Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-12 / 42. szám, péntek

Közlemény az 1959. évi állami népiazdasáifeileiztési terv teljesítéséről Szlovákiában (Folytatás az 1 oldalról) része ki nem elégítő módon aknázta ki a személyi anyagi érdekeltség ösztönzésének rendelkezésére álló forrásait. A munkaidó kihasználása szem­pontjából lényeges változásra nem került sor és 195ft-al szemben csak részleges javulásról számolhatunk be. 1958-hoz mérten csökkent a túl­órák száma, de még mindig arány­talanul magas. Az iparban csekély mértékben növekedett a múlt esz­tendőben a műszakok száma, azon­ban különösképpen a gépiparban és az élelmiszeriparban kevesen dol­goztak a második és a harmadik j műszakban. Megjavult a vállalatok pénzügyi gazdálkodása. Az ipari-, termelési gazdasági egységek 1959-ben 4 szá­zalékkal' túlszárnyalták a nyereség tervét, egyes ágazatok például a Közszükségleti Ipari Megbízotti Hi­vatal és a - Nehézgépipari Miniszté­rium a nyereség előírt részét nem adta át teljes egészében az állam­pénztárba. A szlovákiai földtani kutatás újabb eredményekkel járt, további fontos nyersanyaglelőhelyeket tártunk fel, így például só-, magnezit- és szén­telepeket. Habár az ipar általában teljesítette feladatait, 31 nemzeti vállalat nem érte el a nyerstermelés tervezett szintjét és lemaradtunk néhány fon­tos termék, mint például a gépkocsi­benzin, motorolaj, szürkeöntvény, acélöntvény, nitrogéntartalmú műtrá­gya, tégla, tetőt'edőcserép, épület­elem finomított cukor, stb. gyártá­sában. Az ipar egye^ ágazatai 1959-ben a kö­vetkező eredményeket érték el: Az energetika 3,9 milliárd kilowattóra villanyáramot termelt, vagyis '2%-kai töb­bet mint 1958-ban. Az Energetikai és Vízgazdálkodási Minisztérium hőerőművei ben tovább automatizálták a munkafolya­matokat. Az automatikus szabályozássá' ellátott kazánok százalékaránya az 1958. évi 33'/«-ról 38%-ra emelkedett. Az eh­hez hasonló intézkedések következtében csökkent az 1 MW-órára eső tüzelőanyag fogyasztása. A tüzelőanyag ágazata csak 99,2%-ra teljesítette a szénfe.ités tervét. A barna­szén kitermelésében 47 ezer tonnát ér­iek el terven felül, a lignit fejtéséber azonban 68 ezer tonnát tett ki az elma radás. 1958-hoz viszonyítva 7%-kal, vagy­is 163 ezer tonnával növeltük a szén fej­tését. A szénbányákban elmaradt a ne héz és fáradtságos munkálatok gépesí­tése tervének teljesítése. A fekete és a színes fémek kohászatá­ban, valamint az érc fejtésében a követ­kezőképpen teljesítettük a feladatokat. műszeriparban főleg a péksütódéket gé­pesítettük és újabb munkafolyamatukat vezettünk be a húsfeldolgozó-iparban A termelés műszaki színvonalának növe­lése az egyes vállalatokban a termeiéi! önköltség csökkenésében, a munkaeró­megtakaritásban és a munkatermelékeny­ség emelkedésében tükröződött vissza. Az élelmiszeripar vállalatai első íz­ben vezették be az adagonként csoma­golt húsnak és bővítették a csomagolt cukornak forgalomba hozását. A h c I y i i p a r 1958-hoz viszonyítva növelte teljesítményét, de nem teljesí­tette a bevétel tervét. Az egyes termék­fajták közül főleg a mezőgazdasági gépek és a vörösréz-öntvények