Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-12 / 42. szám, péntek

Közlemény az 1959. évi állami népgazdaságfejlesztési terv teljesítéséről Szlovákiában Z ÚJ SZĎPICTÄlÁil (Folytatás a 4. oldalról) pedig a foglalkoztatottak számának növe­kedése biztosította. Az építőiparban túlteljesítettük a mun­kaerők tervezett számát, egyes foglalko­zási ágakban azonban szakmunkások hiá­nyát éreztük. A tervezett munkatermelékenységet 2 százalékkal teljesítettük túl, amit főként az új munkamódszerek felhasználása és bevezetése biztosított. A munka terme­lékenysége 1958-hoz viszonyítva több, mint 9 százalékkal emelkedett. Követésre méltó példa IV. Közlekedés és távösszeköttetés 1959-ben a teherárú és személyforga­lom teljesítményei is növekedtek. Űj, nagyobb teljesítőképességű villanymozdo­nyokkal, teher- és személykocsikkal, te­herautókkal és autóbuszokkal bővült a géppark. A közúti forgalom keretében 84 millió tonna árut, (8 százalékkal többet), és 498 millió személyt (12 százalékkal többet) szállítottunk, mint 1958-ban. Az üzemi forgalom keretében 18 szá­zalékkal szállítottunk több terhet, mint 1958-ban. A vasúti forgalom terén 1959-ben si­keresen folytatódott a nehéztonnás moz­galom kibontakozása és a személyforga­lom terén tovább emelkedett az utazási kutúra. Megkezdtük a Žilina—Púchov— Valašské Meziflíi-i vonal villamosítását Megjavult a személy- és teherforgalmi grafikon teljesítése. A Csehszlovák Autóforgalml Vállalat 105 százalékra teljesítette a személyszál­lítás terhét. Különösen a munkás- és dlákszállltás növekedett. A Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat autóbuszforgalma keretében 1959-ben fokozódott az üzem­képes kocsik időbeli kihasználása és csökkent a javítás alatt álló autóbuszok állománya. 1959-ben 1436 km hosszú 63 autóbusz­vonalat nyitottunk meg. 1959. végéig 1062, összesen 28 289 kilométer hosszú autóbuszvonala volt Szlovákiának. A dunai folyami közlekedés terén 1959-ben a kedvezőtlen vízállás miatt nem teljesítettük a teherszállítás tonnatervét (95 százalék), de a tonnakilométereket 7 százalékkal túlteljesítettük. Az áruk átra­kodási tervét 108 százalékra teljesítet­tük. A távösszekötetés terén 1959-ben to­vább fokozódott a postai és hírközlőszol­gálat teljesítménye. 62 új postahivatal és 156 póstai takarékpénztári képviselet létesült, s tovább bővült a belföldi és a nemzetközi hálózat. A bratislavai Tesla-gyár neve nemcsak idehaza ismert. A brüsszeli világkiállítá­son is sokan megcsodálták a Tesla gyárt­mányait. A gyár nagy szaktudású dolgo­zói között több csökkent munkaképességű — rokkant — fiatalember is van, akik a többiekkel egyenlő felelősségteljes helyen dolgoznak. A vállalat vezetősége megbecsüli ezeket az embereket és különféle segítséget nyújt nekik. Legutóbb is a nagy havazá­sok alkalmával a vállalat elhatározta, hogy a távollakó csökkent munkaképességű dolgozókat autóval fogja munkahelyükre szállítani. Az üzem rokkantjai ezt visz­szautasították és bár némelyiküknek a járás is nehezére esik, a rossz időjárás ellenére pontosan jártak be munkahe­lyükre. Dorasány Iván laboránsi beosztásban a müszaKi ellenőrzésen dolgozik, Poldau Pál a csöves garnitúráknál segédmester, Pesko Ede pedig mesterhelyettes a prés­házban. Valamennyien jól dolgoznak és szakmunkájuk mellett a CSlSZ-s\erve­zetben is tevékenykednek. Vyrubál Antal elvtárs pl. 1955. óta megszakítás nélkül a CSISZ üzemi vezetőségének tagja. A Tesla üzemi pártszervezete és az üzem vezetősége olyan munkafeltételeket és környezetet tudott teremteni a rok­kant munkások részére, ahol öröm dol­gozni. A bratislavai Tesla gyár példája követésre méltó. KRÁTKY JÓZSEF, Bratislava Bizakodó hangulat Csallóközaranyoson V. Életszínvonal Azok az intézkedések, amelyeket a CSKP KB a XI. pártkongresszus határozata értelmében az életszínvo­nal terén foganatosított, Szlovákia lakossága anyagi jólétének és kul­turális színvonalának további emel­kedésében éreztették hatásukat. A népgazdaság továbbfejlődésével összhangban az idén is nagy gondot fordítottunk arra, hogy további ezre­ket vonjunk be a termelőfolyamatok­ba és a nem termelő ágakba. A nép­gazdaság szocialista szektorában 34 ezerrel bővült a foglalkoztatottak száma. Ennek a fele az iparban he­lyezkedett el. A foglalkoztatottság növekedése az idén már elérte a má­sodik ötéves terv idejére meghatá­rozott nagyságot. A múlt év végén 1059 000 személy volt alkalmazotti viszonyban. A foglalkoztatott nők száma 25 ezerrel emelkedett. A nők további bevonása a munkafolyamatba megfelelő munkaalkalmak teremtésé­től és szakképzettségüktől függ. A tanoncok. száma az előző évhez viszonyítva -. 12 • ezerrel?, nagyobbodott és elérte a 65 ezret. Növekedett a mérnöki, műszaki dolgozók" és tiszt­viselők száma és javult képzettségi összetételük. A szakiskolák 13 ezer és a főiskolák 4 ezer végzett növen­déke lépett munkába a népgazdaság egyes ágazataiban. Az EFSZ-ekben dolgozó szakemberek száma is meg­növekedett. Tovább fokozódott a lakosság pénz­beli jövedelme. Az alkalmazotti vi­szonyban levő dolgozók bére és fi­zetése 797 millió koronával, az EFSZ-tagok jövedelme pedig 350 mil­lió koronával nagyobbodott. Gyer­mekpótlékokra 1 milliárd 300 millió koronát, tehát az előző évhez képest 200 millióval többet fizettünk ki. Já­radékbiztosltási illetékekre 2 mil­liárd koronát, tehát 150 millió koro­nával többet fizettünk ki, beteg­biztosításra (családi pótlék nélkül) pedig 640 millió koronát. A lakosság reáljövedelme a XI. pártkongresszus határozatai alapján egyrészt a névleges bérek növeke­dése, másrészt a kiskereskedelmi árak leszállítása folytán bővült és az egyéni fogyasztás további nö­vekedését eredményezte. Különösen a többgyermekes családokban csök­kentek a létfenntartási költségek. A nagyobb bevétel alapján a lakos­ság betétjei 600 millió koronával sza­porodtak. Az állami és szövetkezeti keres­kedelem keretében 22 milliárd 700 millió korona értékű árut, azaz 1958­hoz viszonyítva 6 százalékkal többet adtunk el. Élelmiszerből 11 milliárd 900 millió korona értékűt, (6,8 szá­zalékkal többet), iparcikkekből pedig 10 milliárd 800 millió korona értékűt (5,8 százalékkal többet). Az önkiszolgáló-üzletek száma az év folyamán 1012-vel növekedett. A helyi és szövetkezeti ipari válla­latok tovább bővítették a lakosság­nak nyújtott szolgálatokat. A kommunális szolgálatok túltelje­sítették tervezett teljesítményeiket, s 109 millió koronával nagyobb be­vételre tettek szert, mint 1958-ban, főként annak következtében, hogy a nemzeti bizottságok nagyobb gondot fordítottak erre a szakaszra. Tovább növekedtek a tisztító- és festőüze­mek teljesítményei. A szolgálatok azonban még mindig nem érik el