Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)
1959-12-01 / 332. szám, kedd
Ostravai bányásziskolában Képünkön az ostravai Dukla-Bánya bányásztanulóinak életéből mutatunk be egy-egy mozzanatot. A fiataloknak a bányásziskolában minden lehetőségük megvan arra, hogy ne csak jó szakmunkásokká, hanem általánosan müveit emberekké váljanak. Baloldali képünkön az iskola két fiatal tanulóját láthatjuk, akik különösen rajzolni szeretnek. Ezért elvállalták a klubhelyiség falának díszítését. Lenti képünk munka közben mutatja be a Dukla Bánya fiataljait, amint az elektromos bányagépek kezelését tanulják František Rýdl tapasztalt mestertől. V. Švorčík (ČTK) felvétele Teljesítik | felajánlásaikat f $ A szocialista munkaerkölcs és a ^ ^ közös cél eléréséért való törekvés í ^ kiváló példáját mutatták nemrég J § a rybárpolei Lenin Gyapotíeldol-^ 5; gózó Üzem negyedik szövörészle- ^ ^ gének dolgozói, akik versenyre J % hívták fel a többi ÚJ SZÓ mennyiségből 20 ezer kg már kitermeltek és a kö- í ^ telezettségvállalás másik felének ^ $ teljesítése is sikeresen halad. Az- ä \ í ^ ért halad sikeresen, mert a szö-^ ^ vögépek termelékenységét az i ^ előbbi negyedévhez viszonyítva 4 ; ^ és fél százalékkal növelték. Ilyen £ | munkaeredményekkel készülnek a j 5; második ötéves terv utolsó évéfc nek megkezdésére. c A negyedik szövőrészleg felhí- ^ elsőként az egyes szövő^ részleg dolgozói fogadták el. ^Elhatározták, hogy tervüket de-iv 5; cember 17-ig teljesítik, ter- í •5 ven felül még 981 ezer korona : § értékű fonalat gyártanak textiliparunk számára. Az egyes számú ^ szövőrészleg dolgozói, akiknek ^ vállalásuk teljesítéséhez már csak : ^ 11 300 kg fonal hiányzik, most 300 ^ ujabb egyéni kötelezettségválla^ lássál támasztották alá ígéretüket. J A harmadik szövőrészleg dolgo- $ is hasonló értelemben vála- $ § szóltak a versenyfelhívásra. Eiha- ^ ^ tározták, hogy már december 3- <! | ig teljesítik tervüket és az év vé^ géig-j még 630 ezer méter szövet- : ^ tel termelnek többet a tervezett- i ^ nél. í I H i ^sssrsssssssssssrsssA/ssjvssssmsssswsssssfsssss. 5 vasát 0 zo. 30 éves a Klement Gottwald Gépgyár Amíg a Munkaérdemrend tulajdonosai leitek "D ovažská Bystrieának, ennek a csendes kis községnek 1929ben mindössze 2400 lakosa volt. Habár ô Bratislava—Zilina-i fő vasútvonal mentén terül el s igen kedvező fekvése van, lakosainak esze ágába sem jutott volna, hogy szülőfalujukban építik fel Szlovákia egyik legnagyobb gépgyárát. Csak kevesen tudják, hogy a Považská Bystrica-i gépgyár tulajdonképpen a pozsonyi Roth-féle tölténygyárból fejlődött. Ennek a gyárnak elsőrendű szakmunkásai voltak, akik hoszszú évek során gazdag tapasztalatokat szereztek a lőszergyártás torén. Szakképzettségüket annyira fejlesztették, hogy 1928-ban már nemcsak vadásztöltényeket, gyalogsági lőszert, hanem tüzérségi ágyúhüvelyeket is gyártottak, melynek gyártása rendkívül nagy szakképzettséget követelt. Az első köztársaság hadügyminisztériuma azonban tervbe vette, hogy az üzemet — kedvezőtlen fekvése miatt — az ország belsejébe telepíti. Hogy milyen gyorsan és váratlanul változik a kapitalista konjunktúra, azt Igen jellemzően bizonyítja a Považská Bystrica-i eset. Alig hogy üzembehelyezték az első három üzemet, a fegyvergyár kedvezőtlen pénzügyi helyzetbe jutott. A folyamatban levő építkezéseket korlátozták és ezek csak akkor indultak meg ismét nagyobb lendülettel, amikor a németországi események (1933-ban) is siettették a tervezett építkezések mielőbbi befejezését. 1939. március 23-án 13,45 órakor német katonaság szállta meg az üzemet. Leváltották az őrséget és német katonákkal helyettesítették. A háború folyamán az egész fegyvergyár a Hermann Göring Werke G. m. b. H. érdekeltséghez tartozott és az ún. „Beauftraate der Wehrwirtschaftsinspektioň" (hadgazdálkodási felügyelet megbízottja) vezette, aki irányította az üzemet és korlátlan hatalommal rendelkezett. A dolgozók túlnyomó többsége politikailag helyesen tájékozódott s csak igen kevesen cselekedtek a németek kedve szerint. Az öntudatos munkások röpcédulákat terjesztettek az üzemben és szabotálták a termelést. Nagyon sok munkást bebörtönöztek, elbocsátottak, illetve kitiltottak a város területéről. A nemzeti bizottság levéltárában erről számos feljegyzés tanúskodik. A fegyvergyár dolgozóinak igazi állásfoglalása a Szlovák Nemzeti felkelésben nyilvánult meg. Ennek K é kihirdetése után sok dolgozó a közeli partizánegységekhez csatlakozott, sőt egyesek egyenest a felkelés színhelyére, Banská Bystricára siettek. Sokan életüket áldozták a felkelésben. Nevüket a Társadalmi Otthon parkjában elhelyezett emléktáblán örökítették meg. ét hónappal a háború befejezése után már 1800 munkást találunk az üzem munkahelyein. A vállalat űj tulajdonosainak — a munkásoknak — óriási akadályokkal kellett megküzdeniük. Mindenekelőtt a gyár közvetlen közelében lévő vasúti és országúti hidakat kellett rendbehozni. A vállalat alkalmazottai a legszükségesebb élelmiszereket is nélkülözték. A háború utáni kérdések egyik legsúlyosabbika, az átfogó termelési terv hiánya volt. Považská Bystricán eddig kizárólag lőszert és hadifelszerelést gyártottak. Most át kellett térni a békés termelésre! De mit gyártsanak? Erre a kérdésre várt feleletet a gyár akkori 1800 munkása. Emlékezetes marad az a nap az itteni munkások számára, amikor lőszer és hadigyártás helyett első ízben megkezdték a 25 literes tejeskannák, valamint a réz-, vörösrézedények gyártását. A mechanikus részleg rollereket és kerékpáralkatrészeket gyártott. Ugyancsak megkezdték a szódásüvegekhez szükséges alumíniumfejek öntését és megmunkálását, sőt, hogy munkásaikat foglalkoztatni tudják, szükségmegoldásként gyermekkocsikat gyártottak. Az igazi munkalendület csak ezután kezdődött. 1946 elején az ország első kétéves tervébe a Považská Bystrica-i gépgyár is beilleszkedett. Hatalmas, tervszerű munka kezdődött. Megkezdték a 150 literes Manet-hűtőszekrények, a Manet 100-as motorkerékpárok gyártását. 1947-ben megkezdték a szines fémek öntését. Az 1952 —1959-es éveket a termelés megszilárdulása éveinek tünteti fel a gyár története. Hosszan tartó tárgyalások, tervezgetések után, politikai és gazdasági szempontok figyelembevételével alapos munkatervet dolgoztak ki, amely a termelés és foglalkoztatottság tekintetében teljesen új irányba terelte a gyár fejlődését. Megkezdték a Jawa-Pionír mintájú motorkerékpárok gyártását. Annak ellenére, hogy kezdetben szinte leküzdhetetlennek látszó műszaki akadályok mutatkoztak a motorkerékpárok tervezésében és megszerkesztésében, 1955 áprilisáig ezeket leküzdötték és az év végéig sikerült a lelkes munkaegyüttesnek 3556 Jawa 550-est elkészítenie. Az eredeti terv szerint évi 22 000 Jawa 550-es gyártásával számoltak. A munka megszervezésére és a termelés növekedésére jellemző, hogy 1956-ban már 30 459, 1957-ben 40 016 darabot gyártottak. Ez év elején elkészült a százezredik Jawa 550. 1958 első felében — nyolchónapos előkészítő munkálatok utan — az üzem áttért a legújabb mintájú Jawa 555 gyártására. Ugyancsak ebben az évben megkezdték a legújabb szerkezetű Manet 100-as robogók sorozatgyártását. Az elért eredmények annál inkább jelentősek, mert a vállalat fennállásának 30. évében hagyta el az üzemet a 200 ezredik motorkerékpár. A gépgyár dolgozói bebizonyították, hogy képesek eleget tenni a külföldi piac követelményeinek is. Považská Bystricán ma már nemcsak az egész világon elterjedt motorkerékpárokat gyártják. Bevezették a golyőscsapágyak gyártását is. Ezzel az úttörő kezdeményezéssel igen nagy szolgálatot tettek automobiliparunknak, amely azelőtt külföldről szerezte be szükségletét. Hogy milyen eredményeket értek el ezen a téren is, bizonyítja, hogy míg 1954-ben 130 000 darabot gyártottak, 1958-ban ezt a teljesítményt a nyolcszorosára növelték. A gépgyár fennállásának 30. évében sorozatban gyártja a fémmegmunkálógépek számos fajtáját. Kohászati félkészárui az ország határán túl is nagy keresletnek örvendenek. A vas, rézés alumíniumlemez gyártása egyre növekedik. Az utóbbi három évben tökéletesítették és fokozták a csőgyártást. Itt készítik a fémhuzalok összes fajtáit. A valamikori kapitalista Fegyvergyár ma már kizárólag a békeipar szolgálatában áll. Az üzemet működése folyamán 14-szer tüntették ki vándorzászlóval és 1959. május elsején elnyerte eddigi legnagyobb kitüntetését, a Munkaérdemrendet. Füry József A CSISZ mmmM járási kontencíójóról ľ A rimaszombati járás fiataljai november 22-én tartották járási konferen; ciájukat. A CSISZ-szerveietele küldöttei értékettik eddigi munkájukat és Z megtárgyalták, hogyan teljesítették a CSKP XI. kungreszusának, valamint E a CSISZ 111. kongresszusának rájuk vonatkozó határozatait az építés terén, S valamint a politikai nevelő munkában. Azok az eredmények, melyeket a CSISZ-szervezetek elértek, arról tanúskodnak, hogy a párt közvetlen vezetésével állandóan javul az ifjúság munkája. A CSISZ-szervezetek most először dolgozták ki tervüket az ifjúság nevelése, valaniint népgazdaságunknak nyújtandó segítség terén, természetesen a pártszervek közvetlen segítségével és irányításával. Járásunk ifjúsága az elmúlt időszakban szép eredményekkel dicsekedhet. Az üzemekben az „Ifjúsági milliókért" mozgalom keretében népgazdaságunknak 114 034 koronát takarítottak meg. A rétek és legelők tavaszi rendezésénél 1032 hektár területet hoztak rendbe az aratási munkáknál pedig több mint 40 000 órát dolgoztak le. A városok és falvak rendbehozására irányuló akcióban 39 000 órát dolgoztak le, ami 180 ezer koron? értéket jelent. Ifjúságunk azonban nem elégszik meg az elért eredményekkel hanem további szocialista kötelezettségeket vállal és állandóan javítja munkáját. Az állami gazdaságokban dolgozó fiatalok megértették hol a helyük és mindannyian bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. A Szabó-gazdaságon a fiatalok a „Szocialista munkabrigád" büszke símért versenyeznek. Példát vehetnének róluk a járás többi CSISZ-szervezetei is. Az építőmunka mellett azonban nem feledkeznek meg fiataljaink a kulturális tevékenységről sem. Hiszen csak az elmúlt év folyamán 32 csoport kapcsolódott be az ifjúsági alkotóversenybe. Ezek a fiatalok sok kellemes órát és szórakozást szereztek a lakosságnak. Odaadó munkájáért több CSISZ-tag részesült különböző kitüntetésekben. Nagy Árpád, Bátka 1 barátság hónapja a fiileki járásban A csehszlovák-szovjet barátság hónapja különféle kulturális rendezvények szervezésére nyújt lehetőséget. A füleld járásban például szovjet könyvkiállítást rendeztek, melynek az a célja, hogy a járás falvainak dolgozói a könyveken keresztül jobban megismerjék a szovjet emberek életét és munkáját. A járás tizenhét községében a járási népkönyvtár, a Slovenská kniha és a tanítói kar irodalmi beszélgetést rendezett Solohov Embersors című regényéről. A barátság hónapja keretében Füleken eddig kétszer tartottak színelőadást. Először a Zvolení J. G. Tajovský Színjiáz, majd a Komáromi Magyar Területi Színház látogatott el a fülekiek körébe. Mindkét együttes még egyegy előadást rendez a város dolgozói számára. Összefogásban az erő Az izsai iskolákban kevés a tanterem. Október elején a szülő munkaközösség a tanítókkal együtt munkához látott. A HNB vezetői is nagyban segítették munkájukat. A szlovák tannyelvű iskola csak egy tanteremmel rendelkezett. Hihetetlen gyorsasággal, egy hónap alatt három kis helyiségből elkészült egy szép tágas tanterem, ezenkívül a pioníroknak egy helyiség, ahol majd kedvükre szórakozhatnak. A magyar tannyelvű iskola négy tantermes, de ez is kevés a tanulóknak. Két műszakban folyik a tanítás. A tantermek állandóan foglaltak, így nagyon kevés idő jut a különféle köröknek. Már részben ez a probléma is megoldást nyert. A HNB a tanácstermet délelőtt a tanulók rendelkezésére bocsátotta. Itt tanul egy osztály és így délután az iskolában egy terem szabad. Volt az iskolának ezenkívül még egy sürgős problémája. Nem volt hol tárolni a téli tüzelőt. Összefogtak hát a szülök, tanítók, tanulók. Közösen felépítették a szeneskamrát. A falak felhúzása után már az idei tüzelőt, iderakták. A tetőfedés még nincs egészen befejezve, de rövidesen ez is elkészül. A társadalmi munkában sokan részt vettek. Legtöbbet dblgozott Stefankovics _ László, Szabó Vilmos, Németh Ferenc és 'Máthé Dezső. Kuruc Nándorné, Izsa. A barátság hónapja egyik legszebb jelenete volt, mikor a barátság és béke stafétájának déli ága a városba érkezett. A lakosság nagy lelkesedéssel fogadta a stafétát s az ajándékok között, amit hozzácsatoltak — ott voltak a járás dolgozóinak értékes kötelezettségvállalásai is. Csaba Zoltán, Ragyőlc A Vöröskereszt évzáró taggyűlése Pereden A Vöröskereszt peredi helyi szervezete nemrégen tartotta az évzáró taggyűlését, melyen a szervezet minden tagja megjelent. Beszámoló után a magyar nyolcéves középiskola úttörői üdvözölték az évzáró közgyűlést. Ezt követően dr. Lelovics Ciprián körzeti orvos tartott egészségügyi előadást. A járási vezetőség az önkéntes véradományozókat oklevéllel tüntette ki. Ezek közé tartozik Horváth Anna, aki már több mint 37 ízben adományozott vért, Lelovics Anna és a többiek. A szervezet kulturális téren is saép eredményt ért e!. Darázs J., Pered Ha utóén traktorom.. A csallóközcsütörtöki gépállomás legjobb fiatal traktorosai közé tartoznak Rajcsányi Frigyes és Árva József, akik rendszeresen teljesítik feladatukat. Zetor 25-ös traktorral a múlt héten 67 hektár mélyszántást végeztek el s ezzel feladatukat 184.5 százalékra teljesítették. Az értékelésnél becsületes munkájukért 325 korona jutalmat kapnak. Vaehun M., Csaüóközcsütörtök 'AKIM'SrSS/SMWS/SSSSSrSSS/SSSA/SS/SSŕmSASSŕ* Ha nem tetszik, ÁLLJON A HELYEMRE! Sokéves újságírói ténykedésem alatt kisebb-nagyobb bíráló kijelentéseim nyomán hol itt, hol ott, bizony elég gyakran le kellett nyelnem olyan kellemetlen megjegyzéseket, mint például „Próbálná meg egyszer az én helyemen" és ehhez hasonlókat. Rövidebb-hosszabb lelkitusa után rendszerint napirendre tértem az eset fölött azzal nyugtatva meg magamat, hogy minden pályának megvannak a maga kényelmetlen oldalai, meg aztán a bírálat általában kellemetlen dolog. £s ha az ember kellemetlenségekkel traktálja embertársait, számítania kell rá. hogy egyesek — akik még nem eléggé öntudatosak és mindmáig nem értik meg a bírálatnak szocialista társadalmunkban betöltött nagy nevelő hatását — szintén kellemetlen hangnemben válaszolnak. Előrebocsátom tehát, hogy a foglalkozásommal járó ily fajta kellemetlenségeken általában könnyen túlteszem magam, aiinál inkább, mert lépten-nyomon tapasztaltam, hogy a bírálat nyomán általában, mégha néha kelletlenül fogadták is, csaknem minden esetben javulás történt. Abba azonban már sehogysem akarnék beletörődni, hogy magánéletem apróbb-nagyobb ügyeinek intézése közben egyre-másra invitálnak zöldséges bolt elárusítójának, tejcsarnok, mészárszék pultja mögé s számtalan más helyre. Mindezt azért, mert a magam és embertársaim nevében felhívom a figyelmet némely fogyatékosságra, s nem vagyok hajlandó szó nélkül eltűrni a megrövidítésemre irányuló legcsekélyebb törekvést sem. Erre, mint állampolgári kötelességeit becsülettel teljesítő dolgozó embernek teljes mértékben jogom van és éppen ezért a leghatározottabban tiltakozom jogaim, minden ez irányú csorbítása ellen. Milyen erkölcsi alapon ajánlotta fel állását nekem tegnap meglehetősen mérges tekintet kíséretében a bratislavai volt vásárcsarnok közelében levő belsőrészeket árusító hentesüzlet idős elárusítónöje? Azért talán, mert tisztességesen megkeresett pénzemért nem voltam hajlandó « mások által visszautasított, Öt-hat darabból álló mócsingot elfogadni fél kiló sertésmáj helyett? Hiszen én nem akarom kitúrni öt foglalkozásából! Nem állást kerestem, hanem csupán az ebédre valót akartam megvásárolni. Nem is értek a levágott állatok feldarabolásához, viszont az elmúlt évek során némi gyakorlatot már szereztem az újságírás terén. Semmi okom sines tehát az állásváltoztatásra, lássa el ó is a maga feladatát becsülettel, úgy, ahogy én is igyekszem ellátni a magamét. A jóindulatú figyelmeztetést, a javító szándékú bírálatot pedig vegye szívére minden jóravaló ember, s igyekezzék 'óket mun» kajában hasznosítani. f (v-V Oj SZŐ 4 * 1959. december h