Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-13 / 43. szám, szombat

Nem lehetne egyszerűbben? Lehetséges, hogy a pedagógusok a régi mondást vágják majd a fejemhez: „Suszter, maradj a kaptafánál!" Talán egy kicsit igazuk is van, hogy bányász létemre nem a handlovai eredményekről, hiányosságokról Írok, hanem — kapaszkodjunk meg — tanítókról. Hogy. ez így történt, azt a ianuár 16-i számban megjelent „Nem lehetne egyszerűbben" című cikk és az egyidőben közölt két megjegyzés magyarázza, ezek késztettek az írásra. Szénássy János fejtegetésére én is csak azt mondom, amit Grelneth Ilona tanítónő az egész osztállyal bizonyít: az „ördöngös" számtanpélda nem is olyan komplikált. Ennek leegyszerűsített mását 35 évvel ezelőtt — amikor elsős voltam — már meg kellett fejtenünk. Példa: Jancsi két almát kapott, Pista kettővel többet, mennyi hiányzott a kosárból? Minden gyerek kiszámolta az ujján, hogy hat. Megfelelően behelyettesítve az almákat galambokkal: meg van oldva a gordiusi csomó. Annyi azonban tény, hogy ilyen többé-kevésbé komplikált példák előfordulnak az alsóbb évfolyamok számtankönyveiben, ami talán ott még korai. De ha a tanító a példát elemzi, más szavakkal, számológépen illusztrálja, lehull róla a titokzatosság, könnyen megértik a tanulók. Az ilyen részletkérdéseken — ahogyan Hamar Kálmán, a tankönyvkiadó főszerkesztője is megjegyzi - sokat lehetne vitatkozni, így is, meg amúgy is. Azonban az ilyen üres szalma csépelése egy lépéssel Sem vinné előbbre iskolai rendszerünket. A lényeget, a dolgok magvát kell keresnünk. Bármilyen furcsán hangzik is, le kell szögeznünk egyet: minden tankönyv jó, még esetleges kisebb hibáival is jó! Más kérdés azonban, hogy minden tanító tud-e belőle úgy tanítani, hogy megértsék diákjai. Mert ez már rátermettség, mondhatnám művészet. Itt válik el, valaki jó tanító-e, vagy gyenge. Nem lehet a tankönyvekre hárítani a felelősséget egy tanító eredménytelen munkájáért. Ahogyan mindenféle foglalkozásban vannak a szakma tökéletes ismerői, mesterei, de kisebb tehetséggel rendelkező egyének is, úgy megtalálhatjuk ezeket a különbségeket a tanítók között is. Mert nem minden tanító tud érthetően, eredményesen tanítani. Még akkor sem, ha ő saját maga okos, művelt ember és minden tankönyv anyagát ismeri. Két teljesen különálló dolog tudni valamit és a tudást továbbadni. Vannak tanítók, akik feladják a leckét, a könyvben megjelölik hányadik oldalon, meddig és ... másnap, harmadnap kikérdezik, feleltetnek. Sok tanítő megelégszik azzal, hogy betűről betűre elmondják neki a leckét, amelynek értelmével Tanítóinkról, munkájukról • talán nincsenek is tisztában a tanulók. Ezek a tanítók még nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni, hogy a tankönyv csak gyenge segédeszköz, amely minden nap veszít jelentőségéből. Helyette mindinkább előtérbe kell, hogy lépjenek az előadások, kísérletek, gyűjtemények, filmek, a tanítás fontos segédeszközei. Nem azért, emert mindenben újat keresünk. Ez a leleményesség már régen is jellemezte a jó tanítókat. Én Zselízen jártam elemibe. Osztályomba munkás és parasztgyerekek jártak. Mégis elérték a tanítók azt a hihetetlen eredményt, hogy jóformán könyv nélkül megtanítottak mindenre, ötödikben, hatodikban alig múlott el fizika-, kémia-óra kísérletek nélkül. Milyen csodálatos volt nekünk, amikor Nemes Jenő tanítónk hidrogént fejlesztett, majd barnakőből és klórsavas káliumból oxigént. Bemutatta a gőz feszítő erejét, a közlekedő edényeket, bebizonyította Archimedes törvényét. Természetrajz órán kitömött madarakat, kisebb állatokat hozott be az osztályba, vagy színes képeken mutatta be őket. Volt rovar- és növénygyűjtemény. Asványtanórán kézről kézre adogattuk az ásványgyűjtemény darabjait. A híres festők képeit reprodukciókból ismertette. Harminc évvel ezelőtt egy falusi iskolában! És hogy nem volt egyedül ezzel a módszerével, ezzel az igazán modern felfogással, azt akkor láttam, amikor a hatodikból Lévára kerültem polgáriba. Novotný József tanárt a rajongásig szerettük, bár a kézimunkát — amitől talán a legjobban idegenkedtünk — és a nehezebb tantárgyak közé tartozó fizikát, valamint kémiát tanította. De annyi kísérlettel, aprólékos magyarázattal fűszerezte előadását, olyan érthetően tudta magát kifejezni, hogy játszva tanultuk meg a leckét. Léván már egész szertár állott rendelkezésünkre, mindenféle villamos gépekkel, lombikokkal, vegyi anyagokkal, mikroszkóppal, az akkori legmodernebb 3000-szeres lencsével! Az óra vége előtt öt percet mindig szabad kérdezősködésnek engedélyezett. Ami gyermekfantáziánkat fogalkoztatta, mindenféle dolgokról kérhettünk tőle felvilágosítást. Alig győzte kíváncsiságunkat kielégíteni. Hromada József igazgató volt a számtantanárunk. Sohasem sajnálta a fáradságot, hogy egy nehezebb példa megfejtésére rávezesse az egész osztályt. Nem elégedett meg azzal, ha két-három éleseszű számtanista rájött a megfejtésre, neki valamenynyiünk tudása kellett. Milyen őszinte öröm ragyogta be arcát, ha lépésről lépésre közelebb vezetett bennünket a megoldáshoz, innen is, onKare'l Hájek, köztársaságunk legjobb fotoriportere ebben az esztendőben lett 60 éves. Számos kitűnő felvétele közül a Fekete madonna címűt reprodukáljuk, amely egy nagy nemzetközi fényképpályázaton megnyerte az első díjat. A javaslattal kapcsolatban úgyszólván minden tanítónak volt valamilyen megjegyzése. Az általános vélemény az, hogy a kilencéves iskola tantervjavaslata nemcsak globálisan, hanem egyes óraszámokat tekintve is megfelel a követelményeknek, s lehetővé teszi az ifjúságnak a széleskörű általános és politechnikai műveltség megszerzését. Mivel a tanterv minden szempontot figyelembe vesz és kedvező feltételeket teremt a kommunista nevelés számára, a gyűlések tanítói a jelentős javaslatot egyhangúlag jóváhagyták. Ki-ki részletes elemzést is adott. Párkány Antal, a Szenei Tizenegyéves Magyar Tannyelvű Középiskola igazgatója a tantervvel kapcsolatos kérdésünkre a többek között például elmondta, hogy a tantervjavaslat összhangban áll az új helyzet adta követelményekkel, a társadalom mai szükségleteivel. A technikai fejlettség megváltoztatja a munka jellegét, kiküszöböli a szellemi és a testi munka között lévő lényeges különbséget, egybekapcsolja az elméletet a gyakorlattal. Ennek a jelenségnek az iskola munkájában is tükröződnie kell. S hogy ez a jövőben így lesz, ahhoz a tantervjavaslat minden feltételt megteremt, s az általános műveltség új jelleget kap. Ezt mutatja az is, hogy a hagyományos tantárgyak mellett új tantárgyak szerepelnek a kilencéves iskola tantervében. Ilyen például a termelési gyakorlat: kézimunka, műhelymunka, a különféle munkahelyeken végzett termelőmunka. Az általános müvelség képe a kilencéves iskolában a múlthoz viszonyítva abban is megváltozik, hogy új tantárgyként bevezetik a polgári nevelést, amelynek keretében elsősorban a szocialista hazafiasságra való nevelés kap jelentős szerepet. Oj elemmel, a marxista etikával gyarapszik a tanulók tudományos ismeretköre. A Szenei Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskolában a magyar és fizika-matematika szakos tanárokat kérdeztük még meg a tantervjavaslattal kapcsolatos véleményükről. A magyar szakos tanár: — Eddig heti négy órában kellett átvennünk az irodalmat. Ez bizony elég kevés volt, különösen, ha figyelembe vesszük a bő, néha a gyermek szellemi színvonalát meghaladó nehéz szöveget. Az új tanterv szerint a kilencéves iskolákban az irodalom oktatására hetente 8 — 9 óra esik. Ez lehetővé teszi az átvett anyag gyakoribb ismétléMerva László matematika-fizikaszakos tanár: - Mivel az óraszám növekszik, a jövőben a matematika és fizika vonalán is lehetővé válik a gyakoribb ismétlés, a tanult anyag jobb elsajátítása. Mind a matemati(Folytatás a 8. oldalon) nan is találó feleleteket kapott. Ügy leszedte a „bűvös palástot" a legagyafúrtabb stílusban megfogalmazott számtanpéldáról is, hogy néha < húszan is kitaláltuk a képletet. Ugyanilyen elismeréssel, hálával gondolok vissza Tóth Kálmán magyar nyelv- és történelemszakos tanárra. Könyvet sohasem láttunk kezében. A verslábakat klasszikus költeményekből vett idézetekkel magyarázta, történelemórán pedig olyan egyszerű szavakkal mesélt el mindent, hogy hallás után is bárki megtanulhatta. Csak néhány példát említettem meg életemből, hogy rámutassak, milyennek is kell lennie a tanítónak. Mert az ilyen tanítók ma is példáképei lehetnek nem egy pedagógusnak. Még egy dologra szeretnék kitérni a tanítással kapcsolatban. Iskoláinkban, különösen a 14 — 15 éveseknél kevés figyelmet és időt fordítanak a kézimunkára. Pedig sok tanuló ilyenkor már elhagyja az iskolát, ahol ugyan megtanult sok mindent, de nagyon kevés olyat, amire naponta szüksége lehet. Üjből vissza kell mennem a múltba. Mennyi minden hasznos dolgot tanultunk mi a polgáriban kézimunkából. A fiúk fafaragást, könyvkötészetet, szemzést, oltást, repülőgépmodellezést. Csináltunk szép lombfűrészmunkákat, virágtartókat, madáretetőket, üvegfestést, domború térképet, villanycsengőt és ki győzné felsorolni mi mindent. A lányok mosást, vasalást, gomb- és gomblyukvarrást, ruhaszabást és varrást, továbbá sütést, főzést tanultak. Jó útravaló az ilyesmi, aminek minden percben hasznát vehetjük. Visszakanyarodom írásom bevezető részéhez. Cikkemben csak érzékeltetni akartam a jő és kevésbé jő tanítók közötti különbséget. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy a mai tanítók, tanárok rosszabbak lennének a régieknél. De mai szocialista rendszerünk egyenesen megköveteli, hogy a jől bevált munkamódszereket kövessék a gyengébbek, a tapasztalatlanabbak is, mindent megtéve annak érdekében, hogy felelősségteljes munkájuk nemes gyümölcsöt érleljen. Még valamit szeretnék mondani tanítóinknak. Fogadjanak el tőlem, a bányásztól, egy szerény tanácsot: ne csak a tankönyv betűi szerint, hanem annak szellemében is tanítsanak. TÖTH JÄNOS, Handlová, TANÍTÓK AZ ÚJ TANTERVRŐL BERTOLT BRECHTl \ Német anya éneke Fiam, nemrég szép barna inget s csizmát adtam rád boldogan, Ha tudtam volna azt, amit ma, hát inkább felkötöm magam. Fiam, mikor Hitlert köszöntve néztél a raj felétt, nem tudtam karod mért lököd fel. Száradjon el a kezed. Fiam, láttam, hogy menetelsz Hitler háta mögött, de nem .tudtam, hogy testedet ellopja majd a köd. Fiam, azt mondtad: Németország szebb lesz, mint valaha. Nem tudtam, por és hamu lesz, vértől ázott szoba. Fiam, mikor hős nemzedékről beszéltek szavaid, fiam, nem tudtam, hogy mi lesz, hogy hóhér leszel itt. Nem szóltam ellene, ha láttam: a barna inget viseled. Hidd el, nem tudtam, hogy én varrom halottas Ingedet. SIMON ANDRÄS fordítása vető termelési ágakat, szert kell tennie bizonyos munkakészségre, hogy a népgazdaság bármely szakaszán helytállhasson... E követelményt a mai — sokban elavult — iskolai tanterv sehogy sem biztosíthatja. A párt ezért tűzte feladatul, hogy az általános műveltséget nyújtó kilencéves iskolára való áttéréssel át kell szervezni az iskolai oktatás egész rendszerét. A minisztérium, az Iskola- és Kulturálisügyek Megbízotti Hivatala, valamint a pedagógiai kutatóintézetek közreműködésével az új iskolai tanterv javaslata már megszületett és a nyilvánosság elé kerlilt. Az alapfokú ismereteket nyújtó kilencéves iskolák tantervjavaslatának lényege az oktató- és nevelő munka színvonalának az emelése, a kommunista nevelés céljainak megfelelő, sokoldalúan képzett, nagyműveltségű ember kialakítása. A javaslatok megtárgyalása céljából iskoláinkban az elmúlt napokban pedagógiai gyűléseket rendeztek. Megvitatták az új iskolatípus előnyeit s kj-ki a maga tapasztalataiból eredő véleményével járult hozzá a tantervjavaslat tökéletesítéséhez. E tanácskozásra a Szenei Tizenegyéves Magyar Tannyelvű Középiskolában 42 tanító részvételével január 28-án, az Érsekújvári Magyar -Tannyelvű Középiskolában 46 tanító részvételével január 22-én került sor. Ebből az alkalomból mi is felkerestük az említett iskolákat, s a tanítóktól kértünk véleményt. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tavaly áprilisban hozott „Az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, valamint a nevelés és az oktatás továbbfejlesztéséről Csehszlovákiában" című határozata után az országban mindenütt hozzáfogtak a párthatározat teljesítéséhez, az oktató és nevelő munka átszervezéséhez. A párt XI. kongresszusa irányvonalának teljesítése érdekében született nagy jelentőségű párt határozat egyértelműen kimondja, hogy az elöttUnk álló feladatok, társadalmunk fejlődésének szocialista irányzata új követelményeket támaszt az oktatás értelmezésével és jellegével szemben. Mivel a kommunista társadalom megköveteli, hogy az emberek sokoldalú, fejlett műveltséggel bírjanak, az iskolai nevelés legfőbb tartalma: sokoldalúan képzett nagy műveltségű emberek nevelése, akik elsajátítják a jelenkori technika és tudomány alapvető ismereteit, felkészülnek nagy szakképzettségű termelékeny munkájukra, testileg erősek, egészségesek, kollektív érzelműek, örömöt találnak a közösségért végzett munkában, lelkesíti őket a szocialista hazafiság, és a proletár nemzetköziség eszméje. Ennek érdekében elsősorban azokat a helytelen nézeteket kell leküzdnenUnk, amelyek a testi munka lebecsüléséből származnak. A művelt embernek, aki részt vesz a szocializmus és kommunizmus építésében, nemcsak a tudományok, hanem a termelés alapjaival is tisztában kell lennie, ismernie kell az alapÜJ SZÖ 7 + 19S0. február 13.