Új Szó, 1959. november (12. évfolyam, 302-331.szám)

1959-11-22 / 323. szám, vasárnap

Ahol 20 millióval nagyobb tervet követelnek OROSZUL TANULUNK Sokan úgy gondolják, hogy a konyhasónak csak az ételben, a mésznek pedig csak a házépítésnél veszik hasznát. Mi köze a sónak a mészhez, — kérdezhetné valamelyik olvasó. Nagyon sok köze van. A mész és a só vegyiiparunk legfontosabb hazai nyersanyaga. E két ismert anyagból készül különféle kivitelben a ma már annyira közkedvelt PVC (polivinilchlorid) műanyag, a karbid, a sósav, a szódulúg, acetilén és még sok másféle termék. Mészkőbánya van hazánkban elegendő. Sóban sem szenvedünk hiányt. Hogyan fejlesszük tehát műgjž anyaggyártó iparunkat? Nováky

—Bratislava 20:4 A múltban ezen a téren nem szenteltünk elég figyelmet a műszaki fejlesztésnek, nem épültek kellő gyorsasággal a műanyaggyártó vegyiüzemek stb. De nem is az a legfontosabb, mi volt a múltban, hanem inkább az, hogy mi lesz a közel jövőben. A jövő pedig ezen a téren sokat ígér. A harmadik ötéves terv irányelvei szerint 1965-ben vigyiiparunk évente már 180 —190 ezer tonna plasztikus műanyagot fog gyártani. Az egy lakosra eső műanyagtermelésben ezzel utóiérjük a nyugati államokat. A novákyi Wilhelm Pieck Vegyiüzem dolgozói, akik a PVC-t és annak fontos alkotó elemeit, a karbidot és az acetilént is gyártják, a jövő évi terv összeállításánál merész kezdeményezéssel jelentkeztek: „Nemcsak, hogy elfogadjuk a minisztérium által az 1960-as évre kitűzött tervei, hanem még ezenfelül 20 millió korona értékű félkészárut gyártunk népgazdaságunknak". Áruban kifejezve ez 5000 tonna szódalúggal és 5700 tonna kész PVC műanyaggal jelent többet, mint amit a terv előír. Nos, mit szólnak ehhez a bratislavai Dimitrov Vegyiüzem dolgozói? Ők azt ígérték, hogy jövőre négy és félmillió korona áruval termelnek többet a tervezettnél. Most az elsőség a novákyi vegyiüzemé lett, amely egyelőre 20:4 arányban vezet a bratislavai üzemmel szemben. Egy rövid interjú Nézzünk be ebbe az óriási méretű vegyiüzembe, melynek épületei, műhelyei csaknem 60 hektár területen fekszenek. Az egész üzem termelése a harmadik ötéves tervben az 1960-as évhez viszonyítva két és félszeresen növekszik. A plasztikus műanyagok termelése ezen belül 5,6-szorosan | Miért hasonlítjuk az 1960-as évhez, amikor még az 1959-est sem fejeztük bé — kérdezhetné valaki. És milyen lesz az 1960-as év termelése az ideihez viszonyítva? Konkrét kérdések ezek, melyekre Daubner elvtárs, az üzem főtervezője válaszol: — Jövőre tervfeladataink az ideihez viszonyítva 28 százalékkal növekszenek. Kemény feladat ez számunkra már csak azért is, mert üzemünk ezenfelül még 20 millió koronával növelte az 1960-as tervet. — Hogyan? — Úgy, hogy a második PVC gyártó részleget három hónappal korábban helyezzük üzembe, mint a terv előírja. Az új részleg termelőeszközeinek értéke ugyanannyi, mint az üzem 20 év alatt beruházott összes termelőberendezésének értéke. Csak azért teszem ezt az összehasonlítást, hogy el tudjuk képzelni, mily gyors fejlődést jelent ez hazánkban a műanyaggyártás terén. A harmadik ötéves tervben felépül a harmadik PVC gyárrészleg is. — Mennyivel növelik a PVC műanyag termelését 1965-ig? — kérdezzük Daubner elvtársat. i — Az 1960-as évhez viszonyítva ; 200 százalékkal. Üzemünk területén • felépül egy új műanyag-feldolgozó : üzemrészleg is. Eddig az itt gyártott , féltermékeket más üzemek dolgozj ták fel. Csaknem 1000 dolgozónak, | különösen nőknek nyújt ez az üzem| részleg munkalehetőséget. Egészben I véve 1965-ig alkalmazottaink száma több mint három és félszeresére növekszik. Baj van a termelékenységgel A kormány és a minisztérium zászlajával 1954 óta 14-szer kitüntetett Wilhelm Pieck Vegyiüzem dolgozói' eddig a termelékenység tervét minden hónapban túlteljesítették. A fél- ' termékek gyártásánál ugyanis a | munkaráfordítást annyira csökkentették, hogy a termelékenységet évről évre növelték. De a jövőben az épülő űj gyárrészlegen már maguk dolgozzák fel a féltermékeket, ami nagyban növeli a munkaráfordítás arányát. Emiatt előreláthatólag az egész üzemben csökken a munkatermelékenység, mert az új gyárrészleg csaknem ezer alkalmazottja kisebb termelékenységet fog felmutatni, mint a már működő üzemrészlegek. Hogyan lehet kiutat találni ebből a helyzetből? Szerintünk csakis a termelés további gépesítésével és automatizálásával. Az üzem szakemberei betervezték ugyan az öt mészégető kemence teljes automatizálását, de mindez még kevés. Egy ilyen óriási méretű üzemben még nagyon sok lehetőség van a termelő folyamat további gépesítésére. Döntő az ember A D—2 üzemrészlegen, amelynek katlanokkal, csövekkel, mérőműszerekkel teli csarnokában a halványsárga színű glykolin folyadékot gyártják, dolgozik Anton Kotúč szocialista munkabrigádja. A húsztagú kollektíva inkább tettekkel, mint szavakkal bizonyítja, hogy kiérdemelte a büszke címet. Maga a vezetőjük szűkszavú ember. Az egykori téglagyári munkás, akit a pártszervezet jó rriunkájáért 9 évvel ezelőtt kétéves technológus tanfolyamra küldölt, nemcsak elsajátította a vegyitermelés bonyolult folyamatát, de a tanfolyam elvégzése után maga is igyekezett tökéletesíteni a vegyiberendezések működését. Ötéves munkálkodása alatt több mint 50 értékes újítással tökéletesítette a termelési folyamatot, növelte a termelékenységet. Ďe a brigádból nemcsak Kotúč gondolkozik már újításon, hanem a többiek is. Ján Uhlár, Jozef Oršula, egyszerű parasztemberekből lett munkások mcst azon törik a fejüket, hogyan lehetne jövőre 1 400 000 koronával csökkenteni az önköltséget. Ezt tűzte ki a terv, és ezt kell okvetlenül teljesíteni. — Erinek az összegnek több mint a felét jövőre nekünk kell megtakarítani — magyarázza a feketehajú, sovány termetű brigádvezető. Mi már vállaltunk kötelezettséget olyan értelemben, hogy a jövő évi tervfeladatok szintjét már ez év végéig elérjük, azaz hogy 10 százalékkal növeljük a kapacitást. Ez azonban nem elegendő, mert ezt már teljesítettük is. Az év elejétől villanyenergián, gőzön és a nyersanyagokon már több mint százezer koronát takarítottunk meg; ezenkívül több mint háromszázezer koronát nyertünk az eddig elillanó dichloretán vegyihulladék felhasználásával. Ezért már most újabb vállaláson gondolkozunk és dolgozunk. így beszél a munkás, akinek minden szavából kiérezhető: nem mindegy neki, mi történik a munkahelyén. S ebben mutatnak példát a W. Pieck Üzem dolgozói — magukénak tekintik az országos feladatokat és saját munkahelyükön mindent megtesznek teljesítésükért. Horváth Sándor 1 ÚJ szó Évről évre javul a szolgálatok színvonala Szerény körülmények között kezdte meg munkáját 1953-ban a füleki közszolgáltatási üzem. A lakosságnak nyújtott szolgálatok • színvonala azonban évről-évre javult, és ma már többmilliós leltárral rendelkező üzemmé fejlődött. Egyre népszerűbbek a közszolgáltatási üzem által nyújtott szolgálatok a járás dolgozói között — mondotta Jéney Zoltán igazgató. — Ez évi tervünket is 108 százalékra teljesítjük. Az idén szépen bővítettük szolgálataink hálózatát. A taxiszolgálat a meglévő kocsik mellé egy Volga és egy Pobjeda kocsit kapott. Tehertaxi szolgálatunk is valóra váltotta a hozzáfűzött elképzeléseket, és igen jól dolgozik. Korszerűsítettük a füleki fényképészeti műtermet, új gépekkel és berendezéssel láttuk el. A néhány év előtti panaszok csaknem teljesen megszűntek, ma Füleken is jó fényképeket készítenek. Évek óta érezhető volt nálunk a virágkereskedés hiánya. Ma már ez is van és minden időszakban ki tudja elégíteni a dolgozók igényeit. Nemrég vezettük be a hirdető szolgálatot. A szolgálatok egyik legjobban bevált ágazata a kölcsönző vállalat. Motorkerékpárt, háztartási gépeket, esküvői kellékeket és számos más cikket kölcsönzünk a dolgozóknak. Igen nagy probléma Füleke.

i az üzlethelyiségek hiánya. Ennek megoldására tervbe vettük, hogy a jövő évben hozzákezdünk a szolgálatok házának felépítéséhez. Államunk már 1 millió 300 ezer koronát előirányzott az építkezésre. A város szívében tervezzük a modern kétemeletes ház építését, ahol központosítjuk a különböző szolgáltatási ágakat, ezzel is a dolgozók kényelmét tartva szem előtt. - _ A füleki közszolgáltatási üzemek dolgozói a mindennapi feladatok teljesítése mellett szakítottak időt arra is, hogy a védnökségük alá tartozó EFSZ-ben a nyári csúcsmunkák idején 1500 munkaórát ledolgozzanak. -Agócs Vilmos, Ajnácskő EGÉSZSÉGES ÁLLATÁLLOMÁNYT NEVELNEK A bolyi szövetkezetben elhatározták, hogy egy 100 férőhelyes szabadistállót létesítenek. Az építést tavaszkor kezdték s csakhamar tető alá került az istálló. Jelenleg 188 növendékállatot szoktatnak a természet viszonyaihoz, melyekből a 100 legegészségesebbet telelésre is itt hagyják. A zimankós téli hidegtől az állományt majd úgy védik, hogy a nyitott oldalt és a padlást préselt szalmával rakják be. Molnár János, Boly Ä szádalmásiak helyes úton haladnak Ä szepsi járáshoz tartozó, 900 lakost számláló Szádalmás községben a HNB irodájában szépen gyarapodnak a hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára tett felajánlások. A község lakossága szinte kivétel nélkül bekapcsolódik ebbe az akcióba. A nagy halomban fekvő felajánlási ívekből kiemelünk néhányat, hogy lássuk, miként kíván a szocializmus mielőbbi befejezéséhez hozzájárulni e kis község lakossága. Szladics Lajos, Szanyi János és Farkas István, az EFSZ három teTúlteljesítették tervüket Ma már nem kételkedhetünk abban, hogy a mezőgazdaságban is eredményes lehet a szocialista munkabrigád címért indított verseny. A Bajcsi Állami Gazdaság gyótvai részlegén Lalák László vezetésével az év elején tizenhattagú szocialista munkabrigád alakult, m?ly a kertészetben elért eredményeivel vonta magára a figyelmet. A munkacsoport 8 hektáron kertészkedett. A tervezett 1200 mázsa zöldség helyett csaknem 2 ezer 600 mázsát termelt. Most az a kérdés, hogyan érték el ezeket az eredményeket? Lalák László erről a következőképpen tájékoztatott: — Pontosan betartottuk az agrotechnikai határidőket. A brigád tagjai versenyben álltak egymással. Psenák József, Bajcs héngondozőja felajánlotta, hogy 100 tehéntől 73 egészséges borjút nevelnek fel, hogy a szövetkezetben legalább 20 tehénnél bevezetik a napi háromszori fejést és áttérnek a hozam alapján való jutalmazásra. Bartók János és Szladics Józsefné vállalták, hogy minden kocától legkevesebb 13 darab 15 kg-os malacot választanak el. Boros János és K. Kovács Lajos felajánlották, hogy a hízómarháknál napi átlagos 0,85 kg-os súlygyarapodást, a növendékmarháknál átlag napi 0,60 kg-os súlygyarapodást érnek el. Hajdú Istvánné és Keresztfai Istvánné száraz etetéssel elérik a napi 0,75 kg-os súlygyarapodást a sertéseknél. A község lakossága a kultúrház, a most épülő nyolcéves iskola, valamint a közutak építésére 'vállalt szép kötelezettségeket. Emellett a falu lakosságának több mint 60 százaléka hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére «ajtőelőfizető lett. A községben a Csemadok szervezet is jól működik, a tagság alaposan kiveszi a részét az új kultúrház építésének munkálataiból. Sólyom László, Losonc Äz újságok a napokban egy rövid hírt közöltek: Szlovákiában egyre többen olvassák a szovjet sajtót. Ebben az évben 70 ezerre emelkedett az előfizetők száma. Kurta statisztikai adat mindennapi életünkből. S hány ember ül hoszszú estéket az „azbuka" fölött, hány ember szorgoskodik azon, hogy megtanulja, elsajátítsa a kommunizmust építő nagy nép nyelvét! Sokkal több,' mint amennyit a statisztika közöl. Ezrek, tízezrek tanulnak az orosz nyelvtanfolyamokon, az- iskolákban. S miért e szorgalom, miért a nagy érdeklődés? — A tudásvágy sarkallja az embereket, s ezen túl politikai és erkölcsi felelősségérzetünk késztet bennünket szorgalomra. Felelősség jelenünkért és jövőnkért! A szovjet nép diadalmasan építi kommunista jövőjét. Hazánk népe is ennek a jövőnek szenteli építőmunkáját. Közös célunk, közös erőfeszítéseinek, közös felelősségünk az emberiség sorsa iránt — mindez örökre megedzette barátságunkat, s mint igaz, hű barátok segítjük, támogatjuk egymást célunk elérésében. Az orosz nyelv közelebb hozza hozzánk a szovjet emberek életét, alaposabban megismerhetjük az üzemek, kolhozok, szovhozok munkáját, a kommunista munkabrigádok figye- lemre méltó sikereit — s e hasznos tapasztalatokat felhasználhatjuk munkánkban. Á szovjet sajtóból közelebbről megismerjük a tudomány és technika eddig nem ismert vívmányait, mely — az ember szolgálatában - a világűr titkait kutatja s álmokat vált valóra. Ezekről a valóra vált álmokról öröm olvasni, hisz az emberiség évszázados álmainak, vágyainak valóra váltása új ember, egy új társadalom születését igazolja. Oroszul tanulunk. Ezrek, százezrek ... Mérnökök, fizikusok, kohászok és építészek olvassák a szovjet szakirodalmat. Ezrek, százezrek megszerették a szovjet irodalmat, mely az emberek lelkének, munkájának tiszta tükre. E tükörben megtaláljuk a szovjet föld bölcsőjében született embert. Ember — mily büszkén hangzik e szó! Mennyi szeretet árad e szóból! S nincs a világon a szeretetnél nemesebb emberi tulajdonság! Az emberek legnagyobb erkölcsi kötelessége, hogy e szerete.tet ápolja. Äm ez a kötelesség nem .erőszakolt; ezt az ember szíve diktálja. Szeretetünk egyik jelképe: ezrek, százezrek tanulnak oroszul. Ez örök barátságunk záloga. —ker — Szorgalmas fiatalok között A sűrűn benőtt park közepén szép kastély áll. Valamikor Eszterházy kényelmét szolgálta. Ma Tonkháza és környéke iskolásainak második otthona. Ebben a kellemes környezetben tölt hetenként három napot az a húsz leány és fiú, akik felismerték a mezőgazdasági tanonciskola jelentőségét. Vegyük például Varga Árpádot, aki Németh elvtárs osztályfőnök szerint a legjobb tanulók közé tartozik. Tanulókönyvecskéjében öt egyes és egy kettes tündököl. Ma azonban szabadnapos. Mivel a szövetkezetben sincs munka, otthon tevékenykedik. Éppen a fák körüli ásást fejezte be. — Szeretek tanulni — válaszol a kérdésre. — Igyekszem jól elsajátítani a tananyagot. Nagyon érdekel a növénytermesztés. Remélem — s vágyakozás csendül hangjában —, hogy tovább tanulhatok. Tovább tanulni, mélyíteni a tudást, ezen gondolkodik I-Iolocsi Edit is, neki viszont a kertészet a szívügye. Talán már a gazdasszony ébredezik benne, aki mindenki asztalára szép, vitamindús zöldséget kíván. Nem csupán a tanulásban, de a munkában is megállja helyét. Aratáskor fürgén hordta a kévét, majd a dohányban szorgoskodott. — Nem fél a munkától — mondja büszkélkedve az apa. a szövetkezet takarmányosa s a pipafüst mögül leánya feié pislant. - Hogy 860 munkaegységünk van. az ő érdeme is. Sokat segített az asszonynak répaegyelésben, kukoricakapálásban. Az ilyen gyermekekre jogosan büszkék a szülők, szívesen adják át tapasztalataikat az idősebbek és örömmel foglalkoznak velük a tanítók. — Ä tanuláson és a szövetkezetben végzett munkán kívül érdekköröket létesítettünk — tájékoztat Kovacsich elvtárs, az iskola igazgatója. S elmondja, hogy a tanoncok tyúk- és nyúltenyésztéssel is foglalkoznak. A szükséges ketreceket műhelygyakorlatként maguk készítik. A kultúráról sem feledkeznek meg. Tánccsoportjuk a népi hagyományokat ápolja. Szorgalmasan készülnek a járási alkotóversenyre Bors Éva tanítónő irányításával. — Fontosnak tartottuk az orosz nyelvtanfolyam megalakítását — hangsúlyozza végezetül Kovacsich elvtárs —, mert elképzelhetetlen, hogy egy művelt földműves, szövetkezeti tag, ne merítsen tapasztalatokat a szovjet szakirodalom értékes kincstárából. Fiataljaink ilyen széleskörű érdeklődése a velejáró szorgalom párosulásával biztató remény a jövőre nézve. Benyus József • A CUKORRÉPA-BEGYŰJTÉST Szlovákia mezőgazdasági dolgozói 105,3 százalékra teljesítik, ami a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 4000 vagonnal több. • A DUBNICA NAD VÁHOM-1 K. J. Vorosilov Művek villanytelepe ? és fél millió kilowattóra villanyáramot termelt az évi terven felül. A dolgozók most egy újabb felajánlást tettek, amely szerint az év végéig további 1 millió kWó áramot termelnek. „Hazudnak a szakemberek ?" Ha a jól bevált termelési módszerek gyakorlatban történő megvalósítását vesszük alapul, valóban arra a meggyőződésre jutunk, hogy a szakemberek nem mondanak igazat. Nem igaz például, hogy az idejében betakarított kukoricaszár — főleg répafejjel és répaszelettel lesilózva — elsőrendű takarmányt ad. Ennek igazságát teljes egészében megcáfolja a kéméndi EFSZ múlt évi tapasztalata. A kukoricaszárat nem silózták le, hanem leszántották. Szerintük ez növeli a talaj termőerejét. A kukoricát sem takarították be száraz időben, megvárták, amíg belepte a hó. Ez nagyban elősegítette a szerfölött hasznos mezei egér hihetetlen méretű elszaporodását, amiért már magában is elismerés és dicséret jár. S mivel ez az újítás nagyszerűen bevált, ugyanez a szándékuk ebben az évben is. Nem titkolt cinizmussal remélik, hogy a szakemberek majd dúlnak-fúlnák dühükben. ha ők, a csaknem ismeretlen kéméndiek teljesen új irányba terelik a mezőgazdasági szaktudományt. Egy nagyon téves és elavult elmélet azt igyekszik bizonygatni, hogy egy hektárról a répafej 600 liter tejet jelent. Ez ismét a szakemberek baklövése és nem egyéb, mint a hiányos szaktudású közgazdász-mérnökök és okleveles zootechnikusok bemagolt demagógiája. A szógy'niek nézete más, mivel a földhöz különös vonzalmat éreznek. Igyon tejet a föld, — ez az egyöntetű vélemény. Minek pazarolni a munkaegységet a répafej behordására? Sokkal előny ösebb, ha jól megszárad a földön és a benne rejlő tejet megissza a szomjúhozó föld. Ez most különösen Jo i ötlet, mert hiszen csapadékszegéňy ] az ősz, a répafejben rejlő tej legalább • némileg pótolja a talajnedvef! Ezt a ' teljesen újirányú agrártudományt \ igen melegen ajánlották a bélaiaknak, < de úgy látszik, ők félnek az újtól, a haladótól, mert — csodák csodája — konzervatív álláspontot foglalva prizmákba rakták és leföldelték a répafejet. Szinte nevetséges'. Hisznek a

1 szakembereknek! Az ebedi szövetkezetben már más a helyzet. Az ő nézetük ugyanaz, amit a cím mond: hazudnak a szakemberek! Náluk viszont a száraz nyárutó j és az esőtlen ősz az oka mindennek. Ha az ég csatornái nem lettek volna j ily fukarok, most nyugodt lelkiisme- ' rettel mondhatnák: nem rakhattuk 1 kazalba a szalmát, esett az eső! Így azonban még nyugodtabb lelkiismerettel vallják: szákember ide, szakember oda, jobb a szalmának szanaszét a határban. Talán igazuk is van. Ha a szalma megázik és esetleg trágyává is válik, megtakarítják a szállítási költséget. Csak szét kell teríteni a vasút melletti táblán és az i ammoniákot nélkülöző mesterséges j istállótrágya már a jövö évben hihetetlen arányban növeli a hektárhozamokat. Ez az önköltségcsökkentés \ legújabb formája. Nagyon valószínű, hogy hasonló szándéktól vezérelve' maradt szanaszét a kéméndiek és a i bartiak szalmája is. Vagy a szalmának már mindegy, ha a széna rosszul áll? De mondjuk inkább másképp: az ilyen < jelentéktelennek látszó szálmák miatt J áll rosszul egyes szövetkezetek szénája! ' TAMÁS VINCE ÜJ SZÖ 4 * 1959. november 19.