Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-24 / 295. szám, szombat

Harmadik ötéves tervünk problémái V. A VEGYIIPAR FEJLŐDÉSE A vegyiipar elég heterogén, vagy­is különböző vegyi folyamatokon és gyártási eljárásokon alapuló és a legkülönbözőbb jellegű termékeket előállító iparág. Jelentősége az utób­bi évtizedben világszerte nő. így ha­zánkban is a vegyiipar fejlesztése t;rén hatalmas feladatokat kell meg­valósítani. Harmadik ötéves tervünk évéiben vegyiiparunk termelése két és fél­szeresére emelkedik, vagyis a szo­cializmus építésének kezdete óta első ízben ez az iparág megy ke­resztül a legnagyobb fejlőtlésen, megelőzve az eddigi éllovas gépipart is. Ennek megfelelően a vegyiipar beruházásainak összege — 21 mil­liárd korona — harmadik ötéves tervünk beruházásainak teljes egy­ötödét teszi ki és szintén a leg­nagyobb valamennyi iparág között. Mindenekelőtt Óriási arányú fejlő­désen megy keresztül kőolajfinomító iparunk. Mint tudjuk, a Szovjetunió­ban közvetlenül a második világ­háború kitörése előtti években fel­tárt Volga-vidéki kőolajforrások — a második Baku — hatalmas méretű kiépítése az elmúlt két évtizedben lehetővé tette, hogy onnan több kö­zépeurópai népi demokratikus álla­mot, közöttük Csehszlovákiát is, el­lássák kőolajjal. No, nem néhány százezer tonna szállításáról van szó évente. Egyedül Csehszlovákia 1965­ben már 6 millió tonna kőolajat kap a Szovjetunióból és ez a mennyiség 1970-ig megduplázódik. Ilyen óriási mennyiségnek vasúton való szállítása szinte megoldhatatlan és nagyon költséges feladat lenne. Ezért Baskiriából, a Volga-vidéki kőolaj­lelőhelyről nagy kapacitású csőveze­ték vezet nyugat felé 2500 kilométer hosszúságban, amely Ipolyságnál el­ágazik dél felé, Magyarország felé, majd Szlovákia területén át Lengyelor­szág és a Német Demokratikus Köz­társaság felé. E fővezeték építése már teljes erővel folyik. Előrelát- 1 hatólag 1961 végén a vezeték eléri Bratislavát, ahol a köztáfsaság, sőt egész Közép-Európa legnagyobb ter­melőképességű kőolajfinomító telepe épül. Ennek a hatalmas mennyiségű . fi­nomított kőolajnak a jelentősége többrendbeli. Mindenekelőtt lehetővé teszi a robbanómotorok fokozott használatát a vasúton, az országúta kon, a gyártelepeken egyaránt Harmadik ötéves tervünk végén már észrevehetően befolyásolja energia­gazdálkodásunkat, csökkenti a szén­ből termelt elektromos energia há­nyadát és ezáltal lehetővé teszi, hogy a szenet mint igen értékes vegyiipari alapanyagot a legkülönbö­zőbb szén-származékok (festékek, gyógyszerek és más vegyszerek) gyártására használjuk fel. Ugyan­akkor a kőolaj és lepárlási termékei szintén' a vegyi alapanyagok gyártá­sának széles skáláját teszik lehető­vé. Mezőgazdaságunk tervbevett fej­lesztésének fő feltétele kellő meny­nyiségű, minőségű és vegyi össze­tételű műtrágyával való ellátása. E téren — bár a háború előtti szín­vonalat már lényegesen meghaladtuk — még nagy feladatok állanak előt­tünk, hogy a világ legfejlettebb me­zőgazdasággal rendelkező államainak színvonalát elérhessük. Ezért kálium, nátrium és foszfor tartalmú műtrá­gyáink gyártása a legközelebbi évek­ben mérföldes léptekkel halad előre. Ugyanakkor kifejlesztjük a mező­gazdaságban szükséges különböző vegyszerek gyártását is. Megközelítő számítások szerint ezek a szerpk már most is mezőgazdasági termé­sünknek átlag 20 százalékát mentik meg évente. Az úgynevezett nehéz vegyiipar ágai közül lényegesen fokozzuk az alapvető jelentőségű kénsav gyár­tását. Üj eljárást dolgozunk ki a füstgázokban levő kéntartalom lekö­tésére és megtisztítására. Egyedül 83 «J és a szocializmus kérdései" (Az októberi szám szemléje) A világközvélemény figyelmének középpontjában Ny. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének amerikai látogatása áll. Az újságokban, a folyóiratokban, a rá­dióban és a televízióban napról nap­ra megvitatják Ny. Sz. Hruscsov amerikai útja nyomán felvetődő problémákat. Ezzel foglalkozik „A bé­ke és a szocializmus kérdései" című folyóirat vezércikke is. A cikk elemzi, hogy milyen objek­tív feltételek és közvetlen okok vál­tották ki az amerikai és a szovjet kormány álláspontjának bizonyos fo­kú közeledését a jelenkor legfonto­sabb problémáiban. „Több nagy tő­építés nagy eredményeiről, azokról a gazdasági, társadalmi és kulturális problémákról, amelyek megoldásáért a három ország népei harcolnak. Terjedelmes cikket Irt A marxiz­mus-leninizmus győzelme Kínában címmel Liu Sao-csi, a Kínai Nép­köztársaság elnöke. A szerző ismer­teti a korábban elmaradott félfeu­dális, félgyarmati Kína dolgozóinak hatalmas gazdasági és szociális vív­mányait. A cikk sok bonyolult elmé­leti kérdést vet fel a különböző or­szágokban folyó szocialista építő­munka általános törvényszerűségeiről és sajátosságairól. Sok új és érdekes anyagot talál kés állam... politikájában észlelhető ! az olvasó a Bolgár Népköztársaság változás — írja a cikk — korántsem véletlen jelenség, nem egyik vagy másik államférfi szubjektív nézeté­nek eredménye." A szocialista világ­rendszer rohamos fejlődése lénye­gesen megváltoztatta az erőviszo­nyokat a nemzetközi küzdőtéren, a szocialista államok külpolitikájának alapját képező következetes és ki­tartó békeharc pedig a tőkés orszá­gok lakosságának egyre szélesebb rétegeiben talál rokonszenvre. A két társadalmi és gazdasági rendszer — a szocializmus és a ka­pitalizmus — békés egymás mellett élésének problémájával foglalkozik cikkében Adam Rapacki, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere is. Rapacki a békés egymás mellett élés problémájának különböző szempont­jait vizsgálva arra a következtfetés­re jut, hogy az államközi kapcsola­tokban jelenleg a nemzetközi együtt­működés irányvonala győzedelmes­kedik minden területen: politikai, gazdasági és kulturális téren egy­aránt. Am a békét a földön nem lehet örökké csupán a népek jószándékára, jóindulatára alapozni. „A békét nem várni kell, a békét ki kell harcol­ni" ez a címe Jean Dienne cikkének, amelynek - az e számban közölt — befejező részében a szerző ki­fejti a békemozgalom elveit, meg­mutatja nemzetközi jellegét. A folyóirat 10. számának megje­lenése egybeesik a szocialista országok életének olyan jelentős ese­ményeivel, mint a Kínai Népköztár­saság és a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának tizedik évfordulója. Egy hónappal ezelőtt ünnepeltek a bolgár szocialista for­radalom győzelmének 15. évforduló­ját. A folyóirat ezzel kapcsolatban cikkeket közöl a Kínában, Bulgáriá­ban és az NDK-ban folyó szocialista fejlődéséről M. Grigorovnak, a Bol gár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága titkárának cikkében. Bulgá­ria a fejlődésnek új szakaszát érte el: az eddiginél gyorsabb gazdasági, tudományos, technikai és kulturális fellendülés időszakát. Az új szakasz fő feladata: a szocialista társadalom építésének befejezése és a kommu­nizmusba való fokozatos átmenet előfeltételeinek megteremtése. A Német Demokratikus Köztár­saság sajátos körülményei között folyó szocialista építés sikereiről számol be Heinrich Rau, az NDK miniszterelnök helyettese. A szerző meggyőző érvekkel bizonyítja, hogy az ország népgazdasága néhány év alatt a fejlődés olyan fokát éri el, amely lehetővé teszi Nyugat-Német­ország színvonalának túlszárnyalását a legfontosabb élelmiszerek és köz­szükségleti cikkek egy főre eső fo­gyasztása tekintetében. A közel-keleti országok nemzeti felszabadító mozgalmának problémáit tárgyalja cikkében R. Palme Dutt, e problémák kiváló szakértője. Leon Bohr a kommunista és mun­káspártok stratégiájának és taktiká­jának kérdéseit tárgyalja. Érdekes tájékoztató \ anyagot tar­talmaz A kommunista és munkás­pártok életéből című rovat. Itt az algériai, marokkói és tunéziai kom­munista pártok képviselőinek tanács­kozásáról, az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának 40 éves fennállá­sáról, a spanyolországi országos sztrájk tanulságairól. Indonézia Kommunista Pártja agrárpolitikájá­nak kidolgozásáról, a Svájci Munka­párt tevékenységéről olvashatunk. A lap ebben a számában megkezdi a nyugat-európai „integrációval" kap­csolatos elvi kérdésekről folytatott . éleroénj csere anyagának közlését. az észak-csehországi barnaszénkör­zetben létesülő új hőelektromos mű­vek füstgázaiból annyi ként lehet nyerni, amely mennyiség fedezi Csehszlovákia egész szükségletét. Ugyanakkor a füstgázaknak a kéntől való megtisztítása csökkenti a leve­gőbe kerülő gázok által széles vidé­ken okozott károkat. Ez annál is fontosabb, mert az említett hőerő­művek mezőgazdaságunk legértéke­sebb termékének, a komlónak fő ter­mesztési területei közelében vannak. Míg a textilipar alapja e század elején is teljesen a szerves (állati és növényi) eredetű nyersanyagok: gyapjú, gyapot, len, stb. voltak, ad­dik napjainkban a helyzet már erő­sen megváltozott és nincs messze az idő, amikor textiliparunkban a vegyi úton előállított fonalak kerülnek túlsúlyba. E téren még mind a cel­lulózéból készült műfonalak, mind pedig a teljesen vegyi úton előállí­tott szintetikus fonalak termelése terén elmaradtunk a világszínvonal­tól. Harmadik ötéves tervünk egyik fő feladata, hogy e téren a lemara­dást behozzuk és hazánk lakossága is általános életszínvonalának meg­felelő mennyiségben fogyasszon mü­és szintetikus fonalakból készült textiltermékeket. Igen nagy feladatok előtt állunk celluloze- és papíriparunk fejleszté­se terén is. Jóllehet a termelést, elsősorban a Párkány melletti óriási celluloze-kombinát felépítésével 1965 végéig a jelenlegi termelés felével növeljük, mégis, sem általános pa­pírfogyasztásunk, sem pedig a ren­delkezésünkre álló rotációs papír­mennyiség rtiég nem fogja elérni a világszínvonalat. E téren távlati ter­veink szerint negyedik és ötödik ötéves terveink hivatottak behozni a lemaradást. Tekintettel arra, hogy igen igé­nyes, részben ' nálunk egészen új automatizálásra alkalmas, folytonos termelési eljárások bevezetéséről van szó, vegyiiparunk fejlesztése te­rén igen jelentős feladatok hárulnak műszaki kutatásunkra és káderpoli­tikánkra is. Sz. A kőolajvezeték építkezésén * iZ ÚJ SZÓ Szüretelnek Az állami birtokok kissallói szőlőgazda­ságában folyik a szüret. 80 hektárról sze­dik a szorgalmas kezek az idei termést. Zabada Mihály, a kissallói szőlőgazda­ság vezetője mindenütt ott van, ahol ta­náccsal, irányító szóval segíteni kell. Szükség is van erre, mert a kb. 30 fajta szőlő szüretelése igen nagy gondot okoz. Mindegyik fajtát külön szedik, mert min­egyiknek különös sajátossága és ize van. Kissallón kitűnő bor terem. Ezt a nem­zetközi borászati kiállításokon kapott ok­levelek és dicsérő elismerések is igazol­ják. Oj műszaki eljárással először eltávolít­ják a fürtökről a szőlőszemeket és csak azután préselik ki, miáltal még finomab­bá és értékesebbé teszik a bort. Az idei termés kb. 19—20 fokos. A nagy hidrau­likus présből csurog a nedű. Telnek a hordók. A munka megállás nélkül folyik. A kissallói szőlőgazdaságban három hek­táron rizlinget termesztenek, s bár a többi területen az idén kevesebb a szőlő, mint tavaly, a három hektáron hektáron­ként 80 mázsás termést értek el. A kissallólak sietnek a szürettel, be akarják fejezni, amíg szép az idő. Andriskin József, Zsellz Látoga tás a yárgedei EFSZ-ben A múlt napokban találkoztam Ďurica elv­társsal, a várgedei EFSZ könyvelőjével. Már régi ismerősöm és Így barátságosan elbe­szélgettünk az EFSZ fejlődéséről, az őszi mezőgazdasági munkák menetéről és egyébb dolgokról. Kérdéseimre figyelemre méltó válaszokat kaptam, A várgedei EFSZ-nek 80 tagja van, eb­ből állandó tag 60. A tagság a napokban újból szaporodott, mert 7 kis- és közép­paraszt tért rá a közös gazdálkodás útjára. Elbeszélgettünk Ďurica elvtárssal az idei begyűjtési terv teljesítéséről. A következő­ket mondta. — A begyűjtést, amit 100 %-ra még nem teljesítettünk, .határidő előtt teljesítjük. A sertéshúsbegyüjtést is 100 %-on felül teljesítjük. Az őszi mezőgazdasági munkák terén sem maradtunk le. A kapásnövényeket már betakarítottuk. Most a cukorrépa szedése folyik. Az ősziekből, rozsból 30, őszi árpából 10, őszi repcéből 6 hektárt vetettünk el. Ezenkívül 80 hektárt előkészítettünk búza­vetés alá. E héten azt is elvetjük. Szőlőnk is van 16 hektáron, harmad­éves és szépen fejlődik. Szőlőnkből jó be­vételt remélünk. Gyümölcsfánk 10 hektá­ron van, 3840 darab. Az idei év zárlata kedvező lesz. Mondhatjuk azt, mindenünk van, de azt akarjuk, hogy még több legyen, hogy mindenki — nem csak mi, szövetkezeti tagok, hanem mások is, idegenek, akik esetleg ellátogatnak szövetkezetünket meg­tekinteni, lássák az elégedettséget. Ternóczky József, Pr. Hora Igyekeznek a garamkövesdiek Egy hónappal ezelőtt hazánk keleti ré­szében megkezdték a kőolajvezeték épí­tését. A kőolajvezeték első ágát 1961-ben fejezik be, amikor a bratislavai Slovnaft számára megindul az első tonna szovjet kőolaj. Felső képünkön az olajvezeték elő­készítő részlegét láthatjuk, ahol a 30 mé­ter hosszú csöveket félautomata hegesz­tőkkel forrasztják össze. Alsó képünkön Szitás Dániel 24 éves hegesztőt látjuk munka közben. (Horváth S. felvételei.) A falu gazdálkodóinak egy része már tu­datára ébredt annak, hogy csakis a közös gazdálkodással rakhatják le jövőjük boldo­gabb alapjait. A nagy szövetkezeti család napról napra növekszik. A szövetkezetesek célja: tovább erősíteni mindnyájuk közös tulajdonát a szövetkezetet, többet, job­bat és olcsóbban termelni, mint az elmúlt gazdasági évben. A föld most busásán fi­zeti vissza az egész évi fáradozást. Most úgyszólván mindnyájan elmondhatják: meg­érte a fáradozást, jó volt a termés és az anyagiak körül nincs gond. A barátság hónapjára készülnek A kunčicei Klement Gottwald Oj Kohó út- és csatornázási üzemrészlegének dol­gozói nagyban készülnek a csehszlovák­szovjet barátság hónapjának megünneplé­sére. Az elmúlt héten 10 új tag jelentke­zett a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szö­vetségbe, Ezzel az üzemrészleg valamennyi dolgozója a CSSZBSZ tagja lett. Palágyi Lajos, Kunäce. Ä jé munka jutalma Alakulatunknál a másodéves tényleges katonák e napokban sorakoztak utoljára. Az utolsó parancs elhangzása után az elmúlt két év alatt legjobbakként kitűnt elvtársakat tartalékba való helyezésük al­kalmával különféle jutalomban részesítet­te parancsnokságunk. Lengyel, Bajo, Cze­tő és Görcs elvtársak dicsérő oklevelet kaptak két évi jó munkájuk jutalmaként. Gottlieber Ferenc, hadnagy Garamkövesden is szépen haladnak a be­takarítási munkálatok. A burgonyabegyűj­tést már 100 százalékra, a cukorrépabe­adást pedig 150 százalékra teljesítették. Nem mondhatják ezt el a kukoricabegyűj­tésről. A tagokat ugyanis gátolja a beta­karításban a kukoricaszáritók hiánya. A szárító oszlopai már állnak, a Prešovról rendelt drótháló azonban késik. A traktorosok hibájaként róható fel, hogy a silózás két és fél hónapig tartott. A szövetkezetnek jelenleg kb 1000 m' .jóminőségü silókészlete van. S ha figyelem­be vesszük, hogy ehhez jön még a kuko­ricaszárból készített siló is, akkor elmond­hatjuk, hogy a szövetkezet állatállomá­nyának takarmányalapja biztosítva van a téli időszakra. Az őszi szántásnál az esőhiány miatt ne­hézségek mutatkoznak. A vetés ennek elle­nére jól halad. Már 20 hektár őszi keve­réket elvetettek és még további 4 hektáron végzik el a vetést. A szövetkezet igazán hasznóthatjó vállalkozásba kezdett, amikor elhatározta, hogy halastavat létesit. Ezzel 50 hektár földterület öntözése is megoldódik, Misák János, Esek József, Párkány. Kigyúlt a villany Bogyaiéten is Ünnepi hangulat uralkodott Bogyaré­ten október 17-én, amikor a községben először gyúlt ki a villanyfény. A bogya­rétl lakosok örömmel rakták félre a petróleumlámpákat és meghatottan hall­gatták a CSISZ-szervezet gramofonjából a himnuszt. Morovlcs Béla, Bogyarét Elsőrendű feladat: A TALAJJAVÍTÁS A nyitrai kerületben ez év folyamán mintegy kilencvenezer hektárral kell nö­velni az EFSZ-ek vetésterületét és így alapjában meg kell valósítani a mezőgaz­daság szocialista átépítését a kerületben. Ezzel szemben az év folyamán elért ered­mény azt mutatja, hogy a vetésterület csupán mintegy negyvenezer hektárral nö­vekedett, s Igy lényeges lemaradás mu­tatkozik. Noha az elért eredményt nem lehet lebecsülni, szükséges, hogy foko­zottabb lendülettel használják ki a hátra­levő hónapokat és a pártszervezetek se­gítségével igyekezzenek a kitűzött felada­tokat teljesíteni. Alapjában megvalósult a mezőgazdaság szocialista átépítése a vágsellyei és az ógyallai járásban, és kiemelkedő eredmény mutatkozik a Zlaté Moravce-i, zselízi, pár­kányi járásban. A tavaly elért eredmé­nyekkel szemben lanyhulás mutatkozik a bánovcei, komáromi és topoľčanyi járás­ban, ami elsősorban a pártszervezetek te­vékenysége csökkentésének tudható be. A nyitrai járásban is fokozottabb tevé­kenységre van szükség az eredmény biz­tosítása érdekében. Összesen csaknem hatvanezer hektárral rendelkező magán­gazdálkodót kell még megnyerni a szö­vetkezetekbe. Nem kis feladat ez, de megvalósítható, A növénytermelés növelését a talajjaví­tási és vízgazdálkodási munkák elvégzé­sével kell alapvetően biztosítani. E nagy fontosságú munkákra harmincmillió koro­nát meghaladó összeget fordít a kerület. A talajjavítás! szövetkezetek létesítése és eredményes működése hivatott biztosítani a kitűzött eredmény elérését. A nyitrai kerületben általánosságban kielégítő ered­mény mutatkozik e téren, s míg az első félévben 61 százalékos tervteljesltést értek el, várható, hogy az év végéig sor kerül a terv túlteljesítésére és az elő­irányzott összegnek mintegy nyolc mil­lió koronával való túlteljesítésére. Ez ideig az ógyallai járás mutatja fel a leg­kiemelkedőbb eredményt, továbbá a pár­kányi, nyitrai és a vágsellyei járás ered­ményei emelhetők ki, míg a többi járás­ban lényegesebb lemaradás mutatkozik. Áz eddig alakult 37 talajjavítási szövet­kezetbe csaknem 170 EFSZ tömörült. Hiba azonban, hogy a szövetkezetesek és a helybeli lakosság nem veszi ki részét kel­lőképpen ebből a munkából. Rendkívül fontos feladat vár a nemzeti bizottságok­ra, hogy szervező és kellő felvilágosító munkával biztosítsák a helyi lakosság bekapcsolását ebbe a népgazdasági szem­pontból elsőrendű fontossággal bíró mun­kába. Megállapítható, hogy a nyitrai kerület­ben az Ifjúság nagy lendülettel vette ki részét a munkából és háromhetes idősza­kokban átlagban 550 ifjúsági brigád dol­gozott a talajjavítás! munkálatokon. A legjobb eredményt a topoľčanyi, prie­vidzai és a bánovcei járásban érték el. Nagy fogyatékossága ennek az akciónak, hogy egyes járásokban teljesen mellőzték a fiatalság bekapcsolását a talajjavítás munkálataiba. A növénytermelés fejlesztése terén a takarmányalap biztosítása alapvető fon­tossággal bír. Az állami gazdaságokban túlteljesítették a tervet, az EFSZ-ek 95 százalékra teljesítették. Főleg a zselízi, Zlaté Moravce-i, verebélyi, lévai és par­tlzánskéi járásban értelmezték helyesen ezt a feladatot és magasan túlszárnyalták a tervelőirányzatot. így megteremtették a jövő év sikeres állattenyésztésének fel­tételeit. Kitűzött feladat a marhaállományt 22 000 darabbal növelni az év végéig. A feladat teljesítésére a kerületi pártbi­zottság konkrét határozatokat hozott, amelyek elősegítik a terv teljesítését. Többek között a feladatok teljesítését kéthetenként ellenőrzik, a tenyésztésre alkalmas növendékmarhákat közös istál­lókba helyezik, nagyobb gondot fordí­tanak az etetésre és a tervszerű hizlalás­ra stb. Elsőrendű feladat most, hogy mindenek­előtt a helyi jellegű talajjavitási munka teljes lendületet vegyen, melynek várha­tó eredményei naayban hozzájárulnak a kitűzött célok eléréséhez. Dallos István, Ňyitra ÜJ SZŐ 5 * 19jP október 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom