Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)
1960-01-16 / 15. szám, szombat
Nem könnyű vállalkozás Cáró község már régóta azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy ^ két jól gazdálkodó — ha szabad így mondani — külön „magyar" és „szlovák" szövetkezettel rendelkezik. A kissárói EFSZ vezetősége a falu felső végén a nagysáróié pedig az alvégen székel, alig egy kilométer távolság választja el őket egymástól. Ma mindkét helyen mozgalmasabb az élet, az alvégen meg a felvégen is a zárszámadást és az idei termelési-pénzügyi terveket készítik. ESTÉRE HAJLOTT až idő, amikor a kissárói szövetkezet irodahelyiségébe léptünk. Az asztalok körül egy csomó ember nagy árkusok fölé hajolva tervezett, vitatkozott, amikor megzavartuk őket. Pásztor Lajos agfonómus és Tapák Ján csoportvezető hangja volt a legélesebb, akik szemközt ülve szaporán beszélgettek egymással. Szavukból kiérezhető volt, hogy mindketten törik — az agronómus a szlovák, a csoportvezető pedig a magyar nyelvet. Ennek ellenére jól megértik egymást, hisz hosszabb idő óta közös célok eléré vábbi válaszokat már harapófogóval is nehéz lehetett volna belőlük kicsavarni. Nem lenne azonban helyes, ha erről a kérdésről csak az egyik fél portáján tájékozódnánk. Elmentünk hát az alvégre, ahol a nagysárói szövetkezet irodáját a >7olt traktorállomás épületében találtuk meg. AKÁRCSAK KISSÁRÖN, itt is hasonló munkában találtuk a vezetőséget. Tervezgettek, vitatkoztak az idei tervek, zárszámadás számadatai felett. A zárszámadás előzetes sén, a szövetkezet érdekében együtt .eredménye .. .? Majdnem ugyanaz, " I l->-i mt- o r/\ m r aíi t ť"7nimrl/nf a+ hnn A rv» munkálkodnak. — Milyen lesz a zárszámadás? mint a felvégi szövetkezetben. Am a nagysárói szövetkezetesek sem ki Pontos adatokkal még nem 'szol- | s? b b. éftékű emberek, mert ők is jól . olcüiafirnthil' a narnni-7omi fiQ7rta L-ngálhatunk — feleli az agronómus — de úgy hiszem, a 10 koronás előleg mellé a munkaegység értékének másik' felét is kifizethetjük. Szó ide, szó oda, a kissáróiak szor-^ galmas emberek és értik a gazdálkodás módját, a múlt évi tervüket néhány mutatón kívül nagyon jól teljesítették. S ha nem következik be a kedvezőtlen időjárás — halljuk többfclől — akkor a tagok az évzáró közgyűlésről busásabb részesedéssel térhettek volna hajlékukba. A szövetkezet eredményeit csak akkor tudjuk kellőképpen értékelni, ha tudjuk, honnan és milyen körülmények között indultak el, amikor lerakták a közös gazdálkodás alapjait. — Ügy volt az — tájékoztat Gálos Géza, az elnök — hogy a megalakulás után összeszántott parccllákpn csak 15 mázsás termésátlagot tudtunk biztosítani. Ma már ott tartunk, hogy búzából 25, árpából 24,5 a cukorrépából pedig 400 mázsát termelünk hektáronként. A NÖVÉNYTERMELÉSHEZ viszonyítva még szebbek az állattenyésztés eredményei. Az évek folyamán a szövetkezet saját erejéből és az állam támogatásával korszerű mezőgazdasági épületekkel ellátott fejlesztési központot épített ki. Ezekben az istállókban most a törzstenyésztésre kiválogatott állatok tenyésztését végzik egyre nagyobb eredményekkel. A tbc-vel megfertő•• zött állatokat