gyártásában ért el nagyobb eredményeket. A szövetkezeti ipar 104 '/• -ra teljesítette termelési tervét és 1958-hoz képest 12 '/t-kal többet gyártott. II. Mezőgazdaság, begyűjtés és erdőgazdaság Növekedés csökkenés 1959. évi Xervtel jesítés 1958-hoz Mértékegység termelés "A - ban mérten "/•-ban Vasérc t 1 695 943 99 5 Aeél t 218 155 101 8 Nyersvas t 58 588 98 -2 Hengereltanyao , t 161 149 102 3 Nemesítetlen acélból készülő bádoglemez t 80 438 102 7 Acélcső t 35 570 101 22 Vörösréz félkész termék t 20 756 103 118 Kovácsolt gyártmányok t 18 191 108 51 1959-ben lényegesen növekedett az alumínium termelése is. A kohászat az új technika és technológia alkalmazása val, különösen az acélgyártásban lobban kihasználta a meglevő kapacitásokat. A vegyiiparban 142 ezer tonna kénsavat (8 százalékkal többet) 26 ezer tonns foszfortartalmú műtrágyát (22 százalék­kal többet), 270 ezer darab gépkocsi-ab roncsot (9 százalékkal többet) és 2? ezer tonna nátriumhidroxidot (4 száza­lékkal többet) gyártott. Tovább növekedett a műfonalak és a műanyagok termelése, mégpedig i PVC-é 19 százalékkal és a viszkóza kordselyemé 10 százalékkal, stb A vegyiipar számos űj gyártmány ter­melését is bevezette, köztük például a különféle mezőgazdasági kártevőket pusz­tító vegyianyagok gyártását. . A cellulóze és a papír termelése szaka­szán az új kutatások alapján sikerült na­gyon jó minőségű cellulózét előállítan' lombfából. A gépiparban és a fémfeldolgozó ipar­ban volt a legnagyobb a termelés növeke­dése. Az egyes fontos gépipari gyártmá­nyok termelésének növekedéséről az aláb bi táblázat ad számot: A párt- és kormányhatározatok, va­lamint az EFSZ-ek 1959 márciusában tartott IV. országos kongresszusa a mezőgazdasági termelés növelésére és az EFSZ-ek gazdasági megszilár­dítására irányultak és hozzájárultak a szövetkezeti szektor megszilárdu­lásához. A meglevő szövetkezetek taglétszá­ma és földalapja kibővült, 328 új EFSZ alakult, úgyhogy 1959 végén már 2727 EFSZ létezett Szlovákiában. A szövetkezeti földek területe 267 ezer hektárral (18 százalékkal), a szántóföldek területe pedig 174 ezer hektárral (17 százalékkal) bővült, j 1959 végén a szocialista szektor 2 121 000 hektár mezőgazdasági föl­dön gazdálkodott, ami meghaladja Szlovákia meiőgazdasági földterüle­tének háromnegyedét. Az előzetes számadatok alapján a mezőgazdasági termelés terjedelme a múlt évvel szemben 5 százalékkal növekedett, a növénytermesztés na­gyobb mértékben fokozódott, mint az állattenyésztés. A növénytermesztés 1958-hoz viszonyítva körülbelül 6 szá­zalékkal nagyobbodott, egyrészt a ve­tési területek bővülése, másrészt a legtöbb mezőgazdasági termény hek­tárhozamainak növekedése következ­tében. A vetési területek 1959-ben 1958­hoz képest 17 ezer hektárral bővül­tek. Túlteljesítettük a takarmányga­bona, a magkukorica, a repce, a len, a cukorrépa és a szántóföldön ter­mesztett többi takarmánynövény ve­tési területeinek tervét. Nem tel­jesítettük a kenyérgabona, a mák, a napraforgó, a dohány és a bur­gonya vetési területeinek tervét. A vetési területek összetétele 1959­hez viszonyítva az ipari és takar­mánynövények szempontjából kedve­zően változott, s ennek következtében létrejöttek a feltételek, hogy nagyobb élelmiszeripari és közszükségleti ipa­Termékfajta Mértékegység 1959. évi termelés Növekedés Mértékegység 1958-hoz mérten Gőzkazánok Gőznyomás óra 4512 1,7-szeres Élelmiszeripari berendezés ezer Kčs 13 437 2,2-szeres Hengerdei berendezés t 2 745 6—8-szoros Öntödei berendezés t 1224 2,4-szeres Bőripari gépek és berendezés ezer Kčs 15 724 1,4-szeres Textilipari gépek és berendezés ezer Kčs 3 253 1,5-szeres Fémforgácsoló szerszámgépek db 4 771 1,3-szeres Más szerszámgépek db. 1 302 1,3-szeres Transzformátorok 25 KVA fölött ezer KVA 1 1124 1,4-szeres Melegen sajtolt gyártmányok t 861 4,4-szeres Automatizált távbe­szélő központok ezer Kčs 1 518 2,2-szeres Háztartásbeli hűtőszekrények db. 105 660 1,3-szeres ri nyersanyagforráshoz jussunk és növeljük az állattenyésztés fejlesz­téséhez szükséges takarmányalapot. A nagyobb hektárhozamok eredmé­nyeképpen az előző évhez képest úgyszólván valamennyi fontos ter­ményből egészben véve nagyobb ter­mést értünk cl. A gabonafélék ter­mése 23 százalékkal, a kukoricáé 9 százalékkal, a repcéé 74 százalékkal, a lené 32 százalékkal, a kettős kaszá­lási! vörös lóheréé 20 százalékkal, az állandó réti szénáé 29 százalékkal, a kukoricáé — a zöldtakarmányozás és silózás céljait szolgáló keverékeit is beszámítva — 61 százalékkal na­gyobbodott. A cukorrépa tervezett hozamát túlszárnyaltuk, de nem ér­tük el a tervben feltételezett cukor­tartalmat. A burgonyatermés 18 szá­aalékkal csökkent. Az előzetes takarmánymérleg azt mutatja, hogy a takarmányszükséglet fedezése' — a vetési területek bővülé­se és a takarmánynövények hektár­hozamainak növekedése következté­ben — kedvezőbb volt, mint az előző évben. Jelentős számú mezőgazdasági üzem azonban még nem teremtette elő a megfelelő takarmánykészletet. Tavaly a prerovi szövetkezetesek és a kelet-szlovákiai mezőgazdasági dolgozók felhívására elterjedt a föld termékenységének fokozására indult mozgalom. Az év végéig 116 talaj­javító szövetkezet és 26 előkészítő bizottság alakult. 19 ezer hektáron végeztük el a me­zőgazdasági talajjavításokat, ebből az EFSZ-ek 10 ezer hektáron, az állami gazdaságok pedig 9 ezer hektáron. Az állattenyésztés 1958-caI szem­ben körülbelül 4 százalékkal bővült, amit főként a gazdasági állatok állo­mányának, a vágómarha és baromfi tenyésztésének, a tej és tojás terme­lésének növekedése eredményezett. A gazdasági állatállomány növeke­dése: A gépipari vállalatok bevezették a te­herautó gyártását, a televíziós készülé­kek és a robogók sorozatgyártását, to­vábbá kibővítették ar. új gyártmány-tí­pusok. mint pl. a különleges vasúti te­herkocsik, a fúróberendezéseket és a ha­jókat szolgáló kóolaihaitású motorok, a szerszámgépek, stb. gyártását. A fontos gépipari vállalatokban tovább növekedett a gépesített munkálatok részaránya. Az építőanyag ágazata 1,9 millió ton­na cementet gyártott, vagyis a tervezett­nél 4 százalékkal és az 1958. évi szintnél 25 százalékkal többet. Jelentősen növe­kedett a termelés más gyártmányoknál is. azonban az építési elemek gyártásában nem teljesítették a tervet. Továbbá ez az ágazat lemaradt 16 millió tégla, 8 millió tetőfedőcserép és 44 ezer négy­zetméter útburkoló kő termelésével. A fontosabb üzemek köziil a múlt esz­tendőben átadtuk rendeltetésének a žíran.yí új mészégetőt és Novákvban az első cseh­szlovákiai, porózus betont gyártó üzemet. A KÖZSZÜKSÉGLETI ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR tovább növelte az alapvető termékfajták gyártását, tökéletesítette minőségüket, bővítette a választékot és ugyanakkor több ilyen terméket szállítottunk külföld­re. Ebben az ágazatban az alábbi eredmé­nyeket értük el. 1959. XII. 51-i állomány: Szarvasmarha együttvéve 1 316 128 ebből tehenek 642 560 Sertések 2188 145 ebből kocák • (ideiglenesek nélkül) 186 584 A tervezett szarvasmarhaállományt nem értük cl, mert a kassai és a prešovi kerület nem teljesítette fel­adatait és nem gondozták kellőkép­pen a növendékmarhákat. A vágásra szánt gazdasági állatok tenyésztése 1959-ben nem érte el az 1958. évi színvonalat. Részben növe­kedett a vágómarha tenyésztése, vi­szont csökkent a vágóborjak és ser­tések tenyésztése. A tejtermelés 3 j százalékkal, a tojástermelés pedig 13 százalékkal fokozódott. A gazda­sági állatok hasznosságát tekintve | 1958-hoz képest 1959-ben nem követ ­i kezett be jelentősebb változás. 1 Az EFSZ-ek beruházási építkezése 1959-ben kedvezően alakult. A be­Az évi terv Növekedés teljesítése 1958-hoz képest százalékban darabokban: 98 95 104 42 827 4 386 103 376 13 188 >> m v •s.J " 1 S S* 1 Sf í Termékfajta i m £ m u Jsi s as f isl Pamutanyag ezer m 31 811 10 Gyapjúanyag ezer m 9 951 8 Felsőruha ezer drb. 7 160 8 Kötött felsőruha ezer drb. 8 744 18­Bőr iábbeli ezer pár 9 171 15 Gumi lábbeli ezer pár 11 410 7 Húsgyártmány t 32 535 9 Húskonzerv t 2 914 3 Olvasztott sertészsír t 11 012 8 Konzumtej ezer 1. 190 057 12 Tejcsarnoki vaj t 11 954 7 Növény étzsiradék t 17 174 14 Búzalisztből készült péksütemény t 52 418 9 Sör ezer hl. 2 627 5 A textil és készruhaipar főleg a mi­nőség és a kivitel tökéletesítésére össz­pontosította figyelmét. A textiliparban to­vábbi nagyteljesítményű gépeket vetettünk be és bővítettük a termékek választékát. Ugyanakkor ez az ágazat összhangban a CSKP Központi Bizottságának az életszín­vonal emelésével kapcsolatos határozatá­val nagyobb gondot fordított ayon gyárt­mányok termelésére, amelyekben az első esztendőkben hiány mutatkozott, elsősor­ban a gyermekruházat gyártására Az élel­1959-ben 10 és félmilliárd koro­nát, tehát 19o8-hoz képest 13 száza­i lékkai többet ruháztunk be Szlovákia I népgazdaságába. Az állami beruhá­zási építkezés keretében 2,7 száza­lékkal túlteljesítettük a tervet, j ugyanakkor a második ötéves terv ! folyamán első ízben teljesítettük s j tervet a központilag tervezett épí­j tés terén. Eredményesen folytatód­; tak a fontos vegyiipari építkezések: Ipar Építészet Mező- és erdőgazdaság Közlekedés és távösszeköttetés Lakásépítés Iskolaügy, kultúra és testnevelés Egészségügy és szoc. gondoskodás Annak ellenére, hogy a beruházá­sok terjedelme bővült, az állőalapok üzembehelyezésének tervét csak 85 százalékra teljesítettük és az épülő­félben levő állapot részaránya tovább bővült, amit a gépek és berendezé­sek kései szálítása, főként azonban az okozott, hogy az építöioari igaz­gatóság keveset törődött a befejező munkálatokkal. Az építés gyenge részét a tervezés felkészületlensége képezte, aminek következtében több ruházási munkálatok és szállítások értéke 1 milliárd 456 millió koronát, tehát 34 százalékkal többet tett ki, mint 1958-ban. A beruházási építke­zés tervét több mint 100 százalékra teljesítettük. 1 milliárd 235 millió korona értékű építőmunkát végez­tünk el, ennek 92 százalékát az EFSZ-tagok önsegéllyel végezték el. 885 új építkezést fejeztünk be és 589 tehénistállót hoztunk rendbe 112 ezer tehén számára, 567 új épületet emeltünk és 217 istállóhelyiséget hoztunk rendbe 77 ezer borjú szá­mára. 551 új épület épült és 393-at hoztunk rendbe 207 ezer sertés szá­mára, 66 új juhaklot építettünk és 39-et hoztunk rendbe, 23 ezer juh III. Építészet a bratisíavai Slovnaft, a vágsellyei Nitrogéngyár és más létesítmények, valamint a Keletszlovákiai Kohómű építésének előkészületi munkálatai. A decentralizált építés keretében <1 százalékkal teljesítettük túl a terv­feladatokat. Az állami beruházási építkezés keretében a következő beruházáso­kat eszközöltük az egyes irányok szerint: koronában: Tervteljesítés százalékban: 321 118 3458 102 821 110 654 108 1043 99 415 98 135 95 fontos létesítmény építése elkésett. A lakásépítés azután, hogy a CSKP KB 1959 márciuséban határozatot hozott i lekásproblémának 1970-ig történő megol­dásáról. országos feladattá vált. Eddig 25 690 lakást adtak át rendeltetésének, az állami lakásépítés keretében eszközölt beruházások 1959-ben 1958-hoz viszonyít­va 7 százalékkal növekedtek, ugyanakkor 11 257 lakást adtunk át rendeltetésének tehát ISOO-zal többet, mint 1958-ban. A lakásépítési tervet teljesítettük. Nem si­került szonban elérnünk uz építés határ­számára, 1334 új baromfifarmot épí­tettünk és 139-et hoztunk rendbe 753 ezer baromfi számára. Növekedett a mezőgazdaság gép­eszközeinek száma. Az év folyamán 4283 új traktort, 1118 vetőgépet, 152 burgonyaültetöt, 180 gabonakombájnt, 1000 trágyateregetőt, 980 silőkom­bájnt, 348 automata cséplőgépet, to­vábbá egyéb mezőgazdasági gépeket és szerszámokat kapott. A GTÄ-k 1959 első felében 3558 traktort, 2989 vetőgépet, 2253 csép­lőgépet, valamint egyéb gépek?t és szerszámokat adtak el az EFSZ-ek­nek. 329 EFSZ-t láttak el teljesen gépekkel. Az, állami gazdaságok és az EFSZ­ek 1959-ben is folytatták az új tech­nológia bevezetését az állattenyész­tésben: a marhaállomány ridegistálló­zását, a sertések szárazetetését és a tyúkok ketreces nevelését. Noha az új technológia alkalmazása az állat­tenyésztésben még csak a kezdet kezdetén van, az állami gazdaságok és egyes EFSZ-ek eddigi eredményei igazolják az új módszerek előnyeit a hagyománvos tenyésztési módszerek­kel szemben. A tiszta tápanyagok formájában a mezőgazdaságnak juttatott ipari trá­gyaszállítások 1958-cal szemben 12 százalékkal fokozódtak. A gabonabegyűjtés tervét már augusz­tus 24-én teljesítettük és 1959. végéig 6 százalékkal túlteljesítettük. Jóval túl­teljesítettük a búza begyűjtési tervét (19 százalékkal), jól