Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)
1960-02-05 / 35. szám, péntek
A járási és kerületi pártbizottságok munkája az új feltételek között ±= A Rudé právo tegnapi száma ~ a fenti cím alatt közölte Mi— ros la v Pastyŕik elvtársnak, a = CSKP KB osztályvezetőjének — cikkét, melyben a járási és — kerületi pártbizottságok fel— adataival foglalkozik. Az aláb— biakban ismertetjük a cikk lé— nyeges részét. Az 1960. év első félévében számos jelentős politikai akcióra és eseményre kerül sor hazánkban. Ez az időszak nagyon igényes követelményeket támaszt egész pártunk erejének összpontosításával szemben, minden párttagtól és pártfunkcionáriustól fokozott munkát követel meg. Magától értetődik, hogy ha pártunk megfelelően biztosítani akarja az államigazgatás űj területi elrendezésének megvalósítását és ennek során a politikai akciók élén akar állni — akkor ezt megelőzően ki kell építenie a párt új járási és kerületi szervezeteit. Pártunk Központi Bizottsága ezért úgy határozott, hogy az alakuló járási pártkonferenciákat március 19 —20-án, az alakuló kerületi pártkonferenciákat pedig egy héttel később, március 26-27-én tartsák meg. Az e konferenciákon megválasztott új pártszervek teljes mértékben érvényesíteni fogják befolyásukat az államhatalmi és az államigazgatási szervek és a társadalmi szervezetek kiépítésénél. A párt építése oly módon valósul meg, hogy a járási és kerületi pártszervezetek határai egybeesnek az új járások és kerületek határaival, s a járási és kerületi nemzeti bizottságok székhelyein lesznek a párt járási, illetve kerületi bizottságai is. A CSKP járási és kerületi konferenciáinak lefolyása után 10 kerületi pártbizottság, Prágában a kerületi pártbizottság jogkörével bíró városi pártbizottság és 118 járási pártbizottság lesz. Pártunk Központi Bizottságának Intézkedései az állam új területi beosztásával kapcsolatban társadalmunk hatalmas fejlődésének új, rendkívül kedvező feltételeit teremti meg. Ennek sikeres megvalósítása mindenekelőtt pártunk további munkájától függ, pártunk befolyásának további elmélyítésétői, pártunk vezető szerepének továbbszilárdításától minden szakaszon, főleg pedig a nemzeti bizottságokban". Az a tény, hogy lényegesen bővül a helyi szervek jogkore és felelőssége, egyenesen megköveteli pártunk vezető szerepének még határozottabb érvényesítését Ma már mindenki előtt világos és senki sem kételkedik abban, hogy a párt nélkül, irányító és ellenőrző befolyása nélkül munkánkban nem érhetnénk el tartós sikereket. Pártunk társadalmunk bevált és elismert vezetőerejévé vált. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor a párt határozatát nem teljesitik, avagy felületesen, késedelmesen váltják valőra. Ennek okát mindenekelőtt abban kell keresnünk, hogy a párt vezető szerepének kérdését egyes helyeken még nem értették meg teljes mértékben. E kérdés megvilágítására tehát nagy figyelmet kell szentelnünk. Mindenekelőtt azt kell elérnünk, hogy az összes állami és gazdasági szervek minden dolgozója teljes mértékben tudatosítsa, hogy e szervek működését a párt határozatai irányítják, mely határozatok irányelvül szolgálnak munkájukban; hogy a párt vezető szerepe érvényesítésénél a legfontosabb és legalapvetőbb, hogy teljes felelősséget érezzenek a párthatározatok megvalósításáért és ennek érdekében maximális erőfeszítést fejtsenek ki. Emellett néhol le kell győzni egyesek olyan helytelen nézeteit, melyeknek megnyilvánulási formája legtöbbször az, hogy „mi azért vagyunk itt, hogy tudjuk mit és hogyan kell tenni". Pártunk egész gyakorlatával megmutatta, mily mérhetetlenül nagyra becsüli! a nép nézeteit, az emberek összes helyes megjegyzéseit és javaslatait. Hiszen a párt ereje éppen a néppel való szoros kapcsolatában van, vezető szerepét hazánkban azzal szilárdítja következetesen, hogy minden életfontosságú politikai és gazdasági kérdést a néppel szoros együttműködésben old meg. Lehetetlen azonban, hogy néhány ember nézete a párt és a dolgozók kollektív bölcsessége fölé emelkedjék. Az új pártszervek működésük első szakaszában - ha átmenetileg és rövid ideig is - különleges feltételek között fognak dolgozni. Ezen időszak jellemzője lesz, hogy az új nemzeti bizottságok megválasztásáig az államhatalmi szervek tevékenységüket az eddigi közigazgatási egységekben fogják kifejteni. Éppen ez az időszak lesz nagy jelentőségű arra, hogy az újonnan megválasztott pártszervek a párt vezető szerepének gyakorlati érvényesítésével tevékenységük kezdetétől fogva működési körzeteikben a politikai, gazdasági és kulturális élet központjaivá váljanak. Ez mindenekelőtt azt követeli meg, hogy maguk köré tömörltsék az eddigi járási és kerületi nemzeti bizottságokban dolgozo s a társadalmi szervezetekben tevékenykedő kommunistákat, kezdettől fogva megköveteljék tőlük az összes politikai és gazdasági feladatok következetes teljesítését és megerősítsék a munkájuk feletti ellenőrzést. Emellett kimagasló szerepet kell betölteniök ezen szervek pártcsoportjainak főleg a járási nemzeti bizottságokon. Minden bizonnyal helyes következetesen megkövetelni, hogy mindenekelőtt a kommunistáknak kell a nemzeti bizottságokban őrködni a párt és az állami fegyelem betartása felett, hogy a tervek és kötelezettségek szigorú teljesítésére mozgósítsanak. Elsősorban a kommunisták felelősek a párt előtt nemcsak a munka folyamatos menetéért az új nemzeti bizottságok hivatalba lépéséig, hanem a falunak nyújtott sokoldalú segítségért is. Bratisíavában, Brnóban, Ostraván és Plzeňben járási pártszervezetek jogkörével bíró városi pártszervezetek létesülnek. Ezen városok körzeti nemzeti bizottságainak területén — melyek a helyi nemzeti bizottságok jogkörével rendelkeznek — lehetséges lesz körzeti pártszervezeteket létesíteni, melyek élén a párt körzeti bizottságai állnak majd. E körzeti bizottságok jogköre a párt helyi bizottságainak jogkörével lesz egyenlő és a városi pártbizottságnak lesznek alárendelve. A többi városokban és a városi jellegű községekben a párt mindennapi munkájának irányítására úgy mint eddig, a járási pártbizottságnak alárendelt helyi párbizottságok létesülnek. A párt új területi szervezésével kapcsolatban látnunk kell azt a tényt, hogy az elkövetkező időszakban előtérbe lép a helyi pártbizottságoknak és a velük azonos jogkörrel bíró pártszervezetek jelentősége, mint pártunk szervezési felépítése fontos láncszemeinek az alapszervezetek és a járási párbizottságok között, mely utóbbinak alá vannak rendelve. Természetes, hogy a párt helyi bizottságainak feladatai annál jelentősebbek, minél inkább fokozódik az alsóbbfokú helyi nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége a népgazdasági terv feladatainak teljesítéséért, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások, az egészségügy, a kulturális élet, az iskolaügy és más szakaszok fejlesztéséért. A párt járási és helyi bizottságai között a helyes munkamegosztáson alapuló elvtársi kapcsolatoknak kell kialakulni. A helyi párbizottságokkal kapcsolatban fontos hangsúlyoznunk azt a küldetésüket, hogy a városok és nagyközségek életének minden szakaszán következetesen érvényesítsék a párt vezető szerepét, befolyását, irányítsák, ellenőrizzék a nemzeti bizottságokban, tömegszervezetekben, gazdasági, kulturális és más szervekben dolgozó kommunisták munkáját. Az új feltételek között a járási pártbizottságoknak a lehető legnagyobb mértékben elő kell segíteniök a párt helyi bizottságainak munkáját, támogatni kell kezdeményezésüket és önállóságukat a helyi feladatok megoldásában, egyszóval oda kell hatniok, hogy a helyi pártbizottság a feladat valóra váltásában az eddiginél hathatósabb segítőtársává váljék a járási pártbizottságnak. Az új járási pártbizottságok az eddiginél jobban kihasználhatnák a politikai munkában a városok egyes üzemeiben meglévő politikai erők egybetömörítését, a munkásosztály gazdag tapasztalatait és harcos erejét főleg a falvakon végzett munkában. A városoknak a falvak életére gyakorolt befolyásának és a fent említett politikai erők kihasználásának helyes irányításáról mind a járási, mind a helyi pártbizottságnak gondoskodnia kell. Az új járási és kerületi pártbizottságok számára nagyon fontos feladat lesz, hogy minél gyorsabban és minél szélesebb mértékben megismerkedjenek az alapszervezetek életével és munkájával, az új járások és kerületek politikai-gazdasági felépítésével. Hiszen jól irányítani csak a helyzet alapos ismeretében lehet, a feladatok valőra váltásához csakis így láthatnak hozzá alkotó módon. Márpedig a feladatok megoldásának alkotó módja azt kívánja meg, hogy a párt határozatait a helyi feltételeknek megfelelően tudjuk alkalmazni. Ez pedig másként, mint az emberek — párttagok és pártonklvüliek — s az adott helyzet részletes megismerése nélkül nem lehetséges. A pártszervek irányító tevékenységükben semmi esetre sem elégedhetnek meg csupán az egyes szakaszokon dolgozó felelős funkcionáriusok nézeteivel és álláspontjával. A pártszerveknek irányító, szervező és tömegpolitikai munkájukban az eddiginél még többet kell meríteniök a kommunisták és pártonkívüli dolgozók aktívájának gazdag tapasztalataiból és ismereteiből, mindennapi szoros kapcsolatban kell lenniök az alapszervezetekkel és a dolgozókkal. Ezzel kapcsolatban az újonnan alakuló járási pártbizottságoknak fel kell hívni a figyelmét arra, hogy teljes egészében megnyerjék és továbbra is kihasználják a megszűnő járási pártbizottságok mellett kialakult számottevő és bevált pártaktíva erejét a további munkában. E bevált pártmunkások mellé most további százak és ezrek sorakoznak fel — azon áldozatkész dolgozók, akik a falvakra mennek, hogy segítséget nyújtsanak mezőgazdaságunknak a feladatok teljesítésében. Pártunk Központi Bizottsága január 13-14-i ülésén feladatul tűzte ki, hogy a kerületi és járási pártszervek új területi felépítésének megfelelően helyezzük szét a pártdolgozőkat. Pártunk a pártmunkások széthelyezését mindig úgy irányította, hogy az elősegítse a fő feladatok teljesítését, a célnak megfelelő legyen és hozzájáruljon életünk minden szakaszán a párt vezető szerepének elmélyítéséhez. Emellett abból indulunk ki, hogy az irányító munka legfontosabb láncszeme a járás, s a járási pártbizottságok politikai dolgozói számának megállapításában nem területi nagyságuk, hanem az új járás politikai és gazdasági jelentősége a mérvadó, különös tekintettel a mezőgazdasági termelésben szükséges döntő fordulat elérésére. Ezzel kapcsolatban nem téveszthetjük szem elől, hogy a pártmunka színvonalának emelésében mily döntő jelentősége van a pártdolgozók politikai és szakképzettségének, szervező képességük-^ nek, s mindazon haladó és új iránti érzéküknek, mely társadalmunk-, ban kialakul és fejlődik. ."'"* Pártunk sok kiváló, megbízható és bevált káderrel rendelkezik, akik a szocialista építés időszakában, a párt politikájának megvalósításában fejlődtek ki, acélosodtak meg és képesek arra, hogy sikeresen valóra váltsák a szocialista építés befejezésének nagy feladatait. Emellett azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a pártdolgozók most új munkafeltételek között fognak dolgozni s munkájuk eredménye nagy mértékben attől függ majd, hogyan vezetik őket a járási és kerületi pártbizottságok a helyes munkaformák és módszerek elsajátítására. Nagyon sok múlik azon, hogy az új pártszervek és minden pártdolgozó kezdettől fogva megértse: a pártmunkásnak az emberek széles körével kell dolgoznia, a nép igazi bizalmijává kell válnia, szoros kapcsolatban kell működnie az alapszervezetekkel, a kommunistákkal és a pártonkívüliekkel. Legfőbb feladatuk, hogy a nép széleskörű aktíváját tömörítsék maguk köré, kezdeményezően segítsék elő és irányítsák a dolgozók alkotó aktivitását a párt határozatainak és irányelveinek teljesítésére életünk minden szakaszán. Tavaszra készen (CTK) - Az EFSZ-ek s a GTÄ-k gépjavítói figyelmüket e napokban a tavaszi munkákhoz szükséges gépek, valamint a munkagépek mielőbbi megjavítására összpontosítják. A bratislavai kerület EFSZ-eiben január végéig 1563 kerekes és lánctalpas traktort, a GTÄ-kon pedig 763 traktort hoznak rendbe. A GTÄ-k a tavaszi munkákra előkészített traktorok közül már 167-et eladtak szövetkezeteknek. A szenei GTÄ például az eladásra előirányzott 40 traktor közül 36-ot eladott. A somorjai járásban az illésházi és csenkei szövetkezetesek a GTÄ-tól ez év elejétől több mint negyedmillió koronáért vásároltak erő- és munkagépeket. A mezőgazdasági dolgozók ez idén a kukoricavetőgépek javításaira is kellő gondol fordítanak. A tervben előirányzott terület csaknem ötödrészén négyzetes-fészkes módon ültetik a kukoricát. A hét moziműsorában gazdagon váltakoztak a különféle műfajok. Milan Vošmík ÉNEKLŐ PÚDERDOBOZ című, főként gyermekszereplőkkel játszott kalandfilmje valahol a vígjáték és a burleszk között áll, mert lényegében a kémbanda és a biztonsági szerveink között lejátszódó küzdelemben annyi a groteszkül ható epizód, hogy mint kimondott detektívfilm nem jöhet számításba. I. Frez szovjet rendező alkotása: MISA SZTREKACSOV KALANDOS UTAZÁSA viszont érdekfeszítő ifjúsági kalandfilm, csak azt rőhatjuk fel alkotóinak, hogy nem bírálják kellőképpen hősük (a rokonszenves Aljosa Borzunov . iskolás játssza szerepét) viselkedésének negatív oldalait. A fantasztikus témájú filmek közé tartozott V. Morgenstern „A NAP BOLYGÓJA VOLTAM" című kalandfilmje, mely a képzelet szárnyain az űrhajózás eljövendő korszakába viszi a nézőt. Hőse, Andrej Mahonyin a tudományért életét áldozó apja nyomdokain indul el és viszi dicsőségre a szovjet űrhajózást. Mint látjuk, története a ma már nem utópisztikus, de még nem reális jövőjét tárja a néző elé. Kisebb hibája a filmnek, hogy egyes részeket fölöslegesen komplikál a hatáskeltés kedvéért, bár már a témája önmagában eléggé izgalmas és érdekfeszítő. A humánum, az emberiesség gondolatát vitte vászonra az embertelen fajgyűlölettel szemben Tadasi Imai japán rendező a FÉLVÉREK című filmjében. Hősei - néger amerikai katonától származó két kis japán gyermek — Iszamu és Kiku — viszontagságos sorsát meséli el. Iszamu otthonra lel egy amerikai néger családnál, de Kikunak sokat kell szenvednie, míg végül eltűnik a válaszfal közte és honfitársai között. Az emberi sors megrázó erejű ábrázolása a film legfőbb értéke. Két filmmel külön érdemes foglalkoznunk. Az első egy cseh film: Ladislav Helge rendező müve A NAGY MAGÄNY. Mindenekelőtt pozitívum, hogy alkotói (a forgatókönyv Ivan Kríž müve) újra paraszttémához^ nyúlnak és hogy a cseh és szlovák filmművészek példás együttműködéseként született meg a film. Fogyatékossága, hogy nem hatol a problémák mélyére, pedig az időszerű poÄz INDULÁS litikai feladatok ezt megkövetelik. Egy határmenti szövetkezetből kiemelt és a minisztériumba beültetett Martin Souček évek után önként visszatér a szövetkezetbe, hogy ren< det teremtsen hanyatló gazdaságán ban. Első feladata, hogy megrendszabályozza a részegeskedőket. Ellensége lesz az egész falu, még a menyasszonya is elhagyja, sőt hézag, hi-« degség van közte és közvetlen segítőtársai, a helyi pártszervezet tagjai között. Az eredmény a részesedéskor mutatkozik: mindenki dicsérni kezdi Součekot, aki „nagy magányában" már szinte megfutamodásra gondol. A falu népe ekkor ismeri csak fel, mit is jelent számukra. A film alkotóinak elgondolása jő, csak- az életben egy kissé másként van, mint a vásznon. Martin Souček az életben aligha tudna csodákat művelni egy hanyatló szövetkezetben, ha nem támaszkodna elvtársaira, a helybéli kommunistákra. Fogyatékosságul rőjuk fel még azt, hogy a film negatív alakjai sikerültebbek a pozitív hősök alakjánál. A két központi szereplő, Július Pántik és Blanka Bohdanová szépen alakította szerepét az egyes jelenetekben, de a tömegjelenetek nem hatottak eléggé meggyőzőn. A másik film T. Levesük szovjet rendező alkotása: A KIJEVI LÄNY. Kétrészes mű. Első részében — i A VÄROS FÖLÖTT VIRRAD megismerkedünk hőseinkkel: Galina Ocseretykoval, a Nagy Október éjszakájának szülőttjével és további sorsával. A Téli Palota ostrománál veszti el édesapját, anyja meghal, nagyapját a petljuristák lövik agyon a kijevi Arzenál-gyárban. Munkáscsalád karolja fel: az ő életútja is az Arzenálba vezet. Itt ismerkedik meg Viktor Dobrosenkoval, egy forradalmár orvos fiával, akinek apját saját testvére, egy ellenforradalmár ölte meg. Majdnem egy emberöltőn át kíséri végig hőseinket a film. A Nagy Honvédő Háború kellős közepén megjárják a hű "hazafiak kálváriáját: Galja a vesztőhely árnyékából menekül meg. Felvirrad a béke napja és boldogság köszönt be a sokat szenvedett emberek otthonába. Galja is boldog férjével és a nagy évfordulóval együtt ünnepli 40. születésnapját. Egyes elnyújtott jelenetektől eltekintve A kijevi lány nagyszerű alkotás: a forradalmi nemzedék életútjának és hősiességének tükre. L. L. legújabb száma j-il iiiimiiiimiiifiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiu Hosszú várakozás után örömmel:;: :; vettük kezünkbe egyetlen vidéki iro-Ü! iidalmi folyóiratunk, az „Indulás" űj III számát. Féléves késéssel megjelent;;; ;! és ma, amikor asztalunkon fekszik,:!: :; kíváncsian belapozunk. Kíváncsian Ül íj azért, vajon mit ír a vidék, mit tesz!!! oda az olvasótábor elé, milyen utat;!! j tett meg, amióta elindult, i; Nehéz felmérni a megtett utat, hi-!H ijszen az elindulástól máig csak négy!!! liszám jelent meg, de meg kell mon-ü; :; dánunk, hogy az „Indulás" az első!!! ;számtól kezdve méltó hirdetője iro-Ü! dalmi termékeinknek. I! A losonci sajtónak története van,|ü I! amiről sok érdekeset tudunk megül !{ Sólyom László fejtegetésében. A lo-jjj : sonciakat azonban nemcsak a hagyo-ü! imány ösztönzi, hanem a szükséges-;;; ; ség is. Mert kell az ilyen irodalmi;!! Uap, hiszen egyre nő azoknak a szá-IÜ ima, akik irodalmi alkotásaikkal a!Ü ; nyilvánosság elé szeretnének lépni, deü; I központi lapjainkban még nem kér-!!! ! nek helyet. j Az Indulás legújabb száma válto-Ü! ! zatosságával ragadja magával az ol-;|; !vasót. Lőska Lajos elbeszélései arról!!! ! tesznek tanúbizonyságot, hogy írójuk!!! !jól forgatja a tollát és csaknem!!! ;minden íráséban a műit eleven képe;;! !jelenik meg az olvasó előtt. Ferenci:! ; Ferdinánd verseiről elmondhatjuk,!!! i hogy szerzőjének fejlődését figyelem-!!! I mel kell kísérnünk. ! A ma már ismert szlovákiai magyar!!! ;költők! Veres János, Cselényi László,!!! : Gyüre Lajos, Petrik József versei isü! ! helyet kaptak a lapban és nagyban;!! ; emelik színvonalát. Berkó Sándor verseit olvasva az azil! ; érzésünk, hogy az Indulás a múltnak!!! ! és a jelennek ad találkozót akkor, ||| ! amikor Berkó Sándor losonci szárma-ü! ! zású, tehetséges csehszlovákiai magyar!!! ; költő, aki a második világháború fo-ü! jlyamán a fasizmusnak esett áldoza-ü; ! tul, Losoncon működött. Az Indulás!!! ! szerkesztőinek érdeme, hogy a lap!!! i fiatal olvasói is megismerhetik a ré-|ü Igebbi csehszlovákiai magyar irodai-;;! ! ma t- Ü! ; Szily Imre irodalmi riportjában is-!Ü ! mertet meg bennünket Kassa és Lo-ü! isonc jelenlegi kulturális életével.!!! ; Ferenc Ferdinánd visszaemlékezése!!! iSükey Károlyra gazdag anyagot nyújt!!! ! azoknak, akik a magyar irodalommal!!! ibehatóan foglalkoznak. ü| Nem akarunk ünneprontók lenni,!!! ; annyit azonban szívleljenek meg a!!! i lap szerkesztői, hogy szeretnénk több;!! ! új névvel találkozni az Indulásban.;;! ; Biztosan vannak Losoncon és körriyé-;;! ;kén fiatal tehetségek, akik bátort-!!! jtásra szorulnak. Ezeket is segítse azlü : Indulás. ::: CS1KMÁK IMRE:I! Amint már írtunk róla, a komáromi Magyar Területi Színház legutóbbi előadta Peter Bejach: A lehetetlen nő című zenés vígjátékát. Podhorský felvételén Lengyel Ilonát (Barbara), Buczkó Juditot (Katrin) és Tóth Lászlót (Hannes) látjuk a darab egyik jelenetében. Ctibor Filčík és Mária Prechovská Bemard Shaw: Milliomos nő című, a napokban a bratislavai Hviezdoslav Színházban bemutatott darab egyik jelenetében. (J. Herec felvétele.) ÚJ SZÖ 5 * 1960. február 5.