elkülönítve* a falutól . nagy távolságra helyezték cl. Valóban az állatgondozók mindnyájan megérdemelnék, ha név szerint is megdicsérnénk őket, oly odaadással és hozzáértéssel végzik munkájukat. — Repka Jánost és feleségét, azt hiszem, még külön is érdemes lenne kiemelni - szól közbe dr. Skladan Ondrej körzeti állatorvos, aki az imént lépte át az iroda küszöbét. — Mióta a sertéseknél dolgoznak, egy fia malac sem pusztult el hanyagságukból. Állítom, nemcsak a járásban, de az egész kerületben is a legjobb sertésgondozók. — Milyen kapcsolatban állnak a nagysárói szövetkezettel? — Hát bizony senki sem mondhat ja, hogy rossz viszonyban élünk, Kölcsönösen kisegítjük egymást s ebből mindkét szövetkezetnek csak haszna származik — feleli az agronómus. — Ha már a csúcsmunkák idején és az év többi szakaszában együttműködnek, nem lenne-e helyesebb, ha közös fedél alá hoznák a két ^ szövetkezet irányítását? Ügy hisszük, ^ így az egyesült szövetkezet eredmé- ^ nyei még jobbak lehetnének. ^ — Nem tagadjuk — válaszolja az i elnök — ez a kérdés már felvető- ^ dött, de eddig még nem jutottunk ^ messzibbre... ^ A szövetkezet jelenlevő funkcioná- ^ riusait, úgy látszik, meglepte a kér- ^ dés, dehát miért is feszegetjük az ^ egyesítést — gondolták - s a to- ^ elsajátították a nagyüzemi gazdálkodás irányításának, szervezésének művészetét. A múlt év folyamán folyósított 10 koronás előleg mellé itt is úgy gondolják, hogy a zárszámadáskor még tíz koronát fizetnek ki a ledolgozott munkaegységekre. — Bár szemre nem látszik eltérés a két szövetkezet között, mégis miben különbözik gazdálkodásuk a kissáróiakétól? — érdeklődtünk Brozman Viliam elnöknél. — Ezt hamarosan nehéz lenne megmondani. Meggyőződésem azonban, hogy náluk az állattenyésztés sokkal magasabb színvonalat ér el, hisz közös bevételük több mint 60 százaléka ebből a gazdagon jövedelmező termelési ágból származik. Nálunk hozzávetőlegesen 40 százalék az állattenyésztés jövedelmének részaránya. Állományunk nem egészséges, de most mindent megteszünk, hogy felszámoljuk a gümökórt és a többi fertőző megbetegedéseket, hogy törzstenyésztésű állatokat nevelhessünk. A szomszéd asztalnál jegyezgető Kulišík Pavel könyvelő figyelte beszélgetésünket és nem hagyta öt nyugton, hogy elnökük csak a kissáróiakat dicséri... — Kiegészítésképpen el kell mondanom — szólt közbe —, hogy nálunk viszont a növénytermesztés fejlettebb. A gabonafélékből egy-egy mázsával, cukorrépából pedig 100 mázsával is túlszárnyaltuk eredményeiket. Rövidesen az állattenyésztés között meglevő különbségeket is egyenesbe hozzuk. A KÉT SZÖVETKEZET tehát nagyon hasonlít egyrnpshoz. Mind a két helyen odaadó, szorgalmas szövetkezeti tagok dolgoznak. Ám mennyivel könynyebben érhetnék el céljaikat, ha tegyük fel a kissárói fejlett állattenyésztést egybehangolnák a nagysárói jól jövedelmező növénytermeléssel, baráti kezet nyújtanának egymásnak. Ha ez a két szövetkezet egyesülne, ésszerűbben oszthatnák el a beruházásokat, nagyobb összegeket fordíthatnának a szakemberek képzésére, sőt a termelés korszerűsítését, a gépesítést is könnyebben bevezethetnék. — Mi ezt nem ellenezzük, sőt