallóközi népi együttes ugyancsak elősegíti a város kulturális fejlődését. Nagy készülődések folynak az ifjúsági alkotó versenyre. Meszlényi József, Kopál Irénke, Kollár Sándor, szorgalmasan gyakorolnak. Lázas előkészületek folynak a nemjetközi nőnap méltó megünneplésére is. A hosszú téli estéket különféle szakkörök látogatásával töltötték a járás falvainak asszonyai: varró, szabászati, sütő, főző tanfolyamokon vehettek részt. Nagymagyaron 43, Csallóközcsütörtökön pedig 40 hallgatónője volt a varrótanfolyamnak, melyet Végh Károly szakszerű felkészüléssel vezetett. Sikeres főzőtanfolyam folyik Légen, Alsójányokonl Torcson, Sárosfán, melyet Obuch Július, a somorjai eszpresszó vezetője lelkiismeretesen irányít. Bácsfán pedig sütő tanfolyamot rendeztek Csáplár János somorjai cukrász vezetésével. A fiatalokról sem feledkeztek meg. A kicsinyeknek balett-kört nyitottak, a nagyobbaknak zene-kört és társadalmi tánctanfolyamot. Ezenkívül szlovák nyelvtanfolyam folyik a járás 27 községében. Az írástudatalan cigány polgárok számára pedig külön tanfolyamot rendeztek. így folyik Somorján és környékén a kulturális élet. Követésre serkentő tettek ezek. Tanulás, tartalmas szórakozás, fejlődés. v Kőszegi Zsuzsa ÜJ SZÖ 6 * Í860- március 3.