Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-03 / 62. szám, csütörtök

A könyvtár és a művelődési otthon együttműködéséről P Csontos Vilmos: emlékezés Terhes fekete fellegek szálltak Tizenöt éve fejünk felett, Vér szítta színét minden virágnak, S könnyünkkel sóztuk a kenyeret. S hogy lassan derült, — új csillagfényre Csodált a szemünk, — hajnalodott, Még szívünkön ült a rém lidérce, De a kezünk már csákányt fogott. Házunk romjait takarítottuk, S újra kezdtük az építkezést, — Még botlottunk, — hát szorosan fogtuk ' egymásnak harcban edzett kezét. Amit megtettünk: egyformán adtuk, Jusson mindenből — mindenkinek, S hogy itt a jajszót többé ne halljuk: Begyógyítottunk minden szívet. S míg tizenöt év rajzolta nyomát Hazára, földre, szívre, agyra: Nőtt a munkás, s a paraszt akkorát, . Hogy fényért maga markol a Napba! ľxznsxxx&iüvtxs^^ A szlovák nyelv tanítása és az új tanterv Falvaink és városaink kulturális életét vizsgálva sokszor tapasztaltuk, hogy egy-egy faluban vagy városban külön-külön kulturális fellegvár a könyvtőr és a művelődési otthon. A két kulturális intézmény gyakran egymástól függetienül dolgozik. Mindegyikük végzi a saját feladatát. Tagadhatatlan: így is születnek eredmények. Egymást segítve, egymást mindenben támogatva azonban mennyivel többre vihetnék! Két ember többre megy, mint egy; ez csak természetes. így vagyunk a falvak és városok kulturális életében a könyvtár és a művelődési otthon együttműködésével. Ha szép eredményeket ér el a könyvtár és a művelődési otthon, mennyivel szebb eredményekét érnének el, ha közösen egymást mindenben segítve dolgoznának. A jó együttműködés egyik feltétele a közös épület. Legtöbb helyen a könyvtár és a művelődési otthon ma már közös épületben van. Nem ritka azonban, ahol külön helyezik el a könyvtárat és külön a művelődési otthont. Milyen az együttműködés lehetősége ezeken a helyeken? A lehetőség mindenütt azonos. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy nem mindig a területi elhelyezésen múlik az együttműködés. Néhol könyvtáraink és művelődési otthonaink egy épületben is elszigetelten dolgoznak, néhol viszont ott is szoros az együttműködés, ahol a könyvtár és a művelődési otthon távol van egymástól A területi egymás mellettiség, a szoros együttműködést tekintve, nagyobb reményekre jogosít. A lényeg azonban mindenütt a kezdeményezés, hogy egymást mindenben segítsük, támogassuk. Mindkét félnek akár egymás mellett, akár egymástól távol vannak, egyaránt keresni kell a közös munka lehetőségeit. Az együttműködés csak akkor lehet igazán jó és eredményes, ha mind a könyvtár, mind a művelődési otthon mident megtesz, hogy az elvégzésre váró feladatokat közös erővél teljesítsék. A minap Szepsiben találkoztunk a könyvtár és a művelődési otthon együttműködésének jó példájával. E- háromezer lakosú községben különös szerepe van mind a könyvtárnak, mind a művelődési otthonnak. örvendetes tény, hogy dolgozó népünk számára már nemcsak az állandó színházak, zenekarok, és egyéb kulturális együttesek, intézmények jelentik a kultúrát, az irodalom és képzőművészet terjesztési lehetőségeit. Számtalan színjátszó, tánc-, ének-, zene-, olvasó- és szavalókör, képkiállítás, az írókkal, költőkkel, festőkkel megrendezett vitaestek járulnak ehhez hozzá, s mindjárt azt is meg kell mondani, hogy komoly sikerrel. Az alábbiakban egy nagyon érdekes akcióról szeretnék beszámolni, mellyel már több üzemünkben találkoztam, de sehol sem járt olyan szép sikerrel, mint a Žálužíi (Krušné hory) Sztálin Üzemben. A népművészeti alkbtásokról van szó, illetve az üzemen belül megrendezett népművészeti alkotóversenyről. A Sztálin Üzemben ez a kiváló akció rövid, de annál eredményesebb múltra tekinthet vissza. Tavaly már harmadszor rendezték meg ezt a nagyszabású kulturális vetélkedést. A nagyszabású jelző. igazolására elmondhatom, hogy. az alkotóművészeti csoportban 57 versenyző vett részt 192 alkotással, az irodalmi csoportban 19 szerző 68 művel, mig az előadó művészetben 28 versenyző harcolt az elsőségért. Minderről az üzemi szakszervezeti irodában értesültem, ahonnan tulajdonképpen az egész versenyt szervezték és irányították. Alkalmam volt megtekinteni, illetve elolvasni egyes müveket és azt hiszem nem túlzok, ha azt állítom, hogy igen értékes, figyelemre méltó alkotásokra is bukkantam. Színvonalasak mindenekelőtt a fényképfelvételek. Az első dijat Jaroslava Penková „Lakótelepen" című képe nyerte, melynek nemcsak kidolgozása hibátlan, hanem témája, mondanivalója is meggyőzően kifejező és beállítottsága is művészi. Az előtérben egy hatalmas háztömb, ablakaiban és erkélyén megelevenedik a derűs Családi élet, az örömtől sugárzó fiatal mamák, a gyermekhad és a mosolygó apák, a virágok, a fény és mindezt áthatja a vasárnapi béke meghitt légköre. Egyéb szórakozási lehetőség híján Szepsiben mindkét kulturális intézmény a szó eredeti értelmében művelődési fellegvár. A kultúra iránt egyre fokozódó érdeklődést bizonyítja a könyvtár olvasótáborának állandó növekedése és a művelődési otthon kiterjedt munkaköre. A könyvtár 8000 kötet könyvére jelenleg 600 rendszeres olvasó esik. Ez a szám azonban állandóan emelkedik. A művelődési otthonban a szakkörök és az elöadótestület dolgoznak eredményesen. Havonta átlag 15 — 20 esetben tartanak különféle ismeretterjesztő előadást. A helyi kulturális élet szervezésén és irányításán kívül a művelődési otthon munkájának gerincét nagyrészt a falusi művelődési otthonok munkájának a szervezése és irányítása képezi. A szepsi járásban 41 helyi művelődési otthon.van, ami bizony jelentős szám. A járási művelődési otthon dolgozóinak van mit tenniük, s amint meggyőződtünk róla: feladatukat következetesen teljesítik. Rendszeresen járják a falvakat, műsorfüzeteket készítenek, szerve-' zik és ellenőrzik járásuk falvainak kulturális életét. A falusi művelődési otthonok dolgozóival havonta átlag egyszer módszertani megbeszélést tartanak. Ezeken a tanácskozásokon az elvégzett és elvégzésre váró feladatokról tanácskoznak, kicserélik a kulturális és népnevelő munka során nyert tapasztalatokat, megvizsgálják hol, mi a teendő. A módszertani összejövetelek mindig eredményesek. A kultúra munkásainak azonos véleménye szerint az ilyen tanácskozás iránytű a járás kulturális munkájában. A járási műyelődési otthon dolgozóinak szervező munkáját dicséri, hogy a szepsi járásban jelenleg a négy fúvószenekaron és az 5 énekkaron kívül 26 színjátszó és 12 tánccsoport működik eredméhyesen. Mind a falusi, mind a járási művelődési otthon dolgozói jelenleg a felszabadulás megünneplése és a járási alkotóversenyek előkészítésén dolgoznak. Szepsiben és az egész járásban méltón ünnepelték járásuk felszabadulásának 15. évfordulóját. A jelentős évforduló alkalmából előadássorozatokat, kiállításokat és kulturáA háztömbön túl látni az egymás után következő új, többemeletes épületek hosszú sorát. Nagyon tetszetősek a színes fényképek és a képes riportok is Szíriából. Bulgáriából és hazai környezetből. Ugyancsak hazai tájakat és mindennapi jeleneteket, helyzeteket örökítenek meg a festmények, ceruzarajzok, ajándéktárgyak és kézimunkák. melyek hű tolmácsolói a népművészet virágzó hagyományainak. A mindennapi életből merített témákat dolgoz tel számos elbeszélés, novella, -egyfelvonásos, vers és dal. Az üzemi életről, a békeharcról és a családi élet szépségeiről szólnak František Ječný versei, melyeket a „Talán nem akarjátok" című kötetbe gyűjtött össze. Nagyon értékes Rudolf Černý mérnök technológiai problémákat megoldó és ismertető részletes munkája. Az előadó művészekről Jiŕí Vachý, az üzem kultúrfelelőse a következőkben számol be: — Ebbe a csoportba 12 versenyzővel több jelentkézett, mint tavaly. A nagyobb létszám természetesen szélésebbkörű versenyt eredményezett. Versenyeztek ének, szavalat, próza és zeneköltemény egyéni és csoportos előadásában. Hogy már jóelőre megfelelő segítséget kapjanak, megkérdeztek néhány szakembert, ismertessék a művészi követelményeket. így azután a vetélkedés igen jó eredménnyel járt. — Mi a véleménye a verseny egész lefolyásáról ? — Kétségtelenül sokkal színvonaJasabb, mint az 1958-ban rendezett verseny, ismét sok tapasztalatot szereztünk. A jövőben gyakrabban rendezünk esztrádmüsorokat, hiszen minden lehetőségünk megvan hozzá. Ám, hogy kiegészítsük a bevezetőben mondottakat, hadd szóljunk még e versenyzés fontosságáról, hasznosságáról. Ipari vállalataink túlnyomó részében a népművészeti alkotóverseny lis műsorokat rendeztek. A járás kulturális dolgozói most arra törekednek, hogy május 9-ét is, mikor az egész ország felszabadulásának a 15. évfordulójáról emlékezünk meg, méltón ünnepeljék. A sok-sok szervező munka és kulturális tevékenység mellett a művelődési otthon dolgozóinak munkakörében jelentős helyet képez a könyvtár segítése, a két kulturális intézmény közötti kapcsolat ápolása. A művelődési otthon dolgozói nemcsak tanácsokkal és módszertani utasításokkal látják el a könyvtárat. Azon vannak, hogy a könyvtár dolgozóinak gyakorlati segítséget is nyújtsanak, . s ahol csak lehet, közösen szervezzék a kulturális életet. A könyvtár olvasóival gyakran megbeszélést, a jelentősebb könyvekről havonta egyszer irodalmi vitaestet rendeznek. Ezeknek az összejöveteleknek például nemcsak a szervezésében és előkészítésében nyújtanak segítséget a művelődési otthon dolgozói. Legtöbb esetben természettudományi filmeket is beszereznek, hogy a könyvtár vitaestjét filmvetítéssel tegyék érdekessé, változatossá. S a könyvtár és a művelődési otthon között általában minden téren szoros a kapcsolat. A művelődési otthon dolgozói mindig számítanak a könyvtár segítségére, és a könyvtár dolgozói mindig kikérik a művelődési otthon dolgozóinak a segítségét. Szepsiben tehát annak ellenére, hogy az elhelyezés nem a legmegfelelőbb. szoros az együttműködés a könyvtár és a művelődési otthon között. A közös munka minden téren gyümölcsöző s ez például szolgálhat mindazoknak, akik még ma is elszigetelten dolgoznak. A jó együttműködés nem utolsósorban a helyi nemzeti bizottságnak is köszönhető. A Szepsi Helyi Nemzeti Bizottság dolgozói felismerve a könyvtár és a művelődési otthon szoros kapcsolatának jelentőségét, mindent megtesznek a könyvtár és a művelődési otthon jó együttműködése érdekében. Példájukat ott is követhetnék, ahol e munkára máig nem gondoltak. A nemzeti bizottság dolgozói sokat tehetnek a közös munka megteremtése érdekében. BALÁZS BÉLA résztvevői rendszerint a már sikerrel működő együttesekhez tartoznak. Ezek azonban többnyire a városi, járási és falusi körökben vesznek részt, tehát üzemi kör egyáltalán nem létezik. A Sztálin Üzemből ellesett tanulság arra serkent, hogy nagyon szükséges és nagyon hasznos az üzemen belül. megszervezni az alkotóversenyt. Ezzel minden dolgozónak lehetőséget adunk a fejlődésre, tehetsége érvényesítésére, művészi és irodalmi hajlamai kibontakoztatására. A jól szervezett verseny felpezsdíti a kulturális életet, érdeklődést kelt iránta, és bekapcsolja a még kívül állókat. Az ismertetett üzemi alkotóverseny példáján láthatjuk, mennyi rejtett tehetséget tár fel és nem utolsó sorban számos termelési probléma megoldását segíti elő. Miért nem szervezhetnék meg hasonló módon más, kisebb üzemekben is a népművészeti alkotóversenyt ? Az a nézetünk, támogatni kell a kezdeményezést és mindenekelőtt az üzemi CSISZ funkcionáriusainak kell a versenyt irányítani, jól megszervezni. Mennyivel színesebbé, gazdagabbá válik ezzel a kulturális élet üze-, meinkben. Mennyivel hozzáértőbben nyúlnak majd az irodalom és képzőművészet kedvelői egy-egy könyvhöz, elbeszéléshez, költeményhez, • festményhez és mennyivel nagyobb élvezettel hallgatnak meg majd egyegy zeneművet, ha már komolyabb ismeretekre tettek szert. Sorolhatnánk még tovább az üzemi alkotóverseny előnyeit. A lényeg mégis az, ha azt akarjuk, hogy valóban élénk kulturális élet fejlődjék ki egy-egy üzemben, elkerülhetetlen az üzemi alkotóverseny ilyen formájú megrendezése. Az érdeklődés minden bizonnyal" nagyobb lesz, ha olyan értékes díjakat tűznek ki, mint a Sztálin Üzemben. Szabq Géza Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1959. évi áprilisi határozata hangsúlyozta annak szükségességét, hogy iskoláinkban az oktatás és a nevelés szorosabb kapcsolatba kerüljön az élettel. E határozat megvalósítását szolgálja a kilencéves iskolák új tantervjavaslata is. A magyar tannyelvű kilencéves iskolák új tantervjavaslatának egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy a magyar gyerekek anyanyelvükön éppen olyan színvonalú műveltségre' tegyenek szert, mint a cseh és a szlovák tannyelvű iskolák tanúlói. Éppen ezért a tantervnek biztosítania kell, hogy a magyar kilencéves iskolák tanulói szóban és írásban elsajátítsák a szlovák nyelvet, mégpedig úgy, hogy a gyakorlati életben, az építőmunka bármely szakaszán beváljanak, illetve tanulmányaikat bármely magasabbfokú iskolán folytathassák. A szlovák nyelv tanításának kétségtelenül vannak bizonyos nehézségei a magyar iskolákban. E nehézségek egyik fő oka az, hogy a magyar tanítók egy része nem bírja jól a szlovák nyelvet. Tanítóink zöme azonban igyekszik megküzdeni ezekkel a nehézségekkel. Vannak például olyan tanítóink, akik a tanórákon kívül is foglalkoznak a diákokkal, megszervezik a szlovák nyelvköröket, külön konverzációs órákat tartanak, betanítják a szlovák népdalokat és szlovák irodalmi és olvasókörök megszervezésével is foglalkoznak. Egyes iskoláinkon úgynevezett szlovák nyelvnapokat is tartanak. Ez annyit jelent, hogy a hét bizonyos napján a tanulók és a taníEzžel a kérdéssel foglalkozik több szülő, amikor a gyerekek az iskola által megszervezett brigádra készülnek. Mivel azonban a szülők nagyobb része a múlt rendszerben járt iskolába, ahol a puszta elmélet uralkodott, rosszul magyarázzák, illetve értelmezik e brigádokat, és gyakorlatokat, és ezért nagyon sok szülő vonja el tanonciskolától a mezőgazdasági szakra vágyódó gyereket. Nézzük csak közelebbről, hogyan is áll ez a kérdés. Mai fiatalságunk, hála a gyors fejlődésnek, már nagyon keveset dolgozik otthon. Rég elmúltak azok a keserves idők, amikor a gyerekek csak munka után mentek iskolába. Délelőtt a gazda ökreit — teheneitőrizték, vagy szüleiknek segítettek földecskéjükön. Ilyen gyerekeknek a jól fűtött iskola paradicsom volt, hol szorgalmasan hallgatták tanáraikat. Számukra • az iskola azt nyújtotta, amit az otthon nem nyújthatott. Mai iskolánk fő feladata, hogy szintén azt nyújtsa a gyerekeknek, amit az otthon nem ad meg. Ez pedig a műveltség mellett a fizikai munka, mely a gyermek szervezetét egészségessé, mozgását ügyeSebbé és határozottabbá teszi. Az az iskola, amely csak az elméleti tanításban részesíti a tanulókat, elnyomja a gyermeket. Egyoldalúan megterheli a tanulók agyát, s az érzékszervekből, főleg a hallást és a látást foglalkoztatja, mig a mozgás szerveit teljes tétlenségben' hagyja. Egyedül abban az iskolában fejlődik a gyermek sokoldalúan, ahol a tanítást összekapcsolják az élettel. vagyis a testi munkával. Főleg a fiatal szervezet szenved, ha fizikai tétlenségre van ítélve. A fiatal test fejlődéséhez, mint a só szükséges a testi munka. A fizikai munkában az tók az iskolában a szünetekben és általában egymás közötti érintkezésükben is csak szlovákul beszélnek. Ugyanakkor a magyar tannyelvű iskolák egy része arra törekszik, hogy megszilárdítsa kölcsönös baráti kapcsolatát valamely szlovák iskolával, ezenkívül nyári üdülési diákcseréket, kirándulásokat szerveznek. Jó módszer az is, hogy a tanulók egy része olvassa a szlóvák gyermekirodalmat, s az ifjúsági lapokat. Az eddigi óraterv szerint a magyar iskolákon a szlovák nyelv tanítását a harmadik évfolyamban kezdték. Az új tantervjavaslat szerint a szlovák nyelv oktatását már a második évfolyamban bevezetjük, mégpedig konverzációs formában. A tanulók nyelvtanismertetés nélkül, gyakorlati beszélgetések formájában megismerik az egyes tárgyak szlovák nevét, a köznapi kifejezéseket, köszöntéseket, stb. A harmadik évfolyamban a beszélgetés kiszélesítése mellett a tanulók elsajátítják az alapvető nyelvtani fogalmakat. Ekkor már bizonyos szlovák szókinccsel is rendelkezni fogrtak. Éppen ezen tervezet valóra váltásának egyik legfontosabb követelménye, hogy az alapfokú osztályok tanítói tökéletesen elsajátítsák a szlovák nyelvet. Tudatában kell lennünk annak, hogy nyelvtudásunk gyarapításával nemcsak emberi értékünket növeljük, nemcsak a továbbfejlődés lehetőségét teremtjük meg, hanem hozzájárulunk a csehszlovák szocialista hazafiság szellemének megerősítéséhez, hazánk népei testvériségének szorosabbá tételéhez. Lukovics Izabella. agykéreg sejtjei felfrissülnek, s így az ember új erőt és frisseséget nyer a további munkához. Sokan azt állítják, hogy a jövőben csak teoretikus felkészültségre lesz szüksége az embernek, hogy használni tudja a komplikált gépeket és' motorokat.. Ez nem felel meg a valóságnak, mert fizikai munkára akkor is szükség íesz. A munkának ezenkívül lélektani jelentősége is van. Csiszolja az émberek erkölcsi fejlődését, erősíti a diákok kollektív érzését, a barátok iránti szeretetet és végül mélyíti a szolgálatkészséget. A munkafolyamatban nagy mértékben fejlődik a tanulók felelősségérzete, valamint viszonya a munkához. Megtanulja becsülni a munkásokat és parasztokat. Az a gyerek, amelyik részt vett a körülötte álló tárgyak készítésében, igyekezni is fog megbecsülni őket. A munka sokszor hozzájárul ahhoz, hogy az ún. javíthatatlan tanulók jellemét is megváltoztatja. Erre példa iskolánk harmadik osztályos tanulói, akik a múltban javíthatatlanoknak bizonyultak. Rossz magaviseletük és tanulmányi eredményük volt. Az első, hosszantartó termelési gyakorlat után mintha kicserélték volna őket. Megjavult a tanulmányi eredményük, "és az egymáshoz való viszonyuk. Jelenleg a legszilárdabb kollektívát alkotják. E kollektíva kialakulásában nagy szerepet játszott a gyakorlatot vezető tanár is. A felsorolt tényekből láthatjuk, hogy a mérsékelt fizikai munka egyáltalán nem árt ifjúságunknak. Ezért fölösleges minden aggódás, a gyerekek brigádmunkára, esetleg termelési gyakorlatra mennek. Kertész Pál, Lelesz. MUNKASIRODALOM Keik o Tanulóknak testi munkát végezni ÜJ SZÖ 2 * 1960. március 7.