üdvözölnénk — mondja az elnök, — deliát az őslakók még bizalmatlanok velünk szemben és úgy tekintenek reánk, mint idegenre. Mi Szlovákia hegyes, terméketlen vidékéről a felszabadulás után telepedtünk le a faluban. Mint földhöz juttatott új gazdák fogtunk munkához. Később mindnyájan az EFSZ-be tömörültünk. . A rossz nyelvek úgy is. mondják, hogy a magyarok nem szívesen dolgoznak együtt a szlovákokkal, a szlovákok a magyarokkal. Erre a hamis kitételre két tény cáfol rá: a kissárói szövetkezetben vagy 30 szlovák család dolgozik együtt megértésiben és megelégedéssel az EFSZ magyar tagjaival, hasonlóképpen több mint 25 magyar család a nagysárói szövetkezetben, akik szorgalmas munkájuk nyomán megtalálták számításaikat a közös gazdálkodásban. VANNAK PERSZE a faluban izgágák a magyarok között is, a szlovákok között is, akiknek nemhogy a magyarokkal vagy a szlovákokkal való együttmunkálkodás, hanem egyál- | talában a szövetkezet ""-építése nem j tetszik. Ezek azonban az idők mú- ' lásával leválnak a szövetkezet egészséges testéről, mert a tagság többsége itt is, ott is megveti, kiközösíti soraiból a hasznavehetetlen mér egk everőket. Az idők folyamán nagyot változott a helyzet a falu lakosainak egymás közti kapcsolataiban is. A nemzetiségi súrlódások csaknem teljesen megszűntek, amit a szövetkezet gazdasági fejlődése, a tagság jólétének emelkedése is elősegített. Tizenhárom-tizennégy esztendő leforgása alatt Sáró község őslakosai kölcsönösen megismerkedtek szlovák testvéreinkkel. Ma elmondhatjuk, jól együtt munkálkodnak a helyi nemzeti bizottságon és jól érzik magukat a faluban rendezett kétnyelvű kultúrmegnyilvá'nulásokon is. Mégis érdekes, a két szövetkezet gazdaságilag még mindig távol áll egymástól. NEM LESZ KÖNNYŰ munka a két szövetkezet egyesítése, mert ugyanúgy, mint a közös gazdálkodás megszervezésének idején, most is sok akadályt, régi önző felfogást és bizalmatlanságot szükséges a kommunistáknak, a nemzeti bizottság tagjainak eltávolítani a fejlődés útjából. . ipii • JHI'JB. A ruzyni repülőtéren a műszaki dolgozók és munkások lökhajtásos motor segítségévei olvasztják fel a lerakódott jeget. Szcvjet tapasztalatok felhasználása, valamint Vlagyimir Andél irányításával dolgozó technikusok és munkások ésszerűsítési javaslatainak alkalmazásával lehetővé válik a repülőtér megszakítás nélküli használata. A repülőtér így a téli hónapokban is alkalmas nagy lökhajtásos repülőgépek leszállására. Képünkön: a repülőtér műszaki dolgozói és munkásai serény munkájukkal gondoskodnak arról, hogy a repülőtér a téli hónapokban is folyamatosan üzemben lehessen. (Bedŕich Krejči — ČTK — felvétele.) élJJJ szó Naponta több száz új felajánlás A hadseregben is terjed a kötelezettségvállalási mozgalom Minden CSISZ-tag vállaljon kötelezettségei hazánk felszabadításának 15. évfordulójára. Ezt a feladatot tűzték maguk elé i CSISZ ezredbizottságában működő elvtársak, akik alakulatukban Sloboda tiszt politikai dolgozó vezetésével fejtik ki tevékenységüket. Szép díszítésű íveket készítettek, hogy minden elvtárs ráírhassa szocialista kötelezettségvállalását és az alapszervezetek bizottságai e célra kijelölt rovatban rendszeresen értékeljék a kötelezettségek teljesítését. Az elvtársak ezt a fontos kérdést a C51SZ decemberi taggyűlésein vitatták meg, amikor i,s a CSISZ Központi Bizottsága IV. teljes ülése tárgyalásainak eredményeivel foglalkoztak. Ma már nyilvánvaló. hogy a felajánlások valóban igen értékesek, például a Litvin és Pekar tisztek vezette alakulatokban működő CMSZ-tagok kötelezettségvállalása. Ebben az alakulatban Körinek katona tölti be a CSISZ üzemi szervezeti elnökének tisztségét Igen értékes Zanáhlik tizedes, Lisi őrvezető és Váelavík katona kötelezettTALAJJAVÍTÁS az izsai EFSZ-ben Szövetkezetünk határában csaknem 200 hektár ofyan terület volt, amely úgyszólván semmi hasznot sem Vannak azonban egészséges hangok j hozott. Ezért a tagság elhatározta, is a faluban, melyek józanul ítélik hog y talajjavítással termővé teszik a meg a helyzetet és a két EFSZ egyesítése mellett foglalnak állást. Ezt a nézetet abból kifolyólag vallják, mert az egyesítés gazdaságilag az egész falu és a társadalom javára billentené a mérleget. A falusi pártszervezetnek tehát ezekre az emberekre kell támaszkodnia és akkor győzni fog a gondolat: közös az út, egy a cél, egy a nejnzeti bizottság, miért ne lehetne hát a szövetkezet is egy a faluban. SZOMBATI! AMBRUS földeket. A traktorállomás dolgozóinak segítségével, gépi erővel végezték a munkák legnehezebb részét. A szövetkezet tagjai és a helyi ifjúság a mellékcsatornák összekötésén dolgoztak. Az országút menti dűlőben a víz levezetésével 150 hektárnál nagyobb terület vált termővé. A talajjavításban nagy segítséget nyújtottak a védnökségi üzem dolgozói is, akik ! Decemberben egymillió korona értékű térségi állalása, akik mint rajparancsnokok felajánlották, hogy a rajuk példásan teljesíti majd kötelességeit. Ezenkívül Litvin tiszt alakulatában 9 elvtárs arra vállalt kötelezettséget, hogy elnyeri a példás katona címet. Az említett alakulatban minden gépkocsivezető szocialista gondozásba vette a rábízott gépkocsit és ar-< ra törekszik, hogy tökéletesítse szakismereteit. A Pekaf tiszt vezette alakulatban szintén igen értékes felajánlásokat tettek. Az üzemi szervezet bizottságának tagjai elbeszélgettek minden CSISZ-taggal és közvetlenül rámutattak, mit tehetne mindegyikük a kollektíva érdekében, s milyen kötelezettséget vállalhatna. Ez a gondosság, amelyet az elvtársak tanúsítottak hazánk felszabadításának tiszteletére indított kötelezettségvállalási mozgalom kibontakoztatása érdekében, valóban rr.3ahozta gyümölcsét. Csupán az említett alakulatokban több mint 100 értékes felaiőnlást tettek. Hasonló kötelezettségeket vállaltak a CSISZ-tagok további alakulatokban is. Minden bizonnyal hozzájárulnak azon kötelezettség teljesítéséhez, hony a példás alakulat cím elnyeréséért tavsly a duklai emlékérem átvétele alkalmából indított versenyben méltón megállják helyüket. Koiaja J., főhadnagy Leküzdötték az akadályokat A bodrogszerdahelyi formatéglagyár pontosan egy éve működik. Az itt alkalmazott száz munkás az elmúlt hónapokban dicséretre méltó munkát végzett. Egy hónap alatt egy munkás 5—5 ezer formatéglát, cserepet, betoncsövet és oszlopot készített. A két műszakban dolgozó üzem eleinte nehézségekkel küzdött, mivel nem voltak szakképzett munkásai. Ennek ellenére, tavaly már novemberben 123 százalékra teljesítette az évi tervet. munkájukkal hozzájárultak a 6220 méter hosszú csatornahálózat kiépítéséhez. Kurucz Nándorné, Izsa ven felüli árut készítettek. Kiss István csoportvezető elmondja, hogy nemrég új gépeket helyeztek üzembe, melyek nagyban növelték a termelést. Az üzemben Nagy feladatok előtt | Az ostrava-karvinái. szénbányák ^ építői tavaly 102 százalékra teljesí- ^ tették tervüket és terven felül 7 mii- ^ lió 880 ezer korona értékű építő- ^ munkát végeztek, azaz félmillióval ^ többet, mint amennyire kötelezettsé- ^ get vállaltak a Nagy Októberi Szocia- ^ lista Forradalom 42. évfordulójának i tiszteletére. Legfőbb sikereikhez a ^ Zárubek-bánya aknájának építése, a ^ Peter Bezrúč Bánya szállítóberende- ^ zésének átépítése és a Dukla-bánya ^ kiépítése tartozik. Most mind a tíz ^ üzemben kötelezettségvállalások szer- ^ vezése folyik. Elsősorban a Doubrava- i bánya, az Antonín Zápotocký Bánya, ^ a Dukla-bánya szénosztályozó berenS ... . . .„ „ _ ,, „ , . dezéseinek kiépítéséről van szó és ^ vltkovicei Klement Gottwald Kohomu mechanika, uzemea 5 ről azaz a tervezettnél egy évvel koráb- §tenek. A múlt "év folyamán elért kiváló sikereikhez nemcsak ban megkezdik a szénfejtést. fcaz új qiunkaíornýk bevezetese segítette pket, hanem a szeK alsón történt. Késő estére járt már . az idö, amikor a HNB irodáidba \ belép egy ifjú és apjának — a HNB ^ titkárának mondja, hogy itthon van, sza^ budsígra jött. i — Honnan jössz szabadságra? — kér^ dum a fiatal, alig 17 éves fiút. i — Honnan? Hát u munkahelyemről — ^ ít banyából. A dolog közelebbről is ér\ áekelt s megkezdődött köztünk a pár\ teszéd. ^ A fiatal legény, Tomcsó Mihály még ^ mint 14 éves fiú úgy határozott, hogy a ^ banyászmester séget választja. A rozsnyói ^ vasércbányába ment tanoncnak. Ott láto^ galtu az iskolát. Már a harmadik oszs; túiybu jár. Az első két évben inkább • ' " harmadik osztályban § már rendesen dolgoznak is s a kere^ set is szép. Mihály barátunk meg csak ^ 17 eves lesz, de a bánya mélyén végbecsületes munkájáért minden hó, napban 1000 koronát kap, amellett terJ; mészetesen hetenként kétszer munka hc); lyett az iskolát látogatja. Lakásról és telJs j-'s ellátásról az intézet gondoskodik. ^ Amikor azt kérdeztem, miért ment el ^ hazulról, csupán annyit mondott, hogy \ neki úgy tetszik. ^ — Miért éppen bányásznak? — kér% deztem. ^ — Azért, — mondja —, mert erről % a mesterségről nagyon sokat hallottam, cialista munkaverseny fs, melyben a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért versengő 15 kollektíva vezet, i r": a derék fiú üzeni a még munAz üzemet ez idén lényegesen korszerűsítik és kiegészítik ^ C- kába be nem kapcsolódott fiatalokúi megmunkáló gépekkel, melyek a brüsszeli világkiállításon ^ nak, kövesek az ö példáját, legyenek báis nagy érdeklődést keltettek. Képünkön: egy 6,5 méter át- ^ nyüszok. mérójű acélpillér elszállítása további megmunkálása helyére. ^ IVÁN SÁNDOR, Kassa ÜJ SZÖ 6 * 1960- január 16.