Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-23 / 294. szám, péntek

A választók bizalma kötelez A MÁSODIK választási időszakban mind a népgazdaság fejlesztésében, mind a lakosság életszínvonalának emelésében és a falu szocialista át­építésében a Banská Bystrica-i kerü­let nemzeti bízottsáqai komoly ered­mények elérésével dicsekedhetnek. A kerület ipari ágazatában az idei féléves tervet az üzemek dolgozói 15,7 millió korona értékű többletter­mékkel szárnyalták túl, ugyanakkor a munkatermelékenység tervét 101,5 százalékra teljesítették. Jelentős si­ker koronázta a nemzeti bizottsá­gok munkáját a mezőgazdasági ter­melés fokozásában és a falu szocia­lista átépítésében, melynek eredmé­nyeként a kerület megművelhető te­rületének 76,2 százalékán szocialista naqyüzemi qazdálkodás folyik. Mind az iparban,'mind a szövetkezetesítés­ben elért eredmények elválaszthatat­lanul összefügqnek a kerület nem­zeti bizottságainak, véqrehajtó- és seqédszerveinek áldozatkész és cél­tudatos tevékenységével. Illő tehát, hoqy ezúttal apróléko­sabban foglalkozzunk a nemzeti bi­zottsáqok és seqédszerveik munká­jával, melyek a második választási időszakban sokkal szervezettebben és rugalmasabban fogtak hozzá az előt­tük álló nem könnyű célok meg­valósításához. , A nemzeti bizottságok irányítása alá tartozó gazdaság hatékonysága fokozásának irányelvei teljes mér­tékben érvényesültek a kerület nem­zeti bizottságainak munkájában. A ke­rületi nemzeti bizottságtól kezdve az alsóbb fokú nemzeti bizottságokig az albizottságok mellett a dolgozók széles tömegeiből hatalmas aktíva kapcsolódott bele a közügyek irá­nyításába és a kerület fejlesztésének munkájába. Az albizottságokon kívül ma már a kerületben 187 utcabizott­ság működéséről beszélhetünk, ahol a nemzeti bizottság választott tag­jain kívül 1700 polqár tevékenyke­dik. Ezek az emberek a második vá­lasztási időszak folyamán nagysze­rűen elsajátították az irányítás mű­vészetét és aktív munkájukkal nagy mértékben elősegítették a nemzeti bizotságok tanácsának a nép jóléte érdekében kifejtett tevékenységét. A NEMZETI BIZOTTSÁG segéd­szerveiben működő dolqozók szerve­ző munkájuk nyomán — amellett, hogv nagy segítséqet nyújtottak üze­mük, szövetkezetük és községük fejlő­désében — jelentős értékekkel gaz­dagították népgazdaságunkat. Ján Spiro elvtárs például, aki a Sloven­ská Lupča-i Biotika üzemben, mint bérelszámoló dolgozik, a munkások maqán- és közügvei intézése mel­lett arra is módot talált, hoqy az üzemben gyártott és adó alá eső készítmények folyamatos leszállítását intézze. Ezzel a kezdeményezésével a költséqvetés bevételi számlájának alakulását kedvezően befolyásolta. Imrich Barniak a kremnicai járás Vieska községében viszont a lakos­ság támogatásával eleiét vette a ..fuserek" törvénybe ütköző működé­sének, akik különböző munkák el­végzéséért a lakosságtól túlmérete­zett munkadíjat követeltek. Termé­szetesen a kereseti adót nem fizet­ték be a JNB-nek és jelentős ösz­szeqü adócsalást követtek el. Badin­ka Ilonka neve nem ismeretlen a pa­nyidaróciak előtt. Lelkes munkájával a nemzeti bizottság pénzüqyi-költ­ségvetési albizottsáqában és a köz­ügyek intézésében méltán kiérde­melte a lakosok megbecsülését. Külön kell beszélni az utcabizott­ságok működéséről is, melyek — mint már az imént említettük ­csaknem 1700 főnyi széleskörű aktí­vával sikeresen tevékenykednek.. Ri­maszombatban például a nemzeti bi­zottsáq kezdeménvezésére a közel­múltban kilenc utcabizottság alakult. Azóta a helyi nemzeti bizottság ta­nácsa is eredményesebben oldja meg feladatát, hiszen az utcabizottság tagjai sok hasznos javaslattal támo­gatják mŰKÖdését. Az 5.. 6. és a 7. utcabizottság például az adóbesze­dés ütemének megjavítása mellett azt javasolta a tanácsnak, hagvja jó­vá a városon keresztül folvó öreg patak feltöltését, mely eddig a kü­lönféle betegségek terjedésének fészke volt. A város lakói szívesen vállaltak társadalmi munkát a patak feltöltésénél és ma már a szennyvíz nem rontja többé a város levegőjét. A máaodik számú utcabizottság pe­dig a lakosságnak nyújtandó fizetett szolgáltatásokban megnyilvánuló rendellenességeket segített rendbe hozni a város közüzemeiben. Az ut­cabizottságok tevékenységét a HNB nagyra értékeli és további működé­sük támogatására a tanács egvik tagját szemelte ki, aki szakmai és politikai segítségben részesíti tevé­kenységüket. BANSKÁ BYSTRICÁN, a városi nemzeti bizottság mellett működő 46 utcabizottsáq a SZNF 15. évforduló­ja ünnepségeinek előkészületeiben tüntette ki magát. A lakosság moz­gósításával a város szépítésében 60 ezer órát dolgoztak le, ezenkívül 120 gyümölcs- és díszfát ültettek kl a város különböző részein. Nem egy esetben a lakosok kérelmére magán vaqy családi, sőt közügyeik 'elintéTé­sére is vállalkoznak a városi nemzeti bizottságnál. Losoncon, Zvolenben ugyancsak hűséges seqítőtársnak bi­zonyultak az utcabizottságok. Nagyszerű kezdeményezés jellemzi a nemzeti bizottsáqok munkáját a tanvabizottsáqok meqszervezése te­rén is: ezeket azon településeken hozták létre, amelyek távol esnek a városoktól és a község politikai éle­tétől. Igen hasznosnak bizonyult pél­dául a Palást községhez tartozó Isz­kornya-tanya bizottsáqának létreho­zása is, mely rövid működése elle­nére komolv érdeklődést váltott ki a lakosok körében. E település lakói­nak szintén meqvannak a maquk sa­játos problémái, melyeket a község­ben kevésbé ismernek. Ilyenek közé tartozik a közséqhez vezető út épí­tése is, melyet a HNB támogatásá­val a tanya lakói társadalmi munká­1 val végeztek «1 a közelmúltban. Ezenkívül az autóbuszmegállóhelynél várótermet építettek, hogy az esős, hideg idők beálltával ne fagyoskod­janak az utasok. Ugyanakkor az EFSZ helyi munkacsoportjának irá­nyításából, támogatásából is kiveszi részét a tanyabizottság. Az Iszkor­nya-tanya szövetkezeteseire méltáii lehetnek büszkék a község lakói, mert hiszen sikereik tették a járás határain túl is ismertté a palásti szövetkezetet. A HARMADIK ötéves terv még nagyobb felelősséget ró a nemzeti bi­zottságokra. hisz a gépiparban és a mezőgazdaság további fejlődésében döntő fordulatot kell elérni. Ez ke­vésbé válhatna lehetővé a nemzeti bizottság tagjainak, valamint a nem­zeti bizottság széleskörű aktívájá­nak, a lakosságnak még naqyobb mérvű segítsége nélkül. Az előttük álló célkitűzések megvalósításának biztosítására a KNB tanácsa már megtette a szükséges intézkedése­ket és a KNB osztályai mellett mű­ködő albizottságok mellé szakembe­rekből, az üzemek dolgozóiból, a szö­vetkezeti tagok soraiból és a dolgo­zó értelmiségiek közül széleskörű aktívát vont be az irányításba. Ha­sonlóképpen jártak el a járási nem­zeti bizottságok, melyek saját gya­korlatukból jól tudják, mit jelent a dolgozó nép közvetlen segítsége a közügyek irányításában. Ha a kerü­let nemzeti bizottságai helyesen fel­karolják az aktívákban dolgozó la­kosok segítségét és működésükben reájuk támaszkodnak, nem maradhat el a siker. . Szombath Ambrus 1„ÚJ szó Fejlődnek a helyi gazdálkodási üzemek A kassai járás 64 községében az elő­irányzat szerint ez évben 174 helyi gazdál­kodási kisüzemet kell létesíteni a HNB-k hatáskörében. Az első félév elmúltával megállapíthatjuk, hogy eddig 26 község­ben 41 helyi gazdálkodási üzem létesült, s járásunkban összesen már 104 ilyen kis­üzem működik. A helyi gazdálkodási üze­mek fejlesztésén tovább dolgozunk és az előre megállapított tervet teljesíteni fog­juk. Egyelőre azonban még sok helyen kezdeti nehézségekkel küzdünk e vonalon. A legnagyobb nehézségek közé tarto­zott, hogy a helyi gazdálkodási üzemek sok esetben nem a dolgozóknak nyújtandó szol­gálatokat tartották elsőrendű feladatuk­nak. Különösen a kőművesek, asztalosok és az üzemek dolgozói gyakran főleg arra törekedtek, hogy a szocialista szektornak dolgozzanak. Ezt a kérdést sikerült tisz­táznunk és a kisüzemek ma már teljesí­tik küldetésüket. • Különösen példásan dolgoznak ezek az tizemek Sacán, Alsó­mislyén, Rozgonyon, Szinán, Szaláncon, stb. Vannak azonban olyan községeink Is, ame­lyek lemaradtak a helyi gazdálkodási kis­üzemek létesítésében. Például Pulyi, Bár­ca, Rás, Csány, stb. A járás területén jelenleg 11 borbély-, 3 fodrász-, 16 asztalos-, 12 kovács-, 3 villanyszerelő-, 5 rádiójavltő-üzem, 2 fényképészet, 6 női szabóság, 7 férfisza­bóság, 1 bádogos-üzem, 2 kárpitos-üzem, 1 favágó-üzem és egy fürésztelep, 12 cipé­szet, 11 kőműves-, 3 ács- és 3 festő­csoport dolgozik. Ezenkívül vannak még seprőkészltő-, abroszfestő- és hasonló ki­sebb üzemek, amelyek mind a dolgozók szükségleteinek kielégítésén dolgoznak. Rendkívül gyorsan fejlődik a helyi nyers­anyagok kihasználása. Szokolon már dol­gozik a mezei téglaégető, ahol 30 állandó munkaerővel folyik a termelés és ez ideig több mint félmillió téglát égettek ld. A téglát a környék lakosai családi házak építéséhez veszik igénybe. Hasonlóan dol-/ gozik Kalsán Is a mezei téglaégető. Itt 12 ember végzi a munkát, de az égetést még nem kezdték el. Ügy tervezik, hogy amíg az időjárás engedi, nyers téglát készí­tenek, amelyet a tél folyamán folyamatosan fognak kiégetni. Kostoľany nad Hornádon és Vyšné Opátsken kavics- és homokbánya van. Eddig több mint 10 ezer m 3 kavi­csot és homokot termeltek ki. A misio­kai kőbányában 4 ezer m' követ ter­meltek kl eddig. A munkálatok tovább folynak. Járásunkban valahogyan nem ér­tékelik kellően a daráskövet. Az alsómls­lyei kőbáhyában jelenleg is 800 m 3 da­ráskő fekszik kitermelve s egyelőre nin­csen érdeklődő. Szövetkezeteink felfi­gyelhetnének erre, ugyanis a daráskőből megfelelő mezőgazdasági épületeket lehet olcsón építeni. Ivan Sándor, Kassa. Az elért eredmények utat mutatnak az újabb sikerek felé Pártunk nagy jelentőségű márciusi és júniusi határozatának teljesítésével kap­csolatban megtartott ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy pártszerveze­teink és szövetkezeteink hogyan teljesí­tették e nagy fontosságú határozatokat. Szövetkezeteink nagy többsége szocialista kötelezettségvállalást tett a feladatok tel­jesítésére, sőt túlteljesítésükre. A határo­zatok elenőrzése megmutatta, hogy a vál­lalt kötelezettségeket egyes esetektől el­tekintve teljesítették, sőt sok esetben még túl is szárnyalták. Szövetkezeti dolgo­zóinkra ösztönzőleg hatottak az eddig el­ért eredmények és újabb kötelezettség­vállalásokat tettek a jövő évi tervek túl­teljesítésére. Az elért eredményekből szükséges megemlíteni pl. a királyi EFSZ-t. Ez a szövetkezet a tejtermelés­ben már ma elérte az 1965-re kitűzött feladatokat. Ennek ellenére kötelezettség­vállalást tett, hogy a jövő gazdasági év­ben 30 000 liter tejjel és 5400 tojással termelnek' többet, mint 1959-ben. Nagy je­lentőségű kötelezettségvállalást tett a Akadályozzuk meg a tűzvészek keletkezését (ČTK) — A belügyi és a földművelés­ügyi megbízott felhívással fordul Szlová­kia lakosságához, melyben figyelmeztetnek arra, hogy Szlovákiában különösen a vas­úti vágányok közelében levő erdőkben és épületeken egyre gyakrabban kerül sor tűzvészekre, melyeket a mozdonyok ké­ményéből kiröppenő szikrák okoznak. A további tűzvészek megakadályozása ér­dekében felhívja az összes erdőtulajdono­sokat, az erdők haszonélvezőit, valamint a termelési-gazdasági egységek igazgatóit, hogy a vasúti vágányok mentén minél hamarább tisztíttassák ki a mezővédő er­dősávokat, a HNB-k pedig a különösen veszélyeztetett helyeken gondoskodjanak 8 szükséges őrjáratok megszervezéséről. sajógömüri EFSZ is, amelynek az összér­téke 373 150 koronát tesz ki. A hanvai EFSZ a közellátásra 1960-ban 290 q ser­téshússal, 77 000 liter tejjel, 115 942 to­jásai, 272 q szemestakarmánnyal és 5600 q cukorrépával többet fog adni, mint ez ; idén. A harmadak vállalták, hogy a ter­méketlen területen talajjavító munkála­tokat végeznek s így 80 hektár földet tesznek termővé. A szkárosi EFSZ köte­lezettségvállalása 327 130 koronát tesz kl. Ki kell emelnünk azokat a szövetke­zeteket, amelyek már áttértek a szocia­lista munkaverseny magasabb formáira és a kötelezettségvállalásokat egyéni felaján­lásokkal támasztják alá. Ezt tették pél­dául az oldalfalai szövetkezetben is, ahol az állattenyésztésben dolgozó Lőrincz Gyula kötelezettséget vállalt, hogy egy tehéntől 300 liter tejjel fog többet ter­melni, mint 1959-ben. Hasonló módon cse­lekedtek az elvtársak Orávkán is, ahol Juéák Jenő kötelezettséget vállalt, hogy terven felül minden tehéntől 100 literrel több tejet fog fejni. Ha ezeket a kötelezettségvállalásokat nézzük, bizakodva .tekintünk a jövő elé. Minden előfeltételünk megvan ahhoz, hogy a kitűzött feladatokat teljesíteni tudjuk. Fazekas Pál, Tornaija. Ügyes pionírok Ä pered! pionírok e napokban a helyi tűzoltó-parancsnok vezetésével tűzoltási gyakorlatot tartottak. A pionírok jól vé­gezték, el az egyórás gyakorlatozást, s ki­érdemelték a járási és a kerületi szervek elismerését. Pirk János, Pered. Harmadik ötéves tervünk problémái ív. A VlZ - FONTOS NYERSANYAG Igaz, már régen elmúltak azok az idők. amikor a víz — a levegőhöz hasonlóan — gazdátlan jószág volt és nem volt semmi értéke. Tudjuk, hogy már az ókorban a legmagasabb kul­túrfokot elért területeken igen be­ható vízgazdálkodás folyt és mint az antagonisztikus társadalmakban min­den magántulajdonban levő termelő­eszköz, kizsákmányolás tárgyát ké­pezte. A vízjog busás munkanélküli bevételeknek volt a forrása, számos háború oka. A jelen idők konfliktu­saiból elég idéznünk azt az elkesere­dett harcot, amely a Nílus életet adó vizének felosztásáért három állam: Abesszínia, Szudán és Egyiptom kö­zött folyik. Hazánknak csak a szocializmusban lehetséges ütemű iparosításával, a lakosságnak és igényeinek állandó szaporodásával szükségessé vált, hogy megvizsgáljuk 10—15 évre kidolgozott népgazdaságfejlesztési távlati ter­vünkkel kapcsolatban egész vízgaz­dálkodásunkat. Csehszlovákia ugyanis nem tartozik a vízben bővelkedő or­szágok közé. Csak az a vízmennyiség áll rendelkezésünkre, amely hazánk területén csapadék formájában esik. Külföldről az egyetlen tetemesebb vízmennyiséget a Duna hozza, amely déli határaink mellett folyik és amely Szlovákia jelentős részének folyóvi­zeit felvéve ismét elhagyja országunk területét. A Csehszlovákiában évente lehulló csapadékmennyiséget körülbelül 90 milliárd köbméterre becsülik, amely­nek közel egyharmada jut el folyó­vizeinkbe. Ez aránylag megfelelő mennyiség lenne. A baj ott kezdődik, hogy a csapadék elosztása térbelileg és időbelileg Csehszlovákiában igen egyenlőtlen. Vannak kimondottan nedves, évi 2000 mm csapadékkal bíró területeink és vannak igen száraz vi­dékeink, mint például Dél-Morvaor­szág vagy Dél-Szlovákia egyes részei, ahol az évi csapadékmennyiség még a gabonaneműek sikeres termesztésé­hez szükséges 600 mm-t sem éri el mindig. A csapadékelosztás időbeni egyenlőtlensége közismert. Elég, ha a mostani kéthónapos szárazságra gondolunk éppen akkor, amikor pedig nedvességre számos mezőgazdasági terményünk és a szántóföld ered­ményes megművelése szempontjából égető szükség volna. További gondokat okoz a vízellátás terén egyes hatalmas, igen nagy mennyiségű ipari haszonvizet igénylő üzemek létesülése. Különösen ener­getikai, kohászati és vegyi vállala­tainknak van szüksége óriási mennyi­ségű vízre. Ez a vízmennyiség termé­szetesen nem semmisül meg, de be­szennyeződik, használhatatlanná vá­lik, sőt ahova eljut, további károkat okoz. Ezért nemcsak az ipar vízszük­ségletének az ellátása, hanem az ipar szennyvizeinek megtisztása is már harmadik ötéves tervünk keretében igen fontos megoldandó problémává válik. 1957-ben népgazdaságunknak 3 milliárd köbméter vízre van szük­sége, amely vízmennyiség 1965-ben több mint 5 milliárd köbméterre emelkedik. Ezt a vízmennyiséget a folyók természetadta állapota már nem tudja szolgáltatni, főképp nem ott, ahol arra különösen nagy meny­nyiségben van szükség. Ilyen az észak-csehországi bányavidéken a már működő és a legközelebbi évek­ben létesülő óriási méretű energetikai művek vízszükséglete, Ostrava vidé­kének vagy az építés előtt álló kassal kohókombinátnak vízzel való ellátása. Ezért az energetikai célokra (elekt­romos áram fejlesztésére) épülő to­vábbi víztárolók mellett egyre na­gyobb szerepet kapnak az ipari, sőt az ivóvízszükséglet biztosítására szol­gáló víztárolók. Harmadik ötéves tervünk folyamán összesen 1430 millió köbméter vizet tároló vízduz­zasztót építenek, amelynek immár nagyob része az ipari és az ivóvíz­szükséglet fedezésére szolgál. Ilyenek például Szlovákiában a Hriňová köz­ség mellett épülő és a Losonc vidéki csoportos vízvezetékrendszer szük­ségletét fedező ivóvlztároló, vagy a Kassától északra, a Hernádon épülő és a várostól délre fekvő kohóművek ipari vízszükségletének egy részét szolgáltató víztároló építése. Természetesen folytatjuk az első­sorban energetikai célokat szolgáló vízierőmüvek építését. Mindenekelőtt befejezzük a hazánk területén léte­sülő legnagyobb ilyen müveket a Mold­ván Orlík és Kamyk mellett, míg Szlovákiában a Vág-lépcső épülőfél­ben levő műveit: Krpelany — Sučany — Lipovec, valamint Hričov — Mikšová — Považská Bystrica készülnek el. Elő­készítjük a Vág felső folyásán egy további energetikai duzzasztógát épí­tését és a közeljövőben eldől, vajon a Dunán a csehszlovák-osztrák vagy pedig a csehszlovák-magyar vízierő­mű építése kezdődik-e meg előbb. Mint mondottuk, ivóvízszükségle­tünket sem tudjuk már kutak fúrá­sával, a szokásos módon fedezni. Prá­gában már évtizedek óta működik ivóvíztisztító állomás, amely a Mold­va vizét teszi ihatóvá. Ezt többek között harmadik ötéves tervünk fo­lyamán kibővítjük. Különösen nagy beruházásokat igényel a két nagy iparvidék: Észak-Csehország és Ost­rava környékének ivóvízzel való ellá­tása. Jelenleg hazánk lakosságának 47 százaléka részesül rendszeres ivó­vízszolgáltatásban. Ezt az arányt 1965-ig 56 százalékra akarjuk emel­ni. Emellett növelnünk kell az egy főre esö ivóvízfogyasztást is, amely jelenleg fejenként és naponta átla­gosan 180 liter, beleszámítva az ipar által elhasznált ivóvízmennyiséget is. Harmadik ötéves tervünk végén a napi vízfogyasztás legalább 200 literre fog emelkedni. Üj ivóvíz-szolgáltató rendszerek építése elsősorban csőkér­dés, hiszen legközelebbi ötéves ter­vünk folyamán 6300 kilométer hosszú­ságú, nyomást kibíró vízvezeték-csőre lesz szükségünk. Ennek felét már nem fémből, hanem azbesztcementből, üvegből, illetve túlfeszített betonból készítik. Az ivóvízellátás higiéniai szempont­ból csak akkor lehet jó, ha ugyan­akkor a csatornázás is megépül. Je­lenleg hazánkban a lakosság 32 szá­zaléka lakik csatornával rendelkező településeken. Ezt az arányt 1965-ig 40 százalék fölé akarjuk emelni, ami több mint egymillió ember lakta te­rület csatornázását jelenti. A csator­názáshoz csatlakozik vagy 200 városi szennyvíztisztító állomás megépítése, ami által városi szennyvizeinknek a felét megtisztítjuk és a kivont szer­ves anyagokat különböző mezőgazda­sági és ipari célokra felhasználjuk. Hogy milyen károkat okoznak az ipari szennyvizek, azt minden folyó mellett élő ember tudja. Harmadik ötéves tervünk folyamán határozott lépést teszünk a jelenlegi tarthatat­lan és jelentős károkat okozó állapot megszüntetésére. Ebből a célból 450 víztisztító állomás épül, amelyek az eddigi károk összegét évente vagy 150 millió koronával csökkentik, bár a kérdést 1965-ig még teljesen meg nem oldják. A különböző vízgazdálkodási beru­házásokkal kapcsolatban és a folyók szabályozása, duzzasztógátak építése révén gondolunk belső hajózható vl­ziutaink bővítésére is, mert ezeknek aránya — más országokhoz képest — még igen csekély. Természetesen nálunk nehezíti a kérdés megoldását az az ismert körülmény, hogy na­gyobb folyőinknak a felső folyása van hazánk területén. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban kell megemlítenünk a mező­gazdasági célokat szolgáló vízgazdál­kodási és vízrendészeti beruházáso­kat. Tudjuk, hogy termőföldjeink egy részén túlsók a víz, másokon pedig — méghozzá éppein a fő vegetációs időszakban — nem jut elegendő nedvesség. A harmadik ötéves ter­vünk egyik legfontosabb feladatát képező meliorációs beruházások kere­tében egyes víztárolóink ipari célo­kon kívül mezőgazdasági öntözési.cé­lokat is szolgálni fognak. Emellett számos olyan létesítmény épül, ame­lyeknek kizárólagos célja csapadék­szegény területeink öntözése a meg­kívánt időpontban. Mindezek a beruházások természe­tesen hatalmas összeget emésztenek fel, mégis egytől egyig múlhatatlanul szükségesek. Hazánk rohamos továb­bi iparosítását, a mezőgazdaság ter­vezett termelésfokozását, a lakosság­nak ivóvízzel és haszonvízzel való kellő mértékű és higiénikus ellátását csak a felsorolt intézkedések pontos megvalósításával tudjuk biztosítani. Sz. t. ÜJ SZÖ 5 * 1959- október 17..

Next

/
Oldalképek
Tartalom