Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-13 / 12. szám, szerda

A VARTOVKA HEGYEN a csillagok útját figyelik S

étálva haladunk a beton országúton Banská Bystrica felé. dezett fel 1877-ben a Mars felületén, gozója a Banská Bystrica-i népi csilSzerinte az észlelt vonalak nem lehetMellettünk a szőke Garam jeges vize nek mások, mint csatornák, melyek a siet csobogva dél felé. Másik partján megolvadt jég vizének elvezetésére erdővel borított hegy - a Vartovka szolgálnak. A vitát minden bizonnyal — emelkedik a magasba, mintha ez lenne a Felső-Garam-menti félig nyicsak az újabb szuper szputnyikok fogják eldönteni, melyekről lehetséges tott völgy kapuja. A téli nap aranyos lesz lefényképezni a Marsot közelebbsugaraiban furcsa épület csillog fenn ről. Ugy-e milyen érdekes problémákéi hegytetőn. — A népi'csillagvizsgáló erkélyes toronyépülete az űj .forgó kupolával, — tájékoztat bennünket František Longauer, a Banská Bystrica-i csillagászati szakkör titkára. — Egy régi torony romjait építettük újjá társadalmi munkával. Tekintettel az úttalan dombos terepre laz építkezés nem ment nehézségek nélkül. Ez az épület egyébként a határtalan lelkesedés és a szívós kitartó akarat gyümölcse. Az egyik őszi szombat délután tizenkét férfi kötelekkel és csákányokkal felszerelve lebontotta az öreg torony falainak meglazult részét. Egy hét múlva ugyancsak önkéntes társadalmi munkával hozzáfogtak a torony alapjainak megerősítéséhez. A téglákat az öreg házak lebontott törmelékeiből szedte össze és tisztította meg vagy száz diák. Az így szerzett építőanyagot egy merész gépkocsivezető terepjáró kocsival fel- \ társadalmi munkával épült népi hordta a torony közelébe. csillagvizsgáló a Banská Bystrica A kupola elkészítésében segítő ke- melletti Vartovka hegyen. zet nyújtottak Valašské Meziriüíből (Stockmann mérnök rajza) is. Az ottani szakkör irányításával és felügyelete alatt készült a kupola, kai foglalkozik a csillagászati szakA

kenyér ma nem gond már és a dolgozók tartalmat kéréskor? Juriga elvtárs még elmondta, hogy nek életükhöz' Már 'ott "tartunk'hogy a mesterséges holdak és az űrrakéták a dolgozók a gondolat világában is fellövése nagy kíváncsiságot keltett a magasabb célok felé törnek. Egymás az emberekben. Egyre^ nagyobbleU után alakulnak olyan kollektívák, me- ~-»-»-»--- i-t- - r lyeket a kultúra és a tudomány szelagvizsgáló távlati terveiről tájékoztat bennünket. - Humenné után ez a második népi csillagvizsgáló Szlovákiában — mondja. — Természetesen még sok minden hiányzik. Első sorban erósebb távcsőre van szükség. Szeretnénk lehetővé tenni egy Coudé-távcső beszerzését Lipcséből. Javaslatunkat rövidesen előterjesztjük a KNB tanácsának és reméljük, hogy a tanács rendelkezésünkre bocsátja a szükséges fedezetet. A harmadik ötéves terv éveiben a mostani toronyhoz szeretnénk hozzáépíteni olyan helyiségeket, melyekben elhelyezhetnénk a könyvtárat, néhány ágyat, — a csillagászok éjjel dolgoznak - a társalgót és lakást is az ör számára. Ügy tervezzük, hogy rövidesen a középiskolákban is megalakulnak a csillagászati szakkörök nemcsak Banská Bystricán, hanem Banská Štiaimicán, Losoncon és Füleken is. Az iskolai év végén lehetővé tesszük a tanulmányi kirándulásokon résztvevő diákok számára, hogy meglátogassák a népi csillagvizsgálót fenn a Vartovkán ... A

szakkör szeretné 'b iterjeszteni tevékenységét, hogy ne csak a város, hanem az egész kerület is hasznát lássa a népi csillagvizsgálónak. A csillagászati szakkör tagjai úgy tervezik, hogy ez évben ellátogatnak a falvakba, ismeretterjesztő előadásokat ' tartanak és magukkal viszik a most meglevő kisebb teljesítményű távcsövét. BERKES JÓZSEF , StíSm «f' T5V 3. ' Az idén lehullott első hó Szlovákia fővárosában, Bratislavában is nagy örömet okozott. A gyermekek, felnőttek ezreit csalta ki a természetbe, akik nem győztek betelni a tél örömeivel. Felvételünk a Zerge-hegyi hóval borított erdöligetben készült, ahol sokan találtak kedves, élményekben gazdag szórakozást. (Štefan Šúry - ČTK-felv.) az érdeklődés a szakkör munkája iránt és az időnként megtartott elöretete hoz össze. így alakult meg adásokra,^vitákra Js megbeszélésekre Banská Bystricán a csillagászati szakkör. egyre több érdeklődő jár. Valahányszor Pajdušáková elvtársnő tartott előadást Banská Bystricán a csilla- Varosunkban nagy az erdeklodes ás2Qf tárgykörém> a Nemze

