Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-01 / 1. szám, újév

•H ig&str* .. I, ••u A prievidzai kórház építkezése a téli időszakban sem szünetel. Ez a korszerű kórház, melyet a prievid­zai Priemstav dolgozói építenek, nem messze a bojnicei fürdőktől, 450 férőhelyes lesz és a jövő év szeptemberében adják át rendelte­tésének. A téli hónapokban az épí­tők a belső munkákat végzik el, hogy jövő év márciusában már megkezdhessék a belső berendezés szerelését. Baloldali képünkön a kórház főépületét láthatjuk. Jobb­oldali képünkön a kórházba vezető utakat csinálják. (Foto:/Štefan Petráš — ČTK) LUKOVI Síi A község határában is be­fejeződtek az egész esztendő munkái. A határból az élet bevándorolt a faluba, ahol a szövetkezet tagjai a házkörül, teendőket végzik és a hagyományos disz­nóölésre készülődnek. Néhány szövetke­zetest mi is megkérdeztünk, mit csinál­nak maid a tél folyamán, mivel töltik a hosszú estéket? - Munka persze most is bőven akaa - válaszolták. Sok a kevéshozamú le­gelőnk, gyengén termő rétünk. Ezek fel­javítását végezzük el az alkalmas napok­ban. Július Lukáí ifjú szövetkezeti tag a falusi emberek mosolyával hozzáteszi: - Hát tudják nagyon jól, hogy a nyát folyamán elhasznált erőt is pótolnunk kell. Ezenkívül tanulással, hasznos szó­rakozással akarjuk vidámabbá tenni a téli estéket. A helyi nemzeti bizottságon még úgy tájékoztattak, hogy a népművelési bizott­ság, mint minden évben, ez idén is igen érdekes és tanulságos programot készí­tett a falubeliek szórakoztatására., Igy hát az emberek összekötik a kellemesse i a hasznosat. - Községünk dolgozói — adja tud­tunkra Rudolf Huska helyi tanító, ­szeretik a munkát, de a kulturális meg­nyilvánulások iránt is érdeklődést tanti­sítanak. - Az idei télen milyen programmal lepik meg a falubelieket? - Nálunk igen gazdag hagyományai vannak a műkedvelők színielóadásainak. November derekán Ibsen Nóra című igényes müvét adta elő kultúr csoportunk nagy sikerrel. Fiatalok, de még az idő­sebbek is tagjai a gárdának, akik most a Jánošík cirnű színmű betanulását gya­korolják. A LAKOSSÁG ezenkívül a helyi moziban is megtalálhatja szórakozását. Hetenként többször egész estét betöltő szórakoztató és ismeretterjesztő filmet vetítünk — mondja Ján Filó, a filmszínház vezetője. Mária Petríková. a népművelési bizott­ság tagja hóna alatt egy csomó írással lépte át a HNB irodahelyiségének küszö­bét. - Ma este, elvtársak - hangzott a bejelentése - népgyűlést tartunk a kul­túrházban, ahol a járási pártbizottság képviselője előadást tart Hruscsov elv­társ amerikai látogatásáról. Miután asztalra helyezte a hóna alatt szorongatott papír csomót, kíváncsian né­zegettem a borítólapok feliratait. - Csak tessék, tessék, közelebbről is megnézheti! Nem rejtegetek titkos ügye­ket. Itt vannak például a téli hónapokra tervbe vett népművelési munka tervei... - Hogyan kössük össze az iskolát az élettel. A nikotin és alkohol - népünk egészséginek ellensége. A tapasztalat nép­szerűsítése a szövetkezet építésében ­olvasom a külsőleg és tartalmi szem­pontból is gondosan elkészített terv lap­jairól. - Ha tovább nézné tervünket, sok egyébről is tudomást szerezhetne — je­gyezte meg Mária Petrilcová, akinek sza­vaira helyeslőleg bólintottak a többiek is. NEM KÉTELKEDEM egy pillanatra sem a falu népművelési dolgozóinak akarat­erejében, hallatlan kezdeményező kész­ségében. Tudom, nagy fáradsággal jár ez a tevékenység, de a cél érdekében igen lelkiismeretesen és örömmel vállalnak részt a község kulturális élete fejlesz­tésének munkájából, melyért mindnyáju­kat dicsérik és szeretik a falubeliek. A helyi népkönyvtárban Zuzanna Cíli­ková könyvtárossal ismerkedtem össze, ö újságolta, hogy több mint 1500 kötet könyvet tartanak nyilván. Ezekből nem hiányzik a szépirodalom, az útleírás, a tu­dományos és egyéb könyvek. - Több mint 130-an kölcsönöznek rendszeresen olvasmányokat a könyvtár­ból - jegyzi meg szerényen, miközben a legújabb postával érkező színes borí­tólappal ellátott könyveket rendezgeti. Nem is kell a könyvi árosnőnek hosz­szasan bizonyítgatnia, hányan és mit ol­vasnak a falubeliek. Hiszen akárkivel be­széltem, legyen az munkás, szövetkezeti tag, vagy javakorabeli dolgozó, széles látókörük, a világ eseményeinek isme­rete mindennél meggyőzőbben beszélt az újságok, az irodalom szeretetéről. riILEEH Látogatásom utolsó programjául szán­dékosan a szövetkezetet hagytam. — Hallottuk már, hogy újságíró jár a faluban - fogadtak a tágas, meleg iro­dahelyiségben. Nagyon rosszul esett vol­na, ha bennünket elkerül. Rólunk igazán sok jót írhat az újságba - mondották a jelenlevők szinte egyöntetűen. ALIG GYŐZTEM jegyezgetni a gazdál­kodásuk eredményeit szemléltető adato­kat. — A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 42. évfordulójának tiszteletére — diktálja az elnök - a húsbeadást jóval túlteljesítettük. A közellátásra 68,44 má­zsa sertéshús helyett 79,16 mázsát ad­tunk be. Ezenkívül 16 mázsát a szabad piacon értékesítettünk. Tejből pedig 14 731 literrel adtunk be többet a tervezettnél. Még tovább is diktálnák az adatokat, ha félbe nem szakítottam volna buzgó ­ságukat. Szó sincs róla, igazán szép ered­ményei ezek a közös munkának. De hát, hogyan értek el őket, milyen módszerrel dolgoztak ? — Sokat köszönhetünk a szövetkezeti munkaiskolának - szólott Pavel Ján, a könyvelő. Tavaly már mind a négy tan­folyamát 65 tagunk sikeresen befejezte. A Ilnústai Járási Nemzeti Bizottság a té­li hónapokban újabban mezőgazdasági né­pi egyetem megszervezését segítette elő, ahol 18 előadássorozat keretében tag­jaink tovább mélyítik az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos ismereteiket. Mint láthatja az elvtárs, elsősorban a ta­nulásnak, az ismeretek gyakorlatban való érvényesítésének és az állattenyésztők odaadásának köszönhetjük sikereinket. A SZÖVETKEZET irodahelyiségében jól láttam - már az évvég i zárszáma­dás elkészítésén dolgoznak. Milyen lesz a végleges eredmény? Erről még nem beszéltek nyilvánosan a szövetkezet veze­tői. Annyi azonban bizonyos, hogy az alapok biztosításán kívül jócskán jut ré­szesedés a tagok ledolgozott munkaegy­ségeire is. Ezért boldogan élnek a szö­vetkezetesek, mert számukra kulturált életet, a társadalomnak pedig a mező­gazdasági termékek bőségét nyújtotta a közös összefogás. SZOMBATH AMBRUS ********************************************** ****** I TÍZ ÉV UTÁN ! * t *** ************************************************** /j^ Tó néhány olyan szövetkezet van hazánkban, amelyek még 58-ban # •» ünnepelték megalakulásuk 10. esztendeiét. Jubiláltak az úttö­, rok, a szocialista mezőgazdaság élenjárói. Szlovákiában elsőnek a tő­(•) reiek rakták le a közös gazdálkodás alapjait, ám ugyanebben az évben, • 1948 őszén a párkányi járásban levő Béla község lakosainak kisebbik része is új útra lépett. Ma már a 11. év zárszámadására készülnek. Az § eredményeket még csak hozzávetőleges számokban tudnánk érzékeltet­ni, azért talán várjunk ezzel a zárszámadás napjáig, amikoris a szö­vetkezet vezetősége 11-edszer is számot ad az elért eredményekről. Az eltelt tíz év eredményeiről azon- igazolja, ha tudjuk azt, .hogy 1952-ben ban emberek, számok tanúskodnak, egy korona érték előállításához 59 Tóth István, a szövetkezet könyvelő- filléres befektetésre volt szükség, s je íróasztalának fiókjában értékes ez 1958 végéig 26 fillérre csökkent, adatokat öriz a szövetkezet fejlődé- Hogy a f ei S Oroltak miként befolyá­séról. Ha valaki szövetkezetük fejlő- solták a szövetkezetesek anyagi jö­dése iránt érdeklődik, előveszi őket ved elmét. azt a következő összeha­s konkrét adatokkal igazolja azt a so nIítások bizonyítják. Azt mondtuk, haladast, amit elértek. 1952-ben az egy hektárra eső tiszta Mi azonban — mielőtt a számokat bevétel mindössze 637 korona volt. hívnánk tanúskodni - nézzünk szét Lássuk most azt is, milyen értéke a faluban. Szép, jómódú faluvá fejlő- volt akkor a munkaegységeknek. Bi­dött a régi, szegényes Béla. Ki hin­né ma már, hogy egy évtizeddel ez­előtt bizony szegényesen festett a falu. A szövetkezet fejlődésével párhu­zamosan azonban egyre fokozottabb ütemben változott a község arcula­ta. Ma már annak, aki nem ismerős a faluban, nem igen jutna eszébe, hogy a falu lakóinak nagy része a múltban földbirtokost szolgált. Az utolsó évek során közel 50 új la­kás épült Bélán. Szépek, takarosak zony a mai szemmel nézve nem valami sok volt, mindössze — beleértve a természetbeni jutalmazás átszámított pénzértékét is - 9,29 koronát, tett ki. 1958-ban, amikor az egy hektárra eső tiszta bevétel több mint 3500 korona volt, a munkaegységek ér­téke is közel négyszeresére emel­kedett. Míg 1952-ben az oszthatat­lan alapra alig jutott valami, 1958­ban már a bevétel 10 százalékát helyezték az említett alapra. ezek a házak, jómódú, dolgos emberek Megteremtették az alapfeltételt ah­lakják. h o z j S j hogy a szövetkezet családi Nehéz volna most töviről hegyire pótlékot tudjon fizetni többgyerme­leírni mindazt, ami 10 év alatt leját- kes tagjainak. A szociális alapokból + + • szódott a faluban. Szólni kell azon- pedig meghatározott összeget juttat­-•ban arról, fcogy a közös gazdálkodás nak a szövetkezet munkaképtelen, il­nemcsak betartják, hanem valamit '' tekintélye már a kezdő években na- letve beteg tagjainak, meg is takarítanak belőle. ;;gvot nőtt, mivel a közösen művelt Akadnak szövetkezetek, ahol még * * * --földön gazdagabb volt. az aratás, mint ma is azt panasz 0iják: „Szökik az - • a z egyéni gazdák parcelláin. Már az ifjúság a faluból". Bélán ez is más - "első közös aratás búzából 18 mázsás .,„„ harmincezer koronát fizettek ki a brigádosok bére fejében. Ettől kezd­ve azonban már maguk láttak el minden munkát a szövetkezetesek. Ennek pedig kettős haszna is volt: jobban elvégezték, amit kellett s rá­adásul a pénz is megmaradt. AUGUSZTUS Minél több a gond, annál ví­gabbak legyünk — ezt az elvet tűzte maga elé Jan Jurák. A tréfás szó sohasem árt, pénzbe se kerül, s az emberre is másként néznek, ha mosolygós a ké­pe, s nem olyan mord, mint a hóhér. Meg is szerették érte az emberek, jókedvű, vidám legénynek tartották. Az igazat csak egy valaki tudta: Ju­rákné. Előtte levetette mosolygó ál­arcát az ember, odahaza kikívánkoz­tak, kibuggyantak belőle a gondok, s az asszony megértette, melléje állt mindenben, támaszt és erőt adott ne­ki. Nemegyszer visszagondolt régi szövetkezetére. Ženklavyra, ahol el­nök volt. Ügy ment ott minden, mint a karikacsapás, az emberek meg­szokták egymást, szerették munká­jukat és szerették a közöst. Felsaj­dult a szíve olyankor is, ha levelet kapott valamelyik régi cimborájától a štramberki cementgyárból, ahol mint esztergályos dolgozott. Nemegyszer hívták, menjen vissza. Kényelmesebb is volna a munka a gyárban. Nem kellene töprengve, gondokkal küzdve átvirrasztani a fél éjszakát. De ko­molyan sohasem gondolt arra, hogy itthagyja a falut. Milyen kommunis­ta volna, ha megfutamodnék arról a helyről, ahová a párt állította. Minden nap új gondokat hozott. Augusztusban például elérkezett a komlószüret ideje. A faluban az volt a szokás, hogy azon nyomban kész­pénzben fizetik ki a komló-szedők­nek munkájuk díját — három koro­na ötvenet egy zsák komlóért. Már­pedig egy ügyeskezű asszony egy nap húsz zsákot is teleszed. Ez azt jelentené, hogy kb. 60 korona üti a markát. Sok embert furdalt a két­ség, hajlandók lesznek-e a szövet­kezetiek munkaegységért dolgozni a szérűn, ha komlót is szedhetnének, hisz régi mondás: jobb ma a veréb, mint holnap a túzok. Ráadásul évek óta nem volt részesedés a szövetke­zetben — az előlegen felül egy koro­nát sem kaptak. A taggyűlés végül is úgy döntött, hogy beosztják az em­bereket, s aki egyik nap csépelt, másnap komlót szüretel és fordítva, hogy mindenkire sor kerüljön. A nehézségeken fokozatosan úrrá lettek, s már úgy látszott, hogy a munkaegység tervbe vett értékét DECEMBER — Gyerünk lá-;; első közös aratás búzából 18 mázsás képpen van Tőlük ,nem szöknek a nyok, számol-;;átlagos hektárhozamot eredményezett, fiatalok". Jövőt, biztos megélhetést junk, nyitott ::Ugyanakkor az egyénieknek 12-13 i ätnak a szövetkezetben. be egy decemberi reggelen Jurák az ;; mázsás hektárhozamokkal kellett be­irodába. Tudnom keil, hogyan gaz- ••érniök Hektárhozatnok: 1958 1959 búza 24.81 q 28.94 q rozs 23.56 q 29.20 q árpa 22.68 q 27.30 q hurqonva (szárazon) 67.28 q 82.— q silókukorica — 400.— q komló 8.22 q 12.92 q Tejbeadás összesen 165.048 ) 176.900 I Tojás 41.374 drb. 66.568 drb. Alapok: oszthatatlan 7 százalék 90.042 Kčs 205.000 Kčs kulturális 1.000 Kčs 17.000 Kčs szociális 1.500 Kčs 51.000 Kčs Üzemi tartalékalap 100.000 Kčs Munkaefl.vség 8 Kčs 18 Kčs dálkodtunk, mert holnap értekezlet- :; A szövetkezet fejlődésében döntő re megyek, a visszamaradt szövetke- ;; jelentőséggel bír az 1950-es év, ami­zetek képviselőit hívták össze. Hadd -­k 0r traktoros brigád létesült a falu­látom. mivel dicsekedhetünk. "ban, amelyen keresztül az állam A papíroson két oszlopban egymás ;; nagyarányú segítséget nyújtott a szö­alá sorakoznak a számok. Nem kicsi j vetkezetnek. A tagság sorai új bolé­a különbség. A kimutatásban ez állt: :! pőkkel bővültek, gyarapodott a közös !; vagyon is. (1959. Jan Jurák felszólalt az értekez­leten. Elmondta, mekkora utat tett meg szövetkezetük az elmúlt hét hónap alatt. Igaz, még sok minde­nen lehet és kell is javítani, nem pihenhetnek meg a kezdeti sikerek babérjain. Hisz jövőre meg kell vet­ni az új ötéves terv alapjait, s utá­na — meg kell valósítani magát az ötéves tervet is. Igyekezniök kell, hogy elérjék a termelésben a kitű­zött irányszámokat. De a žehrovicei embereknek megjött a kedvük a munkához, a harchoz a szövetkezet felvirágoztatásáért. Hisz ez idei zár­számadáskor végre kifizetik a mun­kaegység egész értékét, s az egyes tagok nem is kapnak kis összeget. A Valeš házaspár például januárban legalább 18 ezer koronát vesz fel. évi terv: 12.— (Kčs) + Este az értekezletről hazatérve Í :*> en aJ erm el é s színvonala a Turák vörös szalaoaal átkötött D a. •­termeléke nysége, azt legjobban az egy Jurák voros szalaggal átkötött pa .­hektärra e s« bevétel fokozatos növe­pirostekercset nyomott a felesege .. kedése igaz oi j a. Mí g ig 52-ben 1562 kezébe. Amikor az asszony kibon- ;; ko ronás hektáronkénti bevételt 925 totta a papirost, nyomtatott képet ;; korona befektetéssel tudtak elérni, látott, amely virágzó falut ábrázolt, --1958-ban már a hektáronkénti 1896 s a képen írva ez állt: koronás befektetéssel 5408 koronás „Csehszlovákia Kommunista Párt- t bevételt értek e>­jának járási bizottsága és a Nový Strašeci Járási Nemzeti Bizottság ta- I nácsa elismerését fejezi ki Jan Ju- ;; ráknak a žehrovicei egységes föld­müvesszövetkezetben 1959-ben vég- J zett jő szervező munkájáért." — Bekereteztetem, Janko, és föl- + akasztom a falra a tiszta szobába, ý — ölelte meg Jurákot az asszony. A vezetőség szórakozási lehetősé­get is teremtett számukra. A bélai szövetkezet klubjában mindenki egyaránt szórakozhat. Van rádiójuk, televíziójuk, sakkozhatnak, ping­pongozhatnak. Mielőtt azonban még boldog új évet kívánnánk a bélaiaknak, el kell mon­dani azt is, hogy ők ceruzával a ke­1952-től a közös gazdálkodás zükben gazdálkodnak. Fokozatosan át­eredményeiről, nagyszerű fejlődésé- térnek a különféle vetőmagvak tér­ről már konkrét adatok tesznek bi- molésére és tenyészállatok nevelésé­zonyságot. S ha ezeket a számokat re. A számok azt mutatják: ha több áttanulmányozzuk, megértjük, mi munkát is igényel ez a termelési eljá­tette lehetővé, hogv a régi Béla he- rás, kifizetődik. Bíznak abban, hogy , - ... ..,.:. , .. .., az ui begyűjtési árak alapjan a beve­lyen egy uj epul. (on, hogy orokre t e, ^ k^ s között j különbözetet eltűnjenek a múltra emlékeztető még m agasabbra tudják „srófolni" ti viskók, hogy a nagyablakos, tetsze- a tagság jóléte még magasabbra szár­tős házak tetején rádió, televízió nyal. antennái hirdessék: nem volt hiába- Adósak maradnánk azonban, ha el­váló a tíz év. hallgatnánk, hogy a szövetkezet meg­Hogyan emelkedett a szövetkezet- alakulásakor a kommunisták voltak a munka k°zös gazdálkodás szószólói. Ők írták alá elsőnek a belépési nyilatkozatot. Akkor a közös gaz­dálkodás megalakításán fáradoztak s a legfőbb gondjuk, hogyan tudnák a szövetkezetet még virágzóbbá tenni. S amint az elmondottakból láttuk Is, fáradozásuk nem volt hiá­bavaíó Tehát míg 1952-ben az egy "nektár­ra eső bevétel és kiadás közötti A szövetkezet párton kívüli tagjaival különbözet 637 korona volt, 1958- szoros szövetségben virágzóvá tették ban ez a különbözet, vagvis a tiszta ?„ a v° lt : cselédek, zsellérek faluja az ... . ii .... állandóan növekvő iólét otthonává jövedelem —, amelynek egy reszet v áj t J a gazdaság továbbfejlesztésére, ... . ,„..,..,, , , másik részét pedig a tagok jutal- . A„ z ľ J ĽSZt e" d o t UJ kuzde mek év s , .5" " „ \ lesz. A szövetkezet vezetősege az uj mazasara fordítottak - ô512 koro- begyűjtési áraknak megfelelően kész nara emelkedett. tervekkel indul az 1960-as évbe. A férfi nem válaszolt, csak meg-­;A munk a termelékenységének növe- Boldog új esztendőt és sok sikert simogatta a felesége haját. Tkedését, a termelési költségek foko- munkájukhoz! MILOSLAV MEZULIÄNIK • z at 0s csökkenését még világosabban SZARKA ISTVÄN ÜJ SZÓ 9 * 1960 • ÚJÉV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom