Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-14 / 13. szám, csütörtök

NAGY FELADATOK VÁRNAK AZ ÉPÍTŐIPARI DOLGOZÓKRA IS S ZLO V Ä.KI A KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. január 14. cslitörtök 30 fillér XII. évfolyam, 13. szám A közösség és az egyén hasznára Javában folynak a szövetkezetek­ben az előkészületek a zárszámadás­ra, az évzáró taggyűlésre. Az évzáró taggyűlés jelentős fórum, mert itt a közösség minden egyes tagja rá- I mutathat a múlt esztendei hibákra, fogyatékosságokra, s ha talpraesett javaslatokat ad a jövő feladataira vonatkozólag, a taggyűlés megvita­tása után javaslatait szentesítik. A zárszámadó taggyűlés tehát nem csupán abból áll, hogy az elnök elmondja, vagy felolvassa a beszá­molót, kiosztják a munkaegységekre eső részesedést, s aztán jöhet a sej­haj dínom-dánom, a zárszámadó áldomás, mulatság. Senki sem ellen­zi ezt sem, mert úgy helyes, ha az egész esztendei sikeres munka után vidáman fejezik be a zárszámadást, a múlt évi számvetést, de teljes sikerről csak akkor adhat számot a közösség, ha az évzáró taggyűlés egyéb fontos pontjai mellett meg­tárgyalják, megbeszélik a jövő he­lyes útját is. A jó gazda egyéni korában is gon­dolt mindig a jövőre, mondván: ad­dig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Jövedelmét tehát úgy osztotta be, hogy először is kifizette a gaz­dálkodással járó kiadásait, majd sorra vette, • mennyire kopott el a borona, a vetőgépen mit kell javít­tatnia s ha mindezekre félretette a hozzávetőleges összeget, aztán jött a család, a ruházkodás és egyéb háztartási gondok. Először tehát a gazdaság, annak az elkövetkezendő évi zavartalan biztosítása. Ha így volt valamikor, annál inkább fontos ez most, hiszen a közös gazdaságokat szilárdabbá, erősebbé kell tenni. És az sem kerülheti el az évzáró tag­gyűlés figyelmét, hogy a fokozott feladatok sikeres teljesítése érdeké­ben sok korszerű gépre van szüksége a közösnek. S ez mintj befektetés: a gépvásárlásra pénz kell, az auto­mata sertéshízlaló felépítését sem végzik el ingyen, a meliorációs munkákkal is számolni kell. Mind­ezt pedig miből fedezné a közös, mint a különféle alapokból. Első dol­ga tehát az legyen a zárszámadó taggyűlésnek, hogy jóváhagyja az alapoknak szánt juttatásokat, 'me­lyekből egyiket sem lehet megrö­vidíteni, legyen az a vetőmagalap, vagy pedig a takarmányalap. De a közösségi életben megvan a maga jelentősége a szociális- és a kulturális alapnak is. Szándékosan hagytuk utolsónak a két legfontosabb, a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásban úgyszól­ván nélkülözhetetlen alapot. Ezek: az oszthatatlan és a tartalékalap. E két alap fontosságát oly nagyra kell becsülni, mint mondjuk a nö­vények éltető erejét: a csapadékot, vagy a talajnak a táplálékát: a trá­gyát, a humuszt. Képletesen mondva e két alap nélkül nincs élet, megáll a gazdálkodás, nem fejlődhet a kö­zös. S ha visszatekintünk a múlt évekre, amikor még a szövetkezetek­ben mostohán kezelték az oszthatat­lan alapot, éppen ezek az évek bi­zonyítják, mennyire helyesen tette Központi Bizottságunk, amikor már­ciusi ülésén figyelmeztette a szö­vetkezeteket, hogy az addig érvény­ben levő mintaalapszabályzat sze­rinti 7 százalékos juttatás az oszt­hatatlan alapra nem felel meg a gazdasági követelményeknek. Ezek után született meg az EFSZ-ek IV. országos kongresszusán a határozat, hogy a szövetkezetek nyers bevéte­lének 10 — 12 százalékát kell az oszt­hatatlan alapba tenni. Ismételten kijelentjük és utalunk előbbi fejtegéseinkre, hogy a korábbi évek mulasztásait kell pótolni, mert Így követelte ezt az élet, a fejlődés, s ezért ajánlotta a szövetkezeteknek a Központi Bizottság, hogy az oszt­hatatlan alapba nagyobb juttatást eszközöljenek. Tekintsünk csak visz­sza, hogy az elmúlt néhány évben mennyire aláértékelték a szövetkeze­tesek az oszthatatlan alapot. 