Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-24 / 295. szám, szombat

A New York Tiines a nyugati szövetségesek viszályairól New York (CTK). — A New York Times vezércikkében hangsúlyozza, hogy a „nyu­gati szövetségesek ellentétei gyors megol­dást követelnek". Az amerikai elnök nyi­latkozatából kitűnik, hogy nemcsak a csúcs­értekezlet időpontjával, hanem az érte­kezleten megoldandó problémákkal kapcso­latban is ellentétek merülnek fel, — foly­tatja a lap. A lap a továbbiakban megjegyzi, hogy Eisenhower elnök a nyugati kormányfők értekezlete után hajlandó lenne részt ven­ni a Nyugat- és Kelet ez év végén tartan­dó csúcsértekezletén. * A tájfun és a bürokrácia „Minden ősszel tájfun dúlja Japánt, A meteorológiai intézet idejében adja a fi­gyelmeztető jelentéseket, úgyhogy előre tudni lehet a közelgő veszélyről. De a hatóságok Nagogyában nem figyelmeztették előre az árvíz fenyegette városrészek la­kosságét. nem rendelték el az evakuálást, még csak elő sem készítették, s arról sem intézkedtek idejében, hogy a háztetőkön kuporgó embereket megmentsék. Lénye­gében csat öt nappal a tájfun után fog­tak hozzá a komolyabb mentési akciókhoz. A közelben állomásozó katonaságot csak napokkal később vezényelték a katasztrófa színhelyére — állítólag azért, mert nem volt üzemanyag, de nyilvánvalóan bürokra­tikus nehézségek miatt." (Frankfurter Allgemeine Zeitung) A marokkói lap követeli Ben Bela és társai szabadonbocsátását Rabat (ČTK) Az At-Tahrlr marokkói lap október 22-i számában követeli Ben Bela és további négy társa azonnali szaba­donbocsátását, akiket Franciaországban fogva tartanak. A lap idézi Ferhat Abbasz algériai miniszterelnök legutóbb! kijelen­tését és hozzáteszi, hogy az algériai veze­tők azonnali szabadlábra helyezése meg­könnyítené az algériai probléma megoldá­sát. Az At-Tahrir hangsúlyozza továbbá, hogy az észak-afrikai hazafiak elleni algériai fran­cia terror nem volt képes elnyomni az al­gériai forradalmat, sőt megszilárdította az észak-afrikai államok szolidaritását. Süddeutsche Zeitung: Bonn csak ráfizethet a feszültség enyhülésére München (ČTK) Thllenlus, a Süddeutsche Zeitung müncheni lap bonni szerkesztője a lapban közölt vezércikkben foglalkozik a csúcsértekezlettel és a bonni kormánynak a csúcsértekezlet kérdésében elfoglalt állás­pontjával. Thllenlus szerint „Bonn vegyes érzelmekkel, sőt bizonyos szorongással te­kint a csúcsértekezlet elé", majd így foly­tatja. „Ez teljesen megérthető, mert a kor­mány abból indul ki, hogy a Szövetség! Köztársaság jelenlegi nemzetközi helyzeté­vel elérte annak maximumát, amit kivív­hatott. E helyzet megváltoztatása, amely­ben azon hatalmak képviselői állapodhat­nának meg, amelyek felelősek Németor­szágért kapitulációja után, csupán romlást idézhet elő. Ez a gond oka annak, hogy Adenauer alapjában véve miért nem kí­vánja a feszültség enyhülését, amelyre Washington és elsősorban London törek­szik. A feszültség enyhítésének esetleges kedvezőtlen következményeire való tekin­tettel Bonnak kellemesebb volna, ha a fe­szültség továbbra is fennállana." HUSZONNÉGY SZOVJET FOLYÓIRAT ANGOLUL „A szovjet technikai gondolkodás vihar­gyors fejlődése, tudósaink és mérnökeink kimagasló eredményei nagy érdeklődést vál­tottak ki Angliában a szovjet tudományos és technikai irodalom iránt. De ezek meg­ismerését gátolja, hogy a szakemberek nem ismerik a nyelvet (hivatalos adatok sze­rint Angliában a tudósoknak és a mérnö­köknek csak két százaléka olvas oroszul). Angliában ezért a tudományos és Ipari kutatások ügyosztálya az idén megszervezte a Gumiipar technológiája, a Műszergyártás, o Szervetlen kémia, az Automata hegesztés és a Szerszámgépek és műszerek elmü szovjet folyóiratok teljes fordításának publikációját. Az ügyosztály tervei szyint a jövőben 24 folyóiratot fordítanak le rendszeresen angol nyelvre. A fordítások az orosz eredeti megérkezése után 2—3 hónappal jelennek meg". (A Szovjetszkaja Kultúrából.) Az emberiség több mint fele négy országban él „Kína, India, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok osztozik a világ lakosságának több mint felén. Kína földünk leglakot­tabb országa, 680 millió lakója van. India követi 400 millió lakossal, majd'a Szov­jetunió több mint 200 és áz Egyesült Államok 170 millió lakossal. 50 millió felett van a lakosok száma Japánban, Indoné­ziában. Pakisztánban, Braziliában, Nagy Bri­tanniában és a Német Szövetségi Köztársa­ságban. Az emberiség fele Ázsiában él, Figyelem­be véve a demográfiai fejlődést, 2000-ben az emberi nem 60 százaléka lesz ázsiai, Európa az emberiség csak 14 százalékánaK ad otthont és a század végén az európai részesedés nem lesz több 10 százaléknál". (Az ENSZ „Demographie Yerarbook" cí­mű új statisztikai évkönyvéből). Az első kínai nylongyár Pekingben megkezdte működését az első kínai nylon- és plasztika­anyagokat készítő gyár. Az új gyár­ban nylon-zoknikat, harisnyákat, fe­hérnemű- és textilanyagokat készí­tenek. A gyár évi teljesítménye 380 tonna nylon. Egy tonna nylonszálból 40 000 pár harisnyát lehet készíteni. A Német Demokratikus Köztársaság közreműködésével épített új kínai gyárat majdnem teljesen automati­zálták. (A Renmin Ribaóból) Az SZKP KB ian eskozása Moszkva (CTK) - A moszkvai Pravda október 23-i számában kö­zölte, hogy október. 19-től 22-ig a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága tanácskozott a tömegpolitlkai munka kérdéseiről. Az ülésen felszólaltak Ukrajna, a tulai és szverdlovszki terület, Kazahsztán és a rigai turbinagyár pártszerveze­teinek képviselői. A beszámolók vitájában huszon­nyolcan vettek részt. Beszámoltak a szervezeteknek a tömegpolitikában szerzett tapasztalatairól és javas­latokat terjesztettek elő a pártszer­vezetek Ideológiai munkája színvo­nalának további fokozására. Leonid Iljicsov, az SZKP KB pro­paganda- és agitációs osztályának vezetője a tanácskozás résztvevőit tájékoztatta' Ny. Sz. Hruscsov ame­rikai útjáról. Az ülés befejező részében Jeka­tyerina Furceva, az SZKP KB elnök­ségi tagja és titkára tartott részle­tes beszámolót. omífóaiiijft Szovjet-finn kereskedelmi egyezményt írtak alá Csütörtökön az 1961—1965 évekre kö­tött szovjet—finn kereskedelmi egyezményt írtak alá Helsinkiben. Az egyezményt Ny­Sz. Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszter és H. Karjalaines finn kereskedelmt­és iparügyi miniszter Irta alá. Finnország 22 ezer lóerős motorú jégtörő­ket, tengerjáró hajókat, tartalyhajókat, papír­és cellulózegyári berendezéseket és egyéb ipari berendezéseket, valamint cellulózét, pa­pírt, kábeleket és más termékeket szállít a Szovjetuniónak, A Szovjetunió viszont kőola­jat, és kőolajtermékeket, fűtőanyagot, henge­relt vasat, színes fémeket, gépkocsikat, kü­lönféle ipari berendezéseket, műtrágyát, gyapotot, lent, ként, azbesztet, cukrot, ga­bonát és takarmányt ad ennek fejében Finnországnak. Az új szovjet—finn ötéves kereskedelmi egyezmény kitűzi a szovjet—finn keres­kedelem további fejlesztését. Az 1961— 1965. évi árucsereforgalom értéke eléri a 6 milliárd 100 millió rubelt. «®9©*«ee®««ee«ee«»«e« « • • o • A népi kommu­nákban jelenleg - •• ~ több mint 500 mil­lió kínai földmű­ves tömörült. Ez az aránylag fiatal tömegmozgalom már eddig is kivá­lóan megállta he­lyét. Csupán a né­pi kommunáknak köszönhető, hogy ez éven 69,5 mil­lió tonnával szár­nyalták túl a múlt évi termelést. Ké­pünkön a Peking melletti Hsiangsan népi kommuna kecskenyáját lát­juk. Egy éve létesültek a kínai népi kommunák Peking (ČTK) - Egy évvel ezelőtt kezdődött a Kínai Népköztársaság­ban a mezőgazdasági népi kommú­nák, azaz olyan egyesült termelőszö­vetkezetek alakításának nagyszabású mozgalma, melyekben egyesítik a gazdasági tevékenységet és a köz­ségi igazgatást. Egy év alatt 24 ezer népi kommuna létesült, amelyekbe a parasztgazdaságoknak több mint 09 százaléka bekapcsolódott. A kommunista párt elméleti lapja legutóbbi száma cikkben foglalkozik a komműnák megalakulásának első évfordulójával. Rámutat arra, hogy a földműves termelőszövetkezetek megalakulásával megoldódott az egyéni és a szocialista gazdaság közötti ellentét. Ezután azonban újabb ellentétek származtak abból, hogy a földműves termelőszövetkeze­tek túl kicsinyek voltak, tevékenysé­gi körük ennek következtében kor­látozott volt és ezért nem voltak ké­pesek fedezni a gyorsan fejlődő ter­melőerők szükségleteit. Ezt az el­lentétet a több községet és néhol sok ezer lakost egyesítő nagyszabású né­pi kommunák megalakulása küszö­böli ki. Országos értekezletet tartanak a legjobb kínai dolgozók Peking (CTK) - Október 26-án sok száz példás dolgozó és újító vesz részt egy tíznapos értekezleten. A kínai nagyvárosokban, tartomá­nyokban és autonóm-területeken e napokban aktívákat tartanak, ame­lyeken a munkások megválasztják az értekezleten résztvevő küldötteiket és felajánlásokat tesznek, hogy mun­kahelyeik határidő előtt teljesítik az idei tervet és tovább javítják mun­kájukat. Az aktívák és az országos értekezlet feladata a példás dolgo­zók tapasztalatainak kicserélése és felkészülés a jövő évi még nagyobb feladatokra. A szovjet tudományos műszaki társaságok első országos kongresszusa Moszkva (ČTK) — A moszkvai Szakszervezetek Házában megkezdő­dött a szovjet tudományos-műszaki társaságok első kongresszusa. A kong­resszuson 700 küldött és 600 vendég vesz részt. A tudományos-műszaki társaságok feladata segíteni a munkásokat szak­képzettségük növelésében, szoros kapcsolatokat fenntartani az újítók­kal és feltalálókkal, segíteni a kom­munista munka közössége cím elnye­réséért küzdő kollektívákat. Az idén hat hónap alatt 25 378 üzemi és üzemközi iskolát szerveztek a haladó tapasztalatok átadására, ezenkívül megszervezték az új technika szemi­náriumát és tanfolyamait. Az ogyesz­szai fúrógépgyárban az újítók kezde­ményezésére és a tudományos mű­szaki társaságok szervezetének tá­mogatásával meffnyitották a haladó tapasztalatok üzemi intézetét, mely­ben minden negyedik munkás tanul­mányokat folytat. Az ilyen iskolák és intézetek előnye abban van, hogy szorosan összekapcsolja az elméleti oktatást a termeléssel. A cigányok átnevelésének sikere Magyarországon Budapest (CTK) - A Magyar Nép­köztársaságban két évvel ezelőtt megalakították a Magyar Cigányok Szövetségét, amely jelentős sikere­ket ér el a cigányok bekapcsolásá­ban a munkafolyamatba, segíti kikü­szöbölni az írástudatlanságot és je­lentős mértékben járul hozzá a cl­gányeredetü lakosság egészséges lét­feltételeinek megteremtéséhez. Magyarországon mintegy negyed­millió cigány él, akik a népi demok­ratikus rendszerben teljesen egyen­jogú polgárokká váltak. A cigány­eredetű lakosság Magyarországon ér­dekszervezetének segítségével, a tö­meg- és társadalmi szervezetekkel együttműködve fokozatosan megsza­badul a régi csökevényektől, fő­ként a vándorélettől és bekapcsoló­dik a munkába. Az utóbbi napokban a lapok kommentárjai a legtöbbet a csúcsta­lálkozó megtartásával foglalkoz­rtak. A nagy hírügynökségek megálla­pítják, hogy a csúcstalálkozót meg­előző nyugati tanácskozások előkészí­tése döntő szakaszába lépett. Éiénk diplomáciai tevékenység folyik nem­csak e legmagasabb szintű találkozó egybehívásának időpontját illetőleg, hanem a rajta szereplő kérdésekre vonatkozóan is az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Nyugat-Németország kormányai kö­zött. A múlt hét végén Eisenhower el­nök levélben fordult Macmillanhoz, de Gaullehoz és Adenauerhez. E le­velek tartalmát nem tették közzé, de a sajtóhírek szerint az amerikai elnök azt javasolta, hogy a Kelet és a Nyu­gat kormányfői értekezlete előtt a Nyugat vezető tényezői találkozzanak Párizsban. E megbeszéléseken részt venne Adenauer is. A Combat vélemé­nye szerint a nyugati szövetségesek ezen a tanácskozáson kísérletet tesz­nek arra, hogy véget vessenefy nézet­eltéréseiknek a berlini kérdésben. A lap szerint számos nézeteltérés áll fenn egyrészt Franciaország és Ang­lia, másrészt Anglia és az USA között. Az angol sajtó viszont a küszöbön­álló megbeszélések céljául az út egyengetését jelöli meg a november végén vagy december elején tartandó genfi csúcstalálkozó előtt. De Gaulle - a hírek szerint - to­vábbra is csökönyösen ragaszkodik ahhoz a követeléséhez, hogy a nyuga­tiak Párizsban tartandó értekezlete ne tegyen ígéretet a Kelet és a Nyu­gat közötti csúcstalálkozó megtartá­sára. A l'Humanité szerint viszont Londonban és Washingtonban az a vé­lemény uralkodik, hogy a kományfői értekezletet december első felében kellene megtartani. Közvetlenül előt­te kerülne sor a nyugati államférfiak megbeszéléseire Is. De Gaulle kormányának a csúcsta­lálkozóval szemben elfoglalt negatív álláspontjával kapcsolatban a brit Daily Telegraph rámutat: „De Gaulle nem akarja a csúcsértekezlet hama­ros megtartását s minden eszközt felhasznál arra, hogy meghiúsítsa e találkozót." Mindebből látható, hogy a Nyugaton a Kelet és a Nyugat legfőbb ténye­zői találkozójának kérdésében nagyok az elléntétek. Adenauer és de Gaulle sohasem titkolták, hogy nincs ínyükre az ilyen találkozó gondolata, főleg pe­dig a nemzetközi légkör enyhülésétől félnek, ami e találkozó következtében bekövetkezhet. De Gaulle politikájával kap­csolatban egyre világosabb jelek mutatják, hogy Franciaországban egyre szélesebb rétegek ébrednek an­nak tudatára, miszerint a francia ál­lamfő nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s képtelen arra, hogy megoldja Franciaország legfontosabb létkérdéseit. Ehhez a felismeréshez hozzájárul a világhelyzet általános megváltozása, a nemzetközi feszült­ség enyhülése, amely szükségszerűen befolyást gyakorol Franciaország bel­politikai életére is. Ennek a folyamatnak az eredmé­nye élesen megmutatkozott az algériai kérdésről lefolyt legutóbbi vitában. Ez a vita megmutatta, mily nagy az a szakadék, amely a május 13-1 puccs híveinek tömbjében keletkezett. Ezek a kalandorok, az algériai puccs „hő­sei", akik sohasem élvezték a széles néptömegek igazi támogatását, most a terrorista támadások és merényletek politikájához folyamodtak az algériai kérdés békés megoldásának híveivel szemben. Ez azonban csak hozzájá­rul ahhoz, hogy ellenfeleik egy síkba tömörüljenek ellenük. Erről a folyamatról tanúskodik a szocialista párt válsága is. A Francia Szocialista Párt 10 képviselője csatlakozott az 1958-ban megalakult Autonóm Szocia­lista Párthoz. Ez a szakadás most tovább gyűrűzik a párt valamennyi szervezetében. Jelentős tényező az is, hogy a volt radikálszocialista Men­dés-France is csatlakozott az Auto­nóm Szocialista Párthoz, — de termé­szetesen neki még mentesülnie kell attól az elképzeléstől, hogy a francia politikában járható „egy harmadik út". A szocialista pártban beállott sza­kadás egy további fontos következmé­nye, hogy fokozatosan létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy megegyezésre kerüljön sor a szocialista párt és a kommunista párt között. A tárgyalá­sok az alulról megvalósítandó akció­egység céljaival állandóan folynak s ez ellen a szocialisták jobboldali veze­tő rétege semmit sem tehet. örvendetes jelenség a francia poli­tikában, hogy az általános kijózano­dás előrehaladtával fokozódik a szé­les tömegek rokonszenve és bizalma a Francia Kommunista Párt Iránt és erősödik a párt befolyása. Ebben nem csekély szerepe van a Szovjetunió újabb óriási tudományos sikereinek, következetes békeharcának a szovjet leszerelési javaslatnak. Adenauer mellett, aki az új szelek fuvallatára éppen a minap volt kénytelen kijelenteni, hogy „Német­országnak fizetnie kell az elvesztett háborúért", az új nemzetközi eny­hülési politikának másik „veszélyezte­tettje" — a Vatikán. Mert éppen a Vatikán volt a keletkezőfélben levő nyugatnémet revansizmus mellett az, amely fő haszonélvezője volt a má­sodik világháborút követő években meginduló hidegháborúnak. Az impe­rialista körök szerint ugyanis a Vati­kán, a katolikus egyháznak a népi demokratikus államok egész sorába átnyúló hatalma, befolyása jelentette a legértékesebb eszközt a szocializ­mus építésének megzavarására vagy legalábbis fékezésére. Hogy ez így van, azt a napnál is világosabban bi­zonyították az 1956. évi események Lengyelországban és Magyarországon, ahol a vezető katolikus klérus mér elérkezettnek látta az időt kártyáinak ilyen vagy olyan módon való nyílt kijátszására. A legmesszebbre Mind­szenti ment el, aki az ellenforrada­lom mámorában már az egyházi va­gyon, elsősorban az egyházi birtokok visszaadását követelte. A Vatikán vezető körei hamarosan észerevették, hogy emelkedik ázsió­juk az imperialista világban. Szoros érdekközösség állott be a különben általában protestáns jellegű Egyesült Államok és a Vatikán között. Ugyan­ezt a lovat nyergelte meg Adenauer is, aki felismerte, hogy a nemzetközi reakciónak a lejárt Hitler-fasizmus után éppen a katolicizmus lehet a legjobb szálláscsinálója. Hasonló erők­re támaszkodott de Gaulle is, hogý csak az imperialista politika legfon­tosabb „bajnokait" említsük. A Vatikán és az imperialista nagyhatalmak között fűződő, egyre bensőségesebb gazdasági, po­litikai és ideológiai szálak hovatovább a hidegháború egyik legfontosabb al­kotó elemévé váltak. Ezért érthető, hogy a hidegháborús politika minden megrendülésének közvetlenül kellett érintenie a Vatikán legelemibb érde­keit. Tudjuk, milyen bensőségesek voltak a kapcsolatok az amerikai presbite­riánus egyház feje, az Egyesült Államok volt külügyminisztere, Dulles és a vatikáni körök között. Azt ls tudjuk, hogy Dulles nem mulasztotta el soha, ha Olaszországban járt, hogy a pápát meg ne látogassa. Mind­ennek — úgy látszik — legalábbis egyelőre végeszakadt. Herter amikor nemrégen Olaszországban járt, már nem tartotta szükségesnek, illetve célszerűnek felkeresni a pápát, még azután sem, hogy Tardini bíboros­államtitkár erre külön felhívta. Vilá­gos, hogy az Egyesült Államok meg­egyezést kereső körei számára bizo­nyos fokig tehertétellé vált a hideg­háborús jellegű vatikáni kapcsolatok túl bensőséges ápolása és azok bizo­nyos mértékű leépítésére törekszenek Aggodalommal nézik ezt a fejlődést nemcsak a vatikáni körök, de a hi­degháború minden aktív tényezője szerte a tőkés világban. Nemrégen öt napig tartó beható tanácskozások folytak Nyugat-Németországban a legreakciósabb amerikai és német kö­rök között, amely megbeszéléseknek egyik fő kérdése éppen a Vatikán további „aktivizálása" volt a hideghá­ború folytatása érdekében. P. J. 0' ^ ' 0 '

Next

/
Oldalképek
Tartalom