Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-23 / 294. szám, péntek

Jegyzetek 2CL érsekújvári Elektrosvitből A z érsekújvári Elektrosvit dol­gozóira, különösen a hűtő­szekrénygyártó részlegekre nagy feladat vár a jövőben. Az itt gyár­tott 40-60 literes hűtőszekrények nemcsak a belföldi, de a külföldi piacon is nagy megbecsülésnek ör­vendenek. Hogy az üzem dolgozói rhéq jobban tudatosítsák, mennyire fontos ma a termelés növelése, le­pergetünk előttük eqy rövi.d pár­beszédet, amely nemrégen az egyik szaküzletben zajlott le: Vevő: Hűtőszekrényt kaphatok? Elárusító: Sajnos nincs. A múlt héten kaptunk, de csak három dara­bot és ez mindjárt el is fogyott. Vevő: Mikor lesz kapható? Elárusító: Tessék benézni vagy há­rom, négy hét múlva. Nagyon keve­set kaptunk az idén és annyi a ve­vő, hogy még sorba is állnak, ha árut kapunk. Jövőre talán több lesz, mert a gyár növeli a termelést. Ilyen a helyzet a hazai piacon. Ke­vés a hűtőszekrény és ha mondjuk az Elektrosvit duplájára növelné is a termelést, jó minőségű gyártmá­nyaikat akkor is szétkapkodnák. A fenti párbeszéd után megnyugta­tóan hat. hogy az Elektrosvit jövő évi nyerstermelési terve az ideihez viszonyítva 21 százalékkal, a mun­katermelékenység terve 8,3 százalék­kal növekszik. Ugyanakkor a terme­lés önköltsége 2,8 százalékkal csök­ken. Hogyan akarják elérni az Elekt­, rosvitben a termelés növelését? Er­ről érdeklődtünk legutóbbi látogatá­sunk alkalmával az üzemben. Manderlik elvtárs a szocialista mun­kabrigád egyik tagja munka közben. AZ ÜJ BÉRRENDSZER NAGYOBB MUNKATERMELÉKENYSÉGHEZ VEZET Más üzemek tapasztalataiból tud­juk, hogy ott, ahol a bérrendszer át­szervezéséhez alapos előkészület után láttak hozzá, lényegesen megnöveke­dett a munkatermelékenység. Mi a helyzet e téren az Elektrosvitben? Szigeti Vaszil elvtárs, a személy­zeti osztály vezetője ad kérdésünkre választ. — Az Elektrosvitben már 1957-ben megkezdtük az előkészületet. Az egyes üzemrészlegeken csaknem 170 munkanap-felvételt készítettünk és műszakilag indokolt normákra tér­tünk át. A munkafolyamatot ott. ahol lehetett, gépesítettük. Az új bérrend­szer bevezetésében sokat segítettek az agitátoroknak kiválasztott leg­jobb munkások, a szocialista munka­brigád címért küzdő kollektívák. Az elvtársak részt vettek egy előzetes szemináriumon, hogy megismerked­jenek az új bérezés alapelveivel. Üzemünk e hó elején tért át az új bérrendszerre, melynek alapján a negyedik negyedévben az átlagos ha­vi bér 8 koronával növekszik. A nor­mák rendezése, valamint a műszaki­szervezési intézkedések megvalósítá­sa a negyedik negyedévben 20 mun­kás munkájának megtakarítását je­lenti üzemünkben. Igy mondja Szigeti Vaszil elvtárs, akitől azt is megtudjuk, hogy jövőre a kapacitás jobb' kihasználása ér­dekében a műszakok számát az idei 1,4-ről l,8-'ra fogják növelni. Az Elektrosvit dolgozói az új bér­rendszer bevezetését értékes köte­lezettségvállalással foqadták. Igy pl. az 512-es műhelyben Balla elvtárs csoportja kötelezte magát, hoqy a tervet normaórákban 102 százalékra teljesíti és a negyedik negyedévben két újítási javaslatot ad be. Az 524-es részlegen Tonka elvtárs kol­lektívája az év végéig öt újítási ja­vaslatot ad be. Értékes kötelezett­séqet vállalt az 533-as műhely ifjú­sági kollektívája is. Elhatározta, hoqy naponta 8 hűtőszekrénnyel többet j szerel össze a tervezettnél. Az 531-es műhely csiszolói, Simon, Veres, Csesznek, Décsi, Kovács, Gajdošík elvtársnők azt íqérték, hoqy az idei tervet két nappal korábban teljesí­tik és terven felül méq 400 hűtő­szekrényen végzik el a csiszolási munkát. Mindez az Elektrosvit munkásai­nak megértéséről és munkalelkese­désérő! tanúskodik. Az előkészület Szigeti Vaszil, Pavol Lukačík és Ján Paulička szerint alapos és kielégítő volt. Szerintük az üzemben mindenki ismeri az új bérrendszer alapelveit és ha az első napokban akad is né­hol nézeteltérés vagy hiba. ezt még az új bérrendszer első hónapjában kiküszöbölik. A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁDOK Az üzemben eddig 21 kollektíva jelentkezett a szocialista munkabri­I qád cím elnyeréséért • indított ver­! senyre. Az üzem vezetőséqének in­j dítványára minden brigádhoz egy-egy műszaki dolgozót osztottak be, akik a brigádoknak mint technikusok se­qítenek a jó munkamegszervezésben, újítójavaslatok megvalósításában, a termelékenység fokozásában. A bri­gádok felett olyan kiváló műszakiak vállaltak védnökséget, mint Marcin­ka Péter qépszerkesztő és Vladimír Nocár, akik a szakismeretek növelé­se érdekében szakelőadásokat is tar­tanak a briqádok taqjainak. Az 1524-es műhelyben Vitek Imre ifjú­Új mezőgazdasági szakkönyvek A Szlovákiai Mezőgazdasági SS Könyvkiadó legutóbb magyar nyel­SS^ ven megjelent kiadványai bizonyá­r a érdeklődést keltenek a mező­ZZZ gazdasági szakirodalom olvasói kö­rében. A kiadó Dancík mérnök kézikönyvének megjelentésével, melynek címe: „A takar­mánytermelés munkáinak szervezése az EFSZ-ben" elsősorban az újonnan alakull EFSZ-ek segítségére siet, amelyek csak most kezdték meg a takarmányalap biz­tosítását közös állatállományuk számára. A szerző, aki ezen a téren elismert szak­ember, könyvecskéjében hét élenjáró szö­vetkezetünk példáján ismerteti azokat a tapasztalatokat, amelyeket ezek gazdálko­dásukban a takarmánytermelés terén az elmúlt években szereztek. Könyvecské­jében nagy gondot fordít a takarmány­bázis biztosításával kapcsolatos munkák szervezésének leírására, tekintettel a ha­zai és külföldi kutatómunkák és isme­retek sikeres eredményeire. A kézikönyv bevezető része a takar­mánytermelés jelenlegi helyzetét ismer­teti nagyüzemi termelésünkben. A mű súlypontja a takarmánytermelés szervezé­sének részletes . magyarázatában van, amelyben megismerteti az olvasóval a takarmányalap helyes szervezéséhez és tervezéséhez szükséges alapadatokat. Nagy gondot fordít a takarmánytermesz­tis agrotechnikájára, a vetésforgók leírá­sára, valamint a takarmánynövények mag­termesztésének szervezésére. Majd rátér a taknrmányalap biztosítása legnagyobb problémájának, a munkaszervezésnek tár­gyalésára. A könyvecske világos stílusával keresett tanácsadója lesz a takarmány­• termesztés szakaszán dolgozó szövetkeze­teseknek. A könyvecske oldalszáma 183. ára fűzve 5,60 korona. A másik igen hasznos és keresett kézi­könyv a „Mezőgazdasági géptan". Ez a probléma napjainkban nagyon foglalkoz­tatja a szövetkezeteket is, mivel az EFSZ-ek gépparkja jelentősen és fokoza­tosan bővül. A könyvecske éppen ezért jól jön most minden szövetkezetben. Megismerteti az olvasóval a gépgyártás­ban fontos anyagokat, azok tulajdonságait és áttekintést nyújt a műszaki anyagok­ról. Részletes magyarázattal szolgál a leggyakrabban előforduló gépalkatrészek­ről a később taglalt mechanizmusok jobb megértése érdekében. Ez a fejezet leírja az oldható kötőelemek és oldhatatlan kö­tések tulajdonságait. Majd rátér a moz­gást közvetítő gépelemek, tengelyek, csap­ágyak, áttételek, tengelykapcsolók, for­gattyús hajtóművek rövid ismertetésére. Nagy gondot forjJít a gépek kenésének és a legfontosabb kenőanyagok leírására. Külöfrös gondot fordít a mezőgazdaság villamosítására s a legfontosabb tudniva­lók leírása után kitér a munkabiztonság alapelveinek magyarázatára. Külön feje­zet foglalkozik a legfontosabb, gépi erő­források, a robbanó-motorok és trakto­rok részletes ismertetésével. A további fejezetek aprólékosan tárgyalják a nö­vénytermesztésben és az állattenyésztés­ben használatos gépeket. A könyv befejező része a mezőgazdasági építkezéssel, valamint a háztartások és szövetkezeti berendezések gépi felszere­lésével foglalkozik. A könyv foglalkozik a mezőgazdasági géptan legalapvetőbb is­mereteivel és áttekintést nyújt a mező­gazdasági gépesítés egész problematiká­járól. A kézikönyv a földművestanonciskolák tankönyveként jelent meg, de praktikus tanácsadója lesz a gépesítésben dolgozók­nak is. Oldalszáma 276, gazdagon illuszt­rált. ára fűzve 8,50 korona, Li sáqi brigádja több előadáson ismer­kedett meq a fénycsövek techniká­jával. Nézzünk be az egyik kollektívá­hoz, Bihari Gyula elvtárs csoportja­hoz. A csoportvezető magas, sovány, 50 év körüli férl'i, aki keveset be­szél, de annál többet tesz. 28 éve dolqozik már az üzemben. Csoportja február 18-án jelentkezett a ver­senybe és ezekben a napokban nyer­te el a büszke címet. Iqaz, nemcsak ez idén dolqoznak példásan, de már 1953 óta állandóan 100 százalékon felüli tervteljesítést érnek el. A Nagy Október tiszteletére nemrég értékes kötelezettségvállalással hívták ver­senyre az üzem munkásait. Laczó István és Bihari Gyula csoportjai el­határozták, hoqy október 1-től nor­májuk teljesítésén felül naponta két hűtőszekrényt forrasztanak össze. Ez év véqéig terven felül 145 hűtőszek­rényt készítenek el. A munkaterme­lékenyséq tervét 1 százalékkal növe­lik, a selejt meqenqedett limitjét 4,5 százalékról 2 százalékra csökken­tik. A tényleqes eredmény már ma két százaléknál is alacsonyabb. — Mit csinálnak szabad idejük­ben? — kérdeztük a kollektíva taq­jait. — Házat építünk, válaszolja Biha­ri elvtárs. Majd folytatja: — Man­derlik elvtárs. csoportunk taqja, csalájli házának építésén már több mint 300 órát dolqoztunk le. Ezen­kívül a stadion és az üzemi üdülő­ház építésén is ledolgoztunk már 500 órát. A JÖVÖ ÉVI TERVRE naqy igyekezettel készülnek az Elektrosvitben. Az üzem munkásai csak ez idén 72 újító javaslatot ad­tak be és valósítottak meg. Ezzel 780 ezer koronát takarítottak meq az üzemnek. A műszaki-szervezési intéz­kedések idei tervének 100,8 százalé­kos teljesítése 1090 000 korona meg­takarítást eredményezett az üzem­nek. A jövő évi tervvel kapcsolatban az üzem munkásaitól eddig 115 mó­dosító javaslat érkezett be, melyek­ből 66-ot befoqlaltak a jövö évi mü­szaki-szervezési intézkedések tervé­be. Ez 822 ezer korona meqtakarí­tást jelent majd az üzemnek. Most fejezték be eqy új automata qép szerelését, mely'már a neqyedik ne­qyedévben 15 ezer koronával csök­kenti a termelési költséqeket. Az Elektrosvit dolqozói tehát, mint láttuk, komolyan veszik az előttük áll£ feladatokat. Jövőre nemcsak több. hanem jobb és olcsóbb 'árut akarnak qyártani. Horváth Sándor A: új munkamódszer egyre nagyobb tért hódít a baromjitenyésztésben is. Az új módszerek elsajátítása érdekében több helyről keresik jel az ivánkdi baromfikí­sérleti intézet munkahelyeit. Képünkön az ivánkai baromfikísérleti intézet célsze­rűen épített tyúkóljait látjuk. ČTK M. Slosjariková felvétele. HasznáEfyk ki a helyi forrásokai A žilinai kerület helyi nemzeti bizottságainiak téglagyárai ebben azij évben már 13 millió 374 ezer téglát gyártottak. Ezen üzemek sikeres/ tevékenysége lehetővé teszi az egyéni házépítés és főleg az EFSZ-ek t gazdasági épületei építésének további fejlesztését. A kerület helyi iparig üzemei ezenkívül 249 703 köbméter kavicsot, több mint 61 ezer köbmé-N ter homokot, 101 ezer köbméter épületkövet, valamint több mint 234(J ezer tetőcserepet gyártottak. tovói járás is. Ebben a járásban f mozgó présekkel dolgoztak, amelyek £ segítségével A LEGJOBBAK KÖZÉ 'sorolhatjuk a Pov. Bystrica-i járást, I ahol a legtöbbet - több mint \2 300 000 téglát, 42 600 salakbeton­[ formatéglát és közel 13 000 tetőcse­• repet gyártottak a helyi ipari üze­lmek. Az eredmény elérésében a leg­1200 000 TÉGLÁT GYÁRTOTTAK. A novodai téglagyárban az ered­nagyobb "érdeme'Vsvetepeci mezei mé ny több min t félmillió tégla.volt. A námestovói járásban megterem-? tették a feltételeket ahhoz, hogy a? munkát télen is folytathassák. Ha­s sonlóan jártak el a trstenái járás­J ban is. JÖ PÉLDÁT MUTAT a Lipt. Mikuláš-i járás. Míg tavalyi ebben a járásban egyetlen mezein téglagyár sem volt, addig ebben azl évben hármat helyeztek üzembe.) ?téglagyárnak van. E téglagyár érte Jel a legnagyobb eredményeket a ( žilinai kerületben. A mezei tégla­gyárban egy tégla előállítása CSAK 38 FILLÉRBE KERÜL. Ez mindenekelőtt a jó szervező­imunkának köszönhető. A közeljö­: vőben a Žilinai Kerületi Nemzeti Bi­' zottság tanácsának helyi gazdálko­Idásügyi osztálya ebben a téglagyár­iban megrendezi az új technika Ezek a téglagyárak a kezdeti nehéz-) i napját, hogy nagyobb -mértékben el­terjeszthessék a jól működő üze­'mek tapasztalatait. ségek leküzdése után már 360 ezer? téglát készítettek. A jövő évbenk Partizánska Lupčában egy továbbit Kiváló sikereket ért el a helyi téglagyárat helyeznek üzembe. J források kihasználásában a námes­(m-r-); A király helmeci járás szövetkezetei válaszolnak a prerovi felhívásra A jólét további növekedése csakis a termelés színvonalának emelésével és a termelékenység állandp fokozásával lehetséges. Ebből a gondolatból indultak ki a királyhelmeci járás szövetkezetesei, amikor megtárgyalták a prerovi járás szövetkezeteinek felhívását. A bodrogmezei szövetkezet például 1960-ban a növénytermesztést 19 százalékkal és az állattenyésztést 15 százalékkal növeli. NEM KÉTSÉGES, hogy a dolgos szövetkezetesek nemcsak elérik ezt a kitűzött célt, hanem jóval túl is szárnyalják. E szövetkezet az idén már nemcsak elérte, hanem túl is szárnyalta az 1960-ra előirányzott termelési szintet, sőt egyes mutató­számokban megközelítették vagy el­érték a harmadik ötéves tervben elő­irányzott feladatokat. Az idén például már a kalászosok­ból 2 métermázsával, árpából 5 mé­termázsával túlszárnyalták a terve­zett hozamokat. Kukoricából 80, éve­lőtakarmányokból 60, silókukoricából 800, cukorrépából 380 mázsás hektár­hozamot értek el. 2000 liter tejet fejnek egy tehéntől és 400 kg-on alu­li vágómarha nem került ki a szö­vetkezetből. Válaszunkat a prerovi felhívásra, elért eredményeinkre és a tagság személyi felelősségére alapozzuk, — mondja Vaszil János agronómus. Ar­ról van szó, — veszi át a szót Matyi János szövetkezeti elnök, — hogy ná­lunk minden tag személyesen érde­kelt a termelés színvonalának emelé­sében. A tervezett terméshozamok túl­szárnyalása esetén a termékek érté­kének 25 százaléka a tagságot illeti. A LATORCA szabályozásával a szö­vetkezet 300 hektár jó minőségű föl­det nyert. Ebből 200 hektárt tavasz­szal felszántottak, a fennmaradt 100 hektárt ősszel és tavasszal szántják fel. Ezen a feltört, volt árterületen kukoricából csövesen 100 mázsás és silókukoricából 800 mázsás hozamot értek el hektáronként.. A talaj jó előkészítése és a vetés­forgó betartása kifizetődik, erről meggyőződtek a bodrogköziek. Míg búzából átlagban egy hektáron 22 mázsát termeltek, a jól előkészített 60 hektáros búza- és 11 hektáros árpatáblán 30 mázsás átlagos hektár­hozamot értek el. Jelenleg a cukorrépa, a burgonya és a kukoricaföldeken folyik szorgal­masan a betakarítás. A tagok csa­ládtagjai is kiveszik részüket a mun­kából. A cukorrépát négy, a burgo­nyát két nap alatt takarították be. Török Árpád, Fekete Géza mezei csoportvezetők a tagság lelkiismere­tes és szorgalmas munkájáról beszél­nek. — A növényápolástól kezdve a be­takarításig egész éven át így folyt a munka. Nem a háztáji, hanem a kö­zös gazdálkodásban látja a tagság a jövőjét... AZ IDÉN csökkentették a kalászo­sok, főleg a búza és rozs vetésterü­letét. A jövő évben a művelhető szántóföld 35 százalékán termelnek kalászosokat. Kiszélesítik a takar­mány és az ipari növények vetésterü­letét. 200 mázsa marhahússal és 100 mázsa sertéshússal termelnek többet 1960-ban, mint amennyit az idén ter­meltek. Jó a szarvasmarha- és ser­tésállomány. Terven felül 100 szarvas­marhájuk van, s a hizlaldában 120 bikaborjú hízik. A közellátásnak a jövő évben 300 ezer liter tejet ad­nak el. Nem is olyan régen, amikor a tej­hozam növelésének lehetőségét és az állatállomány 100 hektárra eső szapo­rítását tűzte ki a szövetkezet veze­tősége, olyan hangok is hallatszottak, hogy Bodrogmezőn 300 ezer liter tejet termelni lehetetlen. Azóta változott a nézet. Egy hektár föld megdolgozására több mint 80 munkaegység esik, ez azt jelenti, hogy laza a norma. A szö­vetkezetben egy munkaegység értéke 25 koronát tesz ki. Ha nem lennének laza normák, akkor jóval magasabb lehetne egy munkaegység értéke. Mint sok más szövetkezetben, itt is úgy gondolkoztak az emberek, hogy az évvégi részesedés bizonytalan, azért jobb, ha a laza normák követ­keztében minél több munkaegység után veszik fel az előleget. E nézet helytelenségét ma már nemcsak a vezetők, hanem a tagság zöme is látja. Mindinkább utat tör az ésszerű nézet, hogy a közös vagyon gyarapodása az alapja a nagyüzemi gazdálkodásnak. Csak ott lehet fej­leszteni a gazdaságot, ahol az alapok fel vannak töltve. Bodrogmezőn a jö­vedelem 15 százalékát az oszthatatlan alapra helyezik. Ebből veszi a szö­vetkezet a szükséges gépi felszere­lést, gyarapítja állatállományát és korszerűsíti öntözőberendezését, és a jövő évben a munkaegység 75 száza­lékát akarja kifizetni előlegként. KISTÄRKÄNY. A kistárkányi szö­vetkezet a növénytermesztést 21,5 és az állattenyésztést 15 százalékkal növeli. Válaszképpen a prerovi fel­hívásra kötelezték magukat, hogy az őszi búzából átlagban 25, árpából 24, zabbó 25, cukorrépából 380 mázsás hektárhozamot érnek el. A kukorica vetésterületének 80 százalékát négy­zetesen fogják vetni. Jól előkészített talajba vetik az őszi és tavaszi nö­vényeket. A betakarítást gépekkel, elsősorban kombájnokkal végzik. Egy tehéntől 2150 liter tej fejését vállal­ták. Hasonlóképpen válaszoltak a járás­ban a vékei, perbetei, nagygéresi, zé­tényi, bodrogszerdahelyi és más szö­vetkezetek. Mózí's S'irlor ÜJ SZÖ 4 * 195 9- október 17..

Next

/
Oldalképek
Tartalom