a megkívánt minőségi színvonalat. Befejezés előtt-áll a falvak villa­mosítása. Tovább folytatódott az EFSZ-ek és tanyák villamosítása. A szocialista kultúra és iskola­ügy terén is értünk el sikereket. Növekedett a rendszeres sajtókiad­ványok, főként a szaklapok, szociá­lis politikai könyvek, népművelési és gyermekirodalmi könyvek pél­dányszáma. A színházaknak 2 millió, a moziknak 46 millió látogatója volt. 5 egész estét betöltő filmet gyár­tottunk. Növekedett az időszerű tár­gyú kulturális népművelési akciók száma és színvonala. 1958-cal szemben megkétszerező­dött a televíziós készülékek tulajdo­nosainak száma és 1959 végén 46 ezer szlovákiai lakosnak volt enge­délye televíziós készülékre. A CSKP KB 1959. április 22-1 és 23-i határozata alapján megkezdtük az általános műveltséget nyújtó, a szak- és főiskolák rendszerének át­szervezését. 78 ezer gyermek iratkozott be az óvodákba. 688 ezer diák látogatta az általános műveltséget nyújtó iskolá­kat, ebből a jpásodik váltásban 30 százalék. A 9-jfl- évfolyamot 35 ezer diák látogatta". 59 ezren tanultak a szakiskolákban, ebből a dolgozók ta­gozatári 21 ezren. A főiskoláknak 24 ezer hallgatójuk volt, rendkívüli for­mák keretében 6 ezren tanultak. A dolgozók tagozatán és a rendkí­vüli formákban tanulók száma meg­növekedett. 85 millió koronát fizet­tünk ki ösztöndíjakra. Az egészségügyi gondoskodás fej­lődését az egészségügyi intézmények hálózatának további bővülése jellem­zi. Az egészségügyi gondoskodás ja­vulása azonban még nem kielégítő. Minden 15 éven aluli gyermekre kibővült a díjtalan orvosi kezelés. A megelőző-kezelő gondoskodás keretében a férőhelyek száma 38 ezerre növekedett, 9,6 férőhely esett ezer lakosra. 48 ezer dolgozó yett részt üdülésen. Csökkent a 9788 férőhellyel bővült bölcsődék kihasználása. Az év végén 5700 orvos működött. Az egy orvosra jutó lakosok száma 1959-ben 720-ról 710-re csökkent. A ragályos"betegségek elleni küz­delem terén a legnagyobb sikert a gyermekbénulás, a torokgyík és a hastífusz csökkentésében értük el. A betegség és baleset miatti mun­kaképtelenség százalékaránya meg­maradt az 1958. évi színvonalon. Szlovákiában 88 ezer gyermek szü­letett élve, ami az előző évekhez viszonyítva toyábbi mérsékelt csök­kenést jelent. Az egy éven aluli gyermekek halandósága 37,2 ezre­lékről 32,7 ezrelékre csökkent, s a klinikai szülések számának további növekedésével párhuzamosan a 28 naposoknál fiatalabb csecsemők ha­landósága is kisebb volt. A lakosság általános életkora meghosszabbodott. Természetes szaporulat következ­tében 54 ezerrel gyarapodott a la­kosság, úgyhogy az év végén 3 millió 968 ezer lakosa volt Szlovákiának. Azok a sikerek, amelyeket ha­zánkban a CSKP vezetésével a nép­gazdaság fejlesztésében, népünk anyagi és kulturális színvonalának emelésében a második ötéves terv negyedik évében elértünk, döntő mértékben hozzájárulnak a második ötéves terv feladatainak határidő előtti teljesítéséhez és a szocialista építés befejezéséhez. SZLOVÄK STATISZTIKAI HIVATAL Szövetkezetünk tagjai a téli hónapok alatt sem pihennek. Kertészetünkben a gépek fürge női kezek segítségével kcm­posztkockákat készítenek. Az üvegházban a melegágyakat készítik elő, hogy a ki­kelt palánták megfelelő helyre kerülhes­senek. A gépjavitómühelyben is nagy a sür­gölődés, ahol Halasi Mihály és Fehér István kovácsok a javításokat végzik. Ke­zük nyomán a rossz gépekből megjaví­tott, üzemképes gépek kerülnek ki. Saj­nos nagy hiányosság tapasztalható a kar­bantartás körül. Az udvaron heverő gé­peket nemcsak rozsda marja, hanem aj ősztől rájuk ragadt sár is. A szövetkezet vezetőségének gondoskodnia kellene a he­lyes karbantartásról. A növénytermesztési csoportok szintén működésbe léptek. A savanyú talajt már bemeszezték, több mint 250 hektáron pedig műtrágyát szórtak. Ez idén sokkal jobban fel kell ké­szülnünk a tavaszi munkákra, mint az előző esztendőkben. Az idei terv elké­szítésénél a szövetkezet vezetősége fi­gyelembe vette a tagság kötelezettség­vállalásalt, melyek a következő ötéves terv feladatainak teljesítését két évvel lerövidítik. Az állattenyésztésben pedig négy év alatt érjük el az ötéves tervben megállapított termelés színvonalát. Bereczk Gáspár, Csallóközaranyos il j© munka eredménye A Szőlőskei Mezőgazdasági Mesteriskola tangazdasága mellett működő pártszerve­zet évzáró taggyűlésén nemrég értékel­tük pártszervezetünk és a kommunisták tevékenységét. A pártszervezet sokoldalú tevékenysége Igen szép eredmények eléré­sét tette lehetővé. A tanulók soraiból a CSISZ legkiválóbb tagjait vettük fel a pártba, akik mind a tanulásban, mind a termelésben beváltották a hozzájuk fű­zött reményeket. Tangazdaságunk a kommunisták és a pártonklvüliek jó munkája révén maga­san túlszárnyalta tervezett feladatait és 40 ezer koronát megtakarított az ön­költségeken. Az évzáró taggyűlés alkalmával a kom­munisták kötelezettséget vállaltak, hogy politikai tudásukon kívül szakmai isme­reti ket is bővítik, hogy továbbra is megtarthassák a „Kiváló tangazdaság" ki­tüntetést, melyben az iskola növendé­kei a múlt év végén részesültek. Csatlós László, Szölőske A szocialista munkabrigád címéri versenyeznek A humennéi szintetikus fonalat gyártó üzem dolgozói között sok a fiatal, akik nagy lelkesedéssel dolgoznak. Stančiková elvtársnő kollektívája is versenyez a szo­cialista munkabrigád elmért. Ez a kollek­tíva kötelezettséget vállalt, hogy a ter­vezett műszaki normát 101 százalékra teljesiti, a tervezett selyemhulladékot 3 százalékról 2 százalékra csökkenti, a mi­nőséget pedig a tervezett 88 százalékról 95 százalékra növeli, ami azt jelenti, hogy a gyártott termékek 95 százaléka elsőosztályú lesz. E kollektíva tagjai valamennyien je­lentkeztek a pártoktatási évre és kul­túrvonalon tett kötelezettségvállalásuk is említésre méltó. Közösen fogják a film­és szlnielőadásokat látogatni, havonta együttesen elolvasnak egy értékes politi­kai könyvet és mind a könyvről, mind a szlnielőadásokról beszélgetéseket rendez­nek. Ez a kollektíva a legkomplikáltabb és legigényesebb munkaszakaszon, a legfi­nomabb fonal, a monofll gyártásánál dol­gozik. Egy kilogramm fonal 900 kilométer hosszú. Mikuláš Lednický, Humennné. Segítenek az építkezésnél Üzemünkben, a bratislavai Februári Győzelem utcai Regenában rövidesen meg­kezdjük az új négyemeletes épület épí­tését. üzemünk dolgozói vállalták, hogy segíteni fognak az építkezésnél. Az épü­letben a szociális berendezések a leg­modernebb megoldással készülnek. Például külön ruhatár lesz a munka és külön a tiszta ruhák számára, amelyeket a mos­dó és a fürdő választ el egymástól. Dol­gozóinknak fürdés után nem lesz szük­ségük fürdőlepedőkre vagy törülközőkre, mert elektromos szárítókat szerelnek fel. Ebben az épületben nyer elhelyezést a műszaki-termelési kabinet s az újítók és feltalálók műhelye is. Üzemünkben most vezetjük be a máso­dik műszakot. Ha elkészül az új épület, nem lesz semmi akadálya a harmadik műszak bevezetésének sem. Ezért sietünk ezzel az új épülettel. Ondrejkovlč Aladár, Bratislava. Mi HZ oka a lemaradásnak Š EGY CSAVARÉRT KASSÁRÓL BRATISLAVÁBA • NEM TARTOTTÁK BE SZA­VUKAT 3 SARKUKRA LÉPNEK A SZERELŐK I ^vezető: dolgozóit, hogy a vízvezetékek ^építésénéj mi a legnagyobb problé­|ma, egyhangúlag ezt válaszolnák: ^ csőhiány. És ez országos probléma. ^ Kohóipari vállalataink csőhengerdéi ^a legnagyobb erőfeszítésük ellenére ^ sem győznek annyi acélcsövet gyár­^tani, amennyire szükség lenne ro­^hamosan fejlődő iparágaink, váró­fsaink számára. Ezzel magyarázható ^az a kormányhatározat is, melynek ^értelmében az épülő Keletszlovákiai ^Kohómű első csőforrasztó-részlegét §még ez idén üzembehelyezik. A csö­^ veket hosszában és spirálisan for­fc rasztó üzemrészlegek részére már ki­^ dolgozták a termelési tervet, meg­állapították az üzembehelyezés pon­^tos határidejét. | A hosszában forrasztó részleg áp­frilis 1-én, a spirálrészleg július 1-én ^ kezdi meg a termelést. A kohőmű ^ igazgatóságának nem kis fáradságá­^ ba került, hogy e két üzemrészleg § számára hazánk gépgyáraiból besze­rezze a szükséges gépeket, berende­léseket. Gépgyáraink a megrendelést jakkor kapták meg, amikor már ösz­^szeállltották a tervet és azon vál­toztatni csak a terven felüli termelés § beiktatásával lehetett. De így is vál­^ lalták a gépek és berendezések ter­> ven felüli gyártását. Hisz hazánk ^egyik legfontosabb építkezéséről van ^szó, melyet gépiparunk és kohóipa­raink - valamennyi dolgozója a legna­gyobb figyelemmel kísér. A Bratisla­^vai Elektrotechnikai Üzem, a kunči­^cei Klement Gottwald Oj Kohók, a ^Královo Pole-i Gépgyár, a žiari Szlo­§vák Nemzeti Felkelés Üzem, melyek ^ részt vesznek a Keletszlovákiai Ko­^hómű gépberendezésének gyártásá­éban, nemcsak hogy teljesítették ígé­retüket, de a megrendelt gépeket ^ jóval határidő előtt szállították Kas­§ sára. Minden feltétel megvolt tehát ^ ahhoz, hogy a Keletszlovákiai Kohó­^mű építésénél lerövidíthessék a kor­§mány által megállapított határidőt ^ A Kohómű dolgozói április l-e helyett ^ február l-re tűzték ki az első cső­$ forrasztórészleg üzembehelyezésének ^ időpontját. Hisz az építőipar számá­^ ra úgy kell a cső, mint ételbe a só § - vélekedtek a kohómű dolgozói, ^ Itt fogják gyártarii a Szovjetunióból ^vezető kőolajvezetékhez szükséges csöveket is, hogy ne kelljen messzi­ről szállítani. Ezért idejében elkészí­tették az anyagot, hazánk különböző gépipari üzemeiben betanították a szakmunkásokat, egyszóval minden készen volt ahhoz, hogy határidő előtt, már február 1-én megindulhas­son az acélcsövek gyártása a távol­sági vízvezetékek és az épülő kőolaj­vezeték számára. Csakhogy ezúttal épp az építőipar, melynek oly nagy szüksége van a csövekre, mondott csődöt a határ­idővel. A bratislavai Priemstav épí­tővállalat vezető dolgozói voltak azok, akik nem vették komolyan a határ­időt, nem intézkedtek idejében az építkezés idejének lerövidítésére. A hanyagság miatt most késik az első részleg üzembehelyezése, az acélcsö­vek gyártása. A Priemstav dolgozói tehát havonta ezer tonna acélcső, azaz egymillió korona értékű terme­léssel károsították meg népgazdasá­gunkat. Ezt pedig nem lehet kézle­gyintéssel elintézni. Mi az oka a munka késésének? Talán a hideg fékezi az előrehala­dást? Vagy talán az anyaghiányban kell keresni az okot? Nem. A munka megszervezésében van a hiba. Hisz az első csarnok már régen készen van, csak a villanyszerelést kell el­végezni, bebetonozni a vezetőcsator­nákat. Ez pedig nem igényel komoly munkát. Mégis csigalassúsággal halad a betonozás, a szerelők türelmetlenül várakoznak az építőkre, a gépberen­dezés kihasználatlanul vesztegel. A bratislavai Priemstav, amely hazánk egyik legnagyobb kohóipari üzemé­nek első két üzemrészlegének fel­építését vállalta, ezek szerint nem teljesíti feladatát. Nem készültek fel idejében a téli időszakra, az építke­zésen nincs mivel felmelegíteni a ka­vicsot, a betont és meg nem felelő berendezéssel dolgoznak. A második csőforrasztó üzemrész­leg építésénél még rosszabb a hely­zet. A július 1-ére kitűzött határidő - ilyen csigalassúságú munka mel­lett — veszélyben forog. Itt is le­maradoznak a harmonogram betartá­sával. Az új csarnok építésénél dol­gozik egyébként — két tíztonnás — „sánta kecske". így nevezték el a kohómű dolgozói azt a két vasáll­ványt, mellyel az új csarnok elő­feszített épületelemeit készítik és szállítják. Ez a két állvány csaknem állandóan vesztegel. Januárban csak egy hetet dolgozott, mert több mint három hétig üzemzavar miatt állt. Ha elromlik a motorja, vagy szükség van valamilyen csavarra, a Priemstav karbantartói Bratislavába utaznak, mert helyben semmi pótalkatrész nincs a javításhoz. Az út oda-vissza, a javítás, s hozzá a nemtörődömség két-három hétig is hátráltatja a munkát. 117 előregyártott épületele­met kellene készíteni, de eddig csak 40 készült el. Ha továbbra is ilyen „gyors ütemben" megy a munka, úgy még jó pár hónapig eltart, mire kész lesz a csarnok. A csarnokhoz tartozó minden gépberendezés megvan már, s a Kralovo-Pole-i gépgyár szerelői csak arra várnak, hogy mikor feje­zik be munkájukat az építők. Míg a Priemstav dolgozói Bratisla­vába utaznak a javításhoz szükséges csavarokért, addig a szomszédságuk­ban egy másik építővállalat, a Hron jól felszerelt gépjavító műhelye dol­gozik. Nemcsak csavart, vagy motort lehetne itt kijavítani, de akár telje­sen új állványokat is összeállíthatnak. A Priemstavnak nincs elég szakmun­kása a betonozáshoz. A Hronnak vi­szont több van, mint kellene. A Priem­stavnak nincs elszállásoló-helye, a Hronnak viszont akár ezer munkás számára is van. Egymás mellett dol­goznak a Keletszlovákiai Kohómű építésénél, mégsem tudják közös ne­vezőre hozni érdekeiket. Ez a helyzet a Priemstav munkája körül. Egy mintegy 50 000 korona ér­tékű állvány miatt késik az építkezés, amelyen szinte felháborítóan alacsony a munka termelékenysége. Az egész építkezés költsége nem tesz ki any­nyit, mint a csőforrasztó-részleg egy havi termelésének elmaradása, ami népgazdaságunk szempontjából kulcs­fontosságú kérdés. Ez a késedelmes­ség nem válik a bratislavai Priemstav dolgozóinak becsületére, különösen Kelet-Szlovákia lakosai előtt nem, akik türelmetlenül figyelik a kohő­mű építkezésének minden mozzana­tát. Horváth Sándor jffj SZŐ 2 * 1960. február 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom