Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)
1959-10-10 / 281. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. október 10. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 281. szám A taggyűlés nagy jelentősége Pártszervezeteinknek a CSKP XI. kongresszusa által kitűzött nagyvonalú feladatok teljesítéséért viselt felelőssége a pártmunka módszereinek állandó tökéletesítését, a tömegpolitikai és a szervezői tevékenység új, hatékonyabb formáinak keresését követeli meg. A pártmunka színvonalának emeléséért folytatott törekvésünk alapja a lenini alapelvek állandó fejlesztése és szilárdítása pártunk egész tevékenységében. S itt kell látnunk azt a fontos tényt, hogy pártunk munkájában a legnagyvonalúbb feladatok megoldása során sem mellőzhetjük az apró munkát, mely hozzájárul a párttagok és tagjelöltek aktív tevékenységének fokozásához, a bírálat és önbíralat fejlesztéséhez a demokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia elveinek teljes mértékű érvényrejuttatásához. Ezen a téren nagy szerepet játszik az alapszervezetek taggyűléseinek színvonala, irányítása és tartalma. Igaz, helyenként még helytelen nézetek merülnek fel a taggyűlés jelentőségével és küldetésével kapcsolatban. Egyes elvtársak úgy vélik, hogy a pártbizottság jól dolgozik, ha minden fő és sürgős feladatot maga végez el, s elégséges, ha mindezt utólagosan hozza a taggyűlés „tudomására". Az ilyen gyakorlattal, amely végeredményben a taggyűlés jelentőségének lebecsüléséhez vezet, semmiképpen sem lehet egyetérteni. Igaz, hogy az alapszervezetek bizottsága jelentős küldetést tölt be és fontos feladatot lát el, hiszen teljes mértékben felelősséget visel az egész pártszervezet tevékenységéért. Felelős a párton belüli ügyekért és azért is, hogy a szervezet működési körzetében miképpen valósítja meg a párt irányvonalát, hogyan teljesíti a járási pártbizottság és a felsőbb pártszervek határozatait. Előfordulhat az is, hogy egyes fontos, halasztást nem tűrő helyi feladatokat felkészülten, rugalmasan meg kell oldani. Tárgyalnia keli a pártélet kérdéseiről és foglalkoznia a felsőbb pártszervek, esetleg az előző párttaggyűlés határozataival. Mindig szem előtt kell azonban tartania azon alapvető fontosságú elv betartását, hogy a párttaggyűlésen a fő politikai kérdéseket tárgyalják meg és ezekkel kapcsolatban a szervezet lehető legtöbb tagja és tagjelöltje fejtse ki nézetét. Csakis az ilyen gyakorlat járulhat hozzá a . párton belüli demokrácia fejlesztéséhez és az összes párttagnak és tagjelöltnek a pártmunkában való részvételéhez. A mindennapi életben megtörténhet, hogy néha a legjobb szándék mellett is elkövetünk hibákat. Egyes pártbizottsági tagok gyakran úgy vélekednek, hogy miért kell valamely ügy elintézéséhez taggyűlést összehívni. Hiszen ebben a bizottság is gyors és helyes döntést hozhat. Csakhogy éppen itt van a tévedés. A helyes döntés legfontosabb feltétele éppen az, hogy ehhez minél több ember, tehát a szervezet egész tagsága hozzájáruljon. Minden esetben látnunk kell azt is, hogy a döntés csak egyik része a dolognak. A másik rész, mégpedig a helyes döntés megvalósítása gyakran már nehezebb feladat és legtöbb esetben már nem a párt keretén belül történik. Márpedig, tekintve, hogy pártunk soha nem tesz olyat, ami a dolgozók érdekeivel ellentétes, szükséges a dolgozók előtt megmagyarázni és megvilágítani a pártszervek határozatának helyességét, megnyerni őket a határozat teljesítésére. Ehhez a munkához pedig minden bizonnyal kevés lenne a pártbizottság néhány tagja, ehhez az egész párttagság részvétele szükséges. Mindenki előtt világos, milyen nehézségekbe ütközne ez, ha a feladat megtárgyalásán nem vennének részt a párttagok és a döntést részletesen nem ismernék. Bajosan győzhetnének meg mást valamiről, amiről maguk sincsenek meggyőződve. Ezzel kapcsolatban szükséges hangsúlyoznunk, hogy a taggyűlés magas színvonalának legfontosabb feltétele a tervszerű, céltudatos előkészítés és a tárgyalás napirendi pontjainak helyes összeállítása. A taggyűlés napirendjén minden esetben a pártszervezet működési körzete legfontosabb kérdéseinek kell szerepelniök, hogy a gyűlés tárgyalása teljes mértékben felkeltse a tagság érdeklődését. Sajnos, ezen a téren még mindig sok fogyatékosság fordul elő. Megtörténik, hogy a bizottság formálisan állítja össze a taggyűlés napirendjét, tervszerűtlenül gyűléseznek és a tárgyalásokból nem tűnik ki a fő és sürgős feladat. Néha azután úgy tűnik, mintha a gyűlést csupán azért tartanák meg, „nehogy a járáson megint bírálatot kapjanak". Mondanunk sem kell, hogy az ilyen taggyűlés nem sok haszonnal jár. Igaz, a taggyűlésnek lehetősége van a tárgyalás napirendjének megváltoztatására. Ezt a lehetőséget azonban mindmáig kevéssé használják ki. Ezenkívül helytelen is lenne, ha a pártbizottságok következetesen ilyen kezdeményezésre várnának, miután ez rögtönzésekhez vezethetne. Kétségtelen, nehéz munkát igényel már a bizottsági ülésen összeállítani a taggyűlés helyes programját, olyan programot, amely felkelti a szervezet minden tagjának érdeklődését, a tárgyalásban való részvételre serkenti és a taggyűlés határozatának teljesítésére mozgósítja. A pártbizottságokba azonban általában azokat az elvtársakat választották be a tagok sorából, akik a legjobb előfeltételekkel rendelkeznek e feladatok teljesítéséhez. A taggyűlések jelentőségéről beszélve feltétlenül szólnunk kell arról is, hogy néha a jól előkészített gyűlés sem hozza meg a várt eredményt, nem eredményez olyan határozatot, amely megfelelő irányelvül szolgálna a további munkában. Ennek oka legtöbb esetben az, hogy a gyűlés folyamán eltérnek az eredetileg meghatározott programtól. A beszámoló jó, helyesen veti fel a problémákat, a vitában azonban valaki másról kezd beszélni, a többiek hozzászólnak s ennek következtében megfeledkeznek a fő problémákról. Az idő elfut, a gyűlés pedig nem hoz érdemleges határozatot. Az ilyen esetekben a hibát a taggyűlés elnöksége követi el. mert nem tudja úgy irányítani a gyűlés menetét, hogy elsősorban a fő kérdésekről tárgyaljanak, s csak miután ezt a témakört kimerítették, térjenek át a továbbiakra. A taggyűlésnek nagy jelentősége van a párt életében. Pártunk alapszabályzata a taggyűlést az alapszervezet legfőbb szerveként szögezi le. A taggyűlés irányításától, tartalmától függ, hogy a pártszervezet minden tagjának lehetősége nyíljon hozzászólni a párt politikájához, e politika érvényesítéséhez a szervezet működési körzetében, ezen múlik a párton belüli demokrácia fejlesztése és elmélyítése. A taggyűlés járulhat hozzá legnagyobb mértékben a kommunisták nagy tömegének a párt tárgyalásaiba és a párt munkájába való tevékeny bekapcsolásához. S végeredményben a taggyűlésen múlik a pártmunka módszereinek továbbfejlesztése és ezzel a dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének további kibontakoztatása. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére Az ostravai-karvinai szénbányák szocialista kötelezettségvállalásokkal Forradalom 42. évfordulóját. A Cseh megígérték, hogy az év három utolsó tenek terven felül, a Stachanov Bá szenet akar terven felül fejteni. A t nya kollektívái kötelezték magukat, na szenet adnak népgazdaságunknak. műszaki dolgozói és bányászai üdvözlik a Nagy Októberi Szocialista szlovák Hadsereg Nagybányájában hónapjában 20 000 tonna szenet fejnya 11 csoportja pedig 3150 tonna ermelési értekezleten a Hlubina-báhogy feladatukon kívül még 8120 tonA csehszlovák-koreai barátság manifesztációja Phenjan (ČTK) - Csütörtök délután a koreai főváros negyedmillió lakosa a Kim Ir Szen téren gyülekezett, hogy találkozzék Antonín Novotný köztársasági elnökkel, a CSKP KB első titkárával. A széles teret környező épületeket csehszlovák és koreai zászlók, valamint a CSKP-t, a Koreai Munkapártot, a Csehszlovák Köztársaságot és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot éltető vörös feliratos táblák díszítették. Számtalan koreai, csehszlovák és vörös zászló lengett a manifesztálók feje fölött, akik Novotný és Kim Ir Szen elvtársak arcképeivel vonultak fel. A tömeg lelkesen üdvözölte Novotný és Kim Ir Szen elvtársakat, akik helyi időszámítás szerint fél ötkor jelentek meg a díszemelvényen. A díszemelvényen jelen voltak még Barák, Hendrych és Dávid elvtársak, Csoj Jon .Gen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Népgyűlése Elnökségének elnöke, valamint Pak Csöng E, Kim Csan Man, Nam Ir, Cson II Jong, Kim Kvang Hjop, Rim He, Ri Hjo Szun, a Koreai Munkapárt KB elnökségi tagjai és Kim II, a minisztertanács elnökének első helyettese. A többi emelvényen a társadalmi, gazdasági, kulturális és tudományos szervezetek képviselői, a Phenjanban akkreditált képviseleti hivatalok vezetői, a csehszlovák nagykövetség tagjai és a Phenjanban élő csehszlovákok foglaltak helyet. Az ünnepi ülést Ri Szong Un, a Koreai Munkapárt phenjani városi bizottságának elnöke nyitotta meg, aki melegen üdvözölte Novotný elvtársat. Ezután Kim Ir Szen elvtárs lépett a mikrofonhoz és üdvözlő beszédet mondott, majd lelkes éljenzés közepette Antonín Novotný elvtárs emelkedett szólásra. Novotný elvtárs beszédét gyakran szakították félbe viharos tapssal. Öriási volt a lelkesedés beszéde végén, amikor a CSKP és Novotný elvtárs éljenzése közepette sok száz pionír lépett ki a tömegből és a díszemelvény előtt üdvrivalgással és virágcsokrokkal fejezték ki a koreai -m NOVOTNÝ ÉS KIM IR SZEN ELVTÁRSAK ÜDVÖZLIK A KOREAI FŐVÁROS KIM IR SZEN-TERÉN ÖSSZEGYŰLT LAKOSSÁGOT. (Rádiofoto ČTK) ifjúság tiszteletét és szeretetét a testvér Csehszlovákiából érkezett vendég iránt. Novotný, Kim Ir Szen és a díszemelvényen jelenlevő elvtársak melegen viszonozták a koreai nép legifjabb nemzedékének üdvözlését. A csehszlovák-koreai barátság pompás manifesztációja az Internacionáléval ért véget. Kim Ir Szen elvtárs beszéde Tisztelt Antonín Novotný elvtárs! Tisztelt elvtársak és barátaim! Engedjék meg, hogy a Koreai Munkapárt, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya és az egész koreai nép nevében szívélyesen üdvözöljem Antonín Novotný elvtársat, a kíséretében levő személyeket, mindazokat, akik baráti látogatásra érkeztek hazánkba, és hogy általuk szívélyes testvéri üdvözletünket tolmácsoljuk Csehszlovákia egész népének. A szovjet hadsereg fegyveres erői szabadították fel országaink népeit a fasiszta és imperialista járom alól. Az eszmék és célok egysége szoros kötelékkel fűz; egymáshoz népeinket, mint a Szovjetunió vezette szocialista tábor tagjait. Az amerikai imperialisták fegyveres agressziója ellen vívott felszabadító háborúnk idején a testvér Csehszlovákia népe önzetlen anyagi (Folytatás a 2. oldalon) ŐSZI SZEMLE: filETMI IŕEI I a betakarítással C i FII B\CI.L és a vetéssel Ilyenkor ősszel illik körülnézni, valójában hogyan is állunk a talajelőkészítéssel, a vetéssel, a betakarítással, mert már most számolni kell a holnappal, a jövő évi kenyérrel. Az ilyen alapos körültekintés után sok tapasztalatot nyer az ember, meglátja, mi a helyes, min lehetne még javítani. Egy ilyen alapos körültekintés után látjuk, hogy a komáromi járásban még 300 hektár cukorrépa a földben van, míg a szomszédos ógyaliai járásban a naszvadi szövetkezeten kívül már mindenütt betakarították és elszállították a cukorrépát. A naszvadiakról sem úgy beszélünk, mint rossz példáról. Ugyanis ők ideiglenesen raktározzák a répát. ÉS A KUKORICA? Megint csak a komáromi járásba kell menni és újból csak gyengébb példákért. Ugyanis a járásban a* kukoricának csak a tíz százalékát törték le. Enyhítő körülménynek vehető, hogy a kukorica csak e napokban érett meg, de a betakarítással már ugyancsak sietni kell. Nem jobb a helyzet az őszi árpa körül sem, mivel annak már a földben kellene lennie, pedig a járásban 100 hektárral kevesebbet vetettek — a tegnapelőtti jelentések alapján, — mint ahogy a terv erre az időre megkövetelte. Nagyon lemaradnak a mélyszántással is. A több mint 7000 hektár mélyszántásból eddig mindössze 650 hektárt szántottak fel. GYÖZ AZ EMBER Nemegyszer mondjuk, hogy az ember a legfőbb tényező és ezt újból hangsúlyozzuk. Miért. Most azért, mivel nagy a szárazság, a föld megrepedezett és ha szántani akarunk, bizony két traktornak is kell húzni az ekét és utána görögdinnye nagyságú rögök keletkeznek. Ennek ellenére mégiscsak azt kell mondani, hogy nem a szárazság, hanem az ember fog győzni és nem lehet, hogy az időjárás kifogjon rajtunk. Az esőre nem szabad várni, sem arra nézni, hogy rögös-e a föld, hanem törni kell a rögöt, mindennel, amivel csak lehet. ÉS MÉG VALAMI • Nem egy helyen az a „gyakorlat", hogy a szövetkezetesek aratás után a háztáji földjeikkel bajlódnak a közös gazdálkodás rovására. Ha ezt a helyzetet országos méretben nézzük, látjuk, hogy a közös javára bizonyos javulás észlelhető, mégis bátran mondhatjuk: a helyzet nem kielégítő. Ma, amikor ilyen nagy a szárazság, költségesebb lesz a vetés, mivel nagyobb szükség lesz a kézierőre is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy most már ölbe tett kézzel várjuk az esőt. Emlékezzünk csak vissza az aratásra, amikor sok helyen valóban kritikus volt a helyzet és az emberek, a szövetkezetesek legyőzték mind az időjárást, mind a ledőlt termést. MERT MIT LÁTUNK? Igen, így tehetjük fel a kérdést, ha szétnézünk a Csallóközben, keresztülutazunk rajta. Azt látjuk, hogy csak itt-ott szántanak vagy vetnek. Elképzelhetetlen, hogy a sürgős munkák ellenére Szlovákiában csaknem 400 lánctalpas traktor „pihen". MILYEN JÖ ÉRZÉS Bizony milyen jó Nagykeszi Állami érzés látni a Gazdaságban, jövő évi termés. Meg kell itt említeni, hogy e gazdaságban nem ijedtek meg a szárazságtól, hanem alaposan nekifeküdtek a munkának, ahogy illik. így beszélhetünk az ógyaliai járás szövetkezeteseinek munkájáról is, pedig ez a járás, ami a szárazságot illeti, hazánkban bizony az első helyen van. A SZÁNTÁS, A SZÁNTÁS Az ember újból csak visszatér erre a gondolatra, mivel szántás nélkül nem lehet vetni és vetés nélkül nem mennénk semmire. De ha már itt tartunk s megemlítettük az előbbi tényeket, azt is meg kell mondani, hogy 100 000 hektár felszántott föld még nincs bevetve. Ha kevés is a csapadék, van a földben annyi nedvesség, hogy kikel a mag. Ezért a talajt minden módon, minden eszközzel elő kell készíteni a amint már szépen sorol az árpa, avetés alá és vetni kell bele. Kiválóak a szovjet gépek A brnói Műszaki Építkezések vállalatánál kiválóan beváltak a szovjet A tolmácsi Kirov gyár 410-es hzemrészlegén a mai napig 3 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Képimkön Albin Bánik csoportvezetőt, az ifjúsági műhely dolgozóját láthatjuk, amint társával megbeszéli a kővetkező havi tervét. Horváth felv. nehézépítkezési gépek. Az egyik legproduktívabb a D 114 autogréder, amelyet a vállalat dolgozói az elmúlt napokban kaptak a Szovjetuniótól. Ezt a gépet sokféle munkára lehet alkalmazni, különösen az országutak sáncainak ásásánál, formázásánál, a terep egyengetésénél vált be, de lehet vele kavicsot teríteni és télen havat hányni is. Ez a gép még külön földekével is fel van szerelve. 13 400 kg a súlya és több mint 8 m a hossza. A szovjet gyártmányú autogréder kitűnő segítséget nyújt a brnói útépítőknek a karvinai országút és a terlickei vízierőmű építésénél. A szovjet típusú autobágerek és rakodók is kiválóan beváltak az építkezéseknél.