1955­ben a jövedelem 6,8 százalékát, a következő évben hasonló összeget, 1957-ben 7,6 százalékot, 1958-ban pedig 8,3 százalékot fordítottak a bruttó bevételből az oszthatatlan alapra. Hogy ma már 12 százalékról, sőt nem egy szövetkezetben 16 szá­zalékos dotálásról beszélhetünk, az vitathatatlanul a falusi kommunisták, Világ proletárjai, egyesüljetek! a funkcionáriusok meggyőző munká­jának az eredménye, mert megérttet­ték a szövetkezeti tagokkal, hogy mit sem ér az, ha az esztendő vé­geztével, a zárszámadáskor szétosz­tanak mindent, ami szétosztható, a rákövetkező esztendőben viszont a csökkentett munkaegység értékét sem tudja fedezni a közös, hiszen gépeket okvetlenül venni kell, mert ugyebár ma már mindenki inkább arat kombájnnal, mint kézzel, a szecskavágót is jobb, ha villanymotor hajtja, fejni sem könnyebb kézzel, mint géppel, az a vetőgép is jobb, amelyet nem kell vezetni, mert nem lovak húzzák, hanem traktor vontat­ja s utána sem kell kilométereket gyalogolni, csak felállni a hátulján levő deszkajárdára, s onnan figyelni, nem dugult-e el valamelyik cséve. A gépeket viszont nem adják ingyen, a szociális és kulturális alapra betett összeget pedig nem lehet s nem is szabad erre a célra felhasználni. Kell tehát, de annyira kell az oszthatatlan alap a biztonságosabb jövő, a gaz­daság zavartalan menete érdekében, mint a kiszáradt talajnak a kiadós, aranyat érő májusi eső. Kiváltképpen az olyan szövetkeze­tekben szükséges emelni az osztha­tatlan alap hányadát, amelyekben azt a helytelen politikát folytatták, hogy megrövidítették az oszthatatlan ala­pot s az így „megtakarított" össze­get hozzácsapták a részesedéshez, hogy több jusson egy-egy munkaegy­ségre. Pedig az Ily rövidlátó politika megbosszulja ám magát, .megérzi ezt a következő évben nem csupán a kö­zös, hanem annak minden egyes tag­ja. Mi sem volna jobb, mint az, hogy egyes évek egyenetlenségeit soha­sem érezné meg a tagság, másszóval a gyengébb esztendő végén sem csökkenne a munkaegység értéke. Ehhez azonban szilárd alapot kell te­remteni, mégpedig úgy, hogy a gaz­dagabb esztendő végén se osszuk nyakló nélkül a pénzt, hanem — helyezzük a jövedelem nagyobb szá­zalékát a tartalékalapba. Az idén azt beszélik egyes szövet­kezetekben, hogy csökkent a munka­egységek értéke, mert gyengébb volt a termés. Igaz, hogy gyengébb ter­més volt tavaly, mint a megelőző év­ben, de vajon megéreznék-e most a tagok, ha a kövér esztendő utáni zárszámadáskor nem 2, hanem mond­juk a jövedelemnek a 6 százalékát a tartalékalapba tették volna? Aligha, s minden bizonnyal sok oly szövet­kezet van nálunk, mint a rozsnyói is, ahol már az időjárás szeszélyei nem szólhatnak bele abba, mennyit kap egy-egy tag a szerzett munka­egységeire. Ha egyszer elhatározták, hogy 20 koronát adnak, akkor 20 ko­ronát kapnak az idén is, de annyit kaptak volna akkor is, ha mondjuk rekordtermést értek volna el minden terményfajtából. Persze felemelték volna a tartalékalapra járó összeget, mert ki tudja, milyen lesz jövőre a bevétel. Minden bizonnyal a Brno melletti Slavkov falu szövetkezetesei is meg­bánták, hogy évekig elhanyagolták az oszthatatlan alapot, nem beszél­ve a tartalékalapról, mert az náluk nem is létezett. Három éven keresz­tül egészen 1958-ig 20 koronát fizet­tek a munkaegységekre, azonkívül a természetbeniek értéke 6 koronát tett ki. Kiváló eredményeket értek el az említett években, a búsás jö­vedelemből jócskán jutott volna az oszthatatlan alapra és a tartalék­alapra, de mintha ezek az alapok fö­löslegesek lettek volna, rájuk sem hederítettek. Jött a múlt esztendei szárazság, a sovány esztendő. Meny­nyit adnak az idén egy-egy munka­egységre? Hét koronát. Hej de jó volna most nékik a tartalékalap! Sohasem szabad tehát szem elől téveszteni, hogy szilárd alapok nél­kül nehéz gazdálkodni, még nehe­zebb megvalósítani azokat a felada­tokat, amelyek az idén, s az el- i következendő években várnak a me- ! zőgazdasági dolgozókra. Legyen te­hát a szövetkezetek évzáró taggyű­léseinek egyik legfőbb pontja: a jö­vő útjának további biztosítása, a kü- | Iönböző alapok megfelelő dotálása, ! s úgy sáfárkodjanak minden EFSZ- j ben a közösség pénzévél, hogy minél I nagyobb haszna legyen a nagyüzemi gazdálkodásból mind a közösségnek, a társadalomnak, mind az egyénnek. Moszkva (ČTK) - Mohammed Za­hir Sah afgán király és az afgán kormány meghívta Nyikita Hruscso­vot, hogy Indonéziából hazatérőben látogasson el Afganisztánba. Nyikita Hruscsov köszönettel el­fogadta a meghívást. — j,. A v la gyí m ír i mozgalom Értékes felajánlás A prievidzai bányaépítkezések dolgozói felajánlást tettek, hogy a termelés teljes terjedelmét 47 százalékkal, a munkater­melékenység terjedelmét pedig 11 szá­zalékkal növelik és ennek segítségével december 12-ig teljesítik a második öt­éves terv utolsó évére előirányzott fel­adatokat. Moszkva (ČTK) Moszkvában hivatalosan közölték, hogy G. Gronchi, az Olasz Köztársaság elnöke február 6-án érke­zik Moszkvába és február 11-ig tartóz­kodik majd a Szovjetunióban. Gronchinak eredetileg január 8-án kellett volna a Szovjetunióba utaznia, közben azonban megbetegedett, és ezért a két ország képviselői közötti megál­lapodás értelmében a látogatás időpont­ját február 6-ra halasztották. \ szövetkezeti, lakásépítkezés egyre nagyobb méreteket ölt. A szövetkezeti lakásokba már Kas­sán is beköltöztek az első lakók. A kerületi egészségügyi intézet 'mel­lett megalakult lakásszövetkezet 22, és a mérnöki építkezések mellett megalakult lakásszövetkezet 4 tag­ja már az új lakásokba költözött. További 41 lakás — a lakásszövet­kezetek számára — épülőfélben van. A szövetkezeti lakásépítés a poprá­di járásban folyik a A žilinai Magasépítészeti Vállalat dol gozói, akik az iskolai , ipari és a la­kásépítkezéseket végzik, ez idén tiszta számlával kezdték meg a munkát Tavaly 14 nappal a határidő, előtt tel jesítették tervüket és 1212 lakásegysé­get adtak át rendeltetésének, a folyó esztendőben pedig 1618 lakás felépítését vállalták. Az építkezés meggyorsításá ban nagy részük van az előregyártott épületelemek üzemeinek, amelyek ez idén 667 lakásegység felépítéséhez szüksé­ges épületelemet készítenek. Felvételünk a žilinai kerület egyik panel építkezését szemlélteti. (František Kocián — LEGSIKERESEBBEN. Ny. Sz. Hruscsovot meghívták Burmába Moszkva (ČTK) - Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke január 12­én fogadta U. Tyint, a Burmai Szövetség szovjetunióbeli nagy­követét. A nagykövet Ny. Sz. Hruscsov­K nak átadta kormánya meghívá­? sát: Indonéziába utaztában láto­f gassa meg Burmát. ® Ny. Sz. Hruscsov szívélyes kő­ig szönetet mondott a kedves meg­f hívásért és kifejezte reményét, hogy a meghívásnak eleget tehet. HRUSCSOV ELVTÉES AFGANISZTÁNBA LÁTOGAT tésól építésén dolgoznak. Az osgyá­ni, nagybalogi, péterfalvi és további szövetkezetekben a tagok soraiból 10 — 14 tagú építőcsoportot alakítot­tak, mely csoportok biztosítják a tervezett feladatok teljesítését. , , , . „., - , ... . A szövetkezetesek az építőanyagot [ül^ e t\aLtn PÍn k7e1lpít een eL é n nagyobbrészt helyi forrásokból nyer­Itt 48 szövetkezeti lakás épül. Iglón 16 lakásszövetkezeti tag lakása épül. A kassai kerület 16 lakásszövetke­zetének 479 tagja van. A kerületben terv szerint ebben az évben a szö­A RIMASZOMBATI JÄRÄSBAN ték. A járás szövetkezeteiben a té­len hárommilió korona értékben építkeznek, s ezzel megteremtik an­a téli időszakban is folyik a beru- nak feltételét, hogy a beruházási házási építkezés. A szövetkezetek- építkezés terén teljesítsék az egész ben tíz tehénistálló és három ser- évi tervet. SSSSSSSSSSSSy BIZTATÓ EREDMÉNYEK Szlovákiában a felvásárlási szer­vek az ez év első tíz napjára elő­írt felvásárlási tervfeladatokat mar­hahúsból 100,8, sertéshúsból 102,9, tojásból 101,9 százalékra teljesítet­ték. Tejből, baromfiból, elválasztott malacból, birkából és borjúból azon­ban nem teljesítették a feladatokat. A múlt év ezen időszakához vi­szonyítva 290 tonna sertéshússal, 178 ezer tojással és 1,5 millió liter tejjel vásároltunk fel többet. GRONCHI FEBRUÁR 6-ÁN érkezik a Szovjetunióba további követői Äz olomouci Magasépítészeti Vál­lalat dolgozói a šumperki járás Po­tučnik községében a panelpadlózat gyártására új üzemrészleget építe­nek. Az eredeti beruházási tervek szerint évi 40 ezer négyzetméter panel-elem elkészítését javasolták, de amint összesítették a dolgozók hozzászólásait, kitűnt, hogy kisebb beruházási összeggel kétszeresére növelhetik az üzem kapacitását. • •••••••••••• ÚJ TELEVÍZIÓS KÉSZÜLÉK A prágai Tesla-üzem új televíziós készülékkel lepi meg a vásárlókat. Az új, Ametyst nevű televíziós ké­szülék minden tekintetben felülmúlja az eddig gyártottakat és felveszi a versenyt minőségben és kivitel­ben is a külföldi készülékekkel. Kép­csöve 43' cm, metallizált, tehát nap­pali fénynél is éles, élvezhető képet ad, nézőszöge 90 fok, ami azt jelenti, hogy a szekrény már nem olyan mély s így keve­sebb helyet fog­lal el. Tizenhét elektroncsővel, ti­zenkét csatornával, beépített antenná­val rendelkezik. Távolról is kezelhető, a képélesség beállítása automatikus, két hangszóró biztosítja a különböző tónusú hangok jó minőségét. Magas­sága 450 mm, szélessége 480 mm, mélysége 400 mm, súlya 2p kg. A prágai Tesla-üzem volt az első,* ahol 1953-ban megkezdték a telezí­ziós készülékek gyártását. Ezekben a napokban már túllépték a kétszázöt­venezredik darabot. Az Ametyst a hetedik típus, amely a gyár techni­kusainak tervei alapján készült. Idén 65 000 darab, jövőre ugyancsak ennyi gyártását tervezik. Az Ametyst tele­víziós készülékek már január végén kaphatók lesznek az üzletekben. - va

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom