Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-22 / 323. szám, vasárnap

A csehszlovák párt- és kormányküldöttség az NDK-ban (Folytatás az 1. oldalról) A kombinát bejárata fölött „Testvéri üdvözletünk cseh­szlovák barátainknak!" felirat köszöntötte a csehszlovák küldöttséget. Párt- és kormányküldöttségünket Bernhard Koenen az NDK volt csehszlovákiai nagykövete a haliéi kerületi pártbizottság első titkára, Bothur, a kombinát üzemi pártbizottságának titkára és Schubert vállalati igazgató fogadta. A pionírok virágokkal kedveskedtek küldöttségünk tagjainak. A kombinát munkásmiliciája diszszázadának parancsnoka jelentést tett Novotný elvtársnak, jelentve, hogy a nap jelszava: „Éljenaz NDK és Csehszlovákia népének megbonthatatlan barátsága!" Antonín Novotný, Willy Stoph honvédelmi miniszter és Bernhard Koenen megszemlélték a díszszázadot. Bothur, a kombinát üzemi pártszervezetének titkára ezután megnyitotta az ünnepi manifesztációi, amelyen Koenen elvtárs és Brúnó Köhler elvtárs beszédet mon­dottak. Paul Werner elvtárs beszéde Paul Wemer, az NSZEP KB poli- I és egyezményt kötöttek, melyek le­tikaj irodájának póttagja, a nagy- ! rakták a szoros politikai, gazdasági, berlini kerületi pártvezetcség első titkára beszédében ' foglalkozott kül­politikai kérdésekkel és elitélte, hogy nyugatnémet katonai repülő­gépek kihívó szándékkal megsértik Csehszlovákia légiterét. Élesen el­ítélte e provokációkat, melyek Nyu­gat-Németország fokozódó nrlitarizá­lódásának a következményei. Az NDK dolgozóinak háláját tolmácsolta a csehszlovák vendégeknek és Cseh­szlovákia népének azért a rendsze­res önzetlen segítségéért, melyet a csehszlovák munkásosztály a szocia­lizmus felépítéséért, a német milita­rizmus és imperializmus ellen vívott küzdelemben nűjt. Rámutatott a kölcsönös kapcsolatok fejlődésére, ami abban is megnyilvánult, hogy tudományos-műszaki és kulturális együttműködés alapját. Paul Werner ezután a két állam kereskedelmének nagyarányú fejlő­désével foglalkozott. Kiemelte, hogy az 1958-1960. évekre kötött hosszú­lejáratú kereskedelmi egyezmény hárommiliárd rubel értékű áru­csereforgalmat irányoz elő. A Cseh­szlovák Köztársaság ily módon az NDK külkereskedelmi üzlettársai között a második helyen szerepel. A Német Demokratikus Köztársaság­ban a legkeresettebbek a csehszlovák közszükségleti cikkek, — állapította meg Paul Werner. A manifesztáció résztvevőinek tapsai közepette kije­lentette: „Effajta árúcikkekből még többet hozathatunk be. Ha december államaink több mint száz szerződést 1 24-ig a választék és minőség tekin­tetében is teljesítjük a népgazdasági tervet, ha csökkentjük az önköltsé­geket, megvalósítjuk a tudományos­műszaki haladást és a korszerű in­tézkedéseket, akkor még többet, jobbat és olcsóbban termelhetünk, kibővíthetjük külkereskedelmünket, tehát többet importálhatunk". Paul Werner végül megköszönte Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Csehszlovák Köztársaság kor­mányának felbecsülhetetlen segítsé­gét, melyet a német békeszerződés megkötéséért, a nyugat-berlini vi­szonyok rendezéséért folytatott küz­delemben nyújtott. Biztosította a csehszlovák vendégeket, hogy az NDK dolgozói minden erejüket latba vetik, hogy teljesítsék a hétéves tervet s az erők viszonyát a béke és a de­mokrácia javára döntsék el. Otakar Šimúnek elvtárs beszéde Engedjék meg, hogy a csehszlo­vák párt- és kormányküldöttség ne­vében szívélyesen üdvözöljem önö­ket és Csehszlovákia dolgozó népe forró baráti érzelmeit tolmácsoljam önöknek. Őszintén örülünk az NDK munká­sai, parasztjai és értelmiségi dolgo­zói pompás sikereinek. A Német Demokratikus Köztársa­ság megalakulása és fennállása, gaz­dasági erejének növekedése, népi de­mokratikus rendszerének ereje és nemzetközi tekintélye jelentősen szi­lárdítja az európai békeerőket. Hruscsov elvtársnak, a Legfelső Tanács ülésén a közelmúltban elhang­zott szavait figyelmükbe szeretnénk ajánlani azoknak, akik még mindig nem akarják tudomásul venni a Né­met Demokratikus Köztársaság lé­tezését, akik elutasítják a tárgyalást a szocialista országokkal: „Aki ma hangoztatja, hogy nem Ismeri el a békés együttélést, és hadakozik el­lene, tulajdonképpen a háborút pro­pagálja". Még inkább igaz ez itt, Berlin nyu­gati szektorának határán, ahol az imperialista erők szeretnék megőriz­ni az NDK és a szocialista tábor töb­bi országai elleni ugródeszkájukat. Csehszlovákia népének is nagy ér­deke, hogy a valóságban az NDK fő­városának szerves részét képező Nyugat-Berlin megszűnjön provoká­ciók, aknamunka és kémkedés köz­pontja lenni. Ezért határozottan dés megoldására tett szovjet javas­latok mellett. A világ közvéleményének nyomá­sára tarthatatlanokká válnak a bonni kormány reakciós törekvései, mely lázas igyekezetet fejt ki, hogy mi­nél tovább megőrizze az eddigi ren­dellenes helyzetet; ez ugyan meg­felel politikájának, de ugyanakkor szöges ellentétben áll a német nem­zet érdekeivel és az európai problé­mák végleges, békés rendezésével. Mi kommunisták a legjobban gyű­löljük a háborút. Éppen a háború el­len küzdünk a legerőteljesebben. E küzdelemben fő fegyverünk a békés termelés fejlesztése és a dol­gozók életszínvonalának emelése. Minél nagyobb sikereket aratunk e téren, annál határozottabban szorít­juk háttérbe a még mindig háborúra számító veszélyes erőket. Ennek érdekében fejtjük ki közös erőfeszítésünket. Szembetűnően igazolja ezt az NDK hét­íves népgazdaságfejlesztési terve és a Csehszlovák Köztársaság harmadik öt­éves népgazdjcágfcjlesztési terve. A két ország kitűzött népgazdasági fel­adatainak teljesítése lehetővé teszi a nemzeti jövedelem gyors növekedését és az életszínvonal további emelkedését, amit egyrészt a bérek emelése, az árak leszál­lítása és a belsőpiac jobb ellátása, más­részt pedig programjuk szerint „ezer ap­róság", többek között a munkaidő továb­bi lerövidítése tesz lehetővé. Hisz a nyugatnémet militaristák fegy­verkezési terveivel oly szöges ellentétben álló feladatunk sikeres teljesítése alap­isíkra szállunk a nyugat-berlini kér- vető és megcáfolhatatlan érv lesz Né­A bilíeríel eiekfrokémial lemüéloa BERNHARD KOENEN ELVTÁRS BESZÉDE Koenen elvtárs üdvözlő beszédében töb­bek között a következőket mondotta: Ha már egyre jobban és szembetűnőbben ér­vényesül az NDK nemzetközi tekintélye, ez nem utolsósorban a Csehszlovák Köz­társaság érdeme is, mivel rendszeres és általános külpolitikai segítséget nyújt az NDK-nak. Koenen elvtárs ezután tájékoztatta a csehszlovák vendégeket a hallói kerület jelentőségéről, a fő gazdasági feladatról a vegyiipari termelési program megoldásá­ban. Kiemelte, hogy sok kerületi vegyiipari nagyvállalat szoros baráti kapcsolatokat tart fenn hasonló csehszlovákiai üzemekkel. Igy például a Farbenfabrik Wolfen már 1956 óta elvtársi szerződést kötött az ÜsU nad Labem-i csehszlovák vegyiipari mü­vekkel. A bitterfeldl elektrokémiai kombi­nát és a Buna vegyiipari müvek kölcsönös szocialista segítségnyújtásra kötöttek egyezményt csehszlovák vegyiipari nagy­vállalatokkal. A Leunawerke Walter Ul­bricht Üzem, az NDK legnagyobb üzeme nemrégen baráti szerződést kötött a mosti Sztálin Müvekkel. Örvendünk Csehszlovákia minden sike­rének, a szocialista tábor sikereinek. Az önök sikerei a mi sikereink is, s viszont, — jelentette ki Koenen elvtárs lelkes éljenzés közepette. BRUNO KÖHLER ELVTÁRS BESZÉDE Köhler elvtárs megköszönte a csehszlo­vák párt- és kormányküldöttség meghívá­sát és baráti fogadtatását a kombinátban. Rámutatott Németország két részének há­ború utáni ellentétes fejlődésére, kiemelve, hogy ai NDK szocialista építése fokozza Csehszlovákia népének a német nép iránt érzett rokonszenvét és bizalmát.. Nagyra értékelte az NDK dolgozóinak alkotő si­kereit és rámutatott a világbékét veszé­lyeztető nyugat-németországi fejlemények­re. A nyugatnémet monopolisták újra szít­ják a militarlzmust, esztelenül fegyver­keznek és 4 volt nácitábornokok vezetésé­vel keleti hadjáratot terveznek. Az, amit a monopolisták, militaristák és revansisták űznek, nem Németország jö­vőjének biztosítása, hanem újabb romlásba döntése — hangoztatta Köhler elvtárs. Németország jövőjét a Német Demokrati­kus Köztársaság jelenti. Az NDK bebizo­nyította az új szocialista társadalmi rend­szer fölényét a nyugati régi tőkés rend­szer fölött. Ez a fölénye az NDK nagy népgazdasági terveinek teljesítése után még Jobban kitűnik. Bruno Köhler elvtárs ezután megemlítet­te, hogy a bltterfeldi kombinát sok ter­mékét szállítja Csehszlovákiába. A mani­fesztáció résztvevőit megismertette a Cseh­szlovák Köztársaság gazdasági és politikai sikereivei és további nagyszabású tervei­vel. Biztos hitét fejezte ki, hogy a Cseh­szlovák Köztársaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság dolgozói nemcsak azért teljesítik nagy és merész feladataikat, mert elegendő erővel rendelkeznek, hanem azért is, mert marxi-lenini pártok vezetik őket és a Szovjetunió segítségével közö­sen építik a szocializmust. Most tőlünk fü o. hogy még jobban egy­behangoljuk országaink gazdasági terveit, elmélyítsük a tudósok, mérnökök és konst­ruktőrök együttműködését és megszer­vezzük az általános tapasztalatcserét. Ez az együttműködés megsokszorozza erőinket a nagy cél elérésért folytatott küzdelemben. Ez a cél: a legfejlettebb tő­kés államok mielőbbi utőlérése és megelő­zése. Önökkel egyetemben, valamennyi barátunk­kal szövetségben a jövőben is küzdeni fo­gunk a béke megőrzéséért és a népek bé­kés együttműködéséért — mondotta Köh­ler elvtárs. Mi minden eszközzel védel­mezni fogjuk az új szocialista társadalmi rendszert, melyet hazánk dolgozói megte­remtettek. Semmi sem gátolhat bennünket, nagy céljaink elérésében. metország lakossága számára, hogy a szocialista békés alkotóprogram előnyö­sebb. Ily mődon jelentősen hozzájárul a béke megszilárdításához. Országaink közös érdekei és céljai, ha­sonló gazdasági szerkezetük, egymást elő­nyösen kisegítő természeti kincseik — mindez együttvéve hatékony feltételeket teremt a már ma is magas színvonalú gazdasági együttműködés egyre szoro­sabb fejlesztésére. Hisz a Német De­mokratikus Köztársaság már ma Cseh­szlovákia legnagyobb gazdasági és üz­lettársa a Szovjetunió után. > Most mindkét országtól függ, hogy to­vább mélyítsük és fejlesszük az eredmé­nyesen megkezdett együttműködést. Kar­öltve keresni fogjuk a termelés soroza­tossága és műszaki színvonala emelésének útjait, s ily mődon célszerű kooperálás­sal és szakosítással, országaink kutatóin­tézetei és legfontosabb üzemei céltudatos és programszerű együttműködésének fel­vételével a munkatermelékenység fokozá­sának útjait. Nagyon örülünk, hogy megismerked­hettünk üzemükkel, hogy megismerhettük dolgozóik munkaszeretetét, műszaki fej­lettségét és öntudatos kezdeményező ma­gatartását. Engedjék meg, hogy sok sikert kíván­jak további munkájukban. Éljen a csehszlovák és német nép ba­rátsága és együttműki-uése! Az ENSZ-közgyűlés határozata sürget i az ellenőrzött teljes leszerelést New York (ČK). — Az ENSZ közgyűlése pénteken határozatot hozott a teljes és általános leszerelésre vonatko/fi szovjet javaslatról. Röviddel utána újabb határo­zatot hozott, melyben nyugtalanságát fe­jezi kl a küszöhíin álló szaharai francia atomrobbantások miatt és felszólítja Fran­ciaországot, álljon el a kísérletek végre­hajtásától. Általános vélemény, hogy a közgyűlés említett két határozatát a békeorők nagy sikerének és a nemzetközi helyzet ja­vulására Irányuló törekvésnek tekinthet­jük. Különösen fontosnak tartják, hogy a francia kísérletekről megejtett szavazás során Franciaország, valamint legközelebbi szövetségesei, az USA és Anglia teljesen elszigetelődtek. A közgyűlés szemmellát­ható többséggel elítélte a franciák szán­dékát. mel.v ellentmond a nemzetközi kap­csolatokban jelentkező pozitív irányzatnak. Az általános leszerelés szovjet javaslatá­Az MSZMP Központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1959. november 20-án ülést tartott. Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára beszámolt a kongresszus előkészületeinek egyes kér­déseiről és más folyó ügyekről. A be­számolót a Központi 'Bizottság egyhangú­lag jóváhagyta. A Központi Bizottság megvitatta Dobi István elvtársnak, az Elnöki Tanács el­nökének beadványát, amelyben a Magyar Szocialista Munkáspártba való felvételét kérte. A Központi Bizottság elismerve Do­bi István több évtizedes, áldozatkész har­ci tevékenységét, a néphez való húségét és a népköztársaságnak tett nagy szolgá­latait, úgy határozott, hogy őt tagjelölt­ség mellőzésével felveszi a párt tagjai­nak sorába. A Népszabadság közli Dobi István le­velét, melyben még októberben kérte az MSZMP Központi Bizottságát, hogy ve­gyék fel a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai sorába. ról szóló határozat ezután az ENSZ új tíztagú bizottságához kerül. Az ENSZ közgyűlésének plénuma pén­teki ülésén a bizottságok számos határo­zati javaslatát jóváhagyta Legelőszőr Ír­ország határozati javaslatát fogadta el, melynek értelmében a tíztagú leszerelési bizottság kötelessége megakadályozni, hogy atomfegyverhez jussanak azok az országok, melyek eddig nem gyártanak atomfegy­vert. A szocialista országok küldöttségei tartózkodtak a szavazástői, mert Írország javaslata nem oldja meg az atomfegyver­probléma lényegét: az atomfegyverek be­tiltását és a velUk végzett kísérletek beszüntetését, hanem bizonyos mértékben törvényesíti az atomfegyverkezés eddigi állapotát. A plénum ezután jóváhagyta a gazdasági bizottság egyes határozati ja­vaslatait. Jóváhagyta továbbá a gyerme­kek jogairól szóló nyilatkozatot, mely­nek tervezetét a szociális, kulturális és emberbaráti bizottság terjesztette elő. Jóváhagyta továbbá a Bjelorusz SZSZK ama javaslatát is, hogy hirdessenek nem­zetközi pályázatot a rákbetegség okainak megállapítására és gyógyításának kutatá­sára. Genfi tárgyalások Genf (ČTK) — Az atomkísérletek beszüntetéséről tárgyaló háromhatal­mi értekezlet pénteken tartotta további ülését a Nemzetek Palotájában, mely a kiadott sajtóközlemény szerint az ellenőrző bizottság személyi összeté­telének kérdésével foglalkozott. To­vábbi ülését hétfő délelőttre tűzték. Á NEMZETKÖZI MUNKASZÖVETSÉG ipari bizottságaiban megejtett választá­sok során a szocialista tábor képvise­lői az eddiginél négyszerte több hely­hez jutottak. (ČTK) AZ USA ésszerű nukleáris politikáért küzdő országos tanácsa felszólította a kormányt, hogy ne kezdje meg újra a? atomfegyver-kísérleteket. (ČTK) Fidél Castro : A haza sorsa a munkásosztály kezében van Havanna (ČTK) - Csütörtökön Ha­vannában megkezdődött a Kubai Dol­gozók Szövetségének X. országos kongresszusa. A kongresszust Fidél Castro miniszterelnök nyitotta meg. Hangoztatta, hogy „a haza és a for­radalom sorsa a munkásosztály kezé­ben van". A továbbiakban kijelentet­te: „Számítunk más forradalmi osz­tályra is — a parasztságra és a nép többségére". Fidél Castro újra elítélte az impe­rialisták szolgálatában álló újságírók és hírügynökségek uszító kampányát. A jelenlevő 3800 küldött lelkes helyes­lése közepette kiemelte, hogy Kuba népe egyetlen ellensége előtt sem borult térdre és utolsó csepp véréig védelmezni fogja hazáját és forra­dalmát. A küldöttek ezután megtárgyalták és jóváhagyták azt a határozati ja­vaslatot, mely . elítéli az USA-t, mert lépéseket tett az angol, belga és más kormányoknál, hogy ne adjanak el Kuba védelmére szükséges fegyvere­ket és repülőgépeket a kubai kor­mánynak. A kettészakadt Nyugat-Európa PÉNTEKEN este Stockholmban fontosabb megkötötték a tőkék miszerint az záros határidőn belül hét nyugat-európai állam külügy- szabad áramlásét egyik országból a megtalálja a közös piac tagállamai­minisztereinek jelenlétében alá- másikba, legfőképpen azonban a pro- val való megegyezés útját. <írták az Európai Szabadkereske- fi tok szabad hazahozatalát a kölcsö- Kétségtelen, hogy a két ellenlá­delmi Társulat (EFTA) megalakí- nőket adó államokba. További aka- bas gazdasáqi szervezet megalakulá­tásáról szóló egyezményt. Ennek dályt a behozatali és a kiviteli kon- sa Nyugat-Európában igen messze­a gazdasági egyezménynek Ang- tingensek jelentették, amelyek ha- menő gazdasági és politikai követ­lia, Ausztria, Dánia, Norvégia, tárt szabtak az egyes árufajták kül- kezményekkel fog járni. Ennek meg­kereskedelmi forgalmának. Végül, de értéséhez tudni kell azt, hogy amióta talán legnagyobb mértékben akadályt a Szovjetunió és a szocialista tábor képeztek a szabad tőkés külkeres- óriási mértékű gazdasáqi fejlődése Portugália, Svédország és Svájc a kereskedelmi forgalmának. Végül, de tagjai. Tekintettel arra, hogy Nugat-Európa másik hat állama: Nyugat-Németország, Francia- kedelem számára az egyes államok teljesen leköti a legnagyobb tőkés védvámrendszerei, amelyek igen hatalom, az Amerikai Egyesült Ä1­megdrágították, sok esetben teljesen lamok gazdasági, politikai és katonai lehetetlenné tették az árucserét. Először, 1959 január elsejei ha­ország, Olaszország és a három Benelux-állam már egy évvel ez­előtt megkötötték a közös piac név alatt ismert és hasonló jel­erőit, azóta a három nyugat-európai, qazdaságilaq legjelentősebb ország legű^ gazdaságig egyezményt, ez- tállyal, a szabad piac hat országa között: Anglia, Nyugat-Németország és Franciaország között ádáz gazda­sági és politikai harc indult meg a második tőkés nagyhatalom pozí­ciójának megszerzéséért. Ebben a küzdelemben Franciaorszáq eleve zel Nyugat-Európa tőkés államai­nak két szervezetben való cso­portosulása és ezzel Nyugat-Eu­rópa gazdasági kettészakadása befejezett ténnyé vált. léptette életbe a fenti korlátozáso­kat részben azonnal, részben fokoza­tosan, tíz év leforgása alatt meg^ szüntető intézkedéseit. E gazdasá­gi tömbnek vezetői a nyugatnémet ENNEK az első pillanatra tisztán qazdasági jelentőségű eseménynek az oľasz "és "r"beneíüxi r''érdekeitsé"­monopóliumok voltak, amelyeket a csak kisegítő szerepet játszhatott, haszon eqy része fejében a francia, De fontos volt, hogy volt szövetsé­kétséqtelenül igen naqy kihatása lesz Nyuqat-Európa további politikai fej­lődésére. E tény mögött a vezető me t monopóliumok a nagyobb poli­nyuqat-európai hatalmak ádáz kuz- t ik ai szabadsáqgal és mozqási lehe qeséhez, Angliához, vaqy oedig volt gek szolgáltak ki. Ezt a kiszolgálást évszázados ellenségéhez, Nyugat­szó szerint kell érteni, mert a né­Németorszáqhoz csatlakozik-e. A francia monopóliumok és politi­, , , , . .... , -—__ kai kifejezőjük, a de Gaulle vezette delme, harca húzódik meg, amely tőséqqel rendelkező francia érdekelt- francia állam az utóbbi meqoldást a legközelebbi években ketsegki- séqeket tolták eIötérbe abbő[ a c é,_ , átta hasznothanöb b U n\°r a iTt f l qazd a vul .íelentos mertekben fogja befő- «-— • •-• ....•> lyásolni nemcsak ezeknek az álla­moknak egymás közötti gazdasági fejlődését és viszonyát, hanem — miután a politika a gazdasági alap felépítménye — ki foq hatni az ezen államok többséqét politikailaq és ka­tonailag összefoqó Atlanti Szerző­désre is. Mindkét gazdasági ból, hogy következetesen ők akadá- sági és politikai céljai megvalósítá­lyozzák meq a többi nyuqat-euró- sára. Ezért Franciaország Nyugat­pai tőkés államnak a csatlakozását Németorszáqqal eqyütt alakította a közös piac eqyezményéhez. Ebben a kényszerhelyzetben, amely legjobban Nagy-Britanniát sújtotta, merült fel az utóbbi vezetésével megalakítandó és Európai Szabadke­reskedelmi Társulás nevet viselő ha- __ w egyesülésnek sonló jellegű és célú qazdasági el- nyugat-európai állam csatlakozását a szabadpiac gazdasáqi szervezetéhez. meq a közös piac néven ismert qaz­dasáqi eqyezményt és Franciaország volt az — amint már mondottuk ­amely megfelelő ellenszolgáltatások fejében mindeddig mereven meqaka­dályozta az anqolok vezette többi az a célja, hoqy azokon belül a ve- lenszervezet terve. Első pillanatra zető monopóliumok számára nagyobb látható, hogy ez a második szerve­és minden korlátozástól mentes pia­cokat létesítsenek. Ezek a korláto­zet, az EFTA, qazdasáqilag qyen­Tekintettel arra, hogy a.két nyu­qat-európai qazdasáqi tömb alapvet'ő zások egyrészt pénzüqyi természe- tagállamai, elsősorban Ausztria és tűek voltak. A második viláqháború Svájc, összehasonlíthatatlanul na­qyobb külkereskedelmi forqalmat bo­gébb, már csak azért is, mert egyes imperialista ellentéteknek a kifeje zői, kétségtelen, hoqy e két szer­vezet eqymás közti harca, azoknak jövőbeni viszonya igen jelentős mér­után az egyes tőkés államok pénz­nemei nem voltak szabadon átvált­hatők, konvertibilisak és íqy akadá­lyozták nemcsak a keresleten és a Iqy érthető, hoqy elsősorban ez a nem az eqész kapitalistä""világ itö­nyolítanak le a közös piac államai- tékben fogja befolyásolni nemcsak a val, mint az EFTA-beli tagtársaikkal, nyugat-európai tőkés országok, ha­kínálaton alapuló tőkés árucserét, két állam csatlakozását az EFTA-hoz vábbi fejlődését is hanem ugyanakkor — és ez volt a ahhoz a kimondott feltételhez köti, SZ. E. ÜJ SZÖ 339 * 1959. november 17. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom