Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)
1960-02-11 / 41. szám, csütörtök
Zlí J SZO FI STÁIMÉ Értékes felajánlások BULGÁRIA VEGYHPARI TERMELESE 1958-BAN HÚSZSZOROSA VOLT AZ 1939. ÉVINEK. A KÉPÉN: A KRICSIMI KARADZSIJEV CELLULÔZEGYÄR (Foto: BTA) ÁSzoctalWSfcE További magaslatok A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG, mely tavaly felszabadulásának 15. évfordulóját ünnepelte, a szocialista iparban és a szövetkezetesített mezőgazdaságban elért sikerek jegyében lépett az új évbe. A párt Központi Bizottsága és a nemzetgyűlés a közelmúltban mérlegelte a gazdasági építésben eddig elért sikereket és megvitatta a további gyors gazdasági előrehaladás lehetőségeit. A sike,r döntő tényezői Zsivkov elvtárs, a BKP KB első titkára beszámolójában több tényezőt említett, melyek döntő módón befolyásolták a népgazdaság sikeres fejlődését. Elsősorban a hivatalosan kitűzött határidők lerövidítésére kibontakozódon országos népi mozgalmat említette. A bolgár mezőgazdaság szövetkezetesítésének befejezésével nemcsak a parasztok, hanem a munkásosztály helyzete is lényegesen megjavult, tetteket szülő öntudatosodás volt érezhető a paraszttömegek körében, s ez ösztönzőleg hatott a dolgozó tömegek kezdeményezésére. Igen nagy mértékben kihatott a tavalyi sikerekre az államés gazdasági irányítás átszervezése: az irányító szervek közelebb kerültek a termeléshez, megszűnt a túlzott központosítás, jobban érvényesülhetett a dolgozók kezdeményezése, s így a tervezés is megjavult. Persze még most is sok minden javítható és tökéletesíthető az irányításban, s ez a jövőben állandó feladat. Végül nagy szerepet játszott az ország fejlődésében a KGST keretében nyújtott testvéri segítség. A fejlődés követelményei * újabb problémák Ä múltban elmaradott agrárország hírében álló Bulgária a szocialista mezőgazdaság fejlesztése terén megtett nagy és eredményes útja után a korszerű hazai ipar, elsősorban a nehézipar építését és fejlesztését tűzte ki feladatul. Ügy valósítja meg iparosítását, hogy egyrészt a helyi nyersanyagforrásokat, a természeti kincseket kihasználó nehézipari üzemeket épít, másrészt a mezőgazdasági terményeket feldolgozó vállalatok bővítésével párhuzamosan csökkenti a nyerstermékek kivitelét, tehát a zöldségféléket, a gyümölcsöt és más keresett élelmiszercikkeket feldolgozott állapotban, konzerv, lekvár, stb., formájában szállítja külföldre. Az ötéves terv építkezései Az 1958-1962. évekre kitűzött harmadik ötéves terv feladatai szerves részét képezik a tavaly jóváhagyott új nagyarányú gazdaságfejlesztési programnak. Megvalósítása azt jelenti, hogy az ország ipari termelése 1962-ben az 1957. évinek kétszerese lesz. Hatalmas ipari létesítmények épülnek, mint a kremikovci kohászati kombinát, a Marica keleti folyásán létesülő vízierőmű, a Rusze-i Dimitrov Mezőgazdasági Gépgyár, a kéthárom éven belül üzembe lépő Sztárrá Zagora-i műtrágyagyár és mások. 'Az iparosítással kapcsolatban újabb problémák merülnek fel az építészetben, melyet eddig a minisztertanács mellett működő egységes Állami Tervbizottság irányított. Oj öriásüzemek építése törvényszerűen nagyobb igényeket támaszt a technikai berendezéssel szemben is. Az ipari építkezés terve a műszaki fejlesztéssel karöltve valósul meg. Tehát az üzemépítés időszerű problémája - éppúgy, mint a többi népi demokratikus országokban — a; komplex gépesítés és automatizálás, j a meglevő, de átalakítandó üzemek- j ben pedig a termelőberendezés kor- i szerűsítése, hogy megfeleljen a tech- ; nika világszínvonalának. A kremikovci kohászati kombinát, j a bolgár nehézipar büszkesége szov- j jet tervek alapján, szovjet anyagi és; műszaki segítséggel épül. Több mint j húszezer munkásnak ad majd kenye- j ret. Építése a bolgár nép nemzeti j ügye lett: átadásának meggyorsítá-: sára irányul most a lelkes építők j versenye. Üjabb intézkedések Ä párt Központi Bizottsága az: utóbbi időben gyakran foglalkozott i gazdasági kérdésekkel. Tárgyalásai- i ból azt látjuk, hogy az irányítás kérdése a tavalyi területi átszerve- j zés óta állandóan napirenden szere-! pel. Igy legutóbb — éppen a rohamosan nekilendült nehézipari építkezés sikeré érdekében — átszervezték az Állami Építészeti Bizottságot. Az eddigi bizottság kimondottan az ipari építkezés irányításával fog foglalkozni, viszont, új állami bizottság létesült a városok és falvak fejlesztésének és szépítésének irányítására. Vitathatatlanul bölcs intézkedés, mert egyrészt a gazdaságfejlesztést, másrészt közvetlenül a dolgozók javát szolgálja, hisz a helységek fejlesztése és csinosítása is a dolgozók érdekében történik. A párt és a kormány másik nagy kihatású intézkedése a műszaki fejlesztési bizottság felállítása. Jelentőségét nem kell bővebben elemeznünk, a korszerű üzemépítés velejárója. A barátság gyümölcsé Á Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának segítsége nélkül el sem képzelhetnénk a bolgár nehézipar megteremtését. A tagállamok közül persze a Szovjetuniónak köszönhet legtöbbet a népi Bulgária. A Szovjetunió 1948. és 1957. között 8 milliárd rubel hosszúlejáratú kölcsönt folyósított beruházások céljára. Az összeg nagyságát szemléltetve az említett időszakban eszközölt bolgár beruházások negyedrészét képezte. Harmincöt nagyvállalat épült 1954-től 1958-ig szovjet segítséggel. Olyan vállalatok hirdetik büszkén a szovjet nép nemeslelkű segítségét, az önzetlen barátság gyümölcsét, mint a ruszei Dimitrov Mezőgazdasági Gépgyár, mely traktorok kivételével minden egyéb mezőgazdasági berendezést gyárt, továbbá a dimitrovgrádi vegyiüzem és mások. Szovjet segítséggel épül napjainkban a kremikovci kohászati óriásmű, a plovdivi ólom- és horganygyár. Hazánk is kiveszi részét a bolgár nehézipar támogatásából: Lengyelországgal és az NDIÍ-val karöltve új szénipari üzemeket, cementgyárakat, erőműveket, cellulóze, textil és élelmiszeripari üzemeket épít Bulgáriának. Bár a fejlődés több megoldásra váró problémát vet fel a hazai ipar megteremtésében, a tömegek kibontakozó nagy kezdeményezése, aktivitása olyan erő, mely a felbecsülhetetlen belső tartalékok feltárásával megtalálja az újabb feladatok megoldásának módját is. L. L. Februárral a losonci járásban is elkezdődtek az EFSZ-ekben a zárszámadó közgyűlések. Az apátfalvai szövetkezet nyitotta meg a sort. A járás egyik legkisebb szövetkezetében 6 koronás részesedést fizettek a tagoknak. Február 2-án Pincén folyt le a járás második szövetkezeti zárszámadása. Itt 9 korona részesedést kaptak a tagok. Zárszámadás részesedés nélkül Ismét elmúlt egy esztendő és a királyrévi EFSZ ezúttal sem fizethetett részesedést tagjainak a ledolgozott munkaegységekre. Amikor a zárszámadó közgyűlésen a szövetkezet vezetősége beszámolt a tavalyi gazdálkodás menetéről, a bevételek és kiadások összehasonlítása után kiderült, hogy bizony nem jól gazdálkodtunk. Az év folyamán rossz volt a tervezés és a munkaszervezés, így nem gyarapíthatjuk a közös vagyont. Helyesen jegyezte meg Tánczos József vezetőségi tag, hogy a munkaegységgel való takarékoskodás nem volt kifizetődő. Mennyivel más lett volna az eredmény, ha a megtakarított munkaegységeket a takarmányok és a termény betakarítására i fordítottuk volna. Ez idén új vezei tőséget választottunk s szóhoz ju| tottak a fiatalok is, akik sokkal ru! galmasabban vezetik majd a szövetj kezetet a szebb eredmények felé. Bakó János, Királyrév Pótolják \ a mulasztásukat A kisölvedi szövetkezet a zselízi | járásban évek hosszú során át a ! legrosszabbak közé tartozott. Tavaly > azonban megemberelték magukat az : EFSZ tagjai is; mivel hallgattak a I falusi pártszervezet, a kommunisták : szavára, eredményesen zárták az i 1959-es esztendőt. A múlt években ! munkaegységenként csak két korona i részesedést tudott a szövetkezet kii fizetni, most meg 7 koronát folyöi sított tagjainak a zárszámadáskor. • Ogy hírlik, hogy ez idén még ma; gasabbra szeretnék emelni a mun! kaegység értékét. A szövetkezet tag! jai ezért elhatározták, hogy az 1959i es évvel szemben a folyó évben ; mintegy 40 százalékkal fokozzák a ! termelést és ennek elérése végett ; kihasználják az összes tartalékokat, | melyek eddig parlagon hevertek. OREM KÁLMÁN, Kisölved A pinci szövetkezet az utóbbi időben, de főleg az 1959. évben jelentős utat tett meg a fejlődés terén, s ma már a losonci járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. A pinci szövetkezet vezetősége, de maga a tagság is komoly munkát végzett az elmúlt évben, ami minden tekintetben meg is mutatkozott. Jó munkájukat bizonyítja az a felajánlásuk is, amit közgyűlésükön hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára tettek. Ezek szerint vállalták, hogy újabb 13 hektáron még ez évben végrehajtják az alagcsövezést, amivel 16 200 korona terméstöbletet érnek majd el. A tervezett 13 malac helyett 14-et választanak el egy-egy kocától, ami ez évben 70 szaporulatot és 23 100 korona jövedelmet jelent a szövetkezetnek. A termelési kiadásaikat pedig ez évben 10 százalékkal csökkentik, ami 60 000 korona megtakarítást jelent a szövetkezetnek. Sólyom László, Losonc Miért késik a gépek javítása A Zslgárdl Állami Gazdaságban már a tavaszi munkákra készUInek. Kovács László mester vezetésével a javítók, traktorosok az erőgépeken dolgoznak, hogy üzemképes állapotban kezdhessék meg a munkát. Kiss János traktoros azonban megjegyezte, hogy a mestereknek nemcsak a traktorok, hanem a boronák, gépcsoportok és többi szerszámok javítására is nagy súlyt kell fektetniük. Ezek a szerszámok ugyanis még olyan állapotban hevernek, mintha csak most végeztük volna el az őszi munkákat. Ogy gondolom, ha a műhelyben jolx ban megszerveznék a munkát, rövid idő alatt pótolni lehetne a mulasztottakat, ne* hogy meglepetés érjen bennünket a tavaszi munkák megkezdésének idején. DEÄK ISTVÄN, Zsigára MIT HOZOTT A FELSZABADULÁS Több levelezőnk nagy szeretettel emlékszik meg egy-egy falu felszabadulásáról. Levelükben elmondják a faluban történt eseményeket, aztán vázolják a fejlődést, milyen eredményeket értek el a tizenöt év alatt. • Álmágyróí írja Szabó Gyula, hogy a falu felszabadulásának 15. évfordulója megünneplésének alkalmából a falu apraja-nagyja a kultúrházban gyűlt össze, ahol a lakosságot a helybeli nemzeti iskola tanulói kultúrműsorral szórakoztatták. A falu nagy változásokon ment keresztül. A falu dolgozó parasztjai 1950-ben a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. „A felszabadulás után — írja Szabó Gyula — huszonhárom új ház épült a községben. Minden családban rádió van s mintegy 30 mosógépet vásároltak a falu dolgozói. Eredményekben gazdag tizenöt évet éltünk s hálával gondolunk az elesett szovjet hősökre, akik életüket áldozták fel, hogy mi boldogságban élhessünk." Ipolyhídvégi levelezőnk, Terényi László írja, hogy a szövetkezet megalakulása óta kilenc eredményekben dús esztendő telt el s azóta szép eredményeket értek el. Ezt bizonyítják az új családi otthonok, a tágas kultúrház felépítése s a lakosság boldog, reményteljes élete. „A fiatalok - olvassuk Terényi László levelében — komoly kulturális munkát fejtenek ki. Egyre gyakrabban szórakoztatják a falu lakosságát... Két éve annak, hogy a pislogó petróleumlámpákat villanyvilágítás váltotta fel. A munkáscsaládok és a szövetkezeti dolgozók otthonaiban nem hiányzik a rádió, televízor, mosógép, villanyvasalő stb. A falu lakossága, a fiatalok a faluszépítési akció keretében eredményes munkát végeztek. Az elért eredmények arra lelkesítenek bennünket, hogy még odaadóbb munkát végezzünk a szocializmus építésének befejezése érdekében." Deresk emlékezik címet adta levelének Kartik László. Bevezetőben a faluban dúlt harcokról ír, majd így folytatja: „Lassan eltűntek a háború ejtette sebek 9 megkezdtük egy szebb, békés holnap építését. Szabályozták a falun keresztül folyó patakot, kiszélesítettélt az utcát s hidakat építettek. A kultúrházat is kibővítették, ahol azóta sok értékes színdarab került bemutatásra. A helyi nemzeti bizottság nagy gondot fordít a falu fejlesztésére és a fiatalok nevelésére is." A faluban van könyvtár, az ifjúság szórakozására egy különhelyiséget rendeztek be, ahol nézhetik a televízió közvetítését, biliárdozhatnak és egyéb szórakozássál tölthetik' szabad idejüket. A szövetkezet munkájával kapcsolatban a levél írója megjegyzi, hogy még vannak hibák, de öszszetartással, önfeláldozó munkával a jövőben ezeket kiküszöbölik. Az utóbbi időben jó munkát végez a Csemadok és a CSISZ helyi szervezete. Ezt az is bizonyítja, hogy 800 munkaóra ledolgozását vállalták. <zs) Sok a tennivaló Musslán Talán nem érdektelen, ha megemlítjük, hogy a muzslai szövetkezet rövidesen fennállásának 10. évfordulóját ünnepli. Az eltelt évek nyoma magán a falun is meglátszik. Ha nem is olyan mértékben, mint Búcs vagy Karva, de ez a falu is fejlődik. Viszont mi az oka annak, hogy Muzsla a fejlődésben elmarad a szomszédos községek mögött? Ennek megvannak a maga okai. Olyan okok ezek, amelyek nagy részben a szövetkezetnek a rossz vezetésből és a tágoknak a közös iránt tanúsított helytelen magatartásából erednek. Összehasonlításképpen csak egy példát mondunk. Míg Bélán a zárszámadáskor 14 korona részesedést osztanak, a muzslaiaknak két koronával kell beérniök munkaegységenként. Hogy miért csak két korona? Ezt legjobban maguk a muzslaiak tudják, hisz a legutóbb megtartott tagsági gyűlésen a tagság a vezetőség szavait kiegészítve lényegében feltárta azokat a hibákat, amelyek a szövetkezet fejlődését gátolják. Ám ha már szóba hoztuk a tagsági gyűlést, álljunk meg ennél a pontnál egy szóra. Hogy miért? Azért, mert e téren is \^an mit szemére vetni a szövetkezet vezetőségének. Az elvtársak biztosan tévedtek, amikor e sorok íróját úgy informálták, hogy novemberben tartottak utoljára tagsági gyűlést, ám ezt a tévedésüket korrigálta a tagsági gyűlés, ahol a tagok rámutattak arra, hogy pontosan hat hónappal ezelőtt ült így szemtől szembe a tagság a vezetőséggel. Nem gondolják az elvtársak, hogy a két tagsági gyűlés között a féléves szünet egy kicsit sok? Hogyan tárgyaltak hát a tagokkal, hogyan beszélték meg a munka közben felmerülő problémákat, azoknak a hibáknak az eltávolításával járó problémákat, amelyek adódtak? Ilyenek pedig akadtak bőven. Mindenekelőtt a szövetkezet vezetőségében levő kommunistákhoz szólunk, Sulci Istvánhoz, Pathó Józsefhez. Miért nem szorgalmazták, hogy a szövetkezet tagsága nyíltan beszélhessen a vezetőkkel? Ha ezt tették volna, az évvégi zárszámadás talán szebb eredményeket mutatna. A szövetkezet vezetősége egyszerűen nem tudta megvalósítani azt, hogy rend legyen a háztáji gazdálkodás körül. A szövetkezet egyes tagjainak jóval több szőlő van a tulajdonában, mint amennyit a szövetkezeti alapszabályzat erre vonatkozó cikkelye megenged. Ez egyrészt ahhoz vezetett, hogy az ilyen tagok inkább a háztáji gazdaság jövedelmezőségének fokozását helyezték előtérbe, mint a közös gazdaság felvirágoztatását, másrészt nézeteltérésekre adott okot a tagság soraiban. Ezen természetesen változtatni kellett volna. Ezt az állítást a község vezetői sem vonják kétségbe. Az elintézés nehezebbik része ott kezdődött, hogy az ilyen irányú kezdeményezés minden esetben zsákutcába jutott, mivel a dologban egyes szövetkezeti vezetők, sőt a kommunisták egy része is érdekelt volt. Nem tudtak, helyesebben mondva nem akartak egységesen kiállni az ez irányban többször hozott határozat mellett. Ennek következményeképpen a falusi pártszervezet erre vonatkozó határozata is teljesítetlen maradt. Nem kitalált szólam az, hogy az anyagi érdekeltség serkentőleg hat a termelés növelésére. E téren szintén súlyos mulasztás terheli a szövetkezet vezetőségét és nem utolsósorban a muzslai kommunistákat, akik a jutalmazásban éppúgy nem szorgalmazták az új meghonosítását, mint magában a termelésben. Azok a szövetkezeti tagok, akik becsületes munkát végeznek a közösben, már régebben és ismételten most is kérték: vezessék be a prémiumrendszert. A tagság e kívánsága azonban a mai napig süket fülekre talált. Az úgynevezett egyenlősdi jutalmazási rendszerhez a szövetkezet tagságának egy része is ragaszkodik. Ezek azok, akik a közös munkát csak mellékkeresetnek tartják, akik a rájuk háruló feladatokat csak úgy tessék-lássék végzik. Vajon nincs-e igazuk azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik például szót emeltek azért, hogy a cukorrépatermelőknek járó cukrot nem a termelésben elért eredményeknek megfelelően osztották szét, hanem a ledolgozott munkaegységek arányában. A szövetkezet vezetőségének ez a lépése azért volt helytelen, mert ha igazságosak akarunk lenni, Muzslán a ledolgozott, helyesebben mondva a beírt munkaegységek száma távolról sem a legmegbízhatóbb fokmérője a végzett munkának, s tovább menve, a végzett munka hasznosságának. Vegyük talán példának azt, hogy egyes szövetkezeti tagok a részükre megművelés céljából kiosztott cukorrépaföldön nemcsak elérték, hanem túl is szárnyalták a tervezett terméshozamot. Mások azonban jóval a terv alatt maradtak. A munkaegységek száma azonban mind a két esetben megegyezett. Mondjuk a fél hektár cukorrépa megmunkálásáért ugyanannyi munkaegységet írtak, mint Péternek, holott az utóbbi jóval magasabb terméseredményt ért el. Tehát JJJ SZÖ ä * 19 6°- február 11.
