Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-01 / 1. szám, újév

S ürü havazás közben indultunk el Kassáról délnyugatnak, a Keletszlovákiai Kohóművek jövő színhelye irányában. A tájat szem­lélve képzeletemben már magam előtt láttam a kohóművek egymás mellett füstölgő gyárkéményeit, az Európában páratlan nagyságú nagy­olvasztó égbemeredő berendezéseit. De a fehér hótakaróval borított, enyhén dombos vidéken a lassan szálldogáló sűrű hópelyhek mintha függönyt húztak volna jövőbe fürké­sző tekintetem elé. A széles országúton hamarosan eljutottunk Bočár község határába, oda, ? íol három hónappal ezelőtt meginuult a Keletszlovákiai Kohó­művek építése, ahol nemrég felzűg­Megérkeztek az új építőgépek. tak a betonkeverők, a daruk, a bul­dózerek. Az egymás mellett sora­kozó gyárépületekben serényen fo­lyik a Hronstav építővállalat szak­embereinek munkája. Az egyik csarnokban már hetek óta szerelik a kohóművek első üzemrészlegének gépberendezéseit. Emil Mikuš cso­portvezető a kísérőm, aki csak nem­rég jött el a žiari aluminiumgyár építkezéséről. Amikor végigjárjuk az egyes munkahelyeket, röviden elmondja élete történetét. Állandó vándorlás hazánk nagy építkezé­sein, de amellett kimondhatatlan jó érzés a befejezett munka láttán. Családja még Ziarban lakik, de má­jusban már átköltöznek Kassára, új lakásba. Meggyőződése, hogy 10 — 15 évig, amig teljesen kész nem lesz a hatalmas kohómű, el sem mozdul erről a nagy építkezésről. — Itt építjük fel a Hronstav bá­zisát, — magyarázza Emil Mikuš, miközben megmutatja, hol lesz a gépjavítóműhely, a háromhajós gép­szerelő csarnok, melynek alapjait már egynéhány héttel ezelőtt le­rakták. A cövekek között ott sü­rögnek-forognak az építőmunkások, akiknek a rossz időjárás ellenére is úgy ég kezükben a munka, mint tavasszal, vagy nyáron. Közülük so­kan végigjárták már hazánk nagy építkezéseit, ahol megtanulták a rendet, a gazdaságosságot, a tisz­taságot. És ez a sikeres építkezés­nek egyik legfontosabb előfeltétele. A jó mester keze alatt csak jó munkások nevelődhetnek. Márpedig az építkezés vezetőjéről, Pavol Pek­ník elvtársról bátran lehet állítani, hogy nemcsak kiváló szakember, ha­nem egyben jó gazda is. Mindjárt az építkezés elejétől, azaz szep­tembertől bekapcsolódott a leggaz­daságosabb építkezésért indított munkaversenybe, és ebben a hónap­ban a 20 versenyző közül ő került az első helyre. Ezek a kiváló dol­gozók, ha kell, 10-14 órát is dol­goznak naponta. Hisz nem minden­napi dologról van szó, hanem Ke­let-Szlovákia iparosításáról. Amint mondják, büszkék is arra, hogy ők az első dolgozók ezen a nagy épít­kezésen. Nincs is náluk lemaradás a tervteljesítés terén, bármily ne­hézségekkel is kellett az első he­tekben megbírkózniok. Az egyik gyárcsarnokban rábuk­kantunk a Hronstav legjobb négytagú ács-csoportjára. Vezetőjük Fialka Ferenc a többiekkel együtt épp a vasbeton oszlopok deszkafor­máit ácsolta össze. A 23 éves, nagy szaktudású ácsmester az ünnepek alatt igért örök hűséget Képes Irénkének, Debragyon. Erről beszél most a kis csoport valamennyi tag­ja, a két Dudej testvér, Július és Michal, akik szintén nősülés előtt állnak. - Tudod mit Feri - mondotta a hónap elején Mišo, a fiatalabbik Dudej. Házasságod tiszteletére ko­rábban teljesíthetnénk az idei ter­vünket, hogy nyugodt lelkiismeret­tel mutathass a lakodalmadon. így született meg a kis csoport kö­telezettségvállalása az idei terv ha­táridő előtti teljesítésére; s Ígé­retüket még a karácsony előtti na­pokban be is tartották. A Hronstav legjobb ács-csoportja azóta már az idei tervfeladatokon dolgozik. A másik nagy csarnokban már munkálkodnak „az első fecskék", ­a lakatosok. A Keletszlovákiai Kohó­művek elsó 23 alkalmazottja a cső­gyártó részleg lakatosai, hegesztői, akik február 1-től kezdik meg a termelést; most készítik az új üzemrészleg drótkerítését. Jövőben a több mint 300 alkalmazottat fog­lalkoztató üzemrészleg népgazdasá­gunk szükségleteire évente több ezer tonna gáz- és kőolajvezeték­csövet fog termelni. Az új, 250 mé­ter hosszú csarnokban, ahol épp most szerelik a csőforrasztó gépe­ket, az 1960. év második felében nekilátnak a spirálcső készítésének is, mely nemcsak hazánkban, de Európában is újdonságnak tekint­hető. A Keletszlovákiai Kohóművek el­ső alkalmazottjai közül megkérdez­tünk kettőt, mit tervezgetnek az új év küszöbén? Elsőnek Ján Milisten­fer fiatal hegesztőmester válaszolt kérdésünkre. Poprádon tanulta ki a mesterséget, ott végezte el a négy­éves gépipari iskolát is. - Számomra a Keletszlovákiai Kohóművek építése és üzembehe­lyezése egy új élet kezdetét je­lanti. Családommal együtt csakha­mar új lakásba költözünk Kassán, s ez lesz talán a legnagyobb örö>*v számunkra, mert eddig minden hé. , ten Poprádra kellett hazautaznom. Régen készültem már a termcjlí­munkára itt a Keletszlovákiai Kohó­műveknél. Podbrezován három hC­napos termelési gyakorlaton vettejn részt, mielőtt idekerültem volna. Igazán örülök és büszke vagyok rá, hogy az új év kezdetén én vagyok itt az első mester, az „első fecske", aki után majd ezrek jönnek ide iparosítani szeretett szülőföldünket - mondotta Ján Milistenfer elvtárs. Gita Rusinková darukezelő így válaszolt kérdésünkre: - Én vagyok itt az első munkás­nő és egyben a legfiatalabb. Kas­sán a Keletszlovákiai Gépgyárban voltam gyakorlaton, s most férjem­mel együtt jöttünk ide dolgozni. • Dolgoztam már üzletben is, de a gyári munka jobban tetszik. Mi is csakhamar lakáshoz jutunk, s a fia­tal házasoknál ez tiagyon sokat szá­mít, különösen akkor, ha egy üzem­ben is dolgozhatnák. Tlyenek az „első fecskék", a Keletszlovákiai Kohóművek munkásainak nyilatkozatai. Egyelőre még csak a kerítést készítik, de bizony nagy munka ez is, nem akár­milyen. Hisz az óriási üzemet össze­sen 24 km hosszú kerítés veszi majd körül, ha elkészül. Ha hazajön az ötezer kelet-szlovákiai munkás, aki most Trinecben, Ostraván, Kunči­cén, Kladnón és hazánk más kohó­ipari központjaiban tanulja a ko­hászat mesterségét, addigra már készen lesznek az egyes üzemrész­legek csarnokai, az acélolvasztó konvertorok, a nagyolvasztók. Hogy mikor lesz ez? Három év múlva. Akkor már tapasztalt mesterekké vált munkások végzik a termelő­munkát, s a ma még képzeletben látott gyár kéményei vigan fogják eregetni füstjüket a kék ég tenge­rébe- Horváth Sándor Hová kerül a brüsszeli győztes ? © Ahol a határidőt a munkások szabják meg ® Két­ezer lakásra való beton»@ Rövidhullámú adó a gáton © Tájkép­festők bánata ® Hajók a kádban az acélváz elemeit, szintén érdekel­tek lettek a dologban. Ha gyorsab­ban nő a gát, gyorsabban kell vé­gezni a zsaluzást is. Az ácsok kö­zött dolgozó kommunisták felajánlá­sokat tesznek. És példásan teljesítik őket, úgy mint Antonín Havelka ács­mester, a pártbizottság tagja. Az ilyen részletekből tevődik azután össze egy-egy olyan felajánlás, amelynek az olvasó csak az utolsó tételét ismeri meg a hírből — to­vábbi két hónappal lerövidítik a ha­táridőt. A hír 'mögött pedig ott van a kommunisták mindennapos tevé­kenysége, Az új technika Orlík — a szocializmus építkezése. Ennek megfelelő az itt alkalmazott új technika is. Érdemes megismer­kedni néhány érdekességgel, amit másutt aligha láthatunk. A beton gyártása folyamatos. A százezer köbméteres kavicshalom­ból egy méter széles szállítószala­gok viszik a kavicsot a betongyárba, csővezetékek szállítják a cementet. A daruk kosarába „silobuszok" vi­szik a kész betont. A keverést, ada­golást, szállítást egy helyről, a köz­ponti vezérlőhelyiségből gombnyo­mással irányítják. A gátban egymil­lió-százezer köbméter beton lesz. Több mint a fele már a helyén van. Az itt felhasznált beton 2000 lakó­ház betonszerkezetének és alapjai­nak felépítésére lenne elegendő. Három húsztonás és két tíztonnás daru dolgozik a gát felett. A húsz­tonnások a legújabb prototípusok. A darukezelő a betonozás szintje felett vagy 50 méter magasan egy fülkében ül. A betonfalon egy em­ber guggol egy kis ládikó mellett Lopja a napot talán? Korántsem! Rö­vidhulámú rádióadó segítségével ő irányítja a darukezelőt. A gát felépítésével nagyobb sza­kaszon hajózhatóvá válik a Vltava Csakhogy a gáton valamilyen módon át kell emelni a hajókat. Hogyan történik ez? A 71,5 méteres szint­különbséget a hajók úgy hidalják át, hogy befutnak egy acélkádba, amely bezárul mögöttük. A kád a hajóval és a vízzel fogaskerekű vasút mód­ján felkapaszkodik egy 200 méter hosszú pályán a fenti sziptig. Itt kinyílik a kád zsilipje, s a hajó to­vább futhat a tó vizén. A mesterséges tó hossza 68 kilo­méter lesz. A víz felemelkedik az orlíki és zvíkovi vár tövéig. Most injektálják a várak alapjait, hogy a víz ne mossa őket alá és megment­sék a történelmi nevezetességű em­lékeket. A táj arculata azonban megváltozik. Számos tájképfestő csó­válja a fejét: Hát micsoda orlíki vár lesz az, amely falainak tövében si­ma tükrű tó terül el? * * * Változik a táj, változik az élet a Vltava partján. Új legendának tűn­hetne ez a nagy változás. De nem legenda ez, hanem valóság. A szo­cialista társadalom számára, saját maguk számára olyan mesterműve­ket alkotnak az emberek, amelyek a késői utódoknak is hirdetni fog­ják: így építettük a szocializmust az ősi folyó partján. Talán akad egy zeneszerző is, aki megkompo­nálja az új „Vltavát" ... Vilcsek Géza CTK felvételei. Mestermü a Vltaván Százszor megénekelt, szimfónia dallamában megelevenített, legendákkal övezett folyó a Vltava. Számos népmese fűződik a partján emelkedő orlíki, zvíkovi várakhoz... A cseh nép nemzeti elnyomatása alóli fel­szabadulásért harcoló művészek műveik történetének helyszínét gyak­ran ugyancsak a Vltava partjaira helyezték... A cseh nép szereti fo­lyóját, amely életet adott, amely a nehéz időkben a nevéhez fűződő történelmi események kapcsán reményt öntött a szívekbe. E folyó part­ján épült a száztornyű főváros, „melynek dicsősége a csillagokig ér" — mint Libuše mondja jóslatában. Ezen a folyón íve! keresztül a kö­zépkor mesterműve, a Petr Parlér építette Károly Híd. Itt épültek és épülnek a mi korunk mesterművei: a slapyi gát Prága felett, a lipnói erőmű a Vltava medre alatt. Épül Orlík és a vízi lépcsőt alkotó többi villanyerőmű — összesen tizenkettő. Mesterművek ezek, amelyek az új erőt, a villany erejét ontják és fogják ontani a vezetékekbe, a nép gyá­raiba, melyek új életet adnak annak a népnek, amely szeretett folyó­ján megalkotta őket. A Kaplan-turbína Útja zetközi nőnapon üzembehelyezni az erőművet. Prága felöl a Vltava árja ellen haladunk. Elhagyjuk Vranét, Štécho- A pártszervezet az élen vicét, Slapyt és Kamýkot. Az út le­kanyarodik a völgybe, mely felett Könnyebben megértjük a nagy lámpafüzér ontja a fényt egy ha- munkalendületet, ha néhány tényt talmas építkezésre, hazánk legna- sorolunk fel a pártszervezet mun­gyobb vízi villanyerőművének épít- kájáról. Az alapszervezet azzal kezd­kezésére. Az orlíki gát tövében va- te működését, hogy szembeszállt a gyünk. tervezőkkel és kiverekedte, hogy a Balra egy vado­natúj lakótelep, jobbra maga a gát félig kéáz beton­tömbje. Egy ideig­lenes híd szeli át a még keskeny folyót. A hídfőn egy óriási, „élet­nagyságú" Kaplan­turbina. Ugyan­olyan, mint az, amelyet. Brüsszel­ben megcsodáltak, s amelynek az arányérmet ítélték oda, ugyanolyan, mint az, amelyet a brnói nemzetközi vásáron özönlöttek körül a látogatók ezrei: Csakhogy ez itt fából van és dísznek tették ide a dolgozók nagy művük jelképét. Ezt a modellt vit­ték a május else­jei menetben egy transzparenssel együtt, amelyen a gátépítés határ­idejének lerövidí­tését ígérték, Most itt áll a jelkép a munkába vezető id e fogják felszerelni a Brüsszelben aranyérmet út szélén, hogy nyert Kaplan-turbinát. figyelmeztessen: ezen az építkezésen a dolgozók szab- gátépítők számára a kulturházat egy ják meg a határidőket, ők dönte- évvel előbb építsék fel. Előrelátó do­nek arról, mikor kezdik meg ördön- log volt ez - Orlík ma nemcsak gős forgótáncukat a turbinák la- egyik legnagyobb építkezésünk, de pátkerekei . itt van a legkisebb munkaerőhullám­zás is. Ezt pedig jelentős mérték­Játék a határidőkkel ben az tett e lehetővé, hogy itt, aho­vá vonat sem jár, munka utan van Hogyan folyik hát a verseny, hol pihenni, szórakozni, hogy a dolgozók a határidőkkel - De térjünk vissza a felajánlások ­legalábbis látszólag - szinte ját- hoz. Ezek többnyire egy-egy munka­szanak. Hát bizony nem játék ez! hely kimagasló eredményei alapján Nézzük csak: A negyedik, utolsó születnek. Ha például a betonozok új turbina üzembehelyezésének eredeti módot találnak a betonozás meg­határidejét a kormány 1961. decem- gyorsítására, akkor az itteni párt­ber 31-re állapította meg. A villany- szervezet felhívja például az ácsok áramra azonban nagy szükség van, és az acélváz-szerelők szervezeteit, s így a határidőt - a dolgozók nagy hiánytalanul lássák el őket kellő kezdeményezésének nyomására — anyaggal, hogy új módszerüket kel­november 11-re tűzték ki. Ezentúl lóképpen kihasználhassák. A szere­már kizárólag az orlíki építőmunka- lők gondolkozni kezdenek, minden sok, technikusok akaratán múlik dolgozóval megismertetik a felhívást minden. Ők pedig vállalják: nem és megindul a lehetőségek kutatása, novemberben, hanem már július így született meg például az előre 15-én megindul az utolsó áramfej- szerelt váz gondolata. Ma már az lesztő. Amikor azonban félmillió köb- acélszerkezetet nem a gáton, hanem méter beton már a helyére került, egy műhelyben előre összehegesztik, a dolgozók is többet mernek* május daruval a gátra szállítják s ezzel sok elsején készül el a gát - mondják időt takarítanak meg. Az ilyen új a munkások. Akkor érkeztünk a gát- módszer azután kihatással van a ra, amikor a munkahelyeken arról többi munkahelyre is. Ha gyorsabb tárgyaltak, hogyan lehetne május a szerelés, az acél is gyorsabban helyett már március 8-án, a nem- fogy. Így hát azok, akik kiszabják Az orlíki gát épülő betontömbje. Ki SZÖ 6 * 1960 * ÜJfiV

Next

/
Oldalképek
Tartalom