Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-24 / 355. szám, csütörtök

n 1 ÚJ SZ6 FICTÁlÁBl IPARUNKNAK SZENRE VAN SZÜKSÉGÉ Ž Már fél hónap sem választ el bennünket attól a naptól, amikor az E 1960-as új év kopogtat ajtónkon és ezért számadást kell adnunk az — ó-esztcndőről, arról hogy megtettünk-e minden tőlünk telhetőt az — 1959. évi népgazdasági terv teljesítése érdekében. f S ' TB Bratislavában a Hostinská utcai lakásépítkezésen éjjel is dolgoznak. A tetű alatt lévő házak mögött újabb épület alapjait rakják. Arréb az emelödarú fénytzórói világítják meg az épületet, amelyre egymás után emelik az előre gyártott falakat, a paneleket. Pártunk célkitűzései alapján 1970-ig meg akarjuk oldani a lakáskérdést: 1 millió 200 ezer új lakás épül fel köztársaságunkban. Ezen irányelvek alapján építkezési dolgozóink fokozott ütemben még éjjel is dolgozták, hogy karácsonyi ajándékként befejezzék annak a háznak is az építését, amelybe a képen látható özvegy Záhradníčekné is beköltözik három gyermekével. (Drábek Viktor telv.) ÜZEMI FÉNYSZÖRÖ A munkabiztonságról Az üzemek gazdasági vezetői gyakran nem találnak elég anyagi forrást a munkavédelmi berendezések felszerelésére. Gyakori az olyan eset is, hogy nem használják ki a meglevő berendezéseket sem. Hogy a munkabiztonság és egészségvédelem kérdése egyre jobban az előtérbe került', az természetes, hiszen az emberek legféltettebb, legnagyobb kincséről van szó. Az emberek jólétéről a gondoskodás, tehát az egészségvédelem is rendszerünk lényegéből fakad. Egyes gazdasági vezetők azonban — akik egyébként természetesnek veszik, hogy az orvosi kezelés ingyenes, hogy az állam munkavédelmi berendezéseket „kényszerít" az üzemre — nem fordítanak kellő gondot a munkabiztonság fokozására, nem jut rá idejükből, sőt „anyagi források hiányáról" panaszkodnak. Az ilyen nézetek abból fakadnak, hogy ezek az elvtársak nem értik: a munkánál a biztonsági előírások betartása éppoly természetes, mint náthaveszély idején a zsebkendőbe tüszszentés. Ezt az utóbbi szabályt persze az igazgatók jobban ismerik — egyszerűen azért, mert a náthát ők is elkaphatják. Igazságtalanok lennénk, ha nem látnánk, hogy igazgatóink a legtöbb üzemben törődnek a munkabiztonsággal. Ez azonban nem öltött még oly méreteket, nem vált a vezetők szívügyévé annyira, mint a gazdasági kérdések megoldására fordított igyekezet. Akkor hát nézzük a dolgot gazdasági szemszögből. Az egyik GTÄ-n egy 18 éves fiatalembert elkapott a gépszíj. A fiatalember munkaképtelenné vált és fájdalomdíjra is joga volt. Csak a fájdalomdíj 48 000 koronát tett ki. 48 ezer korona - nem telne ebből a gépszíj védőburkolatára? A fájdalomdíjra van „anyagi forrás", a baj megelőzésére nincs? Vagy: A nyitrai reszelökészítő üzemben két dolgozónál szilikózist állapítottak meg. Az ok: nem volt berendezés, amely elszívná a keletkező vasport. Nem volt? Volt, csak nem szerelték fel. A kis üzem dolgozói nem is tudtak róla, hogy ilyen berendezés áll rendelkezésükre, csak senki nem törődik kicsomagolásával. Kénytelenek voltak azt hinni, hogy az elszívót mint többlet-tételt törölték a tervből. Ilyen hanyagságból eredő téves nézetek másutt is vannak. Ki tudja például a komáromi hajógyár dolgozói közül, hogy az üzemben ezer darab fülvédő berendezés van, hogy ne ártson meg a munkásoknak a lemezhajlítás nagy zaja? Bár lehet, hogy tudnak erről, de nem használják. Pedig korszerű, szelektív berendezésről van szó. Van anyagi forrás, védőberendezés elég. Ha a munkabiztonság fokozásáért küzdünk, elsősorban a felelős dolgozók hanyagsága ellen kell küzdenünk. (vil.) Az SZLKP füleki járási bizottsága munkaerötoborzási politikai albizottsága ülésén hangzottak el ezek a szavak, amikor értékelték, hogy 1959 negyedik negyedében kedvező eredményeket értek el a munkaerötoborzási terv teljesítésében. Az albizottság elismerését fejezte ki azoknak az üzemeknek, amelyek tervfeladataikat nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették és a tervben előirányzott 28 munkaerő helyett 30-at toboroztak. Ez elsősorban a füleki Kovosmalt és Béke-üzem érdeme, ahol a munkaerők toborzását az SZLKP üzemi szervezete, az FSZM üzemi bizottsága, az üzemvezetőség és a többi tömegszervezetek is szívügyüknek tekintették. Más a helyzet a Bazaltkőbánya füleki és korláti üzemeiben, a füleki Ipolymenti Téglagyárban, Ajnácskőn a járási Építészeti Vállalatban, a Jednota népi fogyasztási szövetkezetben és a Füleki Állami Gazdaságon. Ezekben a vállalatokban nem teljesítették a munkaerők toborzásának tervét és sem a vállalatvezetőség, sem pedig a tömegszervezetek nem értékelik kellőképpen az ostraJól fizetett a dohán/ A csallóközaranyosi EFSZ dohánytermeló csoportja, melynek tagsága nagyrészt az iskolából kikerült növendékekből tevődik össze, Krivaník László csoportvezető vezetésével december 11-én beszállította az utolsó csomó dohányt. Az említett kollektíva szép eredményeket ért el s ezzel hozzájárult a növénytermesztő csoport pénzügyi tervének sikeres teljesítéséhez. A dohánytermelő csoport a 14 hektár kiültetett dohányra a melegágytól a beszállításig 6000 munkaegységet tervezett. Az összbevétel terve 294 000 korona, tehát 1 ha dohányra 21 000 korona esik. A tervet jó szervezéssel, a csoport odaadó munkájával sikerült jóval túlszárnyalni. Ugyanis a tervezett 14 ha dohányból 5510 munkaegység kimerítése mellett 500 000 korona bevételt biztosítottak szövetkezetüknek s Igy 1 ha dohányra 35 714 Miért fagyoskodnak a borsi utasok? A királyhelmeci járás Borsi községének vasúti megállóján naponta több mint hat községből közel háromszáz ember gyűl össze, hogy eljussanak munkahelyükre, hazánk legnagyobb vasúti átrakodó állomására, Ágcsernöre. A vonatra való várakozás idejét azonban nem a legkellemesebben töltik, mert a rendelkezésre álló vasúti váróterem befogadó képessége olyan kicsiny, hogy a várakozó utasoknak egynegyede sem fér el benne, s ami még rosszabb, ezt » kis helyiséget nem fűtik a legnagyobb téli hidegben sem. Végre ideje volna, hogy az illetékesek is felfigyelnének és megtennék az intézkedést ezen hiányosság kiküszöbölése érdekében. Gondolni kell arra, hogy ilyen helyzetben a dolgozók egészsége veszélyeztetve van, márpedig a dolgozók megbetegedése a termelésből való kiesést jelenti. A többi utasok nevében: Újvári József, a HESZ JB dolgozója korona esik. Az összegből kb. 50 000 korona a csoport tagjai között mint prémium lesz kiosztva. A jól működő csoport, mely két csapatból áll, állandóan egymás munkáját figyelve versenyez. Sajnos, ez csak köztük alakult ki, mert nem volt szervezet a faluban, amely figyelemmel kísérte volna a két kialakult csapat munkáját. Igy a verseny értékelés nélkül maradt, amely nagyobb figyelem és kevés gond mellett a helyi CSISZ-szervezetnek szép eredményt és jő hírnevet hozhatott volna. A csoport legjobb tagjait meg kell említenem. Ök voltak a kialakult csapat jő példaadói, akiket követve a többiek az elismert eredményekhez vezettek. A felnőttek csoportjában kitűnt Koczkás István és Kucsera Mária, az ifjúság csoportjából szép eredménye miatt dicséret illeti Koczkás Julis, Koton Zsuzsanna és Rigó Vilma CSISZ-tagokat. A CSISZ-szervezet vezetőségének foglalkoznia kellene a munkaversenyek szervezésével, amivel hozzájárulna a faluban jól működő CSISZ még nagyobb sikerének eléréséhez a munkálatok jobb és gyorsabb elvégzéséhez. Bérezik Gáspár, Csallóközaranyos vai bányákban szükséges munkaerők megnyerésének jelentőségét. Bíráló szavakkal mutathatnánk rá azokra a fogyatékosságokra is, amelyek a munkaerőtoborzás terén az egyes községekben mutatkoznak. Az üzemekben és a falvakon elemezni kell ezt a helyzetet és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a füleki járás is méltó helyet foglalhasson el azon járások sorában, melyek becsülettel teljesítették a munkaerők toborzásának tervét. Uhrin János, Fülek perregnek a traktorok ;; A királyrévi szövetkezetesek;: litudatában vannak az őszi mély-;; jjszántás jelentőségének. Ezért mind;; ;;a lánctalpas, mind a kerekes trak-:; lltorok két műszakban dolgoznak.;; lÍMég mielőtt a fagyok beállnak,;; jivégeznek a szántással, hogy a jő-;: || vö évi többtermést biztosítsák. Bakó János, Királyrévi; Hasznos munkaértekezlet = A szövetkezetek állatgondozói = Rozgonyon munkaértekezletet tar5= tottak. Eddigi tevékenységüket a ==j járási állatorvos értékelte s ugyanja akkor rámutatott a szarvasmarhagondozás hiányosságára. Többek = között megemlítette, hogy még ==

E mindig akad olyan szövetkezet, =| ahol a tüdőbajos tehenek nincse=EE nek különválasztva. Szemléltetés5= ként több rövid filmet vetítettek = az állatok helyes neveléséről, a =

= vita után pedig a rozgonyi szö=§{| vetkezet istállóit tekintették meg. == Mat ó Pál, Alsóhutka Órakiállítás Kassán Az építészeti és földméréstani ipariskola nagytermében órakiállítást rendezett a Chronotechna nemzeti vállalat. A morvái Sterhberkben működő gyár még csak 13 éve dolgozik s máris óriási sikereket könyvelhet el. Az igen ízlésesen kiállított világtérképről leolvashatjuk, hogy a cég a világ 72 államába szállítja gyártmányait, többek között Amerikába, Japánba, Belgiumba és Svájcba. Már az utóbbi is igazolja — köztudomású, hogy Svájc gazdag múltú óragyártásáról híres — hogy a csehszlovák óragyártásnak sikere van. Ha végignézzük a különféle faliórákat, díszórákat, KISSE SZŰKRE szabott, ám tiszta, barátságos a szemeti HNB irodája. A titkár is barátságos, sok mindenről tudó ember. Pontosan tudja, hogy az alig hat és fél száz lelket számláló faluban kinek mi fő a fazekában. Ismeri a szövetkezet ügyes-bajos dolgát, azt is, ki milyen szívvel van a közös iránt. A kurtára fogott ismerkedés után, amikor a szövetkezet helyzetéről esik szó, tömören válaszol: — Jobbak is kerülnek a miénktől. Olyan kiegészítés félének szánva még hozzáteszi: — Cyenge volt az alap. Ojból az emberekre, emberi sorsokra irányul a szó. Ám ez így is van rendjén, hisz a falut emberek lakják, emberek kezében a szövetkezet sorsa, s az emberek életének alakulása a legjobb fokmérője a mának, vagy akár a múltnak. A titkár nem dicsekszik. Egyszerűen mondja: — Űj utcasor, rádió, televízió, motorkerékpár nálunk se újság. Aki szereti a munkát, megbecsüli keresetéi, nem szűkölködik. Mintha eltalálná gondolatomat, javaslatot tesz. — Ha nem restelli... talán nézzünk meg közelebbről egy szövetkezeti családot. Megmutatom, melyik házban laknak szövetkezeti tagok, hogy melyikbe nyitunk be, azt magára bízom. ' Alig lépünk ki az iroda ajtaján, a titkár ígéretéhez híven máris a szemben levő takaros új házra mutat. ITT LAKIK például a Bartál-család. Szorgalmas emberek. Közel 25 mázsa kukoricát kapták csak prémium fejében ... Választ nem is várva, a túloldalra mutat. — Halász bácsira sincs panasz a közösben. Éppen delet harangoznák, amikor kinyitjuk a zöldre festett kis kaput. Mint járatos ember a titkár megy elől. Régi módi ajtón kopogtat. Szikár, hatvan körüli a házigazda Kernt m az ara A titkár Jenő bácsinak szólítja. Mélyen ülő, kék szeme fürkészően tapad ránk. Amikor a titkár bemutat, szava csak hümmög, majd így szól: Egy darabig a konyhaszekrényen matat, majd egy csomó újságot húz elő. — Hogy elhigyjék. Meg sem lennék újság nélkül. A titkár elneveti magát. — Nem is arról van szó Jenő bácsi. Az elvtárs az újságba akar írni magáról. — Írni — enyhül meg a tekintete — oszt mit? Jolán néni, a háziasszony is előkerül. Hirtelen széket kanyarít a ház közepére, bár szükségtelen, mégis megtörli pettyes kötőjével. A gazda szigorú arcán is mosoly enyhíti a komolyságot. Tekintete nem olyan fürkésző már. A TITKÁR LÉPTEI az udvaron koppannak, amikor ő is széket kanyarít maga alá. Nem szól, ,/fsak tekintete kérdez. Aztán meg Jolán nénivel kacsintanak egymásra. Ügy látszik értik egymást, és a gazda szava megered. — Hogy írni akarna rólunk? Mit tudna mirólunk az újságba tenni. Dolgozgatunk, tisztességesen megélünk. Jolán néni sem állja sokáig szó nélkül. — Amit tudunk, megteszünk. Nem hinném, hogy panasz volna ránk. Kilencvenhárom növendék jószágot gondozok — folytatja a gazda... Mi nem panaszkodunk — igaz, Jolán? Jolán néni bólint. — Ha csak azért nem orolnák rád. hogy ötvennégyben kiléptél. — Lám, erről meg is feledkeztem. Ne is fárassza magát, inkább írjon olyanokról, akik állhatatosabbak voltak. Egyet-mást szeretnék feljegyezni. A gazda szava azonb'an megállít. — Ne írjon semmit... Ezt csak magának mondom. Mielőtt ott hagytam volna a közöst, sokat főtt a fejem... Nem mondhatom, nem volt rossz dolgom ... De sajnáltam azt a kis földet. Amikor összekerültünk, csak a két kezünk volt. Szinte éjjel nappal túrtuk a mások földjét... Érti ugye, milyen becses volt az a kis föld ... Jolán néni még megtoldja. — Nagyon szerettük a földet. Amikor az uramat behívták katonának, magam szántottam, vetettem, csak hogy megtarthassuk. — A kilépésért nem szidtak a vezetők, sőt később is el-eljárogattak hozzám, hogy így Jenő bácsi, úgy Jenő bácsi... Már újból két éve vagyok tag. — Nem is rossz az a szövetkezet — kezdi újból Jolán néni. A gyerekek már kirepültek a családból. Most itt élünk kettecskén ... Igaz, akadnak olyanok is, akik panaszkodnak ... Ám az ilyeneknek büdös a munka. A szövetkezet is megsínyli az ilyen embereket. — Elég a szóból, asszony — int szemével a gazda. Majd hozzám fordul. — Nincs nekünk semmi bajunk. Hirtelen, mint aki más irányba akarja terelni a beszélgetést, egyenesen nekem szegezi a kérdést. — Az elvtárs szeret halászni? Nem is várva válaszra, az udvaron száradó hálóra mutat: — Egyedüli szenvedélyem. Hálót nézni megyünk az udvarra. Jolán néni is követ. A hálónézésből később portanézés lett. — Hát amint látja, az öreg házat megfiatalítottuk. A gyerekek mondták is; kár belé ölni a pénzt. De azért csak rendbe szedettük. Ha nem is jönnek ide lakni... eladásra is többet ér így... Az istállóban tehén ropogtatja a szénát. Hízó röfög az ólban. Jolán néni mosolyogva mondja. — Szeretjük a húst. — Miért ne szeretnénk, ha futja — mondja a gazda. Bezzeg valamikor baromfit csak a piacra neveltük. Csak ha döglődött, vágtuk le. A háziasszony kicsit restelkedik. — Eriggy már Jenő, azért akkor rsfí volt valahogy. — Volt, persze, hogy volt. Csak nem úgy mint most. Most hetenként kétszer is vágsz szárnyast... No nem így van? Jenő bácsi mintha kicserélték volna, sietős léptekkel a konyhába invitál, aztán kinyitja a szoba ajtaját. Bent vadonatúj bútor, szép, mintás szőnyegek. — Alig egy hete vettük! Jolán néni közbeszól. Talán nem is kellett volna... — Oszt miért ne... Minek álljon a pénz a bankban. A GAZDASSZONY kicsit szelídebben mondja. — Meg aztán le is néznék az embert. Tudja milyen a nép. Aki nem vásárol, arra nem azt mondják, hogy szegény, hanem hogy fukar. ŰJBÖL a fehérre festett konyhaszéken ülünk. A gazda már nem bizalmatlan. Sőt azt mondja: — Megírhatja, hogy a múltban csak darabonként vettük a bútort. Ahány darab, annyi fajta volt... Most rádiót is vettünk, s ha éppen akarnánk, még vehenénk három ilyen szobabútort. — Ugyan már mit dicsekedsz? — szól rá Jolán néni. — Hát valótlant mondtam? — Azt nem, de valaki még azt mondhatná, dicsekszünk. Halász Jenő hirtelen az órára pillant. Kettőt mutat. A kabátjáért nyúl. Nyakába kanyarítja, majd kezet nyújt. — Kettőt ütött az óra, menni kell. Igen, indulni kell, mert hív a kötelesség. Kilencvenhárom jószág várja gondozóját, az öreg Halász Jenőt. Szarka István speciális órákat, karórákat és ébresztőket, látszik, hogy valamennyinek meglepően új, ízléses, modern alakja van és a lehető legjobb s legmegbízhatóbb alkatrészekből készült. Az órák dolgozóink találékonyságát és becsületes, pontos munkáját hirdetik az egész világon. A kiállítás betekintést nyújt az óragyártásba és megismerteti dolgozóinkat ezzel a finommechanikai munkaágazattál. Az órákon kívül igen szép ékszerek, ezüst eszközök és tárgyak kerültek kiállításra, amelyek ötvöseink művészetét dicsérik. WAGENHUBER ADÉL, Kassa As udvardiak szorgoskodnak Lassan elcsendesülnek a traktorok, a mélyszántás véget ér. Annál zajosabb a műszárító belseje, ahol az őszi termények osztályozása, tisztítása történik. Célul tűzték ki, hogy az eddig visszamaradt cirkot, dohányt, paprikát, kukoricát még újév előtt leszállítják. Hogy eleget tehessenek a feladatoknak, több aszszonyt vontak be a munkába és két műszakban dolgoznak. Németh Izabella, Udvard. A losonci járás életéből A CSSZBSZ losonci járási vezetősége a a barátság hónapja alatt járásunkban 220 nyilvános beszélgetést és előadást rendezett a falvakon és üzemeinkben. Az üzemekben 120 nyilvános beszélgetést rendeztek. Különösen nagy sikere volt a „Szovjetunió gazdasági életéről" szóló előadásoknak. Igen népes előadást tartottak Lovinobaiián, ahol a Szovjetunió új hétéves tervét ismertető előadáson 160 dolgoző jelent meg. Vilkén mintegy 200, Stará Haličon pedig mintegy 150 hallgatója volt az értékes előadásoknak. A CSSZBSZ losonci járási vezetősége a barátság hónapja alatt sikeresen dolgozott és szép eredményeket ért el a tagszerzés, az orosz nyelvtanfolyamok rendezése, az előadások, beszélgetések s egyéb rendezések terén. De a legszebb eredményt a szovjet sajtótermékek terjesztése terén érte el. Itt a terv az volt, hogy 777 előfizetőt kell szerezni a különböző szovjet sajtótermékekre. Ezt a tervüket magasan túllépték: 993 új előfizetőt szereztek a szovjet sajtóra. • # * A szövetkezeti házak iránt városszerte növekszik az érdeklődés. Ma már 35 szövetkezeti tag jelentkezett, akik a szövetkezeti ház részesei akarnak lenni. ŰJ SZÖ á * 1959. december 24.