Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-20 / 50. szám, szombat

Kegyeletteljes megemlékezés (ČTK) i- A bratislavai Csalogány­völgyi temetőben pénteken, február 19-én gyászünnepséget rendeztek, melyen a bratislavai dolgozók kegye­lettel adóztak Szlovákia Kommunista Pártja illegális Központi Bizottsága azon tagjai emlékének, akik 15 év­vel ezelőtt, szabadságunk hajnalán vesztették életüket. Az elesettek sírját, amelynél a bratislavai helyőrség díszőrsége állt, az orosz forradalmárok indulója hangjainál az SZLKP KB küldöttsé­ge koszorúzta meg. A küldöttség tagjai voltak: Pavol Jurik és Ondrej Klokoč, az SZLKP KB tagjai, vala­mint Ján Gajdos, az SZLKP KB pót­tagja. A sírra ezenkívül koszorúkat helyeztek az SZLKP bratislavai ke­rületi és városi bizottságának, a Fa­sisztaellenes Harcosok Szövetsége szlovákiai bizottsáaának, bratislavai kerületi és városi bizottságának s a Szlovák Nemzeti Front szerveinek képviselői is. A bratislavai üzemek képviselői is koszorúk elhelyezésével adóztak az elesett hősök emlékének. 1 Eredményes munka (ČTK) — A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség, melynek Szlovákiában több mint félmillió tagja van, a múlt év folyamán gazdag tevékenységet fejtett ki. a barátság hónapjában 31 959 elő­adás keretében mutattak be szov­jet filmeket. Különösen az Ny. Sz. Hruscsov Amerikában, az Ember­sors és a Szülőföld című filmek ör­vendtek rendkívül nagy érdeklődés­nek. A CSSZBSZ szervezeteinek jő munkáját dicséri, hogy a népi orosz nyelvtanfolyamok tevékenysége is sikeresen kibontakozódott. E tanfo­lyamokat jelenleg 40 ezer hallgató látogatja. A CSSZBSZ szervezetei a szlová­kiai városokban és falvakban 3,5 millió dolgozó részvételével több mint 53 ezer előadást és beszélge­tést rendeztek. Különösen a Szov­jetunióról, a szovjet hétéves terv­ről. Ny. Sz. Hruscsov elvtárs ame­rikai útjának jelentőségéről, a szov­jet irodalomról szóló beszélgetések igen népszerűek voltak. Tavaly 15 millió mozilátogató tekintett meg szovjet filmeket. Szlovákiában csak MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT a morvaországi energetikai diszpecsing HÍV A DETVAI GÉPGYÁR (CTK) — Az ostravai Energetikai Házban pénteken, február 19-én üzembe helyezték a morvaországi területi diszpecsing első kiépített szakaszát. A január végéig tartó sikeres pró­bák megerősítették, hogy ez a be­rendezés teljesen megfelel céljának: a diszpécsereknek lehetővé teszi a gyors tájékozódást mind a morva­országi energetikai rendszer üzem­viteléről, mind az e téren a szom­szédos országokkal folytatott együtt­működésről. A diszpecsing üzemvi­tele igen operatív, ami különösen különféle zavarok megszüntetése folyamán nyilvánul meg. A morva­országi új energetikai diszpecsing berendezése lehetővé teszi, hogy a későbbi években kiegészítsék a Mor­vaország egész területén működő áramelosztó üzemek és villanytele­pek távolból irányított jelző- és mérőberendezéseivel. A diszpecsing második szakaszának építésére — mely a diszpécseri szolgálatot tel­jes mértékben automatizálja — a harmadik ötéves terv utolsó évében kerül sor. A morvaországi új energetikai diszpecsing valamennyi berendezé­sét a čakovicei Beltechna dolgozói készítették. tzizik CL üázfrlt Kassán a város szépítése mély gyökeret vert a lakosság széles ré­tegeiben. Az utóbbi három év alatt a dolgozók önkéntes munkája tette lehetővé, hogy megnyitotta kapuit a nyilvánosság részére a város éle­tében igen jelentős szerepet betöltő szabadtéri, a Csermely úton felépült új, korszerű sportstadión. Lakótele­pek és a város különböző negye­deiben rendbehozott és újonnan lé­tesült parkok és pihenőhelyek épül­tek. Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója méltó megünneplésének országos akciója keretében újból tanújelét adta a lakosság, az üze­mek dolgozói, hogy társadalmi mun­kával még szebbé és vonzóbbá akarja tenni az épülő ipari nagyvárost. A városi nemzeti bizottság és az utcai bizottságok tagjai otthonukban keresték fel választóikat és a kör­zetükben levő üzemeket. Az agitá­ció eredménye, hogy 195 választó­körzet lakossága s 135 üzem és vállalat dolgozói 255 ezer munka­óra ledolgozására tettek felajánlá­sokat. A felajánlások pénzértéke meghaladja a hárommillió 200 ezer koronát. A lakosság önkéntes kötelezettség­vállalása lehetővé teszi, hogy ez idén megkezdik a Ligetben - a város legszebb parkjában — a fő­útvonal mindkét oldalán szökőkutak építését. Aranycímkés minőség Az ünnepi felajánlások száma állandóan emelkedik a Banská Bystricai- kerületben. A zvole­ní húsfeldolgozó nemzeti válla­lat Banská Bystrica-i üzemének dolgozói a felszabadulás 15. évfordu­lója alkalmából elhatározták, hogy évi tervüket december 15-ig telje­sítik. Kötelezték magukat, hogy az esztendő végéig még 200 ezer ko­rona értékű húsáruval többet ter­melnek, az üzemi nyereség tervét 100 ezer koronával túlszárnyalják, és további 100 ezer koronával több adót utalnak át az állampénztárba. Kötelezettséget vállaltak még a mun­katermelékenység megjavítására is. A húsfeldolgozó-üzem dolgozói tudják, hogv a hústermékek minő­sége nem üti meg mindig a kívánt mértéket. Elhatározták, hogy azon is változtatnak. A hústermékek há­rom fajánál olyan kiváló minőséget szeretnének elérni, hogy azokat A szabadtéri színpad munkálatait tovább folytatják. Befejezik a néző­tér harmadik szakaszát, a tetőte­rasz és a reprezentációs épület fel­építését. A műjégpályán 800 férőhelyes le­látó épül, alsó részén öltözők és mosdók lesznek. A város külső ne­gyedében két kultúrház épül. A gyer­mekjátszótér építését ez idén be­fejezik. Ojból parkírozzák a kassai fürdőt, a téglagyár környékén új sportpálya építését kezdik el. Meg­kezdik az új lakónegyedek körüli terep rendezését és befásítását. Tovább folytatják az utcák ren­dezését és rendbehozását. M. S. „Esztergályosokat, fémmegmunkáló gépkezelőket, géplakatosokat és más szakembereket felveszünk" hirdeti a detvai gépgyár, mely néhány éves létezése alatt úgy megnőtt, mint egy ember csecsemőkorától férfi koráig. A munkások számára a gyár lakóte­lepén ez idén további 228 lakás épül. 1956-tól 60-ig a gyár termelése csak­nem négyszeresére nőtt. A követ­kező években ez a növekedés még nagyobb lesz. Ezért van már ez idén sürgősen szükség kitanult szakmun­kásokra, akik azonnal odaállhatnak az új gépekhez. Lesz részükre köz­ponti fűtéses lakás, gyermekeik szá­mára iskola, óvoda, bölcsőde s mind­az, amit a mai élet megkövetel. Ha az első köztársaság idején ilyen felhívással