folyt az árpa és a többi szemesgabona begyűjtése. Nem teljesí­tettük a rozs begyűjtési tervét. A többi növényi termék közül 22 százalékkal túl­teljesítettük a repce begyűjtési tervét, az utóbbi évek folyamán a legnagyobb mennyiségben gyűjtöttük be. A kukorica begyűjtési tervét 5 százalékkal, a cu­korrépáét 8 százalékkal, a kenderrostét 16 százalékkal teljesítettük túl. A burgonya begyűjtési tervét 95 százalékra teljesí­tettük. A főbb állati termékek begyűjtési 1959-ben 1958-hoz viszonyítva a vágó­marha, vágósertés, a tej és a tojás te­kintetében fokozódott. A vágósertés be­gyűjtési tervét 93 százalékra, a vágóbor­jakét 73 százalékra teljesítettük. 1959-ben lényegesen bővült a szocialists szektor részaránya a mezőgazdasági ter­mékek beadásában és a gabonánál 93 százalékot, a burgonyánál 50 százalékot, a cukorrépánál 87, a vágóállatoknál 70, a tejnél 76 és a tojásnál 30 százalékot tett ki. Az erdőgazdaságban 105 százalékra tel­jesítettük a teljesítménytervet, ebből t gondezómunkák tervét 102, a Cíkiterme­lés tervét pedig 101 százalékra. Az erdőgazdaságban kedvezően folyta­tódott a fásitás. Mintegy 44 ezer hektár területet erdősltettünk, főként erdőmeg­újitás céljából. 7 600 000 gyorsan növi facsemetét ültettünk el. A ritkások és kopár helyek felszámolását, aminek 196C végéig kell befejeződnie, nem végeztük e a tervezett terjedelemben, a tavaszi er­dősítéskor csak 7000 hektárral (azaz 12 százalékkal) csökkent a területük. 1959-ben összesen 4 700 000 köbméter fát termeltünk ki az erdőkben, s kiter­melésük 1958-hoz viszonyítva 133 ezer köbméterrel, tehát 3 százalékkal csökkent. Az 1950—-1959-es években az egy hek­tár erdőre megállapított elviselhető fa­kitermelést túlléptük. idejének tervezett lerövidítését és a la­kások befejezésének folyamatosságát Késtek az alapvető munkálatok. Az önse­géllyel végzett lakásépítés keretében i lakosság 12 433 lakást épített. 1959-ben megkezdtük a szövetkezeti lakásépítés szervezését. Az iskolaépítkezés keretében — ar. is­kolarendszer átszervezésével összefüggd sürgős tanteremszükségletet tekintve — a tervezett 900 helyett 963 tantermet ad­tunk át rendeltetésének. A lakceság a város- és falufejlesztési akció keretében önsegéllyel 295 millió ko­rona értékű munkát végzett, és 1958-hoz képest több helyi forrású anyagot hasz­nált fel. Az építővállalatok saját dolgozóikkal S milliárd 760 millió korona értékű építő­munkát végeitek el és 103 százalékra teljesítették a tervet. Az építkezési mun­kálatok tervének túlteljesítése ellenén sem teljesítették az Építészeti Megbízotti Hivatal vállalatai egyes fontos építkezé­sek, mint például a lubeníki Magnezit­művek harmadik szakasza, a podbrezová! Sverma Vasművek átépítése, a ťahanoveei harmadik és negyedik forgókemence, a krpeľnnyi, sučanyi, lipoveci vlzierőmü és a tisoveci mészégető építési tervét. A saját munkaerőkkel végzett építő­munkák terjedelme 1959-ben 14 száza­lékkal volt nagyobb, mint 1958-ban. E növekedést 67 százalékban a munkater­melékenység fokozódása. 33 százalékban (Folytatás az 5. oldalon) ŰJ SZO á * «60. február 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom