Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-10 / 9. szám, vasárnap

A tettek hazafisága 1 sm új szó M' ' i a hazaszeretet ? Ki a hazafi? Melyik ember mondhatja el magáról, hogy szereti hazáját és jó hazafi? Mik az ismérvei a hazaszeretetnek? Mit kell tennem, hogyan bizonyítsam be, hogy szeretem hazámat, hogy jó hazafi vagyok? Vajon eleget teszek a hazaszeretet követelményének azzal, ha ünnepélyes kinyilatkoztatásokat teszek, ha melldöngetve hangosan hirdetem, mennyire szeretem hazámat, ha azt mondom, hogy ha kell, ha a haza érdekei ú^y kívánják, akkor az életem is feláldozom érte? Ez szép, — szép és nemes gondolat, ha egy ember azt mondja, hogy akár az életét is feláldozza a haza érdekeiért. Igen ám, de mik a haza érdekei? Miért kívánnák a haza érdekei éppen azt, hogy az életemet áldozzam fel értük? Mi szükség volna rá, mi értelme volna az életáldozatnak? Hál istennek, nincsen háború, — nemcsak ml, hanem embermilliók, a világ valamennyi józanul gondolkodó embere arra törekszik, s erejét megfeszítve azért harcol, hogy soha többé ne legyen háború. Ne kerüljön és ne kerülhessen sor vérontásra s emberáldozatra, ne állhasson elő olyan helyzet, hogy az emberek életük feláldozásával tegyenek tanúbizonyságot hazaszeretetükről. Minden ember békében éljen az emberi kor legvégső határáig s békés életét ne nyugtalanítsa, ne szakítsa meg semmiféle zavaró körülmény. De hát akkor hogyan, mi módon bizonyítsa be és adja tanújelét az ember hazaszeretetének? Mit tegyen, hogy jó hazafi legyen? Elfogadja, helyeselje és igenelje a szocializmust, annak célkitűzéseit? Igen, nálunk és ma, az új társadalmi és gazdasági rend építésében a hazaszeretet első és legfontosabb ismérve a szocializmus eszméinek és gyakorlatának igenlése. Ámde attól és abból, hogy helyeslem a szocializmus építését, még nem lesz szocializmus. Még abból sem lesz szocializmus, ha újfent kijelentem: ha' a szocializmus, a nép ügye és érdekei úgy kívánják, akkor az életemet is feláldozom érte. Nem, erre semmi szükség nincsen. Miért az életál^ dozat, hiszen a szocializmus lényege és végső célja éppen az, hogy éljen az ember, — emberhez méltó életet éljen, egyre jobb életkörülszereplő számokat munkájukkal valósággá változtatják? Nyilvánvalóan az emberek. Munkások és bányásSok, földművesek és kohászok, mérnökök és agronómusok. Emberek, milliók munkájából, serénykedéséből és iparkodásából teljesülnek a tervek, jönnek létre a javak, épül a szocializmus. Hazánk dolgozóinak a szocializmus ügye iránti odaadása, hazaszeretete nyilvánul meg és jut kifejezésre feladataink teljesítésében, a szocializmus építésében való előrehaladásunkban. \ felszabadulás óta eltelt ** rövid 15 esztendő alatt igen nagyot léptünk előre a szocializmus építésének útján. Ez idő alatt elértünk a szocializmus felépítésének küszöbéhez. Nem kell sok idő ahhoz, hogy elmondhassuk: a világon második ország vagyunk, ahol a nép felépítette a szocializmust. Am nagy sikereink és előrehaladásunk ellenére sem kendőzhetjük el és nem hallgathatjuk el a hibákat és elsősorban azokat a hibákat nem, amelvek komolyan fékezték és fékezik mind a mai napig előrehaladásunkat, gátját képezik a szocializmus lényege 'teljes érvényesülésének, a nép életszínvonala emelésének. Hogy képletesen szóljunk, a két láb közül — a munkásosztály és a parasztság, az ipar és a mezőgazdaság — amely az egész testet tartja, s amely a mozgást, az előrehaladást biztosítja, az egyik rövidebb. Már pedig jól tudjuk, hogy az olyan ember, akinek a féllába rövidebb, bicegve jár s lassabban érkezik. Ha pedig mégis gyorsabban akar járni, sietni akar, akkor a jobbik, a rendesen megnőtt lábát megerőlteti. Ilyenformán vagyunk mi is a szocialista gazdasági rendszer két tartó oszlopával, a lábbal, amellyel járunk és előrehaladunk, az iparral és a mezőgazdasággal. Az ipar a szükségleteknek megfelelően fejlődött és fejlődik. Bár sokat nőtt a másik láb, fejlődött a mezőgazdaság is, mégis, á növekedésben elmaradt az ipar mögött. S ezért, mert, népgazdaságunk féllába rövidebb, kissé bicegve járunk, nem tudunk olyan gyorsan előrehaladni, mint ahogyan szeretnénk, mint ahogy a másik láb, az ipar, lehetségessé tenné, sőt megkívánná. e hát mit lehet tenni, hogyan lehetne ezen az álla? a harmadik ötéves tervről D mények közé kerüljön. Am ha ez így van — és így van —, akkor ! póton segíteni ? Bele kell ebbe viszont a szocializmus békés kö- nyugodnunk, mint ahogy — újra rülményei közt az embernek más- képletesen szólva — belenyugszik képpen, más módon kell tanúbi- ! helyzetébe az az ember is. akinek huzamot, beszéljünk az arányok- § ról ? Nem tesszük ezt, nem is ez ^ a célunk, de ennek ellenére arról ^ azért beszélhetünk, arra azért hi- $ . . . „ , , . . . , .. , .. . i A harmadik ötéves terv folyamán vatkozhatunk, mit adott a szocia- ^ több SZÖ

Vetkezetb

en nagy gondot lista társadalmi rendszer, mit adott $ fordítanak a vetőmagvak termesztéa haza a földművesnek. Mit adott, § sére, különösen az alsó-, felsőszeli — miről is beszéljünk? Az em- ^ és a vízkeleti szövetkezetben. Valaberhez méltó életről? Az ezer meg $ ezer új, falun sohasem látott há- | Miért népSZerŰ zakrol? A ket-három szobárol meg $ 7 a fürdőszobáról? A gépekről, Pfáfá bácsi traktorról meg a kombájnról, ame- $ lyek „kivették a paraszt kezéből $ Štefánik István már hosszabb idő óta a munkát"? A rádióról, a mosó- $ a r^aszombati járásban levő Hrachovoi gépről, meg a televíziós készülék- S Mesteriskola gulyása. Hitről? A közép- és főiskolákon ta4 m K Z - , . ľ , , . ,_ s munkaját még most is fiatalos lelk»nulo falusi gyerekek tízezreire! ? $ sedéssel végzL A népszerU P

i,

ta bács

i A jó ruháról, a modern és drága § „ szakkönyveket is gyakran lapozgatja. bútorokról? Az ezres takarékbeté- ^ Ennek köszönheti, hogy az 1959-es esrtekről? Az autóról és a motorke- ^ tendöben a tehenenkénti évi tejhozarékpárről ? A vásárlásnál arról a $ mot 4300 lite

r fölé emelte. már measzokottá vált, egészen $ ~ Ne

m kínáltam a fáradságot • természetesnek tűnő kijelentésről, | mondja s"

ré

nv*

n- ~ Naponta háromszor hogy „kisasszony, adja a legjob- | sS

Í " le]ést is 02 etem

h" baf? Ki győzné, ki tudná mind-| Ez teMt a magas tejhozam eléré

s, ezt felsorolni? Egyáltalán ki tijdná ^ ne

K titka, amit Pista bácsi nem rejt érzékeltető módon kifejezni a fa- ^ véka alá és tapasztalatait társainak b lusi ember életében bekövetkezett § átadja. Adamec József, Rimaszombat, JNB Ezekben a napokban a galántai járás szövetkezeteinek tagjai a harmadik ötéves terv kidolgozására vonatkozó irányelvekkel foglalkoznak és a mezőgazdasági termelés terén kitűzött feladatokról tárgyalnak mennyi szövetkezetben jelentősen emelkedik a takarmányfélék termelése. hogy biztosíthassák az állatállomány hasznosságának növelését. Szövetkezeteinkben már 1963-ban minden 100 hektáron 83 szarvasmarhát és 33 tehenet fognak tenyészteni. Jelentősen emelkedik a tej és a tojás termelése is. így pl. a tósnyárasdi és a pálóci szövetkezetben több, mint ezer liter tejet fognak termelni hektáronként. Járásunk több szövetkezetében is ugyanilyer eredmények elérését tervezik. Krajcsovics Ferdinánd, Galántr Még nagyobb segítséget nyújtónk az EFSZ-eknek Á Joli ö«iz íy^n ZENG AZ ÉNEK Községünk a felszabadulás óta haváltozásokat, azt, hogy mit adott § a társadalom, a szocialista haza a ^ falusi embernek? És mit lehetne ^ minderre válaszolni ? Azt, hogy ^ megdolgozott érte? Ez igaz, de hi- $ szen azelőtt, a régi világban is dol- ^ talmas fejlődésen ment keresztül, gozott és nemcsak ennyit. Hát ak- | Az utóbbi 5 év alatt 52 új családi kor miért nem került autóra, meg ^ ház épült. 1955-ben kigyúlt a villanyfürdőszobás lakásra? Tehát nem ^ fény a házakban és utcákon. Azóta csupán arról van szó, nem lehet $ 242 rádió, illetve 11 televíziós készücsupán annak tulajdonítani a falu- $ lék tulajdonosa hallgathatja és nézsi ember életében és életkorúimé- ^ heti a rádió, illetve televízió adásait, nyeiben bekövetkezett óriási vál- ^ 1945 előtt gyalog, batyuval a hátukon tozásokat, hogy megdolgozik érte. $ jártak az emberek Ojvárba, mert keMert azon túlmenően, hogy meg- $ rékpárja kevés embernek volt. Ma 60 dolgozik érte, megdolgozik mind- ^ motorkerékpár és két személvgépkoazért, ami van neki, más, még hoz- $ cs

i .szolgálja a tulajdonosok kényelzá igen jelentős tényezőknek is S mét. Az autóbusz naponta négyszer hatniok kellett, hogy a földműves Š i

ár be a járási'székhelyre, munkája ellenébe azt kapja, illetve ^ A múlt évben 142 hektár földdel kaphassa, amit kap a társadalom- ^ 78 kis- és középparaszt lépett a kőitől, a szocialista hazától. $ lektív gazdálkodás útjára. FöldműveÄ

, . , .. , ., seink 98 százaléka közös családba mde mi következik ebből? ^ ecjvcsQU A- EFSZ kö ö a Csak az Jipgy a iöWmű- | kÖ2e

l 4 V fWillió koronát tesľki, vesntk nem csu&n egyem erde- | Nemrégen felszerelték a helyi han

g. kei hanem a társadalom a.szo- | szóró

t

y

Ebből a.

GSI

Sz-tagok is derecrahsta hazával szembem köteles- ^ kasan kiyették részüketi közöttük segei is azt diktálják, hogy min- ^ Riss Lászl

ó_ N Tibori Rádá

r den tőle telhető modon támogassa ^ György, Czucor Zsófia. Czuczor Ernő es erősítse ezt a tarsadalmi rend- ^ r„,„„_ „„ s1Jo . ,. s es Czucor Rozália, szert, a szocialista hazat. Tamn_ í> zonyságát adnia a szocializmus ügye iránti odaadásának, végső soron pedig hazaszeretetének. Mi következik tehát mindebből? Egyedül és csak az, hogy nem féllába rövidebb s így bicegve kénytelen járni? Nem, semmiesetre sem lehet" és kell ebbe belenyugodnunk, és a helyzeten nemcsak segíteni és változtatni kell, hanem elég csupán helyeselni a szocializ- i változtatni lehet. Lehet a helyzeten mi/s építésének gondolatát és gya- j segíteni, mert hogy úgy mondjuk korlatát, hanem a szocializmus felépítéséhez, a szocializmus gondolatainak megvalósításához tettekbe, a mindennapi gyakorlati munkára van szükség. Következésképpen: mintahogy a múltban sem, még inkább ma sem, a hazaszeretet, . a haza ügye iránti odaadás nem a szavakban, hanem a tettekben mutatkozik meg. Mit tettem a szocializmus, a haza érdekében? Mivel és mennyiben járultam hozzá a szocializmus építéséhez, a haza felvirágoztatásához? Nem a szavak, még csak nem is a szándék, hanem a tettek a mérvadók. De miből álljanak a tettek? Erre csak úgy felelhetünk, ha azt kérdezzük: mire van szükség a szocializmus felépítéséhez? Hogyan, miképp épül és valósul meg a szocializmus? A szocializmus felépítését célzó és szolgáló tervek teljesítéséből. És mit tartalmaznak ezek a tervek? Azt, hogy mennyi szenet kell bányásznunk, hány millió tonna acélt kell termelnünk, hány pár cipőt, mennyi szövetet, mosógépet, autót, televízort, szappant kell gyártanunk; mennyi húst, gabonát, vajat és krumplit kell termelnünk ahhoz, hogy szükségleteinket kielégíthessük, egyre többet adhassunk, egyre jobban élhessünk. Igen ám, de kik azok, akik teljesítik a terveket, kik azok, akik a tervekben Támo- ^ gassa és szilárdítsa, segítse fejlő- ^ désében és előrehaladásában a ma- § ga módján, a rá háruló feladatok š teljesítésével, — elsősorban is és ^ főleg a mezőgazdasági termelés ^ növelésével. Tettekkel: a gabona, ^ a hús* métermázsáival, a tej liter- ^ jeivel. Tegye ezt azon túlmenően ^ is, hogy ebből a gabona, a hús ^ métermázsáiból és a tej literjeinek ^ az árából él. Lásson túl ezek árán, ^ a maga egyéni érdekein. Lássa meg $ azt, ébredjék tudatára annak, hogy ^ közvetlen egyéni érdekein kívül és ^ azon túl kötelességei és feladatai ^ vannak azon embermilliókkal szem- $ ben, akik éppúgy szeretnék magu- | kat az élelmiszerek bőségében § érezni, és tudni, mint ahogy a fa- ^ lusi ember hozzájut az ipari cik- $ kekhez. Nagyon szeretnénk azo- ^ kat a megfelelő és egészséges ará- ^ nyokat kialakítani, hogy a munkás, $ a bérből, magyarán megmondva, $ csupán a pénzből élők millióinak S> Kiss Lajos tanító, Andód, A tornaijai GTÁ dolgozói néhány nappal ezelőtt öAizemi gyűlést tartottak. Mindny™n kíváncsian lesték Simon elvtárs igazgató beszámolóját, melyben a múlt évi tervteljesités eredményeit értékelte. öröm sugárzott az arcokon, amikor megtudták, hogy a traktorosok 12Ó százalékra teljesítették az évi tervet. Külön dicséretet érdemelnek a tornaijai, gömörpanyiti, harkácsi brigád traktorosai. akik 130 százalékos eredményükkel vonják magukra a figyelmet. A talajjavító brigád ugyancsak kitett magáért; hiszen sok száz hektár vizenyős területet ármentesftett. Abban a tudatban ľogtak ez idén is a munkához. hogy még nagyobb támogatást nyújtsanak az EFSZ-eknek. Hunyák László, Kerepec. A csűzi színjátszók ajándéka Már szinte hagyományossá vált, hogv a csúziak karácsonyfája alatt az ajándékok között ott foglalja el méltó helyé' a Csemadok helyi színjátszóinak szép ajándéka, egy-egy színdarab vagy esztrádmüsor előadása. így történt ez most is. Az ünnepek alatt három ízben, igen nagy sikerrel adták elő Egri Viktor „Mikor a hárs virágzik" című színmüvét. A darab minden szereplője méltó az elismerésre, de külön dicséretet érdemel az ifjú Vrzala-házaspár. Játékukkal meglepően szép teljesítményt nyújtottak az egész előadás alatt. A rendezés Jozovits Kálmán gyógyszerész és Banyacska János tanító gondos munkája. Meglátszott, hogy szívügyüknek tartják a szocialista falu kulturális életének fellendítését. Peilinger László, Komárom A? eszmecsere szükségességéről az egyik láb rövidsége, a mezőgazdasági termelés lemaradása nem születési hibája népgazdaságunknak. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés bevált, megteremtettük vele a feltételeit annak, hogy a mezőgazdaság egyre többet és egyre jobbat termeljen. Termel is, a mezőgazdaság évről évre egyre jobb eredményeket mutat fel. Ámde nem termel annyit, nem mutat fel olyan ered- megélhetésében, abban, hogy mi ^ ményeket, mint amilyenre szük- kerül az asztalra és az mennyibe ^ ségünk volna s amilyenek elérésére a lehetőségek és adottságok megvannak. Hol, miben keressük hát a hiba gyökerét? Talán a termelőnek, a földművesnek nem érdeke a többtermelés? Vagy talán ott és abban, hogy a társadalom nem viszonozza, nem méltányolja kellőképpen a földműves ez irányú tevékenységét? Nem, egyiket sem lehet mondani. Nem lehet mondani, mert hiszen egyrészt a földműves abból él, amit és amennyit dolgozik s amit termel, tehát saját jól felfogott érdeke, hogy egyre többet, egyre jobbat termeljen. Másrészt pedig gondoljuk meg, vajon a felszabadulás óta eltelt 15 év alatt a dolgozó parasztság hogyan, milyen mértékben járult hozzá a szocializmus építéséhez és viszont, ugyanezen idő alatt az új társadalmi rendszer, a szocialista haza kerül, oly hatalmas változások § álljanak be, mint amilyen bekö- $ vetkezett annak a földműves em- ^ bernek az életében, aki a 15 év ^ előtti nádfedeles házikójától a két- § három-szobás, fürdőszobás, vas- ^ kerítéses viliácskáig eljutott. s S

zereted a hazát? Szereted $ azt a földet, amelyen szü- ^ lettél s ahol emberré serdültél? ^ Szereted a nép országát, amely ^ emberhez méltó életet adott? Oda- § adó híve vagy a szocializmusnak, $ amely megszabadított úrtól és vál- ^ tótól, a végrehajtótól és a holnap ^ rettegésétől? Am szeretni a ha- | zát, igenelni a szocializmust nem ^ csupán érzést és szándékát jelent. ^ Tettekben kell ennek megnyilvá- $ nulnia. Tettekben, amelyek az egész ^ nép javát, a haza és a szocializ- | mus érdekeit szolgálják. (bl)

v T

öbbféleképpen lehet fokozni a munkás termelékenységét. A fizikai munkát gépekkel végezhetjük, a gépeket jobban kihasználhatjuk, máshol automatizálással vonhatjuk össze több gép teljesítményét. Leghathatósabban segíthet ebbeni törekvéseinkben az új munkamódszerek alkalmazása és — ez a to dolog — másokkal való megismertetése. Mert mit ér a legszebb teljesítmény is, ha senki sem tanulhat belőle? A kollektív munkaközösség nem ismer primadonnákat, sztárokat, akik glóriával a fejük körül sütkéreznek a csodálatban, tömjénezésben. Vannak kiváló dolgozóink, élmunkásaink. de ezek nagy része nem csinál titkot belőle, hogyan érte el eredményeit és készségesen segít a gyengébbeknek. A módszer nem hét lakattal lezárt titok többé és csak a gyakorlat, rátermettség játszhat szerepet, bárki megismételheti munkahelyén a „csodát". Az életben nagyon sokszor bebizonyosodott, hogy a tanítvány túlnőtt a mesterén. A kellő szorgalommal, hozzáértéssel végzett munka máshol is meghozta gyümölcsét. Hihetetlenül naigy, kiaknázható lehetőségeket tárhatunk fel, ha sikeres munkamódszereinket másokkal is megismertetjük. Bár a Handlovai Nagybánya eredményei kielégítők, azért mehetne nálunk még jobban a munka. Ha a jó faifejtések, elővájatok kollektíváinak módszereit közzétennék, nagy lépéssel jutnánk előbbre. Nálunk a negyedévi győztesnek diploma, fényképész, vállveregetés jár. Kihirdetik, hogy terven felül ennyi és ennyi tonnát szállított, kihajtott ennyi és ennyi méter folyosót, normáját 130W-ra teljesítette — első lett. Pedig minket az érdekelne, hogyan lett első. Hogyan tudta 2—3 óra alatt átrakni a szállítóberendezést, mikor a másik falon egész műszak megy rá? Hogyan tudott naponta 5—6 m folyosót kihajtani. mikor nekünk 3—4 is alig sikerül? Hogyan tudott robbantani 8 kg lőszerrel, mikor másoknak 12 kg is kevés? Sohasem fordult még elő, hogy a bánya vezetősége összehívta volna a győzteseket a lemaradozókkal. hogy azok tanuljanak tőlük. Vagy talán az élenjárók félnek attól, hogy a hátul kullogok kommentárt fűznek elsőségükhöz, eredményeikhez? Mert bizony, jómagam Is tanúja voltam olyan esetnek, amikor Péternek — aki a múlt negyedévben Is első volt — még akikor is maradt üres csilléje, ácsoláshoz szükséges anyaga, amikor Pálnak — aki az utolsók között vergődött a múltkoriban is — már régen elfogyott. Pedig talán ha Pált is segítenék az aknászok, mérnökök, leijuthatna az elsők köze. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor a segítő kezet nem fogadják el büszkeségből, önfejüségből, Akad olyan mindent tudó Is, aki szegyei mástól tanácsot elfogadni. Három éve egy hosszú folyosót nyitottunk. Én hónapokig i—4 lyukkal kevesebbet fúrtam, mint a másik két műszak, ami 13—2u perc Idő és kb. 2 kg lőszer megtakarltásat eredményezte minden robbantásnál. Összejártunk munka után, vagy vasárnap, de hiába érveltem, munkatársaim csak legyintettek, ók másképp csinálják, neldk úgy Is jő. Van azután olyan ember Is, aki ha követője akad, fünek-ranak elmeséli, hogyan kin segített. Közben ócsárolja a gyengébbet, a tapasztalatlanabbat. „Látjátok, ez még sóra sem keresett eddig, most az én módszeremmel nagy ember lett." „Ha én nem segítek neki" «tb. stb. Persze, az ilyen segítségben sok az emberi hiúság, a dicsőség hajhászáia, ce még mindig jobb, hasznosabb a közösség szempontjából, mint a harmadik csoport, akik véka alá rejtik tudásukat, munkamódszereiket. Különösen beteges tünet, ha az élenjárók teszik ezt, mert veszélyeztetve látják elsőségüket. Pedig minden verseny — a munkaverseny is — akkor igazi, ha egyiorma erők küzdelméből alakul, ha nyílt kártyákkal játsszák és egyik félnek sincs titkolni valója. F

okozottabb Igyekezettel mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a gyengébb dolgozókkal, csoportokkal megismertessék a kimagasló eredményeket elért egyének, kollektívák munkamódszereit, mert ebben van az ötéves terv sikeres teljesítésének egyik komoly ígérete. Tóth János, Handiová. ÚJ SZÖ 2 * 1960. január 10.