Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-27 / 297. szám, kedd

yung yrnjetňrjn}, egy e sitt i etek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJANAK NAPILAPJA 1959. okitóber 27, kedd 30 fillér XI. évfolyam, 297. szám Adósság nélkül Minden jó gazda, ha hozzálát valamilyen nagy munkához, ' elő­ször tervezget, számolgat, latol­gatja, mit hogyan végezzen, hogy munkája sikeres legyen. Ilyenkor a jövőbelátás mellett arra is gon­dol, hogy eddig hogyan dolgozott, visszapillant a megtett útra, elveti a rosszat s csak a jót hagyja meg, mert így aztán könnyebb, egye­nesebb lesz a jövő útja ... Ekkép­pen meghányják-vetik most, az esztendő vége felé a szövetkeze­tekben is az eddig megtett út eredményeit, s amikor sor kerül a számvetésre, mindent tekintetbe véve tervezik meg a jövőt. Régen a földműves csak önma­gára, családjára gondolt az éwégi számvetéskor, terve is a család szűk körére terjedt ki csupán, mert segítséget nem várhatott senkitől, sem az államtól, sem pe­dig mástól. Másképp kell ma számvetést tennie a dolgozó pa­rasztnak, a szövetkezetnek, mert más ma már a helyzete a falu népének. A párt, a munkásosztály sohasem megy üres tarisznyával a falura, hiszen a jobb, könnyebb munka elősegítői: a gépek s egyéb kedvezmények, melyeket ma a falu népe, a mezőgazdaság élvez, mind a párt vezette munkásosztály ál­dozatos munkája folytán jutnak el hazánk legeldugottabb csücskébe is. Villanyfény, rádió, televízió, új ház, szép bútor nem volna annyi a faluban, ha nem ezt a világot élnénk, ha nem teremtette volna meg a párt a munkás-parasztszö­vetség szétbonthatatlan kötelékét. Ilyetén képpen mindent tekin­tetbe véve készül esztendőről esz­tendőre a falvakon a számvetés. Ebből a számvetésből már nem hiányozhat az, hogy mit adtunk a közösségnek a nagy segítségért, más szóval eleget tettünk-e az ál­lam iránti legelső kötelezettség­nek, adtunk-e annyi húst, tejet, vajat s egyéb mezőgazdasági ter­méket az országnak, hogy bőven jusson mindenből a városi dolgo­zók asztalára? Mert mit kíván, mit vár elsősorban is a munkásosztály, az üzemek, a gyárak dolgozója a falutól? Több, jobb mezőgazdasági terméket, hogy ennek fejében na­gyobb legyen az ő segítsége is, mert többet viszont csak úgy tud adni a mezőgazdaság is, ha egyre több gép segit neki a munkában, jobban művelheti a földet, így a föld sem marad adós a ráfordí­tott fáradságért. S mint ahogy már mondottuk, ha a párt valamit kí­ván a mezőgazdaságtól s az eddi­ginél nagyobb feladatot ró a dol­gozó parasztságra, nem megy üres kézzel a falura. A harmadik ötéves terv irányelvei is többet „kérnek" a falu népétől, a mezőgazdaságtól, de a segítség „rovatban" benne van az is, mivel járul hozzá a munkásosztály a több' megterem­téséhez. Mert az, hogy a harmadik ötéves terv végén már minden 36 hektár földre jut egy traktor, min­den 158 hektár földre egy kom­bájn, s minden 13 hektár földre egy silókombájn, szintén annak a biztosítéka, hogy jobban dolgoz­hasson a szövetkezet, kevesebb erőfeszítéssel, fáradsággal többet kihozzon a föld hektárjából a szö­vetkezeti parasztság. Beszélhet­nénk még arról a sok-sok előny­ről, melyet a múlttal szemben ma élvez a "falusi dolgozó, de úgy vél­jük, nem szükséges mindent fel­sorolni, hiszen jobban tudja ezt a falusi ember, aki sajátmaga élve­zője a sok jónak, az új élet min­den előnyének. Hadd szóljunk most a dolog másik részéről, va­jon e sok jóért megadja-e a falu az ellenszolgáltatást. A begyűjtés országos eredményei azt mutatják. hogy a gabonabeadásban a ter­mésbetakarítás nehézségei ellenére is az idén megállta a helyét a szövetkezeti parasztság. Ez örven­detes, nem válik azonban a falu népének dicséretére, hogy sertés­és marhahúsból (kivétel"a beadást mindig teljesítő szövetkezeteknek) csaknem minden hónapban adósai az államnak, a dolgozó népnek. S mi ennek az oka? Talán kevés a jószág, vagy a takarmány? Igaz, akad még néhány szövetkezet, me­lyekben még nincs meg a terv­szerinti állatállomány, viszont az idei bőséges takarmánytermés megteremtette az alapokat az ál­latállomány gyors feltöltésére, s arra is, hogy a meglévő jószág­állományból jobb etetési techniká­val, a gépesítés továbbfejlesztésé­vel oly hasznot húzzunk, mely már ez év végéicj biztosítéka lesz az adósság, a tartozás törlesztésének. Melyik paraszt tudta a múltban is nyugodtan álomra hajtani a fe­jét, ha már a gazdasági év elején adóssággal terhelten kellett neki­gyűrkőznie a munkának, s hogyan festene ez most, amikor a föld­művelő ember nincs egyedül, mel­lette a párt, a munkásosztály, mégis gyötörnék az adósság gond­jai. Mert a becsületes ember ilyen ám, ha adóssága van, még a mun­ka sem megy neki, s mindig azon töpreng, milyen úton-módon sza­badulhatna adósságától. Vannak azonban olyan emberek — s az egyénileg gazdálkodók kö­zött ma is jócskán találunk ilye­neket — akik esztendőről eszten­dőre adósai az államnak, s csak egyet ismernek: a jogot, melyet a népi demokrácia biztosít hazánk minden lakosának; de hogy ezzel a joggal vele járnak az állampol­gári kötelességek is, arról meg­feledkeznek. Mert az is, hogy a gabonabeadás tervét jóval túltel­jesítettük, csupán a közös gazdál­kodás, a szövetkezetek érdeme, s bizony sok-sok faluban a szövet­kezeti tagok teljesítették az egyé­nileg dolgozó parasztok helyett is a beadást. Helyes ez így? Hát az egyénileg dolgozó parasztok nem élvezik éppúgy a mai rendszer előnyeit, mint a szövetkezeti ta­gok? Az egyénileg dolgozó paraszt is, ha jól dolgozik, építhet szép házat, a televíziós készülékeket sem kapja drágábban, mint az a szövetkezeti tag, aki becsülettel helytáll a munka frontján. Nem ártana, ha a beadást notórikusan nem teljesítő földműveseket emí­gyen fogadnák az üzletben cipő vagy ruhavásárlás közben: Nincs, mert a cipő- és ruhagyári dolgo­zók nem teljesítették a tervet. Mit szólna ahhoz a parasztember, ami­kor télvíz idején meleg csízmát akarna vásárolni s azt mondanák neki az üzletben: A csizmakészítés tervét csak májusban fogja a gyár teljesíteni, jöjjön májusban ... Mit tegyünk hát a beadást nem teljesítőkkel? Azokkal, akik hall­gatnak a jó szóra, s minden fel­tétel megvan náluk árra, hogy az év végéig kiegyenlítik számláju­kat, beszélgessünk el, győzzük meg őket a beadás fontosságáról, azok ellen pedig, akiken nem fog a jó szó, akik esztendőről eszten­dőre nem teljesítik a beadást, a törvény szigorával járjunk el, ne­hogy a jövő esztendőt újra csak adóssággal kezdjék. A jövő év a harmadik ötéves terv megalapo­zásának döntő esztendeje lesz, munkálkodjunk tehát úgy, hogy hazánk minden dolgozó parasztja ; adósság nélkül lépjen az új esz- i tendőbe. I KÖZELEDIK Í gaz, még csak október vége felé járunk, még ja­vában folynak az öszi munkák, de a dolgozó pa­rasztok egyúttal meghányják-vetik az egész esztendőben végzett munkákat, a szövetkezetekben • eljön az évzárás ideje. A zárszámadás viszont csak akkor tölti be rendel­tetését, ha abban nem csupán az eredményeket, hanem a hibákat is látjuk. Legyen hát a számvetés, a zárszámadás AZ EV VEGE A SZÁMVETÉSEK IDEJE olyan, mint a tükör, mely ha belenéz az ember, a homlok barázdáit éppúgy meglátja benne, mint ahogyan az arc sima bőrét. A mezőgazdasági termelés is sok mindenre kiterjed: az új élet ezernyi örömére, gondjaira, s a jövő távlata is már ide kívánkozik. Hadd nézzünk hát egy kissé bele az előzetes számvetés tükrébe. Két műszakban Mivel a számvetés nem csupán a jelenről ad számot, hanem a jövö útját is lefekteti, hadd nézzük meg, miként is halad az őszi szántás-ve­tés, a jövő évi bő termés megalapo­zása. Bizony, eddig sok nehézség árán folyt a vetés, mert az időjárás kegyetlen volt, az egész őszön alig esett. Ügy látszik, ezt az idő is meg­sokallta már, s az utóbbi napokban megeredtek az ég csatornái. A szom­jas föld ha tele nem is ihatta magát, de annyi csapadék már volt, hogy szomját olthatta. A gabonaszemek most már gyorsabban csírázásnak in­dulnak, hamarosan kisorol majd a ké­sőbben vetett rozs, s az idejében elvetett búza. Persze, a dolgozó parasztság, a szövetkezeti tagság eddig sem ült tétlenül, nem várt az esőre ölbe tett kézzel, hanem leküzdve a természet­adta nehézségeket, dolgozott, szán­tott-vetett. S ha lemaradás mutat­kozik is országos méretben, egyes helyeken jól haladnak a munkák. A kassai kerületben például a király­helmeci járás jár az élen mind a kapások betakarításában, mind a ve­tésben. Naponta 18—20 traktor dol­gozik e járásban két műszakban. Di­cséretükre legyen mondva, hogy gaz­daságosan kihasználják a nagy telje­sítőképességű lánctalpas traktorok erejét. A jó szervezésnek, a szorga­lomnak tudható be az is, hogy a szóban forgó kerület — elsőnek az országban — határidő előtt teljesí­tette a cukorrépabeadás tervét. Nem válik becsületükre Annak ellenére, hogy — a múlt esz­tendőhöz képest — október elsejéig jobb eredményeket értünk el a be­adásban, mégis szólni kell arról, hogy sokan még nem egyenlítették ki számlájukat, s több mázsa mezőgaz­dasági termékkel tartoznak az állam­Jaroslav Heyrevsiý akadémikus Nobel-díjat kapott Jaroslav Heyrovský akadé­mikust, csehszlovák tudóst hétfőn, október 26-án, a Svéd Királyi Akadémia határozatá­val az 1959. évi vegyészeti No­bel-díjjal tüntették ki. Ja­roslav Heyrovský akadémikus a Nobel-díjat a polarografia és a polarografiaj analitikus mód­szerek szakaszán végzett ki­váló munkájáért és felfedezé­séért kapta. * * * Ugyanaznap fizikai Nobel-dij­jal tüntettek ki két amerikai tudóst: Emilio Segrét és Owen Chamberlaint az anti­proton felfedezéséért. nak. A számvetés kell, hogy erre is kiterjedjen, hiszen nem lehet elhall­gatni, hogy bár teljesítettük a gabo­nabeadást, de 67 000 egyénileg gaz­dálkodó még adósa az államnak. A prešovi kerület, mint ismeretes, elsőnek teljesítette a burgonyabeadás tervét. De kinek az érdeme ez? Nem másnak, mint a nagyüzemi gazdálko­dásnak, hiszen ebben a kerületben még 4000 egyénileg gazdálkodó pa­rasztnak ott van a számláján a bur­gonyabeadási rovatban: — Nem tel­jesítettem. Hasonló a helyzet az egyénileg gazdálkodók sorában az állattenyésztési termékek beadásában is. Két hét alatt 25 szövetkezet örvendetes, hogy ez az időleges számvetés ily szép eredményekről beszél, mert az évvégi, az egész esztendei fejlődést tükrözi, azt, hogy a közös gazdálkodás teljes egészében győz majd. Ez annyit jelent, hogy a jövö esztendőben befejezzük a falvak szocialista átszervezésének munkáit. Persze, ez nem megy máról holnapra, éppen ezért kétszeresen dicséretes dolog, hogy az elmúlt két hét alatt Szlovákiában 25 új szövetkezet ala­kult. E tekintetben (nem úgy, mint a beadásban az egyénileg dolgozó parasztok) élen jár a prešovi kerület, mert 16 új szövetkezet alakult az említett időszakban. A prešovi kerü­let példáját követhetné a žilinai ke­rület is, mert itt elég lassú a szö­vetkezetesítés üteme. S hogy a szám­vetés teljesebb képet adjon, tudnunk kell, hogy ezzel az eredménnyel Szlo­vákiában 2684-re növekedett a szö­vetkezetek száma. * * * Még sok mindenről beszélhetne e számvetés, de majd sor kerül a töb­bire is, hiszen az esztendő végéig még két hónap van hátra. Most a legfon­tosabbakról szóltunk, s idejében, azért, hogy az év végéig észhez tér­jenek a beadást évről évre nem tel­jesítők is, mert 1960-tól kezdve, ami­kor életbe lép az új begyűjtési rendszer, vége már a spekulációnak, nem lesz jóváírás, így hát az idén mindenkinek ki kell „fizetnie" az adósságát, hogy tiszta számlával lép­jen a nagy feladatok teljesítésének útjára. (m. f.) A bratislavai Tesla n. v. dolgozói munkasikereikkel készülnek az idei csehszlovák-szovjet barátság hónapjára. Felvételünk a csehszlovák­szovjet barátság brigádját mutatja be munkahelyén. Ez a kollektíva a Nagy Október évfordulója előtti versenyben kiváló sikereket ért el. Slosiariková (ČTK) f elv. A tudományos kutatás megsegítésére A hazánkban gyártott elektronikus mérőműszerek, valamint az elektro­nikus mikroszkópok az egész világon ismertek. Ezeket a műszereket a brnói Tesla vállalat gyártja, amely kiváló minőségű gyártmányaival aranyérmet nyert a brüsszeli világ­kiállításon. Az itt készült elektroni­kus mikroszkópokat a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Német Szö­vetségi Köztársaság, Franciaország, valamint számos más ország kutató­A prešovi kerület teljesítette a cukorrépabegyűjtést Pénteken, október 23-án a prešovi kerü­let teljesítette a cu­korrépabegyűjtés ter­vét. Ezt a sikert a pre­šovi kerület mezőgaz­dasági dolgozói a ha­zánk felszabadítása 15. évfordulójának, vala­mint a Nagy Október 42. évfordulójának tiszteletére folytatott szocialista munkaver­seny eredményeképpen érték el. A tavalyi eredménnyel szemben ez idén 2046 vagon cu­korrépával többet szállítottak a cukor­gyárakba. A begyűjtés tovább folyik. intézeteiben használják. 1957-től az elektronikus mikroszkópok gyártása megtízszereződött, s jövőre a brnói Teslában kétszerannyit gyártanak belőlük, mint ebben az évben. A brnói Tesla legújabb gyártmá­nyai közül említést érdemel az uni­verzális elektronikus számológép, amelyet különösen a gyorsütemű fu­tószalag-gyártásnál és számos más szakaszon használhatnak. Újfajta gép a növények védelmére A Csehszlovák Mezögazdaságtudo-> mányi Akadémia ruzyni kutatóintéze­tében egy új gépet, az aerosolgenerá­tort fejlesztettek ki. A permetezőgép az eddigitől főleg abban különbözik, hogy az egy hektár megpermetezésére szükséges 300—500 liter permetté he­lyett csupán 6 litert fogyaszt. Nagy előnye, hogy segítségével a permetezők kiküszöbölhetik a veszteségidöket, amelyek a tartály gyakori feltöltésekor keletkeznek. Ezzel megnövekszik tel­jesítménye is, amely kétszeresen, sót háromszorosan is meghaladja a perme­tezőgépek eddigi típusainak teljesítmé-i nyét. A kutatóintézet az új mezőgazdasági gép dokumentációját átadta a terme­lésnek. Távirat: Határidő előtt A nagymegyeri járási építöváiialat dol­gozói szakszervezeti évzáró taggyűlésük­ről a következő táviratot küldték szer­kesztős égünknek: „Az évzáró taggyűlés 270 résztvevője kötelezettségvállalást fogadott el, mely szerint az építővállalat egész évi tervét december 10-ig teljesíti. Az év végéig íöbb százezer korona értékű munkát vé­geznek cl terven felül. Vállalatunk dolgozói ezzel akarnak hozzájárulni a , ,, . • - • I •• - x i T r, 4.- 1 - ri- szocializmus építésének meggyorsításához Del-Szlovakia termeszeit szépségéi koze tartoznak a Duna menten huzodo | és a bék e megszilárdításához. A járási erdők, amelyeket ilyenkor ősszel vadászok, halászok és u sok tenneszet - j építöváiialat szakszervezeti bizottsága és barát keres fel. K. Cích (ČTK) felv. I igazgatósága, Nagymegyer."

Next

/
Oldalképek
Tartalom