Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-01 / 332. szám, kedd

Az SZKP KB felhívása a villanyáram racionális felhasználására 1960-BAN A SZOVJETUNIÓ IPARÁBAN A MUNKA­FOLYAMATOK VILLAMOSÍTÁSA 8%-KAL NÖVEKSZIK Moszkva (ČTK) A Szovjetunió a villanyáram fejlesztésében Nagy­Britanniát, a Német Szövetségi Köztársaságot és Franciaországot is túlszárnyalva Európában az első, a világon pedig a második helyet foglalta el. A következő hét évben az évi villanyáram-fejlesztés 520 milliárd kW-órára emelkedik. Csupán az iparban 8 százalékkal nagyobb lesz a munkafolyamatok villamosítása a jövö évben. A szovjet népgazdaságban a vil­lanyáram-fogyasztás rohamosan nő. A villanyáram hozzájárul a lakosság életszínvonalának gyors emeléséhez. A következő hét év alatt jelentős mértékben emelkedik a villamos és rádiótechnikai készülékek gyártása. A filmező gépek száma 120 ezerre emelkedik, 100 új televíziós köz­pontot és állomást építenek. A hét­éves terv során a lakosságnak az elő­ző hét évhez viszonyítva 1.8-szer több rádióvevő készüléket, 4.6-szer több televízort, 5.8-szer több hűtő­szekrényt és 9.1-szer több mosógé­pet adnak el. Ez azt jelenti, hogy a villanyáram-fogyasztás a .háztartá­sokban is sok milliárd kilowattórá­val emelkedik. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága, tekintettel a hétéves terv nagy feladataira, amelyek teljesítése hatalmas meny­nyiségű villanyáramot igényel, a nép életszínvonalának mielőbbi gyors emelése érdekében a Szovjetunió szervezeteihez és dolgozóihoz inté­zett levelet közölt, amelyben a vil­lanyáram racionális felhasználására szólít fel. A levél hangsúlyozza, hogy nem a villanyáram észszerű fo­gyasztásának csökkentéséről, hanem a nem produktív fogyasztás kikü­szöböléséről van szó. Csupán az ipar­ban és a közlekedésben mintegy 11 milliárd kilowattórát tesz ki évente a nem produktív fogyasztás. Ez any­nyit jelent, hogy az elpocsékolt vil­lanyáram mennyisége túlhaladja olyan hatalmas vízierőmű termelését, amilyen a Volgán épített V. I. Lenin Üzem. A levél rámutat a villanyáram nem racionális kihasználásának példáira egyes, üzemekben. Az SZKP KB levele javasolja, hogy a termelésbe a lehető leggyorsabban vezessék be a korszerű technológiai folyamatokat, a produktív takarékos­sági gépeket és berendezéseket, a villamos és rádió technikai készülé­keket a háztartások számára, az új, tökéleteseb szigetelő, magnetikus és más anyagokat. Emellett javasolja, alakítsanak nyilvános bizottságokat, amelyek a párt és gazdasági szerve­zetekkel együtt rendszeresen kUzde­nének a villanyerő racionális felhasz­nálásáért. Albánia megünnepelte felszabadításának 15. évfordulóját Tirana (ČTK) Albánia fővárosának titcáit a felszabadítás 15. évforduló­ja ünnepségeinek résztvevői novem­Csehszlovákia ajándéka Albánia népének Tirana (ČTK) Tiranában november 29-én nyitották meg az első széles­vásznú albán mozgóképszínházat. A leg­korszerűbb felszerelésű mozi építé­sében nagymértékben vettek részt Csehszlovákia mozitechnikai dolgozói. Nemcsak a terveket dolgozták ki, hanem a Csehszlovákiában készült berendezést is felszerelték és ezen­kívül kiképezték az albán filmtársa­ság technikai dolgozóit is. A csehszlovák dolgozók ajándékát František Malik, a Csehszlovák Köz­társasáq tiranai nagykövete adta át az albán elvtársaknak. ber 29-én már a korareggeli órák­ban betöltötték. Pontosan 10 órakor léptek a dísz­emelvényre az Albán Munkapárt, a köztársasági kormány, a népi gyű­lés képviselői, a Szovjetunió küldött­sége Spiridonovval, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tag­jával az élen. Enver Hodzsát és a többi államférfit a nép lelkesen üdvözölte. A?államhimnusz elhang­zása után megkezdődött az ünnepi felvonulás. A katonai csapatok után Tirana és a környék lakossága vonult fel. A menetben vitt zászlók és állami jelvények, valamint az államférfiak arcképei között a szovjet és kínai zászlók mellett csehszlovák lobo­gókat, a testvéri Csehszlovákia kép­viselőinek arcképeit és a csehszlo­vák-albán barátságot éltető jelsza­vakat tartalmazó transzparenseket vittek. A sarkkutatók elérték a déli mágneses pólust Moszkva (ČTK) - Vasárnap, no­vember 29-én a reggeli órákban az Antarktiszon át vezető 500 km.hosz­szú útjukon a sarkkutatók elérték a keleti állomást, amely a déli mágne­ses sark térségében fekszik. A sark­kutatóknak három gépkocsi, két lánc­talpas traktor és nyolc szán áll ren­delkezésükre. Rövid pihenő után a sarkkutatók ismét útra kelnek déli irányban a Déli-sark felé. Otjukon megkezdik a központi terület komplex kutatását, ahol még ember sohasem járt. A sarkkutatók eddigi útja 23 napig tartott. Nehéz feltételek között 3400 méter magasságban haladtak minusz 40 fok Celsius fagyban és jelentős oxigén-hiány mellett. Fasisztaellenes tüntetés Brüsszelben Brüsszel (ČTK) A hazafias szerve­zetek Brüsszelben vasárnap, novem­ber 29-én nagy fasisztaellenes tün­tetést rendeztek, tiltakozásul az árulók és a hitlerista megszálló­kolaboránsok által kért amnesztia el­len. Mintegy 40 000 volt politikai fo­goly, az ellenállási mozgalom rész­vevői és a második világháború volt harcosai, a háborús özvegyek és ár­vák, a hadikárosultak a hazafias szervezetek bizottságának felhívására Brüsszel utcáin át a főtérre vonul­tak és „A fasizmus nem győzhet", „Nem szabad kegyelmet adni" jel­szavakat hangoztattak. A tüntetésen részt vettek a kommunista párt és a szocialista párt képviselői is. USA-ellenes tüntetések Panamában Panama (ČTK) — Panamában no­vember 28-án mintegy ötezer pol­gár tüntetett az 1903. évi szerződés ellen, amellyel a Panama-csatorna övezetében felségjogokat biztosítot­tak az Amerikai Egyesült Államok­nak. Egy 300 főnyi csoport megkí­sérelte, hogy a csatorna övezetébe hatoljon és ott kitűzze a panamai lo­bogót. A csoportot a panamai rend­őrség és az amerikai katonaság fel­tartóztatta. A tüntetők ellen könyv­fakasztó gázt és vízi-fecskendőt al­kalmaztak. Az AFP hírügynökség je­lentése szerint 6 tüntető megsérült. A PHULOJI VÉRFÜRDŐ közeledő első évfordulójának alkalmából a phuloji gaz­tett kivizsgálásáért harcoló bizottság le­velet intézet a vietnami nemzetközi fel­ügyelő ellenőrző bízottsághoz, amelyben követeli több mint ezer vietnami politikai fogoly meggyilkolása körülményeinek ki­vizsgálását, (ČTK) A moszkvai Pravda kommentárja Adenauer dűreni beszédéhez Moszkva (ČTK) - A moszkvai Pravda hétfői számában „A kan­cellár régi lován nyargal" címmel bonni tudósítójának V. Mihajlovnak kommentárját közli, melyben a kancellárnak a Kereszténydemok­rata Unió dűreni tartományi kong­resszusán elhangzott beszédével foglalkozik. A cikkben többek kö­zött ezt írja: Nemrégen, amikor Adenauer kan­cellár válaszában biztosította Hrus­csovot arról, hogy a nyugatnémet­szovjet viszony megjavítására törek­szik, sok nyugatnémet újságíró cso­dálkozva tette fel a kérdést kommen­tárjaiban: „Ez volna valóban a régi Adenauer?" Ma, amikor Adenauer beszédének tartalma ismertté vált, többé már senki sem vonja kétségbe, hogy a „régi kancellár" áll előtte. „A jóakaratról" hangoztatott nyilat­kozataira úgy tekintenek, mint ki­kényszerített engedményre, melyről a hivatalos Bonn ma igyekszik meg­feledkezni. A bonni kancellár dűreni beszédét valóban nyílt és őszinte fellépésként fogadták Nyugat-Németországban. Adenauer nemcsak a csúcsértekezlet összehívásával kapcsolatos huzavo­náért küzdött, hanem a Szovjetunió „érdekének" igyekezett feltüntetni az értekezlet későbbi összehívását. Adenauer minden kétséget eloszla­tott, hogy a csúcsértekezlettel kap­csolatban „a Nyugat jobb felkészülé­se" alatt azt a régi esztelenséget akarja újra hangoztatni, hogy „lehe­tetlen a megegyezés a szovjetekkel". „A szovjet kommunizmus különösen veszélyes" ijesztget Adenauer i— „egyetlen ország sem folytatott any­nyi háborút századunkban és hódított meg annyi országot, mint a Szovjet­unió." Ez a „szovjet agresszióról" hí­resztelt együgyű hazugság, melyet Göbbels propagandájának fegyvertá­rából vett át, kapóra jött a bonni kancellárnak, hogy „felszabadító kül­detésként fesse le az NDK-val szem­ben szőtt hódító terveit. „Egyesülés helyett most más kifejezést kell­használnunk: 17 millió német szabad­ságának visszaadását" — jelentette ki Adenauer. Adenauer olyan köntöst ölt magára, mely a hidegháború évei­ben alaposan megtépázódott és amely alól kilóg a lóláb: a német imperia­lizmus ama vágya, hogy nemcsak Nyugat-Németország, hanem a Német Demokratikus Köztársaság lakosságát is be akarja fogni hadi gépezetébe, A felszabadítás jelszava ugyanazt a célt szolgálja számára, mint a kesztyű annak, aki nem akarja áldo­zatán hagyni ujjlenyomatát. Heinemann, a nyugatnémet szövet­ségi gyűlés képviselője darmstadti beszédében kijelentette, hogy Aden­auer nyilván még hisz az erőpoliti­kában és szándéka folytatni a hideg­háborút és a fegyverkezést. Ez őrült politika, melyre a nyugatnémet lakos­ság egyszer már keservesen ráfize­tett. Bonni politikai körökben nem titok, hogy Adenauer kancellár újra megin­dítja a régi szovjet-ellenes rágalom­hadjáratot, mivel „közvetlen nyomást akar gyakorolni az Egyesült Államok kormányköreire, alá akarja ásni a Szovjetunióval való megegyezésre irá­nyuló törekvését és támogatni akarja azokat, akik a nemzetközi feszültség enyhülése ellen tevékenykednek." Ha jobban megfigyeljük hogyan írnak az utóbbi időben a Bonnhoz közel álló amerikai lapok, azt, hihetjük, hogy Acheson csoportja határozza meg az USA politikáját. Különös buzgalom­mal fogadták el Achesonnak a német békeszerződés és a nyugat-berlini egyezmény csúcsértekezleteken való napirendre tűzése ellen felhozott ér­veit. A Westfällische Rundschau a kö­vetkezőket írja: „Ma már világos, hogy a szövetségi kormány taktiká­jával időt akar nyerni. Felmerül az a gyanú, e taktika arra a reményre épült, hogy a közelgő amerikai elnök­választások miatt végül is elódázódik a Kelet és Nyugat közötti tárgyalás. A nyíltabb nyugatnémet kommen­tátorok megjegyzik, hogy Adenauer kancellár messzemenő terveket fűz az amerikai elnökválasztásokhoz. Bonn időnyerés reményében fékezi a nemzetközi feszültség enyhülésé­nek folyamatát, hogy befejezze ter­vét: militarista állammá fejleszti az NSZK-t. Egy év múlva be kell feje­ződnie a Bundeswehr legkorszerűbb felfegyverzésének. Bonn addig „rend­kívüli törvényhozással" meg akarja fékezni a még fennálló demokratikus intézményeket és el akarja nyomni a lakosság részéről a további milita­rizálás ellen tanúsított ellenállást. A német imperializmus ismét vas­ököllel akarja megoldani a viszályo­kat. Bonn nyilván semmit sem tanult a szomorú tapasztalatokból, s ma új­ra hidegháborút akar szítani. Három tábornok a hidegháborúról New York (ČTK) — Az amerikai tele­vízió november 29-én közvetítette három tábornok beszélgetését. Montgomery angol tábornok pozitívan ér­tékelte N. Sz. Hruscsov amerikai látoga tásának eredményét, Macmillan angol mi­M ÍZ" i ne hallott volna Panamáról, a legkisebb közép-amerikai iköztársaságról, a közepén végig vo­nuló híres csatornáról, amely a Föld két legnagyobb óceánját köti össze. Nos, e hó folyamán a panamai „nem­zetközi", tulajdonképpen amerikai csatornaövezet mentén ismételten véres zavargások törtek ki. A hazai tüntetők hátán csak úgy csattogott az amerikai, ún. „csatorna védelmi rendőrök" gumibotja. Á Kuba és az Egyesült Államok közötti viszony kiéleződése után most ebben a latin-amerikai országban is véresen robbant ki az amerikai fenn­hatósággal szembfeni ellenállás, jól­lehet valamennyi közép-amerikai or­szág közül éppen itt a legnagyobb az amerikaiak katonai befolyása. Mi sem jellemzi e tényt jobban, mint az, hogy a panamai csatornaöveze­tet amerikai tábornok kormányozza. Egy másik érdekessége Panamá­nak, hogy két fővárosa van. Az ame­rikai mesterkedések és a monopó­liumok doilárai ugyanis az országot erőszakosan kft részre szakították: a Panamai Köztársaságra és az ún. Panama-csatorna övezetre. Maga a Panama-csatorna több mint 81 km hosszú, átlagosan 13 méter mély, szélessége 90 és 800 méter között váltakozik. Reggeltől estig mintegy 35 hajó haladhat át a csatornán. Mielőtt a Panama-csatornát kiépítet­ték volna, a gőzhajóknak kb. 40 na­pos kerülőt kellett tenniök Dél­Amerika legdélibb pontja, a Cape Horn körül, hogy az Egyesült Álla­mok keleti partvidékéről a nyugatira kerülhessenek. Ez a körülmény a nem egész 1500 négyzetkilométer területű csatornaövezetet a kettős amerikai kontinens egyik legfonto­sabb stratégiai és gazdasági pontjá­vá teszi. Ä Panama-csatorna építésének "gondolata már a múlt század kezde­tén felmerült, de csak e század KET OCEÁN KOZOTT második felében a kialakuló imperia­lizmus ébredt teljes tudatára, mi­lyen óriási katonai és gazdasági je­lentősége van a két óceánt össze­kötő csatorna megépítésének. Ezért Panama földje szívós imperialista vetélkedés színterévé vált. Az Egye­sült Államok kormánya minden esz­közzel arra szorította Columbiát, hogy neki adja a tervezett csatorna tulajdonjogát. A brit birodalom azon­ban abban az időben még olyan erős volt, hogy az Egyesült Államok kény­telen volt egyezményt kötni vele a csatorna szabad és biztonságos ha­józásáról valamennyi ország hajói számára. A két fő imperialista ha­talom közötti vetélkedés azonban nem szűnt meg és ezáltal a Panama csatorna építése egyre jobban elhú­zódott. E viszályt használta fel Les­seps francia mérnök, a Szuezi-csa­torna megépítője. 1869-ben elhatá­rozta, hogy a panamai földnyelven keresztül csatornát épít. E tervet melegen támogatta a francia bur­zsoázia, hogy így magának szerezze meg a csatorna használatából eredő nyereséget. Megalakult a Nemzetkö­zi Csatornaépítő Társaság, amely ha­marosan különféle nemzetközi spe­kulánsok kezébe került. Áz Egyesült Államok elutasította Lesseps kérelmét, hogy részt ve­qyen az építkezésben. E helyett arra kényszerítette a franciákat, hogy a panamai vasútvonalat értékét há­romszorosan meghaladó áron vásá­rolja meg tőle. Ä csatornaépítő tár­saság az amerikaiak aknamunkája és tulajdonosainak nyereséghajszája kö­vetkeztében 1889-ben csődbe ment. Óriási botrány robbant ki, amely teljes meztelenségében feltárta a tő­kés társadalom korhadtságát. Kipat­tant, hogy a társaság három francia minisztert, több mint száz képvise­lőt, egy csomó polgári lapot meg­vesztegetett, hogy fedezzék csalásait, így ment át a köztudatba a panama 6zó, mint a korrupt csalások elneve­zése. 1898-ban az Egyesült Államok, fel­használva a spanyol-amerikai háború következtében beállott változásokat a hatalmi viszonyokban, olyan szer­ződést kötött Nagy-Britanniával, amelynek alapján „jogot" nyert a csatorna megépítésére és kizáróla­gos használatára. Most még csak az volt hátra, hogy megegyezzék Co­lumbia kormányával, amely a haza­fias érzelmű tömegek nyomására el­utasította az Egyesült Államok uzsoraajánlatát. Áz amerikai impe­rialisták erre bevált módszerükkel kormányellenes lázadást robbantot­tak ki a tervezett csatorna terüle­tén. Amerikai szuronyok, pontosab­ban hadihajók árnyékában a lázadók kikiáltották Panama „önállóságát". Guerrerának, a panamai amerikai vasútvonal volt igazgatójának veze­tésével megalakult új kormány az Egyesült Államoknak azonnal áten­gedett egy 16 km széles övezetet a csatorna építésére, amely még az el­ső világháború kitörése előtt elké­szült. Teodor Roosewelt, az Egyesült Államok akkori elnöke a megnyitá­son leplezetlenül kijelentette, hogy „ezzel megkezdődött az USA törté-­nelmének Imperialista korszaka". Jóllehet, a Panama-csatorna ma már világstratégiai szempontból nem oly nagy jelentőségű az Egyesült Ál­lamok számára mint az előző évtize­dekben volt, gazdasági és kereske­delmi fontossága most is rendkívül nagy. Az USA szempontjából nagy politikai jelentőséggel is bír: az Egyesült Államok kiváltságos ural­mi helyzetét jelképezi az egész ame­rikai szárazföldön. így azután érthető, hogy az ame­rikai politikai megfigyelők körében november első felében lejátszódott panamai incidensekkel kapcsolatban az a vélemény uralkodik, miszerint sokkal mélyrehatóbb és ezért sokkal veszélyesebb jelenségről van szó imint a latin-amerikai országokban szokásos, diktátorváltozásokat meg­előző tüntetésről. A panamai körök mindenekelőtt Potter amerikai tábornoknak, a csa­torna-övezet kormányzójának azon­nali távozását követelik mint az ér­demleges tárgyalások megkezdésé­inek fő feltételét. Ezenkívül végle­gesen rendezni kívánja a panamai kormány az amerikai kormánnyal a •szuverenitás kérdését és az ameri­kai kereskedelmi kiváltságok ügyét a csatorna-övezetben, valamint az egységes bérek kérdését, vagyis azt, hogy a csatorna-övezetben ugyan­azért a munkáért az amerikai és a •panamai munkás egyenlő bért kap­jon. Végül rendezni kívánja a pana­mai kormány a csatorna-övezetért járó bér összegét, amely «z 1955. évi szerződés szerint nem egész évi 2 imillió dollár. A kubai események folytán a Ka­ribi-tenger térségében megváltozott hatalmi viszonyok jele, hogy az Egyesült Államok kormánya nem zárkózik el mereven a jogos pana­mai követelés elől márcsak azért sem, mert a venezuelai és kubai ese­ményeket követő láncreakciótól fél a számára annyira fontos közép-ame­rikai államokban. Hogy ez a félelem nem alaptalan, bebizonyosodott az ENSZ-ben a Biztonsági Tanács rend­kívüli tagjának presztízskérdéssé fa­jult megválasztása alkalmából, ami­kor az ENSZ történelmében először egyes közép- és dél-amerikai álla­mok az Egyesült Államokkal szem­ben foglaltak állást és ellene szavaz­tak. P. J. niszterelnők moszkvai útját és Eisenhower küszöbönálló szovjetunióbeli látogatását, amelyek a csúcsértekezletet készítik elő. M. Clark tábornok, aki a második világ­háború idején az ötödik amerikai hadse­reg parancsnoka volt Olaszországban, ki­fejezte aggodalmát, hogy a Nyugat a csúcsértekezleten „életbevágóan fontos kérdésekben tehetne engedményeket". Az amerikai tábornok nézete szerint hiba volt, hogy N. Sz. Hruscsovot meghívták az USÁ-ba. Von Senger hitlerista tábornok nyíltan állást foglalt a hidegháború folytatása mellett. A SZAJNA-MEGYEI főtanács kommunis­ta tagjainak javaslatára elhatározta, hogy Gérard Philip kiváló francia színész emlé­kére ösztöndíjat alapit. Ezzel a díjjal éven­te egy-egy fiatal színészt fognak jutalmaz­ni. (ČTK) ALBÄNIA FELSZABADÍTÁSA 15. évfor­dulóján november 27-én Tiranában meg­nyitották ,.A néphatSlom 15 éve" kiállí­tást. A kiállítás megnyitásán részt vett Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Mehmet Sehu, a Minisztertanács elnöke, Hadzsi Le­si, a nemzetgyűlés elnöke és más képvi­selők. (ČTK) LENGYELORSZÁGBAN mintegy ezer kollektíva versenyez a szocialista mun­kabrigád cím elnyeréséért. A verseny fő­képpen a bányák, a vegyi üzemek, és a gépipari üzemek dolgozói között terjed. (ČTK) LODZSBAN VASÁRNAP november 29-én leleplezték kétszázezer lodzsi zsidó em­lékmüvét, akiket a nácisták 1944-ben meg­gyilkoltak. (ČTK) BERLINBEN TALÁLKOZTAK mindkét né­met állam asszonyainak küldöttségei, ame­lyek nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy Németország mindkét részének asszonyai az atomháborútól való aggodalom nélkül akarnak élni és békében dolgozni. (ČTK) A BAGDADI EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK értekezletének résztvevői az Egyesült Nemzetek Szervezete titkárságához távira­tot intéztek, amelyben egyöntetűen elitélik a francia kormánykörök azon szándékát, hogy atomfegyverkísérleteket végezzenek Észak-Afrikában. (ČTK) MOSZKVAI JELENTÉS szerint á szovjet irattárak egyikében okmányt találtak, amely szerint 1912. január 3-án Francia­országban szabadalmat adtak ki Gleb Ko­telniknek az ejtőernyő feltalálójának. E szabadalom létezéséről eddig nem tud­tak. (ČTK) A.4 .. ., ÜJ SZÖ § 5 1959. december -1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom