Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-23 / 22. szám, szombat

Országszerte lelkes visszhangot kelten ?. o szovjet ballisztikus rakéta sikeres felbocsátása H

1 Hazánk valamennyi részéből, a különféle munkahelyekről érkező hírek mind azt tanúsítják, hogy do Igozőink körében lelkes visszhangot keltett a szovjet tudomány újabb óriási sikere a kozmikus térség meghódításában. Až üzemekben, iskolákban, hi vatalokban csoportokba verődve tárgyalták a többlépcsős szovjet ballisztikus rakéta felbocsátásának hírét, amely további előrehaladást jelent a naprendszer bolygóinak tanulmányozásában. felbocsátásérő! Brnóban is « lelkesedés újabb haliémát váltotta ki a szovjet tudomány és technika sikerei felett. Vladimír Meduna mérnök, a brnôi Műegyetem rektora rámutatott, hogy ez a tett feljogosít bennünket annak állítására, hogy már kozmikus korszakban élünk. Ha tekintetbe vesszük * ballisztikus rakéta sebességét é« pontos becsapódásit, szükségszerűen arra a következtetésre jutunk, hogy a Szovjetunió a messzehprdó rakéták fejlesztésében annyira előrehaladt, hogy a legközelebbi időben világűrrepülést valósíthat meg a naprendszer bolygóira is. EGY CSEHSZLOVÁK SZAKÉRTŐ VÉLEMÉNYE Dr. Jirl Mrázek. n műszaki tudományok kandidátusa, a Csehszlovák Tudományos Akadémia űrhajózási bizottságának tagja a szovjet ballisztikus rakéta felbocsátásával kapcsolatban többek között kijelentette: „A Szovjetunió újabb, különösön erős rakétájának sikeres felbocsátása uj szakaszt nyit az űrhajózásban. Előhírnöke annak, hogy a közeljövőben újabb súlyos szputnyikok és űrrakéták felbocsátásának leszünk tanúi, amelyek nagy mennyiségű további műszerrel lesznek felszerelve és olyan pontosan mozognak majd kitűzött pályájukon, hogy képesek (esznek a naprendszer legközelebbi bolygói környezetének felkutatására." TUDTUK, HOGY A KtSÉFLEl SIKERÜLNI FOG Csütörtökön, január 2I-én este a kunčicei Klement Gottwaid Újkohó nagycsarnokában a diszpécser felolvasta a munkásoknak a szovjet ballisztikus rakéta felbocsátásának rádióban közölt hírét Néhány pillanaton belül az egész üzemben elterjedt ez az örömteli hír és általános csodálatot keltett főleg a rakéta becsapódásának pontossága. Az olvasztárok kifejezték azt a reményüket, hogy minél több ilyen sikeres kísérletre kerül sor, mert a szovjet tudomány eredményei őket is még lelkesebb munkára ösztönzik. ŐSZINTÉN ÖRÜLÜNK AZ ÚJABB SZOVJET SIKERNEK A szovjet ballisztikus rakéta felbocsátásának hire nagy figyelmet keltett a Szlovákiai Magnezit-üzemek — a Kassa melletti ťahanovcei Vörös Csillag-üzem dolgozóinak körében is. „Őszintén örülünk a szovjet tudomány • és technika újabb sikerének — jelentette ki Sztaniszlav Turčani, a pörkö!őkemencék mellett dolgazó második műszak vezetője — Valamennyien örülünk, mert ez e mi sikerünk is, hisz leghűbb szovjet barataink újabb békés győzelméről van szó." MÁR KOZMIKUS KORSZAKBAN ÉLÜNK A Szovjetunió Távirati Irodájának jelentése a többlépcsős ballisztikus rakéta •ai * A Csehszlovák Tudományos Akadémia üdvözlő távirata A. N. Neszmejanovhoz (ČTK) A Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöksége a többlépcsős szovjet ballisztikus rakéta sikeres felbocsátása alkalmából A. N. Neszmejanovnafc, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökének a következő üdvözlő táviratot küldte: „A Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöksége valamennyi csehszlovák tudományos dolgozó nevében is forró jókivánatait küldi » szovjet tudomány újabb diadala, a többlépcsős ballisztikus rakétának a Csendes-óceán térségébe való sikeres felbocsátása alkalmából. Csodálattal fogadtuk e hírt, valamint a bárauiatraméltö pontos becsapódásról szóló adatokat. A szovjet rakéta eme újabb kiváló sikere a világűr meghódításában és a naprendszer bolygóinak tanulmányozásában magávairagadó békés cselekedet, mely nagv erősítést jelent a szocializmus es a béke egész táborának. Kérjük, tolmácsolja forró jóklvánatainkat a szovjet tudósoknak és technikusoknak." A nemzetgyűlés bizottságai folytatják költségvetési vitájukat (ČTK)'"'— A nenixetgyűlés költségvetési és gazdasági bizottsága csütörtökön, január 21-én az 1960. évi állami költségvetésre vonatkozó kormányjavaslat megvitatásával folytatta munkáját. A bizottság ülése az Energetikaügyi és Vízgazdálkodási Minisztérium,- valamint a Központi Földkutatási Hivatal költségvetési fejezetét tűzte ki napirendre. A vitában részt vett Ladislav íieháček, az energetikaügy] és vízgazdálkodási miniszter helyettese éš Jan Suchopa mérnök, a Központi Földkutatási Hivatal elnöke. Az Energetikaügyi és Vízgazdálkodás: Minisztérium költségvetési fejezetéről Bedrich Styndl képviselő számolt be Hangsúlyozta, hogy a villamosenergia fogyasztása hazánk egy lakosára számítva I 1937-től több mint 500 százalékkal növekedett és ezért teljesen reális és teljesíthető az a feladat, mely szerint a vlllamosenergia egy lakosra számított termelésében elérhetjük, sőt túlszárnyalhatjuk a gazdaságilag legfejlettebb tőkés országokat. Az előadó említést tett arról is, hogy vízgazdálkodásunk terén különösen ti épülőfélben levő vízierőművek idejében való befejezése és az a fontos, hogy a jövőben gondoskodjunk folyóvizeinknek s nagyipari üzemek szennyvizeitől való mentesítésétől. A vitában felszólaló képviselők hangsúlyozták, szükségesnek tartják, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljünk e kerdésnék és a jövőben tervszerűen foglalkozzunk víztisztító állomások építésével. A képviselők örömmel vették tudomásul a vízgazdálkodási művek építésére vonatkozó intézkedéseket, mivel ezek a művek fokozottabb mértékben teszik majd lehetővé viztar'alékaink növelését. Josef Hoíička képviselő, a Központi Földkutatási Hivatal költségvetési fejezetének előadója a hazánk ásványi kincseinek feltárásával kapcsolatos kutatómunJ. Dolanský elvtárs tájékoztatta az újságírókat új bérpolitikánkról Prágában január 2I-én sajtóértekezletet tartottak a munkásbérrendszernek ipari és építészeti vállalatainkban folyamatban levő átépítéséről. Az újságírókat az említett akció lefolyásáról és problémáiról dr. Jaromír Dolanský, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes, Václav Pašek, a KSZT titkára és további felelős dolgozók tájékoztatták. OJ SZÖ 2 * 1960, január 25. káról beszélt, értékelve a Központi Földkutatási Hivatal tevékenységét, mely a hatáskörébe tartozó gazdasági egységekkel . együttműködve sikeresen birkózott mag múlt évi feladataival. A költségvetési és gazdasági bizottság mind a két megvitatott költségvetési fejezetet jóváhagyta. .4 nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottsága január 21-én a Csehszlovák Mezögazdaságtudonjányi Akadémia költségvetésének javaslatával foglalkozott. Jaroslav Simon akadémikus, előadó képviselő s a vitában felszólaló képviselők is leszögezték, hogy a Csehszlovák Mezögazdaságtudományi Akadémiának jelenleg kísérleti intézetei, kutatóállomásai és egyéb munkahelyei segítségével olyan tudományos kutatómunkál kell végeznie a mezőgazdasági termelés és az erdőgazdálkodás szakaszán, hogy kedvező feltételeket teremtsen mezőgazdaságunk egyre nagyobb ter-melési feladatainak teljesítéséhez. A nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottsága azután jóváhagyta a Csehszlovák Mezőgazdaság tudomány i Akadémia megvitatott költségvetési fejezetét. Emlékest Prágában V. I. Lenin halálának 36. évfordulója alkalmából (ČTK) - A prágai V. I. Lenin Múzeum a Prága III. körzeti népművelési otthonnal együttműködve V. I. Lenin halálának 36. évfordulója napján, csütörtökön, január 21-én emlékestet rendezett. Barbora Kokešová, a V. 1. Lenin Múzeum lektora megnyitó beszédében rámutatott a lenini gondolatok halhatatlanságára. Kokešová elvtársnő hangsúlyozta, a hazánk fejlődésében a dicső szovjet hadsereg által történt felszabadításunk óta eltelt 15 év alatt Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével elért nagyszerű sikereinket annak köszönhetjük, hogy népünk mindig hűséges kitartással haladt a nagy Lenin által kitűzött helyes úton. •ü Zdenék Schwarj mérnök, Bedrich Smetana legidősebb unokája, a hírneves zeneszerző utolsó éveinek tanúja, hétfőn, január 18-án 85 éves korában elhunyt. | AMRRRBA FBI® BA D ÍTÓ 5Z0 VJ BT KATONA K JÁRTAK J •-•.^UrW ^f^flf^'' Ro zsnyoról szól az emiekezes lék /. Tizenöt évvel ezelőtt a felszabadulást megelőző napókban Rozsnyó is olyan volt, mint egy bénult óriás. Az üzemekben két hónapja szünetelt a termelés. Kihűltek az ércpörkölő kemencék, a bányát elöntötte a víz. A város elnéptelenedett. Elhagyatottság, dermedt várakozás honolt mindenütt ... A munka ritmusának megszűnését követő csendet ágyúdörgés, gépfegyverropogás, aknarobbanás zavarta. Rozsnyó határában hat hétig állt a front... Nehéz, várakozással teli napok voltak ezek. A város dolgozói várták a felszabadulást és ellenálltak a fasisztáknak. A fasiszták haláltusájukban sem nyugodhattak, felrobbantották a hidakat és a síneket, felszagatták a vasúti talpfákat. Mikor már a városban és környékén mindent elpusztították, az üzemek tönkretevésére: a mosó, pörkölő és a bánya felrobbantására készültek. A rozsnyói dolgozók azonban lefogták a rombolók kezét. Rejtekhelyekre kerültek a gépszíjak, eltűnt a robbanóanyag. Ismeretlen emberek álltak őrt, hogy megvédjék az üzemet. A rombolni és gyilkolni készülők maguk váltak rommá, élettelenné... Az emberek százainak munkát, kenyeret jelentő bánya „megsebesült", de életban marhát, Megmentették dolgozói, akik tudták, hogy a sajátjukat védik. A menekülő fasiszták tehetetlen dühükben emberáldozatokat követeltek. Utolsó akcióként a dolgozókat készültek elhurcolni. Tervük itt is kudarcba fulladt. A bányászok e g n része partizánnak ment, mások „ismeretlen" helyre költöztek. Az a néhány ember, akit sikerült összeszedniük, elhurcolás közben szök.'tt meg hogy visszatérjen szeretteihez, s o felszabadulás után hozzáfogjon ti békés alkotó munkához, az újjáépítéshez. Január 23-án zimankós, lőporszagú reggelre ébredtek a rozsnyóiak. A szívekből mégis melegség, a környezetből a béke üdítő lehellete áradt. Rozsnyó felszabadult! Az eddig néma ajkakról megnyugvást jelző sóhaj szakadozott: Végre ... végre ... A felszabadulást követő napokban megalakult városparancsnokságban olyan rozsnyói harcosokat találunk, mint Eábry Ferenc, Molnár Béla, Ambrúzs László, Eábry István, Kovács László és mások. Ambrúzs László az elmenekült „polgármester" helyére került, hogy elődjénél jobban intézze a város ügyeit. Fábry. Ferenc párttitkár, Molnár' Béla pedig a rendfenntartást végzők parancsnoka lettRozsnyó legjobb kommunistái ott voltak az indulásnál, hogy erejük minden latbavetésével segítsék a rend, a normális élet mielőbbi helyreállítását. Szinte felmérhetetlen munka és felelősség hárult mindanynyiukra. Gondoskodniok kellett a lakosság élelmezéséről, .#» város vérkeringésének megindításáról. S a rozsnyói kommunisták: Molnár, Ambrúzs. Kovács, Fábry és a többiek helytálltak! Ma is köszönet és megbecsülés jár' érte! Nem kellett keresni a bányászokat sem. Elindultak ók is, hogy a nagy honfoglalást, a város és az üzem birtokba vételét elvégezzék ... Előkerültek a szerszámok, a gépszíjak, a fasiszták romboló dühe elől elrejtett minden gépalkatrész. A helyreállítást munkák után a bányában is megindult a termelés, hogy a szabad emberek minél több ércet adjanak a szabad hazának. Másfél évtized telt el az új élet születésétől. A másfél, sikerekben gazdag évtized után nézzük, mi történt Rozsnyón, a felszabadulás óta ... * - - 'W-'í'^P^r * •ttiiliÄližÄ A felsjstbsdulásr követő napokban alakult Rozsnyó város parancsnoksága. A képen a felszabadító szovjet katonák körében Ambrúzs Zoltán, Fábry István, Molnár Béla és mások. Tizenöt év nem sok, különösen egy város fejlődésében. Rozsnyónak az elmúlt tizenöt év mégis sókat, nagyon sokat jelentett.' Csinálhatnánk hivatalos statisztikát, hogy mennyivel többet nyújtott a városnak az utóbbi néhány év, mint azelőtt egy évszázad. Nélkülözzük azonban a. számszerű kimutatást. Beszéljünk inkább a szívdiktálta érzéssel arról, amit rozsnyói, sétánk során a szem látott s ami magában is azt bizonyítja: soha nem látott tempóban fejlődik a város. A változás, a fejlődés akkor figyelhető meg legjobban, ha valakit, vagy valamit hosszú idő után látunk viszont. Én most Rozsnyó szembeötlő fejlődéséről írok, pedig aligha mondhatnám, hogy a várost ritkán látom, Ha nem is élek benne, ha házait, utcáit nem is látom naponta, két-három havonként felkeresem. Nem hosszú idő, Rozsnyón mégis mindig a változás, a fejlődés jeleit látni. Ahol nemrégen még csak rozoga épület rontotta a városképet, ott ma mintegy három és félmillió korona költséggel épült., modern fürdő,, vegiftisztító és gözmosoda áll. Itt nemrégen hepe-hupás terméskövekből kirakott utakon botladoztunk, ma aszfaltozott út és járda néhány hónapja még csak az alapot ásták, ma megnyerő külsejü családi házak hosszú sorával találkozunk. Mehetünk keresztül-kasul a városon. Mindenütt felfedezünk valamit, ami új, ami a rohamos fejlődésről tanúskodik, ami a felszabadulás óta épült. Nézzünk el az egykori Vargadombra. amelyet ma méltón nevezhetünk Ű j -Rozsnyónak. Nemrégen itt még eke forgatta a földet, ma modern városnegyedet találunk. Többemeletes házak, széles aszfaltozott sugárutak, a házak előtt parkírozott területek. A hatalmas többemeletes bányásziskolán, az ország egyik legnagyobb tornatermén, számos garázson és üzlethelyiségen kívül 275 lakásegység épült itt. S mindez egyetlen helyen, rövid pár év alatt! Az új városnegyedtől nem messze megint két nagyobb épület. Az egyik az igazán szép és mod,ern posta, a másik a mozi. Mindkettő a felszabadulás, után épült. Végig sétálunk a múltban kacskaringós, helyenként nagyon szűk Berzétei utcán. Ez is a fejlődésről beszél. Kiszélesítették, görbéit „kikovácsolták". Az egykor csúnya, a forgalmat nehezen lebonyolító utcából az emberi alkotó munka rövid idő alatt szépen rendbehozott széles sugárutat teremtett. Nem hagyhatjuk szó nélkül, amit Rozsnyón az egykori Varga-dombon nagy bányásziskola épült, ahol a mintegy 273 lakás-; gységen kívül az ifjú bányászok százai tanulnak. utunk mindkét oldalán a szintén nemrégen épült új vasútállomásig látunk ... A Főtérről jövet elhagyva az új mozi és postaépületet, baloldalt az ez idén elkészült új autóbuszmegálló és a néhány éve létesített múzeum, amely építészeti stílusánál fogva Rozsnyó egyik műremeke. Lejjebb szintén a felszabadulás óta épült kisebb-nagyobb épületek az utca mindkét oldalán. Csak a nagyobbakról szólva: tejfeldolgozó üzem, javítóműhely, autóbuszgarázs, gépállomás, modern sütöde. Itt húzódik a Rozsnyó — Tornai vasútvonal, amit régen évtizedekig terveztek, ami viszont csak a felszabadulás után valósult meg. Mehetünk a szélrózsa minden irányába. Ezt látjuk: épületek a Csetnek felé vezető úton (uszoda, modernizált vágóhíd), új épületek a Betlér és Csúcsom felé vezető úton (művelődési otthon, családi házak), új épületek a Kassai úton (benzinkút, mezőgazdasági épületek, szebbnélszebb családi házak)! Mindenütt az építőmunka jelei láthatók. Itt az utat, ott a vízvezetékhálózatot is megjavították - a város egész területén mintegy 3500 méteren... S a felszabadulás óta Rozsnyón még korszerű óvoda, kultúra és pihenés parkja, két halastó, a sportolók kedvét szolgáló lövölde tér, szélesvásznú mozival rendelkező hat helyiségből álló üzemi klub,? aggok háza és más középület létesült. Az elmúlt néhány év alatt több mint négyezer négyzetméter területet parkosítottak és több száz méter kerítést építettek. A parkok és utak mentén kétszá -új ülőpadot helyeztek el és tizenkétezer facsemetét ültettek. Nemrégen hozták rendbe jelentős költséggel a városházát és a Főteret. Jelenleg a városon át folyó Drázuspatakot szabályozzák, bővítik a vízvezeték hálózatot, egy kétemeletes szállodát és több kisebb házat építenek. ... Csak r öv öid sétát tettünk, amerre a felszabadítok jártak. S e rövid séta során látottak is mindennél jobban, meggyőzőben bizonyítják, mit jelentett Rozsnyónak a felszabadulás, a tizenöt év előtti január huszonharmadika ... Pedig nem mondtunk el mindent. Sokat beszélhetnénk az emberek, a rozsnyói bányászok megváltozott életéről, a magas életszínvonalról, a biztos megélhetésről, ami szintén a felszabadulásnak köszönhető. III. Rozsnyó múltjáról és jelenéről beszélve szólni kell arról is, mi épül a városban a közeljövőben, a harmadik ötéves terv során. A következő ötéves tervben háromszázötven férőhelyes kórház, huszonhárom tantermes iskola, a volt Varga-dombon óvoda, háromezer nézőt befogadó szabadtéri színpad, utak, vízvezeték és csatornahálózat, az egyéni és szövetkezeti építkezéseken kívül 177 lakásegység és különféle, a város rendezését és bővítését szolgáló építkezés vár elvégzésre. Az ősi bányaváros, az egykori elmaradt vidék, a jövőben az elmúlt évtizedhez vizonyítva is gyorsabban fog épülni, szépülni. S ma, mikor a tizenöt év alatt megtett utat mérlegelve a sokat ígérő jövő körvonalait is látjuk, kétszeres hálával és megbecsüléssel gondolunk a felszabadítókra, a győzelem hőseire, akiknek emléke Rozsnyó történetébe is örökre bevésődött. Hálával gondolunk azokra a hősökre is, akik ma nem ünnepelhetnek, akik életüket adták a szabadságért. BALÄZS BELA