Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-28 / 298. szám, szerda

A Nobel-díjas tudós Jaroslav Heyrovský akadémikus 1890. december 20-á» született Prágában. A vegyi tudományok doktora s 24 évig a prágai Károly Egyetem mennyiségtani-, fizikai tagozatának tanára volt. Heyrovský a polarográfiai módszer negalapításával világhírnévre tett szert. Első polarográf.ját 34 évvel ezélőtt szerkesztette és módszert dolgozott ki, melynek segítségével előnyösen elemezhetők a legkülönfélébb anyagok vegyi tulajdonságai. oldatokban megállapíthatók különféle vegyületek még abban az esetben is. ha tonnányi mennyiségben csupán egy gramm volna belőlük. Az ö érdeme egy új, önálló tudományág—a polarográfia — létrejötte, melyei Heyrovský akadémikus és számos tanítványa állandóan tökéletesít s amely már eddig is sokoldalúan érvényesül a kísérleti laboratóriumokban az iparban, az orvostudományban, a geológiában és számos más ágazatban. Egyszerűségének, gyors alkalmazhatóságának és elegendő mértékű pontosság meliett nagyfokú érzékenységének köszönhető, hogy ez a módszer a gyakorlatban közkedveltté vált. A prágai polarográfiai iskola mindmáig Hétfőn, amikor ..megérkezett Prágába az a hivatalos hír, hogy a stockholmi Svéd Királyi Akadémia a vegyészet szakaszán az idei Nobel-díjat Jaroslav Heyrovský akadémikusnak adományozza, a kiváló csehszlovákiai tudóst felkereste Vilém Laufberger akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökének helyettese és Rudolf Brdička akadémikus, az akadémia vegyészeti tagozatának elnöke, Heyrovský tanítványa. V. Laufberger akadémikus az új Nobel-díjasnak jókívánságait fejezte ki a csehszlovákiai tudósok nevében és R. Brdička akadémikus tolmácsolta Csehszlovákia és az egész világ polarografusainak szerencsekívánatait. Jaroslav Heyrovský akadémikus ez alkalomból a következőt mondotta: A Nobel-díj odaítélését nagy megtiszteltetésnek tekintem, mivel ez mind felfedezésem, mind életmüvem rendkívüli méltatása. Ezt azonban nemcsak személyes megtiszteltetésnek tartom, hanem az egész csehszlovák tudomány és mindaz sikerének, ami a legutóbbi években lehetvőé tette a polarográfia eredményes fejlődését. Egyedülátló egyén manapság aligha érhet cl a tudomány terén átütőbb sikert és művét még kevésbbé fejlesztheti ki, vagy mélyítheti el, egymagában nem gondoskodhat arról. inegőrizté világelsőségét, amiről többek között az a tény is tanúskodik, hogy a 15 nyelven kiadott 38 polarográfiai tankönyv szerzőinek csaknem a fele csehszlovákiai tudósokból áll. A csehszlovákiai készítményű polarográfokat bemutatták a bukaresti, brüsszeli, íondoni, moszkvai, budapesti és további kiállításokon. Jaröslav Heyrovský akadémikusnak a legmagasabb tudományos kitüntetést adományozták. 1955-ben kitüntették a Köztársasági Érdemrenddel, 1951-ben elsőfokú államdíjjal s egy évvel később az elsők között nevezték ki a legmagasabb csehszlovák tudományos intézmény, a Csehszlovák Tudományos Akadémia tagjává. Heyrovský akadémikus a világ minden táján működő hírneves tudományos intézetek tiszteletbeli tagja. így például az amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia, a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, a Német Tudományos Akadémia levelező tagjává, a hallei Leopoldina Ä-adémia tagjává nevezték ki. Ezenkívül a londoni College Egyetem, a varsói Egyetem, a drezdai Műegyetem és további főiskolák díszdoktora. hogy azt világszerte is megismerjék. A polarográfia 37 év előtti feltalálása óta igen jelentós fejlődésen ment keresztül. Ez nem csekély mértékben mind tanítványaim, mind pedig a világszerte működő számos polarográfus érdeme. E téren kétségkívül jelentős érdemeket szerzett a Csehszlovák Tudományos Akadémia Polarográfiai Intézete is, melyet a csehszlovák állam kilenc évvel ezelőtt létesített s melynek fennállása lehetővé tette, hogy a csehszlovák polarográfiai iskola