Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-17 / 348. szám, csütörtök

k egykori cselédség: kasfélyfulajdnnns Szép ez a Magyarbél gondozott utcáival, takaros kis házaival. Ha járom a falut, magamban mindig dicsérem az itt-lakók ízlését. Mert mi másra vei! a gondozott porta, lia nem a szép érzésre, a kifinomult ízlésre. Vagy egy kilométeres út vezet az állomástól a falu főteréig. S ez az út olyan tiszta, hogy öröm rajta járni. Mintha naponta söpörgetnék. Nyáron msg az udvarokból kihajtó zöld olyanná teszi Magyarbélnek ezt a részét, mint egy ligetsétány. A mina-> is végi? bandukoltam a faiut s a i'astélynál kötöttem ki. Mikor legutóbb itt jártam, az egyk->ri kastély jobban hasonlított romhalmazhoz, mint használható épülethez. Ma gyönyörű palota fogadott. Még nincs teljesen kész. Csinosítják. Környékét fákkal ültetik be. Kívülről azonban már olyan, mint vagy 200 évv*l ezelőtt, újkorában. Körüljárom. Sarkall a kíváncsiság: — Vajon kié ez a gyönyörű épület? Azelőtt egy része a szövetkezeté volt. _ szövetkezet építené újjá? A bejáratnál két ember dolgozik. Őket szólítom meg: — Megy a munka? — Megy lassacskán. Hirtelen arra gondoltam, talán iskolává építik az egykori kastélyt. Ilyen értelemben érdeklődtem. — Nem! A kastély nem iskola lesz, hanem a nyugdíjasoknak az otthona. — Hogyan'' Magyarbélen olyan sok nyugdíjas van, hogy ilyen hatalmas épületet igényelnek? — Más helyről is ide jönnek az öregek. Mindenre gondoltam, csak arra nem, hogy az egykori kastélyt nyugdíjasok házává alakítják. Most már részletesebb felvüágosítást kértem. — Beszéljen Muzslay Pál építésvezetővel. Ő többet tud. Muzslay Pált hivatalában találtam. A középkorú építésvezető készségesen vállalta a felvüágosítást: — Amiről tudok, szívesen elmondom. — Elsőnek tálán arról: kié volt, milyen célt szolgált az épület eddig? — A kastély egy bécsi műépítész tervei alapján körülbelül az 1700-as évek elején épült kései barokk stílusban. Eredetileg Dagonyi földbirtokosé volt. A háborúban nagyon megrongálódott, szinte használhatatlanná vált. Az épület egy részét 1917 óta a szövetkezet használta. — Mikor és ki jött arra a gondolatra, hogy a kastélyt érdemes újjáépíteni? — Erre vonatkozólag csak annyit mondhatok, hogy a kastélyt a Műemlékvédelmi Hivatal már 1952-ben elkezdte javítgatni. A teljes restaurálási munka azonban csak 1056 végén kezdődött. Muzslay Pál mintha tudná mire gondolok, anélkül, hogy kérdeznék, tovább fűzi a szót: — Rendbehozzuk a kastélyt, hogy szociális célokat szolgáljon. Az épületben a bratislavai kerületből mintegy 300 nyugdíjas nyer elhelyezést a legnagyobb gondoskodás és kényelem mellett. Elmereng, majd magabiztosan mondja: — Társadalmunk gondoskodása folytán nyugdíjazott öregeink foglalják el azt a helyet, ahol egykor az urak dőzsöltek ... — A szocialista rendszer magasrendűségének kézzelfogható bizonyítéka ez — egészítem ki Muzslay szavait. Az építésvezető a kabátja után nyúl. — De gyerünk, járjuk végig a termeket. Az újjáépülő kastély mindennél többet mond. Épületanyagon botorkálunk. Az „U" alakú kastélynak belülről tulajdonképpen még csak a jobb szárnya készült el. Itt e hó 28-án már mintegy 100 nyugdíjas kap otthont. A bálszárny februárban lesz kész. A kastély teljes újjáépítését előreláthatólag jövő tavaszra fejezik be. — Nagy munkát végeztünk már eddig is, — jegyezte meg az építésvezető. — Hogy kazánházai csinálhassunk és bevezethessük a központi fűtést, az épület alá ástunk, ahol le kellett győznünk a talajvizet. Sok munkát kívánt : a mintegy 900 méteres csatornázás , megépítése is. No de munkánk eredménnyel járt. Minden szobában központi fűtés és hideg-meleg víz lesz. j Járjuk az épületet s újabb dolgokat j tudok meg. — A Nyugdíjasok Házában a hatal- ! mas ebédlőn, a mozitermen, a társai- j gón, a könyvtár- és olvasó szobákon kívül egy kisebb kórházat is létesítünk, hogy a betegeket az egészségesektől j elkülönítve helyben kezelhessék. A társalgó, valamint a könyvtár és ; olvasó szobáknak szánt termekbe érve | az építésvezető a mennyezetre mutat: — Egy szoba mennyezetének a 'díszítése 60 ezer koronába kerül. Az ' - A Szlovák Filharmónia Beethoven-estje Beethoven — a művészet leghősibb ereje. Legnagyobb és legjobb barátja azoknak, akik szenvednek és küzdenek ... mondotta Romáin Rolland. Beethoven hősi művészete szólalt meg a Szlovák Filharmónia Beethoven estjén a hangversenytermet zsúfolásig megtöltő közönség előtt. A műsor az Egmont-nyitánnyal kezdődött, amely szimfonikusán koncentrálja a Goethe tragédia alapgondolatát: a németalföldiek szabadságharcát, a hőslelkű Egmont elárulását, aki népéért feláldozta magát. A sötéten nagyszabású bevezetés az elnyomott németalföldi nép szenvedését ecseteli, a szenvedélyes Allegróban már felvillan a szabadsággondolat, és végül fergeteges erővel bontakozik ki a diadalmas kóda, a nagy gondolat jelképe: a hős ugyan elbukott a harcban, de a szabadság eszméje elpusztíthatatlan és örök. A III. szimfónia keletkezésekor a forradalom szele süvített. Beethovenhez, a szabadság emberéhez közel álltak a forradalmi eszmék. Ebből a légkörből nőtt ki a zene heroikus dala: az Eroica. Ebben a szimfóniában a kor lelke él. azzal a lenyűgöző erővel, amellyel az események egy nagy és magányos lélekben visszhangzanak. Az Eroicához sokszor próbáltak programot írni, de a kísérlet nem járt sikerrel. Beethoven ebben a szimfóniában nem ábrázol, hanem Ismeretlen Gauguin-rajzokat fedeztek fel Chikágóban. Egy kiállításon észrevették, hogy az Éva című Gauguin-kép hátlapját borító kartonon rajzok vannak. Lefejtették és három rajzot találtak: egy női fejet, egy női alakot és egy kéztanulmányt. A New York-i Metropolitan múzeum szakértői szerint a három rajz jóval értékesebb a képnél, amelynek eddig a hátlapja volt... Vietor Hugó eddig ismeretlen versét találták meg a franciaországi Boulogne-Sur-Mer-ben, Napoleon szobrában elrejtve. A szobor még a második világháború alatt megsérült, és most 118 év után a restauráló munkások akadtak rá a pergamen-tekercsre. A feltevések szerint a verset, amely Napoleonról szól. 1841-ben a szobor felállításának évében rejthették el. teremt. Muzsikája nem külső történéseket, de belső magatartást tükröz. Ez a zene már nem hangokkal való játék, hanem a lélek beszéde. Az Eroica fordulópontot jelent a szimfónia történetében. A zene Beethoven Hősi szimfóniájában éri el először azt a fokot, amikor minden idegen tényező hatásától mentesen a saját kifejező erejéből és erejével él: abszolút zene, amelybe programot belemagyarázni szinte szentségtörés. Ez a muzsika túl nagy és magasztos ahhoz, hogy külső események hordozójának tekinthessük. A hősi jelzővel Beethoven is csak azt akarta elérni, hogy egyetlen szóval jellemezze a szimfónia uralkodó hangulatát. Útmutatásul elfogadhatjuk Wagner értelmezését: A hős kifejezést itt a legtágabb értelemben kell vennünk. Magában foglalja a teljes embert, akinek minden érzése hatalmas, szerelme és fájdalmai egyaránt. A művet egy kiváló embernek valóban emberi érzelemvilága tölti be, amely magábafoglal mindent a gyöngédségtől az erélyig. Filharmóniánk odaadással és koncentráltan muzsikált. A műveket dr. Rajter vezetésével összefogott és tisztázott előadásban hallottuk, de nélkülöztük a belső dinamikát, a drámai erők áramlását. Ezen az estén a IV. zongoraverseny előadásával Beethoven lírájával is találkoztunk. Ebből a műből mintha valami álomvilágbeli szépség mosolyogna ránk. A zongoraszólót egy fiatal prágai zongoraművész: Ivan Moravec játszotta. Moravec fiatal muzsikusnemzedékünk tehetséges és rokonszenves reprezentánsa. Játékából még hiányzik az cyészet összefogó nagy lélegzet, de kapcsolata a művel őszinte volt és átélt, mentes minden külsőségtől. A zongoraversenyt finoman átgondolt muzikalitással és szép hangzásbeli árnyalásával adta elő. Különösen a második tételben voltak igaz hangjai. Általában az volt a benyomásunk, hogy a bensőséges, kisebb formákban otthonos igazán. Érdekes és figyelemre méltó, hogy ez a fiatal művész a poétikus tolmácsoló művészet legfinomabb kifejezéseit keresi. A közönség szívélyes, meleg hangulatban ünnepelte a művészéket. Havas Márta eredeti mintáknak csak egy részét mentettük meg és ezek nyomán rekonstruáljuk a díszítést. Nézem a műépítészek által helyreállított domborművekkel díszített mennyezetet. — Ez bizony nemcsak sok pénzt, sok időt is igényelt... — Az a fontos, hogy nagyobb része már elkészült. A lakószobák világosak, parkettosak. Minden szobában vezetékes rádió, házitelefon, hangszóró és csengő, amelylyel a szolgálatos ápolókat hívhatják majd. Nincs baj a mérettel sem. Ügy számítom, hogy négy személy lakhat egy ilyen szobában. Az építésvezető azonban helyesbít: — Ezek a szobák két ember számára készültek. Csupán néhány szoba lesz három és négyágyas. A kastély mellett különház épül. Ide is benéztünk. — Itt, — mutatott körül Muzslay Pál — azok fognak lakni, akik alkalmazottakként dolgoznák a Nyugdíjasok Házában. Szakácsok, felszolgálók, takarítók és más személyzet. Gondos és aprólékos munka folyik mindenütt. Ezt lépten nyomon megállapíthattuk. Jozef Moreňi műépítész, akinek tervei alapján építik újjá a kastélyt, — mindenre gondolt a modern kornak megfelelően. — Nyugdíjasaink úgy élnek majd itt, ahonu még soha sehol. — A háború nagy pusztítást végzett — folytatja az építésvezető. — Nemcsak a kastélyt tette tönkre, elpusztította a kastélyt övező parkot is. Most ezt is újjáalakítjuk. A Nyugdíjasok Házát övező földekből 9 és fél hektári parkosítunk. Ennek egy részén zöldségés gyümölcstermesztés lesz. Kíváncsi vagyok, milyen összeget igényel az a munka, amelyet Magyarbélen a nyugdíjasok otthonának megteremtésére fordítanak. Az építésvezető nyomban válaszolt: — Hát bizony erről is beszélni kell. Az összes munka körülbelül 8 és fél millió koronába kerül... Ennyit fordít társadalmunk csupán Magyarbélen arra, hogy nyugdíjasaink öreg napjaikat gond nélkül, boldogan, a lehető legjobb környezetben töltsék. A vonatból még visszanézek a hatalmas épületre, ahová azok - költöznek, akik régen csak szolgálói lehettek a kastély urának. Űri tanyából: Nyugdijasok háza! Az egykori cselédség: kastélytulajdonos! BALÁZS BÉLA iimmiiiiiiimmiiimmmiimiimniiii! K «*i František Emler: Amoszkvai Metróban Hruscsov elvtárs diadalútja Már hetek óta vetítik hazánk nagyvárosainak mozijaiban és a szocialista tábor többi országaiban a színes riportfilmet, melyet V. Kiszeljov, Sz. Kiszeljov és V. Proskin kameramanok Hruscsov elvtárs amerikai útjáról készítettek. A vnukovói repülőtértől kíséri a kamera a béke küldöttét: szívélyes búcsúztatás, forró jókívánatok, utolsó kézszorítás és a TU-114 elindul útjára. A szovjet nép és a békére vágyó mi'liók hő vágya szinte fokozza az óriási acélmadár sebességét. Félnapi repülőút után leszáll az andrewsi repülőtéren, ahol az amerikai politikai és közéleti tényezők Eisenhower elnök vezetésével már várják a becses vendéget. Hruscsov elvtárs útja ettől kezdve diadalút. Megtalálta az útat az egyszerű amerikai emberek, a dolgozók szívéhez. Hisz ők is békét akarnak, hogy a bánat és a gyász örökre eltűnjön a családok otthonaiból. Öriási lelkesedést vált ki Hruscsov elvtárs beszéde az ENSZ-ben, amikor a szovjet kormány nevében előterjeszti javaslatát az általános és teljes leszerelésre. A hollywoodi filmsztárok, akik eredetileg bojkottálni akarták Hruscsov látogatását, nem tudtak ellenállni a tömegek elragadó lelkesedésének; büszkék voltak, hogy Hruscsov elvtárs látogatásával tisztelte meg őket a Twentieth Century Fox műtermeiben. Rendkívül kedves jelenetek örökítették meg Hruscsov elvtárs látogatását a .híres kukoricatermesztő Garst farmján. San Francisco, Des Moines, Pittsburgh, Camp Dávid jelzik Hruscsov történelmi nevezetességű útjának egy-egy megállóhelyét. Ahol csak megfordult, meghódította az amerikai nép szívét. Az egyes epizódok, mint például kalapjának elcserélése a dokmunkással, vagy karórájának odaajándékozása cserébe az egyik gyárimunkás szivarjáért — megható mozzanatai két világ találkozásának. A film J. Szetkina összeállításában felejthetetlen emléket állít a történelmi látogatásnak. A hazatérő Hruscsov elvtárs moszkvai fogadtatásával végződik. Moszkva népe a béke ügyének győzelmét ünnepelte a vnukovói repülőtéren. L. L. Színjátszás a Kysucké Nové Mesto-i járásban A bratislavai P. O. Hviezdosjav Színház e napokban nagy sikerrel mutatta be Oldŕich Danék cseh drámaíró „Szemtől szembe" című müvét, amelyet Jozef Budský rendezett. Fenti felvételünkön Mária Prechovská, aki I. Szergejevna orvosnő alakját játszsza, a lenti felvételen pedig K. Machata és Z. Gruberovát láthatjuk a darab egyik jelenetében. (J, Herec, és M. Šlosiariková felvételei) A Kysucké Nové Mesto-i járás színművészeti együttesei és körei nemrégiben egy szeminárium keretében méltatták az 1958/59-es idényben végzett munkásságot. Ezen a szemináriumon 15 rendező vett részt, akik figyelmesen meghallgatták Alexander Sopušek elvtárs, a Ži'.inai Peter Jilemnický Színház dramaturgjának irányt megszabó beszámolóját. A vitában rendkívül sokat beszéltek arról, hogy milyennek kell lennie a műsor-tervnek. Sokan hangoztatták, hogy több falusi témájú darabot kell színre vinni, de új jellegű, a szocialista máról szóló műveket, nem pedig a régi népszínműveket. Az elmúlt idényben a járásban a legjobb munkát a Kysucké Nové Mesto-i finomgépipari üzem klubja Gorkij-est Rozsnyón A rozsnyói irodalmi kör ebben az évben a magyar irodalom klasszikusairól, a csehszlovákiai magyar irodalomról, a szlovák irodalom klasszikusairól, Hviezdoslav életéről és munkásságáról rendezett irodalmi estet. A csehszlovák-szovjet barátság hónapja keretében a szocialistarealista irodalom megteremtője, Gorkij életéről és munkásságáról emlékeztek meg. Az esten — több mint 100 résztvevő előtt — Kanala tanárnő ismertette Gorkij életét és munkásságát. A Gorkij-estre a Csemadok rozsnyói helyi csoportja és a Járási Művelődési Otthon mellett működő irodalmi kör gazdag kultúrműsort biztosított. A fellépő iskolai és Csemadokénekkarok, szólóénekesek, szavalók, szlovák, magyar és orosz énekszámokkal szerepeltek. Nagyon hatásosak voltak a felolvasott szemelvények is. Vass kultúrtárs például Illés Béla Gorkijról szóló emlékezését olvasta fel hatásosan. A Gorkij-est — akárcsak az azt megelőző rendezvények — jól sikerült s ez további jó munkára ösztönzi a rozsnyói irodalmi kör tagjait. Tóth Dezső végezte, de eredményes volt a Nová Bystrica-i színiegyüttes tevékenysége is. A járás rendezői kifejezésre juttatták azt az elhatározásukat, hogy decemberben együtteseik részt vesznek a szovjet és orosz színmüvek fesztiválján, amelyet a žilinai kerületben rendeznek meg. A rendezők ezután kölcsönösen megtárgyalták, hogy milyen műveket visznek színre az 1959 —60-as idényben. Igy például Fecman elvtárs arról beszélt, hogy Nová Bystricán be szeretnék mutatni Holý Kubo-ját és Egri Házasságát. Poviná községben megismerkednek Kónya Éles Marika menyasszonyi fátyla című darabjával. M. Straňan // 33 ismeretterjesztő előadás A Csemadok andódi helyi szervezete e napokban tartotta évzáró taggyűlését. A taggyűlésen megállapítást nyert, hogy a helyi szervezet a legfigyelemreméltóbb eredményeket a tudományos előadások terén érte el. Ilyen előadást 33 alkalommal tartottak. A tudományos és ismeretterjesztő előadások színvonala az utóbbi években sokat javult. Sajtószemlét 15-ször szerveztünk. 1949-től 29 színmüvet tanultunk 'be és adtunk elő. A múlt évben szép sikerrel mutattuk be Lovicsek Béla: Húsz év után című 3-felvonásos színművét is. Műsoros kulturális estet (esztrádmüsort) 20-szor rendeztünk. Legaktívabb műkedvelőinkkel kétszer voltunk kiránduláson hazánk legszebb vidékein. Van bábszínházjátszó csoportunk, amely szintén eredményesen dolgozik. Megalakítottuk a földrajzi érdekkört, ahol ismertetjük hazánk és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus államok népeinek kulturális és gazdasági életét, fejlődését. Odaadó, lelkiismeretes fáradozásukért dicséretet érdemelnek Szlovák János. Mészáros Károly, Szarka Gyula és Borka Imre. Kis Lajos, Andód ÜJ SZÖ 6 * 195

9' december 17

1