Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-13 / 12. szám, szerda

Takarékoskodnak A lévai kőbányák kohiáromi kavics­[ -ermelő-üzemrészlegének dolgozói ta- i | valyi tervüket határidő előtt teljesítet- j ték. Mfig a múlt év folyamán köte­lezettséget vállaltak, hogy 300 ezer ( 1 köbméter kavicsot termelnek ki. Ezt a ( vállalásukat 30 ezer köbméter kavics j i kitermelésével túlteljesítették. Ez több j 1 mint 800 ezer koronát jelent az üzem­1 nek. Mandák és László elvtársak, az J | üzem vezető dolgozói elmondták, hogy ) mig azelőtt január elején rendsze- . rint leálltak a téli javítások miatt, j | most megállás nélkül tovább terme- i lik a kavicsot. A javításokat munka j kyzben végzik el, s ezzel igen növek­szik a munka termelékenysége. Többek J között az üzem dolgozói vállalták, hogy szenet, naftát, olajat, gyapotot, j kenőcsöt és deszkát takarítanak meg < 1 csaknem 16 ezer korona értékben. Ezt i j a vállalásukat Is becsülettel teljesí- j ' tették. Holczer László, Komárom ) Öt év után A CSISZ bolyi szervezetének mű­ködéséről eddig csak vajmi keveset hallottunk. A nyári csúcsmunkák idején ugyan segítettek a szövetke­zetnek, de a munka nem volt telje­sen kielégítő. Az évzáró taggyűlés után új ve­zetőséget választottunk. A szervezet elnöke Szirovecz Katalin tanítónő lett. A vezetőségnek sikerült össz­pontosítania a fiatalság erejét. Az egyik elvtárs javaslatára úgy pró­báltuk a fiatalokat összehozni, hogy színdarab tanulását határoztuk el. így a fiatalok jobban összeszoknak, megbarátkoznak. így is történt. Pikó Béla vezetésével betanultuk Timrava „Büszke páva" című négyfelvonásos vígjátékát. Községünkben egyszer a gyermekeknek, s újévkor a felnőt­teknek adtuk elő. A kultúrotthon megtelt érdeklődőkkel. A fiatalok megnyerték a közönség tetszését. Jól szerepeltek: Szirovecz Kata­lin, Demeter, Tóth, Molnár, Sedlák, Illés, Sipos, Kukó és a többiek is. A fiatalok megígérték, hogy a da­rabbal a királyhelmeci járás több faluját meglátogatják s egy másik színdarabot 4s betanulnak. A ' színjátszás jövedelméből egy televíziós készüléket akarnak venni, amelyet az épületben levő új, eme­letes kultúrotthon klubhelyiségében helyeznek majd el. Molnár János, Boly. évben 24 százalékkal nőtt a gabona­termesztés, 54 százalékkal több marhahúst, 2,5-szerte több sertés­húst és tojást és hatszorta több cu­korrépát termeltek. Ugyanakkor a munka termelékenysége a gabonater­mesztésben 32 százalékkal, a tejter­melésben 33 százalékkal, a gyapjú­termelésben 35 százalékkal, a hús­termelésben pedig kétszeresével nőtt. A kolhoz jövedelme az 1957-es évi 880 ezer rubelről 1958-ban 1 mil­lió 555 ezer rubelra nőtt. Az Iljics útja Kolhoz példája jellemző mind­azokra a kolhozokra, ahol bevezették a pénzbeli díjazás rendszerét. A kolhozparasztok fokozott anyagi érdekeltsége a közös gazdálkodás eredményeiben azzal jár, hogy állan­dóan csöki**! a háztáji gazdaság je­lentősége. Ez érthető is, mivel a fo­kozódó Tnunkásaktivítás következté­ben rohamosan fejlődik a közös gaz­daság és növekszik a kolhozparasz­tok jövedelme. A Szovjetunióban ott, ahol beve.­zették a pénzbeli díjazást, már nem adnak természetbeni juttatásokat, így pl. a már említett egyesült szö­vetkezetben a szovjet kolhozparasz­tok tapasztalatai alapján a termé­szetbenieket így osztják fel: minden száz korona jövedelem után a szö­vetkezeti tag 11 korona értékű ter­ményt vásárolhat. Ezenkívül mind­egyik szövetkezeti tag, akinek gye­reke van, az első gyerekre 50 kg gabonát kap, a másodikra 100 kg-ot és a harmadikra 300 kg-ot. Az ilyen és hasonló intézkedések csökkentik a háztáji gazdaság jelen­tőségét és a közös gazdaságban vég­zett munkából származó jövedelem immár nemcsak a legfontosabb, ha­nem az egyetlen s ugyanakkor egyre növekvő jövedelemmé változik. A dí­jazás új módszerének bevezetése ezt a fejlődést lényegesen meggyorsítja. A meghatározott pénzbeli díjazás rendszere a kolhozokban és nálunk is egyes szövetkezetekben megköve­teli, hogy lényegesen megjavítsák a vezetés munkáját. SZÉP EREDMÉNY AIÜLENCEVESISKOLA — közoktatási rendszerünk alapja kentik a termelés önköltségét. Az üzem ^ dolgozói elhatározták, hogy az aratási ^ munkáknál és más sürgős mezőgazdasági ^ munkáknál segítséget nyújtanak a közeli ^ szövetkezetek dolgozóinak s csaknem ezer ^ órát dolgoznak le a mezőgazdaságban. Kz ^ üzemben nemrég két kollektíva, Pér.zes ^ A Dunaszerdahelyi Lenfeldolgozó-üzem dolgozói 101,2 %-ra teljesítették tavalyi tervüket. Ezekben a napokban az üzem dolgozói részletesen megtárgyalták a har­madik ötéves terv irányelveit s a rájuk háruló feladatokat. Ebből az alkalomból hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak. Meg- k Magda ifjúsági csoportja ha- $ Ígérték, hogy az idei tervet december , , , M ./ i . .. __ )íirn-.'rn pl hnnw uprspnvö7ni fnn a c?n- v Iskolaügyünk továbbfejlesztésé­ről, az iskola és az élet szoro­sabb kapcsolatának megteremté­séről tavaly áprilisban irányadó határozatot hozott Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. E határozat értelmé­ben az oktatás rendszerének első láncszeme a kilencéves alapfokú iskola lesz. 28-ig teljesítik és az év végéig 70 ezer korona értékű árut termelnek terven fe­lül. Ezenkívül 20 ezer koronával csök­0 ÍJ a mi emb wiin k tározta el, hogy versenyezni fog a szo- ,, cialista munkabrigád címért. $ A KILENCEVES ISKOLA FELADATA Patasi István, Dunaszerdahely 5 % A kötelező alapfokú kilencéves is­§ kóla feladata nem az, hogy szakem­^ bereket neveljen, hisz az iskolát el­^ ufimnff flufoI^L. óŕ/lílUrtH ácíib" ÄC +0_ $ végzett fiatalok érdeklődésük és te­^ hetségük szerint különféle szakisko­Iákon folytatják majd tanulmányai­Atnikor bekopogtattam a konyhába, llíilü š£ A DÖME CSALÁD ünnepre jötthaza. Szó szót kö- \ hogy adjon a diákoknak, amely meg ye f_ > bízható általános alapul szolgál a to­' . ^ vábbi tanuláshoz. Igen fontos része lelevizort xs ^ ennok a z általános politechnikai ne­vettek. Ker- ^ veléSi am ei y legfontosabb tényezője Ae m- ^ a kitűzött cél elérésének: az iskola Karácsonyi i és a diákok közelebb hozásának a ajándék - jeleli i gyakorlati élethez. Rudolf. - Most ^ A kilencéves iskolában a fiatalok vettem. Jól kere- ^ egységes tudást, műveltséget kap­sek - kétezer ko- ^ nak; ebben áll ennek az alapfokú rónán felül. A fe- ^ iskolának a következetes demokra­leségem vágyódott ^ tizmusa, melynek nem találjuk pár­a televízor után, ^ ját semmiféle burzsoá iskolarend­liát mondom: hadd ^ szerben. Valamennyi tanulóval elsa­teljesedjen öröme. játíttatni a legfontosabb tudományos, - S a qyerekek? \ technikai és művészeti ágak, a gya­íf.' . S korlati munka elemi ismereteit — - A fiam ovo- s ezt a c én ci túzést váltja valóra a ki­daba jar. A lányom ^ lencéves isk oi a. Nem kevésbé fontos pedig a 6. osztályt ^ feladata a diákok világnézeti, erköl­vegzi, meghozza jó ^ Csx-poIitikai, munkás és esztétikai eredménnyel s már ^ nevelése is. két éve a vágsely- $ (yei balettiskolába $ jár. | Erre Katóka is % Az új alapfokú Iskola egészséges arányt megszólal s el- $ teremt egyfelől a túlnyomórészt tudo­mondia hoav ö bi- ^ mányos, másfelöl a lényegükben nevelő r n„„ úttnrň * *?ü $ iellegű tantárgyak között. Bármelyiknek zony uixoro s szu ^ g túlten3ése a másik roväsára csak a leitol sok aiande- ^ tanítványok kárára menne: az első cso­kot kanňtt. S való- ^ porté túlságosan sok elméleti tananyag­ba „oi topping meg a diákokat, a másik veszélyeztetné azt a mindenképp kot kapott. S való ban. Döme Rudolf $ 0 a ! terhelné meg , ••, . . , í pediq veszélyeztel * becsületesen dol- | meqvaIósItímdô S2ändéko t. hopv a w_ gozik, jól keres s ^ lencéves iskola elvégzésével a fiatalok innék megfelelően $ kellő alapvető tudással rendelkezzenek az biztosítja családja $ anyanyelv és más nvelvsk, a számtan, 1 0 társadalcmtudo­NEMCSAK TANÍŤ - NEVEL IS ... S s eqvéb természet­egyre jobb meg- $ mányok !. t oéň. élhetését. ^ A kilencéves iskolában összesen 5907 friss pécsiüfjé szag ütötíe -meg az Búcsúzóul- Döme Rudolf azt is et- i órát, xaswis .a tanítási idő mintegy 72 orromat. Nö, mondom, en is jókor mondja, hogy mi a legközelebbi térve. \ százalékát szentelik az anyanyelvnek, ' az jövök: a hízó már a teknőben van Hö vágya ho.y házat építhessen.^™nyelv„e|c £ l d^.TmatÄ 1 - besózva. Beszelgetes közben hely- Ezért dolgozik becsületesen. S aki ^ h o; nj smereti a természettan, a vegytan lyel, pecsenyével kínáltak s borral u— —~*­i S—"— kedveskedtek. Az öreg Döme néni .„ _ közben elmondta, hogy majdnem emberünk. Darázs József, Pered ^ 2310 óra, vagyis a tanítási idő 28 száza ^ léka jut. Ide tartozik a polgári nevelés, a ^ testnevelés, a képzőművészeti nevelés, a ^ rajz-, szépírás-, ének- és zenetanítás és £. Elsősorban szükségesnek mutatko- közötti ellentét. Ennek az ellentét- ^politechnikai oktatás, a gyakorlati mun­nek a megoldása kedvező előfeltéte- Š kára va l° nevelés. Ez a 72:28 arány a leket teremt ahhoz, hogy a kolho- i , ta n' arflyak ké t csoportja között sokkal C nálnnV ic = $ kedvezőbb, mint az eddigi nyolcéves is­— — $ nomsmeret, a termeszeitan, a vegvtan becsületesen dolgozik - akármilyen ^ és a természetrajz tanításának. A nevelő színű a bőre - rendes ember! A mi ^ jellegű tantárgyakra a javaslat szerint zik, hogy olyan termelési struktúrát érjenek el, amely biztosítja a bevéte­lek folyamatosságát az esztendő min­den hónapjában. Ezt elsősorban az állattenyésztés fejlesztésével érhe­tik el. Tovább növekszik a helyesen meg­állapított teljesítménynormák és az elvégzésükért megállapított pénzösz­szegek jelentősége, mert havonta megmutatkozik, túllépik-e a megha­tározott pénzkeretet vagy sem. Ez eddig csak az évvégi elszámolásnál derült ki. Ez azonban lehetővé teszi azt is, hogy már év közben intéz­kedéseket tegyenek az esetleges hi­bák megszüntetésére. Lehetővé, sőt szükségessé válik tehát, hogy napon­ta figyelemmel kísérjék az önköltsé­gek alakulását, mégpedig nemcsak a szövetkezet vagy a kolhoz vezetői, hanem maguk a tagok is. A tapasz­talat azt mutatja, hogy a Szovjet­unióban már a pénzbeli díjazás be­vezetésének első esztendejében 8-50 százalékkal csökkent az egyes ter­mények önköltsége. A termelési egy­ségre eső önköltség csökkentése mellett a díjazás új módszere minő­ségileg különböző feltételeket te­remt, amelyek lehetővé teszik, hogy figyelemmel kísérjék az' önköltségek alakulását és ezáltal jobban biztosít­sák a termelés rentabilitását. A pénz­beli díjazás módszere ezenkívül elő­segíti a középszerű és gyönge kol­hozok fejlődését és megerősödését, az erről tanúskodó adatokat rend­szeresen közli a szovjet sajtó. összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a pénzbeli díjazás rendszeré­nek bevezetése a természetbeni jut­tatások megszüntetését jelenti a kol­hozok gazdálkodásában, ugyanezzel a jelentőséggel bír nálunk is. Ezzel megoldódik az a komoly ellentét, amelyet az áru és pénzviszonyok fejlődése hozott falvainkban, a kol­hoz (nálunk a szövetkezet) terme­lésének fejlett árujellege és a kol­hozon belül a munka és a fogyasz­tás naturális mértéke (munkaegység) , ... .. , . .." S kólákban fennállt helyzet, ahol az arány bevezessük az ónálló elszámolás $ 85:15 voltj teh4t sokka l előnytelenebb a szerét. Ez lehetővé teszi, hogy ^ nevelő jellegű tantárgyak rovására. Ernel­ac. értékviszonyokat a szövetkezete- i lett az elméleti tantárgyak óraszámát ken belül is felhasználjuk a terfnelés ^ csupán jelentéktelenül csökkentették, az további növelésére, a munkatermeié- ^ eddigi 6022-ről 5907-re. kenvség fokozására, s ugyanakkor a § A Intőbb óra a gyakorlati munkára va­tprmplŕsi pnvsénrp iutó nnköltcén í Io neve,ésn ek (693) és a polgári nevelés­termeiesi egységre jutó önköltség s nek (132) emeIIett növelik a testn e_ csoKKentesere. s velés (6 B órával), a képzőművészeti ne­A pénzbeli díjazás rendszerének 5 velés (165 órával) és a zenei nevelés (68 bevezetésé nem utolsó sorban kife- $ órával) óraszámát is. jezésre juttatja, hogy közelebb kerül § egymáshoz a kolhoz (szövetkezeti) és § AZ ISKOLA MUNKÁRA NEVEL a népi szocialista tulajdon. Ez is azt ^ mutatja, hogy fokozatosan megszűnik $ Összesen 693 órát szánnak arra, a különbség a város és falu között. $ h° sy a diákoka t gyakorlati munkára S neveljék. Ez azt jelenti, hogy e tan­* * * ^ tárgy az órák számát tekintve a har­^ madik helyet foglalja el az anya­A ah Ä- u 4.a - 1 § nyelvi oktatás (az irodalo™ A pénzbeli dijazas bevezetésenek > | .. . matematika tapasztalatai a szovjet kolhozokban & V . ma tematika és azok a móľszľrek,^^ameTyekkel . a fkok elsajátítsák egyes szövetkezeteink ezeket ^ új * WTEZJSSZ irodalom oktatá­után. Fő tölteni a polgári nevelés ä 6—9. osz­tályokban. A tantárgy háromféle kül­detést hivatott betölteni: az egyik politikai (megismertetni a tanulókat Csehszlovákia politikai és gazdasági rendjének legfontosabb kérdéseivel, a szocializmus és a kommunizmus építésével), a másik világnézeti, megerősíteni a diákokban a tudomá­nyos világnézet alapjait és a fiatalok ateista meggyőződését) és erkölcsi (beléoltani a tanítványokba a kom­munista erkölcs alapvető normáit). A legfontosabb, hogy a polgári neve­lés ne váljék kizárólag vagy túlnyo­mórészt elméleti tantárggyá, hanem viták, őszinte beszélgetések, a való élet megismertetése révén formálja a fiatalok erkölcsi arculatát. AZ ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉGHEZ TARTOZIK A szocialista és kommunista efh­ber általános műveltségéhez tartozik a fejlett műízlés, a művészet isme­rete és szeretete. Ezt a célt szolgál­ja a képzőművészeti és z;^iei nevelés óraszámának növelése. Egyben meg­javul az irodalom oktatása is, hisz az alapfokú iskola egy egész évfo­lyammal kibővül. Természetesen ezekre a tantár­gyakra is ugyanaz vonatkozik, ami a többi nevelő jellegű tantárgyra: nem szabad, hogy kizárólag az illető órákra szorítkozzék a szükséges ne­velőmunka, a szaktárgyakon kívül az állampolgári munkára való és esz­tétikai nevelést a többi órán is meg kell valósítani. A testnevelés óraszáma az alap­fokú iskola évfolyamainak kibővíté­sével, a kilencedik évfolyam beveze­tésével 66 órával nőtt meg. A peda­gógiailag helyesen megszervezett testnevelés nem csupán az ún. tor­naórákra szorítkozik majd, s ezért igen dicséretes a tanerőknek az a törekvése, hogy az órák közti szü­netekben bevezessék a testnevelési ötperceket, s támogassák a gyerekek részvételét az önkéntes testnevelési szervezetekben. Megfontolandó az is, hogy az iskola hetenként legalább két órában önkéntes alapon megis­mertesse a diákokkal a legfontosabb sportágakat. ISKOLAI ÉRDEKKÖRÖK hozparasztok és szövetkezeti tagok $ r. «<="' ..1-1 «.u­széles tömeoeinek alkotó kezdemé « hat azonba n csupán ennek az egy n y ez és é b e rí ^ľercsend ÓX a m e 1 TCt a z ^rgynak az ügye, A diákokat a „tAxv,; íjsi,„„ „ , 1 V ív. 1 í többi óran is arra ösztönzik, arra utóbbi időben a szoviet kolhozok- fc _ ,., u •• j , , s t asr Ä íiíwría ^ hetik. A fejlődés nálunk is abban az ^ irányban halad, mint a Szovjetunió- | POLITI KAI Es ERKÖLCSI NEVELES ban. Egyelőre csak egyes eseteit lát- ^ juk annak, hogy szövetkezeteink át- ^ Az új kilencéves iskola egyik fon­térnek a pénzbeli díjazás rendszeré- ^ to s jellemző vonása, hogy fokozott se őket a termelőmunkába való be­re, számos szövetkezetünk azonban $ ^ h e'y ez a diáko k P oIitika i! vü á9" i kapcsolódásra^ és a további tanulmá­igyekszik megteremteni üzemi tarta- Š nézet i ­é s­erkölcsi neveIésér e- A , t a" "vokra, h.vatasuk helyes megvalasz­A kilencéves alapfokú iskola az ed­diginél jóval több lehetőséget biztosit a diákoknak arra, hogy önkéntesen, érdeklődésük szerint gyarapítsák tu­dásukat, kifejthessék tehetségüket. Választhatnak néhány nem kötelező tantárgy között, s rendszeresen részt vehetnek az érdekkörök mun­kájában. Nem kötelező tantárgyak lesznek például az idegen nyelvek, a zenei és képzőművészeti nevelés, a gyorsírás, lányok részére a ház­tartástan, továbbá a technika, a me­zőgazdasági tudományok alapjai, stb. Emellett egyre fontosabb helyet fog­lal majd el a napközi otthonok, a pionír-szervezetek munkája. AZ ÚJ ISKOLA NEVELJEN EGfiSZ EMBEREKET Á kilencéves iskola egyetemes alapfokú műveltséget ad, magában foglalja valamennyi fontos tudo­mányág lényeges ismereteit, ezért a szakiskoláknak nem kell már azzal kezdeniök az oktatást, hogy megta­nítják tanítványaikat a szakma ábé­céjére: bizton támaszkodhatnak az alapfokú iskola nyújtotta alapra, amelyet továbbfejlesztenek, kibőví­tenék. A képzettség teljessége pedig abban áll, hogy minden tantárgyat kerek és egész rendszerben vesznek át, a diák egész képet kap róla, amely a jövőben általános műveltsé­gének része lesz. A kilencéves alapfokú iskola mun­kája nem csupán pedagógiailag, hanem politikailag is nagy jelentőségű. Ezért igen fontos, hogý gondosan kidolgoz­zák, megvitassák az iskola tantervét, hogy ez ,az alapfokú iskola, amely hivatott általános műveltséget adni fiataljainknak és olyan emberekké nevelni őket, akik értékes, érett és becsületes tagjai -lesznek a szocialis­ta, s később a kommunista társada­lomnak, minden tekintetben valóra váltsák a CSKP Központi Bizottságá­nak határozatát, amely ezeket mond­ja: „Az alapfokú kilencéves iskola fel­adata, hogy a 6 — 15 éves fiataloknak teljes alapfokú általános és politech­nikai képzettséget adjon, elökészít­sa a szovjet kolhozparasztok dús ta- ^ sorban annak következtében, hogy az a kommunista társadalom célkitűzé­pasztalatait, ^ iskola nem volt ráiuk eléa nevelő seinek és szükséaleteinek meafe­§ iskola nem volt rájuk elég nevelő seinek és ARNOŠT BAK Š hatással. Ezt a hézagot hivatott be- lelőn." szükségleteinek megfe­(rp) ŰJ SZÖ 79 * 1960. január 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom