Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-13 / 43. szám, szombat

Mi okozza az elemi csapásokat? jA A Csehov: Ványa bácsi Nagysikerű bemutató a komáromi MATESZ-ben A rendes időjárás keretét túllépő légköri jelenségeket elemi csapásoknak nevezzük. A természet erőinek e hatása az embereknek minden esetben kisebb vagy nagyobb károkat okoz, sőt néha emberi életeket is követel. Elemi csapások világszerte előfordulnak, csupán abban különböznek egymástól, hogy egyes országokban gyakrabbak, erősebbek, másutt pedig ritkábbak és gyengébbek. Földünkön a legutóbbi évek folyamán igen sok elemi csapásra került sor. Hogy olvasóink teljes képet alkothassanak e káros természeti jelenségek okairól és keletkezésük lényegéről, e helyen egyes elemi csapások elemzésével foglalkozunk. homoktölcséreket, melyek forró nyári napokon elég gyakran fordulnak elő. E homoktölcsérek sebessége nem lépi túl a káros hatás határát, és igen rövid időtartamuk is. Homoktölcsérek a földfelület kisebb területeinek hirtelen átmelegedése következtében ' keletkeznek. • Aszály és áradáso

k • Fagyok és hóviharok Hazánk területén a kemény tél is gyakran az elemi csapás jellegét ölti. Az ilyen tél kísérőjelensége nemcsak az erős fagy, hanem a hófúvások is. Az erős fagy egyebek között megnehezíti az építkezési munkákat és részben a növényzetet is megkárosítja ott, ahol nem elég magas a hótakaró. A hófúvások pedig hótorlaszokat emelnek, melyek következtében egyes útszakaszokon és vasútvonalakon bizonyos időre a forgalom is félbeszakad. A legerősebb fagyok hazánkban a téli hónapokban az Északi-sark térségéből területünkre északkeleti irányból előrenyomuló hideg levegő beáramlása után keletkeznek. Az ilyen levegő Szlovákia területe felé egyenes úton áramlik az esetben, ha a levegőréteg vastagsága nagyobb a Szlovákia északi határvidékét övező Kárpátok hegyláncainak magasságánál. A hideg levegő ellenkező esetben nem éri el közvetlenül Szlovákia területét. Ez azt jelenti, hogy az esetben, ha Szlovákia északi részén nem volnának a Kárpátok, úgy a telek nálunk hidegebbek, tartósabbak volnának. Az éjszakai hőmérséklet csökkenésében a felhőzet és a szél igen fontos szerepet játszik. Ez a két tényező meglassítja a levegő talajmenti rétegeinek lehűlését. A legerősebb fagyok ezért csak az északi-sarki térségből áramló hideg levegő bezúdulása, a szél elcsendesedése és az éjjeli égbolt kitisztulása után fordulnak elő. Ezt rendszerint kiadós havazás követi. Mindezt a legtöbb esetben a délnyugati irányból "lőrenyomuló légnyomászavarok O..JZzák. A levegő éjszakai lehűlését a már említett tényezőkön kívül a hótakaró is támogatja. mi sMäĽ ím* " > » ľ* • JSSr h./ mv Széltölcsér Á téli hónapokban előforduló erős fagyokon kívül elemi csapások jellegét öltik a késő tavaszi, májusi talajmenti fafjyok is, amikor is már előrehaladott a növényzet fejlődése. Az emberek a kései tavaszi fagyok ellen a leggyakrabban azon területek füstölésével védekeznek, ahol szőlők, gyümölcsöskertek vagy kényesebb vetemények vannak. m Szélviharo

k ^ Ha a szél ereje erősebb a megszokottnál és olyan sebességű, hogy már káros hatású, ez esetben szélviharról beszélünk. A meteorológia olyan szelet nevez szélviharnak, melynek óránkénti átlagos sebessége 66-77 kilométer. Az ilyen szél feldönti a könnyebb tárgyakat, meglazult tetőcserepeket sodor le és a szél elleni járást is megnehezíti. A szélvihar második fokozata az erős szélvihar, amikor a szél óránkénti átlagos sebessége 78-90 kilométer. Hatalmas szélvihar az, amely erdőkben és házakon már nagvobb károkat okoz, melynek átlagos óránkénti sebessége eléri a 91 — 104 kilométert. Igen veszélyes hatású az orkán, vagyis az olyan szélvész, melynek átlagos óránkénti sebessége a 104 kilométert is meghaladja. Az ilyen szélvész leszakítja a házak tetőit, ledönti kéményeit stb. A szélviharokra vonatkozó említett adatok csak az átlagos sebességet juttatják kifejezésére. A szélvészek egyes lökései gyakran lényegesen erősebbek. Azok között a földrajzi szélességek között, ahol hazánk területe is fekszik, kétféle szélvihar fordul elő, Nyáron rövid időtartamú és erős zivatarokkal egybekötött szélviharok keletkeznek. A szél erősödését zivatarok esetében — a légnyomás rohamos megváltozásán kívül — a hideg levegő is okozza, mely különösen a zivatarfelhők szegélyei raen- ' tén a magasból a föld felé áramlik. Az ilyen zivatarok csak kisebb területekre terjednek. A lényegesen nagyobb területekre kiterjedő szélviharok hazánkban az egyes évszakok átmenete idején, avagy télen észlelhetők. Ezeket a szélviharokat alacsony légnyomás és a légnyomás hirtelen megváltozása okozza. Amikor szélvihar vonul el bizonyos terület fölött, nem minden helyen egyenlő a szél sebessége. A szél erősödését az a terep is befolyásolja, amely fölött a levegő áramlik. A hegyeken áthaladó szél sebessége erősödik, mégpedig annál nagyobb mértékben, minél magasabbak ezek a hegyek. A szél ez esetben a hegyek széltől védett lankáin erősödik. Az ilyen szelet bukószélnek nevezzük. Szlovákia területén a Lomnici-csúcs aljában és a Kőpataki-tó közelében észleltek erős bukószele. ket. E térségben 1915. november 18-án rendkívül erős szélvész dühöngött, mely 2 órától 23 óráig tartott. A szélvész ez idő alatt 10 kilométer hosszúságban és egy kilo. méter szélességben kidöntötte az ötátrafüred és Tátralomnic közötti erdő fáit. Szlovákia területe fölött további igen erős és katasztrofális szélvész 1941. szeptemberi 1-én és 2-án dühöngött. Ez a szélvész Szlovákiában 3,5 millió fát döntött ki és tört el derékban, ebből a MagasTátra területén 500 ezret. Szlovákiában igen erős szélvész legutoljára 1955. január 15 —17-én dühöngött. A szél legnagyobb sebessége Bratislavában ekkor óránként 118, Poprádon 180 és a Kőpataki-tó mentén 245 kilométer volt. Hazánkban előforduló különös szélvihar az úgynevezett forgószél. Forgószelek Közép-Európa területén ugyan ritkán fordulnak elő, de hatásuk annál katasztrofálisabb. A forgószél lényegében légörvény. A leggyakrabban a nyári hónapokban hatalmas zivatarfelhők oldalain jön létre. A megfigyelő a forgószelet a felhőktől egészen a földig nyúló tölcsérnek látja. Hazánk területén akkor keletkeznek forgószelek, ha a nyári hónapokban a levegő talajmenti rétegei jelentősen felmelegednek s később az ilyen helyre hideg tengeri levegő áramlik. Ez tulajdonképpen megbontja a levegő egyensúlyát. Egyrészt a meleg és a hideg levegő, másrészt pedig a levegőburkolat alsó és felső rétegei közötti hőmérsékletben mutatkozó különbségek a legnagyobbfokú hőmérsékleti ellentétek helyein, mégpedig forgó mozdulattal — forgószéllel egyenlítődnek ki. A forgószelek mindent elpusztítanak, ami útjukban áll. Derékba törik vagy kidöntik a fákat, lerántják a házak tetejét, épületeket rombadöntenek stb. Ha a forgószél a tenger szintje felett halad el, úgy vízoszlopokat emel csaknem 6 méter magasságba. Egyes forgószelek elég súlyos tárgyakat, esetleg embereket vagy állatokat is magasba emelnek. Szlovákiában legutoljára 1947. július 8-án észleltek forgószelet, mely Piešťany felől egészen a Garam folyóig haladt s többek között Nyitrán három templomtornyot ledöntött. Magyarországon 1954. június 8-án igen katasztrofális forgószél volt. Az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részében igen. pusztító forgószelek fordulnak elő, amelyeket itt tornádónak neveznek. A forgószelektől meg kell különböztetnünk a függőleges tengelyű Jóllehet a szárazföldre hulló csapadék elég gyakori jelenség, hazánk területén időről időre hosszabb Tornádó aszályra kerül sor, mely ugyancsak az elemi csapás jellegét ölti. Szárazság idején vízhiány következtében mindenütt, ahol nem gondoskodnak öntözésről, rossz a termés. A csapadékok hazánk területe fölé az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger térségéből jutnak. Nedves tengeri levegővel telített légnyomászavarok hozzák a csapadékot. Az esetben, ha Közép-Európa fölött nagyobb és hosszabb tartamú magas légnyomás keletkezik, úgy szárazság kezdődik, mivel a magas légnyomás megakadályozza az esőt előidéző befolyások érvényesülését. Ez esetben földünkre nedves levegő helyett száraz levegő áramlik és ugyanakkor felhőtlen, vagy csak kevéssé felhős az időjárás. Aszály Közép-Európában minden évszázadban néhányszor fordul elő. Mindeddig nem ismerjük annak szabályát, mely szerint előre és hoszszabb időre volna megállapítható a szárazság keletkezésének ideje. A víznek nemcsak hiánya, hanem mértéken felüli mennyisége is elemi csapásnak tekinthető. Azonkívül, hogy felhőszakadások helyenként, vagyis kisebb területeken rövidebb időre áradásokat okozhatnak, hazánkban nagyobb kiterjedésű áradások előfordulnak, melyek a nagyobb folyók megduzzadása következtében keletkeznek. Az ilyen elemi csapást a nagyobb területekre hulló hosszan tartó kiadós esők okozzák. Az ilyen esőzéseket a z ÉszakOlaszország fölött kialakuló és lassan északkeleti irányba nyomuló légnyomászavarok idézik elő. Hasonló volt a helyzet 1954 júliusában, amikor a Duna vízállása Bratislavában a legutóbbi 100 év alatt a legmagasabb volt. Nagy áradásokat a hosszan tartó esőzéseken kívül tél végén és tavasz elején a hó hirtelen olvadása is öko/.hat. Az ilyen áradás hatását az is fokozza, hogy a folyókon úszó jégtáblák összetorlódnak a folyók medreinek egyes szűkebb részein. A már említett káros természeti jelenségeken kívül a jégeső is az elemi csapások soraiba tartozik. Jégeső erős zivatarok esetén keletkezik, a mikor is a zivatarfelhőkben kialakuló jégdarabocskák nem olvadnak fel földrehullásuk közben. Az elemi csapások a természet erőinek hirtelen megnyilvánulásai. E káros természeti jelenségek erőfordulásának rendszertelensége öszszefügg a földgolyó föjötti légáramlás rendszertelenségével, ami az időjárás változékonyságában is megnyilvánul. Elemi csapások a múltban is gyakran előfordultak, amiről a meteorológiai feljegyzések is tanúskodnak. Dr. Peter Foi;gáč ANTON PAVLOVICS CSEHOV, a nagy orosz író születésének századik évfordulóját ünnepelte a Ványa bácsi bemutatásával a komáromi Magyar Területi Színház. Ez esetben nemcsak kegyeletadásról, hanem tartozás lerovásáról is beszélhetünk, mert a komáromi színpadon fennállása nyolcadik esztendejében először találkoztunk Csehov művével. Csehov a kritikai realista szemével méri fel a világot, az embereket, az egész társadalmi valóságot, a múlt századvégi orosz életet. A Ványa bácsiban elsősorban az orosz értelmiség néhány kifejező típusa elé állít olyan csillogóra fényesített tükröt, amely könyörtelen kendőzetlenséggel, megdöbbentő mélységben vetíti a néző elé a gondolatot: a társadalmi és osztálymegkötöttségek korlátai közé szorult posványos nyárspolgári élet tartalmatlan és tarthatatlan. Ugyanakkor túlhaladott, tartalmatlan és tarthatatlan az a rendszer is, amely ennyire lefokozza az emberi eszményeket, amely gúzsba köti az igazi érzéseket, száműzi az örömöt. Igen, a Ványa bácsiban csupa szomorú, a boldogságot hiába kereső alakkal ismerkedünk meg. Kevés itt a történés, annál több a fájó, kerékbetört érzés. Nincs révbejutás, célbaérés, csak zsákutcába torkoló lázongás, csak áthághatatlan falba ütköző, néha lábra kapó, majd elfáradó s újra tápászkodó boldogságvágy, az élet értelmének s hasztalannak tűnő és mégis az életet elsenyvedni és elsenyveszteni nem hagyó keresése. Csehov ebben a darabjában is híven követi művészi krédóját: „Az ember akkor lesz jobb, ha megmutatjátok neki, hogy milyen." Sötét színekben festette meg kora életképét a Ványa bácsiban, azért, hogy világosságot gyújtson, rádöbbentsen: a szenvedés sötét tömlöcébe vetettek, de ott fenn, magasan a fejed fölött beszűrődik a nap a kis ablakon, tépd ki rácsait, dolgozz, serénykedj, s egyszer eléred célodat — napfényre jutsz. Éppen ezért a Ványa bácsi sokkal, de sokkal több a hiteles, de hideg tükörképnél, mert alakjaiban érezzük, hogy a szerző melegen, szívből szeretné, ha az asztrovok, szonyák, Ványa-bácsik, jelenák egyszer rátalálnának a boldogságra s megvalósíthatnák álmaikat. Sztanyiszlavszkij joggal mondta Csehovról: „Hangja élénk és éber, lelkesülten szól, mert ő maga nem hátra, hanem előre néz, fényes ábrándokkal és hittel a jobb jövőben él, és képes eszméket, eszményeket sugalmazni azzal, hogy megvilágítja a régi élet tarthatatlanságát." Szóltunk már arról, hogy ebben a műben - éppúgy, mint általában a Csehov-darabokban - kevés a cselekmény. Annál fontosabb a megfelelő légkör megteremtése, amiben nagy szerep hárul a rendezésre. Seregi György legnagyobb oicsérete, ha kimondjuk: a színpadon az első pillanattól kezdve az utolsóig érezzük azt a megfoghatatlan, leírhatatlan, de érzékszerveinkre letagadhatatlanul ható valamit, amit csehovi atmoszférának neveznek. A rendezői felfogást különben nem jellemzi a művészi kísérletezés, hanem a Szovjetunióban az elmúlt évtizedekben kialakult nagyon helyes eszmei koncepciót veszi át, amelynek vezérfonala a néhány derűlátó motívum hatásos- érvényrejuttatása különösen a darab kicsengésében, anélkül, hogy ez zavaró tónusokat csempészne a dráma borongós, fátyolozott akkordjaiba. Seregi második darabját rendezte a MATESZ-ben és újra tanúbizonyságát adta mélyen a felszín alá hatoló lelkiismeretes felkészülésének, hivatásszeretetének, gyakorlatának. fegyelmezettségének, a szereplőkkel végzett aprólékos és egy-két kisebb hibától eltekintve tökéletes, jól megfontolt és kidolgozott munkájának. Elsősorban az ő érdeme, hogy a Ványa bácsi előadása a komáromi színház eddigi legjobb inszcenációi közé tartozik. NEHÉZ BESZÉLNÜNK az egyes szereplők teljesítményéről, mert már régen láttunk a komáromi színpadon ilyen egységbe forrt gárdát, amelynek kimondottan gyenge pontjai nem voltak. Elsősorban Palotás Gabit kell megemlítenünk, aki az öreg dajkát alakította olyan meggyőző művészi eszközökkel, hogy ezentúl méltón sorolhatjuk a színház együttesének legkiforrottabb egyéniségei közé. Véleményünk szerint ezzel az alakítással nem vallana szégyent színvonalasabb együttesekben sem. Ferenczy Anna gazdag érzésvilágú Szonyát vitt a színre, mélyen átélte Asztrov iránti viszonzatlan szerelmét s maradt benne elég erő ahhoz, hogy a darab zárójelenetében elhitesse velünk: minden összeomlott benne, de mégis pislákol a reménysugár. Hogyne örültünk volna ennek a fájdalmasan szép alakításnak, ha ajándékképpen még azt is elkönyvelhettük, hogy Ferenczyt még egyetlen szerepben sem hallottuk ilyen szépen, tisztán, szinte hibátlanul beszélni magyarul. Nagy Eszter nagyon komoly és nehéz szerepet kapott. Kitűnően oldotta meg! Szerebrjakov professzor felesége, Jelena az, akinek lennie kell: elhitette magával, hogy szereti a híresnek számító tudóst, aki sokkal idősebb nála és férjhez ment hozzá. S most henye, léha életet él, unatkozik és boldogtalan. Asztrov mondja el róla a találó ítéletet: „Az ember legyen mindenben szép. Arcban, ruhában, lélekben, gondolatban. Ö nagyon szép, vitathatatlan, de nézze, ő csak eszik, alszik, sétál, megbabonáz valamennyiünket a szépségével és kész. Nincs semmi kötelezettsége, mások dolgoznak helyette... Nem igaz? Céltalan élet nem lehet tiszta." Udvardy Anna Mária Vasziljevnája nagyszerű hangmodulációval, arcjátékkal és mozdulattechnikával megjátszott, a szívtelenségig rideg öregasszony. Udvardy szerepe nem nagy, de játéka az. Konrád József a nyárspolgári életet legmarób* ban ostorozó és ugyanakkor a legkevesebb illúziót tápláló, de munkájával mégis az igazibb életért küzdő Asztrov - doktor kulcsfontosságú figurájában jól eltalált csehovi alakot vitt színre. Teljesítménye állandóan felfelé ívelő, csak még beszédtechnikáján kell javítania és kissé fegyel-« mezettebben kell bánnia a inter* . punkcióval. Király Dezsőhöz értünk. A Ványa bácsi előadása elárulja, hogy a komáromi együttes néhány, színésze beérett művészi fejlődésé-i ben. De Király Ványa bácsija ugyan-"* akkor arról tanúskodik, hogy ezt a kitűnő színészt az egészséges ver- jl sengés szelleme többre, jobbra ösz-* tönzi, igyekszik levetni bizonyos be- \ ;degzett mozdulati elmerevedést, moorosságot, megküzd az alakért. Ezt a törekvést támogatni kell, ki kell bányászni tehetsége maximumát, amit Seregi rendezőnek néhány jelenetben sikerült elérnie. Szerebrjakov professzor lényegében a darab központi negatív figurája, áltudós, kicsinyes és hisztérikus deposzta, másokon élősködő embertípus. Turner Zsigmond a legfontosabbat adja, amikor megutáltatja és meggyűlölteti velünk figuráját, de egyes mozzanatokban, például a második felvonás Szerebrjakov és Jelena között lejátszódó jelenetében, főképpen hangban túljátssza szerepét. Tyeljegin, az érzelgős, mosolygós, jószívű lecsúszott öreg földbirtokos Siposs Ernő alakításában jól kidolgozott figura, a rendezés azonban — nézetünk szerint — kissé túlzottan ügyefogyottnak ál-' lította be. Epizódszerepben jó volt Korai Ferenc szolgája. Pavol Gábor díszleteit az első felvonás teraszos színpadképében a modern elem, míg a többi három felvonásban a realista .felfogás jellemzi. Az összhang azonban nem hiányzik. A KOMÁROMI SZÍNPADON első ízben találkoztunk Csehovval. Ez az ismerkedés hasznára vált mind a színészeknek, mind a közönségnek. Kitűnő előadás tanúi voltunk. Reméljük, hogy a MATESZ más Csehov-drámát is színre fog majd vinni. Gály Iván Jelena (Nagy Eszter) és Szonya (Ferenczy Anna) kölcsönösen elpanaszolják életük nagy bánatát. A Csemadok bodrogszerdahelyi csoportja már évek óta eredményesen dolgozik. Különösen a tánccsoport ér el szebbnél szebb sikereket. Nem maradnak le a színjátszók sem, akik az elmúlt évben például hat alkalommal rendeztek bemutatót. Legutóbb Lovicsek Béla Húsz év után című színmüvével arattak sikert. (k. m.) jjj SZÖ 6 * 196

0'

íebruá

r 13-