fordultak volna Szlovákia lakóihoz, nem százszámra, de ezerszámra tolongtak volna a mun­kanélküliek a gyár kapuja előtt. Pe­dig akkor az üzemek nem kínáltak a munkalehetőséggel együtt lakást, bölcsődét, iskolát, mindenki úgy ten­gette életét, ahogy tudta. Abban az időben a legnagyobb szlovák község, Detva lakói is sok száz kilométert gyalogoltak munka után az alföldre, több hónapra szolgálni, aratni, hogy megkereshessék a télire valót. Az a kevés jövedelem, amit a detvai erdőkben favágással kerestek, távol­ról sem fedezte az életminimumot. Nézzünk be röviden a legnagyobb szlovák faluba, a Poľana hegy tövé­ben elterülő Detvába. Ha valamennyi házát meg akarnánk látogatni, bizony alaposan le kopna cipőnk talpa. Több mint 1100 lakóháza. 92 négy­zetkilométernyi területe úgy széjjel van szórva a völgyben, a hegyol­dalban, mintha lakói a házak épí­tésénél haragudtak volna szomszéd­jaikra. Nem volt kár a földért, nem kérte tőlük senki számon, ki hol épít, hisz a kietlen föld kavicson és burgonyán kívül úgysem termett semmit. Az utolsó évtizedekben a nép részben lehúzódott a hegyol­dalból és Detva nagyközség rende­zett utcáin összpontosult. De még ma is alig lehetne hirtelen össze­számolni a völgyekben, hegyoldalban egyedül álló házak számát, melyektől hosszú gyalogjárók vezetnek le a faluba. Detva déli határában épült fel néhány évvel ezelőtt a gyár korsze­rű lakótelepe. A többemeletes új háztömbök között könnyen rábukka­nunk a modern nyolcéves iskolára, kultúrházra, mozira és a telep szé­lén az új építkezésekre. Detva eme „külvárosa", mely évről évre roha­mosan fejlődik és szépül, már át is vette a központ szerepét, habár la­kosainak száma távolról sem közelí­ti meg az anyaközség (ahogy Slád­kovič szlovák költő nevezte el Det­vát) négy és fél ezrét. A telep egyik házában lakik Jozef Murin gépgyári munkás feleségével és két kis fiá­val. Korszerű bútorral berendezett egyszobás állami lakásával a 28 éves családapa nincs megelégedve, ö mást szeretne, saját házat. Ezért tesz félre minden hónapban ezer koronát fizetéséből, mert már terv­be vették, hogy az apai telken két­szobás családi házat építenek jövő­re. Fizetéséből telik az öltözködésre, bútorra és építkezésre is. Hisz Jo­zef Murin a detvai gépgyár egyik kiváló, jől kereső gépmunkása. A nagy kiterjedésű detvai gépgyár fémmegmunkáló műhelyében talál­koztunk Jozef Murinnal. A motorok zúgásától, a kalapácsolás zajától, a fel-felvillanó villanyhegesztő sze­met bántó kékes fényétől kísérve léptünk fúrógépéhez, amellyel Murin elvtárs csodákat művel. Több mint 200 százalékra teljesíti napi normá­ját ez az ember, aki még 15 évvel ezelőtt a Poľana hegyoldalban pász­torsípját fújta, keserű szolgasorsról dalolva a bámészkodó teheneknek. — Tízgyermekes családból szárma­zom. Apám egy kuláknál szolga volt és én is 12 éves koromtól szol­gáltam — mondja kérésünkre éle­tének rövid történetét. De nemcsak neki, hanem a gép­gyár nagyon sok munkásának is ha­sonló sors jutott osztályrészül az első köztársaság idejében. Huszon­négy éves öccse szintén itt dolgozik a gépgyárban mint esztergályos. Ő is szolgasággal kezdte fiatal korát. Most mind a ketten megbecsült munkásokként dolgoznak az első öt­éves terv szülöttjében, a detvai gép­gyárban, amelynek termékei, autő­bágerei, darui, villanymozdony-alvá­zai, tehergépkocsijai nemcsak ha­zánkban, de sok külföldi államban is dicsérik a detvaiak kézügyességét. Az udvaron sorban éllő kékre fes­tett autóbágerek valamelyik alkat­részén rajta van Ján Šerkának, An­ton Kurajdának, a műhely legjobb munkásainak is a keze nyoma, akik valamikor szintén favágással tenget­ték életüket. Nemrég Anton Kuraj­da, a műhely kiváló munkása a nagy évforduló tiszteletére azt vállalta, hogy három munkást tanít be a ho­rizontális esztergapad kezelésére. Ezt a vállalását már csaknem telje­sítette. Hol sajátították el ezek a derék detvaiak a gépkezelés csínját-bínját? Hol tanultak ki Jozef Murin és a többiek, akiknek 15 évvel ezelőtt még / eszükbe se jutott volna, hogy vala­mikor egy gépgyár legjobb szakmun­kásai lesznek? Mi volt az indítóok, hogy a munkanélküli favágókból, idénymunkásokból nagy szaktudású esztergályosok, géplakatosok, maró­sok lettek. Bárkitől is megkérdez­nénk az üzemben, kérdésünkre vala­mennyien egyöntetűen azt válaszol­nák: a szabadság. A nehezen kihar­colt szabadság tette lehetővé szá­mukra, hogy a testvéri cseh munkás­osztály segítségével elsajátíthassák AZ OVÖBAKROL Államunk a dolgozó nők gyer- szik, hogy a megőrzőket fokozato­mekeiről való gondoskodásnak san állandó óvodákkal cserélje fel. igen nagy figyelmet szentel. Mi- Azokon a helyeken, ahol nincsenek ... lyen a jelenlégi helyzet az óvo- bölcsődék felvették az óvodákba és . ; ..... Ä_ a megőrzőkbe is a három éven aluli 8 l s milyen fejlodes vár- gyer i£ ekeket Ezek persze más e I_ hato a harmadik oteves tervben i átásra szor ulnak, mint a nagyobbak. - erről beszeltek az Iskola- es A jövőben a kettőtől hároméves ko­Kulturális Ügyek Minisztériumé- rú gyermekek gondozását képzett S nak vezető dolgozói a sajtó kép- nevelőkre bízzák és külön helyisé­ig viselőivel. get biztosítanak számukra. Ettől az ,, , . . _ , , ,, ., intézkedéstől függetlenül felmerült A UÍÍ1 éI V/ 9é n Csehszlovákia- az dolat a mely már az új épü­bfn 63ÍS8 óvoda volt, amelyeket , etek b a en meflval6s I&. t is nyer h£ g y 267 000 gyermek látogatott, ebből 78 ne válass zák teljesen külön egymás­százalek dolgozo nőknek a gyerme- t 6, a bölcsődéket és az óvodákat. Ez ke Ezenkívül 84 olyan óvodánk van, nem azt jel nti h összekeverik o c" ^ főleg az ipari központokban, ame- k ai ö nböző korú overmekeket. ľ^ľP^wi ľ-^ V? . b° I c, So df k létesítését. Már tobb helyütt konk­rét tárgyalások folynak az üzemek és a nemzeti bizottságok között az óvodák megnyitására vonatkozólag. Az üzemi óvodáknak mindenben, te­hát épület, berendezés, felszerelés terén is meg kell felelniük a mi­előbbiben a gyermekek egészségügyi ^rmls^stn" eľzmeí Zľukaľ'vľ személyzetre, az utóbbiban pedagó- termeszetesen eszme 1' polmka l' v a koztatva meg kell nyilvánulnia mi­nőségi és mennyiségi vonalon. Az óvodák a harmadik ötéves terv vé­gén képesek lesznek valamennyi dol­gozó nő gyermekét befogadni, ami azt jelenti, hogy a megfelelő korosz­tályú gyermekek fele, több mint 300 000 nyer az óvodákban elhelye­zést. Sőt, szeretnék elérni, hogy ahol a feltételek megengedik, tekintet hélkül arra, hogy az anya állásban van-e vagy sem, gyermekét óvodába adhassa, hogy még iskolaköteles ko­ra előtt hozzászokjék a kollektívá­hoz, a fegyelemhez, a pedagógiai irányításhoz. Ezen tervek teljesítése azonban csak az üzemek hathatós támogatásával valósíthatók meg. A kormány múlt évi decemberi ülé­sén jóváhagyta az üzemi és földmü­, ,- , . ... ,, a különböző korú gyermekeket, lyek egész héten megszakítás nél- A csoportoki oszt ái yo k továbbra is SZUIOK csak vvinr<ivi'i»«o^Mol7 ,1 „ /M^Tin kül nyitva vannak és a szombattól hétfőig viszik haza gyer­mekeiket, vagy ha a munkájuk úgy kívánja, még akkor sem. A jövőben a második műszakok bevezetése azonban szükségessé teszi, hogy ezeknek a hetes óvodáknak a szá­mát növeljék. Sok helyen a falvakon a bölcső­déket és az óvodákat ún. gyermek­megmaradnak, de egységesíteni akarják az irányítást, a nevelést. A tapasztalat azt mutatja, hogy a bölcsődékben például jobjj az egész­ségügyi felügyelet, míg az óvodák­ban a pedagógiai nevelés, mivel az a gépgyártás bonyolult technikájáf, hogy hazánk legnagyobb gépgyárában, a plzeňi Škoda-gyárban megtanul­hassák a gépkezelés csínját-bínját. Jozef Murin is Plzeňben látott elő­ször fémmegmunkáló gépet. Félví állt oda, amikor a cseh munkás elő­ször adta kezébe a gépet, hogy pró­báljon rajta alkatrészt készíteni. É« ezt a baráti segítséget sohasem le­het elfelejteni. • • * Járjuk: a műhelyeket, csarnokokat', hogy még jobban megismerkedjünk a gépgyár jelenével, jövőjével. Jo­zef Šátek, az üzemi bizottság nem­rég megválasztott elnöke vázolja a gyár múltját és a jövő távlatait. — Üzemünkben eddig 28 csoport küzd a szocialista munkabrigád cí­méért — mondja büszkén, majd azt is hozzáteszi, hogy nemrég hét mun­kást javasoltak a magas állami ki­tüntetésre. Említi a neveket, beszél az új adminisztrációs épület közeli befejezéséről s közben óráját nézi. — Sietek haza, mert ma Cortéz énekes vendégszerepel a kultúrhá­zunkban és erre feleségemmel már nagyon régen készülünk. Sátek elvtárs magáról keveset be­szél. Lenne pedig sok mondanivalója, különösen a mai fiataloknak. Hisz a felszabadulás évében és előtte ott harcolt ő is a partizánok soraiban a fasiszta betolakodók ellen. 1950­ben, amikor megindult a detvai gyár építése, Šátek elvtárs az elsők kö­zött volt, akik eljöttek az építkezés­re, hogy a mocsaras völgyben fel­építsék az első termelőcsarnokot. Amiről a detvai krónika gyöngy­betűkkel Irt sorai beszélnek, azt ma már a detvai iskolások is tudják. Tudják, hogy tizenöt évvel ezelőtt 800 szovjet és 800 román katona ál­dozta fel legdrágább kincsét, életét, községük felszabadulásáért. Falujuk nagyon sok derék lakosa segített® akkor a szovjet csapatok előrenyom múlását. Egészen a felszabadulás napjáig partizánharcok dúltak a Po­ľana tövében, ahová a fasiszták csak nappal merték lábukat betenni, A partizánok közül nyolcvanan hal­tak meg a hosszú harcok közepette. A község pionírjai, CSISZ-tagjai és lakói sohasem feledkeznek meg ezek-* ről a hősökről, akiknek szabadságu­kat, mai boldog életüket köszönhetik. Sírhantjukon sohasem hervad el a virág, melyet frissen ültetnek min­den tavaszon. Horváth Sándor giailag képzett óvónőkre vannak bízva. Általában a gyermekek meg­megőrzök helyettesítik, amelyek né-/ s, , ik amikor a "bőidéből az hol egész évben, helyenkent viszonť 6vodába kerülnek> mert nincs m eg csak a csúcsmunkák idején működ­nek. 1482 ilyen gyermekmegőrző közötT volt a múlt évben, amelyekben 1784 gondozónő 28 565 gyermekkel foglal­kozott. A dolgozó anyák gyermekei­ről való gondoskodásnak ez a for­mája a pedagógusok véleménye sze­rint nem kielégítő sem egészség­ügyi, sem nevelési szempontból, felelősségét A minisztérium a nemzeti bizottsá- gondoskodás lamint pedagógiai vonalon az NB-k iskolaügyi osztálya fogja azokat el­lenőrizni és irányítani. Ami a minőségi javulást illeti, az ?felelő átmenet a két intézmény a szabadban lenniök és ami a leg­A párt és a kormány harmadik ötéves tervre vonatkozó irányelvei hangsúlyozzék a nők fokozottabb foglalkoztatottságát és ezzel kap­fontosabb, az 1960 szeptemberétől életbelépő új tantervben érvényesül­ni fog pártunknak — az iskola és az élet szoros kapcsolatáról — hozott „aranycímkével" láthassák el. (—es) gokkal együttműködve arra törek- gondoskodásnak az óvodákra vonat- netet. csolatban a társadalom fokozottabb határozata. A tanterv összhangba a gyermekekről való hozza a bölcsődékből az óvodákba és terén. A fokozottabb az óvodákból az iskolába való átme­-va­*A PRÁGAI Vencel-téren a CSSZBSZ kiállítási termében csütörtökön érdekei kiállítás nyílt meg, mely Antonín Mrkos­nak és Stanislav Bártlnak, a harmadik é« negyedik szovjet déli sarki expedíció résztvevőinek útját és részben a szovjet sarkkutatók munkáját is szemlélteti. • HARMADIK ötéves tervünk számításba veszi a České Budejovice-i kerület gyü­mölcskertészetének nagymérvű fejleszté­sét. A kerület legtöbb járásában ideálisak a feltételek a gyümölcskertészet fellendí­tésére. A kerületben 1965-ig több mint 2 millió gyümölcsfát fognak ültetni. • A FORRADALMI SZAKSZERVEZETI MOZGALOM pionírtáboraiban már meg­kezdődtek a 7—15 éves gyermekek szün­idei táborozásának szervezési és műszaki előkészületei. A múlt év júliusában és au­gusztusában 190 ezer fiú és leány üdült az FSZM ezen intézményeiben. Hazánk felszabadításának 15. évfordulója évében az üdülők száma negyedmillióra emelke­dik. Befogadásukra 980 tábort készítenek elő. • A KASSAI Maqasépítészeti Vállalat dolgozói két műszakban dolgoznak a Ma­lomárok néven ismert új városnegyed lakóházainak építésén. A folyamatos épít­kezés és a szocialista munkaverseny eredményeképpen március végéig ebben a lakónegyedben 72 lakásegység építésé* fejezik.be. (m) • FEBRUÄR 15-IG a prágai kerület 1135 községének (a községek 71 száza­léka) lakosai tettek felajánlást a község­fejlesztési akcióban, melyek szerint ha­zánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére 2 864 000 munkaórát dolgoznak le. Az akció keretében így 16 millió ko­rona ráfordításával 57 288 000 korona ér­- tékű munkát végeznek el. Dél-Morvaországban már vetik a tavaszi búzát (CTK) - A brnói kerület déli já­rásaiban, a breclavi, mikulovi, znoj­mói, hustopeči és Moravsky Krum­lov-i járásban már megkezdték a tavaszi mezőgazdasági munkákat. E munkákhoz legelőször a mikulovi járásban a Pavlovi Egységes Földmű­vesszövetkezetben fogtak hozzá, ahol a tervben előirányzott 24 hektárból 11 hektárt már bevetettek tavaszí búzával. ÜJ SZÖ 2 * 1960. február 18.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom