Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-27 / 297. szám, kedd

Harmadik ötéves tervünk problémái Döntö fordulat a kohászatban Az egész gazdaság kulcsipara, a ko­hászat s ezen belül a fekete fémek: a vas és az acél kohászata — bár ez az iparág Csehszlovákiában már év­tizedek óta világméretben is tekin­télyes helyet foglal el — harm~ ötéves tervünk megvalósítása folya­mán döntő méretű fejlődésen megy keresztül. 1965-ben a tervek szerint 10.5 millió tonna acélt gyártunk és ezzel a termeléssel Európában előre­láthatólag az ötödik helyre kerülünk. Mi sem jellemzi jobban az ugrássze­rű fejlődés méreteit, mint az a körül­mény, hogy ennek a szédítő acél­mennyiségnek a felét 1965-ben új vagy teljesen újjáépített kohászati berendezésekben fogjuk termelni. Rögtön felmerül a j»gos kérdés: rendelkezünk-e kellő nyersanyag­és energia-alappal ilyen méretű ko­hászati ipar felépítésére? Tudjuk, hogy Csehszlovákia nem különösen gazdag vasércben. Nem annyira mennyiség, mint inkább minőség te­kintetében szegények vasérclelőhe­lyeink: Bányászásuk helyén, a Gö­mör-Szepsi Érchegységben és Nyu­gat-Csehországban szállításuk és fel­dolgozásuk előtt feltétlenül dúsítani kell őket. Plzeň mellett, Ejpovicében már rendelkezünk gazdaságosan dol­gozó hatalmas vasércdűsltó teleppel, Még ennél is nagyobb épül harmadik ötéves tervünk folyamán a Szepes­ségben, Rudňanyban évi 2,5 millió tonna vasérc dúsítására. Bárhogy is fokozzuk azonban vas­érc-jövesztésünket, nem fedezi egyre növekvő egész szükségletünket. Mint minden hasonló esetben, e téren is a Szovjetunió jön segítségünkre. A fe^ lesleges holtsúly szállításának elke­rülése végett a különben is jobb mi­nőségű Krijov-Rog-i vasércet jelentős mértékben feldúsított állapotban szállítja nekünk. Mi viszont - első­sorban gépiparunk — a dúsító beren­dezések építésében leszünk Krijov Rog segítségére. Lényegesen jobb a helyzetünk a másik nélkülözhetetlenül fontos ko­hászati nyersanyag, a koksz tekinte­tében. 1965-bten már 11,6 millió tonna kokszot termelünk saját kokszolható kőszenünkből - jóval többet, mint amennyire szükségünk van. A feles mennyiséggel — amint már Irtunk VI. róla - a szomszédos népi demokra­tikus államok kohászatát segítjük, amelyeknek nincsen kokszolható kő­szenük. Ebből az egyetlen példából, a vas­érc- és a kokszellátás esetéből is lát­hatjuk, milyen alapvetően fontos ele­me a szocializmus építésének a szer­vezett és tervszerű kölcsönös gaz­dasági segélynyújtás. Kohászatunk fejlődésében a har­madik, de az utána következő ötéves tervben is Kassa jelenti a döntő lé­pést: nyersvas és nyersacélolvasztó kapacitása nagyobb lesz, mint minden más üzemé hazánkban, sőt egész Európában. A vaskohászat világszerte alapvető átalakulás éveit éli a foly­tonos eljárások felé. Ezeknek a mű­szaki újításoknak számos eleme már Kassán is érvényesül: az acélterme­lés egyharmada oxigénes konverte­rekben folyik le. A kohászat végterméke a henge­relt áru s éppen ezen a téren lesz a legnagyobb a fejlődés a következő években. Szükség is van erre, mert hengerdéink fele elavult, több mint 40 éves. Másrészt nincsen megfelelő kapacitásunk részben vékony, részben széles lemezek gyártására s e téren sok nehézségbe ütköző behozatalra vagyunk utalva. Nos a legközelebbi évek - már jelen ötéves tervünk utolsó éve, 1960 is - jelentős javu­lást hoznak, amennyiben hengermű­veink jórészét korszerűsítjük, a hen­gerlés sebességét átlag négyszeresére fokozzuk, ami természetesen nagyban növeli a kapacitást is. A legnagyobb segítséget e téren is Kassa hozza: itt lesz legszélesebb lemez-hengermű­vünk, amely kielégít majd minden műszaki követelményt. Színesfém-kohászatunk is kitere­bélyesedik, mindenekelőtt alumínium­kohászatunk, Szlovákia amúgy is jelentős színesfém-kohászata, alumí­nium, ólom, réz, cink további lénye­ges elemmel bővül: albán ércek alapján Szereden nikkel-kohó épül. Bár a kohászatnak csak segédanya­ga, mégis meg kell említenünk kohá­szati kerámiánkat, elsősorban a szlo­vákiai kiterjedt lelőhelyekre támasz­kodó magnezit-ipart. Ez a bázikus tűzálló anyag alapfeltétele a korszerű A n yitrai kerület üzemeiben felkészülnek a jövő nagy feladataira A nyitrai kerület ipari fejlődése tekin­tetében a harmadik ötéves terv óriá­si jelentőségű. Nagy ipari vállalatok léte­sülnek' Vágsellyén, Párkányban, Novákyban, Nyitrán, Léván. Zlaté Moravcén. Bánovcén, Tolmácson, s újabb üzemek épülnek szá­mos más helységben. A harmadik ötéves terv olyan távlatokat tár fel, amelyek a mezőgazdasági jellegű nyitrai kerületet mérföldes léptekkel viszik előre, a nagy Iparosítás felé. A hatalmas fejlődés azon­ban mindenekelőtt attól függ. hogyan tel­jesítjük soron levő mai feladatainkat. Az alábbiakban bepillantást nyújtunk' néhány problémába, amelyek megoldása jelentős mértékben elősegíti » jövő nagy céljainak elérését. A kerület iparvállalatai szép eredmé­nyeket értek el az önköltség csökkentése terén. A dolgozók kezdeményezése csak­nem 14 millió koronás megtakarítást ered­ményezett, ami a nyereségi terv mintegy 12 millió 740 ezer koronával való túlszár­nyalását jelenti. Egyenlőtlenség mutatko­zik azonban az egyes üzemek tervtelje­sltésében. A komáromi hajógyár, a nová­kyi bányaüzem, a nyitrai baromfiértékesítő vállalat lemarad a tervteljesítésben, ezzel szemben számos más vállalat igen nagy arányban teljesíti túl tervét. Kiváló ered­ményeket értek el a handlovai bányákban, a novákyi vegyiüzemben, az érsekújvári do­hánygyárban és másutt. Ezek a nagy kü­lönbségek az egyes vállalatok tervteljesí­tésében azt mutatják, hogy a terveket a jövőben az irányítás új módszere szem­pontjából kell felülvizsgálni. Ennél fel­tétlenül szem előtt kell tartani, hogy az irányítás új módszere nem az igénytelen feladatok túlteljesítését, hanem a mozgó­sító feladatok maradéktalan teljesítését kí­vánja meg. •pogyatékosságok mutatkoznak a beru­1 házásl építkezések szállításai terén is. Jellemző, hogy főképpen a centralizált iskolaépítkezésben mutatkoztak fogyatékos­ságok, holott éppen ezeket a építkezéseket kellett volna előnyben részesíteni. A Priem­stav vállalat például az áprilisban rendelt betonacélnak csupán 37 százalékát kapta meg s a következő hónapban 134 százalé­kot szállítottak részére. A beruházási épít­kezésben hiba az is, hogy egyes építé­szeti szerelő-szervezetek' a szűk kereszt­metszetű anyagok hiányát arra használják fel, hogy mentegessék a tervteljesltés­ben keletkezet lemaradásukat. Az Ilyen munkahelyeken a dolgozóknak inkább azon kellene gondolkozni, hogyan alkalmazzanak megfelelő műanyagokat a szűk keresztmet szetü anyagok helyett. A kerület üzemeinek dolgozói előtt nagy feladatok állnak a munkatermelékenység növelésében. Az SZLKP kerületi bizottsá­gának plenáris ülése ezzel kapcsolatban határozatot hozott, amely szerint az eddi­ginél sokkal nagyobb mértékben fejleszteni kell az új technikát, alkalmazni a haladó munkamódszereket. A kerületi pártbizottság határozata alapján jelentős eredményeket értek el például az érsekújvári Elek'tro­svitben, a Zlaté Moravce-i hűtőszekrény­gyárban és más üzemekben. Itt a helyzet javulását főleg azzal érték el, hogy a párt­szervezetek álltak a munkatermelékenység növelésében fennálló feladatok megvalósí­tásáért folyó küzdelem élére. A műszaki fejlődéssel szorosan összefügg a szakképzettség kérdése. Ezzel kapcso­latban szóljunk néhány szót a bérrend­szer átépítéséről a kerület üzemeiben. Az eddigi eredmények alapján azt mondhat­juk, hogy ahol a párt- és szakszervezeti szervek a dolgozók kezdeményezésének felkarolásával kapcsolták egybe az új bér­rendszer bevezetésének' előkészítését, ott jő eredményeket értek el. így volt ez a Handlovai Nagybányában, a novákyi vegyi­üzemben, a nyitrai sörgyárban és számos más üzemben. , A jövő évi terv előkészítésével kap csolatban a kerület üzemei szép eredményeket értek el. A dolgozók he­lyesen látják, hogy a legjobb felkészülés a jövő évi tervfeladatokra az idei terv hiánytalan teljesítése. Ezért értékes fel­ajánlásokat tettek az Idei feladatok túl­teljesítésére. Eddig 22 753 egyéni, 18 583 kollektív, 156 üzemi és 45 vállalati köte­lezettségvállalást tettek a kerület dolgo­zói. E felajánlások teljesítése az utolsó negyedévben 13 millió 423 ezer korona értékű terven felüli termelést, több mint 4 millió koronás önköltségcsökkentést és több mint hárommillió korona terven fe­lüli nyereséget jelent. Szükséges azonban, hogy a munkaversenyben szerzett tapasz­talatok alapján nagyobb méreteket öltsön a hazánk felszabadulása 15. évfordulójá­nak tiszteletére folyó szocialista munka­verseny. Dalló! István, Nyitra. kohászat fejlesztésének. Szlovákiá­ban megvan minden adottság saját szükségletünk fedezése mellett igen jelentős és hasznothajtó magnezit­kivitel megteremtésére. A gépipar a fö cél Mindez az iparfejlesztési törekvés végső fokon a gépiparban, azon belül is a nehéz gépiparban csapódik le — az állítja elő a további fejlődés szempontjából döntő termelő eszkö­zök oroszlánrészét. Értelemszerűen a szocializmus ipari építésének fő lánc­szemét 1948 óta a gépipar fejlesztése képezi s e szabály alól nem képez kivételt harmadik ötéves tervünk sem: folyamán az iparunk döntő ágazatát képező gépipar termelését további 50 százalékkal fokozza. A gépiparnak erre a további bőví­tésére főleg két okból van szüksé­günk: Először s mindenekelőtt azért, mert beruházásainkban — amelyek egész összege is természetesen nő — igen helyesen egyre nagyobb hányadot fognak jelenteni a gépi beruházások. Beruházásaink az iparban eddig azért nem voltak kellően hatékonyak, mert túltengtek bennük az építkezési ki­adások s kevés volt a gépi berende­zésekre fordított hányad. Még máso­dik ötéves tervünkben is a gépi be­rendezés értéke alig éri el az egész beruházott összeg 30 százalékát. Ez az arány harmadik ötéves tervünkben tovább javul, de még mindig nem éri el a világszínvonalat jelentő 40 szá­zalékot. Más szóval ez annyit jelent, hogy túl komplikáltán és drágán épí­tünk. Persze odáig természeti adott­ságaink miatt sohasem jutunk el, mint Kaliforniában, ahol szerszámgé­peket is jóformán a szabad ég alatt használnak, de építészetünk iparosí­tásával és gépesítésével olcsóbbá és célszerűbbé kell tennünk beruházá­saink építészeti részét. A másik ok gépiparunk fejleszté­sére az, hogy termékei döntő részét képezik kivitelünknek. 1965-ben egész kivitelünk felét a gépipar adja ­olyan tény ez, amihez nem kell kom­mentár. S a világpolitika várható fejlődése — a békés egymás mellett élés és a békés verseny — arra mu­tat, hogy ez a fejlődés még csak fokozódni fog: egyre több gyarmati vagy félgyarmati sorban sínylődött vagy még ma is sínylődő nép lép a gazdasági fejlődés útjára s erre el­sősorban s szinte korlátlan mennyi­ségben termelőeszközökre — gépekre van szüksége. Tehát saját fejlődésünk gépi szükségletének kielégítése, a szocialista tábor számos gépberende­zés iránti igényének való elegettevés s a gazdaságilag elmaradt országok iparosításában való részvétel — mindez egész népgazdaságunk legje­lentősebb részét kitevő gépiparunk nehéz, felelősségteljes, a szocializmus építése szempontjából hazánk nagysá­gát messze meghaladó büszke felada­ta. Sz. L. Győzelmes volt harcunk, mert az orosz bolsevikoktól tanultunk A mai napon munkásmozgalmunk, pár­tunk törtenetének jelentős eseményére emlékezünk. Harminc évvel ezelőtt — 1929. október 27-én — a burzsoá köz­társaságban tartott parlamenti választá­sokon pártunk a burzsoázia s a mun­kásárulók nagy meglepetésére több mint háromnegyed millió szavazatot kapott. Ugyanakkor pártunk hü és odaadó harco­sai, többek között J. Haken, A. Hodinová, Č. Hruška, G. Kllment, V. Kopecký, J. ' Krosnáŕ, F. Kubač, Major István, F. Ned­ved, Stelner Gábor, J. Štetka, J. Valo elvtársak mellett először választották meg nemzetgyűlési képviselővé Klement Gottwald elvtársat, aki a CSKP történel­mi jelentőségű V. kongresszusa óta a Központi Bizottság főtitkári funkcióját töltötte be. Munkásmozgalmunk, pártunk történe­tében döntő fordulatot jelentett ez az esemény, mert a burzsoázia s kiszolgá­lóik, a munkásáruló szociálfasiszták hetik meg, ha minden nemzetiségű dol­gozót egyaránt elnyomó burzsoázia ellen a proletariátus vezetésével fognak har­colni, úgy mint a szovjet földön tették, mert az elnyomott nemzetek nemzeti fel­szabadítását csak a győztes proletárfor­radalom hozhatja meg. A tömegek bizalommal voltak pártunk iránt, mert az igazat mondta. Pártunk gottwaldi bolsevista vezetése jóval az 1929. októberi parlamenti választások előtt leleplezte a csehszlovák burzsoázia go­nosz terveit, melyek a fokozott kizsák­mányolásra, a fasizálásra, a Szovjetunió elleni imperialista háborúban való rész­vételre irányultak. „Osztály osztály ellen! — „A fasizmus és szociálfasizmus ellen — a proletárdiktatúráért!" — jelszavak jegyében hirdette ki pártunk választási programját, mely a Szovjetunió védel­méért, a proletariátus gazdasági követe­léseinek teljesítéséért indított harcot ké­pezte. A választások bebizonyítottál?, hogy választások előtt a szerintük párton belUli a CSKP nagy proletár tömegpárt, mely tudatában van küldetésének, erejének, annak, hogy a proletariátus pártja veze­tésével egyszer végleg lerázza magáról elnyomóit. Mi is volt a munkásmozgalom harminc év előtti nagy forradalmi fellendülésének alapja, mozgató ereje? Maga a llkvidá­toroktól megtisztult bolsevista kommu­nista párt, mely Gottwald elvtárs vezeté­sével acélozódott igazi forradalmi párttá; a kizsákmányolt dolgozók látták, van ki­re támaszkodniok, van kommunista párt­juk és Szovjetuniójuk! S ennek tudata szárnyat adott a mozgalomnak, ha foko­zódott is a proletariátus harcát elnyomni igyekvő burzsoá rendörterror. Örökké emlékezetes marad Gottwald elvtárs első parlamenti beszéde (1929. XII. 21.), mely­ben nemcsak kifejtette pártunk állásfog­lalását a szociálfasiszta kormány prog­ramjával szemben, hanem a proletariá­tusnak a Szovjetunió iránt érzett határ­talan szeretetéről is beszélt. A beszédet félbeszakító tőkésbérenc-képviselő közbe­kiáltására, ha annyira tetszik a szov­jet élet: „miért nem mennek Oroszor­szágba?" — ezt válaszolta: „Azért, hogy az önök kapitalista Cseh­szlovákiájából szocialista köztársaságot csináljunk!... Mi a csehszlovák proleta­riátus pártja vagyunk és legfőbb for­radalmi vezérkarunk valóban Moszkva. Ml Moszkvába járunk tanulni — és tudják, hogy mit? Mi Moszkvába járunk meg­tanulni az orosz bolsevikoktól, hogyan te­kerjük kl az önök nyakát. És önök tud­ják, hogy az orosz bolsevikok mesterek ebben!... Dolgozni fogunk a Szovjetunió győzelméért és az önök vereségéért!... Mi ezt a harcunkat meg fogjuk vívni te­kintet nélkül az áldozatokra, céltudato­san, szívósan mindaddig, amíg az önök uralmát el nem söpörjük!" Ebben rejlett a harminc év előtti for­radalmi fellendülés fö mozgató ereje. Pártunk győzelemre vitte nagy harcát. Győzött a párt, a proletariátus, mert az orosz bolsevikoktól tanult! S mi, akik ma pártunk vezetésével a kommunizmusba vezető úton haladunk, pártunknak a mun­kásosztály győzelméért vívott önfeláldozó s nagy áldozatokat követelő harcaiból me­válságtól meggyengült kommunista pár­tunk súlyos vereségét ígérgették. A lik­vidátorok, a szociáldemokrata befolyás, a tömegektől való elzárkózottság ellen ví­vott harc, melynek élén Klement Gott­wald elvtárs állott s mely a párt bol­sevizálásáért folyt, csak a tőkés urak és a munkásárulók szemében gyengült meg, akik kárörvendve híresztelték, sikerült el­temetniük, tönkrezúzniok pártunkat. A va­lóságban a párt megtisztult, a tömegekre támaszkodva megerősödött s növelte ak­tivitását, harcképességét. Igazolja ezt 1929 tavasza, amikor a likvidátorok még ádázul támadták a párt bolsevik vezeté­sét, a kommunisták irányításával huszon­ötezer szlovákiai földmunkás lépett harc­ba a földesúri kizsákmányolás ellen s a Vörös Földmunkásszövetség tagjainak száma Szlovákiában száz százalékkal emelkedett. 1929 nyarán a burzsoázia minden hatalmi eszközét felhasználta ar­hog.y „végső" támadást intézzen a párt, a kommunista mozgalom ellen. Be­szUntették a kommunista lapokat, töme­ges hajszát rendeztek a kommunista funkcionáriusok ellen, több száz komu­munistát börtönbe vetettek, betiltották a > munkásgyűléseket, kifosztották a kommu­nista párt irodáit. Az egész államhatalmat kommunista párt megsemmisítésére mozgósították. De hasztalan volt minden 'erőlködésük! A forradalmi munkásság erre ezt felelte: Nem törtök meg bennünket! A betiltott kommunista lapok helyében újak jelentek meg. a bebörtönzött funk­cionáriusok helyébe újakat állítottak. A legvadabb üldözés ideién, 1929. augusz­' tus elsején pártunk szavára tízenhétezer 'munkás lépett politikai sztrájkba s hat­, vanezer munkás vett részt politikai tün­tetéseken! A burzsoá uraknak Iátniok kellett, hogy a botnak két vége van s a munkás na­gyobbat sútjhat! A párf Š llkvidátor-ve­zérek leverése s Dártbomlasztó terveik meghiúsítása után a rendörterror, az éh­ség, a fasizmus, az imperialista háború ellen s a Szovjetunió védelmére mozgó­sította a dolgozókat. Pártunk e heves harcokban megacélozódott. Ebben az idő­szakban nagy forradalmi fellendülés jel­j lemezte munkásmozgalmunkat, pártunk rítünk erőt és biztosak vagyunk győzel­mes előrehaladásunkban, mert — mint harminc évvel ezelőtt is — ma is azt »harcát. Az 1929-ben megtartott hírhedt \ Tuka-per is hozzájárult ahhoz, hogy a / félrevezetett dolgozók tisztábban lássák j a helyzetet s meggyőződjenek arról, hogy ) a nemzeti elnyomást csak úgy szüntet­mondjuk: Van kommunista pártunk és Szovjetuniónk! S ez minden győzelem leg­főbb záloga! Petrőcl Bálint Kiállítás a szövetkezeti lakásépítésről Bratislavában, a Hviezdoslav téren javában folynak egy nagy­méretű kiállítás előkészületei. A Nemzeti Színház előtti tágas térségen, több mint 800 négyzetméternyi területen a Központi Nemzeti Bizottság a Szlovák Építészeti Bizottsággal együttmű­ködve megrendezi a „Szövetkezeti lakás" c. kiállítást. A CSKP XI. kongresszusa által ki­tűzött merész feladat, a lakásprob­lémának lényegében 1970-ig történő megoldása csupán az egész lakosság széleskörű kezdeményezésével, ak­tív részvételével váltható valóra. Ily aránylag rövid időszak alatt 1 millió 200 ezer lakás felépítése óriási erőfeszítést igényel, megkö­veteli a lakásépítés különféle mó­dozatainak teljes mértékű kibonta­koztatását. Ezek egyike a szövet­kezeti lakásépítkezés, melynek az elkövetkező időszakban egyre na­gyobb jelentősége lesz a lakásépítés terén előttünk álló feladatok meg­oldásában. Az 1961-1965-ös évek során országos méretben a szövet­kezeti és vállalati lakásépítkezés az egész lakásépítés 29,16 százalékát teszi ki, az EFSZ-ek lakásépítkezé­sei pedig 6,25 százalékát. A november első felében Bratisla­vában megnyitásra kerülő kiállítás nagy érdeklődésre tarthat számot a lakásépítés iránt érdeklődők sorában. Rendezői éppen ezért úgy határoz­tak, hogy négyhetes bratislavai sze­replés után a kiállítást tovább szál­lítják és fokozatosan az összes szlo­vákiai kerületben bemutatják. E célt tartja szem előtt a kiállítás újszerű konstrukciója is, amelynek váza — ahogy az a Hviezdoslav téren már megfigyelhető —, összeállítható és szétszedhető könnyű vascsövekből tevődik össze, tetejét pedig vízmen­tes anyaggal borítják. A „Szövetkezeti lakás" nagyszabá­sú kiállítása fontos szerepet tölt be e lakásépítkezési módszer propagá­lása, ismertetése terén. Maga a ki­állítás hét részre oszlik, melyek egymást célszerűen kiegészítve szemléltető módon mutatják be a szövetkezeti lakásépítkezés egész problematikáját. Az első rész a la­kásprobléma megoldására a CSKP XI. kongresszusa által kitűzött felada­tokat szemlélteti. A kiállítás e ré­szében kidomborodik az a nagy gon­doskodás, amely a szocialista társa­dalomban élő embert körülveszi. A kiállítás második része egymás mellé állítja a lakáshelyzet terén a múltban és jelenben fennálló helyzetet. Szemlélteti, milyen nehéz örökséget vettünk át a kapitaliz­mustól a lakásalap terén, milyen a lakásalap helyzete ma szocializmust építő hazánkban, milyen a lakbér aránya nálunk és a kapitalista álla­mokban. E rész zárópanelje azt szemlélteti, hogy a dolgozók széles körének lakásproblémáját csakis a szocialista társadalom oldhatja meg. A kiállítás harmadik része a la­kásszövetkezetek saját problémáival foglalkozik. Elemzi a szövetkezetek irányítását, pénzellátását, és az épí­tés módszereit. Különösen kihang­súlyozza az önsegélyt, mint a szö­vetkezet tagjainak aktív részvételi formáját az építkezés munkálataiban, valamint a szövetkezeti lakásépítés előnyeit. Bemutatja egyúttal, hogy a szükséges anyagi eszközök meg­szerzésének legfontosabb módszere a rendszeres takarékoskodás. A ne­gyedik rész a szövetkezeti lakás­építkezés gazdaságosságát elemzi, amelynek legnagyobb befolyása van a lakásépítkezés költségeire. Bemu­tatja egyúttal azokat a gazdasági előnyöket, amelyek a lakásoknak nagy háztömbökben való építéséből származnak és ismerteti a lakás­térség célszerű kihasználását, vala­mint a tipizáció előnyeit. A kiállítás ötödik és egyúttal legterjedelme­sebb része megismerteti a látogató­kat azokkal a lakástípusokkal, me­lyeket a szövetkezeti lakásépítkezés során fogunk építeni. Egyúttal szem­lélteti, hogy Bratislava mely részein tervezik a szövetkezeti lakások épí­tését. A kiállítás hatodik része tel­jes nagyságban bemutat egy TO-3B típusú lakást, melyet a jövő évben gyártásra kerülő bútorokkal fognak berendezni. E rész fő küldetése an­nak szemléltetése, hogy a tipizált lakásegység célszerűen és ízlésesen berendezve a legnagyobb igényeket is ki tudja elégíteni. A kiállítás zárórészében az infor­mációs-propaganda osztályt helyezik el, ahol válaszolnak a látogatók kérdéseire, beszélgetéseket szer­veznek a szövetkezeti lakásépítke­zésről, filmelőadásokat tartanak és nyilvántartásba veszik a szövetke­zeti lakásépítés iránt érdeklődőket. Itt kell megjegyeznünk, hogy a ki­állítás minden látogatója kérdőívet kap, melyen feltüntetheti észrevé­teleit, javaslatait esetleg a szövet­kezeti lakásépítés során nyert ed­digi tapasztalatait. A kiállítás befe­jezésében a kérdőíveket kisorsolják. A nyertesek 3000, 2000, 1000 és 500 korona jutalomban részesülnek, mely összegek alapjává válhatnak a szö­vetkezeti lakásépítés betétjére való további takarékoskodásnak. (g-i-) ÜJ SZŐ 2 * 195 9- október 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom