Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-02 / 61. szám, szerda

A szocializmus építésének vezető ereje llTazánk felszabadulásának 15. évfordulójához közeledünk. A szovjet hadsereg segítségével elnyert szabadságunk kivívása óta nagy utat tettünk meg népi demokráciánk fejlesztése terén. Elérkeztünk a szocialista építés befejezésének időszakába, melyből majd fokozatosan áttérünk a kommunista társadalom építésére. Pártunk büszkén értékeli eddigi működésének eredményeit, melynek során vezető szerepe megszilárdult, politikáját a széles tömegek magukévá tették és a dolgozók aktivitása és alkotó kezdeményezése kibontakozott. A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, januári ülésén hozott határozatok valóra váltása elsősorban a párt vezető szerepének további megszilárdítását feltételezi, mert pártunk azt a társadalmi erőt képviseli, mely nélkül a szocialista demokrácia el sem képzelhető. Vezető szerepét nemcsak az a körülmény biztosítja, hogy soraiban a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a többi dolgozó rétegek legjobbjait egyesíti, hogy ismeri a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit és ezeket az adott feltételek közepette helyesen kihasználja, hogy szilárdan szervezett társadalmi erőt képez, hanem elsősorban az a tény, hogy a dolgozó tömegek bizalmát és. támogatását élvezi és a dolgozó nép vezető szerepét elismeri. Előre vezető utunkon pártunk vezető szerepének fontos részét képezi a szocialista demokrácia elmélyítésének tervszerű és az általános társadalmi fejlődésnek megfelelő irányítása. A szocialista demokrácia fokozatos kiépítéséről pártunk már a hazánk felszabadítását követő időszakban is gondoskodott. A dolgozók befolyása a nemzetgyűlés működésére 1946 után rezolúciók és küldöttségek útján egyre erősbödött; az új államhatalom népi jellege a nemzeti bizottságok összetételében és munkájában is megmutatkozik. A nemzeti bizottságok már a felszabadulás után saját hatáskörükben megtisztították a közéletet a kollaboráns és ellenséges elemektől, helyrehozták a háborús károkat, felosztották a nagybirtokokat stb. Az államosított üzemekben a szakszervezetek segítségével a termelés irányításában is egyre több dolgozó vett részt. A közélet gyorsabb ütemű demokratizálódását 1948-ig a burzsoázia ellenforradalmi tevékenysége gátolta. Pártunk vezető szerepe éppen a burzsoázia leleplezéséért és a hatalmi kérdés végleges eldöntéséért folytatott osztályharc során lett egyre szilárdabb. Csehszlovákia Kommunista Pártja a tömegeket megnyerte politikája számára, és ez a tény mindenki előtt nyilvánvaló lett 1948 februárjában, amikor a nemzeti és demokratikus forradalom átnőtt a szocialista forradalomba és a proletárdiktatúra végleg győzött köztársaságunkban. A FEBRUÁRI NAPOKBAN, és a rákövetkező hónapokban megmutatkozott a pártunk által vezetett dolgozó tömegek forradalmi aktivitása. A Nemzeti Front akciós bizottságai a kommunisták vezetésével megtisztították az államigazgatást, az üzemeket és a társadalmi intézményeket a reakciós elemektől és biztosították a forradalmi változások és a szocialista demokrácia továbbfejlődését. Az 1948 —1949-es években végrehajtott területi rendezés, melynek során kerületek és kisebb területű járások alakultak, szintén ezt a célt szolgálta. A kerületek a központosított proletárhatalom támaszpontjai lettek és a kisebb járások megkönnyítették helyi viszonylatban a munkások és dolgozó parasztság szövetségének megszilárdítását. A továbbfejlődés során a nemzeti bizottságok kiépítésével és működésük megjavításával újabb lehetőségek nyíltak a dolgozóknak az állam és a gazdaság igazgatásában és irányításában való szélesebbkörű részvételére. A nemzeti bizottságok közelebb kerültek a dolgozókhoz. A demokratikus centralizmus és a kettős alárendeltség elvének megvalósításával a nemzeti bizottságok az államhatalomnak valóban népi szerveivé váltak, melyeket a nép választ, ellenőriz, és melyek a népnek tartoznak felelősséggel. A választások előkészítése, végrehajtása és eredményei fényes bizonyságát adták a párt által vezetett széles tömegek aktivitásának és a szocialista állam egyre jobban fejlődő demokratizálódásának. A nemzeti bizottságok működését a különböző albizottságokban tevékenykedő dolgozók munkája kezdte jellemezni, akik a bürokratikus munkamódszerek helyébe az önkéntes, felelősségteljes és öntudatos munkavállalást helyezték. Ugyanakkor pártunk vezetésével az igazságügyi szervezet is demokratizálódott. A népbírókból és hivatásos bírókbői összetett tanácsok, melyekben a népbírók rendelkezési joga teljesen egyenrangú lett, majd a bírók megválasztása, biztosították bíróságaink helyes szocialista irányú működését és a szocialista törvényesség elvének betartását. SZLOVÁKIA IPAROSÍTÁSA egyben a nemzetiségi kérdés legdemokratikusabb megoldását is magában foglalja. A Szlovák Nemzeti Tanács a Megbízottak Testületével és a nemzeti bizottságokkal együtt a szlovák nemzet egyenrangúságának kifejezői. A lenini nemzetiségi politika elvei alapján megoldottuk az itt élő nemzetiségek teljes egyenjogúságát is; köztársaságunk minden polgárának egyenlő lehetőségei vannak arra, hogy a központi államszervek, a nemzeti bizottságok és társadalmi szervezetek útján részt vegyen az állam és a népgazdaság vezetésében és irányításában. A gazdasági irányítás és a tervgazdálkodás demokratizálódása terén pártunk mindig nagy súlyt fektetett arra, hogy dolgozóink kihasználják mindazon lehetőségeket, melyeket e téren a szakszervezetek nyújtanak. A szakszervezetek egyre növekvő hatáskörén belül a dolgozók közvetlen befolyást gyakoroltak és gyakorolhatnak a gazdaság irányítására, fokozzák politikai és gazdasági érdekeltségüket, valamint a termelési feladatok elvégzésével egybekötött felelősségtudatukat is. Nagyjában ennek köszönhetjük elért eredményeinket, melyek kapcsán Novotný elvtárs januári beszámolójában megállapította, hogy ipari termelésünknek második ötéves tervünk szerint az öt év alatt 54 százalékkal kell növekednie, de viszont „ha munkánkat olyan sikeresen végezzük mint eddig, akkor számíthatunk arra, hogy az eredeti ötéves tervben feltételezett termelési szintet kb. 1960. április vége felé elérjük és az év végéig az ipari termelés az 1955-ös évhez viszonyítva 64 százalékkal nagyobb lesz." DOLGOZÓ NÉPÜNK pártunk bölcs vezetésével a felszabadulás óta magas politikai öntudatosságról tett tanúságot. Erre vonatkozólag elegendő rámutatni arra a tényre, hogy a nemzeti bizottságokra vonatkozó törvényjavaslat nyilvános megvitatása során 63 ezer gyűlésen 2 735 000 dolgozó vett részt és közel 279 000 javaslatot és hozzászólást terjesztettek fel pártunk Központi Bizottsáqához. 1957-ben a szocializmus építésével foglalkozó nyilvános vita során pártunk Központi Bizottságának levelére már közel fél millió indítvány érkezett be. 1958 őszén az életszínvonal emelésével foglalkozó Központi Bizottsági határozatok megvitatásában már négy millió dolgozó vett részt, és a kötelezettségek és indítványok ezrei bizonyították szocialista demokráciánk legyőzhetetlen erejét. Pártunk e nyilvános vitákon tanította és tanítja a tömegeket és tanul tőlük; a dolgozókat annak a ténynek felismeréséhez vezette és vezeti, hogy szocialista államunk és szervezett gazdaságunk irányítását saját tapasztalataik alapján tanulják meg legjobban. A fejlődés mai szakában elértünk ahhoz a ponthoz, hogy az államigazgatás hatáskörébe eső tevékenység egyes ágazatai fokozatosan a társadalmi szervezetek hatáskörébe mennek át. így pl. a betegbiztosítás és nyugdíjazás ügyköre, a munka biztonságát, a munkaviszonyokból eredő kérdések megoldását érintő ügyek, a? állami tulajdon ellen irányuló kisebb vétségek fegyelmi eljárással való elintézése stb. E RÖVID ÁTTEKINTÉSBŐL is kitűnik, hogy szocialista társadalmunk továbbfejlődésének szempontjából pártunk vezető szerepének további megszilárdítása mérhetetlen fontosságú. Pártunk politikáját a szocialista építés befejezésének időszakában, melyet a dolgozó tömegek magukévá tették, a XI. pártkongreszszus által kitűzött feladatok tartalmazzák: a termelő viszonyok terén ki kell vívni a szocialista szövetkezeti termelés győzelmét a mezőgazdaságban. El kell távolítanunk az antagonisztikus osztályok maradványait. Tovább kell fejleszteni a termelőerőket a legmagasabb fokú technika alapján, fokoznunk kell a munka termelékenységét és ezúton kell biztosítanunk az életszínvonal állandó emelkedését. A gazdasági alap fejlődésével párhuzamosan minden irányban el kell mélyíteni szocialista demokráciánkat és e célból fokoznunk kell a dolgozók tevékeny részvételét az állam igazgatásában és a gazdaság irányításában. Végül a marxi-íenini tanítás szellemében meg kell szilárdítanunk népünk erkölcs-politikai egységét és be kell fejeznünk a kulturális forradalmat. E feladatokat a párt vezető szerepe nélkül nem lehet megoldani. Nem elég ugyanis a feladatokat kitűzni. A megoldásukat szolgáló legmegfelelőbb eszközöket is meg kell találni. Az e célra vezető eszközöket és módszereket, a Szovjetunió és a népi demokratikus államok tapasztalatait felhasználva, pártunk meg is találta. A következő célra vezető irányelvek megvalósításáról van szó: az államigazgatást még közelebb visszük a termeléshez, tehát oda, ahol végső fokon dől el a szocialista építés eredményessége. A dolgozó tömegeknek saját tapasztalataikból kell tanulniuk és e tapasztalatokat általánosítva kell megvalósítaniuk. A doloozókat az állam közvetlen iaazpatásába és a gazdaság vezetésébe mép fokozottabb mértékben kell bekapcsolni. A dolgozóknak az állam igazgatásába való bekapcsolódását elsősorban a nemzeti bizottságok és szerveik útján valósítjuk meg és a szocialista állam tevékenvségének egyes részeit a dolgozók összefogó társadalmi szervezeteire fokozatosan átruházzuk. Ezen irányelveknek a gyakorlatba való átvitelét tartalmazzák az új területi felosztás és a megvalósítására irányuló intézkedések, melyeket Novotný elvtárs beszámolója alapján a CSKP Központi Bizottsága ez év január 13-án elhatározott. PÁRTUNK VEZETŐ SZEREPE természetesen nem merül ki a határozatok és intézkedések meghozatalában és ellenőrzésében, hanem elsősorban abban, hogy a párt tagjai egységben, magas politikai öntudattal és a párt iránti teljes odaadással élenjárnak és vezetik a dolgozókat a párt politikájának megvalósításáért vívott küzdelemben. Pártunk csak azért rendelhetett el ilyen nagy horderejű intézkedéseket, melyek néhány rövid hónap leforgása alatt biztosítják a folyamatos, de gyors áttérést az új területi felosztásra, a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének fokozását, a harmadik ötéves terv feltételeinek megvalósítását, mert a párt minden tagja helyesen értékeli e határozatok horderejét és személyes példamutatással mozgósítja a dolgozókat a szocialista építés befejezésével egybekötött gazdasági és kulturális feladatok elvégzésére. Pártunk azért tűzhette ki a szocialista építés befejezésének közeli célját, mert vezetésével a dolgozó tömegek aktivitása egyre növekszik és bekapcsolódásuk az államigazgatásba és a gazdaság irányításába állandóan fokozódik. Mindebből az tűnik ki, hogy az űj feladatok elvégzése végeredményben odairányul, hogy a dolgozók fokozatosan átvegyék a közügyek és a népgazdaság irányítását és igazgatását, más szóval a szocialista demokrácia további elmélyítése a szocialista és kommunista társadalom építésének elválaszthatatlan tartozékát képezik. A szocialista demokrácia kiépítése gyakorlati iskolája a dolgozóknak, melyben szakképzettséget nyernek a közügyek vezetéséhez és a gazdaság magasfokú irányításához. E fejlődés logikus következménye lesz az államnak, mint az osztályuralom szervezetének elhalása és az osztály nélküli társadalom közügyeinek kommunista önkormányzat útján való irányítása. A végcél elérését csak egy társadalmi erő biztosítja és ez az" erő a kommunista párt, mely az egész dolgozó népet egységbe kovácsolja, a pártfegyelemnek megfelelő önkéntes és öntudatos fegyelemre tanítja és tervszerűen olyan önkormányzati szervezetet fejleszt ki, amely majd az államszervek működését fokozatosan átveheti. A KOMMUNISTA TÁRSADALOM eszményképe tehát a közei jövő realitásává vált. A marxi-lenini elmélet gyakorlati megvalósítását a dolgozó tömegek közös öntudatos alkotó munkája végzi el. E hatalmas új világot és jobb életet teremtő munka irányát, ütemét, szervezését és részeredményeit a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit ismerő és felismerő pártunk szabja meg, mely csak a dolgoző nép érdekeit tartva szem előtt, biztos kézzel vezet bennünket az egyre közelebb kerülő végcél felé. VIETOR MÁRTON LZ ÚJ Sžó A szocialista munkabrigád címért Amióta megindult hazánkban a munkaversenynek ez a mtgasabb formája, mely nemcsak kiváló munkaeredményeket kíván, hanem az egyéni, családi és társadalmi életben is fokozott követelményeket állít a kollektíva elé, — nálunk Handlován is jelentkeztek csoportok a büszke cím elnyeréséért. Ha azonban a Nagybánya több mint háromezer főnyi bányászát nézzük, az a 6—7 kollektíva, amely a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyez, elenyészően kicsi számmá zsugorodik össze. Miért van az, hogy bár Handlova egyenletesen teljesíti feladatait, mégis idegenkedik ettől a szép kezdeményezéstől? ... Talán egyedüli kivétel a nyugati részleg, ahol eddig a legjobban felkarolták a szocialista munkabhgád mozgalmat. Nem keresek a kákán is csomót, amikor azt mondom, hogy a szocialista brigádok versenyének kibontakoztatásáért a Nagybányában korántsem tettek meg mindent. Sok gyerek — sok gond — mondja a szólásmondás. Talán úgy vannak a szocialista munkabrigádokkal az üzem vezető dolgozói is. Pedig ettől nem lenne szabad félni, még akkor sem, ha ezáltal a vezetőknek újabb gondjaik támadnak. Hiszen a legtöbbször az akadály, a harc edzi az embert, nem pedig a zökkenőmentes, nyílegyenes úton való sétálás. A nehézségek arra valók, hogy leküzdjiXk őket, nem arra, hogy elkanyarodjunk mellettük. Pár hetet élenjáró aknamélyítők jártak Ostraván a Szovjetunióból, a kommunista munkabrigád cím birtokosai. Meglátogatták az egyik aknamélyítő csoportot munkahelyén. Érthetetlenül csóválták fejüket, amikor 18 perces üzemzavar után sem ment még a csoportvezető megnézni, miért állnak tétlenül, miért nincs áram, ácsoláshoz szükséges anyag. Ahogy elbeszélték, náluk háromperces késésért is „elhúzzák a nótáját" az illetőnek, aki hanyagságból, gondatlanságból visszatartja a munkát. Miért nincs meg ez nálunk is? Ha nincs elég üres csille, sűrített levegő, csavarok az ácsoláshoz, elintézhetjük-e egy kézlegyintéssel, hogy azért mégis teljesítjük a tervet?! Ha falfejtéseinken az öreg folyosók, ugrások miatt itt-ott szakadás keletkezik, lehet-e a refrén: Azért mégis százon felül vagyunk?! Mondhatjuk-e, hogyha 6—7 kollektívánk versenyez is csupán a szocialista munkabrigád címért, azért tiszta a számlánk, többletfejtésünk van? Egyáltalán nem szabad ennyivel megelégednünk. Még több, sokkal több munkahelynek meg kell teremteni a feltételeket, hogy kivehesse részét ebből a testet lelket nemesítő munkaversenyből. Mert a mai helyzetben bizony nem csoda, ha egyes munkahelyeken a bányászok kedvetlenül mondogatják: „No, mi ugyan ítéletnapig is várhatnánk a „diplomára". Minden harmadik, negyedik hónapban nagy nehezen felmegyünk 110 százalékra, de közben meg 80—90 százalékkal kullogunk. Hogyan versenyezhetnénk? Kinevetnének még a f ékes-gyerekek is. Különösen sok elővájaton van ez így, ahol a régi rákfene, az örökös csillehiány, gyenge levegőnyomás, rossz anyagellátás vár orvoslásra. Falfejtéseinken lényegesen jobb a helyzet, úgy látszik a falfejtő csoportok közül ezért küzdenek többen a szocialista munkabrigád címért mint az elővájatokon. így a déli részlegen Pavol Krško kollektívája és a Caál Ignác vezette csoport versenyez a megtisztelő címért, Gaálnak, aki az 1959. év IV. negyedévének győztese, különösen jó kilátásai vannak, viszont az 1960. év Krškonak kedvez jobban. A nyugati részlegen három fal: Dénes Zoltáné. Tršo-Majersky é és Vagány Józsefé versenyez. Mind a három kipróbált, nagyszerű kollektíva. Dénes országos versenyen is több 'ďtjat, prémiumot nyert már. Csizs Gábor csoportja a 2463-as elővájatról már megkapta a szocialista brigád, oklevelet. Az északi részleget Kelecsényi József elövájata képviseli a 203-as munkahelyen, a beruhá» zási részlegről Hősek Jánost kell megemlíteni a 11-es elővájaton. Láthatjuk tehát, valóban kevés ez ä hét kolektíva, melynek megvannak a fettételei, hogy elsősorban jó munkaeredményekkel tűnjék ki a többiek közül. Efölött a dolog fölött el kell gondolkoznia a vezetőségnek is. Elsőrendű kötelességévé kell tennie — bármilyen pozitív is a mérlegünk — hogy Handlován ne csak mutatóul legyen a szocialista munkábrigádokból. TÓTH JÁNOS, Handlová Jogos a pinciek panasza — Hogyan készülnek a tavaszi munkákra? — kérdezem az EFS2 irodájában. — A gépeket javítjuk — válaszolja Greman József. — Sajnos, a földekre nem lehet még kimenni. Felengedett a fagy. De sok érdekességet mutathatok. Éppen most készítettem el a kimutatásokat. Belemerültünk a statisztikába, kimutatásokba. Kiragadtunk egy példát. Az állattenyésztés összbevétele 1955-ben 521 ezer korona volt, 1959-ben már 1,161 316 koronát tett ki. Hogyan érték el ezt a pinciek? Elsősorban úgy. hogy összpontosították a szarvasmarhákat és bevezették a gépesítést. Az EFSZ-ben 1960-ra 1200 000, a harmadik ötéves terv végére 1 950 000 korona összbevétellel számolnak. Egy árnypontja Pincnek is van. Sok minden megváltozott. Megváltozott a gazdálkodás módja, az emberek gondolkozásában is mélyreható változások történtek. De nem változott meg a falu közepén díszelgő mocsárvilág. A pinci EFSZ tagjai, a falu lakosai ez úton is fel szeretnék hívni az Állami utak igazgatóságának figyelmét, hogyha ök is csak tervezgetnének, méricskélnének, mint az illetékes hivatalok, akkor sohasem ennének az igazgatóságon sem húst, sem tejfölös káposztát! Ahogy szavukból kivettem, már hosszú évek óta ígérgetik a pincieknek, hogy ezt az egészségtelen, szépnek nem mondható lápvilágot megszüntetik, de ez még minden évben csak ígéret maradt. Pedig nem sokról lenne szó! Pusztán csak az országút kiepyenesítéséröl. amihez a pinciek társadalmi munkával is hozzájárulnának. De valahogy az illetékeseknek nem fűlik a foguk hozzá. Nem hisszük, hogy közérdek lenne, miszerint Pincén minél tovább megmaradjon a ..halálkanyar", ahol az áttekinthetetlen, éles fordulókban már annyi közúti szerencsétlenség történt! Szanyi József, Losonc Komáromi körséta Már több éve ismerem a várost. Néha úgy érzem, mintha semmit sem változott volna, pedig dehogy nem! Lassan eltűnnek a múlt század közlekedési eszközei, a fiákkerek,, helyükbe lép az autóbusz, a taxi. Nagyon szép kultúrház épül Komáromban. Meg is érdemlik a becsületes komáromi dolgozók. Mint ismeretes, itt működik hazánk egyetlen híres magyar színjátszó együttes? Berecz Imrétől, a CSISZ titkárától megérdeklődtem, hogyan készül az ifjúság a járási alkotóversenyre. — Jelenleg — mondotta a titkár — 61 együttes nevezett az alkotóversenyre. A legnépesebb együttesek a tánc- és színjátszó együttesek lesznek. A legnagyobb csoportok közé a jérásd úttörőház, a tizenkétéves magyar középiskola, a nyolcéves aranyosi iskola tartozik. Sajnos, meg keli említeni, hogy olyan község, mint Nagykeszi, senkit sem küldött az alkotó versenyre! Még csak nem is jelentkezett felhívásunkra. A mostani alkotó verseny t a Csemadok és CSISZ-szervezet közösen rendezi. Ha a komáromi mezőgazdasági iskola, a tizenkétéves magyar középiskola, az aranyosi, gútai középiskolák jól felkészülnek, színvonalas lesz az ifjúság seregszemléje. Külön meg kelt említeni a komáromi mezőgazdasági iskola táncegyüttesét, mely egyike a legjobb tánccsoportoknak járásunkban. Czita Béla, Nagykeszi Néphadseregünk életéből l Katonalevelezőink a szolgálatot teljesítő fiatalok életéről, munkájáról tudósítanak. Ezekből a levelekből kitűnik, milyen szorgalom és lelkesedés közepette teljesítik katonáink hazafiúi kötelességüket. Mázik Mihály katona: Levele első részében arról ír, hogy az apák mesélte katonaéletnek ma se híre, se hamva. „A lehetőségek százait feltárva fejleszthetjük műveltségünket és szaktudásunkat — írja. — Egyesek traktoros-tanfolyamot látogatnak, mások tanulmányi kirándulásokon vesznek részt. A film- és színelőadások látogatása lehetővé teszi a katonák szórakozását —, ugyanakkor az ének- és zenekar, valamint a kuitúrcsoport lehetővé teszi az aktív kulturális tevékenységet. A II. Országos Spartakiádra is lelkiismeretesen készülődünk." Nagy Géza hadnagy arról számol be, hogy ahol Gbur tiszt a kulturális felelős, annál az egységnél nem panaszkodhatnak a katonák, hogy „hosszúk a téli esték". Minden második nap van filmelöadás, amit a katonák nagy számban látogatnak. Hasonló szórakozási lehetőséget nyújt a televízió is. „Ezenkívül — írja Nagy Géza — különféle ének- és esztrádcsoportok vendégszerepelnek az egységnél. Nemrégiben pl. a Komáromi Magyar Területi Színházban nézték meg a Fehér út című színdarabot. Gottlieber Ferenc hadnagy: Hazánk felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére a néphadseregben is ertékes kötelezettségvállalásokat tesznek. Levelezőnk elmondja, hogy Müller tiszt egysége például vállalta a „Példás alakulat" cím elnyerését. Kukučka tiszt egységében ugyanakkor a katonák elhatározták, hogy második szakképzettséget is szereznek. Egy másik szakasz gépkocsivezetői az autókat szocialista gondozásba vették. „Katonáink hálát és szeretetet tanúsítanak a felszabadító szovjet hadsereg iránt" - fejezi be levelét Gottlieber Ferenc hadnagy. ÜJ SZÖ 5 * 1960. március 2.