Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)
1960-02-08 / 38. szám, hétfő
Az irányelvek értelmében Szlovákiában a harmadik ötéves terv éveiben 192 ezer lakást kell építeni {g tij szó Harcban az idővel az időért Az életszínvonal emelkedésének biztosításában rendkívül nagy jelentősége van a lakásépítésnek. Míg 1957ben 1000 lakosra 8,2 újonnan épült lakás jutott, addig 1965-ben már 10,4 lakás jut 1000 lakosra. (ČTK-felvétele) Tartós fagyok Európában Az egy héttel ezelőtt északkeleti irányból beáramló hideg északi-sarki levegő Szlovákiában továbbra is hideg időjárást okoz. Emellett a magas légnyomás hatása következtében Szlovákia egész területén felhőtlen, száraz időjárás uralkodik. Az éjjeli hőmérséklet az alacsonyabb fekvésű helyeken mínusz 12-16 fokig, az észaKszlovákiai hegyvidék völgyeiben mínusz 20 Celzius fok alá süllyed. A legerősebb fagy múlt héten a február 1-ről 2-ra virradó éjszaka Ostí nad Oravou környékén volt, ahol a hőmérő higanya fagypont alatt 31 Celzius fokig süllyedt. Szlovákiában ez volt a legerősebb fagy az idei tél folyamán. A nappali hőmérséklet továbbra is néhány fokkal a fagypont alatt lesz. Jelenleg egész Közép-, Észak- és Kelet-Európában, de a Balkánon is hideg időjárás uralkodik. A hideghullám Törökországot is elérte. Ezzel szemben Nyugat-Európában, ahová az Atlanti-óceán felől nedves tengeri levegő áramlott, múlt hét folyamán plusz 6-10 Celzius § •I ySSSSSfSS/SSSf/SSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSWSS. A tél derekán tartunk, hideg van, még- a pedig a javából. Jó ilyenkor a meleg szobában üldögélni, hallgatni a rádiót, nézni a televíziót, avagy beszélgetni, olvasgatni. Szóval ilyenkor, aki csak teheti, minél közelebb húzódik a kályhához. Kivéve persze a gyerekeket, akik ilyenkot vanak igazán elemükben, na meg azokat, akiket hivatásuk teljesítése a szabadba szólít. Ilyenek a kunčicei Klement Goitwild Oj Kohó új üzemegységeinek, — a :V. nagyolvasztónak, a 800-as lemezhengerlőnek és dróthengerlönek — építésén dolgozó szerelők is. A legnagyobb elismerést érdemlik ezek a dolgozók, akik A falusi újság első száma Szalánc község felszabadulásának IS. évfordulója alkalmiból a helyi párszervezet és a helyi nemzeti bizottság megkezdték a falusi újság rendszeres kiadását „Győzedelmes Induló" címen az első szám janu&r 17-én jelent meg. Az első szám ismerteti azokat a felajánlásokat, amelyeket a község lakosai vállaltak felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére s egyéb híreket közöl a község életéből. A lap kéthetenként fog megjelenni Novák Andrái tanító szerkesztésében. Az újság alapvető feladata lesz, hogy jobb munkakedvre buzdítsa a szalínci szövetkezeti tagokat s mutasson rá minden olyan hibára, amely gátolja a szövetkezet megszilárdulását. Iván Sándor, Kassa kemény hideg ellenére 10—15 méter magasban lankadatlanul folytatják serémi munkájukat, hogy a hazánk felszabadítása 15. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat teljesítve február 15-ig befejezzék az épülő nagyolvasztó szerelési munkálatait. Törekvésükben jó példát mutattak a csöhengc-rlő szerelői. Példás munkájuknak köszönhető, hogy már megkezdhették a hengerlési próbákat. A dróthengerlő dolgozói is kihasználnak minden percet, hiszen mindjobban közeleg március elseje, amikorra be akarják fejezni a szerelési munkákat, hogy az új üzemrészlegen is megkezdhessék az üzemeltetési próbákat és minél előbb teljes gőzzel megindulhassanak a hengerek. Palágyi Lajos, Kunčlce Äkinek inge, vegye magára A jelsöci (losonci járás) CSISZ-szervezet és az iskola pionírjai a napokban kultúrmüscrral szórakoztatták községünk lakosságát. A műsor betanulása nagyon sok didergéssel, fagyoskodással járt. Miért? Egyszerű a felelet: A jelsőci vezetők nem veszik észre, hogy a kultúrháznak nincsen tüzelője. Azt azonban észreveszik, hogy a fiatalok szívesebben látogatják a kocsmát, mint a kultúrházat. A falunak van állandó mozija, amely hetente kétszer játszik. A filmet — minden lelkiismeretfurdalás nélkül — fűtetlen helyiségben vetítik. Jó lenne, ha az illetékesek ezen elgondolkoznának. Sinka Zoltánné, Vilke Mit vállaltunk és hogyan teljesítjük fokot mértek és aránylag meleg, he- ^ lyenként változékony, avagy esős volt i az időjárás. ^ A hazán k felszabadításának 15. évAz időjárás jelenleg a Szovjetunió 5; fordulójára tett kötelezettség válladéli része fölött észtelhető nagyará-\^ s<*™tgyrészt eltérnek az eddi* . , , * ,„ sgiektol. Míg a múltban a fejtés minyu magas légnyomás hatasa alatt áll. | nél magas abb túlteljesítése volt a E magas légnyomás pereme a Balkán ^fontos, ezen volt a főhangsúly, most és a Közép-Európa feletti légitériqí inkább a minőségi mutatók túltelje. , . , ... .. ^sítése lépett előtérbe. Senkinek sem terjed és megakadalyozza az Atlanti- ^^ kJ ömbös hQgy egy tonnfl szé n óceán felől előrenyomuló melegebb ^fejtése, egy méter hosszú bányafolevegő áramlását. A jelenleg fennálló §lyosó nyitása 8-10 koronával töbhelyzet arra enged következtetni, hogy§ b e- v a9y kevesebbe kerül-e Éppen . ,,..,,,. S ezért szerepel csaknem valamennyi Szlovaktaban a legközelebbi napokban o Celajá niá s ban az anyaggal való takais száraz, fagyos lesz az időjárás és ^ rékoskodás, a túlórák, az üzemzavalényegesen sem a navpali, sem azúrok legkisebb mértékre való csökéjjeli hőmérséklet nem változik meg. ^Sl^J^^ Később, a jövő hét végefelé a nyugat ^ T ehát már új követelmény is szerefelől áramló meleg levegő következ- ^ pet játszik a terv teljesítésénél: az, tében enyhülnek a fagyok és napköz- S h o9y ™ nél olcsóbban termeljünk. , , , , , .. . . .. % Nézzük meg az egyes részlegek ben fokozatos felmelegedes várható. | fela1ánlásait> v áHaltak és igéreAz időváltozás nagy felhőzetet esetüket hogyan teljesítik. A déli résztdónként csapadékot hoz magával. §leg három falfejtésén dolgozók fejenként 400—400 tonna szén kifejP. F. Mését vállalták terven felül az első Hasonlóan az elmúlt két esztendőhöz, - amióta Handlova teljesíti az előírt feladatokat - az 1960. év ls biztatóan indult. A szénfejtés tervét 111 százalékra, az elővájatokét 103 százalékra teljesítjUk. negyedévre. Közülük legszebb eredményt a „Tanoncok fala" érte el Kubaš Emil vezetésével. Felajánlásukat 122 százalékra teljesítik. JóJ megy a munka az 1509-es falon is, Kurdy, Belička, Krško elővájárok vezetésével. Azonban a múlt év egyik legjobb kollektívája, Gaál Ignác falfejtői alig-alig teljesítik a tervet. Több tektonikus törés vonul keresztül a 2505-ös falon, ezzel magyarázható a lemaradás. A nyugati részleg felajánlása: 1900 tonna szén kifejtőse, 32 méter hoszszú bányafolyosó nyitása terven felül, és 321 m 8 fa kétszeri felhasználása. Ezzel 56 ezer koronát takarítanak meg három hónap alatt. Az ismert falfejtók, Lenk János az 1308ról. Majersky az 1409-ről, Tršo az 1410-ről, Dénesch a 2411-es kollektíva vezetője és Vagáň József, a 2305-6-os duplafal elővájárja valahogyan gyengébben kezdtek az idén. Az öt falnak „mindössze" százegynéhány tonna többlete van. Ez bizony kevés. A részleg vezetőségének az ilyen patinás nevek frontfejtésének legki.sebb zökkenőjére is azonnal, rugalmasan reagálni kell. Az elővájatokon szép eredményeket értek el. Csizs Gábor szocialista brigádja, Magyar István csoportja lelkiismeretesen teljesitik felajánlásaikat. Azonban a távolabbi munkahelyek anyaggal való ellátása nem kielégítő. Több helyen a vasácsolatot csupán egy-egy csavar tartja, alul-felül dróttal megerősítve. Az északi részleg — bár egy falat megszüntettek, s egy újat nyitottak a IX. sikló alatt - mégis betartotta igéretét. A felajánlott 1500 tonna szén és 30 méter folyosó helyett több, mint 2000 tonna szenet fejtettek és 32 méter folyosó van készen terven felül. A beruházási részleg januárban 18 méter folyosót hajtott ki terven felül. A részleg komoly megtakarítást ért el a vasácsolatok újbóli felhasználásával. Több mint 30 ezer korona értékű új anyagot helyettesít régivel. Tóth János, Handlova. V álljuk be őszintén, eddig = V ritkán vettük kezünkbe az ~ ország térképét, talán csak akjH kor, ha ismeretlen község helyéire voltunk kíváncsiak. Nagyjából = tudtuk, hogy a városok, folyók, ^ hegyek hol fekszenek, s a járá=S sok beosztása még az iskolában =| idegződött belénk. Talán nem is Ül gondoltunk arra, hogy az élet váljjü tozásával egyszer megváltozhat az =j= ország térképe is. Csak a napokHP ban győződhettünk meg erről, hogy ez nemcsak lehetséges, hass nem szllkséges is. Nem mozgatH^tuk meg a hegyeket, s nem vájÜÍ tunk új medret a folyóknak, a H! városokat sem költöztettük más Hj helyre s mégis változtatni kellett az ország eddigi térképén, teriileH§ti beosztásán, mert hazánk fejE==lődése túlhaladta az eddigi közB£ igazgatási rendszert. A RÉGI ÉS AZ ŰJ ÉLET közötti különbséget a legkifejezőbben a járások fejlődése mutatja. A járások mostani beosztása úgy tűnik, mintha férfiak fiú-ruhát hordanának magukon. Gazdasági fejlődésük oly nagy, hogy nem férnek meg a Mária Terézia-korabeli méreteikben, vagyis nagyobb „ruhára", nagyobb területre van szükségük, hogy gazdaságilag még jelentősebb mértékben fejlődhessenek tovább. Ezt juttatta eszünkbe az új területi felosztást ábrázoló térkép, melyet a lapok e napokban közöltek a nyilvánossággal. Csak így, ha magunk előtt látjuk a kerületek, járások új felosztását, tudjuk igazán felmérni a területi átszervezés jelentőségét. Az új térkép alapos tanulmányozása mélyíti el bennünk azt a gondolatot, hogy a területi átszervezés nem jelenti csupán a közigazgatási rendszernek, a nemzeti bizot ságok rendszerének egyszerű módosítását. Hangsúlyoznunk kell, ezt a nagyarányú gazdasági fejlődés tette szükségessé, az, hogy kitűzött feladatainkat még jobban teljesíthessük, haÚi SZÖ 2 * 196 0- íebruár 8AZ ŰJ TÉRKÉP FÖLÖTT tékonyabbá tegyük a gazdaság irányítását, közelebb vigyük azt a termeléshez, — mert mindez törvényszerűen megkívánja a fejlettebb, tökéletesebb közigazgatási, gazdaságirányítási rendszer bevezetését, a szocialista demokrácia elmélyítését, hogy a dolgozók tömegei még tevékenyebben vehessenek részt a gazdaság irányításában és az állam igazgatásában. Ez késztette pártunkat arra, hogy a gazdaság és az államigazgatás jobb irányítása érdekében a már kialakult gazdasági övezetek figyelembevételével határozza el az ország területi átszervezését. HA AZ ÚJ TÉRKÉPET nézzük és számba vesszük, hogy az eddigi 19 kerület s a kerületi nemzeti bizottság jogkörével rendelkező prágai, bratisíavai, Magas-Tátra-i és piešťanyi nemzeti bizottságok helyett csupán 10 kerületünk lesz s rajtuk kívül csak köztársaságunk fővárosának nemzeti bizottsága fog rendelkezni a KNB-k jogkörével és az eddigi 270 járás helyett csak 118 járásunk lesz (beszámítva Prága főváros 10 körzetét is) - azt látjuk, mennyivel jobb feltételek nyílnak majd az irányítás és igazgatás közvetlenebbé, hatékonyabbá tételére. Az új területi felosztás tehát arra irányul, j hogy fokozzuk hazánk gazdaságának tervszerű fejlesztését, hogy tovább szilárdítsuk a központi irányítást, még eredményesebben teljesíthessük az egységes állami tervet; a szocialista demokrácia elmélyítésével, vagyis a nép legszélesebb szervezetét képező nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének további bővítésével az eddiginél több alkalma nyílik a dolgozóknak, hogy a társadalmi érdekekkel összhangban tömegesen vehessenek részt a konkrét helyi problémák megoldásában, a gazdaság és az államigazgatás közvetlen irányításában. Mindezt nem valósíthatnánk meg a területi átszervezés nélkül, mert a járások és kerületek eddigi beosztása már nem felel meg ezeknek a követelményeknek, társadalmi fejlődésünk túlhaladta őket. S ha ma nem változtatunk ezen, holnap nagymértékben gátolná fejlődésünket. Amikor több mint egy évtizeddel ezelőtt a járási nemzeti bizottságok akkori küldetésének megfelelően kisebb módosításokkal átszerveztük a járásokat, nagyjából a régi határok között maradtak. Csak a nagyobb járásokat, mint pl. a losonci járást, osztottuk fel több részre, hogy a járási nemzeti bizottságok különösen a szocialista mezőgazdaság építésében jelentős helyet tölthessenek be. A községekben gyakorlatilag nem került sor változásokra. Amíg a falvakon az egyéni gazdálkodás volt túlsúlyban, nem is jöhetett számításba a nagy községek kialakítása. A kis községekben viszont az államhatalom helyi szervezetei könnyebben megismertethették a lakosokkal pártunk politikáját, a községfejlesztés problémáit s így eredményesebben kezdhettük meg a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megvalósítását. Az azóta eltelt tíz év, a falvakon bekövetkezett nagyarányú fejlődés most arról tanúskodik, hogy a termelőerők fejlesztése, falvainkon a szocialista termelőviszonyoknak túlsúlyba jutása megköveteli a nemzeti bizottságok eddigi munkarendszerének, a tervezés módszereinek és feltételeinek megváltoztatását. A nagyüzemi gazdálkodás sikerei most már megteremtették annak alapját is, hogy a gépek, munkaerők és a nagy kiterjedésű, egyforma feltételekkel bíró földek jobb kihasználása végett sor kerül egyes szövetkezetek és községek egyesítésére is. A SZOCIALIZMUS ÉPlTÉSE SORÄN, a fokozott iparosítás és szocialista mezőgszdaságunk erőteljes terebéIyesedése révén hazánk területén — mint már említettük — jellegzetes gazdasági övezetek jöttek létre. S épp az övezetek sajátossága teszi lehetővé az új kerületek kialakítását. Viszont az egyes gazdasági övezetek, a rokon-termelési ágazatok közötti összhang, együttműködés feltétlenül szükséges, hogy az egységes állami terv alapján irányított népgazdaságunkat még gyorsabb ütemben fejleszthessük. A népgazdaságfejlesztési terv pedig megkívánja, hogy a területi, gazdasági övezetek sajátosságának, szükségleteinek megfelelően az egységes állami tervvel, a társadalmi érdekekkel összhangban kidolgozzák a területi gazdasági egységek fejlesztési tervét. Mert csak így biztosíthatjuk az ország minden részében, kerületében és járásában a termelőerők további gyors növekedését, az országos érdekeknek megfelelően gazdasági fejlődésüket és a dolgozók szükségleteinek, igényeinek maximális kielégítését. A szocialista épltőmunkánk során kialakult gazdasági övezetek a jövőben azért fejlődhetnek majd gyorsabban, mert területükön specializált gazdasági ágazatok létesültek. Ilyen például az ostravai övezet, melynek fő jellegzetessége a bányászat és kohászat, részben a vegyiipar és energetika; a brnői övezet jellegzetessége elsősorban a gépiparban, részben a közszükségleti iparban nyilvánul meg. A legmeggyőzőbb példa mindig az," melyet magunk is a legjobban ismerünk. Még elevenen él emlékezetünkben, hogy milyen volt Szlovákia másfél évtizeddel ezelőtt. S milyen most?! A kiterjedt iparosítás következtében új ipari központok egészen sora alakult itt ki, a Garam-mentén például gépipari és kohászati körzet létesült. A gazdasági változást a legékesebben Kelet-Szlovákia példázza. Itt - hazánknak valamikor legelmaradottabb részén — észlelhetjük a legnagyobb fordulatot, itt van kialakulóban hazánk egyik legjelentősebb gazdasági övezete. A' Kassa melletti Keletszlovákiai Kohómű építésével nemcsak hazánk kohászatának nagyarányú fejlesztését érjük el, hanem ez nagymértékben kihat Kelet-Szlovákia gyorsiramú fejlődésére, az ott élő dolgozók életére. Az új kohászati üzemek, s az ezeket szervesen kiegészítő vegyiipar, építőanyagipar, gépipar létrehozása, valamint a kelet-szlovákiai síkság vlzgazdasági rendszerének kiépítése alakítják ki az új kelet-szlovákiai gazdasági övezet, az új kerület fő jellegzetességét. Ilyen hatalmas komplexumok felépítését, munkaerőkkel való ellátását, stb, nem valósíthatnánk meg csupán a kassai kerület jelenlegi területén. Ezért vált szükségessé a kassai és a prešovi kerület egyesítése. A helyi és az országos érdekeknek ilyen összhangba hozása teszi lehetővé, hogy a harmadik ötéves terv sokrétű és igen igényes feladatait a legjobban teljesíthessük. A HAZÄNK ÚJ TERÜLETI BEOSZTÁSÁT ábrázoló térkép még sok mindenről beszél. De a legfontosabb a következő: Hazánk új területi felosztása az államigazgatási, a párt-, gazdasági és társadalmi szerveknek az élethez, a termeléshez való közelebb hozása mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, vagyis gazdasági és kulturális építésünk minden szakaszán a legjobb feltételeket teremti meg arra, hogy hatékonyabbá tegyük építő munkánkat, gazdag eredményekkel ayőzelmesen fejezzük be a szocializmus építését, hogy mielőbb rátérhessünk a kommunista társadalom építésének útjára. (pb)
