Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-03 / 62. szám, csütörtök

A Szlovák Nemzeti Színház jubileumi ünnepségei A Színművészek Szövetségének nyilatkozata • A hivatásos szlovák színművészet hazánk felszabadításának jubileumi 15. évében jelentős évfordulót ünnepel. A bratislavai Szlovák Nemzeti Színház, az első hivatásos szlovák színtársulatként a cseh színművészek testvéri segítségével 40 évvel ezelőtt - 1920 március 1-én - kezdte meg tevékenységét. A szlovákiai színházakban ez alka­lomból kedden, március 1-én díszelő­adások voltak, a jubiláló Szlovák­Nemzeti Színházban pedig megkez­dődött a legkiválóbb opera- és drá­maelőadások 10 napos szemléje. A Szlovák Nemzeti Színház opera­házának első előadása előtt Andrej Bagar nemzeti művész, a Szlovák Színművészek Szövetségének elnöke felolvasta a szövetség nyilatkozatát. Ez alkalomból a Matador n. v. dol­gozóinak képviselői, akik ezen előadás fölött védnökséget vállaltak, jókíván­ságaikat fejezték kí a jubiláló első szlovák színháznak. Azután, ugyanúgy mint 40 évvel ez­előtt felhangzott a Szlovák Nemzeti Színházban Smetana „Csók" című ope­rájának gyönyörű dallama. Az előadá­son Oldŕich Spisar, a prágai Nemzeti Színház operaegyüttesének szólóéne­kese vendégszerepelt. Fellépése jel­képesen kifejezésre juttatta azt az önzetlen segítséget, melyet a cseh színművészek nyújtottak a kezdő szlovák színművészetnek, s egyben a cseh és a szlovák színművészet együttműködését, testvéri szövetségét jelképezte. ' A Szlovák Nemzeti Színház drámai együttese jubileumi előadásának szemléjét a P. O. Hviezdoslav Szín­házban Palárik „Inkognito" című da­rabjával kezdte meg. Az előadás fe­lett, melynek megkezdése előtt Hana Meličkova érdemes művésznő felol­vosta a Szlovák Színművészek Szö­vetségének nyilatkozatát, a bratislavai Elektrotechnikai Üzem dolgozói vál­laltak védnökséget. A kassai Állami Színházban kedden ünnepélyes gyűlést. tartottak, melyen Julius Žborovjan dramaturg mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az első szlovák szó színpadról 1920-ban Kas­sán hangzott el. Egyben rámutatott arra, mily nagyot fejlődött az elmúlt 40 év alatt a szlovákiai színművészet, ami Kelet-Szlovákiában öt állandó színtársulat létesítésében nyilvánult meg. A kassai Állami Színházban este Tajovský „Ha az asszony tartja kezé­ben a gyeplőt" című darabjának díszelőadása volt. A Spisšká Nová Ves-i Kerületi Szín­ház a szlovák színművészet ünnepe alkalmából Július Zeyer „Régi histó­ria" című színdarabját mutatta be díszelőadás keretében. A nyilatkozat szövegét a prágai Nemžeti Színházban a plzenn a brnói és az ostravai színházakban is felol­vasták.' Közöljük a nyilatkozat lénye­ges részét: „A szlovák hivatásos színház megnyi­tása alkalmából Ivan Kraskov nemzeti művész a kővetkezőt mondot'.a: — Šok szép színházat láttam, kiváló szí­nészeket, énekesnőket hallottam. Ezek a színházak azonban idegenek vol­tak számomra. Lelkemben egy álomkép élt, szomorú álom melynek teljesülését nem reméltem. A drámai művészet nagy székesegyházáról álmodoztam, melyben a művész ihlettől áthatva anyanyelvemen beszél, hallottam az énekesnő hangját, aki Homérosz sellőire emlékeztető bűvös hatással énekel lágy zengésű anyanyel­vünkön. Ez az álom — mpst teljesül: Szlovák Nemzeti Színházunk ván. Azóta 40 év telt el és Szlovákiában már nem egy, hanem 14 színház és 23 együttes működik. Teljesült a szlovák ha­zafiak álma, akik akkor, amikor nem vol­tunk szabadok, amikor nemzeti és szo­ciális elnyomatásban éltünk, műkedvelők színielőadásain ébresztgették szabadság­vágyunkat, s a demokratikus gondolatot ts szociális jogok érvényesítésére buzdítot­tak bennünket. Hálával tartozunk mindazoknak, akik gyakran csaknem puszta kézzel, de nagy áldozatkészséggel, lelkesedéssel tevékeny­kedtek drámai művészetünk, nagyszabású építésén. Hálával tartozunk sok-sok cseh színművésznek is, akik nemcsak művé­szetükkel és tapasztalataikkal, hanem a szívből jövő szeretet érzésével segítet­ték a Szlovák Nemzeti Színház első lé­péseit. Mi szlovák színművészek teljes mér­tékben tudatosítjuk, hogy szabad életünk 15 éve a szlovák színművészet hatalmas fejlődésének, páratlan alkotó sikereinek ideje volt. A drámaírók és színművé­szeti dolgozók mostani nemzedéke az új társadalom építőinek első soraiban akar állni, és aktívan részt akar venni a szo­cialista ember kialakításában. Ä Bolgár Népköztársaság új nagykövete Prágában Gero Bojcsev Grozev, a Bolgár i Népköztársaság új rendkívüli és meghatalmazott, nagykövete' kedden Prágába érkezeit. Az új nagykövetet Oldŕich Šícha, a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnökének he­lyettese, Aszen Takov, a Bolgár Nép­köztársaság prágai ügyvivője és a nagykövetség tagjai fogadták. KULTURÁLIS ÉLETÜNK NAGY VESZTESÉGE Csehszlovákia új jugoszláviai nagykövete (ČTK) - A köztársasági elnök dr. Bedŕich Švestkát kinevezte a Cseh­szlovák Köztársaság jugoszláviai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követévé. Egyidejűleg dr. Vilém Pit­hartot, Csehszlovákia eddigi jugoszlá­viai nagykövetét felmentette e funk­ciója alól és más feladatokkal bízta meg. Csehszlovák kormányküldöttség utazott Guineába (ČTK) - A Guineai Köztársaság fővárosában, Konakrában rendezett csehszlovák ipari kiállítás megnyitá­sán résztvevő csehszlovák kormány­küldöttség Josef Rejtmaier nehézgép­ipari miniszter vezetésével kedden március 1-én Prágából Guineába utazott. A küldöttségtől Václav Dávid kül­ügyminiszter és Alois Hloch, a kül­kereskedelmi miniszter helyettese búcsúzott a ruzyni repülőtéren. Tuniszi gazdasági küldöttség Prágában (ČTK) — E napokban többtagú tuniszi gazdasági küldöttség érkezett hazánkba, hogy Tunisz iparosításával kapcsolatos kölcsönös együttműködésünkről, valamint tudományos-műszaki együttműködésünk további fejlesztésének lehetőségéről tá­jékozódjék. A küldöttséget Behir ben Njima, a köz­lekedésügyi és ipari miniszter kabinet­főnöke vezeti. A küldöttség tagjai Tunisz jelentős gazdasáfli és politikai képviselői. A küldöttség csehszlovákiai tartózkodása alatt ellátogat néhány morvaországi ipari és mezőgazdasági üzembe s külkeres­kedelmi dolgozóinkkal beruházási beren­dezések, valamint beruházási jellegű áru­cikkek, közlekedési eszközök stb. szállítá­sának lehetőségeiről fog tárgyalni. Novotný elvtárs beszéde » fFolvtatá* a7 1 oldalról) tékben helyes az, hogy szövetkeze­teink figyelmüket • a mezőgazdasági föld belterjes kihasználására, ele­gendő talajnedvesség, trágya és komposzt biztosítására fordítják, mert ez a feltétele a növénytermesz­tés fejlesztésének s elsősorban pe­dig mind mennyiségileg, mind mi­nőségileg megfelelő takarmányalap biztosításának. Önök önsegéllyel 375 590 korona értékű talajjavítási munkát végez­tek el. Megmondhatom önöknek, hogy 1959-ben a 44 500 hektár talajjaví­tásra fordított 356 millió koronás be­ruházáson kívül az egész Csehszlo­vák Köztársaságban a szövetkezetek eszközeiből a szövetkezeti tagok sa­ját kezdeményezésükkel és munká­jukkal csaknem 50 millió korona ér­tékű munkát végeztek el. A har­madik ötéves tervben 4 milliárd 300 •millió korona értékű talajjavítási munkát végzünk és\ 354 ezer hektár földet hozunk rendbe. Számolunk az­zal, hogy e munkálatok több mint 70 százaléka az állami beruházási építkezés keretében valósul meg, a fennmaradó részt pedig az egységes földművesszövetkezetek végzik el, emellett az állam dotációkkal és szubvenciókkal támogatja őket. fgy kapcsolódik egybe az állam és a munkásosztály segítsége a szövet­kezeti tagok kezdeményezésével az egész dolgozó nép javára. Az a tény, hogy önök figyelmet szenteltek a takarmánvalap bizto­sításának, főként a tejes-viaszos érésű kukorica silózásának, enyhítet­te az aszály következményeit, melyek tavaly megmutatkoztak a burgonya­és a cukorrépahozamokban. Ezért nagyobb már ma a i száz hektárra számított szarvasmarha- és sertés­állományuk az 19S0-as évre vállalt kötelezettségnél s ezért teljesíthet­ték az állattenyésztési termékek te­rén beadásaikat januárban és feb­ruárban. Azzal, hogy tavaly a mező­gazdasági föld minden egyes hek­tárjára számítva több mint 220 kg húst és 945 liter tejet termeltek s az átlagos tejhozam egy tehénre szá­mítva 2325 liter tejet tesz ki, meg­mutatják, mily nagy lehetőségeink rejlenek még a mezőgazdasági ter­melésben. Ezt bizonyítják egyes to­vábbi egységes földművesszövetkeze­tek is, amelyek még ezt áz átlagot is jóval túlszárnyalják. Az önök tavalyi eredményei jók, jóllehet úgy vélem, hogy több marhahúst termelhettek volna. Ez nemcsak önökre vonatko­zik, hanem valamennyi szövetkezet­re, mert azt akarjuk, hogy a ser­téshús mellett egységes földműves­szövetkezeteink és állami gazdasá­gaink nagyobb figyelmet fordítsanak a szarvasmarha tenyésztésére. Szövetkezeteink ma komolyan fon­tolóra veszik a gépek jobb kihasz­nálásának lehetőségeit is, hogy mun­kaerőt takarítsanak meg a közös termelésben. Ezért üdvözöljük és tá­mogatjuk ama szövetkezetek törek­véseit, amelyek e lehetőséget a szomszédos községek szövetkezetei­vel való egyesülésben keresik. He­lyes a nagyobb termelési területek létrehozása, de emellett a 400 — 500 hektár területtel rendelkező gazda­ságokat alapvető egységeknek tart­juk. Ezt megerősítik az ekkora és ennél nagyobb földterületeken mű­ködő szövetkezetek termelési és gazdasági eredményei. A szövetkeze­tek eme törekvése, amely kölcsönö­sen, önkéntes alapon valósul meg, érthetően befolyásolja az EFSZ-ek további szilárdulásának távlatait is, megjavítja gazdasági eredményeiket és növeli a szövetkezetek és a szö­vetkezeti tagok gazdagságát. Mélyrehatóbban és nagyobb kö­rültekintéssel kell kidolgozni nem­csak a termelési terveket, hanem falvaink egész további felépítését is. Az olyan kérdéseket kell szem előtt tartani mint a társadalmi élet jövő fejlődése, a lakásépítés, amelynek meg kell felelnie majd a mezőgazda­sági nagyüzemi termelés magas szín­vonalának, valamint, hogyan fogjuk falvainkat tovább kiépíteni, hogy fel­építésük megfeleljen a falu új, szo­cialista életének. E kérdésben hama­rosan meg kell szólalniok építésze­inknek és építész mérnökeinknek. Remélem, hogy szavukat hallatják majd az új járási nemzeti bizottsá­gok is. Fokozatosan tökéletesítjük a me­zőgazdasági termelés irányítását és szervezését is. A szövetkezetekben, az állami gazdaságokban és gépállo­másokon a közös nagyüzemi termelés bevált elnökei, gépesítői, szakembe­rei, szervezői növekedtek fel. Isko­láinkban alapvető ismereteket és mű­veltséget adtunk az agronómusok, zootechnikusok és egyéb műszaki dol­gozók ezreinek. Tanfolyamokat szer­veztünk a szövetkezeti tagok számá­ra. Ez azonban nem elegendő. Ezért ma a szövetkezetekbe, a falvakra, a helyi nemzeti bizottságokba több ezer új szakember és bevált funk­cionárius megy, akiknek az a fel­adatuk, hogy a szövetkezeti tagok­kal együtt megoldják és biztosítsák a mezőgazdasági nagyüzemi terme­lés feladatainak teljesítését. Természetesen látnunk kell, hogy a sikeres munkának a szövetkezetben épp úgy, mint az egész faluban, az a feltétele, hogy jó kollektíva alakul­jon ki az egész szövetkezetben, a szövetkezet tagjainak aktivitása és kezdeményezése magas fokra emel­kedjék és hogy érvényesüljön aka­ratuk a szövetkezet és a falu életé­ben. Ez különösen ma fontos, amikor az új területi és közigazgatási intéz­kedésekhez fogunk, amelyek vala­mennyi nemzeti bizottságunknak le­hetővé teszik, hogy mint választott szervek sokkal nagyobb mértékben érvényesítsék befolyásukat a kerület, a járás, a város és 1 a falu életére. Általában tudatosítanunk kell, elv­társak és barátaink, hogy az idén hazánk szovjet hadsereg által való felszabadítása 15. évfordulójának ju­biláris évében olyan fontos politikai intézkedéseket valósítunk meg, ame­lyek jövő szocialista társadalmunk és mindnyájunk számára nagy jelen­tőségűek lesznek. Segítséget nyúj­tanak nekünk abban, hogy megte­remtsük a gazdaság magas fejlett­ségi fokából és a nép műveltségének magas színvonalából adódó anyagi és kulturális élet sokoldalúan gazdag feltételeit. Társadalmunknak eme fejlődésében jelentős szerepet ját­szanak a szövetkezetek, amelyek né­pünk szükségletei jelentős részének kielégítéséről gondoskodnak. * * * Ezt a néhány szót akartam önök­nek mondani, elvtársak. Az ezt kö­vető beszélgetés során bizonyára to­vábbi kérdésekről is fogunk beszél­ni. Még egyszer köszönetemet feje­zem ki önöknek és kérem, adják át szívélyes üdvözleteinket járásuk va­lamennyi szövetkezeti tagjának és dolgozójának. Mély megrendüléssel vettük a hírt, hogy František Hečko, az SZLKP Központi Bizottságának póttagja, a jelenkori szlovák széppróza legkivá­lóbb művelője kedden éjszaka mar­tini otthonában hirtelen elhunyt. A munkaérdemrendes és 1952-ben államdíjjal kitüntetett művészt al­kotó ereje teljében, 53 esztendős korában ragadta el körünkből a halál. Korai elhunyta pótolhatatlan veszteséget jelent hazánk kulturá­lis életének. František Hečko a Trnava melletti Suchá nad Parnouban született' és nehéz körülmények közt élte le if­júságát. Mint Peter Jilemnický és Fraňo Kráľ kortársa, versekkel és kisebb prózaírásokkal kezdte pályá­ját. Első könyvében, a Kivándorlók című verseskötetében fájdalmas sza­vakkal panaszolja el, hogy a szlovák nép fiainak ezerszámra kell elhagy­niok hazájukat, mert itt nem talál­nak megélhetést. Az ún. szlovák ál­lam idején kiadott Igazi deleken című verseskönyvét az a szülőföld iránti mély szeretet hatja át, amely későbbi műveiben is mindig költői szépséggel cseng fel. A megpróbál­tatásnak nehéz éveiben nem csábí­tották el a fasizmus hazug jelsza­vai, hazaszeretete nem tűrt semmi­féle visszaélést a nép és a szülőföld fogalmával. A szlovák nép felszabadulása Heč­ko alkotó tevékenységén is mély nyomokat hagyott. 1946-ban megje­lent Szláv versek című kötetében felsorakozik azok közé, akik ihletett szóval megéneklik a német és a ha­zai fasizmus ellen vívott felszaba­dító harc nagyságát. Kora ifjúságá­tól állandóan szoros kapcsolatban ál­lott a néppel és ez a benső kapcso­lat ismertette meg vele, hogy ez az ország csak akkor lesz a dolgozó ember igazi otthona, ha kormány­zása a nép kezébe kerül. Első re­gényében, a Vörös bor-ban tekintete még a múltba fordul, az 1951-ben Falu a hegyek közt címmel megje­lent új regényében azonban már a szlovák haza jelenét festi meg és fényesen kitáruló jövőjét villantja fel. A szlovák nép felszabadulásá­nak nagy élményéről ez az első iga­zán nagyszabású prózaírás, melyben az olvasó a felszabadult országban folyó társadalmi változásokról át­fogó, mélyen átélt és hitelesen áb­rázolt jelentést kap. Ezekben az esztendőkben már nem álltak rejtve Hečko'előtt a társadalmi küzdelem mozgatói és rúgói; a marxizmus­leninizmus elmélete megsegítette abban, hogy világosan rámutasson az osztályharc könyörtelen következe­tességére és törvényszerűségére. Hečkónak sikerült mesterien ábrá­zolnia azt is, hogyan tűntette el a terjedő ipar a szlovák falu nyomo­rát és hogyan fordult egyenesbe az egységes földmüvesszövetkezet meg­alakításával és a kulákok uralmá­nak megszűnésével a hegyek közti falu élete. . František Hečko különösen az ember belső világának mesteri raj­zában mutatkozott nagy művésznek. Jellemrajzaiban és tájleírásaiban a legjobb szlovák hagyományokra, Ku-' kučin, Timrava és Tajovský művé­szetére s ugyanakkor a legnagyobb orosz írókra, Turganyevre, Tolsztoj­ra, Gorkijra, Csehovra és Solohov­ra támaszkodott., Hangja irányzatos és ugyanakkor szenvedélyes is. Irányzatossága segítette abban, hogy az osztályellenséget hitelesen és torzítások nélkül fesse le, szenve­délyessége meg abban, hogy hite meggyőzően, nem pedig szólamokban, plakátízü képekben kerüljön kifeje­zésre. Hečko egy évtizeddel ezelőtt a Szovjetunióban járt és útijegyzetei­ben művészi erővel ragadta meg a szovjet élet viharos fejlődését, és értő szemmel kísérte, hogyan emel­kedik a szovjet nép kulturális szín­vonala, hogyan törődnek a Szovjet­unióban a tudomány és a művészet felvirágoztatásával. Csonka volna ez a kegyeletes meg­emlékezésünk, ha nem említenénk meg, hogy azok. közé az írók közé tartozott, akik nem őrzik féltéke­nyen sikerük titkát, hanem arra tö­rekszenek, hogy a fiatalabbak, az új nemzedék írói is megismerjék ta­pasztalataikat. Nemcsak személyesen vezetett és tanácsolt, de Versektől a regényig című müvével is a segí­tés szándékát szolgálta. Ebben a könyvében is arról vallott, hogy jól kell ismernie a szocialista írónak az életet, tudnia kell megmagyarázni bőségét a marxizmus-leninizmus megismerése alapján, és mennyire kell ebben támaszkodnia a szlovák és a világirodalom klasszikusainak realista művészetére s a szovjet iro­dalom szocialista eszmeiségére. Utolsó művében, a Szent sötétség­ben — egy készülő regénytrilógia első kötetében — a felszabadulás előtti eseményeket ecsetelte a dol­gok gyökeréig hatoló elemző erővel és kiváló jellemfestő erővel. Az elhunyt író műveit köztársasá­gunk határain túl is nagyra becsül­ték, elsősorban a Falu a hegyek közt és a Vörös bor című regényeit, amelyek Jilemnicky művei mellett rangossá tették a jelenkori szocia­lista-realista szlovák szépprózát. František Hečko halála nemcsak a szlovák nép nagy vesztesége, ha­nem a miénk is, akik különösen nagyra értékeljük, hogy oly pártosan és bátran szállt síkra mindenkor népeink igaz barátsága és testvéri­sége mellett. EGRI VIKTOR I Csehszlovák Tudományos Műszaki íőrsosíg Központi Tanácsának te'ies i'ése (CTK) — A Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság Központi Tanácsa a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács prágai épUle téliek nagytermében kedden és szerdán tartotta III. teljes ülését, melyen a fő oeszámolőt Václav Ouzký miniszter, az Ál­lami Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke adta elő és bevezetőül az 1059. évi nép­gazdasági terv teljesítésének kérdésével foglalkozott. Ezzel kapcsolatosan rámu­tatott az ésszerűsítek és újítók mozgalmának fellendítésére. Hangsúlyozta to­vábbá, hogy a harmadik ötéves tervben foglalt fő gazdasági feladatok teljesíté­sének feltételeként egész népgazdaságunkban a műszaki fejlesztés következetes biztosítását kell tekinteni. Ouzký miniszter azután a tervben elő­irányzott mintaüzemek és kisüzemek épí­tésének kérdésével foglalkozott. Ezek a munkahelyek az új műszaki ismeretek terjesztésének gócpontjai és a hasonló termeléssel foglalkozó többi üzemek szá­mára szükséges szakemberek iskolái lesz­nek. A vitában, mely a műszaki fejlesztés problémáira, a haladó irányzatú techno­lógia meghonosítására s a munka meg­javítására összpontosult, Václav Pašek, a KSZT titkára is felszólalt. Hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Tudományos Műszaki •Társaság üzemi tagozatainak nemcsak a műszaki jellegű problémákat kell bátran megoldaniok s a termelésben a haladó irányzatokat kiharcolniok, hanem egyben az ésszerüsítőknek, feltalálóknak és újí­tóknak hathatós segítséget kell nyújta­niok. Az e téren végzett jó munka pél­dájaként a Tatra vagongyárban működő üzemi tagozat munkájáról tett említést. Ez a tagozat kidolgozta a vagongyártás világtechnikai színvonalának a Tatra va­gongyár termelési színvonalához viszo­nyított áttekintését s ez az összehason­lítás ; 29 témafeladatot eredményezett. Václav Pašek, a KSZT titkára beszámo­lója további részében az ülés résztvevői­nek figyelmét a szakképzettség növelése problémájára irányította és hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést az adott ipari ágazat, vállalat és üzem műszaki fejlesztésével összhangban kell megoldanunk. Hangsú­lyozta, hogy a társaság tagozatainak részt kell venniök a termelési-műszaki propaganda egységes tervének kidolgozá­sában és szükséges, hpgy e terv alapja a dolgozók' eddigi szakképzettségének elemzése legyen, továbbá meg kell fe­lelnie azoknak a feladatoknak, melyek biz­tosításáról az adott vállalat a harmadik ötéves terv éveiben gondoskodik. A teljes ülésen hozott határozat kitűz­te a társaság valamennyi tagozatai szer­veinek .idei alapvető feladatait, és nép­gazdaságfejlesztési harmadik ötéves ter­vünk idejére vonatkozó távlatait is. Az élvonalban küzdünk a gyermekbénulás ellen (ČTK) — Hazánk egészségügyi dolgo­zói március végén nagyszabású akciót kezdenek a gyermekbénulás teljes mér­vű kiküszöbölése érdekében. Ezen akció keretében mintegy kétmillió gyermeket az Albert B. Sabin tudós által feltalált vakcinával oltanak be. A Csehszlovák Rádió külföldi adása telefonbeszélgetést folytatott az említett szérum feltaláló­jával és az iránt érdeklődött, mi a né­zete a gyermekbénulás elleni küzdelem csehszlovákiai, programjáról, melyről ha­zánkban tett múlt évi látogatása alkal­mával meggyőződött. Sabin tanár töb­bek közt a következőket válaszolta: Tudtommal Csehszlovákián kívül csak a Szovjetunióban és Magyarországon vég­zik a gyermekbénulás elleni oltást ilyen rendszeresen. Az Egyesült Államokban és további országokban még nem jutottak el e fejlődési fokig, de már .szintén lé­péseket tesznek, ennek érdekében. Mind­nyájan a legnagyobb érdeklődéssel kö­vetjük Csehszlovákia és az általam em­lített további országok e téren végzett úttórö munkáját. Minden valószínűség ar­ra mutat, hogy ezek az országok lesz­nek az elsők a világon, melyek a gyer­mekbénulást teljes mértékben felszámol­ják." ÚJ SZÖ 2 * 1960. máreius 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom