Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-14 / 13. szám, csütörtök

A SZOCIALISTA M UNKA VERSEN Y a mezőgazdaságban A szocialista munkaverseny segítségével a mezőgazdaság dolgozói a termelés több ága­zatában szép eredményeket értek el. Ennek köszönhető, hogy a kassai kerület EFSZ-el és állami gazdaságai terven felül 17 ezer 623 métermázsa húst, 8 millió 654 ezer liter tejet és 3 millió 769 ezer to­jást termeltek Figyelemre méltó eredményt ért el a perbenyiki szövetkezetben Sza­bó János, aki a gondjaira bízott 14 tehéntől, egyenként átlag háromezer liter tejet fejt ki. A stankovcei szö­vetkezetben Ján Polák, napi 1,18 ki­logramm súlygyarapodást ért el a növendékállatoknál. Vadovský Pavol, a holumnicai szövetkezetben 22 ANYAKOCÁTÓL EGYENKÉNT 18 MALACOT VÁLASZTOTT EL. Šerfel Pavol, a batizovcei szövetke­zet baromfigondozója egy tyúktól 188 tojáshozamot ért el, s egyben a termelés önköltségét 0,48 koronára csökkentette. Határozott fejlődést értek el az el­múlt évben a mezőgazdasági dolgo­zók a föld termékenyebbé tételében és a talajjavító munkálatokban. Ezen a téren TERVEN FELÜL 6 MILLIÖ KORONÁI ÉRTÉKŰ MUNKÁT VÉGEZTEK. Á kerületben ez idén a talajjavítási munkálatot további 3152 hektáron végzik el. A mezőgazdaság gépesítése nem­csak megkíméli az embert a nehéz téstimunkától, hanem olcsóbbá ls teszi a termelést. A kerület szövet­kezetesei összesen 630 traktort és különböző mezőgazdasági gépet vá­sároltak az elmúlt év folyamán. Ez idén még a tavaszi mezőgazdasági munka megkezdése előtt több minť 20 MILLIÖ KORONA ÉRTÉKBEN VÁSÁROLNAK A GTÁ-TÖL GÉPEKET felszerelésük korszerűsítésére. A nagyüzemi szocialista termelés eredményei kihatással vannak az egyéni gazdálkodást- folytató pa­rasztságra. Az elmúlt év folyamán 11000 kis- és középparaszt lépett be a szövetkezetekbe. Az ElFSZ-ek földterülete 44 543 hektárral gyara­podott. A kassai kerületben az el­múlt év folyamán 71 új szövetke­zet létesült. Jelenleg 400 szövetke­zet működik a kerületben és a föld 91 százalékán már szocialista gaz­dálkodás folyik. Mózes Sándor 34610 fonna szenet fejlettek terven tétül Normaszilárdítás vagy önköltségcsökken tés Egyik jól gazdálkodó szöveti kezet agronómusával beszél» gettem a minap a címben sze­replő nagyon fontos kérdésről, mely az idei termelési-pénz­ügyi terv elkészítésével kapcso­latosan merült fel. Az egységes terményárak — hangsúlyozta ismerősöm — arra ösz­tönöznek bennünket, hogy gazdálko­dásunkat ennek megfelelően szer­vezzük meg. Ogyanúgy, mint az iparban végrehajtották, a mezőgaz­daságban is rá kell térnünk végre a termelés korszerűsítésére és olcsób­bá tételére. Igen élénk eszmecsere után egye­feett nézetünk abban, hogy a mező­gazdasági termelés fokozását a gé­pek nem tökéletes kihasználása és a velük szemben táplált bizalmatlan­ság késlelteti. Nem egy esetben — csupán abból kifolyólag, hogy több munkaegységet szerezzenek — a szövetkezet tagjai inkább ragaszkod­nak a kétkezi munkához. A gépekben olykor még ma is jövedelmi forrásuk csökkenését látják, s így a kézzel .végzett munka kerékkötője a gépe­sítés bevezetésének és csak drágítja £ termelést. ; i— Ez a helyzet nálunk is — te­szi hozzá az agronómus —, pedig ,a munkák legnagyobb részét gépek­kel végezhetnénk. Számításom sze­rint a kukorica, cukorrépa megmű­velésének és a takarmány betaka­rításának kiadásai kb. 65 százalékkal csökkennének, ha a gépek nagyobb mérvű bevetésére törekednénk. Szóba került ezenkívül az érvény­ben lévő munkanormák kérdése, me­lyek nem mindenütt ösztönöznek többtermeiesre és csak kevés helyen tekintenek rájuk úgy, mint az el­végzett munka igazságos fokmérőjé­re. A fejlődés következtében ma már a munkanormák eddigi rendszere nem minden szövetkezetben tölti be funkcióját. A normaszilárdítás a me­zőgazdaságban éppúgy, mint az iparban, szintén időszerű lenne, hi­szen a falu szocialista átépítésének első lépései óta itt is óriási fejlő­dés tapasztalható. Nagyon is helytálló és időszerű példával magyarázta barátom tovább a normaszilárdítás és az önköltség csökkentésének szükségszerű lehe­tőségeit. i— Az ipari termelés színvonalának emelkedése folytán pártunk és kor­mányunk immár hét ízben valósít­hatta meg a közszükségleti cikkek árleszállítását. Ezenkívül egyes, leg­fontosabb élelmiszerek árai is csök­kentek. Ez annyit jelent, hogy a becsületes megélhetéshez szükséges kiadások már a szövetkezet tagjai számára sem tesanek ki annyit, mint mondjuk a közös gazdálkodás msfl­teremtésének első éveiben. Miért ragaszkodnak mégis az EFSZ-ek tagjai oly görcsösen a régi normákhoz? — Előbb már beszéltünk erről. Ha az egyéni érdekek között kuta­tunk, nem nehéz megállapítani, hogy a normaszilárdítást helytelenül értel­mezik. Ügy gondolják, hogy egy munkaegység megszerzéséért több munkát kell elvégezniük, mint évek­kel ezelőtt. Azt viszont nem veszik tekintetbe, hogy a megalakulás első éveitől kezdve mennyi korszerű gép került a szövetkezetbe, melyek le­vették parasztjaink válláról a ne­héz testi, megerőltető munkát. Csak azokban a szövetkezetekben ragasz­kodnak görcsösen a kézi munkához, ahol nem látnak tovább az orruk­nál és nem veszik figyelembe a tár­sadalom érdekeit. Szó sincs róla, hogy a normaszi­lárdítás több munka elvégzését zú­dítja a szövetkezet tagjainak vállai­ra, hiszen a gépek alkalmazása kevesebb erőkifejtéssel jelentős mér­tékben növeli teljesítményüket és fokozza a munkaegységek megszer­zésének lehetőségeit. Ha pedig gyor­sul a termelés, csökkennek a kiadá­sok és emelkedik a- munkatermelé­kenység, — ez minden mezőgazdasági dolgozó érdeke. A szövetkezetek anyagi érdekelt­sége, mely az új évtől az új be­gyűjtési rendszerben magasabb szín­vonalat ér el, kell, hogy kiterjedjen minden tagra. Azok a változások, melyek az 1960-as évben az állam és a szocialista mezőgazdasági nagy­üzemek közötti piaci kapcsolatok­ban bekövetkeznek, csak akkor fog­ják hatékonyan elősegíteni falvain­kon a közös gazdaság építésének befejezését, ha behatolnak a szö­vetkezeti tagok mindennapos mun­kájába. (th) A hranicei cementgyár dolgozói a múlt évhez viszonyítva, ebben az évben több ezer tonna ce­menttel többet termelnek. Képün­kön: P. Strilka és J. Šafaŕík sze­relők a forgókemence szállító-be­rendezésének beállítása közben. (Foto: ČTK - F. Nesvadba) Á sokolovol Barnaszénbányák és Brikett-üzemek vájárai sikeresen kezdték meg az új esztendőt. Ja­nuár első dekádjában 109,7 száza lékra teljesítették a szénfejtés ter­vét. Terven felül már több mint 34 600 tonna szenet fejtettek. A so­kolovoi bányákban már az új eszten­dő első napjaiban is sikeresen bon­takozódott kí a szocialista munka­brigád megtisztelő cím elnyeréséért indított verseny. A szocialista mun­kabrigádok széleskörűen érvényre juttatják az új munkamódszereket és formákat mind a felszíni, mind a mélybányákban és a ' fejtési fala­kon. A sokolovoi vájárok arra tö-< rekszenek, hogy ez idén ismét el­nyerjék a bányászok legmagasabb kitüntetését - a Klement. Gottwal4 adományozta vándorzászlót. Á szocialista munkabrigád meg­tisztelő cím elnyeréséért indított verseny sikeresen bontakozódik ki valamennyi bányavállalatunkban és üzemünkben. Ezt a címet a szlo­vákiai szénbányákban már hat koU lektíva nyerte el és további 16 kol-» lektíva versenyez elnyeréséért. KÉSZÜLNEK a harmadik ötéves terv teljesítésére A bratislavai Termostav dolgozói a számukra előirányzott feladatok túl­teljesítéséért már többször dicsérő elismerést kaptak. Nemrég elnyerték a kormány és a KSZT vörös zászlaját. 1959-ben háromszor nyerték el ezt a zászlót és a múlt év negyedik negyedévében elért eredményeik alapján számíthatnak rá, hogy negyedszer is elnyerik. Hiszen a tavalyi tervet már december 2-án teljesítpítík, Az év végéig még terven felül több mint 6 milHé korona értékű termékkel gyarapították népgazdasá­gunkat. A Termost«v-<izem doígozói gyors, kitűnő minőségű munkájukkal méltán képviselik hazánkat külföldön. Örvendetes, hogy az üzem munká- zsaluzás, fémcsövekből készült CSAK ÍGY TOVÁBB S bratislavai, trnavai és komáromi hőerőművek dolgozói ez év első 10 napja alatt 131,2 százalékra teljesítették előirányzott tervfeladataikat. A trnavai villamosműben terven felül 1,3 millió k\Vó áramot fejlesztet­tek, emellett 17 tonnával csökkentették a tüzelőanyag fogyasztását. A komáromi és a bratislavai villamosmüvekben ugyancsak túlteljesítették feladataikat. sai, csoportvezetői, mesterei és mű­szaki dolgozói nem torpantak meg félúton, hanem eddigi sikereik bete­tőzéseként már megtették az intéz­kedéseket az 1960. évi feladatok tel­jesítésére, jóllehet e feladatok na­gyobb igényeket támasztanak velük szemben, mint az előző években. Annak érdekében, hogy feladataikat már az év elejétől kezdve egyenle­tesen teljesítsék, megteremtették a feltételeket arra, hogy a téli idény­ben is folyamatos legyen a munka. A szakképzett dolgozók túlnyomó ré­szét fedett munkahelyeken foglalkoz­tatják. A Termostav dolgozói az 1960. évi terv határidő előtti teljesítése ér­dekében számos értékes kollektív és egyéni szocialista kötelezettsé­get vállaltak. Az egyes munkacso­portok egymással szocialista mun­kaversenyre léptek. A vállalat vezetősége ezenkívül a lényegbevágó problémák és témafel­adatok megoldása érdekében újítási pályázatot hirdetett, mely szerint a legjobb újítási javaslatot 5000 koro­na prémiummal jutalmazzák. A Termostav dolgozóinak a har­madik ötéves terv éveiben az eddi­ginél sokkal nagyobb, bonyolultabb és ezért nagyobb felelősségérzetet igénylő feladatokkal kell megbírkóz­niok. Az építési szerelési munkák terjedelme 1965-ben az 1960. évihez viszonyítva 100 százalékkal lesz na­gyobb. A Termostav dolgozói a munkater­melékenység növelésének kérdését műszaki-szervezési intézkedések se­gítségével oldják meg. Eszerint 1960-ban 68 540 norma­órát akarnak megtakarítani. A nor­maórák megtakarítását gazdaságos derek sorait és tanfolyamok segít­ségével gondoskodnak a munkások műszaki szakképzettségének növe­léséről. Á tömegszervezeteknek, különösen a FSZM üzemi bizottságának és albi­zottságainak az a feladata, hogy mi­nél több munkást tegyenek érde­keltté a termelés irányításában, a harmadik ötéves terv éveire vonat­kozó tervjavaslatok kidolgozásában, hogy az üzem többi alkalmazottaival hathatósan járuljanak hozzá e való­ban nagy igényeket támasztó felada­tok teljesítéséhez. Mindazokon az építkezéseken és egyéb munkahelye­ken, ahol a Termostav hazánk kü­lönféle helyein tölti be felelősségtel­jes szerepét, gondoskodni kell az ed« diginél tökéletesebb munkaszerve­zésről, a munkafegyelem jobb betar* szükséges feltételeket. Ezenkívül az tásáról, ésszerűsítési javaslatok ki­üzem vezetőinek fontolóra kell ven- dolgozásáról. épületállvánvok alkalmazásával, kü­lönösen a samottozó munkák gépe­sítésével, ezenkívül a kerámiai ke­mencék tipizált boltozatainak meg­honosításával, tűzálló beton eddigi­nél nagyobbmérvü felhasználásával akarják elérni. Az irányelvek értelmében a Ter­mostavban 1965-ig több mint 12 szá­zalékkal kell csökkennie az önkölt­ségnek és ki kell alakítaniok a mun­kaidő 42 órára való leszállításához niök azon lehetőségeket, hogy a mun­kaidőt heti 40 órára csökkentsék. A Termostav dolgozói azt tervezik, hogy a munkaidő lerövidítését az üzem belső tartalékainak eddiginél hatékonyabb kihasználásával biztosít­ják. Feladataik túlteljesítése érdeké­ben kiegészítik a szakképzett ká­A Termostav dolgozója a Chemosvit üzemben s telest végez az egyik gépberendezésen. A bratislavai Termostavban már összeállították azon dolgozók névso­rát, akik teljesítik, sőt túl is szár­nyalják a fokozott feladatokat és így további kitüntetésekre, prémiumok­ra, jutalmakra érdemesek! Ilyen dolgozók a Horváth Géza ve­zetésével tevékenykedő kéménysep­rők komplex csoportja, a Vin­cent Karlik veze­tésével dolgozó samottozók, a Mi­chal Kastler veze­tésével dolgozó hőszigetelő cso­port, továbbá Ja­rábek, Angelovlč, Pivarčik elvtársak. Tapasztalt meste­rek, műszaki dol­gozók és mérnö­kök összefogásá­ban rejlik tehát az az erő, mellyel át­hidalják az eléjük gördülő akadályo­kat és biztosítják vállalatuk további új sikereinek el­érését. Mikuláš Mafašeje, Bi/at islava. ÚJ SZÓ \ * 1960. január 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom