Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-27 / 297. szám, kedd

Harmadik ötéves tervünk problémái Döntö fordulat a kohászatban Az egész gazdaság kulcsipara, a kohászat s ezen belül a fekete fémek: a vas és az acél kohászata — bár ez az iparág Csehszlovákiában már évtizedek óta világméretben is tekintélyes helyet foglal el — harm~ ötéves tervünk megvalósítása folyamán döntő méretű fejlődésen megy keresztül. 1965-ben a tervek szerint 10.5 millió tonna acélt gyártunk és ezzel a termeléssel Európában előreláthatólag az ötödik helyre kerülünk. Mi sem jellemzi jobban az ugrásszerű fejlődés méreteit, mint az a körülmény, hogy ennek a szédítő acélmennyiségnek a felét 1965-ben új vagy teljesen újjáépített kohászati berendezésekben fogjuk termelni. Rögtön felmerül a j»gos kérdés: rendelkezünk-e kellő nyersanyagés energia-alappal ilyen méretű kohászati ipar felépítésére? Tudjuk, hogy Csehszlovákia nem különösen gazdag vasércben. Nem annyira mennyiség, mint inkább minőség tekintetében szegények vasérclelőhelyeink: Bányászásuk helyén, a Gömör-Szepsi Érchegységben és Nyugat-Csehországban szállításuk és feldolgozásuk előtt feltétlenül dúsítani kell őket. Plzeň mellett, Ejpovicében már rendelkezünk gazdaságosan dolgozó hatalmas vasércdűsltó teleppel, Még ennél is nagyobb épül harmadik ötéves tervünk folyamán a Szepességben, Rudňanyban évi 2,5 millió tonna vasérc dúsítására. Bárhogy is fokozzuk azonban vasérc-jövesztésünket, nem fedezi egyre növekvő egész szükségletünket. Mint minden hasonló esetben, e téren is a Szovjetunió jön segítségünkre. A fe^ lesleges holtsúly szállításának elkerülése végett a különben is jobb minőségű Krijov-Rog-i vasércet jelentős mértékben feldúsított állapotban szállítja nekünk. Mi viszont - elsősorban gépiparunk — a dúsító berendezések építésében leszünk Krijov Rog segítségére. Lényegesen jobb a helyzetünk a másik nélkülözhetetlenül fontos kohászati nyersanyag, a koksz tekintetében. 1965-bten már 11,6 millió tonna kokszot termelünk saját kokszolható kőszenünkből - jóval többet, mint amennyire szükségünk van. A feles mennyiséggel — amint már Irtunk VI. róla - a szomszédos népi demokratikus államok kohászatát segítjük, amelyeknek nincsen kokszolható kőszenük. Ebből az egyetlen példából, a vasérc- és a kokszellátás esetéből is láthatjuk, milyen alapvetően fontos eleme a szocializmus építésének a szervezett és tervszerű kölcsönös gazdasági segélynyújtás. Kohászatunk fejlődésében a harmadik, de az utána következő ötéves tervben is Kassa jelenti a döntő lépést: nyersvas és nyersacélolvasztó kapacitása nagyobb lesz, mint minden más üzemé hazánkban, sőt egész Európában. A vaskohászat világszerte alapvető átalakulás éveit éli a folytonos eljárások felé. Ezeknek a műszaki újításoknak számos eleme már Kassán is érvényesül: az acéltermelés egyharmada oxigénes konverterekben folyik le. A kohászat végterméke a hengerelt áru s éppen ezen a téren lesz a legnagyobb a fejlődés a következő években. Szükség is van erre, mert hengerdéink fele elavult, több mint 40 éves. Másrészt nincsen megfelelő kapacitásunk részben vékony, részben széles lemezek gyártására s e téren sok nehézségbe ütköző behozatalra vagyunk utalva. Nos a legközelebbi évek - már jelen ötéves tervünk utolsó éve, 1960 is - jelentős javulást hoznak, amennyiben hengerműveink jórészét korszerűsítjük, a hengerlés sebességét átlag négyszeresére fokozzuk, ami természetesen nagyban növeli a kapacitást is. A legnagyobb segítséget e téren is Kassa hozza: itt lesz legszélesebb lemez-hengerművünk, amely kielégít majd minden műszaki követelményt. Színesfém-kohászatunk is kiterebélyesedik, mindenekelőtt alumíniumkohászatunk, Szlovákia amúgy is jelentős színesfém-kohászata, alumínium, ólom, réz, cink további lényeges elemmel bővül: albán ércek alapján Szereden nikkel-kohó épül. Bár a kohászatnak csak segédanyaga, mégis meg kell említenünk kohászati kerámiánkat, elsősorban a szlovákiai kiterjedt lelőhelyekre támaszkodó magnezit-ipart. Ez a bázikus tűzálló anyag alapfeltétele a korszerű A n

yitrai kerület üzemeiben felkészülnek a jövő nagy feladataira A

nyitrai kerület ipari fejlődése tekintetében a harmadik ötéves terv óriási jelentőségű. Nagy ipari vállalatok létesülnek' Vágsellyén, Párkányban, Novákyban, Nyitrán, Léván. Zlaté Moravcén. Bánovcén, Tolmácson, s újabb üzemek épülnek számos más helységben. A harmadik ötéves terv olyan távlatokat tár fel, amelyek a mezőgazdasági jellegű nyitrai kerületet mérföldes léptekkel viszik előre, a nagy Iparosítás felé. A hatalmas fejlődés azonban mindenekelőtt attól függ. hogyan teljesítjük soron levő mai feladatainkat. Az alábbiakban bepillantást nyújtunk' néhány problémába, amelyek megoldása jelentős mértékben elősegíti » jövő nagy céljainak elérését. A kerület iparvállalatai szép eredményeket értek el az önköltség csökkentése terén. A dolgozók kezdeményezése csaknem 14 millió koronás megtakarítást eredményezett, ami a nyereségi terv mintegy 12 millió 740 ezer koronával való túlszárnyalását jelenti. Egyenlőtlenség mutatkozik azonban az egyes üzemek tervteljesltésében. A komáromi hajógyár, a novákyi bányaüzem, a nyitrai baromfiértékesítő vállalat lemarad a tervteljesítésben, ezzel szemben számos más vállalat igen nagy arányban teljesíti túl tervét. Kiváló eredményeket értek el a handlovai bányákban, a novákyi vegyiüzemben, az érsekújvári dohánygyárban és másutt. Ezek a nagy különbségek az egyes vállalatok tervteljesítésében azt mutatják, hogy a terveket a jövőben az irányítás új módszere szempontjából kell felülvizsgálni. Ennél feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy az irányítás új módszere nem az igénytelen feladatok túlteljesítését, hanem a mozgósító feladatok maradéktalan teljesítését kívánja meg. •pogyatékosságok mutatkoznak a beru1 házásl építkezések szállításai terén is. Jellemző, hogy főképpen a centralizált iskolaépítkezésben mutatkoztak fogyatékosságok, holott éppen ezeket a építkezéseket kellett volna előnyben részesíteni. A Priemstav vállalat például az áprilisban rendelt betonacélnak csupán 37 százalékát kapta meg s a következő hónapban 134 százalékot szállítottak részére. A beruházási építkezésben hiba az is, hogy egyes építészeti szerelő-szervezetek' a szűk keresztmetszetű anyagok hiányát arra használják fel, hogy mentegessék a tervteljesltésben keletkezet lemaradásukat. Az Ilyen munkahelyeken a dolgozóknak inkább azon kellene gondolkozni, hogyan alkalmazzanak megfelelő műanyagokat a szűk keresztmet szetü anyagok helyett. A kerület üzemeinek dolgozói előtt nagy feladatok állnak a munkatermelékenység növelésében. Az SZLKP kerületi bizottságának plenáris ülése ezzel kapcsolatban határozatot hozott, amely szerint az eddiginél sokkal nagyobb mértékben fejleszteni kell az új technikát, alkalmazni a haladó munkamódszereket. A kerületi pártbizottság határozata alapján jelentős eredményeket értek el például az érsekújvári Elek'trosvitben, a Zlaté Moravce-i hűtőszekrénygyárban és más üzemekben. Itt a helyzet javulását főleg azzal érték el, hogy a pártszervezetek álltak a munkatermelékenység növelésében fennálló feladatok megvalósításáért folyó küzdelem élére. A műszaki fejlődéssel szorosan összefügg a szakképzettség kérdése. Ezzel kapcsolatban szóljunk néhány szót a bérrendszer átépítéséről a kerület üzemeiben. Az eddigi eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy ahol a párt- és szakszervezeti szervek a dolgozók kezdeményezésének felkarolásával kapcsolták egybe az új bérrendszer bevezetésének' előkészítését, ott jő eredményeket értek el. így volt ez a Handlovai Nagybányában, a novákyi vegyiüzemben, a nyitrai sörgyárban és számos más üzemben. , A jövő évi terv előkészítésével kap csolatban a kerület üzemei szép eredményeket értek el. A dolgozók helyesen látják, hogy a legjobb felkészülés a jövő évi tervfeladatokra az idei terv hiánytalan teljesítése. Ezért értékes felajánlásokat tettek az Idei feladatok túlteljesítésére. Eddig 22 753 egyéni, 18 583 kollektív, 156 üzemi és 45 vállalati kötelezettségvállalást tettek a kerület dolgozói. E felajánlások teljesítése az utolsó negyedévben 13 millió 423 ezer korona értékű terven felüli termelést, több mint 4 millió koronás önköltségcsökkentést és több mint hárommillió korona terven felüli nyereséget jelent. Szükséges azonban, hogy a munkaversenyben szerzett tapasztalatok alapján nagyobb méreteket öltsön a hazánk felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére folyó szocialista munkaverseny. Dalló! István, Nyitra. kohászat fejlesztésének. Szlovákiában megvan minden adottság saját szükségletünk fedezése mellett igen jelentős és hasznothajtó magnezitkivitel megteremtésére. A gépipar a fö cél Mindez az iparfejlesztési törekvés végső fokon a gépiparban, azon belül is a nehéz gépiparban csapódik le — az állítja elő a további fejlődés szempontjából döntő termelő eszközök oroszlánrészét. Értelemszerűen a szocializmus ipari építésének fő láncszemét 1948 óta a gépipar fejlesztése képezi s e szabály alól nem képez kivételt harmadik ötéves tervünk sem: folyamán az iparunk döntő ágazatát képező gépipar termelését további 50 százalékkal fokozza. A gépiparnak erre a további bővítésére főleg két okból van szükségünk: Először s mindenekelőtt azért, mert beruházásainkban — amelyek egész összege is természetesen nő — igen helyesen egyre nagyobb hányadot fognak jelenteni a gépi beruházások. Beruházásaink az iparban eddig azért nem voltak kellően hatékonyak, mert túltengtek bennük az építkezési kiadások s kevés volt a gépi berendezésekre fordított hányad. Még második ötéves tervünkben is a gépi berendezés értéke alig éri el az egész beruházott összeg 30 százalékát. Ez az arány harmadik ötéves tervünkben tovább javul, de még mindig nem éri el a világszínvonalat jelentő 40 százalékot. Más szóval ez annyit jelent, hogy túl komplikáltán és drágán építünk. Persze odáig természeti adottságaink miatt sohasem jutunk el, mint Kaliforniában, ahol szerszámgépeket is jóformán a szabad ég alatt használnak, de építészetünk iparosításával és gépesítésével olcsóbbá és célszerűbbé kell tennünk beruházásaink építészeti részét. A másik ok gépiparunk fejlesztésére az, hogy termékei döntő részét képezik kivitelünknek. 1965-ben egész kivitelünk felét a gépipar adja olyan tény ez, amihez nem kell kommentár. S a világpolitika várható fejlődése — a békés egymás mellett élés és a békés verseny — arra mutat, hogy ez a fejlődés még csak fokozódni fog: egyre több gyarmati vagy félgyarmati sorban sínylődött vagy még ma is sínylődő nép lép a gazdasági fejlődés útjára s erre elsősorban s szinte korlátlan mennyiségben termelőeszközökre — gépekre van szüksége. Tehát saját fejlődésünk gépi szükségletének kielégítése, a szocialista tábor számos gépberendezés iránti igényének való elegettevés s a gazdaságilag elmaradt országok iparosításában való részvétel — mindez egész népgazdaságunk legjelentősebb részét kitevő gépiparunk nehéz, felelősségteljes, a szocializmus építése szempontjából hazánk nagyságát messze meghaladó büszke feladata. Sz. L. Győzelmes volt harcunk, mert az orosz bolsevikoktól tanultunk A mai napon munkásmozgalmunk, pártunk törtenetének jelentős eseményére emlékezünk. Harminc évvel ezelőtt — 1929. október 27-én — a burzsoá köztársaságban tartott parlamenti választásokon pártunk a burzsoázia s a munkásárulók nagy meglepetésére több mint háromnegyed millió szavazatot kapott. Ugyanakkor pártunk hü és odaadó harcosai, többek között J. Haken, A. Hodinová, Č. Hruška, G. Kllment, V. Kopecký, J. ' Krosnáŕ, F. Kubač, Major István, F. Nedved, Stelner Gábor, J. Štetka, J. Valo elvtársak mellett először választották meg nemzetgyűlési képviselővé Klement Gottwald elvtársat, aki a CSKP történelmi jelentőségű V. kongresszusa óta a Központi Bizottság főtitkári funkcióját töltötte be. Munkásmozgalmunk, pártunk történetében döntő fordulatot jelentett ez az esemény, mert a burzsoázia s kiszolgálóik, a munkásáruló szociálfasiszták hetik meg, ha minden nemzetiségű dolgozót egyaránt elnyomó burzsoázia ellen a proletariátus vezetésével fognak harcolni, úgy mint a szovjet földön tették, mert az elnyomott nemzetek nemzeti felszabadítását csak a győztes proletárforradalom hozhatja meg. A tömegek bizalommal voltak pártunk iránt, mert az igazat mondta. Pártunk gottwaldi bolsevista vezetése jóval az 1929. októberi parlamenti választások előtt leleplezte a csehszlovák burzsoázia gonosz terveit, melyek a fokozott kizsákmányolásra, a fasizálásra, a Szovjetunió elleni imperialista háborúban való részvételre irányultak. „Osztály osztály ellen! — „A fasizmus és szociálfasizmus ellen — a proletárdiktatúráért!" — jelszavak jegyében hirdette ki pártunk választási programját, mely a Szovjetunió védelméért, a proletariátus gazdasági követeléseinek teljesítéséért indított harcot képezte. A választások bebizonyítottál?, hogy választások előtt a szerintük párton belUli a CSKP nagy proletár tömegpárt, mely tudatában van küldetésének, erejének, annak, hogy a proletariátus pártja vezetésével egyszer végleg lerázza magáról elnyomóit. Mi is volt a munkásmozgalom harminc év előtti nagy forradalmi fellendülésének alapja, mozgató ereje? Maga a llkvidátoroktól megtisztult bolsevista kommunista párt, mely Gottwald elvtárs vezetésével acélozódott igazi forradalmi párttá; a kizsákmányolt dolgozók látták, van kire támaszkodniok, van kommunista pártjuk és Szovjetuniójuk! S ennek tudata szárnyat adott a mozgalomnak, ha fokozódott is a proletariátus harcát elnyomni igyekvő burzsoá rendörterror. Örökké emlékezetes marad Gottwald elvtárs első parlamenti beszéde (1929. XII. 21.), melyben nemcsak kifejtette pártunk állásfoglalását a szociálfasiszta kormány programjával szemben, hanem a proletariátusnak a Szovjetunió iránt érzett határtalan szeretetéről is beszélt. A beszédet félbeszakító tőkésbérenc-képviselő közbekiáltására, ha annyira tetszik a szovjet élet: „miért nem mennek Oroszországba?" — ezt válaszolta: „Azért, hogy az önök kapitalista Csehszlovákiájából szocialista köztársaságot csináljunk!... Mi a csehszlovák proletariátus pártja vagyunk és legfőbb forradalmi vezérkarunk valóban Moszkva. Ml Moszkvába járunk tanulni — és tudják, hogy mit? Mi Moszkvába járunk megtanulni az orosz bolsevikoktól, hogyan tekerjük kl az önök nyakát. És önök tudják, hogy az orosz bolsevikok mesterek ebben!... Dolgozni fogunk a Szovjetunió győzelméért és az önök vereségéért!... Mi ezt a harcunkat meg fogjuk vívni tekintet nélkül az áldozatokra, céltudatosan, szívósan mindaddig, amíg az önök uralmát el nem söpörjük!" Ebben rejlett a harminc év előtti forradalmi fellendülés fö mozgató ereje. Pártunk győzelemre vitte nagy harcát. Győzött a párt, a proletariátus, mert az orosz bolsevikoktól tanult! S mi, akik ma pártunk vezetésével a kommunizmusba vezető úton haladunk, pártunknak a munkásosztály győzelméért vívott önfeláldozó s nagy áldozatokat követelő harcaiból meválságtól meggyengült kommunista pártunk súlyos vereségét ígérgették. A likvidátorok, a szociáldemokrata befolyás, a tömegektől való elzárkózottság ellen vívott harc, melynek élén Klement Gottwald elvtárs állott s mely a párt bolsevizálásáért folyt, csak a tőkés urak és a munkásárulók szemében gyengült meg, akik kárörvendve híresztelték, sikerült eltemetniük, tönkrezúzniok pártunkat. A valóságban a párt megtisztult, a tömegekre támaszkodva megerősödött s növelte aktivitását, harcképességét. Igazolja ezt 1929 tavasza, amikor a likvidátorok még ádázul támadták a párt bolsevik vezetését, a kommunisták irányításával huszonötezer szlovákiai földmunkás lépett harcba a földesúri kizsákmányolás ellen s a Vörös Földmunkásszövetség tagjainak száma Szlovákiában száz százalékkal emelkedett. 1929 nyarán a burzsoázia minden hatalmi eszközét felhasználta arhog.y „végső" támadást intézzen a párt, a kommunista mozgalom ellen. BeszUntették a kommunista lapokat, tömeges hajszát rendeztek a kommunista funkcionáriusok ellen, több száz komumunistát börtönbe vetettek, betiltották a > munkásgyűléseket, kifosztották a kommunista párt irodáit. Az egész államhatalmat kommunista párt megsemmisítésére mozgósították. De hasztalan volt minden 'erőlködésük! A forradalmi munkásság erre ezt felelte: Nem törtök meg bennünket! A betiltott kommunista lapok helyében újak jelentek meg. a bebörtönzött funkcionáriusok helyébe újakat állítottak. A legvadabb üldözés ideién, 1929. augusz' tus elsején pártunk szavára tízenhétezer 'munkás lépett politikai sztrájkba s hat, vanezer munkás vett részt politikai tüntetéseken! A burzsoá uraknak Iátniok kellett, hogy a botnak két vége van s a munkás nagyobbat sútjhat! A párf Š llkvidátor-vezérek leverése s Dártbomlasztó terveik meghiúsítása után a rendörterror, az éhség, a fasizmus, az imperialista háború ellen s a Szovjetunió védelmére mozgósította a dolgozókat. Pártunk e heves harcokban megacélozódott. Ebben az időszakban nagy forradalmi fellendülés jelj lemezte munkásmozgalmunkat, pártunk rítünk erőt és biztosak vagyunk győzelmes előrehaladásunkban, mert — mint harminc évvel ezelőtt is — ma is azt »harcát. Az 1929-ben megtartott hírhedt \ Tuka-per is hozzájárult ahhoz, hogy a / félrevezetett dolgozók tisztábban lássák j a helyzetet s meggyőződjenek arról, hogy ) a nemzeti elnyomást csak úgy szüntetmondjuk: Van kommunista pártunk és Szovjetuniónk! S ez minden győzelem legfőbb záloga! Petrőcl Bálint Kiállítás a szövetkezeti lakásépítésről Bratislavában, a Hviezdoslav téren javában folynak egy nagyméretű kiállítás előkészületei. A Nemzeti Színház előtti tágas térségen, több mint 800 négyzetméternyi területen a Központi Nemzeti Bizottság a Szlovák Építészeti Bizottsággal együttműködve megrendezi a „Szövetkezeti lakás" c. kiállítást. A CSKP XI. kongresszusa által kitűzött merész feladat, a lakásproblémának lényegében 1970-ig történő megoldása csupán az egész lakosság széleskörű kezdeményezésével, aktív részvételével váltható valóra. Ily aránylag rövid időszak alatt 1 millió 200 ezer lakás felépítése óriási erőfeszítést igényel, megköveteli a lakásépítés különféle módozatainak teljes mértékű kibontakoztatását. Ezek egyike a szövetkezeti lakásépítkezés, melynek az elkövetkező időszakban egyre nagyobb jelentősége lesz a lakásépítés terén előttünk álló feladatok megoldásában. Az 1961-1965-ös évek során országos méretben a szövetkezeti és vállalati lakásépítkezés az egész lakásépítés 29,16 százalékát teszi ki, az EFSZ-ek lakásépítkezései pedig 6,25 százalékát. A november első felében Bratislavában megnyitásra kerülő kiállítás nagy érdeklődésre tarthat számot a lakásépítés iránt érdeklődők sorában. Rendezői éppen ezért úgy határoztak, hogy négyhetes bratislavai szereplés után a kiállítást tovább szállítják és fokozatosan az összes szlovákiai kerületben bemutatják. E célt tartja szem előtt a kiállítás újszerű konstrukciója is, amelynek váza — ahogy az a Hviezdoslav téren már megfigyelhető —, összeállítható és szétszedhető könnyű vascsövekből tevődik össze, tetejét pedig vízmentes anyaggal borítják. A „Szövetkezeti lakás" nagyszabású kiállítása fontos szerepet tölt be e lakásépítkezési módszer propagálása, ismertetése terén. Maga a kiállítás hét részre oszlik, melyek egymást célszerűen kiegészítve szemléltető módon mutatják be a szövetkezeti lakásépítkezés egész problematikáját. Az első rész a lakásprobléma megoldására a CSKP XI. kongresszusa által kitűzött feladatokat szemlélteti. A kiállítás e részében kidomborodik az a nagy gondoskodás, amely a szocialista társadalomban élő embert körülveszi. A kiállítás második része egymás mellé állítja a lakáshelyzet terén a múltban és jelenben fennálló helyzetet. Szemlélteti, milyen nehéz örökséget vettünk át a kapitalizmustól a lakásalap terén, milyen a lakásalap helyzete ma szocializmust építő hazánkban, milyen a lakbér aránya nálunk és a kapitalista államokban. E rész zárópanelje azt szemlélteti, hogy a dolgozók széles körének lakásproblémáját csakis a szocialista társadalom oldhatja meg. A kiállítás harmadik része a lakásszövetkezetek saját problémáival foglalkozik. Elemzi a szövetkezetek irányítását, pénzellátását, és az építés módszereit. Különösen kihangsúlyozza az önsegélyt, mint a szövetkezet tagjainak aktív részvételi formáját az építkezés munkálataiban, valamint a szövetkezeti lakásépítés előnyeit. Bemutatja egyúttal, hogy a szükséges anyagi eszközök megszerzésének legfontosabb módszere a rendszeres takarékoskodás. A negyedik rész a szövetkezeti lakásépítkezés gazdaságosságát elemzi, amelynek legnagyobb befolyása van a lakásépítkezés költségeire. Bemutatja egyúttal azokat a gazdasági előnyöket, amelyek a lakásoknak nagy háztömbökben való építéséből származnak és ismerteti a lakástérség célszerű kihasználását, valamint a tipizáció előnyeit. A kiállítás ötödik és egyúttal legterjedelmesebb része megismerteti a látogatókat azokkal a lakástípusokkal, melyeket a szövetkezeti lakásépítkezés során fogunk építeni. Egyúttal szemlélteti, hogy Bratislava mely részein tervezik a szövetkezeti lakások építését. A kiállítás hatodik része teljes nagyságban bemutat egy TO-3B típusú lakást, melyet a jövő évben gyártásra kerülő bútorokkal fognak berendezni. E rész fő küldetése annak szemléltetése, hogy a tipizált lakásegység célszerűen és ízlésesen berendezve a legnagyobb igényeket is ki tudja elégíteni. A kiállítás zárórészében az információs-propaganda osztályt helyezik el, ahol válaszolnak a látogatók kérdéseire, beszélgetéseket szerveznek a szövetkezeti lakásépítkezésről, filmelőadásokat tartanak és nyilvántartásba veszik a szövetkezeti lakásépítés iránt érdeklődőket. Itt kell megjegyeznünk, hogy a kiállítás minden látogatója kérdőívet kap, melyen feltüntetheti észrevételeit, javaslatait esetleg a szövetkezeti lakásépítés során nyert eddigi tapasztalatait. A kiállítás befejezésében a kérdőíveket kisorsolják. A nyertesek 3000, 2000, 1000 és 500 korona jutalomban részesülnek, mely összegek alapjává válhatnak a szövetkezeti lakásépítés betétjére való további takarékoskodásnak. (g-i-) ÜJ SZŐ 2 * 195

9- október 27.