ti Ház a csillagaszat iránt. Meglátszik ez a nagytermében minde

n talpalatnyi crn /-'»/-, v fn/vímm-it" cv n -w> 1 c >11 t"Tí5»1 ^ szakkör tagjainak számából is, hiszen ^ m

entelt a létszám közel jár a százötvenhez, — magyarázza Ľudovít Juriga, a csillagászati szakkör tagja. - Eddig a Ö

römteli érzés, ha az ember szem- és fültanúja annak, Szákkör iaen mostoha körülmények hogy a dolgozók új fogalmakkal bírközött működött. Iskolai távcsövei kóznak. Már nem az életet nézegetik kezdtük. Időközben kaptunk egy új filléres gondok homályán át, hanem távcsövet és egy üveglencsét a népművelési központtól. Az ipariskolában pedig mindebből összeállították mostani távcsövünket. Ezzel figyeltük a napfogyatkozást és nézegettük a Martávcsövet fordítanak az ég felé, hogy tanulmányozzák a Holdat és a Marsot, ismerkednek a változó csillagokkal, figyelik a nap- és holdfogyatkozást, fényévek millióiban számolnak és ars'o'i 1956-ban, mikor legközelebb volt r

a kíváncsiak, hogy miként szabják hozzánk. Természetesen azokat a bi- m

e9 a rakéták útját és sebességét zonyos rejtélyes csatornákat nem a világűrben. volt szerencsénk megfigyelni, melye- Emil Kácha elvtárs, a KNB iskoket Schiaperelli olasz csillagász fe- la- és kulturálisügyi osztályának dolA

műlt szombaton pénzesutalványt hozott barátom — a postás. Mi sem természetesebb, mint hogy örömömben megkínáltam egy korty itallal. Ettől a postásnak megeredt a nyelve. Miután odakanyarintottam nevemet az utalvány hátlapjára, örömmel újságolta, hogy neki is bokázhatnékja van ma. Értesítést kapott, miszerint anyósának rendes járadékán felül havi 200 koronát szavaztak meg magatehetetlensége folytán. Felesége ápolja ágyhoz kötött édesanyját. Az anyós részére megítélt összeggel ?gyütt most újabb kétszázkoronával emelkedett a két család havi jövedelme. Apósa már harmadik Két hír margójára éve élvezi ezt a tehetetlenségi pótlékot. Ez csak természetes — magyarázta barátom — hiszen béna szegény... Én is úgy véltem, hogy ez természetes ... Délben meghallgattam az osztrák rádió hírközlését. Számunkra — legalább is 1960-ban - szokatlan felhívást intézett polgáraihoz: június végéig jelentsék be igényüket, azon nyugdíjasok és rokkantak, akik betegségük következtében ágyhoz vannak kötve, akik harmadik személyek ápolására, gondozására. kiszolgálására szorulnak. Az illetékes hatóságok - úgymond - azután majd mérlegelés tárgyává teszik, jár-e nekik tehetetlenségi pótlék. U

gyanazon szombaton átszólt hozzánk szomszédnőnk, hogy három heti gyógykezelésre utalták be egy csehországi fürdőbe. Férjével együtt mindketten dolgoznak, apró gyermekeik jól fűtött napközi otthonban hancúroznak. De mi lesz a csöppségekkel, - tudakoltam aggódva — ha majd elutazik, elvtársnő? Ha elutazom? — kérdezte csodálkozva, — akkor persze gyermekotthonba kerülnek arra az időre. Ez csak természetes, nem? , Megint csak ráhagytam, hogy persze, ez természetes. Amíg ... Amíg fel nem csavartam a készüléket. Az osztrák rádió éppen akkor megszakította az „Auto fahrer unterwegs" — „Kocsivezetők útközben" című adását. Remegő női hang sírta bele az éterbe egy kétségbeesett anya könyörgését az ország lakosságához: akad-e olyan nemeslelkű család vagy személy, aki magához venné és gondját viselné 15 hónapos gyermekének ? — A szerencsétlen anya súlyos betegségéből kifolyólag kénytelen három hétre kórházba menni s nincsen kire bíznia kicsinyét ... K. E. munka díjazásának űj módszere a szóijet kolhozokban B E B B B A szovjet mezőgazdaság az utóbbi időkben rohamosan fejlődik. Ezt ékesszólóan bizonyítja az a tény, hogy 1951 óta a mezőgazdasági termelés évente több mint 8 %-kal gyarapodott. Ezzel az évi 8 %-os gyarapodással számol a hétéves terv is. Az eredmények azonban — különösen az utolsó évben — azt mutatják, hogy a Szovjetunió bruttó mezegazdasági termelésének növekedése sokkal gyorsabb lesz a tervezettnél. Ennek egyik legfontosabb alapja az, hogy helyreállították a szocialista mezőgazdaság irányításának lenini elveit. É téren nagy jelentőségű, hogy felújították és érvényesítik a kolhozparasztok anyagi érdekességének elvét a mezőgazdasági termelés növelésében. Ma;;unk is tudjuk a gyakorlatból, hogy a munka díjazása nagy hatással van a termelésre. Jelentősen elősegítheti a termelés növelését, de fékezheti is a gyarapodást. Ezért az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa már 1953 szeptemberében azt javasolta a kolhozoknak, hogy az állattenyésztési termelésből szerzett bevételeknek kb. 25%-át'fizessék ki elszámolási előlegként. Ezeket az előlegeket negyedévenként kell kifizetni. Ez lényegesen fokozta a kolhozparasztok anyagi érdekeltségét a közös gazdálkodás eredményeiben, megnőtt aktivitásuk. A díjazás új módszere szembetűnően megnyilvánult a mezőgazdasági termelés növekedésében, s ennek következtében a kolhozparas'ztok jövedelmében is. Az előlegekkel kapcsolatban szerzett első jó tapasztalatok hatására a Szovjetunióban bevezették nemcsak az állattenyésztés, hanem valamenynyi munkafajta szakaszán is a munkaegységekre való előlegek kifizetését, *s erre a célra fordították a hávi bevételeknek legalább 25 °/ó-át. Addigra azonban a kolhozok már kellő anyagi tartalékalapokat is biztosítottak az előlegek kifizetésére. Mindez azonban csak átmenet volt ÜJ SZÖ 4 * 19SG. január 13. a díjazás fejlettebb, haladóbb formájának, a munkaegységek szerinti, úgynevezett biztosított díjazásnak bevezetéséhez, vagyis más szóval meghatározott pénzbeli díjazások kifizetéséhez, Lényeges változást jelent az a körülmény, hogy a kolhozok tekintet nélkül a végleges gazdasági eredményekre, szilárd értéket szabnak meg munkaegységenként, mondjuk 12 rubelt. Ha az egyes munkafajták együtthatóit megszorozzák ezzel a számmal, a munkaegység maga tulajdonképpen el is veszti létjogosultságát. Ugyanakkor a szilárd p'énzbeni juttatás lehetővé teszi egyfelől a kolhoz valamerínyi termelési költségének nyilvántartását és pénzértékben való kifejezését. Éz az új, mondhatjuk minőségileg különböző díjazási módszer az SZKP KB és a minisztertanács egyéb intézkedései mellett az egyik legfontosabb tényezője annak, hogy az utóbbi években a mezőgazdasági termelés állandóan növekedett. Hogy ez teljes mértékben megfelel az élet támasztotta követelményeknek, az a tény tanúsítja, hogy tavaly a Szovjetunióban már néhány ezer kolhoz alkalmazta a munka díjazásának ezt a módszerét. S ami különösen fontos, a kolhozok nemcsak az év elején, hanem az év folyamán is bevezethetik a díjazásnak ezt a módszerét. A pénzbeli díjazás lényege A meghatározott, pénzbeli díjazás lényege abban van, hogy a kolhozparaszt jövedelmét közvetlenül pénzben fejezik ki, a kolhoz ezt a pénzt biztosítja, s havonta teljes összegben ki is fizeti. A kolhozparaszt díjazása ilyképpen a munkabér jellegét veszi fel, ugyanakkor azonban alapjában különbözik, nem azonosul például az ipari munkás bérével. A pénzbeli díjazás rendszerében is — akárcsak a munkaegység rendszerében — az egyes munkákat nehézségük szerint kategóriákba osztják be. Az egyes normák teljesítésének ellenértékét azonban nem munkaegységekben, hanem pénzösszegben állapítják meg. Azért a munkáért például, amiért azelőtt a kolhozparasztnak egy

v munkaegységet ismertek el; ma 12 rubelt írnak be neki. (A pénzbeli díjazás összege kolhozok szerint különböző.) Nálunk, akárcsak a Szovjetunióban, egyes szövetkezetek már bevezetik a munkaegységek rendszere helyett a pénzbeli díjazás rendszerét. A chrudimi járásban például január 1-vel öt szövetkezet egyesült és áttértek a pénzbeli díjazás rendszerére. Az egyes munkákat hét nehézségi osztályba sorolták. A harmadik kategóriában például a napi teljesítményi norma teljesítéséért a szövetkezeti tag 18 korona összeget kap. A negyedik osztályban a díjazás 22.50. az ötödikben 27., a hatodikban 31.50 és a hetedikben 36 korona. Az egyesült szövetkezet teljes mértékben alkalmazza a szovjet kolhozok tapasztalatait; úgy döntöttek, hogy az alapvető díjazáson túlmenően minden szövetkezeti tag, ha sürgős munka esetén, pl. szántáskor, vetéskor, szénakaszáláskor, cukorrépa egyeléskor, stb., túlteljesíti napi normáját, 30 %-os prémiumot is kap, amelyet havonta fizetnek ki. A hozam vagy a hasznosság növeléséért — természeteden csak abban az esetben, ha a költségek nem növekednek — a szövetkezeti tag az év végén további prémiumot kap, amelynek összege elérheti a terven felüli termények értékének 30 %-átí A díjazás új módszere lehetővé teszi, hogy a szövetkezeti tagokat is a legmesszebbmenőbb mértékben a szocializmus egyik alapelve szerint díjazzák: mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint. Mi történjék azonban a szövetkezet vagy a kolhoz terv szerinti és terven felüli tiszta jövedelmével? A szovjet kolhozok gyakorlata e tekintetben különböző. Az oszthatatlan alapoknak juttatott összegek levonása után fennmaradó pénzt egyrészt a munkarészesedés mennyisége szerint osztják szét, másrészt a tiszta jövedelmet előbb az egyes termelési csoportok között osztják szét munkájuk eredményei szerint (különféle szempontok szerint, mint pl. hogyan teljesítették a hektárhozamok és az állatok hasznosságának tervét, mennyire csökkentették az önköltséget, stb.) és csak aztán osztják szét a pénzt az egyes csoportokon belül a tagok közt az elért jövedelem szerint. A kolhozok jelentős része, — s ez látszik a leghelyesebb módszernek, — nem az év végén osztja fel a tiszta jövedelmet, hanem különféle prémiumok kifizetésére használja fel az esztendő folyamán. Ilyen prémiumokat fizetnek például a termelési terv túlteljesítéséért, az egyes munkák idejekorán történő elvégzéséért, ahogy azt például a már említett szövetkezet fogja tenni a chrudimi járásban. Vagyis a tiszta jövedelemből a legnagyobb részt az kapja, aki a legnagyobb mértékben járult hozzá az eléréséhez. Hogyan fest a vezető dolgozók díjazása? E tekintetben is az anyagi érdekeltség elvét érvényesítik. A Szovjetunió gyakorlata, amint Hruscsov elvtárs is hangsúlyozta, azt bizonyítja, hogy a vezető kádereket a száz hektár mezőgazdasági termőterületre eső mezőgazdasági termények mennyisége szerint kell díjazni. A Moszkva Kolhozban például a kolhoz elnöke minden tonna eladott gyapotért három rubelt kap, minden tonna gyümölcsért és szőlőért, 4.5 rubelt, minden tonna gyapjúért 90 rubelt, stb. Hogy érdéke legyen a közös gazdálkodás rentabilitása is, az év végén 0.5%-ot kap a terven felüli „nyereségből", másfelől levonják díjazásából az előirányzaton túlmenő költségek — vagyis a veszteség — 0.5%-át. A díjazás úi módszerének jelentősége A pénzbeli díjazás bevezetésének legfontosabb eredménye az, hogy lényegesen megnőtt a kolhozparasztok anyagi érdekeltsége a közös, gazdálkodás fejlesztésében. A havonta kifizetett díjazás megszünteti a végzett munka és az érte kifizetett juttatás közötti aránytalanságot. Bár a kolhozparaszt összes évi jövedelme nem nagyobb, mint akkor volt, amikor munkaegységek szerint kapta részesedését, mégis nagyobb az anyagi érdekeltsége. A havi „bér" kifizetése a kolhozparasztot vagy szövetkezeti tagot évente 12-szer figyelmezteti a szövetkezetben végzett munkájának fontosságára. Lehetővé teszi, hogy folyamatosan kielégítsék a kolhozparasztnak és családjának személyes szükségleteit. A pénzbeli díjazás és rendszeres havi kifizetése valamennyi kolhozban lényegesen fokozta a tagok munkaaktivitását. Az Iljics útja Kolhozban például 1958-ban vezették be a pénzbeli díjazást, s már abban az I