világviszonylatban is megőrizze első helyét. Ezt tekintem a polarográfiai módszer nagy és szüntelenül fokozódó visszhangja fő forrásának, ami kétségkívül befolyást gyakorolt a Nobel-díj odaítélésére is. Nincs azonban csak arról szó, hogy társadalmi rendszerünk elegendő anyagi eszközt bocsátott rendelkezésre a polarográfia ily sikeres fejlesztése érdekében. ' Nem kevésbbé fontosnak tekintettem az abbót fakadó erkölcsi támogatást, hogy az állam magáévá tette munkámat s azt az egész társadalom is teljes értékben méltatta, mivel elsősorban és mindig arra helyeztem súlyt, hogy e szempontból is hasznosnak tartják-e munkámat. Boldog vagyok, hogy a Nobel-dijat csehszlovákiai tudományos dolgozónak ítélték oda, mert ez a tény megerősít abban a meggyőződésemben, hogy a tudósok mindig azok első soraiban haladtak és haladnak ma is, akik a nemzetek egyetértésére, barátságára törekszenek. Üdvözlő távirat Kilding Hagbergnek, Svédország Kommunista Pártja elnökének Drága Elvtárs! 60. születésnapja alkalmából forró elvtársi üdvözleteinket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük. Drága elvtárs, jó egészséget és sok sikert kívánunk fáradhatatlan munkájához, melyet Svédország Kommunista Pártjának harca érdekében, a békéért és a svéd dolgozó nép szocialista jövőjéért végez. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A csehszlovák kormányküldöttség visszatért Bagdadból (ČTK) - A csehszlovák kormányküldöttség, mely Ladislav Brabec belkereskedelmi miniszter vezetésével részt vett Bagdadban az első Csehszlovák ipari kiállítás ünnepélyes megnyitásán, hétfőn, október 26-án visszatért az Iraki Köztársaságból. A küldöttséget a Külkereskedelmi, a Belkereskedelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium vezető dolgozói fogadták a ruzyni repülőtéren. Jelen volt Habib Dagesztani, az Iraki Köztársaság csehszlovákiai ügyvivője és az iraki nagykövetség tagjai is. Ladislav Brabec belkereskedelmi miniszter, a küldöttség vezetője a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy Irakban nagy az érdeklődés a csehszlovák kiállítás iránt. Már megnyitása napján több mint 10 ezer látogatója volt és a következő napokban naponként átlag ötezren tekintik meg a kiállítást. A kiállításon eddig több mint 2 millió koronára rugó szerződéseket kötöttek. A küldöttség felkereste az iraki kormány néhány tagját s az iraki gazdasági körök jelentős képviselőit, akik dicsérően nyilatkoztak a kiállításról és azt a nézetüket fejezték ki, hogy az lényegesen hozzájárul a Csehszlovák Köztársaság és az Iraki Köztársaság kölcsönös gazdasági kapcsolatainak kiterjesztéséhez. Albán ifjúsági küldöttség Prágában (ČTK) - A CSISZ Központi Bizottságának meghívására hétfőn, október^ 26-án hazánkba érkezett az Albán" Dolgozó Ifjúság Szövetségének 19 tagú küldöttsége. Fiatal albán barátaink 14 napos itttartózkodásuk alatt ellátogatnak Délés Nyugat-Csehországba, valamint Szlovákiába is. Üzemeinkben, városainkban és falvainkban megismerkednek ifjúságunk életével és munkájával. Segítenek a szovjet munkamódszerek Tizenöt évi előnyt szereztünk A bratislavai Palma Üzemből Vojtech Škvárek, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezetének elnöke a CSSZBSZ kerületi konferenciáján arról beszélt, hogy üzemük fontos nyersanyaga a napraforgómag. Földműveseink azonban nem tudják ellátni az üzemet elég napraforgómaggal, mert alacsonyak a hektárhozamok, nem több 10-12 mázsánál. Az olajtartalom is kevés, alig 30 százalék. A külföldről Behozott napraforgómag olajtartalma ezzel szemben 40 százalék. A Szovjetunióban ezen a téren jobbak az eredmények. Olyan fajtákat termeltek, melyek gazdag termést adnak. Nálunk is lehetne a napraforgómagokat nemesíteni, csakhogy ez igen hosszadalmas eljárás, tíz esetleg tizenöt évre lenne szükségünk. A szovjet mezőgazdasági dolgozók azonban megkíméltek minket ettől. A bratislavai Palma-Üzem négyféle olyan vetőmagot kapott ajándékba a Szovjetunióból, amelyek igen jól megfelelnek a mi feltételeinknek. Kapcsolataink a szovjet dolgozókkal A szovjet nép iránti hála és szeretet megnyilvánulását látjuk mindenütt az üzemekben és falvainkon. A trenčíni Odevában jól működnek az orosz népi nyelvtanfolyamok. Az üzem dolgozói szorgalmasan tanulják az orojz nyelvet, hogy ezzel is kifejezésre juttassák baráti viszonyukat a szovjet néphez. Leveleket írnak a szovjet dolgozóknak, és ezeket a Szovjetunióba küldött öltönyök zsebeibe rakják. Egy másik trenčíni gyár, a Makyta dolgozói jő kapcsolatokat tartanak fenn a moszkvai krasznokonszki szövetgyárral. Öt évvel ezelőtt kezdtek levelezni. Az orosz nyelvtankörben a „Teksztilnaja Promislennost" folyóiratban olvastak a moszkvai üzem sikereiről. Többet akartak tudni róluk, tanulni akartak tapasztalataikból. Ezért leveleznek. A bratislavai Elektrotechnikai Művek dolgozói tovább jutottak kapcsolataikban. Tavaly a csehszlovák — szovjet barátság hónapja alatt a Beke és Barátság üzenetét vivő stafétával üdvözletüket küldték a záporozsszki transzformátor állomás dolgozóinak s levelükben megírták, versenyezni akarnak velük, A szovjet elvtársak a versenyfelhívást a kínai —psuáni transzformátor üzemnek is továbbították, úgy hogy a bratislavai dolgozók versenyfelhívása alapján nemzetközi méretben már három üzem vetélkedik az elsőbbségért. A bratislavai dolgozók nem akarnak lemaradni, s nagy igyekezetet fejtenek ki munkájukban. Az eredmény már mutatkozik. Míg a múltban évekig nem teljesítették a tervezett feladatokat, az idén már kétszer elnyerték a minisztérium és a szakszervezeti szövetség vörös zászlaját. Tízezreket takarítanak meg évente A trnavai vasúti kocsikat javító üzemben is nagyon elterjedtek a szovjet munkamódszerek. Bohuš elvtárs, a CSSZBSZ üzemi szervezetének elnöke szerint évente 60-70 ezer korona megtakarítást érn.ek el a szovjet munkamódszerek alkalmazásával. — Nemrég még festettük a vasúti kocsikat — mondja Bohuš elvtárs. A szovjet lapokból megtudtuk, hogy a Szovjetunióban sikerrel alkalmazzák festés helyett a festékszóró pisztolyokat. Nem annyira fárasztó így a munka. Az újítás bevezetésével megtakarításokat értünk el. A betűk festésénél is alkalmazzuk ezt a módszert, itt négy munkaerőt szabadíthattunk fel más munkára. A hegesztéshez és préseléshez is sok jó tanácsot kaptunk a szovjet sajtóból. A szerszámjavító részlegen Kuznyecov elvtárs munkamódszerét alkalmazzuk, ami abból áll, hogy azokat a szerszámokat sem dobjuk el, melyeket nem lehet megjavítani. Más kisebb szerszámokat készítünk belőlük. Ezzel sok finom acélt takarítunk meg. Tanulnak a szovjet sajtóból Nagyon sok példát említhetnénk a szovjet tapasztalatok érvényesítéséről. A stupavaj cementgyárban az orosz nyelvtanfolyam keretében a szovjet szakirodalmat tanulmányozták a dolgozók és az így szerzett ismeretek szerint javítják a technológiai folyamatokat és a szervező munkát. A pozsonypüspöki tüdőgondozó intézetben az orvosok nemcsak olvassák szovjet kollégáik írásait az orosz tudományos lapokban, hanem az egyes cikkeket, lefordítják azoknak az orvosoknak, akik nem tudnak jól oroszul. Ismerjük meg sikereik előfeltételét A csehszlovák-szovjet barátság hónapja alatt különféle rendezvényeken dolgozóink megismerkednek a szovjet nép életével és munkájával. Tudomást tízereznek . azokról a nagy sikerekről, amelyeket a Szovjetunió népei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta elértek. Dolgozóinkat érdekli, hogyan érték el a szovjet emberek ezeket a sikereket, mert tapasztalataik alkalmazásával javítani akarják saját munkájukat. D. V. T

izennégy évvel ezelőtt vagy félmillió ember jelenlétében hirdették ki a prágai Vence! téren a kulcsjelentöségű iparvállalatok és a pénzintézetek államosításáról szóló törvényt. Ezzel jogilag is megtörtént a döntő lépés a szocialista forradalom egyik alapvető követelményének megvalósítására. Az 500 munkásnál több dolgozót foglalkoztató iparvállalatoknak - egyes ágazatokban, például a bányászatban és a kohászatban valamennyi iparvállalatnak — valamint minden pénzintézetnek népi tulajdonba való vétele a gazdaságunk döntő részét képező iparban a szocialista termelési viszonyok túlsúlyának megvalósítását jelentette. Érdemes kissé közelebbről megvizsgálnunk az 1945. évi október hóban az államosítás terén megvalósított arányt. Egyrészt ugyanis pártunk nem követelte ebben az időpontban az egész iparnak és a népgazdaság egyéb ágazatainak azonnali teljes államosítását. Másrészt körömszakadtáig és a proletáriátus egész szervezett erejének latbavetésével ragaszkodott a bel- és külföldi reakciós körök minden áskálódása és ellenállása ellenére ahhoz, hogy az államosítás népgazdaságunkban jelleg szerint és számszerűen is a ifeljnél nagyobb, tehát döntő részére terjedjen ki. Fontos ezt hangsúlyozni azért, mert ebben az időben a tömegek nyomása következtében aránylag radikális követeléseket is hangoztató nyugati szociáldemokrata pártok fczintén mindenütt kitűzték az államosítás jelszavát, de ezt mindig csak egyes iparágakra terjesztették ki, amelyek korántsem jelentettek döntő pozíciót a munkásosztály számára a termelőeszközök birtoklásában. Számos példát sorolhatnánk fel. de elég, ha az államosításnak reformista pártok által javasolt és végrehajtott megvalósítására utalunk Miért államosítottuk iparunkat ľ Angliában, Franciaországban vagy a szomszédos Ausztriában a második világháború befejezése után. Mint tudjuk, mindezek az államosítási kísérletek vagy teljesen csődöt mondottak, mint például a vas- és fémkohászat államosítása Angliában, vagy a repülőiparé Franciaországban, avagy - mint például Ausztriában — a burzsoázia túlsúlyának feltételei között az államosított vállalatok vezetése az azokat igazgató ,,menedzsereken" keresztül szintén a burzsoázia osztályérdekeit szolgálja. A

csehszlovákiai reakció természetesen hamarosan rájött arra, milyen halálos veszély fenyegeti megmaradt gazdasági és politikai pozícióit azáltal, hogy az országban a döntő jellegű iparban a szocialista termelési viszonyok túlsúlyba kerültek. Támadása a munkásosztály vívmányai ellen három fronton indult meg Egyrészt az államosítási törvény által meghatározott határesetekben - az egyes iparágakban a bizonyos határnapon alkalmazott dolgozók száma volt mérvadó az államosításra vonatkozóan — mindenféle mesterkedésekkel, vesztegetésekkel, a jórészt még kezében levő igazságszolgáltatás segítségének igénybevételével igyekezett minél több vállalatot a maga számára megmenteni. E téren jelképessé vált az a harc. amely Prágában az ottani Orion csokoládégyár vagy Wamsdorfban az ottani gépgyár államosítása körül robbant ki s ahol csak a munkásosztály leghatározottabb fellépése tudta biztosítani a törvény értelemszerű végrehajtását. A támadások második, mondhatnánk fő éle az addigi államosítás eciésze ellen irányult. Ennek eszköze volt az államosított vállalatok gazdálkodásának szabotálása, az elért haszon, sőt a termelőeszközök egy részének külföldre való kicsempészése, a kommunista párt programjának befolyása alatt álló reformista munkásság szembeállítása az államosítás gondolatával. A harmadik támadást a külföldi, elsősorban a csehszlovákiai államosítás által vállalataikat elvesztett érdekeltségek indították meg, de támogatták őket általában a nyugati imperialista körök, amelyek éppen Csehszlovákiában látták legfontosabbnak hatalmi pozícióik, beavatkozási lehetőségeik megtartását. Mint tudjuk, ez a három irányú támadás a csehszlovákiai szocialista termelési viszonyok ellen összpontosítva csúcsosodott ki az 1948. évi február; napokban és omlott is egyben össze a kommunista párt által oly előrelátóan vezetett munkásosztály ellenállásán. A burzsoázia fő hadának megverése, vezéreinek eszeveszett menekülése egyben lehetőséget adott munkásosztályunknak a szocialista forradalom betetőzésére, vívmányainak kiterjesztésére a gazdaság egyéb ágazataiban. Fokozatosan szocialista termelési viszonyok alakulnak ki az egész iparban, közlekedésben, belés külkereskedelemben és végül — a mezőgazdaságban is. Mint tudjuk, ez a folyamat végéhez közeledik és harmadik ötéves tervünk megvalósítása folyamán a mezőgazdaságban is megvalósulnak a szocialista termelési viszonyok ezen ágazat sajátosságaihoz mért arányban. M

int tudjuk, a világ első szocialista államában, a Szovjetunióban sem alakultak ki a szocialista termelési viszonyok máról holnapra, hanem hazánkhoz hasonlóan körülbelül két évtizedet igényeltek, 1917-től 1936-ig. Ezt a fejlődést a Szovjetunióban is és előreláthatólag nálunk is a szocialista alkotmány megtárgyalása és kihirdetése fogja befejezni. A szocialista termelési viszonyok megvalósítása arányában vált szabaddá az út a termelőerőknek éppen csak ilyen feltételek között megvalósítható, sohasem, látott arányú fejlesztésére. Tényleg csak a szocializmus építésének történelme ismer olyan esetet, hogy egy fejlett iparral rendelkező állam ipara kapacitását tíz esztendő alatt megháromszorozza, tizenhét esztendő alatt — 1965-ig — pedig meghatszorozza. A szocialista termelési viszonyok megvalósítása az államosítás, illetve a szövetkezetesítés révén azónban még nem jelenti automatikusan a termelőerők fejlődését. Ehhez a szocializmust építő embernek öntudatos, tervszerű, irányított — marxista pártja által irányított — alkotó tevékenységére is szükség van. Bizonyítja ezt népgazdaságunk ágazatai közül kettőnek: az építészetnek és a mezőgazdaságnak a fejlődése. Építészetünkben - mint iparunk egyéb ágazataiban - 1948 februárjának más napján megvalósultak a szocialista termelési viszonyok és így elvileg mi sem állott útjában annak, hogy ebben a népgazdaság fejlesztése szempontjából annyira fontos ágazatban egyhamar gépesített, iparosított nagyüzemi tevékenység induljon meg. Mint tudjuk, mind a mai napig nem mondhatjuk el, hogy ezt a célt építészetünkben kellő mértékben elértük volna. Valamivel lassabban és későbben valósultak meg a szocialista termelési viszonyok a mezőgazdaságban, bár a szocialista szektor már négy évvel ezelőtt ott is túlsúlyba került és már csak rövid idő kérdése, mikor valósulnak meg mezőgazdaságunkban mindenütt szocialista ter, melési viszonyok ott, ahol azok létesítésének értelme van. Mégis, a nagyüzemi termelési lehetőségek ellenére mezőgazdaságunk fejlődése a többi gazdasági ágazathoz viszonyítva lassú és így aránytalanságok előidézője, ami bizonyos vonatkozásokban, például lakosságunknak élelmiszerekkel való ellátása tekintetében közvetlenül is kihat az életszínvonal kellő emelkedésére. A

z elmondottakból, a szocialista forradalom megvalósításának, a szocialista termelési viszonyok megteremtésének, a termelőerők szocialista fejlesztésének tapasztalataiból megállapíthatjuk, hogy bár a termelőeszközök köztulajdonba vétele, a szocialista termelési viszonyok megteremtése alapvető feltétele a szocializmus megvalósításának, mégis az önmagában nem elégséges. A termelőerőket szocialista termelési viszonyok közepette is csak tervszerű, céltudatos, politikai szempontok szerint irányított tevékenységgel, a marxista-leninista elméletnek pártunk által vezetett érvényesítésével lehet fejleszteni. Erre a szempontra az elkövetkező években különös tekintettel kell lennünk, hogy megvalósíthassuk mindazt. amire népünk küzdelme a kapitalista kizsákmányolás, a fasiszta elnyomás éveiben jogot szerzett és amire hazánknak a szovjet hadsereg altal történt felszabadítása, a szocialista termelési viszonyoknak megvalósítása — amelynek egyik legfontosabb határköve éppen 1945. október 28. — lehetőséget adott. Sz. L. ŰJ SZÖ 2 * 193

9 Október 28.