Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-25 / 55. szám, csütörtök

* LÁTOGATÁS PIÄNÄ 9EGLI ÄL3ÄNESIBEN * VIDÁM KÖNYVEK Kurt Tucholsky: Alligátor a színpadon Három évtizede lesz, hogy először találkoztam Kurt Tucholsky nevével a Carl von Ossietzky szerkesztette Die Weltbühne hasábjain. Kevéssel utána egy testes könyve is a kezembe került, éspedig a berlini Universum-Bücherei kiadásában megjelent cikk- és versesgyűjteménye. A kötet elé frt előszavában bemutatkozásul ezeket jegyezte fel önmagáról. „ÖT UJJ vagyunk egy kézen. Aki a címlapon van és: Ignaz Wrobel, Peter Panter, Theobald Tiger, Kaspar Hauser. A sötétből bukkantak elő ezek az álnevek, játéknak szánva, játéknak költve — akkoriban volt ez, hogy megjelentek első munkáim a Weltbühnében. Kis hetilap egyetlen számában nem szerepelhet négyszer ugyanaz az ember, és ezért jöttek létre, mókából, ezek a homunkuluszok." Tegyük hozzá magyarázatul, hogy Kurt Tucholsky volt köztük a publicista és regényíró. Ignaz Wrobel, a kulturális élet figyelője, Peter Panter a humorista, Theobald Tiger a költő és Kasper Hauser a társadalomkritikus. A magyar olvasó a világháború előtt elsősorban a Tiger névvel jelzett könnyed, szellemes sanzonjait és forradalmi hangú, erőteljes, osztályharcosan tudatos verseit ismerte. Itt nálunk ekkor munkáskórusok sűrűn szavalták költeményeit és magyar földön, a Horthy-fasizmus idején munkások olvasták — ők is fordították — munkások adták elő ott, ahol felvilágosító, ébresztő költői szó kellett. Tucholsky most január 9-én lett volna hetven esztendős és éppen negyedszázada, hogy hazájától távol, Svédországban önkezével vetett véget életének. A budapesti Magvető Könyvkiadó Vidám könyvek sorozatában nemrég megjelent ALLIGÁTOR A SZÍNPADON című karcolat-gyűjteménye ezért kegyeletes megemlékezésként és tisztelgésként is hat, amit ez a sokoldalú, forrószívű, harcos német író a legteljesebb mértékben megérdemel. Noha Tucholsky elé osztálykötöttsége bizonyos korlátokat emelt, következetesen és bátran harcolt a nácizmus ellen és ebben a harcában verseivel és cikkeivel kitűnő fegyvertársa volt a munkásosztálynak; noha nem hitt a tudományos világnézet lehetőségében, elismerte a marxizmus fő céljait és hitt a szocializmus új társadalmat építő erejében. Hite igazolásául 1930-ban a Moskauer Rundschau körkérdésére: „Milyen magatartást tanúsítana a Szovjetunió ellen indítandó háború esetén? - ezeket feleli: „Ha azonban olyan európai hatalmak összefogásáról van szó, amelyek az egyház segítségével szüntelen izgatnak az ellen a Szovjetunió ellen, amely saját munkásmozgalmuk miatt szálka a szemükben, akkor álásfogalásom csakis egyértelmű lehet: Oroszország mellett és e hatalmak ellen, még akkor is, ha Németországról van szó". Három esztendővel később Goebbels „a halhatatlan német népszellem iránti tiszteletből és hódolatból" jelszóval Tucholsky könyveit is máglyára veti. Tucholsky nem tanúja ezeknek a könyvmáglyáknak, mint osztálybeli' írótársa, a tizenkét esztendőre elhallgató Erich Kästner. Már korábban Svédországba menekült, de az emigrációt csupán két évig bírta; ®plkileg összeroppant a nagy emberbarát, aki tolla fegyverével több mint egy évtizedig küzdött a „jobbik Németországért", hogy a fasizmus uralomra ne juthasson, munkásanya többé ne éhezzék, osztálybíróság el ne ítélhesse a törvény elé hurcolt proletárt. Öngyilkosságának oka ugyanaz, mint Franz Werfelé vagy Stefan Zweigé, akiket lassan összemorzsolt a kilátástalannak tartott emigráció, akik nem látták meg a kivezető utat, az ember jövőjét, nem ismerték fel a Szovjetunióban azt a győzedelmes erőt, amely megdönti a fasizmust. Tucholsky az apró karcolat tárcaszerű műfajában alkotta a legmaradandóbbat. Bármiről ír, frontélményeiről, szállodák halljának utasairól, rendőrökről, karrieristákról, jótékonykodó polgárokról, elnehezült testű, lomha agyú hájas kereskedőkről mindenütt ott érezzük haladó írói állásfoglalását, a gúny ostorában a javító és intő célzatot. Gyűlöl mindent, ami visszahúz, maradi és embertelen, megmosolyogja azt, ami torz és felemás, de ha szembekerül a fasizálódó társadalom beteg tüneteivel, nagy bűneivel, az igazságtalan elnyomással, a munkásembert lealacsonyító és megszégyenítő korlátokkal, szelídnek tűnő humora szívet szorongató váddá keményedik. Az Alligátor a színpadon már terjedelemnél fogva sem adhat teljes képet a hazáját féltő, a reakciót és német militarizmust gyűlölő Tuc

1*'

1.? skyről; a kötetben inkább a humorán van a hangsúly, mint azon, hogy tanítómestere, Heinrich Heine példájára kitűnően értett hozzá, „hogy rendületlenül verje a dobot" és e dobverése az ébresztés erejével hasson. Ám ebben a válogatásban is hasznos a kötet, amely a magyar olvasók közt első ízben próbálja kisebb szatirikus írásaival népszerűsíteni a két háború közti német irodalomnak ezt a reprezentatív egyéniségét. A kötet megjelentetését egyébként nemcsak Tucholsky születésének 70. évfordulója, hanem a Nyugat-Németországban és példájára másutt a nyugati világban újjáéledő fasizmusnak az utcákat, a temetőket és templomokat elöntő mérge teszi aktuálissá. A harcot a mázolások és egyéb atrocitások ellen, az ébresztés, a riadózás munkáját Tucholskynak a NDK-ban újonnan megjelenő könyvei hathatósan segítik. Goda Gábor: Családi kör Tizenhat novellisztikus történetben Goda Gábor, a CSALÁDI KÖR írója négy évtized távolából gyermekkora emlékeit teríti az olvasó elé. Az emlékek csillogó, színes fűzérén egy pesti értelmiségi család sorsa jelenik meg igen elevenen, az iróniát kedvelő szerző jóízű humora jóvoltából roppant mulatságosan, kitűnő emberábrázoló ereje jóvoltából pedig a valóság teljes hitelével. Megnyerő a kis családnak minden tagja, rokoni és baráti köre, mindenekelőtt a családfő, az író haladó világszemléletű és bohémtermészetű művészapja, aki egy napkeleti bölcs nyugalmával és humorával fogadja a házában otthonos végrehajtót, mosolyogva hárítja el a kispénzű művészemberek anyagi gondjait és kárpótlásul, hogy családját nem tudja fényűzően ellátni, szelleme fényeivel, fanyar humorával és meleg embp; séggel, igazságos érzülettel bü/ös varázskört von az övéi köré. Ebbe a bűvös körbe nem tud mélyebben behatolni a kinti világ megalázó hatalma. Az anya alakja már halványabb, ő a történetek mosolygó szemű szépasszonya, akinek arcára egyetlen ráncot sem szántott még a szegénység és öregedés kíméletlen ekéje. A családi kör harmadik tagja az író maga, a tízesztendős kisfiú, aki a történetek folyamán lassan megismerkedik az ellentétekkel, a varázsos családi körön túli világ apró és nagy hazugságaival. A Don Quijote természetű apa méltó utóda ez a csibészes, füMentő, de alapjában véve igen egyenes jellemű, jóra hajlamos, talpraesett gyerek. Az élet buktatóitól most megóvja öt a család, és érezzük, ha majd magára marad, megtalálja ugyanúgy az élet egyenes útját, mint édesapja. Van valami legendásan költői a meleg szívvel megrrjzolt szülőkben és magában a kisfiúban is, de az író maga sem tagadja, hogy a valósághoz a kedve szerint, íróhoz illő szuverenitással, néha egyenesen a maga számára is meghökkentőket füllentve, az írói fantázia jogos határain belül költötte a magáét. És ebben a költött valóságban, a család hol zátonyra futó, hol védett révbe érő rajzában több van egy szűk családi kör sorsánál és életénél; a háttér-ben kirajzolódik a húszas évek magyar társadalmának képe - hanem is átfogón, ahogy egy nagyobb szabású regény megadná - de apró vázlataiban is igen jellemzően, a mulatságos és humoros kép mögött is vádlón és hullafoltosan, ahogy későbbi összeomlása és pusztulása felé sodródott. Goda Gábor

1 köpyve mulatságos, üdítő olvasmány. Kellemesen szórakoztat és el is gondolkoztat. Bozőky Mária rajzai kifejezők, de nem érik el a Tucholsky könyv illusztrátorának, Kajannak szatirikus erejét. EGRI VIKTOR pravoszláv, amelyben nem pap, hanem seletek, amelyek valószínűleg Albápópa végzi az istentiszteleteket. Pia- niának fent. említett vidékéről szórna degli Albanesit 1488-ban az albánok maznak; igaz hogy csak különleges alapították és a városkának ma kere- alkalmakkor öltik magukra ezt a népken hétezer lakosa van; egyike a leg- viseletet. Dél-Olaszországban az elnagyobb és legfontosabb albán telepü- múlt évszázadokban az albán irodalom léseknek Dél-Olaszországban. is kifejlődhetett, ami a török uralom Amikor a XV. században a törökök alatt levő Albániában sokkal nehemegtámadták a kis Albániát, a lakos- zebb volt. A palermói egyetemen még ság tízezerszámra menekült Olaszor- ma is külön tanszéke van az albán szágba. Itt csatlakoztak még a törö- irodalomnak és az albán nyelvnek, kök győzelme előtt Olaszországban Itt Pianában fennmaradtak a régi alletelepedett néhány albán családhoz bán nevek is: Schiro, Buá, Mandalá, George Castriota, más néven Skan- Petta, Burreshi és Cuccia. derbég, a nagy albán hadvezér, aki- Piana degli Albanesiben sétálgatva nek sikerült Albániát egyesíteni a tö- beszédbe elegyedtem a pápával is. rök elleni harcban, 1461-ben 2000 em- Nem barátja az új Albániának, ez borével Olaszországba ment, hogy a egyáltalán nem meglepő. De kényt ekirályt, Nápolyi Ferdinándot, akit len beismerni, hogy e kis AdriaAnjou grófja Bari városában körül- menti országban az utóbbi években zárt, kiszabadítsa. Az albán lovascsa- sok minden megváltozott. Lakásában patok Skanderbég vezetésével ragyo- Skanderbég képe függ, mellette az gó győzelmet arattak és az albán albán nemzeti lobogó - vörös mehadvezér a királytól hálából a segély- zőben fekete kettős sas - eléggé nyújtásért hűbérbirtokul kapta Trá- terjedelmes könyvtárában pedig Albánit. Eme albán lovasok közül egye- niáról szóló müvek, sek Olaszországban maradtak. A pápától megtudom, hogy számos Néhány évre rá Skanderbég meg- albán településen még albánul beszélhalt, a török seregek megtámadták nek. Röviddel azelőtt felkerestem és feldúlták Albániát, a nép pedig o- Biancavilla kis várost, amelyet a kömé gközelíthetetlen hegységekbe, vagy zépkorban szintén albánok alapítottak, pedig átkelve az Adrián Olaszország- Ott azonban senki sem tud már alba menekült. A már régebben oda le- bánul, bár a lakosok tudják, hogy elötelepült albánok segítségükre voltak Üeik albánok voltak. Érdekes, hogy e menekülőknek és egyre több albán, nem minden helységben beszélik aki nem tudta elviselni a török igát, ugyanazt a nyelvjárást. A Piana degmenekült a tengeren át ide. így ke- li Albanesivel szomszédos San Micheletkeztek Dél-Olaszországban sok he- le di Ganseriában egészen más albán lyiitt albán települések, amelyeknek tájszólással beszélnek, mint pianaiak, lakosai magukkal hozták nemzeti sa- ezzel szemben az abruzzói albánok játosságaikat, népművészetüket, nép- ugyanazt a nyelvjárást beszélik, mint viseletüket, és nyelvüket s ezeket a pianáiak. Gazdag terük nyílik itt részben a mai napig is megőrizték, a nyelvkutatóknak. Csupán Cosenza tartományában az Piana degli Albanesi-i tartózkodáolasz hivatalos adatok szerint ma 79' som • újból meggyőzött arról, mily albán település van! Dél-Olaszország- óriási az albán nép életereje. E nép ban összesen kb. 150 ezer albán él, nemzeti erejéről tanúskodik már az közülük 70 ezer megtartotta pravo- is, hogy bár évszázadokon át török szláv vallását. ' uralom alatt élt, mégis fennmaradt. Számos ilyen településen, főként Ezt az erős életakaratot talán még Szicíliában, még ma is albánul beszél- szemléltetőbben bizonyítják az olasznek. Ez a helyzet Piana degli Alba- országi szkipetárok, akik mint kis nesiben is. A nyelvkutatások valószí- nemzetiségi kisebbség, még hozzá nűvé teszik, hogy Piana degli Alba- Dél-Olaszország egész területén elitest lakosainak elődei Gjirokaszter szórtan, egy másik nép közepette dél-albániai város környékéről ván- megőrizték nemzeti kultúrájukat, doroltak ki. Pianában még láthatók nyelvüket, viseletüket, népdalaikat, azok a pompás eredeti albán népvi- sőt albán irodalmat is alkottak. .. Piana degli Albanesinek azonban van még egy sajátossága: e városkából származik Nicolo Barbato, az olasz munkásmozgalom egyik úttörője. Itt került sor 1947-ben arra a felháborító esetre, amikor a Giulianobanda állig felfegyverzett tagjai tűz alá vették a május 1-i felvonulást, és nyolc munkást megöltek. Ma Piana degli Albanesiben a kommunista párt a legerősebb párt s csak kevés szavazat hiányzik ahhoz, hogy abszolút többsége legyen. Jelentéktelen kis oáros ez, mely különös és változatos múltra tekint viszsza; lakosai kemény életet élnek, de tudják, hogy hová tartoznak. S ha a pópa nem is barátja az új Albániának, az egyszerű emberek Piana degli Albane siben bizony azok. Jellegzetes utcarészlet Piana degli Albanesiben KURT SELIGER Ha az ember Palermóból déli irányban utazik, a monreali híres Normann-dóm mellett elhaladva szűkös növényzetű, elhagyatott hegyvidékre kerül, amelynek egyik völgyében Szicília legérdekesebb kisvárosa, Piana degli Albanesi fekszik. Ha a kocsnlába mégy vagy a postán vqn dolgod, vagy bárhol az utcán haladsz, hamarosan megállapíthatod, hogy o lakosság nem olaszul beszél egymás között. Ha az ember a főúton megy, amelyet Via Castriotának hívnak, az Dél-olaszországi albán népviselet iskolán díszelgő tábla ezt a feliratot hirdeti: „Scuolu elementare Scanderbeg". A munkáskamara kis hivatali szobájában egy férfi arcképe függ, aki a Piana degli Albanesi lakosai előtt igen ismert: Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt főtitkárának a képe ez. Az egyik háborús emlékművön azt olvassuk, hogy ezen a helyen Skanderbég, az albán nép nemzeti hőse bajtársainak utódai harcoltak és a templomban levő számos emléktábla is arról tanúskodik, hogy Piana degli Albanesinek számos fia kiváló alkotásokkal gazdagította az albán irodalmat és nyelvet. E templom egyébként külön fejezet! Szicília éppúgy, mint Olaszország többi része, erősen a katolikus vallás befolyása alatt áll. De Piana degh Albanesi lakosai nem katolikusok, hanem pravoszlávok és templomuk is Terbeléden összefogtak Terbeléden gyakrabban szeretnének filmelőadásokat látni. A helybelieket már nem elégíti ki, ^íogy hébe-hóba ellátogat a községbe a vándormozi. Régen foglalkoztak már ezzel a tervvel. S a terv most megvalósult. Az összefogás már sokszor hozott sikert. így volt ež Terbeléden is. A tömegszervezetek közösen filmvetítőgépet vásároltak. Nagy esemény volt a megnyitó előadás a falu életében és most már Terbeléden hetenként kétszer-háromszor rendsze~ resen filmvetítést tartanak. Az előadások jövedelméből pedig" majd visszafizetik a kapott kölcsönöket. Sólyom László, Losonc IDj SZÖ 6 * 196

0február 2

5-