Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-01 / 332. szám, kedd

Az SZKP KB felhívása a villanyáram racionális felhasználására 1960-BAN A SZOVJETUNIÓ IPARÁBAN A MUNKAFOLYAMATOK VILLAMOSÍTÁSA 8%-KAL NÖVEKSZIK Moszkva (ČTK) A Szovjetunió a villanyáram fejlesztésében NagyBritanniát, a Német Szövetségi Köztársaságot és Franciaországot is túlszárnyalva Európában az első, a világon pedig a második helyet foglalta el. A következő hét évben az évi villanyáram-fejlesztés 520 milliárd kW-órára emelkedik. Csupán az iparban 8 százalékkal nagyobb lesz a munkafolyamatok villamosítása a jövö évben. A szovjet népgazdaságban a villanyáram-fogyasztás rohamosan nő. A villanyáram hozzájárul a lakosság életszínvonalának gyors emeléséhez. A következő hét év alatt jelentős mértékben emelkedik a villamos és rádiótechnikai készülékek gyártása. A filmező gépek száma 120 ezerre emelkedik, 100 új televíziós központot és állomást építenek. A hétéves terv során a lakosságnak az előző hét évhez viszonyítva 1.8-szer több rádióvevő készüléket, 4.6-szer több televízort, 5.8-szer több hűtőszekrényt és 9.1-szer több mosógépet adnak el. Ez azt jelenti, hogy a villanyáram-fogyasztás a .háztartásokban is sok milliárd kilowattórával emelkedik. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, tekintettel a hétéves terv nagy feladataira, amelyek teljesítése hatalmas menynyiségű villanyáramot igényel, a nép életszínvonalának mielőbbi gyors emelése érdekében a Szovjetunió szervezeteihez és dolgozóihoz intézett levelet közölt, amelyben a villanyáram racionális felhasználására szólít fel. A levél hangsúlyozza, hogy nem a villanyáram észszerű fogyasztásának csökkentéséről, hanem a nem produktív fogyasztás kiküszöböléséről van szó. Csupán az iparban és a közlekedésben mintegy 11 milliárd kilowattórát tesz ki évente a nem produktív fogyasztás. Ez anynyit jelent, hogy az elpocsékolt villanyáram mennyisége túlhaladja olyan hatalmas vízierőmű termelését, amilyen a Volgán épített V. I. Lenin Üzem. A levél rámutat a villanyáram nem racionális kihasználásának példáira egyes, üzemekben. Az SZKP KB levele javasolja, hogy a termelésbe a lehető leggyorsabban vezessék be a korszerű technológiai folyamatokat, a produktív takarékossági gépeket és berendezéseket, a villamos és rádió technikai készülékeket a háztartások számára, az új, tökéleteseb szigetelő, magnetikus és más anyagokat. Emellett javasolja, alakítsanak nyilvános bizottságokat, amelyek a párt és gazdasági szervezetekkel együtt rendszeresen kUzdenének a villanyerő racionális felhasználásáért. Albánia megünnepelte felszabadításának 15. évfordulóját Tirana (ČTK) Albánia fővárosának titcáit a felszabadítás 15. évfordulója ünnepségeinek résztvevői novemCsehszlovákia ajándéka Albánia népének Tirana (ČTK) Tiranában november 29-én nyitották meg az első szélesvásznú albán mozgóképszínházat. A legkorszerűbb felszerelésű mozi építésében nagymértékben vettek részt Csehszlovákia mozitechnikai dolgozói. Nemcsak a terveket dolgozták ki, hanem a Csehszlovákiában készült berendezést is felszerelték és ezenkívül kiképezték az albán filmtársaság technikai dolgozóit is. A csehszlovák dolgozók ajándékát František Malik, a Csehszlovák Köztársasáq tiranai nagykövete adta át az albán elvtársaknak. ber 29-én már a korareggeli órákban betöltötték. Pontosan 10 órakor léptek a díszemelvényre az Albán Munkapárt, a köztársasági kormány, a népi gyűlés képviselői, a Szovjetunió küldöttsége Spiridonovval, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagjával az élen. Enver Hodzsát és a többi államférfit a nép lelkesen üdvözölte. A?államhimnusz elhangzása után megkezdődött az ünnepi felvonulás. A katonai csapatok után Tirana és a környék lakossága vonult fel. A menetben vitt zászlók és állami jelvények, valamint az államférfiak arcképei között a szovjet és kínai zászlók mellett csehszlovák lobogókat, a testvéri Csehszlovákia képviselőinek arcképeit és a csehszlovák-albán barátságot éltető jelszavakat tartalmazó transzparenseket vittek. A sarkkutatók elérték a déli mágneses pólust Moszkva (ČTK) - Vasárnap, november 29-én a reggeli órákban az Antarktiszon át vezető 500 km.hoszszú útjukon a sarkkutatók elérték a keleti állomást, amely a déli mágneses sark térségében fekszik. A sarkkutatóknak három gépkocsi, két lánctalpas traktor és nyolc szán áll rendelkezésükre. Rövid pihenő után a sarkkutatók ismét útra kelnek déli irányban a Déli-sark felé. Otjukon megkezdik a központi terület komplex kutatását, ahol még ember sohasem járt. A sarkkutatók eddigi útja 23 napig tartott. Nehéz feltételek között 3400 méter magasságban haladtak minusz 40 fok Celsius fagyban és jelentős oxigén-hiány mellett. Fasisztaellenes tüntetés Brüsszelben Brüsszel (ČTK) A hazafias szervezetek Brüsszelben vasárnap, november 29-én nagy fasisztaellenes tüntetést rendeztek, tiltakozásul az árulók és a hitlerista megszállókolaboránsok által kért amnesztia ellen. Mintegy 40 000 volt politikai fogoly, az ellenállási mozgalom részvevői és a második világháború volt harcosai, a háborús özvegyek és árvák, a hadikárosultak a hazafias szervezetek bizottságának felhívására Brüsszel utcáin át a főtérre vonultak és „A fasizmus nem győzhet", „Nem szabad kegyelmet adni" jelszavakat hangoztattak. A tüntetésen részt vettek a kommunista párt és a szocialista párt képviselői is. USA-ellenes tüntetések Panamában Panama (ČTK) — Panamában november 28-án mintegy ötezer polgár tüntetett az 1903. évi szerződés ellen, amellyel a Panama-csatorna övezetében felségjogokat biztosítottak az Amerikai Egyesült Államoknak. Egy 300 főnyi csoport megkísérelte, hogy a csatorna övezetébe hatoljon és ott kitűzze a panamai lobogót. A csoportot a panamai rendőrség és az amerikai katonaság feltartóztatta. A tüntetők ellen könyvfakasztó gázt és vízi-fecskendőt alkalmaztak. Az AFP hírügynökség jelentése szerint 6 tüntető megsérült. A PHULOJI VÉRFÜRDŐ közeledő első évfordulójának alkalmából a phuloji gaztett kivizsgálásáért harcoló bizottság levelet intézet a vietnami nemzetközi felügyelő ellenőrző bízottsághoz, amelyben követeli több mint ezer vietnami politikai fogoly meggyilkolása körülményeinek kivizsgálását, (ČTK) A moszkvai Pravda kommentárja Adenauer dűreni beszédéhez Moszkva (ČTK) - A moszkvai Pravda hétfői számában „A kancellár régi lován nyargal" címmel bonni tudósítójának V. Mihajlovnak kommentárját közli, melyben a kancellárnak a Kereszténydemokrata Unió dűreni tartományi kongresszusán elhangzott beszédével foglalkozik. A cikkben többek között ezt írja: Nemrégen, amikor Adenauer kancellár válaszában biztosította Hruscsovot arról, hogy a nyugatnémetszovjet viszony megjavítására törekszik, sok nyugatnémet újságíró csodálkozva tette fel a kérdést kommentárjaiban: „Ez volna valóban a régi Adenauer?" Ma, amikor Adenauer beszédének tartalma ismertté vált, többé már senki sem vonja kétségbe, hogy a „régi kancellár" áll előtte. „A jóakaratról" hangoztatott nyilatkozataira úgy tekintenek, mint kikényszerített engedményre, melyről a hivatalos Bonn ma igyekszik megfeledkezni. A bonni kancellár dűreni beszédét valóban nyílt és őszinte fellépésként fogadták Nyugat-Németországban. Adenauer nemcsak a csúcsértekezlet összehívásával kapcsolatos huzavonáért küzdött, hanem a Szovjetunió „érdekének" igyekezett feltüntetni az értekezlet későbbi összehívását. Adenauer minden kétséget eloszlatott, hogy a csúcsértekezlettel kapcsolatban „a Nyugat jobb felkészülése" alatt azt a régi esztelenséget akarja újra hangoztatni, hogy „lehetetlen a megegyezés a szovjetekkel". „A szovjet kommunizmus különösen veszélyes" ijesztget Adenauer i— „egyetlen ország sem folytatott anynyi háborút századunkban és hódított meg annyi országot, mint a Szovjetunió." Ez a „szovjet agresszióról" híresztelt együgyű hazugság, melyet Göbbels propagandájának fegyvertárából vett át, kapóra jött a bonni kancellárnak, hogy „felszabadító küldetésként fesse le az NDK-val szemben szőtt hódító terveit. „Egyesülés helyett most más kifejezést kellhasználnunk: 17 millió német szabadságának visszaadását" — jelentette ki Adenauer. Adenauer olyan köntöst ölt magára, mely a hidegháború éveiben alaposan megtépázódott és amely alól kilóg a lóláb: a német imperializmus ama vágya, hogy nemcsak Nyugat-Németország, hanem a Német Demokratikus Köztársaság lakosságát is be akarja fogni hadi gépezetébe, A felszabadítás jelszava ugyanazt a célt szolgálja számára, mint a kesztyű annak, aki nem akarja áldozatán hagyni ujjlenyomatát. Heinemann, a nyugatnémet szövetségi gyűlés képviselője darmstadti beszédében kijelentette, hogy Adenauer nyilván még hisz az erőpolitikában és szándéka folytatni a hidegháborút és a fegyverkezést. Ez őrült politika, melyre a nyugatnémet lakosság egyszer már keservesen ráfizetett. Bonni politikai körökben nem titok, hogy Adenauer kancellár újra megindítja a régi szovjet-ellenes rágalomhadjáratot, mivel „közvetlen nyomást akar gyakorolni az Egyesült Államok kormányköreire, alá akarja ásni a Szovjetunióval való megegyezésre irányuló törekvését és támogatni akarja azokat, akik a nemzetközi feszültség enyhülése ellen tevékenykednek." Ha jobban megfigyeljük hogyan írnak az utóbbi időben a Bonnhoz közel álló amerikai lapok, azt, hihetjük, hogy Acheson csoportja határozza meg az USA politikáját. Különös buzgalommal fogadták el Achesonnak a német békeszerződés és a nyugat-berlini egyezmény csúcsértekezleteken való napirendre tűzése ellen felhozott érveit. A Westfällische Rundschau a következőket írja: „Ma már világos, hogy a szövetségi kormány taktikájával időt akar nyerni. Felmerül az a gyanú, e taktika arra a reményre épült, hogy a közelgő amerikai elnökválasztások miatt végül is elódázódik a Kelet és Nyugat közötti tárgyalás. A nyíltabb nyugatnémet kommentátorok megjegyzik, hogy Adenauer kancellár messzemenő terveket fűz az amerikai elnökválasztásokhoz. Bonn időnyerés reményében fékezi a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamatát, hogy befejezze tervét: militarista állammá fejleszti az NSZK-t. Egy év múlva be kell fejeződnie a Bundeswehr legkorszerűbb felfegyverzésének. Bonn addig „rendkívüli törvényhozással" meg akarja fékezni a még fennálló demokratikus intézményeket és el akarja nyomni a lakosság részéről a további militarizálás ellen tanúsított ellenállást. A német imperializmus ismét vasököllel akarja megoldani a viszályokat. Bonn nyilván semmit sem tanult a szomorú tapasztalatokból, s ma újra hidegháborút akar szítani. Három tábornok a hidegháborúról New York (ČTK) — Az amerikai televízió november 29-én közvetítette három tábornok beszélgetését. Montgomery angol tábornok pozitívan értékelte N. Sz. Hruscsov amerikai látoga tásának eredményét, Macmillan angol miM ÍZ" i ne hallott volna Panamáról, a legkisebb közép-amerikai iköztársaságról, a közepén végig vonuló híres csatornáról, amely a Föld két legnagyobb óceánját köti össze. Nos, e hó folyamán a panamai „nemzetközi", tulajdonképpen amerikai csatornaövezet mentén ismételten véres zavargások törtek ki. A hazai tüntetők hátán csak úgy csattogott az amerikai, ún. „csatorna védelmi rendőrök" gumibotja. Á Kuba és az Egyesült Államok közötti viszony kiéleződése után most ebben a latin-amerikai országban is véresen robbant ki az amerikai fennhatósággal szembfeni ellenállás, jóllehet valamennyi közép-amerikai ország közül éppen itt a legnagyobb az amerikaiak katonai befolyása. Mi sem jellemzi e tényt jobban, mint az, hogy a panamai csatornaövezetet amerikai tábornok kormányozza. Egy másik érdekessége Panamának, hogy két fővárosa van. Az amerikai mesterkedések és a monopóliumok doilárai ugyanis az országot erőszakosan kft részre szakították: a Panamai Köztársaságra és az ún. Panama-csatorna övezetre. Maga a Panama-csatorna több mint 81 km hosszú, átlagosan 13 méter mély, szélessége 90 és 800 méter között váltakozik. Reggeltől estig mintegy 35 hajó haladhat át a csatornán. Mielőtt a Panama-csatornát kiépítették volna, a gőzhajóknak kb. 40 napos kerülőt kellett tenniök DélAmerika legdélibb pontja, a Cape Horn körül, hogy az Egyesült Államok keleti partvidékéről a nyugatira kerülhessenek. Ez a körülmény a nem egész 1500 négyzetkilométer területű csatornaövezetet a kettős amerikai kontinens egyik legfontosabb stratégiai és gazdasági pontjává teszi. Ä Panama-csatorna építésének "gondolata már a múlt század kezdetén felmerült, de csak e század KET OCEÁN KOZOTT második felében a kialakuló imperializmus ébredt teljes tudatára, milyen óriási katonai és gazdasági jelentősége van a két óceánt összekötő csatorna megépítésének. Ezért Panama földje szívós imperialista vetélkedés színterévé vált. Az Egyesült Államok kormánya minden eszközzel arra szorította Columbiát, hogy neki adja a tervezett csatorna tulajdonjogát. A brit birodalom azonban abban az időben még olyan erős volt, hogy az Egyesült Államok kénytelen volt egyezményt kötni vele a csatorna szabad és biztonságos hajózásáról valamennyi ország hajói számára. A két fő imperialista hatalom közötti vetélkedés azonban nem szűnt meg és ezáltal a Panama csatorna építése egyre jobban elhúzódott. E viszályt használta fel Lesseps francia mérnök, a Szuezi-csatorna megépítője. 1869-ben elhatározta, hogy a panamai földnyelven keresztül csatornát épít. E tervet melegen támogatta a francia burzsoázia, hogy így magának szerezze meg a csatorna használatából eredő nyereséget. Megalakult a Nemzetközi Csatornaépítő Társaság, amely hamarosan különféle nemzetközi spekulánsok kezébe került. Áz Egyesült Államok elutasította Lesseps kérelmét, hogy részt veqyen az építkezésben. E helyett arra kényszerítette a franciákat, hogy a panamai vasútvonalat értékét háromszorosan meghaladó áron vásárolja meg tőle. Ä csatornaépítő társaság az amerikaiak aknamunkája és tulajdonosainak nyereséghajszája következtében 1889-ben csődbe ment. Óriási botrány robbant ki, amely teljes meztelenségében feltárta a tőkés társadalom korhadtságát. Kipattant, hogy a társaság három francia minisztert, több mint száz képviselőt, egy csomó polgári lapot megvesztegetett, hogy fedezzék csalásait, így ment át a köztudatba a panama 6zó, mint a korrupt csalások elnevezése. 1898-ban az Egyesült Államok, felhasználva a spanyol-amerikai háború következtében beállott változásokat a hatalmi viszonyokban, olyan szerződést kötött Nagy-Britanniával, amelynek alapján „jogot" nyert a csatorna megépítésére és kizárólagos használatára. Most még csak az volt hátra, hogy megegyezzék Columbia kormányával, amely a hazafias érzelmű tömegek nyomására elutasította az Egyesült Államok uzsoraajánlatát. Áz amerikai imperialisták erre bevált módszerükkel kormányellenes lázadást robbantottak ki a tervezett csatorna területén. Amerikai szuronyok, pontosabban hadihajók árnyékában a lázadók kikiáltották Panama „önállóságát". Guerrerának, a panamai amerikai vasútvonal volt igazgatójának vezetésével megalakult új kormány az Egyesült Államoknak azonnal átengedett egy 16 km széles övezetet a csatorna építésére, amely még az első világháború kitörése előtt elkészült. Teodor Roosewelt, az Egyesült Államok akkori elnöke a megnyitáson leplezetlenül kijelentette, hogy „ezzel megkezdődött az USA törté-nelmének Imperialista korszaka". Jóllehet, a Panama-csatorna ma már világstratégiai szempontból nem oly nagy jelentőségű az Egyesült Államok számára mint az előző évtizedekben volt, gazdasági és kereskedelmi fontossága most is rendkívül nagy. Az USA szempontjából nagy politikai jelentőséggel is bír: az Egyesült Államok kiváltságos uralmi helyzetét jelképezi az egész amerikai szárazföldön. így azután érthető, hogy az amerikai politikai megfigyelők körében november első felében lejátszódott panamai incidensekkel kapcsolatban az a vélemény uralkodik, miszerint sokkal mélyrehatóbb és ezért sokkal veszélyesebb jelenségről van szó imint a latin-amerikai országokban szokásos, diktátorváltozásokat megelőző tüntetésről. A panamai körök mindenekelőtt Potter amerikai tábornoknak, a csatorna-övezet kormányzójának azonnali távozását követelik mint az érdemleges tárgyalások megkezdéséinek fő feltételét. Ezenkívül véglegesen rendezni kívánja a panamai kormány az amerikai kormánnyal a •szuverenitás kérdését és az amerikai kereskedelmi kiváltságok ügyét a csatorna-övezetben, valamint az egységes bérek kérdését, vagyis azt, hogy a csatorna-övezetben ugyanazért a munkáért az amerikai és a •panamai munkás egyenlő bért kapjon. Végül rendezni kívánja a panamai kormány a csatorna-övezetért járó bér összegét, amely «z 1955. évi szerződés szerint nem egész évi 2 imillió dollár. A kubai események folytán a Karibi-tenger térségében megváltozott hatalmi viszonyok jele, hogy az Egyesült Államok kormánya nem zárkózik el mereven a jogos panamai követelés elől márcsak azért sem, mert a venezuelai és kubai eseményeket követő láncreakciótól fél a számára annyira fontos közép-amerikai államokban. Hogy ez a félelem nem alaptalan, bebizonyosodott az ENSZ-ben a Biztonsági Tanács rendkívüli tagjának presztízskérdéssé fajult megválasztása alkalmából, amikor az ENSZ történelmében először egyes közép- és dél-amerikai államok az Egyesült Államokkal szemben foglaltak állást és ellene szavaztak. P. J. niszterelnők moszkvai útját és Eisenhower küszöbönálló szovjetunióbeli látogatását, amelyek a csúcsértekezletet készítik elő. M. Clark tábornok, aki a második világháború idején az ötödik amerikai hadsereg parancsnoka volt Olaszországban, kifejezte aggodalmát, hogy a Nyugat a csúcsértekezleten „életbevágóan fontos kérdésekben tehetne engedményeket". Az amerikai tábornok nézete szerint hiba volt, hogy N. Sz. Hruscsovot meghívták az USÁ-ba. Von Senger hitlerista tábornok nyíltan állást foglalt a hidegháború folytatása mellett. A SZAJNA-MEGYEI főtanács kommunista tagjainak javaslatára elhatározta, hogy Gérard Philip kiváló francia színész emlékére ösztöndíjat alapit. Ezzel a díjjal évente egy-egy fiatal színészt fognak jutalmazni. (ČTK) ALBÄNIA FELSZABADÍTÁSA 15. évfordulóján november 27-én Tiranában megnyitották ,.A néphatSlom 15 éve" kiállítást. A kiállítás megnyitásán részt vett Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára, Mehmet Sehu, a Minisztertanács elnöke, Hadzsi Lesi, a nemzetgyűlés elnöke és más képviselők. (ČTK) LENGYELORSZÁGBAN mintegy ezer kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A verseny főképpen a bányák, a vegyi üzemek, és a gépipari üzemek dolgozói között terjed. (ČTK) LODZSBAN VASÁRNAP november 29-én leleplezték kétszázezer lodzsi zsidó emlékmüvét, akiket a nácisták 1944-ben meggyilkoltak. (ČTK) BERLINBEN TALÁLKOZTAK mindkét német állam asszonyainak küldöttségei, amelyek nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy Németország mindkét részének asszonyai az atomháborútól való aggodalom nélkül akarnak élni és békében dolgozni. (ČTK) A BAGDADI EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK értekezletének résztvevői az Egyesült Nemzetek Szervezete titkárságához táviratot intéztek, amelyben egyöntetűen elitélik a francia kormánykörök azon szándékát, hogy atomfegyverkísérleteket végezzenek Észak-Afrikában. (ČTK) MOSZKVAI JELENTÉS szerint á szovjet irattárak egyikében okmányt találtak, amely szerint 1912. január 3-án Franciaországban szabadalmat adtak ki Gleb Kotelniknek az ejtőernyő feltalálójának. E szabadalom létezéséről eddig nem tudtak. (ČTK) A.4 .. ., ÜJ SZÖ § 5 1959. december -1.